A kerítés jó, de önmagában nem elég

Más országok intézkedései is igazolják, hogy a déli határszakaszra épített kerítés megfelelő válasz az illegális bevándorlásra. A válsághelyzet emellett próbára tett egy mindinkább meghatározóvá váló térségi szövetséget, és a kritikus helyzetben a visegrádi együttműködés stabil védőhálónak bizonyult.

Pintér Sándor belügyminiszter az illegális bevándorlás elleni intézkedések okairól és eredményeiről, az európai migrációs válságról beszélt Budapesten, a Polgárok Házában. A belügyminiszter kijelentette, hogy a déli határvonalra épített műszaki határzár és azzal társult intézkedések sikeresnek bizonyultak, hiszen a korábbi emberáradattal ellentétben ma napi szinten mindössze 4-5 migráns próbál illegálisan bejutni Magyarországra. A határsértések elleni sikeres fellépés példáját pedig más országok is követik, ami egy pozitív visszaigazolás arra vonatkozóan, hogy a válsághelyzetre megfelelő válasz volt a határkerítés építése és a határszakasz átmeneti lezárása.

“A zöldhatár lezárásával minimálisra csökkent az illegális határsértések száma. A műszaki határzárnak köszönhetően a korábbi több ezerrel ellentétben napi 4-5 migráns próbál bejutni ezeken a határszakaszokon az országba.”

A belügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország és Európa nem csak a háború elől menekülők célterülete, hanem a világ számos pontjáról érkeznek egyszerű gazdasági bevándorlók. A migráció öngerjesztő folyamattá vált, ennek tény voltát pedig igazolja, hogy nem kizárólag a háborús övezetekből, hanem több mint száz országból érkeznek migránsok térségünkbe. A belügyminiszter emlékeztetett, hogy a közelmúlt terrorcselekményeit – köztük a Párizsban történt tömeggyilkosságot – mind első, második, vagy harmadik generációs bevándorlók követték el. Beszédében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány nem tekinti terroristának a menekülteket.

A déli határvonalra épített műszaki határzár sikeressége rámutatott arra, hogy a jövőben mindinkább megnő az olyan, nagyobb integrációs egységen – jelenleg az Európai Unió – belüli térségi szövetségek jelentősége, mint a visegrádi együttműködés. A belügyminiszter november első hetében fogadta a szerb-magyar határszakasz védelmére érkező lengyel határőröket, ahol szintén kijelentette; “A valódi menekülteknek menedéket nyújtunk, az illegális migránsoknak, a kalandoroknak, akik nem veszik figyelembe a törvényeinket, azoknak pedig útját álljuk.” A V4 tagjai mind hozzájárultak a déli határszakaszok védelméhez (egy részük azóta hazatért), ami rámutatott arra, hogy a válsághelyzet nem egymás ellen fordítja, hanem épp ellenkezőleg, egységbe kovácsolja a térségi országokat.

A migrációs válság miatti felfokozott helyzetben egyes nyugati országok a személyi szabadságjogok korlátozását találták megoldásnak arra, hogy a lehetséges terroristákat még egy esetleges tragédia előtt felkutassák. A V4 országokban a válságkezelés látványos részét eddig a határzár körül kialakult közéleti hisztéria jelentette, ellenben az illetékes hatóság számára kiterjedtebb jogkörök megadására térségünkben is sor kerül.

http://www.hidfo.ru/2015/12/a-kerites-jo-de-onmagaban-nem-eleg/

Irak az ENSZ BT-hez fordul a török agresszió miatt

Irak külügyminisztériuma behívatta a török nagykövetet, és követeli, hogy Törökország azonnal vonja ki csapatait az észak-iraki területekről.

Vasárnap Haider al-Abadi iraki kormányfő bejelentette; Bagdad fenntartja a jogot arra, hogy bármely eszközhöz folyamodjon a török haderő kivonulása érdekében, és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, amennyiben a török katonák nem hagyják el Irakot 48 órán belül. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Törökország az iraki kormány jóváhagyása nélkül küldött katonai alakulatokat Irak területére, ami az ország szuverenitásának sértését jelenti.

Törökország az utóbbi évek során számos olyan lépést tett, amely miatt a térségi országok a török imperializmus újjáéledésével kell számoljanak. 2012-ben Szíria lelőtte a török légierő egy F-4 Phantom vadászbombázó gépét. A törökök hivatalos állásfoglalása szerint a gép a Földközi-tenger felett végzett gyakorlórepülést, és egy radarrendszert tesztelt. Állításaik szerint a gép “ugyan rövid időre berepült a szír légtérbe, de már 15 perce távozott”, amikor lelőtték; Ankara akkor azzal vádolta Szíriát, hogy a gépet nemzetközi légtérben lőtte le. Alig két héttel ezelőtt pedig a görög védelmi minisztérium tisztviselői jelentették, hogy nyolc török vadászrepülőgép hatolt be az ország légterébe, és összesen 19 légtérsértést követtek el. Csak a 2014-es év folyamán a török légierő gépei összesen 1017 (ezertizenhét) alkalommal hatoltak be Görögország légterébe.

Februárban a török hadsereg több kilométer mélyen vonult be Szíria területére – több mint száz páncélozott járművel, valamint 100 különleges egységhez tartozó katonával hatoltak be az országba. A határsértést azzal indokolták, hogy kimenekítenek 40, az ottomán birodalom alapítójának sírját őrző török katonát, és a relikviákat más helyre mentik át. Mindezt arra hivatkozva tették, hogy a sír ne kerüljön az Iszlám Állam kezére – a terület azonban éppen az IÁ ellenőrzése alatt volt, és részükről a török csapatok semmiféle ellenállásba nem ütköztek, ami bizonyítékul szolgált a török állam és a terrorszervezet közti együttműködésre. Szíria kormánya akkor azzal vádolta Ankarát, hogy összejátszik a terroristákkal, és eszközként használja a terrorszervezetet saját érdekszférájának kiterjesztésére.

Júliusban a török hadsereg páncélosai újra behatoltak Szíria területére, és egy Törökországban történt merényletre hivatkozva kezdődött hadművelet a határon túl működő radikális csoportosulások ellen. Az Erdogan-rezsim akkor harckocsival lövetett egy észak-szíriai kurd falut.

Pénteken a Reuters hírügynökség török biztonságpolitikai forrásra hivatkozva adott hírt arról, hogy török katonai csapatok és páncéljárművek átlépték a török-iraki határt, és Ninive kormányzóság központjának, Moszul városának közvetlen körzetéig nyomultak előre. A török kormány szerint a kurd milícia fegyvereseit képzik ki a Moszul elleni támadásra (a város az IÁ ellenőrzése alatt áll). Bagdad azonban egyértelművé tette, hogy Törökország az iraki kormány jóváhagyása nélkül küldött fegyveres erőt az ország területére, amire Irak elleni agresszióként tekintenek.


http://www.hidfo.ru/2015/12/irak-az-ensz-bt-hez-fordul-a-torok-agresszio-miatt/

Új játékszer az orosz hadseregben

Az oroszországi Pszkovi Katonai Körzetben szombaton sajtóbemutatót tartottak az orosz hadseregben már a rendszerbeállítás folyamatában lévő egyik új “ketyeréről.”

A bemutatott szerszám a “ПЗРК Верба-PZRK Verba” nevet kapta a keresztségben. Az automatizált komplex kézi légvédelmi rendszer helikopterek, alacsonyan szálló repülőgépek, de rakéták megsemmisítésére is kiválóan alkalmas.

A kilőtt rakéta megkeresi és meg is találja a célját! Igen bizarr manővereket képes véghezvinni.

Működtetése nem olcsó játék, de kifizetődő. Egy lövés ára két Lada Vesta kiskereskedelmi ára. A kilövés gazdaságossága a cél értékén mutatkozik csak meg!

http://www.balrad.com/2015/12/07/uj-jatekszer-az-orosz-hadseregben/

Erdogan fia az Iszlám Állam olajminisztere?

Recep Tayyip Erdogan török államfő fia, Bilal Erdogan lehet az Iszlám Állam olajminisztere? A Handelsblatt a török elnök fiának “sötét ügyleteivel” foglalkozott, melyek további terhelő tényezők az olajcsempészetre vonatkozó bizonyítékok mellett.

A nyugati országok nem hiszik, hogy Törökország érintett az ISIL-terroristák illegális olajcsempészeti tevékenységében. Ennek ellenére, ha a nemrég nyilvánosságra jutott bizonyítékokat figyelmen kívül is hagyják, Erdogan fiának “hírneve” önmagáért beszél – írja a Handelsblatt. A lap hangsúlyozza, hogy bár Bilal Erdogan életrajzának papírformája impozáns, valódi élettörténetének számos sötét pontja van, emiatt Oroszország ellene felhozott vádjai nem alaptalanok.

2013-ban a bíróság azzal vádolta a török elnök fiát, hogy pénzmosást folytat apja számára. A vádakat fotóanyaggal, valamint Erdogan és a fia közti telefonbeszélgetések felvételeivel támasztották alá. A Handelsblatt emlékeztet az esetre; akkor a török elnök arra utasította a fiát, hogy szabaduljon meg a kétes pénzektől. 2014-ben újabb hangfelvételek jutottak nyilvánosságra, melyeken az hallható, hogy tíz millió dolláros kifizetésről beszélnek. A hangfelvétel alapján nem állapítható meg, hogy mi a kifizetés célja, de a média egy olajvezeték építésével kapcsolatos vesztegetésről kezdett beszélni.

Novemberben Omran al-Zoubi, Szíria információs minisztere kijelentette, hogy a Bilal Erdogan tulajdonában lévő szállítmányozási cég olajat vesz át a terroristáktól. A Handelsblatt emlékeztetett, hogy más politikusok pedig azzal vádolták Erdogan fiát, hogy olajat lop azokról a területekről, ahonnan a terroristák kiűzték a kormányerők fegyvereseit, emiatt a helyi média az Iszlám Állam olajminisztereként hivatkozott rá.

http://www.hidfo.ru/2015/12/erdogan-fia-az-iszlam-allam-olajminisztere/

Koalíciós “véletlen”

Deir ez-Zortól keletre a nyugati koalíció repülőgépei “merő véletlenül” lebombázták ma reggel a szír kormánycsapatok egyik utánpótlásbázisát.

A “baráti tűzben” négy szír kormánykatona halt meg, 14 súlyosan megsebesült. Két tank is elpusztult.

A jelentés szerint 30 kilométeres körzetben élő-eleven terroristát nem láttak.

Az akció miatt a szír külügy jegyzéket intézett az ENSZ Bt-hez és a világszervezet főtitkárának tiltakozó levelet írtak.

A “koalíciós akciót” mindkét dokumentum Szíria elleni katonai agressziónak minősíti.

http://www.balrad.com/2015/12/07/koalicios-veletlen/

Török páncélos haderő nyomult be Irak területére – engedély nélkül

Pénteken a Reuters hírügynökség török biztonságpolitikai forrásra hivatkozva adott hírt arról, hogy török katonai csapatok és páncéljárművek átlépték a török-iraki határt, és Ninive kormányzóság központjának, Moszul városának közvetlen körzetéig nyomultak előre.

A csapatok létszámát különböző források 120 és 1200 katona közé teszik, míg a támogató páncéljárművek tekintetében ugyanezen források egyöntetűen egy teljes harckocsizó ezredalakulatot kitevő 20-25 tankról beszélnek. Az iraki politikai vezetés az iraki miniszterelnök sajtóirodájának közleménye értelmében elutasítja Irak területi szuverenitásának ilyen fokú megsértését és a török alakulat azonnali kivonására szólított fel, mert a török csapatok az iraki szövetségi hatóságok megkérdezése és engedélye nélkül nyomultak az ország területére.

Törökország vezetése azzal érvel, hogy csapatai a Moszultól 20 km-re északkeletre fekvő Bashiqa kiképzőterületre érkeznek, ahová az iraki kurdisztáni régió Peshmerga csoportjainak kiképzését biztosító török alakulatok leváltására érkeznek.

Az Iszlám Állam terrroszervezet iraki központjának, Moszulnak terroristáktól való felszabadítása több mint egy hónapja elkezdődhetett volna, de a város körülzárásának műveleteiben oroszlánrészt vállaló, síita alakulatokból álló Népi Mozgósítási Erők nem hajlandóak még egyszer belesétálni a Tikrit visszafoglalásakor megtörtént csapdába és ezzel kivéreztetni csapataikat. Ez a csapda a tikriti műveletnél abból állt, hogy a síita csapatoknak tett folyamatos ígérgetés ellenére sem a kurd Peshmerga, sem az egyéb IÁ-ellenes szunnita paramilitáris egységek nem küldtek csapatokat az egyébként szunnita többségű város felszabadítására, csak a műveletek befejezési fázisában.

A török lépéssel a török-USA tengely rövidtávon két műveletpolitikai cél elérésére játszik. Ha az IÁ ellenes földi műveletekhez szükséges elégséges létszámú csapatok iraki területen történő bevetéséhez az USA élőerőben is jelentős mértékben járulna hozzá, az Washington regionális politikájára nézve katasztrofális hatással lenne. Ennek kivédésére mindenképpen szükséges egy olyan szunnita ütőerő megszervezése, amely katonai erejét tekintve képes valósan is fellépni az IÁ elleni harcban. Ennek az esélye egyelőre annyira csekély, hogy az USA egy külföldi szövetséges szunnita haderő alkalmazása körüli nemzetközi szinten létrejövő feszültségfolyamatot is felvállal, mert ez számára még mindig a helyzeti előny megőrzését jelenti egy gyors iráni részről történő síita központú beavatkozással szemben.

• A török vezetés részéről az általános cél Törökország hatalmi befolyásának kiterjesztése egy olajban gazdag régióra. A Moszul felszabadításával kapcsolatos konkrét műveleti szándék pedig arra irányul, hogy a meginduló operáció során biztosan a török csapatok kezébe, és senki máséba ne kerüljenek azok az adathordozók, melyek az IÁ és a török politikai vezetéshez kapcsolható személyek közötti illegális, iraki területről induló olajkereskedelemről tartalmaznak konkrét bizonyítékokat.

Ezt a műveletet a Szíriából Törökország irányában, az IÁ által folytatott ugyanilyen jellegű tevékenységet illető bizonyítékok begyűjtésére Washington speciális egységei egy májusi kelet-szíriai rajtaütésben már elvégezték. Az akkor lefoglalt óriási adathalmaz az Egyesült Államok birtokában van, ám az amerikai vezetés ezeket az információkat azóta sem hajlandó megosztani a vizsgálatra feljogosított hivatalos nemzetközi szervezetekkel.


http://www.hidfo.ru/2015/12/torok-pancelos-hadero-nyomult-be-irak-teruletere-engedely-nelkul/

Lengyelország az egyik legagresszívabb országgá válhat Európában

Tomasz Szatkowski lengyel védelmi miniszterhelyettes nyilvánosan kijelentette; a kormány foglalkozik annak lehetőségével, hogy részt vegyen a NATO Nuclear Sharing programjában, melynek részeként lehetővé tennék amerikai atomfegyverek telepítését Lengyelországba.

Szatkowski a Polsat News hírtelevíziónak nyilatkozva mondta, hogy a védelmi minisztérium “fontolgatja” és “elemzi ennek lehetőségét”. A védelmi minisztérium honlapján azonban azonnal megjelent egy nyilatkozat, ami kijelentette, hogy Varsó nem kérte, és nem is foglalkozik annak lehetőségével, hogy amerikai atomfegyvereket helyezhessen el az ország területén. Ugyanakkor, önmagában az a tény, hogy Lengyelország nem kér amerikai atomfegyvereket, nem döntő tényező ebben a kérdésben. Szatkowski maga is kijelentette, hogy a végleges döntés az amerikai elnökválasztásokat követően születhet meg, és az amerikai Republikánus Párt számos tagja támogatja ezt az elképzelést.

“Az Egyesült Államok ellenőrzi ezt a programot és hoz döntést az atomfegyverek elosztásáról a NATO tagállamai közt. Washingtonban a Republikánus Párt több tagja is hangoztatta, hogy támogatja ezt az elgondolást, de úgy gondolom, az amerikai válasz csak az elnökválasztást követően érkezhet.”

Mateusz Piskorski, a Zmiana párt vezetője és a European Centre for Geopolitical Analysis igazgatója szerint azonban Lengyelország nem maga dönt arról, hogy szüksége van-e amerikai atomfegyverekre. A politikus kijelentette, hogy erről a végső döntést Washington hozza meg, mert a lengyel kormány felett az Egyesült Államok teljes kontrollt gyakorol, és ha az amerikaiak atomfegyvereket akarnak elhelyezni Kelet-Európában, akkor ezt meg fogják tenni a nyilvánosság vagy a nemzeti kormányok véleményének figyelembe vétele nélkül. Piskorski szerint azonban ez a lépés általánosságban a NATO és Oroszország közti viszony további romlásához vezet, ami se Lengyelországnak, se más európai országoknak nem érdeke.

A Zmiana vezetője szerint Andrzej Duda kormánya teljes mértékben az Egyesült Államok bizonyos politikai köreinek ellenőrzése alatt áll, ezért megtörténhet, hogy Lengyelország maga kér olyan lépéseket a NATO részéről, ami az amerikai geostratégia részét képezi. Piskorski ugyanakkor hozzátette, hogy ezek a lengyel érdekközösségek az amerikai neo-konzervativizmus lengyel leágazása, akik a NATO-t Lengyelország legfontosabb kül- és védelmi politikai tényezőjének tartják, és ebből következik, hogy nem lehetnek függetlenek az amerikai befolyástól.

Piskorski szerint ezek a lengyelországi körök szintén az amerikai elnökválasztás eredményeire várnak, és a republikánusok választási győzelme esetén Lengyelország az egyik legagresszívabb országgá válhat Európában.


http://www.hidfo.ru/2015/12/lengyelorszag-az-egyik-legagresszivabb-orszagga-valhat-europaban/

Tegnap délután Damaszkusz környékén, (Kelet-Guta) a szír hadsereg alakulatai megindították a körbezárt terroristabandák fölszámolására irányuló műveleteiket.

A Damaszkusz – Homsz útvonal mentén található Gutánál várhatóan komoly ellenállásra kell számítaniuk, hiszen a városba behúzódott egy elég népes, és igen vegyes összetételő terrorbanda. Könnyítheti viszont a kormányerők dolgát, hogy ezek a bandák egymással sincsenek megbékélve, és igen sűrűn aprítják egymást.

Persze a fő cél a török határtérségből kitakarítani az ankarai maffia által pátyolgatott hordákat.

Meglehetősen kellemetlen helyzetbe került az iraki kalandja miatt egyébként is a török maffia. Ahmet Davutoglu ankarai külügyér igyekszik csillapítani az irakiak fölháborodását, ami már odáig fajult, hogy Oroszország beavatkozásának iraki kérését is belengették Bagdadban. A hírt követő rövid időn belül Davutoglu gyorsan be is jelentette, hogy Törökország nem kíván újabb erőket küldeni a szomszéd ország területére. Arról nem beszélt, hogy mikor akarják onnan azokat a katonáikat visszavonni a török határ mögé.

A Boszporuszon keménykedő NATO-latorszövetségi hajókat stresszelte pénteken egy a szoroson áthaladó, az orosz Fekete Tengeri Flotta kötelékébe tartozó deszanthajó. Az árgus szemekkel az orosz hajót figyelők látni vélték, hogy a megfigyelt objektum fedélzetén egy katona egy “fegyvernek látszó tárgyat”-jelesül egy csődarabot emelt a vállára, ami szerintük kézi rakétavetőhöz hasonlított.

Mivelhogy több matróz is látott már filmeken ilyen szerszámot, néhányukra az ájulhatnák tört rá a látványtól. A török külügy orosz provokációról jajong!

http://www.balrad.com/2015/12/07/sziria-14/