Oroszország nem fizeti ki a görögök nyugati adósságait

Görögország ‘nemmel’ szavazott – Fotó :The Guardian

Vannak olyan vélemények, melyek szerint a Görögországra hosszú ideje gyakorolt pénzügyi nyomás, – voltaképpen nem is igazán a görögöknek szól. – Nem Hellas az igazi célpontja a Nyugatnak, hanem a görögökön keresztül, – Oroszország. – Ugyanis, ha görög pénzügyi rendszerre megfelelő nyomást helyeznek, – s a valóságos csőd szélére jut Görögország, – akkor, hogy ez ne következzen be, – pénzügyi segítséget kérhet Oroszországtól, hogy ki tudja fizetni az IMF-et, s a többi nyugati és európai hitelezőit.

Ezzel lényegében Oroszország fizetne Görögország helyett, – s gyengítené saját pénzügyi rendszerét. – Lehet tán ez is volt a Nyugat valódi célja, a szélsőbaloldalinak beállított, de valójában az igencsak mérsékelt Európai Baloldalhoz tartozó Syriza háttérből történő pénzelésével és hatalomra segítésével. Mert, ha Tsipras valóban önálló utat akarna járni – és felszabadítani Görögországot a Nyugat pénzügyi és gazdasági gyarmatosítása alól, – már hónapokkal ezelőtt megtehette volna.

Csakhogy a Medvét nem olyan könnyű lépre csalni

Kreml: “Görögország remélhetőleg mielőbb megegyezik a hitelezőkkel.”

Ez már a hétvégi népszavazás után kiderült: “Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel” kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn.

Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz “történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés” fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket: “azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban”.

Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei “minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz”.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. “Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során”.

Az orosz államfő szóvivője azt mondta, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) Baskírföld székhelyén, Ufában szerdán kezdődő csúcstalálkozójának napirendjén sem szerepel a Görögországnak nyújtandó segítség kérdése.

Alexis Tsipras görög miniszterelnök június második felében Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormány több magas rangú tisztségviselőjével. A találkozó után az energiaügyi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá a Török Áramlat folytatásának szánt, Görögország területén haladó gázvezeték megépítéséről és annak használatáról. (Amely projekt azóta jegeltetni látszik Oroszország részéről – a szerk.)

Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes akkor úgy nyilatkozott, hogy Tsipras nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, és a görög kormányfő közös projektekről és kereskedelemfejlesztésről tárgyalt. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy “fokozódjon a feszültség” az Európai Unió és Görögország között.

Lagarde látszólag visszavonul

A Nyugat ezek után kezd rájönni, hogy az oroszok “nem kapták be a legyet”. Szerdára meglepően engedékenynek mutatkozott a görögökkel szemben az IMV vezetője. – Persze, a jelen helyzetben nem is tehet mást.

“Görögország adósságát át kell ütemezni ahhoz, hogy a terhei elviselhetővé váljanak” jelentette ki szerdán Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója.

A hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett egy esetleges új görög mentőcsomag “második pillére az adósság átütemezése, amire úgy véljük, Görögország esetében szükség van annak érdekében, hogy az ország adósságterhei fenntarthatóvá váljanak” – fogalmazott Lagarde a washingtoni Brookings Intézetben.

Az IMF vezetője hangsúlyozta: Görögország “akut válságát azonnal meg kell oldani”.

Leszögezte egyúttal, hogy a pénzügyi szervezet továbbra is “teljességgel elkötelezett” Görögország megsegítése mellett, ugyanakkor saját szabályait nem rúghatja fel Athén miatt, és nem részesítheti különleges elbánásban az országot.

Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: “Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért – a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett – 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósság-elengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.”

Lagarde erre utalva közölte: “a szervezet értékelése nem változott azóta, bár az elképzelhető, hogy a jelentésben szereplő konkrét számokon változtatni kell majd, miután azóta tovább romlott Görögország gazdasági-pénzügyi helyzete.”

Elemzők szerint is IMF az utóbbi hetekben engedékenyebb hangnemet ütött meg Görögországgal szemben, dacára annak, hogy Athén a múlt héten nem fizette vissza esedékes tartozását a szervezetnek, ezért addig nem kaphat újabb pénzügyi segítséget az IMF-től, amíg nem rendezi az elmaradt törlesztőrészletet. (Ennyit az IMF “engedékenységéről – a szerk.)

Az ország európai hitelezői – elsősorban Németország – ugyanakkor egyelőre nem járultak hozzá a görög adósság egy újabb részének elengedéséhez, elsősorban arra hivatkozva, hogy a “radikális baloldali” Syriza vezette athéni kormány nem mutat hajlandóságot a hitelezők által megkövetelt megszorító intézkedések végrehajtására. A görög helyzet rendezéséről legkésőbb vasárnapig kell megállapodniuk az eurózóna és az Európai Unió vezetőinek.

A valós segítség…

Visszatérve az orosz-görög viszonyra: Alekxis Tsipras először áprilisban látogatott el Oroszországba. A Moszkvában tartott megbeszélést követően Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem vitatták meg a görög államadósság kérdését és Görögország nem kért gazdasági segítséget Oroszországtól. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy lehet olyan helyzet, amelyben Moszkva “nagy közös tervekre” pénzt kölcsönözhet Athénnak.

Vagyis, ha Oroszország mégis segíteni fog pénzügyi eszközökkel, akkor azt nagy valószínűséggel azzal a feltétellel teszi majd meg, – hogy az általa folyósított összeget a görög kormány az ország gazdaságának talpra állítására, s a görög emberek közvetlen megsegítésére kell majd fordítania. – Ezáltal is megkezdve a Balkán déli részének valódi stabilizálását, – mely a térség népeinek is javára válik, – s ugyanakkor utat nyithat az Oroszországgal, s az Eurázsiai Unióval, valamint a BRICS országokkal történő gyümölcsöző együttműködés felé.

Szabad Riport

Német sajtó: Merkel nem képes megakadályozni az EU széthullását

Az Európai Unió szakadás előtt áll, és a német sajtó mindinkább felemlegeti, hogy Angela Merkel már nem képes megakadályozni a közös térség széthullását.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten publicistája szerint Angela Merkel megfáradt és kimerült, mostanra nem képes szembenézni azokkal a kihívásokkal, melyek az Európai Unióra várnak. A DWN hasábjain megjelenő publicisztika kifejti, hogy a görög válság nem az unió széthullásának okozója, sokkal inkább katalizátora annak, Merkel viszont nem tud mást tenni, mint végignézni az Európai Unió darabokra hullását, és ezen a kompromisszumra törekvés már nem segít.

Az újság szerint az Európai Unió továbbra is olyan intézményektől függ, melyekről már bebizonyosodott, hogy válságidőszakban működésképtelenek; az Európai Központi Bank, az IMF és az Európai Bizottság fogja lett Európa, és ezek az intézmények már több válságidőszakban is kudarcot vallottak.

A DWN publicisztikája kifejti, hogy ezek az intézmények válságidőszakban elsősorban olyan megoldások kidolgozására törekszenek, melyek papíron jól mutatnak. Ragaszkodnak a megszorításokhoz, a szociális kiadások megvonásához, de a gyakorlatban ez csak tovább fokozza a társadalmi feszültségeket, és egyre inkább arra kényszeríti az európai bürokratákat, hogy ne nézzenek ki az ablakon.

Francois Hollande francia elnök egyértelműen kijelentette, hogy ő minden áron az eurozónában tartaná Görögországot: a görög kilépés ugyanis megerősítené az embereket abban, hogy az Európai Unió széthullás előtt áll, és abban a pillanatban, ahogy egyetlen kritikus esemény megtörténik, akár hónapok alatt is káoszba süllyedhet Európa. Hollande szerint egy görög kilépés kormányra juttatná a Nemzeti Frontot, és nemsokára Franciaországban is népszavazás kezdődne a kilépésről, akár még a brit népszavazás kiírását megelőzően.

A DWN szerint a német adófizetők is egyre inkább euroszkeptikusak, és nem akarnak még több hatalmat adni olyan uniós hivataloknak, melyek már bizonyították működésképtelenségüket, és válságidőszakban menetrend szerűen a szociális juttatásokat akarják tovább csökkenteni, vagyis a társadalom egészét akarják büntetni saját alkalmatlanságuk miatt.


http://hidfo.ru/2015/07/nemet-sajto-merkel-nem-kepes-megakadalyozni-az-eu-szethullasat/

Háborús uszítók akcióban: amerikai páncélosokat szállítanak kelet felé

Óvakodj az Unió ajándékától!

Július 8. – Szerbiai embercsempész autót fogott el az ásotthalmi mezőőrség, a határ közelében. 18 illegális migránst szállított. – Fotó – Toroczkai László

“Az Európai Unió segíteni fogja a nyugat-balkáni országokat és Magyarországot, hogy megoldást találjanak az illegális bevándorlás áradatára” közölte szerdán Belgrádban Angela Merkel német kancellár.

“Korábban Olaszország és Görögország volt a bevándorlók első számú célpontja, de júniusban és júliusban a helyzet sokat változott, a migránsok egyre inkább megpróbálnak a Nyugat-Balkán országain keresztül átjutni, így ezután segíteni fogjuk ezeket az országokat” mondta Merkel, az Aleksandar Vucic szerb kormányfővel folytatott megbeszélése után.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a migránsok miatt Szerbia nagy kihívásokkal küzd, hiszen tranzitországgá vált a Szíriából Görögországon át az Európai Unióba igyekvő menekültek számára. Hozzátette, Szerbiába naponta több mint ezer migráns érkezik, ami nagyon soknak számít. (Már bocsánat, de a migránsok egyszer már elérték az Európai Uniót, éspedig, Görögország területén – a szerk.)

Angela Merkel kiemelte, hogy az EU-n belül is tárgyalnak a migrációs kérdésekről, és senkit nem fognak magára hagyni ezzel a problémával. A német kancellár szerint az Európai Unió migrációs politikája már nem működik, túl sok terhet ró Szerbiára és Magyarországra. Hozzáfűzte, hogy Magyarországra az idén már több mint 60 ezer menedékkérő érkezett, ezért segíteni kell az országnak.

Merkel és Vucic szerint ugyanakkor a falak építése “nem jelent megoldást”. (Ó, dehogyisnem! Csak ehhez Szerbiának is meg kellene építenie saját kerítését a déli, macedón határon. Meg vagyunk győződve arról, hogy Magyarország szívesen segítene nekik ebben – a szerk.)

Aleksandar Vucic megismételte korábbi kijelentését, miszerint ezt a problémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, ezért jó együttműködést épített ki a német, az osztrák és a magyar rendőrséggel. Kiemelte ugyanakkor, hogy Szerbia nem fog falakat emelni a határain, mert nem azok jelentik a megoldást.

Védművek nélkül pedig elég nehéz lesz megvédeni országát az iszlamista inváziótól. Feltehetőleg ezt nemsokára a valódi szerb hazafiak is belátják, s akkor útilaput kötnek a kétkulacsos Vucic talpára.

A szerb miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy Szerbia háromszáz (azaz, kemény 300!) migráns elszállásolására alkalmas befogadóközpontot nyitott szerdán a szerb-macedón határhoz közeli Presevóban.

“A menekültkérdést azonban közös erővel, az Európai Unió országaival együtt kell megoldani emelte ki Vucic. “Szerbiában az idén már majdnem 40 ezren adtak át menedékkérelmet, a kérelmezők többsége Szíriából, Afganisztánból, Irakból és Szomáliából érkezett.”

A szerb miniszterelnök elmondta még, hogy megpróbálta lebeszélni Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy kerítést emeljen a magyar-szerb határon, de nem járt sikerrel. Hozzátette: reméli, hogy más országok vezetői is beszélnek a magyar kormányfővel erről a kérdésről.

Úgy néz ki, hogy Vucic szándékosan kelt olyan érzést az emberekben, miszerint a magyar kerítés a szerbek ellen irányul. Pedig X alkalommal megmondták neki, hogy nem, – de Vucic a saját védművek emelése és a migrációs nyomás megszüntetésének valódi készsége helyett, – csak feszültséget szít a magyar és a szerb fél között. – Holott, éppen most lenne szükség az egységre. A közös védelemre, a délről jövő iszlamista áradat ellen.

MTI – SzRTI

Drámai mértékben emelkedett a gyűlöletbeszéd

Drámai mértékben emelkedett az antiszemita és iszlámellenes megnyilvánulások száma, és az internetes gyűlöletbeszéd is jelentősen megszaporodott a tavalyi évben – tudatta csütörtökön, éves jelentését publikálva az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága (ECRI).

Jelentős mértékben megnövekedett, egyes országokban megduplázódott a bizottság szerint a zsidó személyek és intézmények ellen elkövetett inzultusok és támadások száma. A testület szerint a 2014-ben a Közel-Keleten felerősödött erőszakot követően nőtt meg a társadalmi feszültség, s erősödött általánosságban a zsidósággal szembeni “széleskörűen elterjedt” ellenségesség. A bizottság információi szerint a muszlim bevándorlók, főleg a fiatalok körében is erősödtek az antiszemita trendek. Az ECRI arra is kitér, hogy egyes országokban olyan erősödő trendek tapasztalhatóak, amelyek letagadják a második világháborúban a nácikkal kollaboráló rezsimek társtettességét a holokausztban, s ezzel párhuzamosan erősödik a szimpátia a szélsőjobboldallal.
A testület az iszlámellenességgel kapcsolatban azt jegyzi meg, sok országban tetten érhető a jelenség, amely akadályozza a társadalmi integrációt és a befogadó társadalom kialakítását. A jelentés szerint a szélsőségesség és az erőszakos iszlamista szervezetek megerősödését populista politikusok manipulatívan arra használják fel, hogy a muszlimokat általában úgy állítsák be, mint akik képtelenek vagy nem hajlandóak a beilleszkedésre, s ezért biztonsági kockázatot jelentenek.
A populista politika a bizottság jelentése szerint a bevándorlás-ellenes közbeszédet is egyre nagyobb mértékben kihasználja, miközben a szíriai és más konfliktusok, Ázsia és Afrika egyes részein megnövekedett bizonytalanság és szegénység miatt jelentősen megnőtt a menedékkérők száma, akik a legtöbb európai országban elégtelen ellátásban részesülnek, és a közvélemény ellenségességével találkoznak.
A meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség tagjai ellen irányuló megnyilvánulásokról a bizottság vegyes képet fest. Mint fogalmaznak: egyes országokban haladás volt tapasztalható, máshol viszont továbbra is a megbélyegzés, az intolerancia és a diszkrimináció “elfogadhatatlanul magas szintjével” találkoznak.
Jelentésében az ECRI sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a gyűlöletbeszéd gyorsan terjed az interneten és a közösségi médiában is, ezért azt szorgalmazza, hogy minél több európai ország csatlakozzon a kiberbűnözés elleni egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, mely büntethetővé teszi az interneten elkövetett rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulásokat.
“Történelmünkből az európaiak tudhatnák, hogy a növekvő előítéletesség és a gazdasági instabilitás a katasztrófa receptje. A kormányoknak Európa-szerte határozottan be kell avatkozniuk, hogy gátat szabjanak a diszkriminációnak, előmozdítsák a megértést és a tiszteletet” – hangoztatta a jelentés közzétételével kapcsolatban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.
AZ ECRI a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács független szakértőkből álló testülete, amely kifejezetten a rasszizmus, az idegengyűlölet, az intolerancia és a diszkrimináció területét vizsgálja.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…Történelmünkből az európaiak tudhatnák, hogy a növekvő előítéletesség és a gazdasági instabilitás a katasztrófa receptje. A kormányoknak Európa-szerte határozottan be kell avatkozniuk, hogy gátat szabjanak a diszkriminációnak, előmozdítsák a megértést és a tiszteletet…”

Európa népei-kiváltképpen pedig a keleti-fertály népei-kiutat keresnek a rájuk zúdult problémahalmazból, és válaszokat keresnek. Miközben könnyen előfordulhat, hogy a DISZKRIMINÁCIÓK-FŐKÉPPEN TALÁN A POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓK-nélkül, jóval kevesebb gond és probléma merülhetne fel.

A megértés és a tisztelet természetesen kijár minden népnek! Nyilvánvalóan kölcsönösségi alapon, és a JOGOK kölcsönös tiszteletben tartásával! Egyoldalú kívánságok teljesítésének az elvárása csak gyűlöletbeszédeket szülhetnek! Azoknak pedig folytatásuk szokott lenni!

A Szovjetunió sorsára juthat az Európai Unió

Ugyanazon problémák miatt eshet szét az Európai Unió, ami a Szovjetunió széthullásának is kiváltó oka volt.

Vitalij Tretyakov – újságíró és politikai elemző, a Nezavisimaja Gazeta volt főszerkesztője – szerint kísérteties párhuzamok fedezhetőek fel a jelenlegi Európai Unió és a volt Szovjetunió közt, és ugyanazon problémák okozhatják széthullását is. Tretyakov alapvetően nem gazdasági problémákra vezeti vissza az unió széthullását, hanem az intézményi keretekben sem mindig nyomon követhető emberi tényezőre. A szakértő szerint az Európai Unió vesztét az fogja okozni, hogy vezetői túl gyorsan, túl nagy területeket akarnak beolvasztani az unióba, hogy ezzel az Egyesült Államok kedvében járjanak. Tretyakov szerint az Európai Unió vezetői fokozott nyomás alá kerültek Washington részéről, és kudarcként értékelik, ha nem sikerül a kontinens egészét, esetenként teljesen eltérő kultúrájú népeket is bevonni a közös térségbe. Ez a közös térség széthullása felé hajtó erőket segíti, a helyi elitek ugyanis mind gyakrabban mernek nyíltan szembeszállni a központi igazgatással.

Tretyakov szerint az Európai Unió bővítését mostanra főként az amerikai elit sürgeti, és ennek következményeként Washington részéről jóval nagyobb “támogatást” kapnak az újonnan csatlakozó országok, miközben azok felvételét a korábban csatlakozott tagállamok többnyire nem támogatják. Miközben számos nyugati szakértő hangoztatja, hogy a további bővítés az Európai Unió széthullásához vezethet, a brüsszeli elit rendszerint provokációnak tartja az ilyen véleményeket, és a kritikák elhallgattatására törekszik.

Az orosz szakértő kifejti, hogy miközben tudatában vannak az Európai Unió belső politikai életében is egyre látványosabban jelentkező problémáknak, az európai vezetők ugyanazon reakciókat adják a várható széthullásra, mint a korabéli Szovjetunió: igyekeznek elhallgattatni a velük nem egyetértő hangokat, és ideológiai kontroll alá vonni a helyi médiát (a tagállamokban). Tretyakov szerint a brüsszeli propaganda a korabéli szovjet propaganda mai megfelelője, és az nem csak a tagállamok lakosságát hangolja az Európai Unió ellen, hanem a helyi elitek is védekező reakciót adnak arra, hogy Brüsszel kivenné kezükből azt a médiamonopóliumot, amit évtizedeken át saját kezükben tarthattak.

A szakértő szerint a következő évek során a helyi elitek az Európai Unió ellen fordulnak, mert nem hajlandók elfogadni befolyásuk elvesztését a negyedik hatalmi ág felett. Mindez középtávon egy olyan helyzet előállását jelenti, amiben állandósul a hatalmi harc Brüsszel és a helyi elitek közt. Eközben a tagállamok elitjei között érdekegyezés alakul ki abban, hogy megakadályozzák Brüsszel központosítási törekvéseit. Tretyakov szerint ennek köszönhetően az Európai Unió a helyi elitek körében is ellenségképpé válik, ami a közös térség széthullásához vezet.

http://hidfo.ru/2015/07/a-szovjetunio-sorsara-juthat-az-europai-unio/

Londonban, segélyből él az iszlám terrorizmus egyik szellemi atyja

A szúszai tengerparti üdülőhelyen június végén 38 turistával végző terroristákat radikalizáló Hani al-Sibai iszlamista prédikátor London egyik divatos negyedében él családjával, drága villában – írja a Telegraph. Hogy miből? Természetesen segélyből.

A Telegraph napokban publikált (több tízezer olvasó által megosztott) írása egészen döbbenetes: az összefoglaló szerint Hani al-Sibai egyiptomi származású hittudós – menekültstátusz birtokában – Londonból terjeszti a radikális iszlám eszméjét a fiatalok között. Része lehetett a Jihadi John néven, lefejezéseiről hírhedt ISIS-tag átnevelésében, de a jelentések szerint szoros kapcsolatban volt a néhány héttel ezelőtti szúszai (Tunézia) merényletet elkövető Ansar al-Sharia terroristacsoporttal is. (A prédikátorról még külön Wikipedia-szócikk is van, itt lehet megnézni.)

Hani al-Sibai feleségével és öt gyerekével él Londonban. Amikor a Daily Mail utolérte a kérdéssel, hogy hogyan lehetséges, hogy nyomozás folyik ellene, mégis óriási segélyeket tud felvenni, csak annyit válaszolt: „Kérdezzék David Cameron miniszterelnököt, ne engem.”

A hatóságok állítják, hogy rajta vannak a prédikátor ügyén: az illetékes minisztérium például azt mondja, hogy mindenkitől megvonják a segélyt, akiről bebizonyosodik, hogy terroristákkal áll kapcsolatban. Még szerencse.
Válasz

A BRICS új fejlesztési bankja támogatja Szíria újjáépítését

Szíriának ad újjáépítési segélyt a BRICS új fejlesztési bankja, ami a saját pénzrendszerek védelmén felül feladatának tekinti a háború sújtotta térségek megsegítését is.

A BRICS országok – Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika – tavaly nyáron állapodtak meg az új fejlesztési bank létrehozásáról, ami alternatíva a nyugati országok ellenőrzése alatt álló pénzintézetekkel szemben (Világbank, Nemzetközi Valutaalap). Az alapítók akkor egy 100 milliárd dollár összegű likviditási alapot hoztak létre, ami a tagállamok bankrendszereinek stabilitását fokozza. Ennek legnagyobb részét – mintegy 41 milliárd dollár – Kína biztosítja. A bank újonnan kinevezett vezetője, Kundapur Vaman Kamath most a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a pénzintézet nem csak a tagállamok bankjait fogja forrásokkal ellátni, hanem segítenek a háború sújtotta régiók újjáépítésben is.

A BRICS új fejlesztési bankja a következő hónapok során elkezd újjáépítési segélyt biztosítani Bashar Asszád kormányának. A szíriai háború 2011 márciusában kezdődött civil látszatú kormányellenes tüntetésekkel. Szíria kormánya azonban nem engedett a zsarolásnak és megfélemlítésnek. Az országban emiatt több mint 4 éve folyamatban van egy a terrorizmus leple alatt zajló, a nyugati országok által nem néven nevezett NATO-beavatkozás. Az Egyesült Államok mostanra nyíltan kiképzéssel és fegyverekkel látja el a kormány fegyveres ellenzékét, és légicsapásokat hajt végre Szíria területén.

Szíria porig rombolása mostanra leplezetlenül zajlik. Az Egyesült Államok által mobil légvédelmi eszközökkel ellátott terrorista csoportok az ország infrastruktúrájának csomópontjait, stratégiai létesítményeket foglalnak el (pl. erőművek, olajfinomítók), ahol az amerikai légierő a terroristák visszavonulását követően légicsapásokat hajt végre. Ilyen módon mostanra megsemmisült az ország infrastruktúrájának nagy része. Mivel a kormány nem enged a nyugati nyomásgyakorlásnak, a nyugati országok a földdel egyenlővé tennék Szíriát. A BRICS fejlesztési bankja azonban fokozatosan lehetővé fogja tenni az ország újjáépítését, és a szövetséges országok minden bizonnyal mindent megtesznek annak érdekében, hogy ami a pénzükből megépül, azt ne bombázza le az amerikai légierő.

http://hidfo.ru/2015/07/a-brics-uj-fejlesztesi-bankja-tamogatja-sziria-ujjaepiteset/

A BRICS-csoport szorosabb együttműködése nem csupán az öt tagországnak és más fejlődő országoknak válik hasznára, de a világgazdaságot is stabilizálja, sőt, akár fel is lendíti.

Az elkövetkező napokban a BRICS-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – vezetői az oroszországi Ufa városában tartják meg 7. vezetői találkozójukat.

2009-ben ültek össze először, mikor a blokk együttműködési mechanizmusát útjára bocsátották. Az együttműködés révén a BRICS életerőssé és innovatívvá vált, nagyobb szerepet vállalt a világ irányításában is.

A tagországok most új fejlesztési bankot hoznak létre. Az intézmény vezetőségi testületének első ülésére Moszkvában kerül sor, ahol kijelölik az igazgatótanács és a menedzsment tagjait.

Az új bank is azt mutatja, hogy a BRICS politikai tömörülésből a nemzetközi közösség igazi reformerejévé vált.

A bank finanszírozásával először például a fejlődő, afrikai államok fejleszthetik az infrastruktúrájukat ahelyett, hogy a jelenlegi nemzetközi ügynökségek által számukra biztosított szűkös forrásokkal küszködnének.

CRI / Peking

Cigányok

Most leltem, nagyon ott van! Angolul tudóknak angol nyelvkönyvemből. Szóval a zsidó szerző a cigányokat "Mária Terézia után szabadon" újmagyaroknak, újparasztoknak nevezi és a cigány elnevezést a görög Athinganoi = érinthetetlenek szóból vezeti le. A mai helyzet megértéséhez újabb gyöngyszem.

http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=9392

GMO-tiltás: súlyos kártérítési perek is jöhetnek

Sem az Alkotmány, sem a géntechnológiai törvény közelmúltbeli módosítása nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a genetikailag módosított szervezetek (GMO) magyarországi megjelenését – állítja az agrárszektor.hu-nak adott interjújában Darvas Béla címzetes egyetemi tanár, a parlamenti szakbizottságok tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal elnöke. A köztermesztést tagországi szinten mostantól könnyebben meg lehet tiltani, de takarmányként és kész élelmiszerekként továbbra is jogszerűen érkezhetnek GMO-tartalmú termékek az országba, ráadásul a „nem szakszerűen indokolt tiltások” akár súlyos kártérítési pereket is maguk után vonhatnak. A nagy nemzetközi kereskedelmi egyezmények kedvezhetnek a GMO-k terjedésének, de Darvas Béla szerint a lakosságot a GMO-k egészségügyi szempontból nem veszélyeztetik, illetve erre nincs kellő tudományos bizonyíték, így nem kellene minden GM-növényt mérlegelés és körültekintő vizsgálat nélkül elutasítani.

agrárszektor.hu: A Földművelésügyi Minisztérium nemrég történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte, amikor az Országgyűlés módosította a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt. Így ugyanis a tárca szerint a jövőben könnyebben tilthatjuk meg az uniós szinten engedélyezett GMO-k magyarországi köztermesztését. Ön ugyanakkor a GMO-Kerekasztal elnökeként bírálta a jogszabályi változtatásokat. Miért?

Darvas Béla: Történelmi talán az a pillanat volt, amikor az első géntörvény 1998-ban elkészült, vagy a 2006-os időpont, amikor ötpárti egyetértéssel – elsősorban környezettudományi érvek alapján – döntöttünk arról, hogy a MON 810-es molyölő kukoricát ne lehessen hazánkban elvetni. Abban az értelemben persze igaz a minisztérium nyilatkozata, hogy a módosítással könnyebben boldogulhatunk majd a tiltásoknál, de nem feltétlenül ez várható nemzetközi jogi területen. Úgy gondolom, hogy a törvénymódosítás lehetett volna körültekintőbb és számítania kellett volna arra, hogy ha a Kanada és az Európai Unió (CETA), illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió (TTIP) közötti kereskedelmi megállapodások létrejönnek, akkor a nem kellően indokolt nemzeti fajtatiltások után „állam kontra befektető típusú” perek következhetnek, ahol a választott bíróságok előtt az elmaradt haszonért súlyos kártérítést lehet követelni. Erre szerettem volna a megszólalásommal még időben figyelmeztetni azokat, akik ezt a két történést egymástól elválasztva látják.

agrárszektor.hu: Ön egy parlamenti sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a törvénymódosítás az Alaptörvénnyel együtt sem lesz elegendő arra, hogy megvédje az országot a kifogásolt GMO-termékektől. Mire alapozta álláspontját?

D. B.: Az Alaptörvényben szereplő, idevonatkozó passzus nem indokol semmit, csupán óhajt fejez ki. Ezt olvashatjuk: „XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Mit állít ez a jogászok által fogalmazott pár mondat? A testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését elősegíti a GM-élőlényektől mentes mezőgazdaság. Nem élelmiszergazdaságról van szó, hanem arról, hogy a GM-növényeket nem lehet elvetni. A vessző után fogalmazott, egészséges élelmiszerekre vonatkozó rész nem utal összefüggésre, mivel a felsorolás része. A mai joggyakorlat szerint Európa egyetlen országa sem tiltja a módosított növények (például glyphosate-tűrő szója) európai beszállítását, azok takarmányba vagy akár élelmiszerbe keverését, amennyiben a gyártó a csomagolóanyagon ezt a tényt feltünteti. Ez az alapja a hazai kettős beszédnek, amivel ideje lenne szembenézni.

agrárszektor.hu: Milyen további jogszabályi változtatásokat tartana indokoltnak?

D. B.: Én a géntörvény teljes felülvizsgálatát tartanám szükségesnek, hogy a kor tudásának megfelelően, kiegyensúlyozottan és e kutatási terület eredményeit is befogadóan fogalmazzon, illetve elutasítás-rendszere következetes és tárgyszerű legyen. A módosított törvény három pontja előtt a mezőgazdasági-biológiai képzettségűek biztosan értetlenül állnak. A „b pontban a területrendezést nevezi meg a jogszabály. Milyen köze lenne egy, az EU-ban természettudományos szempontok szerint vizsgált és engedélyezett genetikai eseménynek a helyi területrendezésekhez? Az „e.” pont abból az előítéletből indul ki, hogy minden géntechnológiával előállított termék hibás, vagyis nem kerülhet más termékekbe. A jelenlegi EU-szabályozás viszont a jelölési kötelezettség megtartása mellett lehetővé teszi a keverhetőséget az összetett élelmiszerekben. A „g” pontban a törvény a közrend védelmét említi. A géntechnológiai eljárással módosított konkrét fajta dokumentációja és az aktuális közrend között vajon milyen logikus összefüggést találhat a hazai és az európai jogalkotó?

agrárszektor.hu: Felmerül az is, hogy a mostani jogszabály-módosítás a jövőben gátat szabhat egyes hazai kutatásoknak. Miért?

D. B.: Ezt, mint a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság egykori tagja, majd elnöke múlt időben mondanám. Az Alaptörvény hatályba lépése után a módosított növényekkel végrehajtott kísérletek nálunk leálltak. Intézetem (a NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet) az egyike azon keveseknek, ahol kis területen még ma is folynak kísérletek. Igen kis költségvetéssel egy növényevő halfajon végzünk éppen takarmányozási kísérletet. A mostani módosítás nem ronthat már ezen a Nyugat-Európától jelentősen eltávolodott tudománypolitikai állapoton.

A génmódosított fajta-előállítására vonatkozó hazai kísérletek már korábban leálltak, amihez hozzátehetem, hogy az MTA egyik kutatóintézete évekig hagyta annak a fals sajtóhírnek a terjedését, amely arról szólt, hogy megszületett az első – Mv 500 Bt néven emlegetett – módosított kukoricafajta. Mára kiderült, hogy egy dél-afrikai cég állította elő és ehhez felhasznált egy magyar módosítatlan kukoricavonalat. Vagyis eredeti géntechnológiai munka nem kapcsolódott hazai intézethez, ráadásul a létrejött „termék” sem került forgalomba. Az eset sokat rontott a terület finanszírozásán. A hazai mellékhatás-vizsgálatokat rendre meghiúsították a fajtatulajdonosok, akik a szabadalom alatt álló fajtájukból nem adtak a kísérletekhez vetőmagot. A minisztérium ügyintézőinek sem. Én ezen a területen keresném a törvényi elutasítás kiindulási pontját, vagyis a fajtatulajdonosok együttműködési készségének hiányában. Viszont a hazai törvények és rendeletek mára hasonló módon nehezítették meg a kísérletek végzését: például MON 810-es vetőmag nem hozható be az országba még kísérletek végzésére sem.

agrárszektor.hu: Ön az elmúlt években többször állás foglalt a GM-növények magyarországi köztermesztése ellen, mivel nem tartotta elfogadhatónak az előállító multinacionális cégek kutatási eredményeit arról, hogy az ilyen növények nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre és a környezetre. Most is hasonló a véleménye, vagy ma már lát esélyt arra, hogy egyes GM-növények köztermesztése a jövőben kockázatmentes is lehet?

D. B.: Nem így van. Személy szerint sohasem a GM-növények általános köztermesztése, hanem konkrétan a MON 810 génmódosított kukoricafajta termesztésbe vonása ellen léptem fel, és kizárólag környezettudományi indokok alapján, amelyek a saját kutatási eredményeinkre támaszkodtak. Egészségügyi hatásokat illetően az Élet és Irodalomban írt cikkemben éppen kritizáltam egy „terhelő” cikket, ami már abban a formában visszavonásra is került. A saját vizsgálataink eredményei tudományos lapokban magyarul és angolul is olvashatók. Mindig is az esetről esetre való megítélhetőséget láttam célravezetőnek. A jelen tudása nem ítélkezhet a jövő eredményeivel kapcsolatban. Ezért nem tetszik az, hogy a mostani törvénymódosításban a növényi géntechnológia-elleneséggel kapcsolatos előítéletek még hangsúlyozottabbá váltak. A növényvédelmi célú módosított növényekkel szemben most sem változott a véleményem, tehát szükségtelennek látom bevonásukat a hazai köztermesztésbe. Viszont nem vagyok jelenleg elutasító a módosított beltartalmú növények és szárazságtűrő növények területén. A világirodalom nem szolgáltat elégséges egészségügyi okot arra, hogy indokolt legyen a mérlegelés nélküli, általános elutasítás. Számomra mindig is vizsgálandóan gyanús volt a szélsőség: a kritika nélküli dicsőítés és a merev elutasítás is.

agrárszektor.hu: Sokkal megengedőbben vélekednek már ma is az amerikai kontinensen, ahol a legtöbb GM-növényt – főleg kukoricát és szóját – termesztik. Ott miért fogadják el jobban ezeket a növényeket?

D. B.: Messze nem értek egyet az ottani környezet- és élelmiszer-biztonsági alapelvekkel. Az európai elővigyázatosság alapú (gyanú esetén a terméktulajdonos bizonyít), míg az észak-amerikai rendszerben a termékfüggetlen kutatóhelyeknek kell bizonyítani a káros hatást. Vagyis teljesen eltérő szemléletű a két rendszer. Ha a fogyasztókra gondolok, akkor az jut eszembe, hogy az átlag Egyesült Államokbelinek fogalma sincs arról, mit eszik. Egy felmérés szerint sokan úgy gondolják, hogy még sohasem ettek módosított összetevőt tartalmazó élelmiszert. Az európai fogyasztó nagyon más. Azt mondhatjuk azért, hogy a módosított összetevőt tartalmazó élelmiszerek elutasítása jellemző rá. Az, hogy mi vezetett ide, már egy másik kérdés. Szerintem a háttérben az áll, hogy a fajtatulajdonosok és növényi géntechnológusok Európában, illetve Magyarországon nagyon rosszul kommunikálták a módosított növények bevezetését, szemben a civilszervezetekkel, amelyek viszont a saját szempontjaik szerint kitűnően végezték a dolguk.

agrárszektor.hu: A világ GMO-termelése nálunk (is) további gondokat okozhat, mert hiába tiltjuk a köztermesztést, ha például az importált GM-szója beépül a hazai haszonállatok szervezetébe, de ezen kívül is sok GM-tartalmú kész élelmiszer érkezik az országba. Ön szerint a magyar lakosság GMO szempontból ma mennyire veszélyeztetett?

D. B.: Hazai takarmányaink jelentős része európai engedéllyel tartalmaz módosított növényi összetevőt, ami ellen hazánk sem lépett fel. Viszont nem a módosított szója épül be a haszonállataink szervezetébe, hanem annak emésztett, lebontott fehérjefrakciói, amelyektől nem jön létre módosított állat vagy módosított tej, ahogy egyik államtitkárunk tévesen fogalmazott. Ebből a szempontból kritikusan csak a fehérjetoxint tartalmazó, úgynevezett Bt-növényekről beszélhetünk, illetve szermaradékok szempontjából az úgynevezett glyphosate-tűrő növényekről. Olvashatók közlemények, amelyek ezeket illetően negatív hatásokról számolnak be, mint ahogy ezzel ellentétes vélemények is szép számmal vannak. Nem lehet egyik oldal érvrendszerét sem ignorálni. Mára túlságosan gyakorivá vált a döntési pozícióban lévő emberek vélekedése, amely esetenként szakmailag nagyon felületes.

Közvetett egészségügyi hatást eddig senki sem mutatott ki, vagyis olyat, hogy ha például a sertés ilyen GMO-tartalmú tápot eszik, akkor a húsát fogyasztó szervezetben valamilyen káros következmény mutatkozik. Vélekedés persze lehetséges, lehet több generációs kísérletek hiányát emlegetni, és a fogyasztónak joga is van az indoklás nélküli elutasításra. A mohamedánok sem esznek disznóhúst és azt gondolom, hogy senki sem vár tőlük erre vonatkozó kísérleti eredményeken alapuló indoklást. A fogyasztó dönt, az eladó igazodik.

Az európai gyorsriasztású rendszer (RASFF) híradásai szerint az európai importpiacon a kirívó szabálytalanságok miatti riasztási sorrend: mikotoxinok, növényvédőszer-maradékok, nehézfém-szennyezettség, élelmiszer eredetű patogének, feldolgozásból származó szennyezők. Egy kisebb jelentőségű csoportba tartoznak az allergéneket tartalmazók (elmulasztott jelölések), az állatgyógyászatban használt gyógyszer-maradékok, az engedélyezés nélkül használt gyógynövények és kivonataik, az engedély nélküli adalékanyagok és az engedélyezetlen GM-növényi összetevőt tartalmazó élelmiszerek. Eszerint most olyan ügyről beszélünk, amely az európai élelmiszerpiacon többségében megjelenhet és azon túlmenően jelenleg csekély problémát okoz. Az utóbbi években engedélyezés nélküli kínai rizsfajták és belőlük készült sütemények akadtak fent ezen a rendszeren.

Én ezért pillanatnyilag nem használnám a veszély és veszélyeztetett szavakat sem. Véleményem szerint a tagállami engedélyeztetésben az elővigyázatosságon alapuló elutasításra található indokrendszer. A fogyasztó szabad választásával egyedi elbírálásra is sor kerül. Ezért nagyon fontos a termékforgalmazó jelölési kötelezettsége. Nem tartom ugyanakkor jó ötletnek a GM-mentes jelölés bevezetését, mert ki fogja vizsgálattal garantálni ezt az állapotot és mennyivel emeli majd ez a termékek árait? A GMO-mentes tofu már most drágább, mint az úgynevezett garantálatlan minőségű párja.

agrárszektor.hu: Sokan további veszélyforrásnak tartják az EU és az USA között folyó szabadkereskedelmi tárgyalásokat is. Itt melyek lehetnek a legnagyobb kockázati tényezők, illetve az USA nyomására rákényszerülhet-e Brüsszel arra, hogy könnyítse a nemzetközi tulajdonú GMO-k uniós piacra jutását?

D. B.: Én is azt gondolom, hogy alapvetően változtatják meg ezek a kereskedelmi egyezmények a térfél erőviszonyait és határozott előnyhöz jutnak a nemzetközi befektetők, akiket az Egyesült Államok és Kanada odaadóan képvisel. Az Egyesült Államokban nagyon gyorsan kikerül a szabályzás és a nyomon követés alól egy-egy módosított fajta. Nem tartják szükségesnek, hogy az egyidejűleg több genetikai eseményt tartalmazó fajtákat külön engedélyeztessék. Ilyen úton az új összetevők egymásra hatását tagadják, ami toxikológiában jártasak számára nem védhető álláspont. Az élelmiszerpiacukon nem kötelező a jelölés. Ezen túlmenően nemcsak a GM-élelmiszereknél következne be változás, hanem kémiai összetevőknél (gyógyszermaradékok, adalékanyagok, gyógynövény kivonatok stb.) is. Igen sokféle vegyi anyag az Egyesült Államokban engedélyezett élelmiszer-előállításra, ami Európában tilos. A felhasznált növényvédő szereket illetően is Európában sokkal szigorúbb normákat érvényesítenek. Az Egyesült Államok a negyedik olyan ország, amely élelmiszereivel intézkedéskötelezettség merült fel Európában, míg Magyarország élelmiszerbiztonság szempontjából Svédországgal, Írországgal és Japánnal azonos biztonságú termék-előállítására képes. Az élelmiszer-cserével nem járnánk jól.
(agrarszektor)

A kínai tőzsde zuhan, a New York-i pedig kicsit leállt

Mára valószínűleg már mindenki értesült a kínai tőzsde három hete tartó zuhanásáról.

Főleg a kínai kisbefektetők pénze szűnt meg létezni a sanghaji tőzsde három héten át tartó zuhanása során. Azt viszont még a németek is megérzik, ha a kínaiaknak elmegy a kedvük a pénzköltéstől.

A vs.hu a következőket írta:

A kínai tőzsdeindex június 12-én érte el a tetőpontját, azóta folyamatos zuhanásban van. A három hét alatt 2,7 billió (leírva jobban fest: 2 700 000 000 000) dollárral értékelődtek le a részvények. A New York Times cikke ezt a görög adóssághoz méri, amelynek Kínában három hét alatt eltűnt a hatszorosa.

A befektetőket egyelőre nem győzték meg a következő intézkedések: kamatvágás, a rémhírterjesztők számára kilátásba helyezett büntetések, az állami nyugdíjalap részvényvásárlásai és a részvények shortolására játszó kereskedők elleni nyomozások [Illetve letartóztatásuk kilátásba helyezése].

…

A folyamat végül Hszi Csin-ping elnök hatalmának meggyengülésével is járhat, aki a kíméletlen korrupcióellenes kampányával már így is szerzett ellenségeket az országon belül. „Komoly erők vannak, amelyek fenik rá a késüket, és arra várnak, hogy hibázzon” – mondta Harry Harding Kína-szakértő a Timesnak.

A kialakult árfolyam lufi kidurranása olyan gyors és heves lett, hogy hatása alá került az egész világ. Miután pedig a hatóságok beavatkoznak és gátolják az eladásokat, a résztvevők adnak, ahol tudnak: Taivanon, Hong Kongban, az árutőzsdéken.

A június közepi csúcshoz képest szerda reggelre a kínai tőzsde 30 százalékot zuhant, ami szinte minden részvényre komoly hatással volt, a 1439 zuhanó papírra mindössze 83 emelkedő részvény jutott.

Egyesek szerint a New York-i tőzsde (NYSE) átmeneti leállásának is köze volt a kínai zuhanáshoz. A hivatalos magyarázat szerint a leállás technikai problémák miatt következett be, de persze azóta elindultak a találgatások. A legtöbben egy kibertámadásra „szavaztak”, amit pedig a United légitársaság gépeinek átmeneti leszállításával hoznak összefüggésbe. (A United Airlines gépei szerdán reggel több mint egy órán át nem tudtak felszállni a vállalat informatikai rendszereinek leállása miatt. A probléma világszerte mintegy 4900 járatot érintett.)

Ismét feltehetjük a szokásos kérédést: Mindez véletlen vagy egy kidolgozott terv részeleit láthatjuk kibontakozni?
http://idokjelei.hu/2015/07/a-kinai-tozsde-zuhan-a-new-yorki-pedig-kicsit-leallt/

Nagyon kevés ember érti meg, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet egy zavaros logikán alapuló mesterséges intelligenciájú számítógépes program olyan algoritmusokkal, amik nincsenek összefüggésben a valódi világkereskedelemmel, tőzsdével, de még a derivatívákkal vagy gyors-kereskedelemmel sem, legalább is nem az elmúlt néhány évben. Ez teljesen független a valódi piactól és a JP Morgan informatikus szakemberei tervezték az algoritmusait. Sokan közülük nem tudták elviselni azt a tényt, hogy egy globális pénzügyi szörnyeteget alkottak (és igen, ez kapcsolódik a plazma polip entitáshoz), ami felzabálja az emberiség vagyonát. Azokat a JP Morgan-nél dolgozó informatikai szakembereket és programozókat, akik nyilvánosságra akarták hozni amire rájöttek, a Cabal módszeresen eltávolította a bolygóról.

http://www.felemelkedes.blogspot.hu/

Washington válogathat, kivel akar üzletelni

Magyar politikusokból és üzletemberekből álló delegáció érkezik az Egyesült Államokba, hogy elősegítse a két ország szorosabb együttműködését.

A buzzfeed.com információi szerint a magyar delegáció tucatnyi politikusból és gazdasági vezetőből áll, akik június 30-án küldtek meghívót amerikai kongresszusi képviselőknek. A forrás szerint a delegációban helyet kap Kucsák László (Fidesz), Demeter Márta (MSZP), és Staudt Gábor (Jobbik), akiről a hírportál máris visszaidézi, hogy “a Magyar Gárda nevű paramilitáris szervezet tagja volt”, ami “korábban a Jobbikhoz kötődött, és 2009-ben betiltották”.

A Buzzfeed által csak ultranacionalista politikusként hivatkozott Staudt Gábor a delegáció más tagjaival egyetemben szintén részt vesz a szenátus külügyi bizottságának politikusaival szervezett találkozókon, különös tekintettel az európai üzleti kapcsolatokért felelős albizottságok tagjaira. A sajtóorgánum által hivatkozott forrás szerint a delegáció feladata, hogy tovább bővítse a két ország közti üzleti kapcsolatokat. Ebből a szempontból igen érdekes, hogy a csoportban MSZP-s politikus, és a Jobbik egy meghatározó alakja is helyet kap. Amennyiben az Egyesült Államok és Magyarország közti üzleti kapcsolatok jobbikos politikusok bevonásával bővülnek, a párt elegendő üzleti kapcsolati tőkét tud felhalmozni ahhoz, hogy a 2018-as országgyűlési választásokra kormányerőssé váljon.

A sajtóorgánum olvasóinak gyorstalpalóként megadja az értelmezési keretet a magyarországi helyzethez: röviden leegyszerűsítve kifejti, hogy “a kormánypárt Oroszország felé húz és illiberális államot akar”, a Jobbikot pedig növekvő népszerűségű pártként jellemzi, ami “extrém kijelentéseket tett a zsidósággal kapcsolatban”, és “cigányellenes, rasszista retorikát folytat”, valamint “egy tagja 2011-ben leköpött egy holokauszt-emlékművet.” Demeter Mártáról nem írtak semmi rosszat, de ha nincs nyomásgyakorlás az üzletfelek részéről, várakozások sincsenek.


http://hidfo.ru/2015/07/washington-valogathat-kivel-akar-uzletelni/

Demokratikus látszatot adnak Európa rabláncainak

Megszavazta az Európai Parlament a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna megalapításáról szóló határozatot; a képviselők 436 igen, 241 szavazattal, 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá az Európai Bizottság számára továbbított ajánlásokat.

A TTIP lehetővé tenné az amerikai vállalatok számára, hogy jogi eszközökkel kényszerítsék ki monopolhelyzetüket az Európai Unió tagállamaiban, és uralmi helyzetüket az Európai Unió külpolitikájának radikális irányváltása esetén is megőrizzék.

A transzatlanti szabadkereskedelmi zóna ellen valamennyi nyugat-európai országban tömeges tüntetések zajlanak. Eddig több mint 2,3 millió európai állampolgár írt alá egy civil szervezetek által indított petíciót, ami követeli, hogy az Európai Unió állítsa le az egyezményről a nyilvánosság teljes kizárásával zajló tárgyalásokat. A “Global Justice Now” civil szervezet szerint az EP szavazása – a demokrácia látszata – semmit nem változtat az egyezmény megítélésén, az ellen továbbra is gomba módra szaporodnak majd a tüntetések Európa-szerte.

Az egyezmény funkcióiról, sürgősségének okáról ITT és ITT olvashat bővebben.

http://hidfo.ru/2015/07/demokratikus-latszatot-adnak-europa-rablancaina/

„A folyamatos belpolitikai csatazajban nem sok figyelem jut az életünket valóban meghatározó dolgoknak” – írta áprilisban Bod Péter Ákos a Heti Válaszban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (angol rövidítése alapján TTIP-ről). És lőn: a magyar sajtóban szinte alig kapott visszhangot, hogy az Európai Parlament (EP) tegnap fontos határozatot fogadott el a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban.

Hogy megértsük, mi volt a strasbourgi szavazás tétje, először is idézzük fel, mi is az a TTIP. Nem hagyományos szabadkereskedelmi egyezményről van szó, hiszen nem csupán az EU és az USA közötti vámokat törölné el, hanem a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat is lebontaná. Ezek az akadályok jellemzően a két fél eltérő szabályozásaiból fakadnak. Európa és Amerika máshogy szabályozza például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az autók biztonsági feltételeit, és a vállalatoknak extra kiadást jelent, hogy ha exportálni akarnak a másik piacra, kétféle szabályozásnak is meg kell felelniük, kétféle tesztfolyamaton is át kell menniük. Ennek vetne véget a TTIP: az EU és az USA kölcsönösen elfogadná a másik szabályait. Például ha egy európai autó átmegy az Euro NCAP törésteszten, forgalomba hozható Amerikában anélkül, hogy az amerikai tesztnek is alávessék. Az érem másik oldala, hogy ha egy élelmiszer megfelel az általában kevésbé szigorú amerikai szabályozásnak, Európában is lehetne árusítani.

Az ellenzők szerint az egyezmény a multicégek érdekében fellazítaná a nemzetállami szabályozást. A TTIP ellen civil szervezetek 2,3 millió aláírást gyűjtöttek össze Európából. Köztük van Lázár Jánosé is, a Fidesz ugyanis kettős kommunikációt folytat az ügyben: Rogán Antal az év elején még megvédte volna az országot multiktól, Németh Zsolt viszont támogatja az egyezményt, és a Fidesz a mostani EP-szavazáson is igennel voksolt.

Ugyancsak kritika célpontja az államok és a befektetők közötti jogviták rendezését szolgáló mechanizmus, az ISDS (Investor-State Dispute Settlement). Az ellenzők szerint az ISDS arra szolgál, hogy a multicégek beperelhessék azokat az országokat, ahol számukra kedvezőtlen szabályozást fogadnak el. A támogatók rámutatnak: a mechanizmus nem ad lehetőséget a külföldi befektetőknek arra, hogy változtassanak a nemzetállami szabályozáson, csak arra, hogy kompenzálják őket, ha olyan szabályozást fogadnak el, ami hátrányosabban érinti őket, mint a helyi vállalkozásokat. Az ISDS nem újdonság, hanem ma is széles körben elterjedt mechanizmus. Az európai országok közel 1400 befektetési egyezményt kötöttek egymással és külső országokkal, amelyek biztosítanak ilyen jogot egymás befektetőinek.

A tegnapi strasbourgi szavazás fókuszában éppen az ISDS állt. Az Európai Szocialisták és Demokraták egy része ellenezte a mechanizmust, ezért vezetőjük, Martin Schulz EP-elnök olyan módosító indítványt terjesztett be, amely – elvileg – a kukába dobja a tervezett szabályozást. Az elfogadott szöveg lényege, hogy az ISDS-t egy másik, „átláthatóbb” rendszer váltja fel. A lényeg, hogy a befektetők és államok közötti vitákat nem a két fél által választott bíróság, hanem egy államilag kinevezett bírákból álló nemzetközi testület rendezze.

A szöveg meglehetősen általános: az európai baloldal megnyugodott, a vérmes ellenzők, a zöldek, az euroszkeptikusok és a szélsőbal szerint viszont továbbra is veszélyes a TTIP.

A Parlament végül a szocialisták és az Európai Néppárt nagykoalíciója révén elfogadta a módosítást és támogatta a TTIP-tárgyalások folytatását. Igennel szavaztak a Fidesz, az MSZP és a DK képviselői, nemmel a Jobbik EP-frakciója, valamint a zöld frakcióban ülő LMP-s és PM-es képviselő. Az Európai Bizottság az elfogadott határozat alapján július 13. és 17. között ül asztalhoz az amerikai kormány képviselőivel a TTIP-tárgyalások következő fordulóján. Ekkor derül ki, mit szólnak az amerikaiak a javasolt vitarendezési mechanizmushoz.

Még semmi sem dőlt el. Barack Obama mindenképp szeretné elnöksége előtt keresztülvinni a TTIP-et (és egy hasonló, amerikai-ázsiai megállapodást). Európában az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell majd a végső megállapodást, ám korántsem biztos, hogy a nemzetállami parlamenteknek is. Ez attól függ, milyen jellegű szerződésnek minősíti végül a TTIP-et a Bizottság. Az egyezmény még a támogatók szerint is legfeljebb 0,3-1 százalékos GDP-növekedést hozhat tíz év alatt, és a következő hónapokban további élénk viták várhatóak róla.
(válasz)

Bal-Rad komm: “…a Fidesz ugyanis kettős kommunikációt folytat az ügyben: Rogán Antal az év elején még megvédte volna az országot multiktól, Németh Zsolt viszont támogatja az egyezményt, és a Fidesz a mostani EP-szavazáson is igennel voksolt…”

-Azaz a Nemzeti Ügyek Kormánya támogatja a TTIP-megállapodást! Ahogyan a nemzetietlen Maszop is!

De hát hát akkor…! Hogy is van ez?

Hát úgy, hogy ugyanazon alomból származók ők!