Az Európai Parlament titkosította azt a
pár nappal a sorsdöntő szavazást megelőzően született dokumentumot,
amely a tartózkodó képviselők szavazatainak figyelmen kívül hagyásáról
szólt. Az Origo kérdésére Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta, ez a
módszer az ázsiai és afrikai diktatúrákban sem elfogadható. Mutatjuk,
hogyan csűrtek-csavartak a brüsszeli bürokraták a Sargentini-jelentés
szavazása előtt!
Rendkívüli hír
Ahogy megírtuk, tegnap elfogadták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlament (EP) plenáris ülésen. A Soros György megbízható embereinek listáján szereplő
holland EP-képviselő, Judith Sargentini által összeállított dokumentum
éppenhogy átcsusszant a szavazáson. A Magyarország megbüntetését célzó
jelentés elfogadásához a képviselők leadott voksainak több mint
kétharmadára, valamint az összes EP-képviselő abszolút többségének a
támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. Csakhogy
Brüsszel nem volt úriember, négy nappal a sorsdöntő voksolást
megelőzően megváltoztatta a szavazás rendjét, és ügy döntött, a
tartózkodó politikusok szavazatait nem fogják beleszámítani a
végeredménybe. Éppen ezen a húzáson múlt a bevándorláspárti erők
sikere: ha a parlamenti demokráciákban megszokott normák szerint
szavaztak volna az európai politikusok, akkor 14 szavazat hiányzott
volna a kétharmadhoz. Már önmagában ez is meredek, azonban ennél is
botrányosabb körülmény látott napvilágot egy nappal a tegnapi ütközet
után. Ugyanis az erről szóló állásfoglalást a brüsszeli bürokraták
titkosították.
Az uniós politikusok erősen ködösítettek
Titkosnak minősített állásfoglalás alapján ítélték el Magyarországot– mondta el az Origo megkeresésére Lomnici Zoltán
alkotmányjogász. Meglátása szerint a magyar embereknek joguk van tudni
arról, miért nem számolták bele a tartózkodó szavazatokat a tegnapi
szavazás összesítése során. Lomnici ismertette, hogy az Unióban az a
főszabály, hogy az aktuális szavazáson csak a mellette („igen”) és az
ellene („nem”) leadott szavazatokat veszik figyelembe.
Csakhogy az
erről rendelkező EP Eljárási Szabályzata kimondja, vannak ez alól
kivételek, mégpedig azok az esetek, amelyek tekintetében a Szerződések
különleges többséget írnak elő.
Egyértelműen a különleges többségi elvnek kellett volna érvényesülnie, hiszen tegnap egy kétharmados szavazás volt– vonta
le a következtetést az Origo által megkérdezett szakember. Rátérve a
titkosításra az alkotmányjogász elmondta, a jelenlegi uniós jogszabályok
szerint úgy lesz egy dokumentum minősített, ha ezt katonai,
kereskedelmi, gazdasági és adatvédelmi rendelkezések indokolják.
Elmondása szerint minden kivételnél fel van tüntetve, ha nyomós közérdek
indokolja, akkor feloldhatják azt. Szerinte egyértelmű:
Magyarország
esetében nyomós közérdekről van szó, hiszen a legsúlyosabb szankció
bevetéséről szavazott az Európai Parlament, ezért a titkosítást fel
kellene oldani.
Hozzátette, felettébb különös, hogy pár
nappal a szavazást megelőzően született meg a tartózkodók voksának be
nem számításáról szóló dokumentum, úgy, hogy másfél éve tart az
eljárás.
Lomnici Zoltán alkotmányjogászFotó: Polyak Attila - Origo
Ázsiai és afrikai diktatúrákban
sem elfogadható módon döntöttek arról Brüsszelben, hogy a tartózkodó
képviselők szavazatait nem vették figyelembe– mondta el véleményét a történtekről Lomnici.
Bordács Bálint
Bordács Bálint
