Belgrádba látogatott Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, ahol a szerb kormányfővel a határ lezárásának kérdéséről folytattak tárgyalást. Szerbia nem engedheti be a migránsok tömegeit, ha vízummentességet akar az Európai Unióval.
Donald Tusk szombaton Szerbia EU-csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokra érkezett Belgrádba, ahol kijelentette, hogy a tömeges bevándorlás nem fenntartható, és Szerbia a határon meg kell akadályozza azt, ha a schengeni övezet tagja akar lenni. Az Európai Tanács vezetője hangsúlyozta, hogy ma a tömeges migráció elsődleges problémát jelent az Európai Unió számára, és a csatlakozási tárgyalások során a határvédelem kérdése is elsőrangú téma. Csatlakozása esetén Szerbia garanciát kell vállaljon arra, hogy a schengeni övezet külső határait meg tudja védeni egy ahhoz hasonló határzárral, mint ami a magyar-szerb határon épült.
“Látogatásom oka elsősorban a bevándorlás drámai mértéke, és a menekültválság, amivel Szerbia, a Nyugat-Balkán és az Európai Unió szembe kell nézzen. Szerbia kritikus pontja a válság megoldásának. Naponta sok ezer ember lépi át az ország határait. Ez a helyzet Szerbia és az Európai Unió számára egyaránt – a menekültek számára pedig végképp – fenntarthatatlan. Erre a válságra nincs egyedüli megoldás, nem hagyatkozhatunk egyetlen partnerre – Törökországra -, ehelyett együtt kell működni egy átfogó megoldás kidolgozásán. Ez afrikai és közel-keleti országokkal, térségi országokkal folytatott együttműködést is jelent.”
Pénteken Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Belgrádban is megjelent, ahol Aleksandar Vucic szerb kormányfővel folytatott tárgyalásokat. Szerbia határainak lezárása elsődleges biztonságpolitikai kérdéssé vált a nyugati országok számára is. Az ország nyugati integrációjáról folytatott tárgyalások szintén a migrációs válság miatt kezdődtek újra “eredményeket mutatni”. Szerbia a magyar határ – majd a schengeni övezet más külső határainak – lezárását követően egy olyan helyzettel kellett szembenézzen, melyben vagy uniós segítséggel kezeli a válsághelyzetet, vagy magára marad a problémával, amit a schengeni övezet határai előtt feltorlódó több százezer – szélsőséges esetben millió – migráns jelent.
A magyar-szerb határra épített kerítés ennek okán egy “ösztönző tényezővé” vált, ami egy válsághelyzet okán szükségessé teszi Szerbia számára az uniós tagságot. Tusk belgrádi látogatása alkalmából ennek megfelelően hangsúlyozta, hogy az Európai Unió kiáll Szerbia mellett, mert támogatja a külső határ frontvonalainak védelmét. A kijelentés egyben azt is hangsúlyozza, hogy Szerbia magára marad, amennyiben a csatlakozási tárgyalások újra holtpontra jutnak. Az Európai Unió számára Ukrajna esetében egy kormánydöntés volt szükséges ahhoz, hogy a csatlakozásról érdemi tárgyalások kezdődjenek, – Szerbia esetében azonban Brüsszel a migrációs válságot használja kényszerítő tényezőként.

http://www.hidfo.ru/2015/11/a-szerb-hatarokon-is-keszulodnek/