Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2015. november 23., hétfő
Rengeteg magyar dolgozót küldtek haza Ausztriából
Bal-Rad komm: Ha mindez a migránsinvázió közvetett hatása?-akkor “megszívtuk”! (Bár nem jellemző, hogy a muszlimok a munkaügyi központokat rohanják le Ausztriába érkezvén.)
Jobban bíznak Vlagyimir Putyinban, mint saját vezetőikben
Egy
Szerbiában készült közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság
többsége elfogadná az ország politikai és gazdasági unióra lépését
Oroszországgal, mert az orosz államfőben jobban bízik, mint saját
választott vezetőiben.
Az Új
Szerb Politikai Gondolat (NSPM) magazin által végzett felmérés célja
eredetileg annak kiderítése volt, hogy a lakosság milyen arányban
támogatja a nyugati és keleti integrációt – az Európai Unióhoz
csatlakozást, illetve az Oroszország által alapított unióval egyesülést.
A felmérésben arról kérdezték az olvasókat, hogy melyik politikusban
bíznak leginkább. Szerbia miniszterelnöke, Aleksandar Vucic a leginkább
támogatott szerb politikus, benne a válaszadók 34,6%-a bízik meg. Őt
követte Angela Merkel, aki a lakosság 7,3%-ának bizalmát érdemelte ki.
Utána következett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 1,6%-kal,
miközben Barack Obama amerikai elnökben mindössze a lakosság 0,5%-a
bízik.
Az első helyen pedig nem saját országuk egy politikusa, hanem Vlagyimir Putyin áll, a szavazatok 36,1%-ával.
A
szerbiai Blic napilap Neven Cveticanin szociológust kérte fel, hogy
értelmezze a frissen publikált eredményeket. Ő úgy jellemezte Vlagyimir
Putyin személyét, mint egy olyan vezetőt, aki egyszerre jeleníti meg a
hagyományos értékeket, de eközben a globális társadalom számára is
elfogadható – egyszerre emberközeli, de mégis határozott és célszerű. “Putyin
globális jelenség. Erejével, karizmájával magára vonja az emberek
figyelmét – emellett különleges életstílusa van, ami érdekli az
embereket, függetlenül attól, hogy a politikában Oroszországgal
szimpatizálnak, vagy ellene pozicionálják magukat. Pszichológiai
értelemben, a férfiak azonosulnak vele, mert alfa személyiség. A nők
többsége szintén előnyben részesíti az ilyen férfitípust.”
Cveticanin szerint részben ennek köszönhető, hogy – ellentétben a
politikusok többségével – Vlagyimir Putyin népszerűsége nem csak saját
országára korlátozódik, hanem globális szinten népszerű vezető.
A
felmérés során arról is kérdezték a szerb választókat, hogy az
Oroszországgal történő politikai-gazdasági egyesülést, vagy inkább az
Európai Unióhoz csatlakozást részesítenék előnyben. A válaszadók 68,2%-a
(abszolút többsége) támogatná, hogy Szerbia politikai-gazdasági unióra
lépjen Oroszországgal, de eközben mindössze 18,9 százalék adta azt a
választ, hogy kifejezetten ellenezné az Oroszországgal egyesülést. Ezzel
szemben az Európai Unióhoz csatlakozás tekintetében megosztott a
lakosság; 46,8% elfogadná, ha a kormány az EU-csatlakozás mellett dönt,
de eközben 41,5% határozottan ellenzi az Európai Unióba belépést. Az EU-csatlakozás tehát jóval nagyobb társadalmi ellenállásba ütközne, mint a politikai-gazdasági unióra lépés Oroszországgal, amit kevesebb mint a társadalom egyötöde ellenezne.
Marko
Savkovic biztonságpolitikai szakértő a Blic magazinnak nyilatkozva
elmondta, hogy ez az összefüggés számos más ország esetében is
mutatkozhat, hiszen Oroszország erőt mutat, határozott belpolitikai
intézkedésekkel fenntartja a politikai stabilitást, miközben az Európai
Unió válságról válságra sodródik, és vezetőinek határozatlansága,
megosztottsága minden probléma megoldásának elsődleges akadályává vált.
Amennyiben a szerbeknek egyértelműen választania kellene Oroszország és
az Európai Unió közt, a felmérés szerint a lakosság 35,7%-a választaná
Oroszországot, és mindössze 21,1%-a az Európai Uniót.
http://www.hidfo.ru/2015/11/jobban-biznak-vlagyimir-putyinban-mint-sajat-vezetoikben/
http://www.hidfo.ru/2015/11/jobban-biznak-vlagyimir-putyinban-mint-sajat-vezetoikben/
Már Kína is hadat üzent az Iszlám Államnak!
Miután múlt szerdán az ISIS kivégezte az első kínai túszát, a Kínai Népköztársaság brutális igazságszolgáltatást helyezett kilátásba, és elkezdte a felkészülést a válaszcsapásra.
Lassan már az egész világot magára haragítja az Iszlám Állam! A franciák, az oroszok, az amerikaiak, az Anonymous hacker csoport, és a Nem York-i maffia után, Kína is beszáll az ISIS elleni harcba.
A kínai kormányzat megfogadta, hogy megkezdik a felkészülést az igazságszolgáltatásra – írta americanfreedomfighter.com, miután kiderült, hogy újabb két túszával végzett a terrorista csoport.
Kína megerősítette, hogy az egyik áldozat Fan Jinghui volt, egy 50 éves pekingi szabadúszó tanácsadó. A férfit az ISIS terrorszervezet, megalázó módon a saját újságában kínálta fel “eladásra”, egy norvég tússzal egyetemben.
Kína és Norvégia elutasította a terroristák által követelt váltságdíjat, mire válaszul a két túszt kivégezték. Peking most azt mondja, hogy egy mentőakció keretében megpróbálták ugyan kimenteni a állampolgárukat, de kudarcot vallottak. A két fogoly holttestét később megtalálták, halálukat fejlövés okozta.
„A kínai kormányzat erőteljesen elítéli ezt a barbár tettet, mely mentes minden emberségtől, és mindent megtesz, hogy igazságot szolgáltasson a bűnösöknek” – nyilatkozta egy kínai tisztviselő a Reuters-nek.
„A kínai kormányzat határozottan fog fellépni a terrorizmus minden formája ellen, és erőteljes támadásokat fog indítani az erőszakos terrorista bűnözők ellen, akik az emberi kultúra legmélyebb mocskát képviselik” – tette hozzá.
Kína
emiatt megesküdött, hogy brutális módon fog igazságot szolgáltatni az
ügyben, és ha kell, katonai erőt is bevetnek az ISIS terroristái ellen.
http://www.balrad.com/2015/11/23/mar-kina-is-hadat-uzent-az-isz%C2%ADlam-al%C2%ADlam%C2%ADnak/
Akár 5 milliós havi fizetés is jöhet 2016-tól
A szeptember 15-i kormányrendelet eltörölte ugyan a még 2010-ben bevezetett 2 milliós havi bruttó bérplafont, de két vállalat vezetője már most is ennél sokkal többet vihet haza. Az illetékes minisztériumoknak pedig november 15-ig kellett tájékoztatniuk Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a bérplafon eltörlése hány vezetőt érint, és jövedelmük emelése éves szinten mekkora többletköltséggel jár.
A Budapest Bank titkolózása viszont érthetetlen. A Világgazdaság megkeresésére azt írták, hogy a jogszabályok által előírt határidőre közzéteszik majd a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan előírt adatokat.
Amíg korrupcióval terhelt az állami szektor és nem társul felelősség a magas bérekhez, addig a Jobbik irreálisnak tartja az állami cégvezetőket érintő emelést
Staudt Gábor értékelése szerint a mindenkori állami cégvezetők nagy szerepet játszottak abban, hogy a 1980-as évek vége óta az államadósság 2,5-szerese tűnt el. Bírálta, hogy nem valósult meg az elszámoltatás.
A változtatás az Állami Számvevőszék elnökének véleményén alapul, miszerint „a vezetői juttatásokat és követelményeket közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe”.
A kormányrendelet a vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték. Emellett viszont csak az éves bér 20 százaléka adható prémiumként, az is kizárólag akkor, ha a cég nem veszteséges.
A Világgazdaság értesülései szerint azonban a Budapest Bank és az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Zolnai György és Balog Ádám már most is többet keres nemcsak az eltörölt 2 millió forintos bérplafonnál, hanem az új előírások szerinti 5 milliós havi bruttó felső korlátnál is, miközben a prémiumuk maximuma is magasabb, Zolnainál az éves bér 40-45, míg Balognál a 70 százaléka.
Az MKB elnök-vezérigazgatójának havi bruttó alapbére és egyéb javadalmazása üzleti titok – tájékoztatta a Világgazdaságot a hitelintézet. Az állami cég vezetőinek fizetése ugyanakkor közérdekből nyilvános adatnak minősül, és ezt csak a szanálásról szóló törvény írhatja felül abban az esetben, ha az érintett cég szanálás alatt áll. Az MKB pedig 2014. december közepétől szanálás alatt áll. Az MKB csak annyit közölt, hogy a jelenlegi menedzsmentjére fordított bértömeg több mint 20 százalékkal kisebbmint a 2014-es tulajdonosváltást megelőző összeg, és ennél jelentősebb megtakarítás mutatható ki Balog Ádám javadalmazásában.
A Budapest Bank titkolózása viszont érthetetlen. A Világgazdaság megkeresésére azt írták, hogy a jogszabályok által előírt határidőre közzéteszik majd a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan előírt adatokat.
A november közepi tájékoztatási határidőt figyelembe véve, az állami vezetői bérek legkorábban 2016-tól emelkedhetnek.
Fidesz pedig hülyének nézte az embereket.
Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elutasította a bérplafon 3, 4, illetve 5 millió forintra emelését és szóvá tette, hogy egyes állami cégek eddig sem tartották be a 2 milliós korlátot sem. Ennek nem voltak következményei, a Fidesz pedig hülyének nézte az embereket – fogalmazott.
Amíg korrupcióval terhelt az állami szektor és nem társul felelősség a magas bérekhez, addig a Jobbik irreálisnak tartja az állami cégvezetőket érintő emelést
– hangoztatta, kifejtve: a közszférában dolgozókhoz képest 40-50-szeres különbséget akkor sem tartanának indokoltnak.
Staudt Gábor értékelése szerint a mindenkori állami cégvezetők nagy szerepet játszottak abban, hogy a 1980-as évek vége óta az államadósság 2,5-szerese tűnt el. Bírálta, hogy nem valósult meg az elszámoltatás.
(atv)
Bal-Rad komm: Olyan nagyon nincs a híren mit kommentálni. Ráadásul itt az alábbi video, amivel teljes mértékben tudunk azonosulni.
Annyit még persze hozzátennénk, hogy ezeket a fizetéseket a POLITIKUSOK határozták meg KEGYENCEIK SZÁMÁRA! Azok a politikusok, akik szerint – most – kb. jatvanezerből meg lehet élni! (Mert ugye a 47 ezer az két éve volt!) Jah! + egy kecske!
De van ebben a videoban egy elkeserítő, dühítő részlet is. Egy fiatal srác mondja: “…Nem nagyon tudunk ellene mit csinálni…engem ez annyira nem érdekel,-vagy az én világomat ez annyira nem érdekli!”
-Na itt kezdődnek a bajok! Politikai maffiózóbandáink nyugodtak lehetnek!
Nyáry Krisztián: Igazi hősök
A 19 éves vagonrakodó 1945 októberében
barátaival együtt ment el bokszmeccset nézni. Néhány hónapja ő maga is
lejárt öklözni a Budapesti Vasutasokhoz, de elsősorban focistának
készült. Nemrég tért haza a hadifogságból, szegény volt, félig cigány,
rendes munkát nem kapott, – sok angyalföldi vagányhoz hasonlóan ő is a
sportban látta a kitörés lehetőségét. Aznap este majdnem botrányba
fulladt a beharangozott program. A csepeliek favoritja, Bicsák Gyula
hiába várt ellenfelére a vasutas klubtól, az nem jött el a saját
meccsére.
A főleg munkásokból álló közönség egyre
türelmetlenebb volt, elindult a füttyögés. Az edző kétségbeesésében a
nézőtéren ülő újoncnak, Papp Lászlónak kezdett el könyörögni, hogy
álljon ki Bicsák ellen. A szótlan fiatalember vállat vont, átöltözött,
és elkezdődött a meccs. A második menet után úgy kellett kikísérni a
ringből a szédelgő csepeli bajnokot. Másnap a Népsport „Ki ez a Papp?”
címmel írt tudósítást az eseményről: „A közönség tombolt, kalapok
repültek a levegőbe. Nagy sikert aratott a 19 éves Papp.
Boldog-boldogtalan odarohant hozzá, ölelték, csókolták.” Papp László
négy nappal később már a felnőtt csapat tagjaként versenyzett az
osztrákok ellen. Az első menetben kiütéssel győzött. Percek alatt lett
sztár a teljes ismeretlenségből. Az egyszerű emberek példaképet láttak
benne, annak élő bizonyítékát, hogy egy melós is képes felemelkedni. A
hatalom is afféle angyalföldi mintaproliként reklámozta, ezért nem
emlegették soha cigányságát vagy mély vallásosságát. És ezért vettek el
tőle cinikus politikai döntéssel élete lehetőségét, hogy minden idők
egyik legeredményesebb bokszolójából Magyarország első profi ökölvívó
világbajnoka legyen.
Papp László 1926-ban született,
édesanyja szegény székely lány volt, édesapja kitörni vágyó, szorgalmas
cigányember. A Fóti úti bérházban, ahol éltek, az édesanya elvállalta a
házmesteri teendőket, így egészítették ki az apa gépkocsivezetői
fizetését. „Szegények voltunk, de sose éheztünk”, emlékezett
gyerekkorára az ökölvívó. Az apa viszont ismerte a nyomort, ezért
mindent megtett, hogy fia többre vigye, mint ő. Cigányként erre három
utat látott: ha fia sikeres zenész vagy futballista, esetleg bokszoló
lesz. Hegedülni taníttatta Lacit, aki tehetségesnek is bizonyult, de a
foci jobban érdekelte, és ha csak tehette, a grundon rúgta társaival a
rongylabdát. Az ökölvívást hamar kizárták a kitörési lehetőségek közül:
a kisfiú 10 évesen olyan szerencsétlenül esett le a fáról, hogy
csuklóját törte. „Már nem lehetsz bokszoló” – mondta neki apja a
kórházban.
Amikor egy évvel később édesapja
tüdőgyulladásban meghalt, az ígéretes zenei karriernek is vége szakadt.
„Ha a Fater nem hagy itt olyan korán minket, talán a konzervatórium
felé visz az utam. Már elég jól húztam a vonót, amikor a halála napján a
Mutter megígértette velem, hogy három évig nem veszem elő a szekrény
aljából.” A család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy tovább
tanuljon. 15 évesen a Magyar Optikai Művekbe került inasnak, és a cég
csapatában lett focista. A bokszot is újra elkezdte volna, de hamar
elvették a kedvét. „Azt mondták: ha lejön a gyerek, meg kell verni. Ha
visszajön, jó bokszoló lesz. Ha nem, nem kár érte. Kaptam én is három
akkora pofont, mint a télikabát. Lerongyolódott az etetőm, mint a
parasztgatya. (...) Eszem ágában sem volt visszamenni. Maradt a foci.”
Nem sokkal ezután inastársaival együtt 17 évesen őt is besorozták
leventének. Tartottak néhány lőgyakorlatot, majd felültették őket a
vonatra, és indultak is a frontra. Még az édesanyját sem tudta
értesíteni. A vonatot telibe találta egy bomba, ő éppen csak megúszta,
társai közül sokan mellette haltak meg. Végül megszökött, és amerikai
fogságba került. Hazatérve vagonrakodóként talált alkalmi munkát a
Keleti Pályaudvaron, itt hívták el a vasutasok sportegyesülete, a BVSC
bokszklubjába. Amikor első este monoklival a szeme alatt ment haza,
anyja megtiltotta neki, hogy folytassa a bunyózást: „Édes fiam, ha
pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!”
Nem fogadott szót, és néhány hónap
múlva, Bicsák legyőzése után az élvonalban találta magát. Soha nem
kellett ifjúsági versenyzőként bokszolnia. Hirtelen jött óriási
népszerűségét nem csak annak köszönhette, hogy több mint kétszáz amatőr
mérkőzéséből mindössze kilencet veszített el, hanem közvetlen
stílusának is. A pesti külvárosok csibésznyelvét beszélte, jócskán
merítve a cigány, sváb és jiddis argóból, és sohasem hordta fenn az
orrát. Pályája kezdetén talált rá élete két legfontosabb
szövetségesére: a feleségére és az edzőjére. A cukorbolti eladóként
dolgozó Zsókát hosszas udvarlás után vette feleségül, mivel édesanyja
kezdetben ellenezte a házasságot. 1946-ban ismerte meg a válogatott
edzőjét, a 45 éves Adler Zsigmondot, az egykori légsúlyú magyar
bajnokot. Adler a harmincas évek olimpiai válogatottjainak edzőjeként
érte el első sikereit, ezt követően azonban származása miatt
kiszorították a sportéletből. A háború után tért vissza az edzőterembe,
ahol felfigyelt az első győzelmeit arató, de technikailag még
képzetlen Lacira. A zsidó edző és félcigány tanítványa a következő
évtizedekben együtt érték el a Magyarországnak legnagyobb dicsőséget
hozó bokszeredményeket. Papp ezalatt végig magázta mesterét, aki
viszont tegezte tanítványát.
Nem sokon múlt, hogy Papp Laci más
országnak szerezzen dicsőséget vagy más sportágban arasson diadalt.
1946-ban egy barátjával együtt – a gyorsabb sportkarrier reményében –
Csehszlovákiába disszidált. Már csapatot is talált, itthon pedig
felfüggesztették a versenyzési jogát, de végül édesanyja kérésére
hazatért. 1947-ben pedig komolyan elgondolkodott rajta, hogy a futball
kedvéért abbahagyja az bokszolást, de végül rábeszélték a folytatásra.
Innentől azonban egyenesen ívelt felfelé ökölvívói karrierje.
Eredményeiről több ezer oldalt írtak már, – összefoglalásul elég annyit
felidézni, hogy Papp László egyike annak a három bokszolónak a
világon, akik három egymást követő olimpián is képesek voltak
aranyérmet szerezni. Az 1948-as olimpián középsúlyban, 1952-ben és
1956-ban nagyváltósúlyban győzött. Minden győzelme után ezrek
ünnepelték, a londoni olimpia után például a nyakukban vitték haza az
emberek a Keleti pályaudvartól.
Érinthetetlennek tűnt, pedig a hatalom
nagyon is megpróbálta befolyásolni az életét. Az 1953-as varsói EB-re
Adlert nem engedte ki vele a sportvezetés. A hivatalos magyarázat
szerint elavult volt az edzői módszere, de valójában attól tartották,
hogy a páros külföldön marad, és elindítják Papp profi karrierjét. A
bokszoló végül egyedül is kiutazott, és a döntőben elszenvedte élete
egyetlen jelentős vereségét. A két évvel későbbi nyugat-berlini EB
előtt pedig szigorúan bizalmas feljegyzés készült a pártközpontban:
„Nagyon valószínű, hogy Papp és Adler disszidálni akart az EB
alkalmával. Papp felesége és baráti társasága kifejezetten reakciós,
akik rossz irányban befolyásolják. (…) Javaslat: A fentiek miatt meg
kell fontolni, hogy Papp Lászlót a jövőben Nyugatra engedjük-e. Adler
Zsigmond kiutazását semmilyen körülmények között nem kell
engedélyezni.” A sportoló csak akkor tudta meg, hogy mestere nem
utazhat vele, amikor már a csapatot szállító buszon ült. Azonnal fogta a
bőröndjét és hazament. Büntetésből megvonták a sportösztöndíját,
edzőjét pedig egy időre elküldték a válogatott mellől. Papp és Adler
valóban régóta gondolkodtak azon, hogy két megnyert olimpia után a
sportolónak érdemes lenne profiként is megmérettetnie magát. Azt
azonban el sem tudták képzelni, hogy ezt ne magyar állampolgárként,
magyar színekben tegye.
Papp Lacinak jó pár alkalma lett volna
rá, hogy elhagyja az országot, de sosem tette. Még 1956-ban sem, amikor
számos olimpikon nem tért haza Melbourne-ből. Ő alighogy megszerezte
harmadik olimpiai aranyérmét, máris tucatnyi profi szerződésajánlatot
kapott a világ legnagyobb klubjaitól. Visszautasította mindet. Amikor a
győzelem után hazatelefonált, a felesége megkérdezte tőle, ne menjen-e
utána inkább ő a másfél éves kisfiukkal együtt. „Nem, én jövök haza.
Ha minden magyar elmenne, és ha egyszer szükség lesz ránk, nem lesz
itthon magyar” – hangzott a felelet. Amikor azonban a reptéren a
sportért felelős pártvezető, Marosán György megkérdezte tőle, van-e
valami kívánsága, nem habozott válasszal: „Szeretném a képességem a
hivatásosok között is kipróbálni”.
A sportvezetők ezek után sem járultak
hozzá könnyen, hogy Papp profiként is szerencsét próbáljon. A hivatalos
magyarázat szerint a „szocialista erkölcsbe” csak az amatőr sport fért
bele. Valójában képmutatás, kicsinyes egyéni bosszúk és politikai
játszmák együttese okozta az ellenállást. Marosán ígérete miatt Papp
végül megkapta a szükséges engedélyeket, és 31 évesen megcélozhatta a
profi világbajnoki övet. 1957-től huszonkilenc professzionális meccset
vívott, ebből huszonhetet megnyert, kettőt pedig döntetlennel zárt,
azaz veretlen maradt. Alázattal és szorgalommal készült minden
meccsére: „Akkor érkeztem az edzésekre, amikor még senki se volt ott, s
akkor távoztam, amikor már mindenki hazament.” Gyorsan lépdelt előre a
profik világában is. Hivatásos pályája csúcsán, 1962-ben legyőzte a
legendás amerikait, Ralf „Tiger” Jones-t, és ugyanabban az évben a dán
Chris Christiansen elleni meccsén megszerezte az Európa-bajnoki címet.
Ez utóbbi volt az egyetlen mérkőzése, amit a magyar televízió is
közvetített, – a többiről legfeljebb a lapok hátsó oldalain jelenhetett
meg rövidhír. Győzelmei kapcsán inkább sajnálkozó kommentárok jelentek
meg a tévútra került sportolóról. Eközben Ausztriában népszerűsége
csúcsán volt, az osztrákok a saját sportolójuknak érezték, hiszen
„hazai” meccseit Budapest helyett a bécsi Stadthalle-ban vívta.
Összesen hatszor védte meg Európa-bajnoki címét. Egyértelmű volt, hogy a
világbajnoki öv megszerzésével tehet koronát pályafutására.
Mai napig nem lehet tudni, hogy sikerei
csúcsán miért vonta vissza engedélyét a magyar politikai vezetés. Tény,
hogy már a Joey Giardello elleni világbajnoki címmérkőzés szerződései
is alá voltak írva, amikor a Magyar Testnevelési és Sportszövetség
kurta levélben arról értesítette Papp Lacit, hogy további mérkőzésekhez
nem járul hozzá. A döntést Biszku Béla, a Politikai Bizottság sportért
felelős tagja, Gáspár Sándor szakszervezeti vezér és az OTSH vezetői
közösen hozták meg. Egri Gyula, a sporthivatal elnöke előzőleg ennyit
mondott Papp feleségének: „Erzsike, a Szovjetunióban nincs profizmus.
Mit szólnak a munkások? Amit maguk akarnak, az már kapzsiság.” A
feleséget már nem is engedték ki Bécsbe, hogy segítsen férjének
hazaköltözni, nehogy mégis kint maradjanak. Hazatérése után Papp Laci
bement Egri irodájába, aki azzal védekezett, hogy egy bokszoló nem
kereshet fél óra alatt több tízezer forintot, amikor egy melósnak pár
száz forint a fizetése. „Majd ha a maga fizetése is annyi lesz, mint
egy melósé, akkor én is bokszolok annyiért” – válaszolt az olimpikon,
majd becsapta maga mögött az ajtót. Letiltásakor azt mondták neki, hogy
most itthon van szükség a szakértelmére, ehhez képest két évig
semmilyen feladatot nem kapott, értelmetlen hivatali munkát kellett
végeznie. Ezekben az években a bokszról még beszélni sem lehetett
előtte, felesége attól félt, hogy idegösszeroppanást kap. Végül
edzőként kezdte újra a karrierjét, de előtte még megalázó módon
beiskolázták egy edzői tanfolyamra.
Soha nem tudta feldolgozni, hogy
karrierje torzóban maradt. Idős korában is elérzékenyült egy-egy
interjú közben, amikor a letiltásáról kellett beszélnie, de nem vádolt
senkit, emelt fővel viselte sérelmét. Amikor 65-ik születésnapja
alkalmából – mintegy kárpótlásként – a Boksz Világszövetség egy
világbajnoki övvel ajándékozta meg, így nyilatkozott: „Én profiként is a
magyar színeket képviseltem. (…) Soha nem hoztam szégyent a magyar
népre.” Idős korában ott volt az alakuló cigány szervezetek ülésein,
ezzel is demonstrálva, hogy sosem felejtette el, honnan jött. Aztán az
Alzheimer- és a Parkinson-kór homályában már csak passzívan tűrte az
ünneplést, és azt, hogy soha a magyar állam részéről nem kértek tőle
hivatalosan bocsánatot az elvett lehetőségekért. Max Schmeling német
nehézsúlyú világbajnok mondta róla: „Nemcsak jobb ökölvívót nem ismerek
nála, de sportszerűbbet sem. (...) Papp László az ökölvívás legnagyobb
úriembere.”
(Az Igazi hősök c. könyv írásának rövidített változata)A német Bundestag két baloldali képvviselőjének-Wolfgang Gerke és párttársa Andrew Junco-múlt heti, Donbasszban tett látogatása teljesen kiverte a biztosítékot a kijevi udvarban.
Valcman Nyalókakirány és udvartartása egyenesen berlini orgyilkosságról ordítozik. Arról, hogy Németország elárulta egyik leghűségesebb szövetségét azzal, hogy nem akadályozta meg két német parlamenti képviselő Donbasszba utazását, és semmit nem tettek ennek a két ottjárt galád személynek az útibeszámolója és tapasztalatai közzététele megakadályozása érdekében. Akik most szerte a nyugati világban ássák alá Kijev makulátlan jó hírét.
Pavlo Klimkin kijevi külügyér sorozatos törvénysértésekről rikácsol, és kemény berlini eljárást követel amiatt is, hogy a galád német Baloldali Párt-képviselők találkoztak Alekszander Zaharcsenkoval és Gyenyisz Pusilinnel Donyeckben!
Ez a közös ügy elárulása Berlin részéről-háborog Valcman. A kijevi banditahatalom hétvégi hangulatát teljesen tönkretette a két német parlamenti képviselő donbasszi vizitje.
Ám hogy a dolog még nagyobb port verjen föl, a látogatásról beszámolt a Die Welt újság is. Mint ahogyan Kijev őrjöngéséről is emiatt.
De a baj-mint tudjuk-nem jár egyedül.
A The
Times brit újság pedig Európa “legerősebb hadseregének” katonáival
arról közölt terjedelmes riportot, hogy micsoda gyalázatos lopások
történnek a seregen belül, meg hogy éheznek és fáznak. Pedi ők-és itt
bizony árulkodó kijelentéseket tesznek-vitézül bombázták Donbassz
falvait és városait! Azaz: a The Times csak ráerősít a német képviselők
állításaira.
http://www.balrad.com/2015/11/23/orjong-a-kijevi-udvar/
Donbasszban az utóbbi idők legdurvább eseményei történtek ma reggel, és zajlanak jelenleg is.
Valcman latortüzérsége és martalóchordái belehúztak ma hajnalban. Donyeck Lenin, Kijev, Petrovszkij, Kujbisev, és Kirov lakókerületei NAHÉZTÜZÉRSÉGI ostrom alatt állnak reggel óta.
Szpartakot, és a félig-meddig Donyeckhez tartozó Hmelnyickijt szintén ágyúzzák.
Gorlovkát tanktüzérséggel és légvédelmi lövegekkel ágyúzza a latorhad.
Sirokaja Balka mellett reggel hétkor aknavetőkkel provokáltak a valcmanisták, de tíz órára már önjáró lövegeik, és tankjaik is akcióba léptek.
Krasznyij Pahar és Perse Travnyja térségébe özönlik a haditechnika, köztük 10 db. “Grad”–vetőgépet azonosítottak.
Olginykához ötszáz latort fuvarozott a kijevi junta.
A déli végeken Szahankát kezdték el ostromolni Kijev latortüzérei.
Sirokino
általuk be nem lakott részét is lövik aknavetőkkel és ágyúkkal.
(Sirokinoban csak a pusztítás lehet a cél, hiszen ott se civilek, se
népköztársaságiak nincsenek.
http://www.balrad.com/2015/11/23/donbassz-98/
Kiderült, honnan jutnak fegyverekhez a terroristák Szíriában
Az
Al-Kaida terrorszervezet szíriai szekciójaként ismert Al-Nuszra Front
nyilvánosságra hozott egy videót, amiben köszönetet mond a Szabad
Szíriai Hadseregnek a TOW páncéltörő rakéták átadásáért. A rakétákat az
Egyesült Államok adta a “mérsékelt ellenzéknek”, ami továbbadta a
terrorszervezeteknek.
A
videofelvételen az Al-Nuszra Front egy parancsnoka köszönetet mond a
Szabad Szíriai Hadseregnek, amiért az ő alakulata számára is adtak a
TOW páncéltörő rakétákból. Az esetről a FARSZ iráni hírügynökség számolt
be. Ezek a fegyverek amerikai gyártmányok, melyeket az Egyesült
Államok hivatalosan is bevallottan adott át a kormány ellen harcoló,
általuk “mérsékelt ellenzéknek” nevezett fegyveres csoportoknak. A lap
emlékeztetett, hogy az Al-Nuszra Front márciusban “A Hódítás Hadserege”
néven szövetségre lépett az azóta már több részre szakadt Szabad
Szíriai Hadsereggel, amely átadta a terrorszervezet számára az
amerikaiaktól kapott fegyverek egy részét, majd több összecsapásban is
szövetségesként harcoltak a kormányerők ellen. A szövetség részeként
pedig számos terrorszervezetnek, köztük az Al-Nuszra Frontnak és az
Ahrar al-Shamnak hozzáférése volt a Szabad Szíriai Hadsereg
fegyverkészletéhez, melyet az Egyesült Államoktól és térségi
szövetségeseitől kaptak.
A
Washington Post szerint 2013 folyamán a Raytheon közel 14 ezer TOW
páncéltörő rakétát adott el Szaúd-Arábiának, majd a készletet a CIA
ügynökeinek felügyeletével kezdték leszállítani Szíriában működő
“ellenzéki csoportoknak”. A Washington Post akkor hangsúlyozta, hogy a
rakéták nem kerültek az Al-Nuszra Fronthoz. Azonban – mint az iráni
sajtó beszámolója is mutatja – az amerikaiak által támogatott fegyveres
csoportok később szövetségre léptek terrorszervezetekkel, melyek így
megkapták a hivatalosan nem nekik szánt amerikai fegyvereket. Az
amerikai kormány nem vállalja a felelősséget a terroristák
fegyverzéséért; a tényleges leszállítás bűnét Szaúd-Arábiára hárítják, a
Szabad Szíriai Hadsereg kiképzési és fegyverzési programja a hivatalos
jelentések szerint soha nem is járt látványos eredménnyel, az amerikai
jelentésekben pedig értelemszerűen nem szerepel, hogy más országok
által nekik átadott fegyverek később hova kerültek.
A BGM-71
TOW páncéltörő rakéta a világ egyik legelterjedtebb tankelhárító
rakétája, amely több mint 40 ország fegyveres erői által van
rendszeresítve, és világszerte több mint 15 ezer harcjárműbe
integrálták. Szíriában a kormányerők Hamá területén orosz
légitámogatással indított offenzívájában bizonyítottan ezt a fegyvert
használták a terrorszervezetek, aminek köszönhetően több mint száz
harcjárművet lőttek ki. Az amerikaiak által a szíriai “mérsékelt
ellenzéknek” adott fegyverek bizonyítottan a terroristákhoz kerültek, és
a Szíria legitim kormányának nyújtott orosz katonai segítség
ellensúlyozásában töltenek be kulcsszerepet – vagyis az ország
stabilizálását akadályozzák.
http://www.hidfo.ru/2015/11/kiderult-honnan-jutnak-fegyverekhez-a-terroristak-sziriaban/
http://www.hidfo.ru/2015/11/kiderult-honnan-jutnak-fegyverekhez-a-terroristak-sziriaban/
A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért kell, hogy küzdjenek az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint.
Cseresnyés Péter kiemelte: az iparilag fejlett városokban nagyon komoly gondot okoz a munkaerőhiány, a jövő ennek megoldásán múlik. A probléma kezelésének elsődleges bázisaként a szakképzés átalakítását és a hazai munkaerőpiac minőségi igényeihez igazítását nevezte meg.
Fel akarunk zárkózni
Az Európai Unióban a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 32,4 százalék, míg Magyarországon 23,5 százalék. Jobb a kép, ha a társadalmi rétegben a munkanélkülieket nézzük, mert ott az EU átlaga 22,2 százalék, míg Magyarországé 20,4 százalék.
A fiatalok munkához juttatásában, megfelelő szakképesítésük megszerzésében több országos program is segít. Az államtitkár példaként említette az Ifjúsági garancia programot, amely képzéseket, gyakornoki programokat és bizonyos esetekben a munkáltatók részére járuléktámogatást biztosít. A januárban elindított program 2017 decemberéig tart, és ezen időszak alatt 36 milliárd forintból 36 ezer fiatal bevonásával számolnak. Eddig 29 ezer fiatal lépett be és 18 ezren már támogatott foglalkoztatásban vagy képzésben vesznek részt.
Hasonló
segítséget jelent az Út a munkaerőpiacra program is, amely a
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében,
különböző eszközökkel támogatja a 15-64 évesek elsődleges
munkaerőpiacra jutását.
(NOL)
Bal-Rad komm: Hiányzik viszont egy alapvetés a megannyi meghirdetett programból. AZ ELHERDÁLT 26 esztendő! Ami alatt a Nyugat összeszereldéjévé siálányították honi politikai bűnbandáink az országot, szétrombolva a gazdaságot.
Képezhet a MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER kiváló szakmunkásokat, technikusokat, mérnököket, ha azok Magyarországról azonnal elmenekülnek a friss végzettségükkel. Mert most erről van szó!
HAZAI-MAGYAR TULAJDONÚ-GAZDASÁG HIÁNYÁBAN TOVÁBBRA IS CSAK AZ AGYELSZÍVÓKNAK KÉPEZ MAGYARORSZÁG SZAKEMBEREKET!
A többi csak a szokásos halandzsa!
Szombaton és vasárnap – de kiváltkép vasárnap – nagyon belehúzott a melóba a Szíria fölött munkálkodó orosz légierő. Ezen a két napon 474 célpontot pusztítottak el.
A Szuhojok Hmeimim légi támaszpontról felszállva a “kalifátus” fővárosától, Raqqától mintegy ötven kilométerre délre lévő kőolaj-feldolgozót, illetve egy onnan 15 kilométerre délnyugatra lévő nagy olajtározót pusztítottak el, de a Deir ez-Zór melletti hatalmas olajtárolókat sem kímélték.
Az orosz légierő Tu-22M3 hadászati bombázóiról indított szárnyasbombák kissé átrendezték a dzsihadisták egyik főhadiszállásának bútorzatát Idlib tartományban.
Ugyancsak ebben a térségben vágott rendet Allah patkányai soraiban az orosz légierő. A nagy pontosságú szárnyasbomba itt is jónéhény bestiát átreptetett a Paradicsomba.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ismertette mai sajtótájékoztatóján a hétvége “munkanaplóját, és biztosította az újságírókon keresztül a dzsihadista rémbandát: EZ MÉG CSAK A KEZDET! A JAVA MÉG EZUTÁN KÖVETKEZIK!
Az orosz Védelmi Minisztérium minden jel szerint a fő hangsúly a martalócok legérzékenyebb testrészének-az olajbevételek-a kiiktatására helyezi. És tesz is a dolgokért.
A franciák “Charles De Gaulle” hajója közben tanulmányozza a kialakult állapotokat.
http://www.balrad.com/2015/11/23/nem-aprozza-az-orosz-legiero/Ötmillió forintba kerültek a dadaista buszmegállók Józsefvárosban
5 millió forintot fizetett a Kocsis Máté által vezetett önkormányzat a tulajdonában lévő városfejlesztési cégnek valamiért, ami gyakorlatilag semmire sem jó, de buszmegállónak biztos nem. A kivitelező egy KRESZ-táblákat gyártó cég volt, és ez látszik is.
Október közepén a 8ker Facebook-oldal posztolt két elég hihetetlen fotót a Magdolna-negyed vadonatúj buszmegállóiról, amiket a képaláírás, és az önkormányzati honlapon olvasható tájékoztatás szerint is a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Urbanisztika Tanszék műhelyének oktatói és egyetemi hallgatói alakítottak ki.
A sima közlekedési táblából fusizottnak tűnő buszmegállónak nevezett valami egészen biztosan nem véd se széltől, se egy csepp esőtől, még annyira sem, mint a kazincbarcikai, ezért – bár tisztában vagyunk vele, hogy a közadatigénylések 91.281 forintjába kerülnek az önkormányzatnak, és ennek Kocsis Máté polgármester nem örül – egy KiMitTud-os közadatigénylésben kértük ki Józsefvárostól, hogy mégis mennyi pénzt költöttek erre. Sajnos az nem közadat, és így nem kikérhető, hogy vajon miért gondolták, hogy a dadaista buszmegálló megfede miért költöttek erre?!”.
Az önkormányzat válasza szerint 5 millió forintot fizettek a fővárosi önkormányzattal közös, ám Józsefváros többségi tulajdonában lévő Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.-nek, ami az összegből “a buszmegállók megvalósítása érdekében” az alábbi szerződéseket kötötte meg 3,2 millió forint értékben:
A kivitelező cég neve valószínűsíti a fotó nyomán támadt sejtést: a józsefvárosi buszmegállók tulajdonképpen sima, festetlen közlekedési táblák, némileg átalakítva. A céginformációs adatbázisban két vállalkozás szerepel AFV Kft. néven: az 1994-ben alapított AFV Agárdi FILMNYOMÓ Vállalkozás Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltató Kft. és a 2012-ben alapított AFV Tábla Kft.
Utóbbi ügyvezetője Tar János, tulajdonosai pedig Agárdi Tamás és Berényi Imre, akiknek van egy hasonló profilú másik közös cége is, a szintén 2012-ben alapított Táblaellátó Kft., melyben rajtuk kívül van még egy harmadik tulajdonosa is, Morgós György. A domainregisztrációs adatbázis szerint az AFV Agárdi Kft. jegyeztette be a tabla.hu honlapot, melyen a Céginformáció menüpontban azt írják, hogy “Agárdi Sándor 1982. évben kisiparosként kezdte el biztonságtechnikai feliratok gyártását, amely munkát 1994. óta társaságként az Agárdi Filmnyomó Vállalkozás Kft. végzi. Termékeinket Táblaboltjainkban, országos viszonteladói hálózatunkon keresztül vagy csomagküldő szolgálatunk által szerezhetik be Vásárlóink.”
Az AFV Agárdi Kft. tulajdonosai egyébként szintén Agárdi Tamás és Berényi Imre, így végül is mindegy is, hogy melyik cégnek fizetett 2,5 millió forintot a Józsefvárosi Városfejlesztési Zrt. az inkább modern streetart-alkotásnak látszó, csak buszmegállónak nevezett, ám az időjárás ellen valódi védelmet nyújtani képtelen izé “műszaki kivitelezéséért”.
Megkerestük az ügyben Kukucska Gergelyt, aki a józsefvárosi önkormányzat adatszolgáltatása szerint a legmagasabb összeget, bruttó 300 ezer forintot kapott tervezés címszóval, és az alábbi kérdéseket tettük fel neki:
– Mi
inspirálta a meglehetősen egyszerű, és időjárás elleni védelemre
teljesen alkalmatlannak tűnő, leginkább egy megheckelt kresztáblára
hajazó megoldás kitalálásában?
– Voltak más tervei is? Ha igen, miért emellett döntött?
– Véleménye szerint ez megvédi a buszra várókat az esőtől?
Kukucska
azonban azt közölte, hogy a tervek egy workshop eredményeként
születtek, tehát egyedül nem kíván nyilatkozni, ezért megadta
tervezőtársai elérhetőségét. Nekik is elküldtük a fenti kérdéseket, és
kértük, hogy akár közösen, akár egyénileg reagáljanak rájuk. Ez azonban
nem történt meg, a négyfős csapat nevében Alföldi György ennyit
válaszolt: “A 99-es buszról több információt helyeztünk el a Rév8 Zrt
honlapján.
http://rev8.hu/lezart-projektek/99-es-busz-projekt-bus-99-project/.
Ezekből az anyagokból megismerheti a teljes projektet, amelynek része a
buszmegálló is.”
A
linken megtalálható Buszmegálló-terv szerint Alföldi György, Bach Péter
és Kukucska Gergely voltak az objektum tervezői, a 99-es busz
kísérleti projektről szóló összefoglalóban pedig az olvasható, hogy
“A Magdolna-negyedben található autóbuszmegállókat értékelve a
tervezőcsapat azt találta, hogy a megújítás tervezése és megvalósítása
során több szempontra kell tekintettel lenni – a konfliktusforrásokra, a
funkcionális hiányokra, a közösségteremtés esélyeire és a lehetséges
eszközökre – a kitűzött cél, a közbiztonság érzet javítása érdekében.
(…)
A szűkös megállókban a keskeny, vegyes használatú járdákon kevés
lehetőség van a “hagyományos” buszmegállók létesítésére, ezért a
közterületeken már amúgy is jelenlévő rendszer elemeinek használatával –
közlekedési jelzőtáblák – és azok eredeti jelentéstartalmának
átértelmezésével kerülnek módosításra a megállók, a mindenki számára
ismert, és megszokott, felismerhető jelrendszer használatával.
A nyári rendezvényeken a gyerekekkel közösen készített rajzokkal, a
helyszínen felállított megálló segítségével a tervező csapat törekedett a
környékbeliek bevonására, s tette mindezt annak érdekében, hogy az
egyedi megállók erősítsék az itt élők identitástudatát és magukénak
érezzék azokat.”
(atlatszo)
Bal-Rad komm: “…s tette mindezt annak érdekében, hogy az egyedi megállók erősítsék az itt élők identitástudatát és magukénak érezzék azokat…”
-Hát mostmár csak be kell őket kamerázni. Nehogy a helybéliek pusztán identitástudatból…-ugye. Merthogy-pláne ha alamínyumbul vannak ezek a “buszmegállók”-könnyen identitásukra lelnek. És magukévá teszik. + a kamera!
“…több szempontra kell tekintettel lenni – a konfliktusforrásokra, a funkcionális hiányokra, a közösségteremtés esélyeire és a lehetséges eszközökre – a kitűzött cél, a közbiztonság érzet javítása érdekében…” – ugyan mire gondolnak? Mert szerintünk ha nem telepítik ezeket a buszmegállókat, az közbiztonságilag kifizetődőbb! Meg megmaradt vola ötmillió forint is! (Bár ebben nem vagyunk biztosak!)
Terrorfenyegetésből profitálnak az amerikai fegyvergyártó cégek
A
Lockheed Martin újabb jövedelmező üzletet tudhat magáénak. Ezúttal nem
az “orosz veszélyre”, hanem a terrorfenyegetésre hivatkozva tudnak
fegyvereket eladni Európának. Az értékesítésekhez számos nagy
sajtóorgánumon keresztül próbálnak piacot csinálni.
David
Cameron brit miniszterelnök közlése szerint London 300 milliárd
dollárral növeli védelmi kiadásait a következő tíz év során. A
terrorizmus elleni harccal indokolt kijelentésből kiderült, hogy az
összeg nagy részét F35 “Lightning” vadászbombázó repülőgépekre és Tájfun
vadászgépekre költik. Ezek egy része az új brit repülőgép-anyahajókra
kerül, kilenc gép pedig – Cameron szavai szerint – ellenséges
tengeralattjárókra vadászik majd a brit felségvizek felett. Bár a
terrorszervezet – értelemszerűen – nem rendelkezik tengeralattjárókkal, a
terrorizmus elleni harc önmagában is piacbővülést jelent az amerikai
fegyvergyártó cégek számára, és amelyik vétel nem indokolható a
terrorizmussal, az megindokolható az “orosz veszéllyel”.
A
Lockheed Martin számos üzletet köt Európa-szerte az orosz veszélyre
hivatkozva; egyrészt a NATO előírja a tagállamok számára a védelmi
kiadások növelését, másrészt az orosz határ közelében elhelyezkedő
országoknak a sajtó ellenségkép-gyártására alapozva rengeteg fegyvert el
lehet adni. A Lockheed Martin újabb brit értékesítéséből is látható,
hogy az amerikai fegyvergyártó cégek – kihasználván a terrorfenyegetést
és a háborús hisztériát – milyen intenzív lobbitevékenységet folytatnak
most Európában. Ez a lobbitevékenység pedig az utóbbi hónapokban
hazánkat is fokozottan érinti.
Egymás
után sorozatosan – márciusban, májusban, majd júniusban – történtek
technikai hibából adódó balesetek a Magyarország által használt Gripen
vadászrepülőgépekkel. Ezzel egy időben Magyarország egy újabb
misszióban kellett részt vegyen; a Baltikum légterének védelmében,
szintén az orosz veszélyre hivatkozva. Június 3-án az Idnes cseh
magazin arról számolt be, hogy amerikai vadászrepülőgépeket helyeznek el
a visegrádi csoport országaiba. Szeptemberben a Lockheed Martin máris
eladta Lengyelországnak a korábban oda szállított gépeket, a Magyar
Nemzet pedig arról kezdett beszélni, hogy Hende Csaba a valóságnál
kedvezőbb színben tünteti fel a történteket, és a “balesetek miatt”
látható, hogy “nem minden feltétel adott a baltikumi misszió
teljesítéséhez”. A lapban megjelenő publicisztikák arra utaltak, hogy
Magyarország újabb vadászgépeket kellene vegyen, hogy megfeleljen a
NATO-missziók által elvárt követelményeknek. Október 14-én szintén a
Magyar Nemzet jelentette be, hogy tucatnyi amerikai A–10-es
csatarepülőgép érkezik Magyarországra.
November
11-én az Index hasábjain Hegyeshalmi Richárd nevén jelent meg egy
cikk, mely a “Lockheed Martin legújabb fejlesztéseként” reklámozott egy
rakéta-sorozatvető rendszert, ami közel két évtizede létezik,
és a gyártó a készleten maradt fölösleget akarja értékesíteni a
kelet-európai piacon. A Lockheed Martin közel százmillió dollárt kap az
amerikai hadseregtől, hogy az afganisztáni misszióban lehasznált
fegyvereket felújítsa, és mint az Index esetéből is látható, egyúttal
intenzív lobbitevékenységet folytat az európai országokban. A térségben
több országnak eladták már ugyanezen sorozat egy részét; Horvátország
használt M270-es rakétarendszereket vásárol, Lengyelország pedig a
raktáron maradt alkatrészek egy részét veszi meg, és az Index által
népszerűsített sorozatvető rendszert “hazai gyártásban” szereli össze.
Ugyanakkor,
nem kizárólag az Index és a Magyar Nemzet próbál piacot csinálni az
amerikai hadsereg használt fegyvereit értékesítő vállalatok számára –
vélhetően minden nagyobb sajtóorgánumot felkerestek a lobbisták.
November 14-én – napokkal az Index reklámcikke után – a Magyar Idők
újságírója “A Black Hawk pilótafülkéjéből az üzletbe” címmel közölt le
egy publicisztikát, ami az Index fegyverajánlásához hasonló
befejezéssel zárul: “A Pinnacle Solutions helikopterenként a Pozsony
által fizetett összeg megközelítőleg feléért szállít teljeskörűen
felújított szállító és harci feladatokra is alkalmas helikoptereket. Bár
egy helikopterbeszerzést komolyabb kalkulációk előznek meg, mint egy
családi személyautó-vásárlást, mégis jogos a kérdés: nem éri meg jobban a
használt?”
Ugyanakkor,
a használt fegyverek vásárlásának megfontolása mellett fel kellene
tenni egy igen fontos kérdést: milyen érdekekbe ütközne, ha
Magyarország kormánya egyszer nem más országok lehasznált harceszközeit
vásárolná fel, hanem intenzív lobbitevékenységet kezdene, hogy
valamelyik globális fegyvergyártó cégtől a legmodernebb fejlesztéseket
vehesse meg?
http://www.hidfo.ru/2015/11/terrorfenyegetesbol-profitalnak-az-amerikai-fegyvergyarto-cegek/
http://www.hidfo.ru/2015/11/terrorfenyegetesbol-profitalnak-az-amerikai-fegyvergyarto-cegek/
A szerb határokon is készülődnek
Belgrádba
látogatott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, ahol a szerb
kormányfővel a határ lezárásának kérdéséről folytattak tárgyalást.
Szerbia nem engedheti be a migránsok tömegeit, ha vízummentességet akar
az Európai Unióval.
Donald
Tusk szombaton Szerbia EU-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokra
érkezett Belgrádba, ahol kijelentette, hogy a tömeges bevándorlás nem
fenntartható, és Szerbia a határon meg kell akadályozza azt, ha a
schengeni övezet tagja akar lenni. Az Európai Tanács vezetője
hangsúlyozta, hogy ma a tömeges migráció elsődleges problémát jelent az
Európai Unió számára, és a csatlakozási tárgyalások során a
határvédelem kérdése is elsőrangú téma. Csatlakozása esetén Szerbia
garanciát kell vállaljon arra, hogy a schengeni övezet külső határait
meg tudja védeni egy ahhoz hasonló határzárral, mint ami a magyar-szerb
határon épült.
“Látogatásom
oka elsősorban a bevándorlás drámai mértéke, és a menekültválság,
amivel Szerbia, a Nyugat-Balkán és az Európai Unió szembe kell nézzen.
Szerbia kritikus pontja a válság megoldásának. Naponta sok ezer ember
lépi át az ország határait. Ez a helyzet Szerbia és az Európai Unió
számára egyaránt – a menekültek számára pedig végképp –
fenntarthatatlan. Erre a válságra nincs egyedüli megoldás, nem
hagyatkozhatunk egyetlen partnerre – Törökországra -, ehelyett együtt
kell működni egy átfogó megoldás kidolgozásán. Ez afrikai és
közel-keleti országokkal, térségi országokkal folytatott együttműködést
is jelent.”
Pénteken
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Belgrádban is megjelent, ahol
Aleksandar Vucic szerb kormányfővel folytatott tárgyalásokat. Szerbia
határainak lezárása elsődleges biztonságpolitikai kérdéssé vált a
nyugati országok számára is. Az ország nyugati integrációjáról
folytatott tárgyalások szintén a migrációs válság miatt kezdődtek újra
“eredményeket mutatni”. Szerbia a magyar határ – majd a schengeni övezet
más külső határainak – lezárását követően egy olyan helyzettel kellett
szembenézzen, melyben vagy uniós segítséggel kezeli a válsághelyzetet,
vagy magára marad a problémával, amit a schengeni övezet határai előtt
feltorlódó több százezer – szélsőséges esetben millió – migráns
jelent.
A
magyar-szerb határra épített kerítés ennek okán egy “ösztönző
tényezővé” vált, ami egy válsághelyzet okán szükségessé teszi Szerbia
számára az uniós tagságot. Tusk belgrádi látogatása alkalmából ennek
megfelelően hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kiáll Szerbia mellett,
mert támogatja a külső határ frontvonalainak védelmét. A kijelentés
egyben azt is hangsúlyozza, hogy Szerbia magára marad, amennyiben a
csatlakozási tárgyalások újra holtpontra jutnak. Az Európai Unió számára
Ukrajna esetében egy kormánydöntés volt szükséges ahhoz, hogy a
csatlakozásról érdemi tárgyalások kezdődjenek, – Szerbia esetében
azonban Brüsszel a migrációs válságot használja kényszerítő tényezőként.
http://www.hidfo.ru/2015/11/a-szerb-hatarokon-is-keszulodnek/
http://www.hidfo.ru/2015/11/a-szerb-hatarokon-is-keszulodnek/
Szíria
Homsz környékén lassan befejeződik a vidék patkánymentesítése. A szír kormányerők offenzívája egyre erőteljesebb.
Palmüra közvetlen ostroma is megkezdődött tegnap. Az ősi romvárosba beszorult sátánfattyak napjai meg vannak számlálva.
Párizsban bejelentették, hogy Charles De Gaulle francia repülőgéphordozó is megjelent a tetthely közelében.
http://www.balrad.com/2015/11/23/sziria-10/Ferdít az amerikai hírszerzés az Iszlám Állami elleni harcról?
Aggályát fejezte ki vasárnap az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke amiatt, hogy a Pentagon hírszerzési jelentései a valóságos helyzetnél pozitívabb képet mutatnak az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc állásáról Szíriában és Irakban.
Devin Nunes, a kongresszusi testület republikánus elnöke a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, a testület a helyszíni látogatások nyomán már rég arra a megállapításra jutott, hogy eltérés mutatkozik az Egyesült Államoknak a közel-keleti térségért és Közép-Ázsiáért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) hírszerzési összefoglalóiban foglaltak és a tényleges állapotok között. Nunes szerint félrevezetőek az elnök és a kormánytagok vonatkozó nyilatkozatai is.
A politikus elmondta, hogy az irányítása alatt álló bizottság más kongresszusi testületekkel együtt vizsgálódik a Centcom-jelentések tárgyszerűségének ügyében. Nunes bírálta Barack Obama elnököt, mert, mint mondta, az IÁ-val szembeni “feltartóztatási politikáját” csak azután hirdette meg, hogy az Irak és Szíria jelentős részeit megszállva tartó terroristák lefejeztek két amerikai újságírót. Hangsúlyozta, hogy az IÁ túlterjeszkedett a régión, ezért az Egyesült Államoknak ki kell terjesztenie stratégiáját a globális fenyegetéssel szemben.
A The New York Times vasárnapi beszámolója szerint a Pentagon főellenőre vizsgálatot indított a Centcom hírszerzési elemzőinek azon állításával kapcsolatban, miszerint feletteseik „felülvizsgálták következtetéseiket” azon kudarcok elleplezése érdekében, amelyek az iraki csapatok amerikai kiképzésében és az IÁ visszaszorításában mutatkoztak meg.
Obama
elnök egy Malajziában vasárnap megtartott sajtókonferencián
bejelentette, hogy meg fogja várni a belső vizsgálat eredményét,
ugyanakkor “világosnak” és “józannak” nevezte a hozzá eljuttatott
hírszerzési jelentéseket. Rámutatott, hogy nem szeretné, ha a politika
rávetné árnyékát a hírszerzés tevékenységére.
(MTI)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)