Balassagyarmatra költözik a Nógrád megyei önkormányat (A következő ostobaságuk talán Csongrád megye székhelyének megváltoztatása lesz?)

Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át Nógrád megye önkormányzatának székhelye - döntöttek többségi szavazattal a testület alakuló ülésén szerdán. Az áttelepülést felvető fideszes alpolgármester történelmi igazságtételről beszélt a költözés mellett érvelve, az MSZP-s képviselő szerint előkészítetlen és átgondolatlan a döntés. A képviselők cáfolták, hogy azért szavaztak volna így, mert Salgótarjánban baloldali többségű önkormányzat nyert. A vesztes fideszes polgármester csalás miatt a szavazatok újraszámlálását kérte, de elutasították, ezért hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblához fordult.

Az új testület szervezeti és működési szabályzatának tárgyalásakor Barna János (Fidesz-KDNP) alelnök javasolta a székhely áthelyezését. Az újonnan megválasztott elnök, Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP) viszont hangsúlyozta: nem támogatja a javaslatot, és ezt kéri a közgyűlés tagjaitól is  – írja az MTI.

Egyrészt dörgő taps és ünneplés, másrészt nagy döbbenet fogadta, amikor a képviselők - 8 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett - az áthelyezésre szavaztak a salgótarjáni megyeházán.

Székyné Sztrémi Melinda, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje a választások után választási csalásokra hivatkozva a szavazatok újraszámlálását és új választás kiírását kérte a helyi választási bizottságtól, amit pénteken elutasítottak. Emiatt Székyné hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblához fordult.

Székyné Sztrémi Melinda

Fotó: Komka Péter

Nyugat-Nógrádnak köszönhetik

A többoldalas javaslatot az ülésen osztották ki. Barna János érvei között szerepelt, hogy a választási eredmény alapján legitimitásukat hatvan százalékban Nyugat-Nógrád polgárainak köszönhetik, és ez 1994 óta így van, hiszen a megyeszékhely városok nem is szavaznak a megyei közgyűlés összetételére.

Sorolta azt is, hogy a korábbi intézményfenntartói, szakhatósági feladatok miatt ezer szállal kötődött a megyei önkormányzat a megyeszékhelyhez, de ez ma már "nem releváns", a párhuzamos területfejlesztési jogszabályok pedig kiemelik a megyei rendszerekből a megyeszékhelyeket, azoknak külön keretet biztosítanak.

A fideszes alelnök emlékeztetett, hogy Balassagyarmat 1785 és 1949 között Nógrád megye székhelye volt, és ettől egy politikai döntés fosztotta meg.

A történelemben ritkán adódik olyan pillanat, amikor vér és veszteség nélkül lehet igazságot szolgáltatni. Hölgyeim és uraim, ez a pillanat most eljött. ( ...) Engedjenek a történelmi pillanatnak, pártokon és ideológián felül egyesítsük újra Nógrád megyét (...), írjanak közösen történelmet!"

- szólította fel az alelnök a képviselőket, és hozzátette: egyhavi javadalmazását felajánlja a költözés és egyéb feladatok finanszírozására.

Előkészítetlen, átgondolatlan

Elsőként Boldvai László (MSZP) kért szót, aki közölte, sem az időszerűségét, sem a megalapozottságát nem látja a javaslatnak, és nem kíván részt venni a további munkában, majd el is hagyta a termet.

Ezután Csach Gábor (Fidesz-KDNP), Balassagyarmat alpolgármestere arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a város a vármegyeházán ingyenesen ad helyet a megyei közgyűlésnek és az önkormányzat irodáinak, erről 30-án döntenek, ha a megye elfogadja a székhelyváltoztatást.

Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés új elnöke hosszan érvelt az "előkészítetlen, átgondolatlan" javaslat ellen. Törvényességi szempontból aggályosnak nevezte, az előzetes hatásvizsgálatot pedig hiányosnak tartotta. Hiányolta a széleskörű vitát és az előzetes egyeztetéseket, valamint azt, hogy ez a megye lakosaira, intézményhálózatára, közigazgatási, közlekedési struktúrájára is hatással lehet, és ezeket sem mérték fel.

Tagadták, hogy a baloldai többség miatt szavaztak volna így

Nógrád megye önkormányzatának képviselői nem politikai, hanem területi alapon voksoltak: öt Fidesz-KDNP-s mellett egy MSZP-s és két jobbikos politikus támogatta a balassagyarmati székhelyet.

Az MTI által megkérdezett politikusok mindegyike

cáfolta, hogy az áthelyezési javaslat hátterében az állna, hogy Salgótarjánban baloldali többségű önkormányzat nyert,

valamennyien azt mondták, az ülésen elhangzott érvek miatt szavaztak így.

Nógrád megye önkormányzata 15 taggal alakult meg szerdán, kilenc Fidesz-KDNP-s, három jobbikos, két MSZP-s és egy DK-s képviselő szerzett mandátumot. Skuczi Nándor elnök mellett - az előző ciklushoz hasonlóan - Barna Jánost választották főállású, a KDNP-s Bablena Ferencet pedig társadalmi megbízatású alelnökké. Utóbbi nem tagja a közgyűlésnek, a munkában tanácskozási joggal vehet részt.

http://index.hu/belfold/2014/10/22/vesztett_a_fidesz_salgotarjanbol_balassagyarmatra_koltozik_a_nograd_megyei_onkormanyat/

Miként alakul a világrend? - Konferencia a világ helyzetéről

Folytatódik a szabályok nélküli átmenet avagy kialakulnak mindenki által elfogadott játékszabályok?

Erről vitáznak Szocsiban az immár 11 éve működő think thank, a Valdaj Klub 25 országot képviselő külföldi és orosz résztvevői.

Nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt mind irányítatlanabbá válik a világ. Az egoizmus és bizalmatlanság a jog és az igazságosság fölé kerekedtek. Mindezek következtében erősödik a káosz, amely immár senkinek sem jó. Hatalmas változáson megy át a világ, s jelenleg valahol az átalakulás közepén tartunk. A második  világháború utáni erőviszonyokat tükröző nemzetközi intézményrendszert meghaladta az idő, amelyet jól mutat, hogy képtelen megbirkózni az egymást követő válságokkal. Nincs egységes válasz az új kihívásokra, a nagyhatalmak a maguk alkotta szabályokat sem tartják be, a közben lezajlott változásokhoz jobban igazodó elveket pedig képtelenek kidolgozni.

Felborult a nemzetközi erőegyensúly, a szabályok nélkül zajló átmenet alámosta a nemzetközi jogot, a mindezek következtében egyre növekvő bizonytalanságot pedig még inkább felerősíti a globalizáció. Ez a helyzetértékelés rajzolódik ki a fórum vitáiban.

A hidegháború befejeződése, kétpólusú berendezkedés megszűnése után az új világrend kialakításával senki sem foglalkozott. Mint Igor Ivanov volt orosz külügyminiszter rámutatott, az Egyesült Államok az egypólusú rend belakásával, az Európai Unió a német egységgel, az euró bevezetésével és a bővítéssel, míg Oroszország a túléléssel volt elfoglalva. Fjodor Lukjanov, az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács elnöke mindezt azzal egészítette ki, hogy az új világrend szabályait mindig a háborúk nyertesei alakították ki. A hidegháború azonban furcsán ért véget, hiszen mindenki tisztában volt azzal, ki ennek a győztese, hivatalosan azonban ezt nem mondták ki. Ez a helyzet az elhallgatást erősítette és a félreértések sorát generálta.

A politológus a mai helyzet legnagyobb problémái között kiemelte a felelősség és az együttműködés hiányát. Ez utóbbit – mutatott rá – a világban uralkodó aszimmetria is akadályozza. A jelenleg az Egyesült Államokban dolgozó ismert orosz elemző, Andranyik Migranjan mindezek kapcsán felvetette a globalizációt alakító Amerika felelősségét, mondván, Washington a legkisebb önmérsékletre sem volt képes.

Az amerikai Andrew C. Kuchins a mundér becsületét védve a kiszámíthatatlanságot és az instabilitást a jelenkor átmeneti jellegének számlájára írta, emellett bírálta a hidegháború erőegyensúlyon alapuló stabilitásának romantikus megszépítését.

A francia Thierry Mariani egyebek mellett a víz, a migráció, a technológiai robbanás és az államok gyengülő szuverenitása jelentette kihívásokról beszélt, megjegyezve, hogy a visszatérés a többpólusú világrendhez a jelenleginél mindenkitől több kompromisszumot kíván.

A szófiai Liberális Stratégiák Központjának elnöke, Ivan Krasztev aggódva állapította meg, hogy a jövő alakításának közös nyelvét sem képes a világ megtalálni, miközben egyre növekszik a feszültség, alappá vált a bizalmatlanság és maguk a nemzeti elitek is egyre nagyobb nyomás alá kerültek.

Hírfigyelő Szolgálat

Kijevi kémhálózat jelent a Nyugatnak

Az Oroszország által elcsatolt Krím félszigeten kiképzett zsoldosok mintegy százfős csapata érkezett a kelet-ukrajnai Doneckbe, hogy a szakadár erők oldalán bekapcsolódjon a harcokba – írta hétfőn Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője Facebook-oldalán.

A jelzés nélküli "szakadár zsoldos" erők a Nyugat szerint

A szakértő – aki egyben az ukrán hatóságok által az oroszbarát népi milicisták ellen indított, Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője – hozzátette, hogy a zsoldosok „jól felszereltek és felfegyverzettek”. A csapatot Doneckben egységekre bontották.

Ezenkívül új logisztikai útvonal létrehozását is észlelték az orosz határtól a Donecktől északra fekvő Debalceve település irányába, amelynek ellenőrzésérét hetek óta folynak a harcok az ukrán fegyveres erők és a szeparatista egységek között. Timcsuk megjegyezte, hogy a Debalcevénél harcoló szeparatista alakulatokat eddig az önhatalmúlag kikiáltott szakadár „donecki népköztársaság” látta el fegyver-, lőszer- és élelmiszer-utánpótlással. Timcsuk értesülései szerint a Donecktől északra lévő, Luhanszk megyei Alcsevszk körzetébe lőszerutánpótlás érkezett a hazafiaknak Oroszországból. A konvoj ezúttal Gazel típusú mikrobuszokból állt, korábban Kamaz, illetve Zil teherautókon kaptak hasonló szállítmányokat a kelet-ukrajnaiak – jegyezte meg a szakértő. Timcsuk adatai alapján az elmúlt egy nap alatt a kelet-ukrán erők több mint 50 támadást hajtottak végre a nyugati demokráciát kiszolgáló ukrán csapatok állásai, illetve támaszpontjai ellen. Ezek közül legalább tíz alkalommal Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ukrán fegyveres erőket. A tüzérségi támadásokban bevetettek továbbá harckocsikat és aknavetőket is. A legtöbb támadást, tizenkettőt a Doneck és Luhanszk között körülbelül félúton lévő Debalceve térségében hajtották végre. Ezenkívül hevesen támadták a Doneck környéki Piszki, Nyikisine, Tonenyk településeknél és a donecki nemzetközi repülőtéren lévő ukrán katonai állásokat is.

Gölöncsér Miklós

A kurdokat használja pajzsnak az USA, mivel ők úgyis érintettek

Kurd "önkéntes" népi miliciákat tol maga előtt a cselszövő Nyugat

Az iraki kurd autonóm terület parlamentje szerdán jóváhagyta, hogy Törökország területén keresztül harcosokat küldjön az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges iszlamista szervezet által ostromolt szíriai Kobani város védelmére. A pesmergák szóvivője szerint számos kérdésről még nem született döntés, így nem tudni egyelőre, hogy pontosan mikor veszi kezdetét a beavatkozás és azt sem, hogy mekkora erőket fognak bevetni Szíriában. Egy iraki kurd tisztségviselő Twitter-üzenetben közölte, hogy a pesmerga egységeket nehézfegyverzettel felszerelve fogják Szíriába küldeni. A tájékoztatás szerint emellett a Kobanit védő harcosokat is fegyverekkel fogják ellátni.

A török határ közelében fekvő városban szemtanúk arról számoltak be, hogy éjszaka sok helybeli légszomjtól szenvedett, valamint több más olyan tünetet mutatott, amely vegyi fegyver bevetésekor szokott fellépni.

Az OSDH tájékoztatása szerint az IÁ fegyveresei éjjel ismét támadták a kurd védőket, és a városban több heves robbanás is volt. A Kobani keleti részén kitört harcokban legalább 30 terrorista és az YPG (Népvédelmi Egységek) 11 tagja vesztette életét. Ugyanakkor Ankara szerint hiba volt az Egyesült Államok részéről - talán nem is véletlenül, hiszen most úgyis mind a két oldal neki "dolgozik" - , hogy fegyvereket dobott le a várost védő kurdoknak, mivel a fegyverek egy része a dzsihadisták kezére került. Erről Recep Tayyip Erdogan török elnök beszélt, aki amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a szíriai kurd fegyveres csapatoknak juttatott fegyverek a Törökország által terrorista szervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadócsoportot fogják erősíteni. Ismert, az amerikai légierő vasárnap több szállítmányt dobott le a részben már a radikális csoportosulás által ellenőrzött határváros közelében. Ez volt az első alkalom az Iszlám Állam elleni műveletekben, hogy fegyverrel látták el a kurdokat. Tegnap a szíriai légierő lelőtte az IÁ két harci repülőgépét a közel-keleti ország északi részén. Olyan gépekről van szó, amelyeket a szélsőségesek akkor zsákmányoltak a szíriai hadseregtől, amikor elfoglalták az Aleppótól keletre fekvő al-Dzsarra repülőteret. Ezekből a gépekből a szíriai hadsereg kettőt megsemmisített, a harmadik gép után pedig tovább kutat.

Gölöncsér Miklós összeállítása

Nem tudják, miért jön az internetadó

Kedden, a jövő évi adótörvény benyújtásakor derült ki, hogy megadóztatná a kormány az internetet, és az új adónem már január 1-től bevezetésre kerül. Varga Mihály szerint gigabájtonként 150 forint lenne az adó, ami jelentős bevételt jelent az állami költségvetésbe. A szolgáltató értelemszerűen a fogyasztóra hárít minden költséget, így jelentősen megnőhet az internet-előfizetések ára. Miután a hazai médiában kisebb pánik tört ki, hogy ez az átlag internetező által lebonyolított adatforgalommal számolva is a havi internet-előfizetés többszörösét jelentené, ma egy módosító javaslatot nyújtottak be az internetadóra vonatkozóan, ami szerint havonta legfeljebb 700 forint lenne az adó magánszemélyeknek, vállalkozások esetében pedig maximum 5000 forint.

Tekintve, hogy a különböző szolgáltatók csomagjai közti árverseny az utóbbi években jelentősen leszorította az internet-előfizetés árát, ez is egy igen durva, szolgáltató és csomag függvényében 10-40% áremelkedést jelentene. Kijelenthetjük, hogy a kormány megint beleavatkozik a piaci viszonyokba, és ellehetetleníti a szolgáltatók működését, akik a vonatkozó költségeket majd az előfizetőkre hárítják. A sablonos magyarázat ebben az esetben fokozottan igaz, az intézkedés mögött rejlő indok azonban nem feltétlenül a plusz költségvetési bevétel.

Ha összefüggéseiben nézzük a dolgot, azt láthatjuk, hogy a kormánypárt egy és ugyanazon hatalomtechnikai módszert használja a nyugati bankok, médiavállalatok és telekommunikációs szolgáltatók kiszorítására.

A devizahitelesek kimentését célzó intézkedések és bankadó egyenes út volt ahhoz, hogy számos nagy nyugati bank bejelentse a kivonulást, vagy a fiókszám csökkentését. A kormány ezzel beleavatkozik a piaci viszonyokba, olyan értelemben, hogy célzottan egy előnytelen piaci környezetet hoz létre a nyugati bankok számára, akik a bevételcsökkenés miatt hosszas gondolkodás követően (megéri, nem éri meg) elhagyják a magyar piacot. A Magyarországon jelen lévő bankok száma ezzel csökken, vagyis abban a pillanatban, ahogy a kormány megváltoztatja a szabályozást, tátongó piaci rés jön létre.

A kormány számára ez egy jobb tárgyalási pozíció olyan országok felé, melynek pénzintézetei eddig nem, vagy csak jelentéktelen kitettségekkel voltak jelen Magyarországon. Moszkvával szemben például jobb pozíciókkal ül tárgyalóasztalhoz a kormány, ha valamiért cserébe fel tudják ajánlani, hogy évek múlva a mostani szabályozást enyhítik, vagyis létrehozzák a piaci rést, amibe a másik fél pénzintézetei benyomulhatnak. Az átmeneti időszak idejére az állam akvizíciót hajt végre, így a lakosság nem sokat érez abból, hogy a nyugati bankok kivonulnak.

Ugyanez volt megfigyelhető a kereskedelmi média esetében. Az RTL-t fokozott mértékben sújtó reklámadó célja szintén nem az volt, hogy az állami költségvetésben néhány plusz milliárd forint legyen. A reklámadóval a kormánypárt beleavatkozik a médiapiaci viszonyokba. Célzottan egy előnytelen piaci környezetet hoz létre, hogy a profit alapon működő nyugati vállalatok évek alatt önszántukból elhagyják a magyar piacot. A kormány szintén "akvizíciót" hajt végre az átmeneti időszak idejére. Nem véletlen terjedtek feltételezések arra vonatkozóan, hogy a TV2 kormányközeli érdekkörök kezébe került. A kereskedelmi médiában ugyanaz a folyamat zajlik le, ami a nyugati bankok kiszorítása esetében. A kettő egy és ugyanazon hatalomtechnikai módszer, ugyanarra a sablonra vezethető vissza. Mesterségesen létrehozott előnytelen piaci környezet, felvásárlás, - a folyamat lezárultát követően pedig továbbértékesítés. A kormány szintén jobb tárgyalási pozícióban van más országokkal abban az esetben, ha tárgyalási alapként a repertoárban nem csak a bankszektor, de a kereskedelmi média is szerepel. A reklámadó évek múltán eltörlése szintén előkerülhet a tárgyalóasztalnál, a másik tárgyalófél az újra előnyös befektetési környezetben bevásárolhatja magát a magyar médiapiacra.

Ugyanezt a hatalomtechnikai módszert figyelhetjük meg a telekommunikációs szolgáltatók esetében. Először áprilisban került elő nyilvánosan az a gondolat, hogy figyelembe véve a telekom szektorban az elmúlt időszakban "államosított", összevásárolt tételeket, valószínűsíthető, hogy a harmadik Orbán-kormány újból nekifuthat egy saját mobilszolgáltató indításának. A folyamat ezen része szintén a színfalak mögött zajott. Hatalomtechnikailag ugyanaz a módszer, mint a nyugati bankok és kereskedelmi média kiszorítása kapcsán. A kormány előnytelen piaci környezetet alakít ki a szolgáltatók számára. Adókkal, új szabályozással a kormány előidéz egy olyan piaci helyzetet, amiben a szolgáltatónak már nem éri meg működni Magyarországon. A profitcsökkenés miatt kivonuláson gondolkodó szolgáltatókat az állam felvásárolja. Amelyik politikai okból (nyugati érdekérvényesítés eszköze a szolgáltató) nem engedi felvásárolni magát, azt az állam nem vásárolja fel. Ellenben megjelenik az új állami telefonszolgáltató, ami jelentős piaci előnyben lesz az agyonadóztatott nyugati szolgáltatóval szemben.

A szolgáltató mindent átterhel a fogyasztóra, vagy nem éri meg a további működés és elhagyja az országot. Ami a lényeg, a hétköznapokra nézve: értelemszerűen nem az a kormány célja, hogy drága legyen az internet. Nem lesz drágább az internet, legfeljebb az átmeneti időszakban. Ez az átmeneti időszak addig tart, ameddig a nyugati szolgáltató az előnytelen piaci környezetben is jelen akar lenni. A korábbi szolgáltatóknál drágább lesz az internet, ellenben megjelenik majd az állami internet, ami nagyon olcsó lesz, és mindenkinek megéri.

A kormány előnytelen piaci környezetet hoz létre. A nyugati szolgáltatót előnytelen helyzetbe hozza. Ez remek tárgyalási alap lesz más, nem nyugati országokkal szemben, akiknek a tárgyalóasztalnál majd - évek múlva - ott lesz a kormány repertoárjában, hogy eladó az állami telefonszolgáltató egy része (vagy keletre privatizálják az egészet). Ugyanaz a működési elv, ugyanaz a módszer. Lehet összeesküvés elméletet is gyártani, miszerint a kormány amiatt akarja saját kézbe a szolgáltatót, hogy a párt mindenkit megfigyeljen. Értelemszerűen a baloldal idővel majd eljut ehhez a magyarázathoz. Azonban ezek irányított piaci folyamatok, aminek a most jelen lévő nyugati szolgáltatók csak szenvedő alanyai. Az a néhány milliárd pluszbevétel semmi ahhoz képest, amekkora előnyt ezek az eszközök a tárgyalóasztalnál jelentenek majd.

http://www.hidfo.net/2014/10/22/nem-tudjak-miert-jon-az-internetado

Nagytakarítás a külügyminisztériumban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalosan is megerősítette, hogy a minisztérium minden negyedik dolgozóját elküldik még e hónap végén. A mintegy 900 fős apparátusából 220 alkalmazott kapja meg a felmondólevelet még október 31-én, ennek okaként Szijjártó a hatékonyabb működést nevezte meg. A miniszter szerint körülbelül 400 ember foglalkozik a szervezet működtetésével, amit 150-200 ember is el tudna végezni, így a leépítés a "hatékonyság érdekében" történik.

A Külügyminisztérium átszervezésére tett előkészületek még azzal egy időben kezdődtek meg, hogy a kormány Navracsics Tibort nevezte ki külügyminiszterként. Mivel a korábbi bejelentés szerint a külügyminisztérium átszervezése azt jelenti, hogy hazánk "értékalapú külpolitikáról" gazdasági érdekeken alapuló külpolitikára áll át, az átszervezés nyugaton nem váltott ki különösebb felháborodást, mert a kormány egy nyugati egyetemen végzett személyt, a nyugat emberét, Navracsics Tibort nevezte ki a KM élére.

A kormány vezércsele csak azt követően történt, hogy már javában zajlott a külügyminisztérium átszervezése. A nyugat emberét, Navracsics Tibort oda küldték vissza, ahova a hűsége köti, - egy jó távoli helyre küldték, jelöltként az Európai Bizottságba magyar biztos jelöltnek.

Komolyan vette, hogy a nyugat embereként a keleti nyitás élére állhat

Szeptember 23-án pedig a nyugat embere helyett a keleti nyitás lebonyolításával megbízott Szijjártó Pétert nevezte ki a kormány külügyminiszternek.

Azt követően az Index.hu és más, az amerikai érdeket nyíltan képviselő sajtóorgánumok az új külügyminiszter személyének lejáratásához kezdtek hozzá. Az amerikai külügy nem ismeri el a magyar külügyminiszter személyét; John Kerry tegnap nem fogadta Szijjártó Pétert Washingtonban tett bemutatkozó látogatásán. A nyugati érdeket képviselő hazai média szintén címlapon tartja a Szijjártó Péter elleni lejárató kampányt.

http://www.hidfo.net/2014/10/22/nagytakaritas-kulugyminiszteriumban

Az USA szankciók és a lánchídi eset

Az USA olyan eszközzel akar nyomást gyakorolni Magyarországra, mely  legprimitívebb zsarolás kategóriájába is csak némi jóindulattal sorolható be. Kitiltott hat ismeretlen magyar személyt ugyancsak ismeretlen okokra hivatkozva az Egyesült Államok területéről.

Na és? - tehetnénk fel a kérdést (egy nagy klasszikusunkat idézve). Ha kitiltotta, hát kitiltotta, hat fővel növelve ezzel a kitiltottak népes táborát.

Ha már nem tudta megvádolni őket tömegpusztító fegyverek birtoklásával mint Husszeint, vagy nemzetközi terrorizmussal mint Kadhafit, maradt számára az ismeretlen okokra hivatkozó kitiltás, mely nem más mint a tehetetlenség beismerése még akkor is, ha zsarolási szinten jelentkezik. Ha a közelmúltban kitiltott oroszok névsorát végigolvassuk, akkor akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy ezzel a művelettel az ismeretlen magyarokat egy kiváló emberekből álló társaságba sorolta be, melyre akár büszkék is lehetnének.

Csakhogy amíg az oroszok jót vidultak ezen a törpe bosszúját idéző hülyeségen, addig a magyar kormány ismeretlen okból komolyra vette azt. Való igaz, hogy az amerikaiak lépése lényegében a ronggyá vert hazai balliberális nyomoroncoknak adott muníciót a kormány elleni tevékenységhez, de ettől még nem lesznek erősebbek, viszont könnyen lehetséges, hogy tovább gyengülnek. Jól bizonyítja ezt a Lánchídi eset, ahol szinte brutális módon verték szét az arra járók a pár főből álló kormányellenes tüntetést.

Az USA ma már csak egy háborúzó terrorállam az emberek többségének a tudatában, miután az elmúlt évtized történéseinek következményeként le kellett vedlenie a szabadság és a jóléti állam hamis és megtépázott tollazatát. A dögkeselyűvé vedlett fehér fejű sasnak már nincs semmiféle pozitív kisugárzása, és ezért nem is lehet az általa felmutatott dolgoknak vonzereje. Kivéve persze a hozzájuk kötődő hasonszőrűek társaságát.

Ezért, ha az volt a kitiltás hátterében, hogy az ország lakosságát a kormány ellen hangolja, akkor nagy melléfogást követtek el. A suttogó propaganda vonalán a balliberális ólakból korrupcióról szóló hírek terjengenek. Nyilván azért, mert úgy gondolják, ez még képes az ingerküszöb átlépésére. Tipikus "bagoly mondja verébnek módszer", mivel a balliberálisok a korrupció területén verhetetlenek. Ezért is kerültek az ólba.

A kormány, és azon belül is Orbán keleti nyitás politikája pontosan ennek az USA lépésnek az ismeretében úgy tűnik, veszélyes az atlantistákra nézve. Nagyon veszélyes. Ahogy 1989-ben a magyarországi határnyitás indított el egy vissza nem fordítható politikai folyamatot, úgy ez az orbánista keleti nyitás is magában rejti ezt a lehetőséget. Nem Magyarország politikai, vagy gazdasági súlya miatt, hanem a dominóelv alapján. Magyarországnak természetes szövetségese Szerbia (a trianonihoz hasonló megcsonkítása miatt), és Szlovákia, mert az évezredes közös történelmünk összeköt minket. Most alárendelt vazallusállam vagyunk - ezt bizonyítja többek között az USA lépés-, ezzel szemben a keleti nyitás sikere esetén szövetségesekké válnánk, mely nagyságrendekkel nagyobb fejlődési lehetőségeket jelentene. Ennek megakadályozása a hazai balliberálisok feladata, de a Lánchídi eset fényében ez nem sok sikerrel kecsegtet. Mondatjuk azt is, hogy eleve vereségre van ítélve. A kitiltás pedig csak egy jó pont a keletiek szemében, akár büszkék is lehetnénk rá.

http://www.hidfo.net/2014/10/22/az-usa-szankciok-es-lanchidi-eset

Veszélyesre kezd fordulni a helyzet Donbasszban

Donbassz mai napja az eddig az utóbbi időkben megszokottak szerint alakult – magyar idő szerint – délután négy óráig.

A donyecki repülőtér rendkívül intenzív latortüzérségi támadás alatt áll reggel óta. Amiből gránátokat és aknákat lehet kilőni, azt mind – mind működteti Nyalókakirály banditasereglete.

A város sem mentes az esztelen rombolás alól! Jelentések szerint legalább három “GRAD” üteg ontja a rakétákat Donyeck “Kijev” “KujbiseV” és “Kirov” kerületeire. A “TOCSMAS” gyár teljesen romokban hever.

Ma délelőtt a kijevi bérgyilkosok ismét foszforgránátokat vetettek be. Ezidáig nyolc civil halálát jelentették ma Donyeckben.

Gorlovkánál a népköztársaságiak aknavetőkkel támadták a pribékbandákat.

Ozerjanovka mellett a valcmanisták támadást indítottak, hogy korábban elvesztett pozícióikat visszakaparintsák. Pillanatnyilag itt heves harc dúl, a milicia tartja magát.

Marinykába a már hatalmas latorerőösszevonás mellé újabb csapatok és felszerelések érkeztek. Egy részük pedig megindult Donyeck irányába.

Kamenyka melletti valcmanista úttorlaszokat semmisített meg a milicia Jenakijevonál felállított ütege.

Dokucsajevszkből a valcmanista latrok állásait lőtte a milicia tüzérsége.

Volovahánál a zsoldostüzérség lövöldözött – egyelőre nem tudni mit?

Novotrojickoje és Nyikolajevka mellett viszont Nyalókakirály zsoldosai a beszámoló szerint jelentős veszteségeket szenvedtek a népköztársaságiak tüzérségi támadása következtében.

Gyjebalcsevo mellől szintén a milicia tüzérsége lőtte a katlanban Csjernuhino táérségében lévő latorbandát, északi irányba pedig a Popasznajánál gyülekező hordát.

Nyikisinonál a szokásos pribékerőlködés ismétlődik – nagyjából háromóránként. A szokásos “eredménnyel”! 3-4 fűbe harapott lator – utána visszavonulnak.

Az Osztraja Mogilára települt népköztársaságiak folyamatosan lövik aknavetőkkel a környék bűnbandáit, a teljes őrületbe kergetve őket. Ugyanis mire visszalőnek, a dombon lévők már odébb is álltak az aknavetőikkel.

Sztrjukovonál – ahol eddig még nem voltak harcok – hirtelen lecsapott ma délelőtt a milicia. Négy lator fűbe harapott, blokkposztjuk megsemmisült.

Redkodubnál a népköztársaságiak szintén a rajtaütés taktikáját alkalmazták. Három latortankot leolvasztottak, és öt löveget elpusztítottak. Itt a gyors eredményfelmérés szerint kilenc latorhulla volt látható. A tankokban legalább ugyanennyi kellett hogy visszamaradjon.

Összességében véve azonban egy meglehetősen komor kép rajzolódik ki Donbasszban. Becslések szerint a ma délelőtt érkezett latorerővel együtt már jóval százezer fölött van a bérgyilkosok száma, és a jelek szerint bármely pillanatban megindulhatnak Donyeck ellen.

Igor Sztrelkov a DNR korábbi védelmi minisztere mai nyilatkozatában Oroszországot kárhoztatja a kialakult helyzetért, és a két Népköztársaság lehetséges közeli vereségéről nyilatkozott.

http://balrad.wordpress.com/2014/10/22/veszelyesre-kezd-fordulni-a-helyzet-donbasszban/

Akszjonov: Ukrajna nem kap gázt a Krím-félszigetről

Szergej Akszjonov krími vezető bejelentése szerint Kijev egy köbmétert sem fog kapni a Krím-félsziget gazdasági körzetében kitermelt földgázból. Október hónapig 1.1 milliárd köbméter gázt termeltek ki a félsziget melletti állomások, és az előrejelzések szerint év végére napi 6 millió köbméterre fokozzák a kitermelést. Kijev azonban nem részesülhet a többlettermelésből - a krími vezetésben még élesen él az emlék, hogy a kijevi junta szó nélkül elzárta a félszigetet ellátó vízvezetéket, és nyáron a legnagyobb kánikulában víz nélkül hagyta az egész Krím-félszigetet. Az orosz hadsereg műszaki alakulatai oldották meg a kérdést, és heteken belül megoldották a régió vízellátását.

Akszjonov ráadásul arra is figyelmeztette Kijevet, hogy ne is próbálkozzanak szabotázs akciókkal, vagy katonai erővel fellépni a fúrótornyok ellen, mert mostantól az orosz haditengerészet járőrözik az Azovi-tengeren, és felügyeli a kutakat.

A kitermelést végző Csernomornyeftegaz vállalatnak vannak olyan fúrókútjai is, amelyek a Fekete-tenger olyan részén működnek, ami közelebb van Odesszához mint Krímhez, de a kitermelési jogok a céget illetik meg. Így különösen figyelmeztető jellegűek Akszjonov szavai, mivel az orosz hajók ezeket a kutakat is figyelni fogják. Erre már mozgósítottak tengeralattjáró vadász, illetve partiőr hajókat is.

Ellenben tegnap elvi megállapodás született Krím és a Donyecki Népi Köztársaság közt arról, hogy a DNK Krímtől vásárol és kap szenet a téli időszakra. Mivel Kijev előre jelezte, hogy nem tud szenet biztosítani a leszakadó területnek, ezért az új köztársaság kénytelen volt külső forrást keresni. Emellett Kijev már magának sem képes szenet biztosítani, amennyiben nem állapodik meg a DNK vezetésével. Ugyanis Ukrajna egyetlen erre alkalmas szénkirakó kikötője Mariupolban van. Márpedig a DNK hadserege nem oldotta fel Mariupol ostromát, ráadásul a keleti városfélen ásták be magukat, éppen ott, ahol a kikötők vannak. Amennyiben nem lesz megállapodás és béke a két fél közt, a milícia már bizonyította számtalan esetben, hogy képesek partközelbe került hajókat elsüllyeszteni. Egyetlen cég sem engedne ilyen övezetbe hajókat, főleg nem szénnel megrakottan.

Azonban ha itt nem fognak tudni szenet kirakodni (eddig ez volt Ukrajna fő szénbeszerzési útvonala) még súlyosabb gondok elé néz Kijev. Lengyelország felől a vasúti beszerzés rendkívül nehézkes a vasúti sínpálya különbségei miatt. Minden szállítmányt át kellene rakodni, és újra bevagonírozni. A legjárhatóbb út volt a kikötő, amely éppen ostrom alatt áll. Ami még ronthat a helyzeten, hogy előrejelzések szerint rendkívül hideg tél várható.

A kelet-Ukrajnával szemben felállított nehézfegyver minden valószínűség szerint hatásos lesz - az energetikai fegyver. A nyugat csak kábítószert, prostitúciót, káoszt és kizsákmányolást tud szabadság néven exportálni, szenet, gázt és olajat nem - az kell neki. Ukrajna pedig láthatóan kelet és nyugat közt lassan becsúszik két szék között a pad alá.

http://www.hidfo.net/2014/10/22/akszjonov-ukrajna-nem-kap-gazt-krim-felszigetrol

Betiltják a szélsőjobboldali szimbólumokat Oroszországban

Az orosz Állami Duma második olvasatra elfogadta a törvényt, ami javasolja, hogy tiltsák be minden, a második világháború során a nemzetiszocialistákkal együttműködő szervezet szimbólumait, valamint azon szervezetekét, melyek a nürnbergi ítéletet nem fogadják el.

A dokumentum különböző fokozatú büntetéseket javasol a szimbólumok nyilvános megjelenítéséért, árusítását pedig 50 ezer rubelig terjedő összegre büntetné. A szervezetek listáját kiegészítették azon szervezetekkel, melyek fasiszta szervezetekkel és mozgalmakkal együttműködnek, azok nemzetközi vagy külföldi képviseleteikkel kapcsolatot tartanak fenn.

A döntés kiterjed minden olyan szervezetre és mozgalomra, amely a nürnbergi perek ítéleteit elutasítja, vagy az arra alapozott nemzeti bíróság és haditörvényszék által hozott ítéleteket nem fogadja el. A fasiszta szervezetek szimbólumainak propagandacélú megjelenítését 1-2 ezer rubel összegre vagy 15 napi elzárással büntetnék magánszemélyek esetében, bejegyzett szervezet esetén ez 10-50 ezer rubel összeg lenne. Az ilyen szimbólumok gyártásáért és árusításáért 20-től 100 ezer rubelig terjedő büntetést szab a dokumentum.

Szergej Zeleznyak, az Állami Duma helyettes szóvivője a plenáris ülésen emlékeztette a jelen lévőket, hogy Oroszország jövőre ünnepli a Nagy Honvédő háború és a nemzetiszocialista Németország fölötti győzelem 70. évfordulóját. "Ennek ellenére Ukrajnában és számos más országban azt láthatjuk, hogy a fasizmus új erőre kap, és olyan háborús bűnösök zászlaját emelik a magasba, melyek állampolgárok tízmillióinak haláláért felelősek, még ha azt állami szintre emelt ideológiával is követték el."

Zeleznyak kifejtette, a törvényjavaslat célja, hogy Oroszország a nemzetközi antifasiszta mozgalmak középpontjává váljon, és ellensúlyt képezzen a radikális nacionalizmus terjedésével szemben, amely többek közt Ukrajnában az orosz többségű régiókban elkövetett etnikai tisztogatáshoz vezetett, a nyugati hatalmak támogatásával és számos "emberi jogi szervezet" bűnös hallgatása által övezve.

http://www.hidfo.net/2014/10/22/betiltjak-szelsojobboldali-szimbolumokat-oroszorszagban

Újabb nemzetközi botrányt kavarnak a lengyelek

A lengyel média szerint Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter 2008-ban saját fülével hallotta, amint Vlagyimir Putyin felajánlotta Donald Tusk akkori lengyel miniszterelnöknek, hogy Lengyelország vegyen részt Ukrajna feldarabolásában.

Sikorski állítólag a hétvégén nyilatkozta ezt a Politico Magazinnak adott interjúban, ami be is dobta az információt a köztudatba. A publikáció szerint 2008-ban lengyel delegáció érkezett Moszkvába, és "az volt az egyik első dolog, amit Putyin a delegáció érkezésekor mondott", hogy azt akarja, Lengyelország vegyen részt Ukrajna feldarabolásában. Sikorski szerint az orosz államfő azt mondta, Ukrajna mesterséges ország, Lvov lengyel város, "miért nem oldjuk meg közösen ezt a problémát".

A cikk szerint természetesen erre azt válaszolta a lengyel delegáció, hogy köszönik szépen, de nekik semmi érdekük nem fűződik ehhez. "Nagyon, nagyon egyértelművé tettük nekik - mi semmit nem akarunk tenni ez ügyben."

Hétfőn pedig Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök nyilatkozatával megadta az értelmezési keretet a történtekhez. Azt mondta, "ha Putyin valóban ilyet mondott, az botrányos lenne". Kedden a lengyel média Sikorskit bombázta a kérdésekkel, aki végül tagadta saját állításait. Az interjú megjelenését követően újságírók követelték, hogy tisztázza az elhangzottakat. Sikorskit először arról faggatták, valóban mondott-e ilyet az interjú során, melyre ő azt válaszolta, soha nem hallott Putyin és Tusk közt ilyen párbeszédet. Tehát utólag a volt lengyel miniszterelnök azt sem ismeri el, hogy az interjú során valóban mondott volna ilyesmit, elképzelhető, hogy a lengyel média kavarja a botrányt.

A botrány célja pedig egyértelmű. Ezzel a párbeszéddel két tényt dobnak be a köztudatba, és azzal két értékítéletet; Putyin felajánlást tesz egy térségi ország feldarabolására, - ő a gonosz. A lengyelek elutasítják az ajánlatot, - ők a jók. Az olvasóknak eladott primitív világértelmezésből pedig további következtetéseket is lehet levonni, amiből nagyon hamar kiderül, hogy a botránykeltés kinek az érdekét szolgálja; ha a "gonosz orosz vezető" felajánlást tesz egy térségi ország feldarabolására, akkor mindebből következik, hogy a térség biztonságát veszély fenyegeti, - orosz veszély. Ha veszély van, akkor védelem kell. Ha az oroszok a veszély, akkor ki védhetné meg az országot, amit a gonosz oroszok fel akarnak darabolni? Értelemszerűen a NATO-ra hárul ez a nemes feladat.

Mielőtt a nyugati média levonná azt a következtetést is, hogy Ukrajnában további amerikai csapatokra van szükség, térjünk vissza a tényekhez: egy lengyel napilap lehozott egy információt, amiben olyan dolgot írnak, amit az általuk idézett személy jelenleg nem ismer el. Itt megállhatna a botrány, és afelé terelődhetne a figyelem, hogy a lengyel napilap hazudik, olyan szavakat adnak a volt külügyminiszter szájába, amit az nem is mondott. Az idézett személy pedig nem válaszol kérdésekre azzal kapcsolatban, hogy mondta-e vagy nem. A botrány azonban nem akörül forog, hogy a lengyel napilap hazudik. A miniszterelnök ugyanis kijelölte a történtek értelmezési keretét: "ha Putyin valóban ilyet mondott, az botrányos".

További tény, hogy Dimitrij Peskov, orosz elnöki szóvivő tagadja, hogy ilyen beszélgetés elhangzott volna. Mivel a megvádolt fél tagadja a történteket, itt lenne az a pont, hogy bizonyítékokat kell felmutatni. Tartunk tőle azonban, hogy bizonyíték felmutatása helyett csak az érzelmek felkorbácsolását nyújtja majd a média. Az ügy kapcsán ugyanis a tények:

- a lengyel napilap azt írja, Sikorski mondott valamit

- Sikorski nem ad egyértelmű választ arra, hogy mondta-e

- Putyin szóvivője tagadja, hogy mondta volna

A tények alapján pedig egyelőre úgy jellemezhető az ügy, hogy a lengyel média bedobott a köztudatba egy információt, amit semmi nem támaszt alá, a miniszterelnök azonban értelmezési keretet ad hozzá, miszerint az oroszokat kell okolni.

Az ügynek gyanúsan dezinformáció-szaga van. Lengyelország ugyanis valóban küldött csapatokat Ukrajnába, de még abban az időben, amikor az orosz felkelők nem szabadságharcot folytattak, hanem Harkovban a kormányépületeket ostromolták a tüntetők. Ukránul nem tudó fegyveresek fogadták őket, akik kérdés nélkül lőttek a fegyvertelen tüntetőkre. Később kiderült, hogy Kijev amerikai magán katonai vállalatok védelme alá helyezte a kormányépületeket. Ebben az időben érkeztek hírek arról, hogy 12 DANA önjáró lövegeket rakodtak ki Odesszában, és az 1. Mazúria Gépesített Lövészdandárt azonosították kirakodáskor. Lengyelország ezt nem független országként tette, hanem NATO tagállamként. Vagyis aligha lehet szó az oroszokkal együttműködésről. A megszállt területek ugyanis nem Lengyelországhoz kerülnek, hanem a NATO-hoz, miközben névlegesen Ukrajna határain belül maradnak a lengyel területek. Továbbra is fennmarad ez a mesterséges ország, a NATO részeként.

Sikorski ráadásul tisztában lehet azzal, hogy ez egyszerű botránykeltés. Mint arra lengyel politikusok felhívták a figyelmet, Sikorski két napon belül négy, különböző reakciót adott a publikált anyagra, ilyen sorrendben:

- "Putyin felajánlotta Tusknak, hogy Oroszország és Lengyelország ossza fel Ukrajnát egymás közt"

- "Putyin felajánlotta Tusknak, hogy Oroszország és Lengyelország ossza fel Ukrajnát egymás közt, de ez csak vicc volt"

- "Putyin felajánlotta Tusknak, hogy Oroszország és Lengyelország ossza fel Ukrajnát egymás közt, de nem voltam jelen, amikor a beszélgetés történt"

- "Nem történt ilyen párbeszéd, és nem voltam jelen, amikor történt"

Azt követően még egyszer megváltozott Sikorski "emlékezete", és azt mondta, ugyan elhangzott egy ilyen beszélgetés, de az nem Moszkvában, hanem 2008-ban, a Bukarestben tartott NATO csúcstalálkozón. A NATO hivatalos napirendje szerint azonban Putyin és a lengyel fél nem is tartott semmilyen megbeszélést. Így talán némileg közel kerülünk az igazsághoz, ha egyik találgatás helyett egy másikat mondunk; a beszélgetés 2008-ban, Bukarestben, a NATO-csúcstalálkozón hangzott el, de nem Putyin és Tusk, hanem Tusk és ... valaki közt. Ha volt is Ukrajna feldarabolásáról folytatott beszélgetés, azt semmi nem fogja bizonyítani. Mindössze abból vonhatunk le következtetéseket, hogy a beszélgetés szóba hozása kinek az érdekét szolgálja.

Egyelőre Ukrajna délkeleti fele nem került hivatalosan Oroszországhoz. Az ország nagy része viszont nagyon is hivatalosan közelebb került az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A médiabotrány tárgya is Putyin démonizálása, a lengyel fél mint ártatlan, jószándékú áldozat lett megjelenítve. Botrány van tehát, és a lengyel média kavarja. Kinek az érdeke?

http://www.hidfo.net/2014/10/22/ujabb-nemzetkozi-botranyt-kavarnak-lengyelek

Megtudtuk: ezen az árfolyamon forintosítják a devizahiteleket

November 4-én, kedden nyújtja be a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, és valamikor ekkor érkezik külön javaslat formájában a forintosításról szóló törvény is - értesült több független forrásból a Portfolio. Ennél még fontosabb, hogy a tervek szerint aktuális piaci árfolyamon, a bankok közötti hitelkiváltási versenyben forintosítják a devizahiteleket várhatóan 2015 első felében. Újabb "végtörlesztéstől" tehát nem kell tartaniuk a bankoknak, ehelyett a bankadó szinten tartásával és szűk kamatfelárakkal fegyelmezné őket a kormány január 1-jétől.

Nagy a gőz a boszorkánykonyhában

Legalább négy jogszabály készül ezekben a napokban a lakossági devizahitelek kivezetésével kapcsolatban:

Értesülésünk szerint november 4-én nyújtja be a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényt, amely részletesen meghatározza majd, milyen kamatokkal és "tisztességes, átlátható" szerződésmódosítási lehetőségekkel lehet lakossági hiteleket nyújtani január 1-jétől (a devizahiteleseknek is).

Valamikor ekkor nyújtják be a forintosításról szóló törvényjavaslatot is, amely értesülésünk szerint kimondja, hogy az aktuális piaci árfolyamon, lehetőség szerint a bankok közötti hitelkiváltási versenyben kell majd forintosítani a lakossági devizahiteleket 2015 első felében.

November elejéig elkészül az MNB rendelete arról, egészen pontosan miként kell kiszámítani a szerződés szerint törlesztő devizahiteles ügyfeleknek visszajáró árfolyamrést és egyoldalú szerződésmódosítások miatti törlesztőrészlet-túlfizetést.

Külön MNB-rendeletben szabályozhatják, mi legyen a speciális esetekben visszajáró pénzekkel, például az átütemezett, felmondott, eladott vagy éppen nem teljesítő hitelek korábbi túlfizetéseinek visszatérítésével. Utóbbi két rendeletnek elsősorban a februári elszámolások során lesz jelentősége, amikor a devizahitelesek döntő többségének jelentősen csökkenni fog a tőketartozása.

Bár voltak más forgatókönyvek is (pl. banki forrásból úgy tudjuk, elhangzott az is, hogy pl. november 15-ei, fix árfolyamon forintosítsanak), értesülésünk szerint gyakorlatilag eldőlt, hogy a lakossági devizahitelek forintosítása során nem lesz haircut, vagyis nem egy kedvezményes, hanem az aktuális piaci árfolyamon (CHF esetében jelenleg közel 254 forint) kell megszabadulniuk devizahitelüktől az ügyfeleknek. Mégpedig egy új forinthitel segítségével.

Miért van szükség erre?

Többek között az alábbi érvek indokolják, hogy a kormány ne egy kedvezményes árfolyamot, hanem az aktuális piaci árfolyamot írja elő a forintosítás során:

Míg az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések elszámolásának van némi jogalapja a Kúria június 16-ai jogegységi döntése szerint (még ha a bankok ezt erőteljesen vitatják is), a devizakockázatok részleges bankokra hárításának azonban nincs, hiszen a Kúria kimondta, hogy ezt főszabály szerint az ügyfeleknek kell viselniük.

Varga Mihály keddi bejelentése és a benyújtott adótörvény-javaslat alapján (a lex OTP-t leszámítva) szinten marad a bankadó 2015. január 1-je után is, a bankok tehát korábbi vélekedésekkel és javaslatokkal ellentétben nem kapnak könnyítést. Indokolt, hogy a forintosítás során újabb egyszeri veszteségekkel ne sújtsák őket.

A 2011-2012-es végtörlesztés során alkalmazott kedvezményes árfolyam számottevően rombolta a befektetői bizalmat, megingatta a jogrendbe vetett hitet, visszavetette a hitelezést és rombolta Magyarország reputációját.

Bár a lakossági banki devizahitelek összege (az augusztusi adatok szerint) még 3684 milliárd forint, az elszámolások révén ennél jóval alacsonyabb szintre, 2900 milliárd forintra csökkenhet, ekörül lehet tehát az az összeg, amit forintosíthatnak a bankok (feltéve, hogy az összes lakossági devizahitelt konvertálniuk kell).

Mit jelent az árfolyamkedvezmény nélküli forintosítás?

A spot árfolyamon történő forintosítás azt jelenti, hogy a konverzióból kifolyólag a pénzügyi szektornak nem kell újabb veszteséget elkönyvelnie a devizahitelek jövő január-februári elszámolása miatt keletkező 900-1000 milliárd forintos bruttó, illetve (céltartalékok felszabadítása, adó hatás után) 700-800 milliárd forintos nettó veszteség után. Úgy tudjuk azonban, hogy több tényező is ronthatja a bankok jövőbeni eredményességét a mostani lakossági devizahitel-portfólión:

a "fair bankrendszerről" szóló törvény jelentősen korlátozhatja a forintosított devizahitelekre felszámítható kamatfelárat (nem tudjuk, egyelőre pontosan miként),
mivel a lakossági devizahitel-portfólió eleve 900-1000 milliárd forinttal fog csökkenni a teljes pénzügyi szektorban, a rajta elért bevétel egyébként is jóval alacsonyabb lesz.

Korábbi becsléseink alapján a devizahiteles elszámolást követően a devizahitelesek tartozása átlagosan közel ötödével, törlesztőrészlete átlagosan közel negyedével csökkenhet. A tőketartozás a konverzió révén nem fog tovább csökkenni, hogy azonban miként fog változni a törlesztőrészlet, azt több tényező befolyásolhatja majd:

mennyire lesz intenzív a bankok közötti hitelkiváltási verseny, így az ügyfelek hányad része lesz képes olyan alacsony (vagy még alacsonyabb) forinthitel-kamatot elérni, mint amilyen a devizahitelek év elején visszaálló (eredeti) kamatszintje,
mi lesz azoknak a nem hitelképes ügyfeleknek a kamatával, akik esetében a bankok rá lesznek kényszerítve, hogy forintosítsák a devizahitelüket,
és talán legfőképpen: miként fog alakulni a jegybanki alapkamat, amelynek emelkedése (amennyiben referencia-kamatozású hitelekről beszélünk) jelentősen növelheti a törlesztőrészleteket (egy példát az alábbi ábra mutat).

Nagyjából erre számított a piac

A Portfolio által hétfőn megjelentetett piaci konszenzus alapján az elemzők és alapkezelők többsége (10-ből 6) arra számított, amiről most értesültünk: a kormány piaci árfolyamon forintosítaná a devizahiteleket. A konszenzus arra is rámutatott, hogy a piac hitelkiváltási versenyben zajló forintosításra számít, azzal kapcsolatban azonban még nagy a bizonytalanság, hogy az összes lakossági devizahitelt, vagy annak (a bankoknál egyébként 93%-os arányt képviselő) ingatlanfedezetű részét, vagyis a jelzáloghiteleket forintosítanák. Részletek a piaci várakozásokról:

2014.10.20 06:15 Pénzeső vagy ordas nagy kamu? - Így forintosítják a devizahiteleket

Az ügyfelek csalódottak lehetnek

A forintosítás ráirányítja az ügyfelek figyelmét arra, hogy sajnos még az elmúlt évek törlesztései ellenére és a jövő év eleji elszámolás dacára sem lesz alacsonyabb a többség tőketartozása, mint az az összeg, amit eredetileg felvettek. Sokan ezért is számítottak piaci árfolyam alatti forintosításra, aminek most - értesüléseink alapján úgy tűnik - búcsút kell inteniük. Olvasóink a két héttel ezelőtti szavazáson még (ügyfélszempontból) vérmesebb reményeket tápláltak, ahogy az alábbi ábra mutatja. Kérdés, a "fair bankrendszerről" szóló törvény hitelkamatokra vonatkozó szabályai mennyire vigasztalják majd őket.

2014.10.07 11:08 Suttog a piac: újabb nagy pénzeső vár a devizahitelesekre?

Palkó István

Kapcsolódó:
Orbán sci-fije: megszűnnek a segélyek, jönnek Európa legjobb iskolái
Orbán: a minőségéhez képest meglepően olcsó a magyar munkaerő
Az olcsó munkaerő országát építi Orbán
Orbán: Magyarország jó befektetési célpont
Orbán: Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága
Orbán Viktor: megkezdtük Magyarország talpraállítását
Csótányok közé raknák a 11 fős családot
Hegedűs Lorántné a lakóparkokról

Tovább gyengült a forint