Rengeteg magyar dolgozót küldtek haza Ausztriából

Októberben 5356 fővel esett vissza az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma, főleg az őszi holtszezon miatt, sokkal jobban, mint a román állampolgárok vagy más kelet-európai országok dolgozói. Ám még mindig jó pár ezerrel többen dolgoznak kint, mint amennyien egy évvel ezelőtt. A koszovói és macedóniai gazdasági menekültek közül csak kevesen találtak állást.

Októberben 69 487 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában a társadalombiztosítottak szervezetének adatai szerint, ez 5356 fővel alacsonyabb, mint szeptemberben, ám jóval több, mint egy évvel ezelőtt. A turizmus és a mezőgazdaság szezonalitása miatt évek óta ez a jellemző, hogy nyáron és télen rekordokat döntöget a magyarok és más külföldi munkavállalók száma, ősszel és tavasszal pedig visszaesik (lásd a grafikont).

Most a román állampolgárságú munkavállalók száma mintegy 3100, a lengyeleké és a szlovákoké 1800-1800 fővel, a szlovéneké 1300 fővel esett vissza, így tehát rövid távon a magyarok némileg teret veszítettek. Az egy éves összehasonlításban azonban a magyarok száma nőtt a legjobban 5666 fővel, utánunk a románok jönnek mintegy 4700 fővel, a szerbek 2800 dolgozóval. A többi ország esetében a kétezer főt sem éri el a bővülés.

„Rendszeresen jár körbe a faluban egy kisbusz, visz sokakat minden héten Ausztriába idősekre vigyázni, takarítani, fát vágni, más ház körüli munkákat végezni” – mesélte a Privátbankárnak egy dunántúli település lakója a hét végén.

Bár az osztrák hatóságok igyekeznek keményen ellenőrizni, valószínűtlen, hogy minden idősgondozót, baby-szittert, favágót vagy kőművest bejelentenének a szomszédos országban. A feketemunkások létszámát régóta csak becsülgetik, korábban a hivatalos munkavállalók felére-harmadára tették.

Koszovó, Macedónia polgárai az idén nagy felzúdulást okoztak főleg Németországban, mivel nagy részük egyértelműen „csak” a jobb élet reményében, gazdasági bevándorlóként érkezett az országba. Ausztriában mindenesetre a két államból összesen sem dolgoznak többen tízezernél, az utóbbi egy évben számuk mintegy 2400 fővel nőtt.

Az Ázsiából érkezett munkavállalók száma 1900 fővel emelkedett egy év alatt, 28 500 főre. Ebben a kategóriában lehetnek a szíriaiak, afgánok, irakiak is, akik a menekültválság főszereplői, de a távol-keletiek is, mint kínaiak, vietnamiak vagy koreaiak. Nem tudni, ez hogyan oszlik meg részletesebben. Afrikából 9000 munkavállaló érkezett, ami 500 fővel több, mint egy évvel korábban.

(privatbankar)

Bal-Rad komm: Ha mindez a migránsinvázió közvetett hatása?-akkor “megszívtuk”! (Bár nem jellemző, hogy a muszlimok a munkaügyi központokat rohanják le Ausztriába érkezvén.)
Ha a minden statisztikák szerint is a gyengülő osztrák gazdaság miatt van, akkor viszont NAGYON “MEGSZÍVJUK”!

Ám az fölöttébb érdekes, hogy a hazai udvari munkaügyi statisztikákban nincs jele 5300 új munkanélkülinek! (Persze lehet, hogy változott a mintavétel!)

Jobban bíznak Vlagyimir Putyinban, mint saját vezetőikben

Egy Szerbiában készült közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság többsége elfogadná az ország politikai és gazdasági unióra lépését Oroszországgal, mert az orosz államfőben jobban bízik, mint saját választott vezetőiben.

Az Új Szerb Politikai Gondolat (NSPM) magazin által végzett felmérés célja eredetileg annak kiderítése volt, hogy a lakosság milyen arányban támogatja a nyugati és keleti integrációt – az Európai Unióhoz csatlakozást, illetve az Oroszország által alapított unióval egyesülést. A felmérésben arról kérdezték az olvasókat, hogy melyik politikusban bíznak leginkább. Szerbia miniszterelnöke, Aleksandar Vucic a leginkább támogatott szerb politikus, benne a válaszadók 34,6%-a bízik meg. Őt követte Angela Merkel, aki a lakosság 7,3%-ának bizalmát érdemelte ki. Utána következett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 1,6%-kal, miközben Barack Obama amerikai elnökben mindössze a lakosság 0,5%-a bízik.

Az első helyen pedig nem saját országuk egy politikusa, hanem Vlagyimir Putyin áll, a szavazatok 36,1%-ával.

A szerbiai Blic napilap Neven Cveticanin szociológust kérte fel, hogy értelmezze a frissen publikált eredményeket. Ő úgy jellemezte Vlagyimir Putyin személyét, mint egy olyan vezetőt, aki egyszerre jeleníti meg a hagyományos értékeket, de eközben a globális társadalom számára is elfogadható – egyszerre emberközeli, de mégis határozott és célszerű. “Putyin globális jelenség. Erejével, karizmájával magára vonja az emberek figyelmét – emellett különleges életstílusa van, ami érdekli az embereket, függetlenül attól, hogy a politikában Oroszországgal szimpatizálnak, vagy ellene pozicionálják magukat. Pszichológiai értelemben, a férfiak azonosulnak vele, mert alfa személyiség. A nők többsége szintén előnyben részesíti az ilyen férfitípust.” Cveticanin szerint részben ennek köszönhető, hogy – ellentétben a politikusok többségével – Vlagyimir Putyin népszerűsége nem csak saját országára korlátozódik, hanem globális szinten népszerű vezető.

A felmérés során arról is kérdezték a szerb választókat, hogy az Oroszországgal történő politikai-gazdasági egyesülést, vagy inkább az Európai Unióhoz csatlakozást részesítenék előnyben. A válaszadók 68,2%-a (abszolút többsége) támogatná, hogy Szerbia politikai-gazdasági unióra lépjen Oroszországgal, de eközben mindössze 18,9 százalék adta azt a választ, hogy kifejezetten ellenezné az Oroszországgal egyesülést. Ezzel szemben az Európai Unióhoz csatlakozás tekintetében megosztott a lakosság; 46,8% elfogadná, ha a kormány az EU-csatlakozás mellett dönt, de eközben 41,5% határozottan ellenzi az Európai Unióba belépést. Az EU-csatlakozás tehát jóval nagyobb társadalmi ellenállásba ütközne, mint a politikai-gazdasági unióra lépés Oroszországgal, amit kevesebb mint a társadalom egyötöde ellenezne.

Marko Savkovic biztonságpolitikai szakértő a Blic magazinnak nyilatkozva elmondta, hogy ez az összefüggés számos más ország esetében is mutatkozhat, hiszen Oroszország erőt mutat, határozott belpolitikai intézkedésekkel fenntartja a politikai stabilitást, miközben az Európai Unió válságról válságra sodródik, és vezetőinek határozatlansága, megosztottsága minden probléma megoldásának elsődleges akadályává vált. Amennyiben a szerbeknek egyértelműen választania kellene Oroszország és az Európai Unió közt, a felmérés szerint a lakosság 35,7%-a választaná Oroszországot, és mindössze 21,1%-a az Európai Uniót.


http://www.hidfo.ru/2015/11/jobban-biznak-vlagyimir-putyinban-mint-sajat-vezetoikben/

Már Kína is hadat üzent az Isz­lám Ál­lam­nak!

Miután múlt szerdán az ISIS kivégezte az első kínai túszát, a Kínai Népköztársaság brutális igazságszolgáltatást helyezett kilátásba, és elkezdte a felkészülést a válasz­csapásra.

Lassan már az egész világot magára haragítja az Iszlám Állam! A franciák, az oroszok, az amerikaiak, az Anonymous hacker csoport, és a Nem York-i maffia után, Kína is beszáll az ISIS elleni harcba.

A kínai kormányzat megfogadta, hogy megkezdik a felkészülést az igazságszolgáltatásra – írta americanfreedomfighter.com, miután kiderült, hogy újabb két túszával végzett a terrorista csoport.

Kína megerősítette, hogy az egyik áldozat Fan Jinghui volt, egy 50 éves pekingi szabadúszó tanácsadó. A férfit az ISIS terrorszervezet, megalázó módon a saját újságában kínálta fel “eladásra”, egy norvég tússzal egyetemben.

Kína és Norvégia elutasította a terroristák által követelt váltságdíjat, mire válaszul a két túszt kivégezték. Peking most azt mondja, hogy egy mentőakció keretében megpróbálták ugyan kimenteni a állampolgárukat, de kudarcot vallottak. A két fogoly holttestét később megtalálták, halálukat fejlövés okozta.

„A kínai kormányzat erőteljesen elítéli ezt a barbár tettet, mely mentes minden emberségtől, és mindent megtesz, hogy igazságot szolgáltasson a bűnösöknek” – nyilatkozta egy kínai tisztviselő a Reuters-nek.

„A kínai kormányzat határozottan fog fellépni a terrorizmus minden formája ellen, és erőteljes támadásokat fog indítani az erőszakos terrorista bűnözők ellen, akik az emberi kultúra legmélyebb mocskát képviselik” – tette hozzá.

Kína emiatt megesküdött, hogy brutális módon fog igazságot szolgáltatni az ügyben, és ha kell, katonai erőt is bevetnek az ISIS terroristái ellen.


http://www.balrad.com/2015/11/23/mar-kina-is-hadat-uzent-az-isz%C2%ADlam-al%C2%ADlam%C2%ADnak/

Akár 5 milliós havi fizetés is jöhet 2016-tól

A szeptember 15-i kormányrendelet eltörölte ugyan a még 2010-ben bevezetett 2 milliós havi bruttó bérplafont, de két vállalat vezetője már most is ennél sokkal többet vihet haza. Az illetékes minisztériumoknak pedig november 15-ig kellett tájékoztatniuk Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a bérplafon eltörlése hány vezetőt érint, és jövedelmük emelése éves szinten mekkora többletköltséggel jár.

A változtatás az Állami Számvevőszék elnökének véleményén alapul, miszerint „a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe”.

A kormányrendelet a vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték. Emellett viszont csak az éves bér 20 százaléka adható prémiumként, az is kizárólag akkor, ha a cég nem veszteséges.

A Világgazdaság értesülései szerint azonban a Budapest Bank és az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Zolnai György és Balog Ádám már most is többet keres nemcsak az eltörölt 2 millió forintos bérplafonnál, hanem az új előírások szerinti 5 milliós havi bruttó felső korlátnál is, miközben a prémiumuk maximuma is magasabb, Zolnainál az éves bér 40-45, míg Balognál a 70 százaléka.

Az MKB elnök-vezérigazgatójának havi bruttó alapbére és egyéb javadalmazása üzleti titok – tájékoztatta a Világgazdaságot a hitelintézet. Az állami cég vezetőinek fizetése ugyanakkor közérdekből nyilvános adatnak minősül, és ezt csak a szanálásról szóló törvény írhatja felül abban az esetben, ha az érintett cég szanálás alatt áll. Az MKB pedig 2014. december közepétől szanálás alatt áll. Az MKB csak annyit közölt, hogy a jelenlegi menedzsmentjére fordított bértömeg több mint 20 százalékkal kisebbmint a 2014-es tulajdonosváltást megelőző összeg, és ennél jelentősebb megtakarítás mutatható ki Balog Ádám javadalmazásában.

A Budapest Bank titkolózása viszont érthetetlen. A Világgazdaság megkeresésére azt írták, hogy a jogszabályok által előírt határidőre közzéteszik majd a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan előírt adatokat.
A november közepi tájékoztatási határidőt figyelembe véve, az állami vezetői bérek legkorábban 2016-tól emelkedhetnek.

Fidesz pedig hülyének nézte az embereket.

Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elutasította a bérplafon 3, 4, illetve 5 millió forintra emelését és szóvá tette, hogy egyes állami cégek eddig sem tartották be a 2 milliós korlátot sem. Ennek nem voltak következményei, a Fidesz pedig hülyének nézte az embereket – fogalmazott.

Amíg korrupcióval terhelt az állami szektor és nem társul felelősség a magas bérekhez, addig a Jobbik irreálisnak tartja az állami cégvezetőket érintő emelést
– hangoztatta, kifejtve: a közszférában dolgozókhoz képest 40-50-szeres különbséget akkor sem tartanának indokoltnak.

Staudt Gábor értékelése szerint a mindenkori állami cégvezetők nagy szerepet játszottak abban, hogy a 1980-as évek vége óta az államadósság 2,5-szerese tűnt el. Bírálta, hogy nem valósult meg az elszámoltatás.
(atv)

Bal-Rad komm: Olyan nagyon nincs a híren mit kommentálni. Ráadásul itt az alábbi video, amivel teljes mértékben tudunk azonosulni.

Annyit még persze hozzátennénk, hogy ezeket a fizetéseket a POLITIKUSOK határozták meg KEGYENCEIK SZÁMÁRA! Azok a politikusok, akik szerint – most – kb. jatvanezerből meg lehet élni! (Mert ugye a 47 ezer az két éve volt!) Jah! + egy kecske!

De van ebben a videoban egy elkeserítő, dühítő részlet is. Egy fiatal srác mondja: “…Nem nagyon tudunk ellene mit csinálni…engem ez annyira nem érdekel,-vagy az én világomat ez annyira nem érdekli!”

-Na itt kezdődnek a bajok! Politikai maffiózóbandáink nyugodtak lehetnek!

Nyáry Krisztián: Igazi hősök

A 19 éves vagonrakodó 1945 októberében barátaival együtt ment el bokszmeccset nézni. Néhány hónapja ő maga is lejárt öklözni a Budapesti Vasutasokhoz, de elsősorban focistának készült. Nemrég tért haza a hadifogságból, szegény volt, félig cigány, rendes munkát nem kapott, – sok angyalföldi vagányhoz hasonlóan ő is a sportban látta a kitörés lehetőségét. Aznap este majdnem botrányba fulladt a beharangozott program. A csepeliek favoritja, Bicsák Gyula hiába várt ellenfelére a vasutas klubtól, az nem jött el a saját meccsére.

A főleg munkásokból álló közönség egyre türelmetlenebb volt, elindult a füttyögés. Az edző kétségbeesésében a nézőtéren ülő újoncnak, Papp Lászlónak kezdett el könyörögni, hogy álljon ki Bicsák ellen. A szótlan fiatalember vállat vont, átöltözött, és elkezdődött a meccs. A második menet után úgy kellett kikísérni a ringből a szédelgő csepeli bajnokot. Másnap a Népsport „Ki ez a Papp?” címmel írt tudósítást az eseményről: „A közönség tombolt, kalapok repültek a levegőbe. Nagy sikert aratott a 19 éves Papp. Boldog-boldogtalan odarohant hozzá, ölelték, csókolták.” Papp László négy nappal később már a felnőtt csapat tagjaként versenyzett az osztrákok ellen. Az első menetben kiütéssel győzött. Percek alatt lett sztár a teljes ismeretlenségből. Az egyszerű emberek példaképet láttak benne, annak élő bizonyítékát, hogy egy melós is képes felemelkedni. A hatalom is afféle angyalföldi mintaproliként reklámozta, ezért nem emlegették soha cigányságát vagy mély vallásosságát. És ezért vettek el tőle cinikus politikai döntéssel élete lehetőségét, hogy minden idők egyik legeredményesebb bokszolójából Magyarország első profi ökölvívó világbajnoka legyen.

Papp László 1926-ban született, édesanyja szegény székely lány volt, édesapja kitörni vágyó, szorgalmas cigányember. A Fóti úti bérházban, ahol éltek, az édesanya elvállalta a házmesteri teendőket, így egészítették ki az apa gépkocsivezetői fizetését. „Szegények voltunk, de sose éheztünk”, emlékezett gyerekkorára az ökölvívó. Az apa viszont ismerte a nyomort, ezért mindent megtett, hogy fia többre vigye, mint ő. Cigányként erre három utat látott: ha fia sikeres zenész vagy futballista, esetleg bokszoló lesz. Hegedülni taníttatta Lacit, aki tehetségesnek is bizonyult, de a foci jobban érdekelte, és ha csak tehette, a grundon rúgta társaival a rongylabdát. Az ökölvívást hamar kizárták a kitörési lehetőségek közül: a kisfiú 10 évesen olyan szerencsétlenül esett le a fáról, hogy csuklóját törte. „Már nem lehetsz bokszoló” – mondta neki apja a kórházban.

Amikor egy évvel később édesapja tüdőgyulladásban meghalt, az ígéretes zenei karriernek is vége szakadt. „Ha a Fater nem hagy itt olyan korán minket, talán a konzervatórium felé visz az utam. Már elég jól húztam a vonót, amikor a halála napján a Mutter megígértette velem, hogy három évig nem veszem elő a szekrény aljából.” A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy tovább tanuljon. 15 évesen a Magyar Optikai Művekbe került inasnak, és a cég csapatában lett focista. A bokszot is újra elkezdte volna, de hamar elvették a kedvét. „Azt mondták: ha lejön a gyerek, meg kell verni. Ha visszajön, jó bokszoló lesz. Ha nem, nem kár érte. Kaptam én is három akkora pofont, mint a télikabát. Lerongyolódott az etetőm, mint a parasztgatya. (...) Eszem ágában sem volt visszamenni. Maradt a foci.” Nem sokkal ezután inastársaival együtt 17 évesen őt is besorozták leventének. Tartottak néhány lőgyakorlatot, majd felültették őket a vonatra, és indultak is a frontra. Még az édesanyját sem tudta értesíteni. A vonatot telibe találta egy bomba, ő éppen csak megúszta, társai közül sokan mellette haltak meg. Végül megszökött, és amerikai fogságba került. Hazatérve vagonrakodóként talált alkalmi munkát a Keleti Pályaudvaron, itt hívták el a vasutasok sportegyesülete, a BVSC bokszklubjába. Amikor első este monoklival a szeme alatt ment haza, anyja megtiltotta neki, hogy folytassa a bunyózást: „Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!”

Nem fogadott szót, és néhány hónap múlva, Bicsák legyőzése után az élvonalban találta magát. Soha nem kellett ifjúsági versenyzőként bokszolnia. Hirtelen jött óriási népszerűségét nem csak annak köszönhette, hogy több mint kétszáz amatőr mérkőzéséből mindössze kilencet veszített el, hanem közvetlen stílusának is. A pesti külvárosok csibésznyelvét beszélte, jócskán merítve a cigány, sváb és jiddis argóból, és sohasem hordta fenn az orrát. Pályája kezdetén talált rá élete két legfontosabb szövetségesére: a feleségére és az edzőjére. A cukorbolti eladóként dolgozó Zsókát hosszas udvarlás után vette feleségül, mivel édesanyja kezdetben ellenezte a házasságot. 1946-ban ismerte meg a válogatott edzőjét, a 45 éves Adler Zsigmondot, az egykori légsúlyú magyar bajnokot. Adler a harmincas évek olimpiai válogatottjainak edzőjeként érte el első sikereit, ezt követően azonban származása miatt kiszorították a sportéletből. A háború után tért vissza az edzőterembe, ahol felfigyelt az első győzelmeit arató, de technikailag még képzetlen Lacira. A zsidó edző és félcigány tanítványa a következő évtizedekben együtt érték el a Magyarországnak legnagyobb dicsőséget hozó bokszeredményeket. Papp ezalatt végig magázta mesterét, aki viszont tegezte tanítványát.

Nem sokon múlt, hogy Papp Laci más országnak szerezzen dicsőséget vagy más sportágban arasson diadalt. 1946-ban egy barátjával együtt – a gyorsabb sportkarrier reményében – Csehszlovákiába disszidált. Már csapatot is talált, itthon pedig felfüggesztették a versenyzési jogát, de végül édesanyja kérésére hazatért. 1947-ben pedig komolyan elgondolkodott rajta, hogy a futball kedvéért abbahagyja az bokszolást, de végül rábeszélték a folytatásra. Innentől azonban egyenesen ívelt felfelé ökölvívói karrierje. Eredményeiről több ezer oldalt írtak már, – összefoglalásul elég annyit felidézni, hogy Papp László egyike annak a három bokszolónak a világon, akik három egymást követő olimpián is képesek voltak aranyérmet szerezni. Az 1948-as olimpián középsúlyban, 1952-ben és 1956-ban nagyváltósúlyban győzött. Minden győzelme után ezrek ünnepelték, a londoni olimpia után például a nyakukban vitték haza az emberek a Keleti pályaudvartól.

Érinthetetlennek tűnt, pedig a hatalom nagyon is megpróbálta befolyásolni az életét. Az 1953-as varsói EB-re Adlert nem engedte ki vele a sportvezetés. A hivatalos magyarázat szerint elavult volt az edzői módszere, de valójában attól tartották, hogy a páros külföldön marad, és elindítják Papp profi karrierjét. A bokszoló végül egyedül is kiutazott, és a döntőben elszenvedte élete egyetlen jelentős vereségét. A két évvel későbbi nyugat-berlini EB előtt pedig szigorúan bizalmas feljegyzés készült a pártközpontban: „Nagyon valószínű, hogy Papp és Adler disszidálni akart az EB alkalmával. Papp felesége és baráti társasága kifejezetten reakciós, akik rossz irányban befolyásolják. (…) Javaslat: A fentiek miatt meg kell fontolni, hogy Papp Lászlót a jövőben Nyugatra engedjük-e. Adler Zsigmond kiutazását semmilyen körülmények között nem kell engedélyezni.” A sportoló csak akkor tudta meg, hogy mestere nem utazhat vele, amikor már a csapatot szállító buszon ült. Azonnal fogta a bőröndjét és hazament. Büntetésből megvonták a sportösztöndíját, edzőjét pedig egy időre elküldték a válogatott mellől. Papp és Adler valóban régóta gondolkodtak azon, hogy két megnyert olimpia után a sportolónak érdemes lenne profiként is megmérettetnie magát. Azt azonban el sem tudták képzelni, hogy ezt ne magyar állampolgárként, magyar színekben tegye.

Papp Lacinak jó pár alkalma lett volna rá, hogy elhagyja az országot, de sosem tette. Még 1956-ban sem, amikor számos olimpikon nem tért haza Melbourne-ből. Ő alighogy megszerezte harmadik olimpiai aranyérmét, máris tucatnyi profi szerződésajánlatot kapott a világ legnagyobb klubjaitól. Visszautasította mindet. Amikor a győzelem után hazatelefonált, a felesége megkérdezte tőle, ne menjen-e utána inkább ő a másfél éves kisfiukkal együtt. „Nem, én jövök haza. Ha minden magyar elmenne, és ha egyszer szükség lesz ránk, nem lesz itthon magyar” – hangzott a felelet. Amikor azonban a reptéren a sportért felelős pártvezető, Marosán György megkérdezte tőle, van-e valami kívánsága, nem habozott válasszal: „Szeretném a képességem a hivatásosok között is kipróbálni”.

A sportvezetők ezek után sem járultak hozzá könnyen, hogy Papp profiként is szerencsét próbáljon. A hivatalos magyarázat szerint a „szocialista erkölcsbe” csak az amatőr sport fért bele. Valójában képmutatás, kicsinyes egyéni bosszúk és politikai játszmák együttese okozta az ellenállást. Marosán ígérete miatt Papp végül megkapta a szükséges engedélyeket, és 31 évesen megcélozhatta a profi világbajnoki övet. 1957-től huszonkilenc professzionális meccset vívott, ebből huszonhetet megnyert, kettőt pedig döntetlennel zárt, azaz veretlen maradt. Alázattal és szorgalommal készült minden meccsére: „Akkor érkeztem az edzésekre, amikor még senki se volt ott, s akkor távoztam, amikor már mindenki hazament.” Gyorsan lépdelt előre a profik világában is. Hivatásos pályája csúcsán, 1962-ben legyőzte a legendás amerikait, Ralf „Tiger” Jones-t, és ugyanabban az évben a dán Chris Christiansen elleni meccsén megszerezte az Európa-bajnoki címet. Ez utóbbi volt az egyetlen mérkőzése, amit a magyar televízió is közvetített, – a többiről legfeljebb a lapok hátsó oldalain jelenhetett meg rövidhír. Győzelmei kapcsán inkább sajnálkozó kommentárok jelentek meg a tévútra került sportolóról. Eközben Ausztriában népszerűsége csúcsán volt, az osztrákok a saját sportolójuknak érezték, hiszen „hazai” meccseit Budapest helyett a bécsi Stadthalle-ban vívta. Összesen hatszor védte meg Európa-bajnoki címét. Egyértelmű volt, hogy a világbajnoki öv megszerzésével tehet koronát pályafutására.

Mai napig nem lehet tudni, hogy sikerei csúcsán miért vonta vissza engedélyét a magyar politikai vezetés. Tény, hogy már a Joey Giardello elleni világbajnoki címmérkőzés szerződései is alá voltak írva, amikor a Magyar Testnevelési és Sportszövetség kurta levélben arról értesítette Papp Lacit, hogy további mérkőzésekhez nem járul hozzá. A döntést Biszku Béla, a Politikai Bizottság sportért felelős tagja, Gáspár Sándor szakszervezeti vezér és az OTSH vezetői közösen hozták meg. Egri Gyula, a sporthivatal elnöke előzőleg ennyit mondott Papp feleségének: „Erzsike, a Szovjetunióban nincs profizmus. Mit szólnak a munkások? Amit maguk akarnak, az már kapzsiság.” A feleséget már nem is engedték ki Bécsbe, hogy segítsen férjének hazaköltözni, nehogy mégis kint maradjanak. Hazatérése után Papp Laci bement Egri irodájába, aki azzal védekezett, hogy egy bokszoló nem kereshet fél óra alatt több tízezer forintot, amikor egy melósnak pár száz forint a fizetése. „Majd ha a maga fizetése is annyi lesz, mint egy melósé, akkor én is bokszolok annyiért” – válaszolt az olimpikon, majd becsapta maga mögött az ajtót. Letiltásakor azt mondták neki, hogy most itthon van szükség a szakértelmére, ehhez képest két évig semmilyen feladatot nem kapott, értelmetlen hivatali munkát kellett végeznie. Ezekben az években a bokszról még beszélni sem lehetett előtte, felesége attól félt, hogy idegösszeroppanást kap. Végül edzőként kezdte újra a karrierjét, de előtte még megalázó módon beiskolázták egy edzői tanfolyamra.

Soha nem tudta feldolgozni, hogy karrierje torzóban maradt. Idős korában is elérzékenyült egy-egy interjú közben, amikor a letiltásáról kellett beszélnie, de nem vádolt senkit, emelt fővel viselte sérelmét. Amikor 65-ik születésnapja alkalmából – mintegy kárpótlásként – a Boksz Világszövetség egy világbajnoki övvel ajándékozta meg, így nyilatkozott: „Én profiként is a magyar színeket képviseltem. (…) Soha nem hoztam szégyent a magyar népre.” Idős korában ott volt az alakuló cigány szervezetek ülésein, ezzel is demonstrálva, hogy sosem felejtette el, honnan jött. Aztán az Alzheimer- és a Parkinson-kór homályában már csak passzívan tűrte az ünneplést, és azt, hogy soha a magyar állam részéről nem kértek tőle hivatalosan bocsánatot az elvett lehetőségekért. Max Schmeling német nehézsúlyú világbajnok mondta róla: „Nemcsak jobb ökölvívót nem ismerek nála, de sportszerűbbet sem. (...) Papp László az ökölvívás legnagyobb úriembere.”

(Az Igazi hősök c. könyv írásának rövidített változata)

A német Bundestag két baloldali képvviselőjének-Wolfgang Gerke és párttársa Andrew Junco-múlt heti, Donbasszban tett látogatása teljesen kiverte a biztosítékot a kijevi udvarban.

Valcman Nyalókakirány és udvartartása egyenesen berlini orgyilkosságról ordítozik. Arról, hogy Németország elárulta egyik leghűségesebb szövetségét azzal, hogy nem akadályozta meg két német parlamenti képviselő Donbasszba utazását, és semmit nem tettek ennek a két ottjárt galád személynek az útibeszámolója és tapasztalatai közzététele megakadályozása érdekében. Akik most szerte a nyugati világban ássák alá Kijev makulátlan jó hírét.

Pavlo Klimkin kijevi külügyér sorozatos törvénysértésekről rikácsol, és kemény berlini eljárást követel amiatt is, hogy a galád német Baloldali Párt-képviselők találkoztak Alekszander Zaharcsenkoval és Gyenyisz Pusilinnel Donyeckben!

Ez a közös ügy elárulása Berlin részéről-háborog Valcman. A kijevi banditahatalom hétvégi hangulatát teljesen tönkretette a két német parlamenti képviselő donbasszi vizitje.

Ám hogy a dolog még nagyobb port verjen föl, a látogatásról beszámolt a Die Welt újság is. Mint ahogyan Kijev őrjöngéséről is emiatt.

De a baj-mint tudjuk-nem jár egyedül.

A The Times brit újság pedig Európa “legerősebb hadseregének” katonáival arról közölt terjedelmes riportot, hogy micsoda gyalázatos lopások történnek a seregen belül, meg hogy éheznek és fáznak. Pedi ők-és itt bizony árulkodó kijelentéseket tesznek-vitézül bombázták Donbassz falvait és városait! Azaz: a The Times csak ráerősít a német képviselők állításaira.


http://www.balrad.com/2015/11/23/orjong-a-kijevi-udvar/

Donbasszban az utóbbi idők legdurvább eseményei történtek ma reggel, és zajlanak jelenleg is.

Valcman latortüzérsége és martalóchordái belehúztak ma hajnalban. Donyeck Lenin, Kijev, Petrovszkij, Kujbisev, és Kirov lakókerületei NAHÉZTÜZÉRSÉGI ostrom alatt állnak reggel óta.

Szpartakot, és a félig-meddig Donyeckhez tartozó Hmelnyickijt szintén ágyúzzák.

Gorlovkát tanktüzérséggel és légvédelmi lövegekkel ágyúzza a latorhad.

Sirokaja Balka mellett reggel hétkor aknavetőkkel provokáltak a valcmanisták, de tíz órára már önjáró lövegeik, és tankjaik is akcióba léptek.

Krasznyij Pahar és Perse Travnyja térségébe özönlik a haditechnika, köztük 10 db. “Grad”–vetőgépet azonosítottak.

Olginykához ötszáz latort fuvarozott a kijevi junta.

A déli végeken Szahankát kezdték el ostromolni Kijev latortüzérei.

Sirokino általuk be nem lakott részét is lövik aknavetőkkel és ágyúkkal. (Sirokinoban csak a pusztítás lehet a cél, hiszen ott se civilek, se népköztársaságiak nincsenek.

http://www.balrad.com/2015/11/23/donbassz-98/

Kiderült, honnan jutnak fegyverekhez a terroristák Szíriában

Az Al-Kaida terrorszervezet szíriai szekciójaként ismert Al-Nuszra Front nyilvánosságra hozott egy videót, amiben köszönetet mond a Szabad Szíriai Hadseregnek a TOW páncéltörő rakéták átadásáért. A rakétákat az Egyesült Államok adta a “mérsékelt ellenzéknek”, ami továbbadta a terrorszervezeteknek.

A videofelvételen az Al-Nuszra Front egy parancsnoka köszönetet mond a Szabad Szíriai Hadseregnek, amiért az ő alakulata számára is adtak a TOW páncéltörő rakétákból. Az esetről a FARSZ iráni hírügynökség számolt be. Ezek a fegyverek amerikai gyártmányok, melyeket az Egyesült Államok hivatalosan is bevallottan adott át a kormány ellen harcoló, általuk “mérsékelt ellenzéknek” nevezett fegyveres csoportoknak. A lap emlékeztetett, hogy az Al-Nuszra Front márciusban “A Hódítás Hadserege” néven szövetségre lépett az azóta már több részre szakadt Szabad Szíriai Hadsereggel, amely átadta a terrorszervezet számára az amerikaiaktól kapott fegyverek egy részét, majd több összecsapásban is szövetségesként harcoltak a kormányerők ellen. A szövetség részeként pedig számos terrorszervezetnek, köztük az Al-Nuszra Frontnak és az Ahrar al-Shamnak hozzáférése volt a Szabad Szíriai Hadsereg fegyverkészletéhez, melyet az Egyesült Államoktól és térségi szövetségeseitől kaptak.

A Washington Post szerint 2013 folyamán a Raytheon közel 14 ezer TOW páncéltörő rakétát adott el Szaúd-Arábiának, majd a készletet a CIA ügynökeinek felügyeletével kezdték leszállítani Szíriában működő “ellenzéki csoportoknak”. A Washington Post akkor hangsúlyozta, hogy a rakéták nem kerültek az Al-Nuszra Fronthoz. Azonban – mint az iráni sajtó beszámolója is mutatja – az amerikaiak által támogatott fegyveres csoportok később szövetségre léptek terrorszervezetekkel, melyek így megkapták a hivatalosan nem nekik szánt amerikai fegyvereket. Az amerikai kormány nem vállalja a felelősséget a terroristák fegyverzéséért; a tényleges leszállítás bűnét Szaúd-Arábiára hárítják, a Szabad Szíriai Hadsereg kiképzési és fegyverzési programja a hivatalos jelentések szerint soha nem is járt látványos eredménnyel, az amerikai jelentésekben pedig értelemszerűen nem szerepel, hogy más országok által nekik átadott fegyverek később hova kerültek.

A BGM-71 TOW páncéltörő rakéta a világ egyik legelterjedtebb tankelhárító rakétája, amely több mint 40 ország fegyveres erői által van rendszeresítve, és világszerte több mint 15 ezer harcjárműbe integrálták. Szíriában a kormányerők Hamá területén orosz légitámogatással indított offenzívájában bizonyítottan ezt a fegyvert használták a terrorszervezetek, aminek köszönhetően több mint száz harcjárművet lőttek ki. Az amerikaiak által a szíriai “mérsékelt ellenzéknek” adott fegyverek bizonyítottan a terroristákhoz kerültek, és a Szíria legitim kormányának nyújtott orosz katonai segítség ellensúlyozásában töltenek be kulcsszerepet – vagyis az ország stabilizálását akadályozzák.

http://www.hidfo.ru/2015/11/kiderult-honnan-jutnak-fegyverekhez-a-terroristak-sziriaban/

A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért kell, hogy küzdjenek az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint.

Cseresnyés Péter kiemelte: az iparilag fejlett városokban nagyon komoly gondot okoz a munkaerőhiány, a jövő ennek megoldásán múlik. A probléma kezelésének elsődleges bázisaként a szakképzés átalakítását és a hazai munkaerőpiac minőségi igényeihez igazítását nevezte meg.

Fel akarunk zárkózni

Az Európai Unióban a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 32,4 százalék, míg Magyarországon 23,5 százalék. Jobb a kép, ha a társadalmi rétegben a munkanélkülieket nézzük, mert ott az EU átlaga 22,2 százalék, míg Magyarországé 20,4 százalék.

A fiatalok munkához juttatásában, megfelelő szakképesítésük megszerzésében több országos program is segít. Az államtitkár példaként említette az Ifjúsági garancia programot, amely képzéseket, gyakornoki programokat és bizonyos esetekben a munkáltatók részére járuléktámogatást biztosít. A januárban elindított program 2017 decemberéig tart, és ezen időszak alatt 36 milliárd forintból 36 ezer fiatal bevonásával számolnak. Eddig 29 ezer fiatal lépett be és 18 ezren már támogatott foglalkoztatásban vagy képzésben vesznek részt.

Hasonló segítséget jelent az Út a munkaerőpiacra program is, amely a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, különböző eszközökkel támogatja a 15-64 évesek elsődleges munkaerőpiacra jutását.
(NOL)

Bal-Rad komm: Hiányzik viszont egy alapvetés a megannyi meghirdetett programból. AZ ELHERDÁLT 26 esztendő! Ami alatt a Nyugat összeszereldéjévé siálányították honi politikai bűnbandáink az országot, szétrombolva a gazdaságot.

Képezhet a MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER kiváló szakmunkásokat, technikusokat, mérnököket, ha azok Magyarországról azonnal elmenekülnek a friss végzettségükkel. Mert most erről van szó!

HAZAI-MAGYAR TULAJDONÚ-GAZDASÁG HIÁNYÁBAN TOVÁBBRA IS CSAK AZ AGYELSZÍVÓKNAK KÉPEZ MAGYARORSZÁG SZAKEMBEREKET!

A többi csak a szokásos halandzsa!

Szombaton és vasárnap – de kiváltkép vasárnap – nagyon belehúzott a melóba a Szíria fölött munkálkodó orosz légierő. Ezen a két napon 474 célpontot pusztítottak el.

A Szuhojok Hmeimim légi támaszpontról felszállva a “kalifátus” fővárosától, Raqqától mintegy ötven kilométerre délre lévő kőolaj-feldolgozót, illetve egy onnan 15 kilométerre délnyugatra lévő nagy olajtározót pusztítottak el, de a Deir ez-Zór melletti hatalmas olajtárolókat sem kímélték.

Az orosz légierő Tu-22M3 hadászati bombázóiról indított szárnyasbombák kissé átrendezték a dzsihadisták egyik főhadiszállásának bútorzatát Idlib tartományban.

Ugyancsak ebben a térségben vágott rendet Allah patkányai soraiban az orosz légierő. A nagy pontosságú szárnyasbomba itt is jónéhény bestiát átreptetett a Paradicsomba.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ismertette mai sajtótájékoztatóján a hétvége “munkanaplóját, és biztosította az újságírókon keresztül a dzsihadista rémbandát: EZ MÉG CSAK A KEZDET! A JAVA MÉG EZUTÁN KÖVETKEZIK!

Az orosz Védelmi Minisztérium minden jel szerint a fő hangsúly a martalócok legérzékenyebb testrészének-az olajbevételek-a kiiktatására helyezi. És tesz is a dolgokért.

A franciák “Charles De Gaulle” hajója közben tanulmányozza a kialakult állapotokat.

http://www.balrad.com/2015/11/23/nem-aprozza-az-orosz-legiero/

Ötmillió forintba kerültek a dadaista buszmegállók Józsefvárosban

5 millió forintot fizetett a Kocsis Máté által vezetett önkormányzat a tulajdonában lévő városfejlesztési cégnek valamiért, ami gyakorlatilag semmire sem jó, de buszmegállónak biztos nem. A kivitelező egy KRESZ-táblákat gyártó cég volt, és ez látszik is.

Október közepén a 8ker Facebook-oldal posztolt két elég hihetetlen fotót a Magdolna-negyed vadonatúj buszmegállóiról, amiket a képaláírás, és az önkormányzati honlapon olvasható tájékoztatás szerint is a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Urbanisztika Tanszék műhelyének oktatói és egyetemi hallgatói alakítottak ki.

A sima közlekedési táblából fusizottnak tűnő buszmegállónak nevezett valami egészen biztosan nem véd se széltől, se egy csepp esőtől, még annyira sem, mint a kazincbarcikai, ezért – bár tisztában vagyunk vele, hogy a közadatigénylések 91.281 forintjába kerülnek az önkormányzatnak, és ennek Kocsis Máté polgármester nem örül – egy KiMitTud-os közadatigénylésben kértük ki Józsefvárostól, hogy mégis mennyi pénzt költöttek erre. Sajnos az nem közadat, és így nem kikérhető, hogy vajon miért gondolták, hogy a dadaista buszmegálló megfede miért költöttek erre?!”.

Az önkormányzat válasza szerint 5 millió forintot fizettek a fővárosi önkormányzattal közös, ám Józsefváros többségi tulajdonában lévő Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.-nek, ami az összegből “a buszmegállók megvalósítása érdekében” az alábbi szerződéseket kötötte meg 3,2 millió forint értékben:

A kivitelező cég neve valószínűsíti a fotó nyomán támadt sejtést: a józsefvárosi buszmegállók tulajdonképpen sima, festetlen közlekedési táblák, némileg átalakítva. A céginformációs adatbázisban két vállalkozás szerepel AFV Kft. néven: az 1994-ben alapított AFV Agárdi FILMNYOMÓ Vállalkozás Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft. és a 2012-ben alapított AFV Tábla Kft.

Utóbbi ügyvezetője Tar János, tulajdonosai pedig Agárdi Tamás és Berényi Imre, akiknek van egy hasonló profilú másik közös cége is, a szintén 2012-ben alapított Táblaellátó Kft., melyben rajtuk kívül van még egy harmadik tulajdonosa is, Morgós György. A domainregisztrációs adatbázis szerint az AFV Agárdi Kft. jegyeztette be a tabla.hu honlapot, melyen a Céginformáció menüpontban azt írják, hogy “Agárdi Sándor 1982. évben kisiparosként kezdte el biztonságtechnikai feliratok gyártását, amely munkát 1994. óta társaságként az Agárdi Filmnyomó Vállalkozás Kft. végzi. Termékeinket Táblaboltjainkban, országos viszonteladói hálózatunkon keresztül vagy csomagküldő szolgálatunk által szerezhetik be Vásárlóink.”

Az AFV Agárdi Kft. tulajdonosai egyébként szintén Agárdi Tamás és Berényi Imre, így végül is mindegy is, hogy melyik cégnek fizetett 2,5 millió forintot a Józsefvárosi Városfejlesztési Zrt. az inkább modern streetart-alkotásnak látszó, csak buszmegállónak nevezett, ám az időjárás ellen valódi védelmet nyújtani képtelen izé “műszaki kivitelezéséért”.

Megkerestük az ügyben Kukucska Gergelyt, aki a józsefvárosi önkormányzat adatszolgáltatása szerint a legmagasabb összeget, bruttó 300 ezer forintot kapott tervezés címszóval, és az alábbi kérdéseket tettük fel neki:

– Mi inspirálta a meglehetősen egyszerű, és időjárás elleni védelemre teljesen alkalmatlannak tűnő, leginkább egy megheckelt kresztáblára hajazó megoldás kitalálásában?
– Voltak más tervei is? Ha igen, miért emellett döntött?
– Véleménye szerint ez megvédi a buszra várókat az esőtől?

Kukucska azonban azt közölte, hogy a tervek egy workshop eredményeként születtek, tehát egyedül nem kíván nyilatkozni, ezért megadta tervezőtársai elérhetőségét. Nekik is elküldtük a fenti kérdéseket, és kértük, hogy akár közösen, akár egyénileg reagáljanak rájuk. Ez azonban nem történt meg, a négyfős csapat nevében Alföldi György ennyit válaszolt: “A 99-es buszról több információt helyeztünk el a Rév8 Zrt honlapján.
http://rev8.hu/lezart-projektek/99-es-busz-projekt-bus-99-project/. Ezekből az anyagokból megismerheti a teljes projektet, amelynek része a buszmegálló is.”

A linken megtalálható Buszmegálló-terv szerint Alföldi György, Bach Péter és Kukucska Gergely voltak az objektum tervezői, a 99-es busz kísérleti projektről szóló összefoglalóban pedig az olvasható, hogy
“A Magdolna-negyedben található autóbuszmegállókat értékelve a tervezőcsapat azt találta, hogy a megújítás tervezése és megvalósítása során több szempontra kell tekintettel lenni – a konfliktusforrásokra, a funkcionális hiányokra, a közösségteremtés esélyeire és a lehetséges eszközökre – a kitűzött cél, a közbiztonság érzet javítása érdekében.
(…)
A szűkös megállókban a keskeny, vegyes használatú járdákon kevés lehetőség van a “hagyományos” buszmegállók létesítésére, ezért a közterületeken már amúgy is jelenlévő rendszer elemeinek használatával – közlekedési jelzőtáblák – és azok eredeti jelentéstartalmának átértelmezésével kerülnek módosításra a megállók, a mindenki számára ismert, és megszokott, felismerhető jelrendszer használatával.
A nyári rendezvényeken a gyerekekkel közösen készített rajzokkal, a helyszínen felállított megálló segítségével a tervező csapat törekedett a környékbeliek bevonására, s tette mindezt annak érdekében, hogy az egyedi megállók erősítsék az itt élők identitástudatát és magukénak érezzék azokat.”
(atlatszo)

Bal-Rad komm: “…s tette mindezt annak érdekében, hogy az egyedi megállók erősítsék az itt élők identitástudatát és magukénak érezzék azokat…”

-Hát mostmár csak be kell őket kamerázni. Nehogy a helybéliek pusztán identitástudatból…-ugye. Merthogy-pláne ha alamínyumbul vannak ezek a “buszmegállók”-könnyen identitásukra lelnek. És magukévá teszik. + a kamera!

“…több szempontra kell tekintettel lenni – a konfliktusforrásokra, a funkcionális hiányokra, a közösségteremtés esélyeire és a lehetséges eszközökre – a kitűzött cél, a közbiztonság érzet javítása érdekében…” – ugyan mire gondolnak? Mert szerintünk ha nem telepítik ezeket a buszmegállókat, az közbiztonságilag kifizetődőbb! Meg megmaradt vola ötmillió forint is! (Bár ebben nem vagyunk biztosak!)

Terrorfenyegetésből profitálnak az amerikai fegyvergyártó cégek

A Lockheed Martin újabb jövedelmező üzletet tudhat magáénak. Ezúttal nem az “orosz veszélyre”, hanem a terrorfenyegetésre hivatkozva tudnak fegyvereket eladni Európának. Az értékesítésekhez számos nagy sajtóorgánumon keresztül próbálnak piacot csinálni.

David Cameron brit miniszterelnök közlése szerint London 300 milliárd dollárral növeli védelmi kiadásait a következő tíz év során. A terrorizmus elleni harccal indokolt kijelentésből kiderült, hogy az összeg nagy részét F35 “Lightning” vadászbombázó repülőgépekre és Tájfun vadászgépekre költik. Ezek egy része az új brit repülőgép-anyahajókra kerül, kilenc gép pedig – Cameron szavai szerint – ellenséges tengeralattjárókra vadászik majd a brit felségvizek felett. Bár a terrorszervezet – értelemszerűen – nem rendelkezik tengeralattjárókkal, a terrorizmus elleni harc önmagában is piacbővülést jelent az amerikai fegyvergyártó cégek számára, és amelyik vétel nem indokolható a terrorizmussal, az megindokolható az “orosz veszéllyel”.

A Lockheed Martin számos üzletet köt Európa-szerte az orosz veszélyre hivatkozva; egyrészt a NATO előírja a tagállamok számára a védelmi kiadások növelését, másrészt az orosz határ közelében elhelyezkedő országoknak a sajtó ellenségkép-gyártására alapozva rengeteg fegyvert el lehet adni. A Lockheed Martin újabb brit értékesítéséből is látható, hogy az amerikai fegyvergyártó cégek – kihasználván a terrorfenyegetést és a háborús hisztériát – milyen intenzív lobbitevékenységet folytatnak most Európában. Ez a lobbitevékenység pedig az utóbbi hónapokban hazánkat is fokozottan érinti.

Egymás után sorozatosan – márciusban, májusban, majd júniusban – történtek technikai hibából adódó balesetek a Magyarország által használt Gripen vadászrepülőgépekkel. Ezzel egy időben Magyarország egy újabb misszióban kellett részt vegyen; a Baltikum légterének védelmében, szintén az orosz veszélyre hivatkozva. Június 3-án az Idnes cseh magazin arról számolt be, hogy amerikai vadászrepülőgépeket helyeznek el a visegrádi csoport országaiba. Szeptemberben a Lockheed Martin máris eladta Lengyelországnak a korábban oda szállított gépeket, a Magyar Nemzet pedig arról kezdett beszélni, hogy Hende Csaba a valóságnál kedvezőbb színben tünteti fel a történteket, és a “balesetek miatt” látható, hogy “nem minden feltétel adott a baltikumi misszió teljesítéséhez”. A lapban megjelenő publicisztikák arra utaltak, hogy Magyarország újabb vadászgépeket kellene vegyen, hogy megfeleljen a NATO-missziók által elvárt követelményeknek. Október 14-én szintén a Magyar Nemzet jelentette be, hogy tucatnyi amerikai A–10-es csatarepülőgép érkezik Magyarországra.

November 11-én az Index hasábjain Hegyeshalmi Richárd nevén jelent meg egy cikk, mely a “Lockheed Martin legújabb fejlesztéseként” reklámozott egy rakéta-sorozatvető rendszert, ami közel két évtizede létezik, és a gyártó a készleten maradt fölösleget akarja értékesíteni a kelet-európai piacon. A Lockheed Martin közel százmillió dollárt kap az amerikai hadseregtől, hogy az afganisztáni misszióban lehasznált fegyvereket felújítsa, és mint az Index esetéből is látható, egyúttal intenzív lobbitevékenységet folytat az európai országokban. A térségben több országnak eladták már ugyanezen sorozat egy részét; Horvátország használt M270-es rakétarendszereket vásárol, Lengyelország pedig a raktáron maradt alkatrészek egy részét veszi meg, és az Index által népszerűsített sorozatvető rendszert “hazai gyártásban” szereli össze.

Ugyanakkor, nem kizárólag az Index és a Magyar Nemzet próbál piacot csinálni az amerikai hadsereg használt fegyvereit értékesítő vállalatok számára – vélhetően minden nagyobb sajtóorgánumot felkerestek a lobbisták. November 14-én – napokkal az Index reklámcikke után – a Magyar Idők újságírója “A Black Hawk pilótafülkéjéből az üzletbe” címmel közölt le egy publicisztikát, ami az Index fegyverajánlásához hasonló befejezéssel zárul: “A Pinnacle Solutions helikopterenként a Pozsony által fizetett összeg megközelítőleg feléért szállít teljeskörűen felújított szállító és harci feladatokra is alkalmas helikoptereket. Bár egy helikopterbeszerzést komolyabb kalkulációk előznek meg, mint egy családi személyautó-vásárlást, mégis jogos a kérdés: nem éri meg jobban a használt?”

Ugyanakkor, a használt fegyverek vásárlásának megfontolása mellett fel kellene tenni egy igen fontos kérdést: milyen érdekekbe ütközne, ha Magyarország kormánya egyszer nem más országok lehasznált harceszközeit vásárolná fel, hanem intenzív lobbitevékenységet kezdene, hogy valamelyik globális fegyvergyártó cégtől a legmodernebb fejlesztéseket vehesse meg?


http://www.hidfo.ru/2015/11/terrorfenyegetesbol-profitalnak-az-amerikai-fegyvergyarto-cegek/

A szerb határokon is készülődnek

Belgrádba látogatott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, ahol a szerb kormányfővel a határ lezárásának kérdéséről folytattak tárgyalást. Szerbia nem engedheti be a migránsok tömegeit, ha vízummentességet akar az Európai Unióval.

Donald Tusk szombaton Szerbia EU-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokra érkezett Belgrádba, ahol kijelentette, hogy a tömeges bevándorlás nem fenntartható, és Szerbia a határon meg kell akadályozza azt, ha a schengeni övezet tagja akar lenni. Az Európai Tanács vezetője hangsúlyozta, hogy ma a tömeges migráció elsődleges problémát jelent az Európai Unió számára, és a csatlakozási tárgyalások során a határvédelem kérdése is elsőrangú téma. Csatlakozása esetén Szerbia garanciát kell vállaljon arra, hogy a schengeni övezet külső határait meg tudja védeni egy ahhoz hasonló határzárral, mint ami a magyar-szerb határon épült.

“Látogatásom oka elsősorban a bevándorlás drámai mértéke, és a menekültválság, amivel Szerbia, a Nyugat-Balkán és az Európai Unió szembe kell nézzen. Szerbia kritikus pontja a válság megoldásának. Naponta sok ezer ember lépi át az ország határait. Ez a helyzet Szerbia és az Európai Unió számára egyaránt – a menekültek számára pedig végképp – fenntarthatatlan. Erre a válságra nincs egyedüli megoldás, nem hagyatkozhatunk egyetlen partnerre – Törökországra -, ehelyett együtt kell működni egy átfogó megoldás kidolgozásán. Ez afrikai és közel-keleti országokkal, térségi országokkal folytatott együttműködést is jelent.”

Pénteken Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Belgrádban is megjelent, ahol Aleksandar Vucic szerb kormányfővel folytatott tárgyalásokat. Szerbia határainak lezárása elsődleges biztonságpolitikai kérdéssé vált a nyugati országok számára is. Az ország nyugati integrációjáról folytatott tárgyalások szintén a migrációs válság miatt kezdődtek újra “eredményeket mutatni”. Szerbia a magyar határ – majd a schengeni övezet más külső határainak – lezárását követően egy olyan helyzettel kellett szembenézzen, melyben vagy uniós segítséggel kezeli a válsághelyzetet, vagy magára marad a problémával, amit a schengeni övezet határai előtt feltorlódó több százezer – szélsőséges esetben millió – migráns jelent.

A magyar-szerb határra épített kerítés ennek okán egy “ösztönző tényezővé” vált, ami egy válsághelyzet okán szükségessé teszi Szerbia számára az uniós tagságot. Tusk belgrádi látogatása alkalmából ennek megfelelően hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kiáll Szerbia mellett, mert támogatja a külső határ frontvonalainak védelmét. A kijelentés egyben azt is hangsúlyozza, hogy Szerbia magára marad, amennyiben a csatlakozási tárgyalások újra holtpontra jutnak. Az Európai Unió számára Ukrajna esetében egy kormánydöntés volt szükséges ahhoz, hogy a csatlakozásról érdemi tárgyalások kezdődjenek, – Szerbia esetében azonban Brüsszel a migrációs válságot használja kényszerítő tényezőként.

http://www.hidfo.ru/2015/11/a-szerb-hatarokon-is-keszulodnek/

Szíria

Homsz környékén lassan befejeződik a vidék patkánymentesítése. A szír kormányerők offenzívája egyre erőteljesebb.

Palmüra közvetlen ostroma is megkezdődött tegnap. Az ősi romvárosba beszorult sátánfattyak napjai meg vannak számlálva.

Párizsban bejelentették, hogy Charles De Gaulle francia repülőgéphordozó is megjelent a tetthely közelében.

http://www.balrad.com/2015/11/23/sziria-10/

Ferdít az amerikai hírszerzés az Iszlám Állami elleni harcról?

Aggályát fejezte ki vasárnap az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke amiatt, hogy a Pentagon hírszerzési jelentései a valóságos helyzetnél pozitívabb képet mutatnak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc állásáról Szíriában és Irakban.

Air Force Capt. Ryan Weld talks with villagers during a wroowali mission to Bakorzai village, Afghanistan, Dec. 22. Wroowali, or brotherhood, missions are designed to bring the Afghan people closer to their government. Captain Weld is the intelligence officer for Provincial Reconstruction Team Zabul. (U.S. Air Force photo/Staff Sgt. Brian Ferguson)(Released)

Devin Nunes, a kongresszusi testület republikánus elnöke a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, a testület a helyszíni látogatások nyomán már rég arra a megállapításra jutott, hogy eltérés mutatkozik az Egyesült Államoknak a közel-keleti térségért és Közép-Ázsiáért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) hírszerzési összefoglalóiban foglaltak és a tényleges állapotok között. Nunes szerint félrevezetőek az elnök és a kormánytagok vonatkozó nyilatkozatai is.

A politikus elmondta, hogy az irányítása alatt álló bizottság más kongresszusi testületekkel együtt vizsgálódik a Centcom-jelentések tárgyszerűségének ügyében. Nunes bírálta Barack Obama elnököt, mert, mint mondta, az IÁ-val szembeni “feltartóztatási politikáját” csak azután hirdette meg, hogy az Irak és Szíria jelentős részeit megszállva tartó terroristák lefejeztek két amerikai újságírót. Hangsúlyozta, hogy az IÁ túlterjeszkedett a régión, ezért az Egyesült Államoknak ki kell terjesztenie stratégiáját a globális fenyegetéssel szemben.

A The New York Times vasárnapi beszámolója szerint a Pentagon főellenőre vizsgálatot indított a Centcom hírszerzési elemzőinek azon állításával kapcsolatban, miszerint feletteseik „felülvizsgálták következtetéseiket” azon kudarcok elleplezése érdekében, amelyek az iraki csapatok amerikai kiképzésében és az IÁ visszaszorításában mutatkoztak meg.

Obama elnök egy Malajziában vasárnap megtartott sajtókonferencián bejelentette, hogy meg fogja várni a belső vizsgálat eredményét, ugyanakkor “világosnak” és “józannak” nevezte a hozzá eljuttatott hírszerzési jelentéseket. Rámutatott, hogy nem szeretné, ha a politika rávetné árnyékát a hírszerzés tevékenységére.
(MTI)