Oroszország kilépett a nukleáris kísérleti tilalomról kötött szerződésből

 

Moszkva, 2023. november 2. csütörtök (MB)

Oroszország csütörtökön kilépett az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról 1996. szeptember 10-én kötött szerződésből (CTBT) – jelentették a hírügynökségek.

A parlament által jóváhagyott intézkedést a ratifikációs okmányok visszavonásáról Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá.

Moszkva azzal indokolta lépését, hogy az Egyesült Államok 1996 óta sem ratifikálta a megkötött megállapodást, s kilátásba helyezte az atomkísérletek felújítását.

Nukleáris fegyverrel a világ 44 országa - Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Egyiptom, Észak-Korea, Franciaország, India, Indonézia, Irán, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Líbia, Mexikói Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Orosz Föderáció, Pakisztán, Svédország, Svájc, Szaúd-Arábia - rendelkezik. Közülük nyolcan nem ratifikálták az átfogó nukleáris kísérleti tilalomról szóló szerződést.

Moszkva tudatta, a szerződésből történt kilépés nem jelenti, hogy Oroszország atomkísérleteket tervezne végrehajtani.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Az első kísérleti atomrobbantást 1945. július 16-án hajtotta végre az Egyesült Államok, amely - eddig egyetlenként - a második világháború végén két atombombáját élesben is bevetette Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán városok ellen. Az első hidrogénbombát 1952. október 31-én robbantották fel Enewetak csendes-óceáni atollon.

A Szovjetunió 1949. augusztus 29-én hajtotta végre első kísérleti atomrobbantását (a hivatalos bejelentésre szeptember 25-én került sor), első kísérleti hidrogénbombáját 1953. augusztus 12-én robbantotta fel. (A Szovjetunió felbomlása után az atomfegyvereket Oroszország "örökölte".)

A brit atombombát 1952. augusztus 1-jén próbálták ki Északnyugat-Ausztrália közelében, az első brit hidrogénbombát 1957. május 15-én robbantották fel a Csendes-óceán egyik atollján. Franciaország 1960. február 13-án lépett be az "atomklubba", amikor a Szaharában sikeresen kipróbált első atomfegyverét. Az első francia kísérleti hidrogénbombát 1968. augusztus 24-én robbantották fel.

Kína 1964. október 14-én robbantotta fel első atombombáját, majd három évvel később, 1967. június 17-én első hidrogénbombáját.

India 1974. május 18-án hajtott végre először kísérleti föld alatti atomrobbantást, ezt követően 1998 május közepén két alkalommal is ismét föld alatti kísérleti atomrobbantásokat végzett.

Mintegy erre válaszul 1998 május végén (28-án és 30-án) Pakisztán is sikeres kísérleti föld alatti atomrobbantásokat hajtott végre.

Izraelnek szakértői becslések szerint 100-200 nukleáris robbanótöltet lehet a birtokában, de hivatalosan soha nem ismerte el, hogy atomfegyverrel rendelkezik és elutasította, hogy csatlakozzon az atomsorompó szerződéshez.

Irán aláírta ugyan az atomsorompó egyezményt, de heves nemzetközi vitákat kiváltó atomprogramot indított - saját állítása szerint az atomenergia békés célú felhasználása érdekében, de több nyugati hatalom véli úgy, hogy tömegpusztító fegyver előállításán dolgozik.

Jogszerű e a KHR lista? Meddig tárolhatják az adatainkat?

 

Biztosan nagyon sokan estek bele a devizahitelek kapcsán az adósságcsapdába 2008-ban és az azt követő években.
Az ember nagyon gyorsan felkerülhet, azonban onnan lekerülni lehetetlen, kivéve, ha kifizeti amivel tartozik.
Na igen! Ha! Tartozik!
Mindig a nyugatot hozzák példának, azonban arról elfelejtették tájékoztatni az embereket, hogy ez nyugaton nem így működik.
Az EU. hozott egy rendeletet, amelyet sokan úgy ismernek, hogy adatvédelem.
Ezzel nap, mint, nap találkozhatunk, még a weboldalakon is, hiszen az adatvédelem érdekében fogadunk el dolgokat és amennyiben ezt nem fogadjuk el, azt is tudomásul veszik.
Kivételt képez Magyarország!
Erre a bevezetőre azért volt szükség, mert ugye az adatainkat kezelik, hivatkozva sok egyéb dologra.
Akik 2008 és 2012 között bukott bele a hitelbe, azokat a hiteleseket a világ másik végén egyszerűen bajba jutott emberekként kezelték.
Így született meg az a döntés, hogy a világgazdaság összeomlását elkerülve, a bankok törlik mindazon hitelesek tartozását, akik abban az időszakban vettek fel hitelt.
Ezt a döntést, akkor azzal indokolták Amerikában, hogy ezeket a konstrukciókat a bankok okozták, így fizessék meg ők az okozott kárt.
Ez Magyarországot is érintette, hiszen az úgynevezett devizahitel, nem volt valós hitel, hanem egy pénzügyi manipuláció.
Honnan tudjuk ezt? Az akkori Nemzeti Eszközkezelő az adósság töredékéért vette meg az ingatlanokat a bakoktól.
Pl. a 10 milliós követelést 3 millióért. Ezért lakbért fizettek az emberek az államnak, hogy a saját házukat a kormány elkobozta egy olyan hitelért, amelyet a nemzetközi világban már egyszer eltöröltek. Ebből lettek a kilakoltatások!
Sok adósságot eladtak a behajtócégeknek, így azok lettek a jogutódok! Igen ám! De akkor a KHR listáról törölni kell az illetőt, mert már nem áll fent tartozás a bank felé.
A behajtócég nem bank és nem pénzintézet, így ők senkit nem tehetnek fel a listára.
Azonban a bankok, továbbra is őrzik az adatokat, még akkor is, ha az EU. szabályok szerint ezt nem tehetnék.
A gyorskölcsönöknél is ez a helyzet, aki 15 évvel ezelőtt vett fel ilyen hitelt és a banki hitele miatt nem tudta fizetni, még annak az adatát is őrzi a cég.
Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon ennyire semmibe vegyék az uniós intézkedéseket és a nyugati érdekeltségű cégek ezt meg is teszik.
Miért? Mert a Magyarország kormánya alkut kötött velük, hogy 2012-ben a saját nem hivatalos Orbán kormányt és nemlétező államformáját titokban elfogadják.
Jó reggelt Magyarország!

https://fmr-europe.com/news.php?extend.650