EU terv: közös határőrizeti rendszer tagállami vétójog nélkül

Az Európai Unió állandó külső határőrizeti rendszer bevezetését tervezi, hogy kezelni tudja a II. Világháború óta eltelt idő legnagyobb menekültválságát. Az új határőrizeti erők átvennék a tavaly nyáron szuverenitását elvesztett (de az eurót még megtartó) ország határvédelmét, ahonnan tízezrek jutottak el Németországba, jelentősen rontva ezzel Angela Merkel népszerűségén.

Lehullottak az álarcok. Az Európai Unió a schengeni határok védelmének ürügyén, és persze Görögország példáját kihasználva, felülírná az egyes tagállamok nemzeti szuverenitását.

Az Európai Bizottság a jelenlegi helyett egy olyan állandó határőrizeti szerv létrehozására készül javaslatot tenni, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét, akkor is, ha valamely tagállam kormánya ezt ellenzi.

Ennek az egységnek a bevetésében az Európai Bizottságé lenne az utolsó szó. Várhatóan ez lesz az új szabályozás legvitatottabb eleme, ugyanis így a bizottság jogköre lenne az egység telepítése egy adott határszakaszra, az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján.

Paranoia vagy valóság, hogy az EU minden valós és megrendezett válságot hatalmának megerősítésére használ a nemzeti szuverenitás kárára, eltörölve az egyes országok kulturális és vallásos határait, egy Brüsszel, Berlin és Frankfurt által felügyelt szuperhatalommá konszolidálva valamennyit?

Amennyiben a javaslatot elfogadják, nyilván Görögország lesz a kísérleti nyúl az új rendszer tesztelésében, hiszen a tőkekorlátozásoknak köszönhetően már úgyis elvesztette szuverenitását és még mindig nagy bajban van, így nem igen szólhat bele az ilyen döntésekbe.

Még az EU párti Financial Times is megjegyzi, hogy „az euró bevezetése óta nem történt ilyen komoly lépés a szuverenitás feladásának irányába.”

„Az európai vezetők 15 éve tárgyalnak egy közös határőrizeti erő felállításáról, de eddig nem tudták legyőzni mélyen gyökerező kifogásaikat saját nemzeti hatalmuk átruházásával kapcsolatban, hiszen az egyes országok határainak felügyelete és védelme egy szuverén állam egyik legalapvetőbb funkciója. Még Görögország is csak nemrégiben, több hónapos huzavona után egyezett bele, hogy az EU határvédelmi csapatokat küldjön oda.”

A párizsi terrortámadások és az új bűnmegelőző törvények elfogadása után Brüsszel nyilván úgy véli, hogy a lakosság nagyobb hajlandóságot mutat szuverenitása (és szabadsága) feladására, a (határ) biztonság érdekében.

És a hab a tortán:

„A tagországokkal konzultálnának ugyan, de a tagállami kormányoknak nem lenne joguk egyoldalúan vétót emelni egy-egy telepítési döntés ellen. Ez a schengeni térség nem EU-tag országaira, például Norvégiára is vonatkozna.”

Lehet, hogy a fejlemény meglepetésként ér néhány naiv EU párti szavazót, akik nem értik, hogy egy olyan terv megvalósulásának lépéseit látjuk, amiről már 2008-ban is hallani lehetett, amikor egy AIG prezentáció rendkívül világosan megválaszolt néhány fontos kérdést arról, hogy „Mit akar Európa?” A válasz:

„Globális folyamatok ürügyként való felhasználása hatalmának kiterjesztése érdekében:
– Környezetvédelmi ügyek: felügyelet erősítése a tagállamok felett, a globális kormányzás elképzelésének népszerűsítése,
– Terrorizmus: a rendvédelmi és jogi ügyek feletti nagyobb befolyás megszerzése megfelelő ürügyek révén, a megfigyelés erősítése,
– Globális pénzügyi válság: két legyet (szabad piacgazdaság, angolszász gazdaságok) egy csapásra (egész Európa feletti hatóság, globális pénzügyi kormányzás),
– Európai Monetáris Unió: válság létrehozása az „Európai gazdasági kormányzás” erőszakos bevezetése érdekében.

Bár ezek a 2008-ban megfogalmazott célok tökéletesen megvalósultak, még ez az igen agresszív és precíz előrejelzés sem említette a határok és a lakosság feletti hatalomátvételt. Most ez következik.

Forrás: zerohedge.com

http://idokjelei.hu/2015/12/eu-terv-kozos-hatarorizeti-rendszer-tagallami-vetojog-nelkul/

A Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság elutasítja a kijevi törvényhozás által Donbasszal kapcsolatban előterjesztett alkotmánymódosítási tervezetet.

Erről nyilatkozott ma Gyenyisz Pusilin a DNR, és Vlgyiszlav Gyejnyego az LNR nevében.

“Az alkotmánymódosítások tartalma ellentétes a Minszk 2.0 egyezményban Kijevre rótt feladatok teljesítésével, amelyek végrehajtását pedig Kijev magára nézve kötelezően végrehajtandónakismert el, amikor aláírta a megállapodást.

Az alkotmánymódosítás teljes egészében ellentétes a Minszk 2,0 megállapodás betűjével és szellemével. A kijevi hatalom ezzel az intézkedésével ismételten bebizonyította, hogy nem áll szándékában sem a minszki megállapodás betartása, sem pedig más vállalt és megállapodott intézkedés véghezvitele. Amennyiben Kijevben az alkotmányt a jelenlegi előterjesztés alapján fogják módosítani, azt a DNR és az LNR nem fogja elismerni!”-írták ma közös nyilatkozatukban a két donbasszi Népköztársaság képviselői.

Gyenyisz Pusilin és Vlagyiszlav Gyejnyego egyúttal felszólította a “normandiai négyek” formáció három másik országát (Oroszország, Németország, Franciaország) hogy vessék latba tekintélyüket és befolyásukat Kijevvel szemben a 2015 február 12-én Minszkben tett vállalása teljesítése érdekében.

A két donbasszi Népköztársaság minszki fődelegáltja azt követően nyilatkozott, hogy tegnap Minszkben váratlanul megszakította Kijev a kapcsolattartó csoport ülését, miután tegnap a klijevi Radában a szóban forgó alkotmánymódosítási tervezetet benyújtották.

Ugyanakkor ma Donyeckben Eduard Baszurin a DNR Védelmi Minisztériumának szóvivője arról tájékoztatott, hogy a kijevi junta megkezdte a donbasszi frontok közvetlen közelébe összevonni és felvonultatni a “Szmercs”, “Uragan” és “Grad” reaktív tüzérségét. Baszurin beszámolója szerint 90 darab ezen rendszerekhez tartozó vetőgép került ma összeszámlálásra. Eduard Baszurin arról is beszámolt, hogy újabb három tábori kórház létesítésének előkészítési munkálatainak a beindulásáról kaptak ma információkat.

Az orosz nyelvterület-de talán az egész világ-Szenya Jacenyjuk mai szószékről való lecibálásán röhög.

http://www.balrad.com/2015/12/11/donbassz-rohamleptekkel-az-ujabb-haboru-fele/

Aki sikeresen tematizálja a közéletet, azé a demokrácia

Egészséges Magyarország és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolata, de az amerikai vállalatok nem akarnak versenyezni olyan cégekkel, melyek vezetői esetleg politikai befolyással bírnak. Colleen Bell szerint csak a korrupció elleni harc segít. A nagykövet közszereplése eközben egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok határozza meg a pártok fő kampánytémáját Magyarországon.

Az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy Magyarországon a politikai pártok továbbra sem a választók elsődleges igényeihez kell alkalmazkodjanak, hanem az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége folytatja a magyar közélet tematizálását. A távoli ország nagykövetségéről kihallatszó mind hangosabb kritikákat követően gyakorlatilag kivétel nélkül minden magyarországi párt az amerikai nagykövet által közölteknek kell megfeleljen. A migrációs válság okán törvényszerű volt, hogy a sajtó címlapjait a bevándorlókkal kapcsolatos hírek borítsák, ami sikeresen elterelte a figyelmet arról, hogy több ezer amerikai katona vonult be Magyarországra, emellett az amerikai légierő is állandósította magyarországi működését. A hazánkon átvonuló tankok zaját pedig az amerikai nagykövet kritikaáradata, és az arra hangosan helyeslő liberális sajtó kiabálása nyomta el. Colleen Bell beiktatását követően kijelölte, mivel kell kampányoljanak a magyarországi pártok – ami úgy tűnik, minden pártra itt és most kötelező érvényű.

Gyurcsány Ferenc – miután újra deklarálta a magyar miniszterelnöki posztra vonatkozó igényét – kijelentette, hogy a Demokratikus Koalíciót azért hozták létre, mert “az MSZP nem képes szembenézni a magyar politikai valóságot behálózó korrupt világgal”. A tavaszi ellenzéki tüntetések egy része szintén a korrupció elleni harc jegyében telt; az Együtt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért közös demonstrációkon hangoztatta, hogy “összefogással meg lehet állítani a korrupció térnyerését”. Tóbiás József, az MSZP elnöke szintén kijelentette, hogy “a korrupció lebontása az MSZP célja”. Vona Gábor április 9-én egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Jobbik kormányra jutása esetén először a korrupciót számolná fel. A kormánypárt szintén közölte, hogy “az új párt és kampányfinanszírozási törvény a korrupcióellenes harcot szolgálja”. Látható, hogy a korrupció elleni harcot minden párt célként jelöli meg. A Jobbik saját kampánytényezőjének tartott korrupcióellenes hivatal szintén nem egyedi jelenség, de még csak nem is a román példa átvétele; már a Bajnai kormány idején, az MDF is javasolta egy ilyen hivatal létrehozását. A párt képviselői 2009-ben aktívan hangoztatták, hogy támogatják a Transparency International erre vonatkozó iránymutatásait (ahogy ma a Jobbik támogatja), miközben elutasítás esetén kijelentették, hogy a hivatal kizárólag a Fidesz és MSZP ellenérdekeltsége miatt nem jöhet létre.

Október végén az amerikai nagykövet nyilvánosan kijelentette, hogy Magyarországon rendszerszintű a korrupció, az amerikai vállalatok pedig aggódnak a befektetési klíma miatt. December 9-én kijelentette, hogy bár a két ország közti gazdasági kapcsolatok egészségesnek mondhatók, számukra nem elfogadható, hogy “az amerikai vállalatok a döntéshozók rokonaival kell versenyezzenek” a magyar piacért. Colleen Bell 2014. december 2. óta az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Bár Magyarországra január 19-én érkezett, a két dátum közti időszakban valamilyen formában szinte minden magyarországi párt küldött üzleti delegációt az Egyesült Államokba, így egyáltalán nem meglepő, hogy a pártok fő kampánytémája már egy éve az amerikai nagykövet későbbi kijelentéseinek megfelelően alakult. Hogy a magyar piacért az amerikai politikusok amerikai rokonai a magyar politikusok magyar rokonaival kell versenyezzenek, az sokakat irritálhat, de önmagában az egy természetellenes és tarthatatlan állapot, hogy a magyarországi pártok nem a választók elemi követeléseinek kell megfeleljenek, hanem egy távoli ország nagykövetségével folytatnak egyeztetéseket.

http://www.hidfo.ru/2015/12/aki-sikeresen-tematizalja-a-kozeletet-aze-a-demokracia/

A terroristákat is támogatják? Így szúrják hátba Európát

A párizsi terrorcselekmények hatására Nyugat-Európa külpolitikai fókuszába került két olyan szunnita ország, amelyet eddig a szövetségesének tekintett: Szaúd-Arábia és Törökország. Megváltozott a hangnem az európai fővárosokban és nő a nyugtalanság azon belpolitikai fejlemények kapcsán, amely manapság Rijádot és Ankarát eluralja. Lassan derengeni kezd a döntéshozók agyában, hogy ez a két hatalom valójában támogatja a dzsihadistákat és fűti a feszültséget a térségben – amely már átsugárzik Európára is.

Sigmar Gabriel német alkancellár ezért a napokban figyelmeztette Szaúd-Arábiát, hogy ne támogasson vallási szélsőségeseket Németországban. Szerinte Szaúd-Arábiából világszerte pénzelnek mecseteket, márpedig ezekből a közösségekből kerülnek ki azok a szalafita szélsőségesek, akik veszélyeztetik Németországot. Hozzátette, hogy az a vallási fundamentalizmus, ami a németországi szalafita mecsetekben zajlik, nem kevésbé veszélyes, mint a szélsőjobboldal. A német biztonsági szervek szerint a szélsőséges szalafisták száma az országban a két évvel ezelőtti 5500-ról 7900-ra emelkedett.

A szaúdi intervenciók, terrorszervezetek támogatása

A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egy múlt héten nyilvánosságra hozott elemzésében élesen bírálja Szaúd-Arábia külpolitikáját. Az ügy fontosságát mutatja, hogy normál esetben a német nemzetbiztonsági szervezet nem szokott ilyen dokumentumokat nyilvánosságra hozni. Az elemzés szerint az olajban gazdag királyság új vezetősége elődje megfontolt külpolitikája helyett egy „lobbanékony intervenciós politikába” kezdett. A BND szerint a térségben csökken a bizalom az USÁ-ban, mint védelmi- és szervezőerő, ez pedig egy fontos oka az Iránnal kiújult hatalmi vetélkedésnek.

Az elemzés szerint leginkább „Abel-Azíz király kedvenc fia, a 30 éves arrogáns és gátlástalan Mohamed bin Salman védelmi miniszter felelős ezért a változásért”. Abel-Azíz és fia a BND szerint az arab világ vezetőinek képében tetszelegnének, ennek megfelelően a korábbi szaúdi külpolitikát „erős katonai komponenssel és új regionális szövetségekkel” egészítenék ki. Ennek keretében indítottak hadjáratot márciusban a jemeni síita húszi felkelők ellen. Ezen lépésük azt mutatja, hogy Rijád hajlandó akár igen nagy katonai, politikai és pénzügyi kockázatokat is vállalni azért, hogy a Közel-Keleten nehogy a jelenleginél hátrányosabb pozícióba kerüljön.

A hírszerzés elemzése szerint a szunnita monarchia jelenlegi vezetőit elsősorban a síita Iránnal folytatott vetélkedés mozgatja, melynek végső célja a térségi hegemónia, valamint az egyre agresszívabb külpolitikába az is belejátszik, hogy Washington bizalma megcsappant az olajkirályság irányában, az USA egyre kevésbé tekint úgy az államra, mint a térség rendjének és biztonságának fenntartójára. A szír polgárháborúban továbbra is Bashar al-Assad elnök eltávolítását tartják a legfőbb célnak, mely által meggyengíthetné a síita Irán, valamint a libanoni Hezbollah befolyását a térségben. Ennek érdekében még a terrorszervezetek támogatásától sem riad vissza.

Ankara is kavarja – Irakban a helyzet fokozódik

Közben egyre világosabbá válik az is, hogy a NATO-tag Ankara a lyukas határaival, dzsihadisták logisztikai és egészségügyi támogatásával, nyersolaj-csempészetével és a kurdok elleni bombatámadásaival az Iszlám Államot (IS) támogatja.

Mi több, török katonák egy hete illegálisan átlépték az iraki határt. Bagdad egyértelművé tette, hogy a NATO tagállama az iraki kormány jóváhagyása nélkül küldött fegyveres erőt az ország területére, amit Irak elleni agresszióként értékelnek. A behatolást Moszkva mellett szerdán már a kínai külügyminisztérium is elítélte. Ennek ellenére Erdogan egy interjúban kijelentette, hogy Ankara védőhatalomként tekint az észak-iraki szunnitákra és a helyzet súlyosbodása miatt felszólított a térségben tartózkodó török állampolgárokat, hogy hagyják el Észak-Irakot.

Ez az eszkaláció is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az iraki parlament Biztonsági és Védelmi Bizottsága szerint Bagdadnak fel kell mondania a védelmi megállapodását Washingtonnal. A parlamentben többen már Moszkva behívását követelik az IS elleni harcba.
(privatbankar)

Százötven menekültet fogadott be Szlovákia Irakból

Megérkezett Irakból a kassai repülőtérre csütörtökön késő éjjel az a csaknem százötven asszír keresztény, akit Szlovákia a közel-keleti menekültválság csillapításának keretében önként fogadott be.

A 25 családból álló menekültcsoport megérkezéséről elsőként a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség számolt be pénteken.
Szlovák médiaforrások szerint a Kassára érkezett asszír keresztények az iraki Moszul városának környékéről származnak, amelyet már korábban elfoglaltak az Iszlám Állam erői, és ezt követően kiűzték onnét az ott élő keresztényeket. A különjárattal Kassára szállított menekülteknek a belügyi tárca közlése szerint az eredeti tervek alapján már napokkal korábban meg kellett volna érkezniük, ám az iraki Erbíl városából történt áttelepülésüket a biztonsági helyzet eddig nem tette lehetővé.

A 149 irakit az útlevél-ellenőrzést követően a kelet-szlovákiai, homonnai menekülttáborba szállították át.
(MTI)

Nuland süteményei Magyarországnak: Washington ellenőrzés alá vonja a jobboldalt

Az amerikai külügy számára eszközként használhatatlanná vált a liberális baloldal, mert a lakosságnak csak elenyésző kisebbsége támogatja. Washington most a jobboldali radikális szervezeteket vonja ellenőrzés alá, mert ezzel képessé válik agresszív forradalmi helyzetek előidézésére a renitens országokban. A jobboldal felhasználásával provokációt hajtanak végre Szerbia magyar lakosságú területein, hogy a kormányt csapdahelyzetbe kényszerítsék, és egy újabb, erőszakosabb “színes forradalom” indulhasson Budapesten.

“Orbán Viktor populista vezető, aki nem báránybőrbe bújt farkas, ravaszsága okán sokkal inkább rókához lenne hasonlítható” – Andrej Koribko geopolitikai szakértő az Oriental Review hasábjain fejtette ki, hogy a magyar kormány egyszerre próbál közreműködni az egypólusú világrend – amerikai hegemónia – fenntartásában, de eközben megbízható partnernek bizonyulni a multipolaritást képviselő erők számára is, mert tisztában van azzal, hogy a nemzetközi kapcsolatok új rendszerében Magyarország mozgástere is nagy mértékben megnőne. A magyar kormány elmegy addig a vonalig, ameddig az ország lehetőségei engedik, ezzel azonban Washingtonnak is meggyűlik a baja; Magyarország politikai élete mindinkább leszakad az amerikai vezetésű nyugati blokkról.

A bevándorlás és liberalizmus elleni kormánypropagandát nem nézik jó szemmel az amerikaiak; jobban szeretnék ők, ha Magyarországon újra tombolna a tolerancia és politikai korrektség, ezért politikai érdekérvényesítési lehetőségeik kiterjesztésére törekszenek, és partnerre találtak a radikális jobboldalban. Mivel a radikális jobboldal ellenzéki erő, utcai agresszió szempontjából pedig rátermettebb, mint a sajtószabadságért aggódó liberális fiatalok, ezért jóval használhatóbb eszköz az amerikai érdekérvényesítés számára, mint a politikai paletta szélére sodródott liberális-progresszív erők. A szakértő emlékeztet, hogy a magyar kormány irányváltására reakcióként Washington tavaly év végén megpróbált “színes forradalmat” indítani Budapesten, ehhez azonban hiányzott a radikális – a rendőrökkel fizikai összeütközést vállaló – komponens, így a Soros György pénzén utcára vonuló “civilek” tüntetései idő előtt kifulladtak.

“Az Egyesült Államok felhagy a liberális-progresszív erők ügynökként használatával, ehelyett a nacionalistákra és hamis hazafiakra esik választása.”

Andrej Koribko elemzésében rámutat, hogy az amerikai külügy alkalmazkodott a magyar belpolitikai viszonyokhoz, és a radikális jobboldal felhasználásával csapdát készít elő Magyarország számára. Ennek részeként “nemzetinek”, “hazafiasnak” mutatkozó erők felhasználásával Szerbiában kezdenének provokatív akciókat, hogy a kormány sakkhelyzetbe kerüljön, és a multipoláris világrend kialakításában közreműködés (Magyarország mozgásterének lassú növelése) helyett kénytelen legyen inkább visszatáncolni az amerikai hegemónia által uralt rendszer fenntartásához. A Balkánon készülődő új projektek Magyarország mozgásterét nagy mértékben megnövelhetik, ami annak kockázatát hordozza, hogy az ország kicsúszik ellenőrzés alól – emiatt Washington a radikális jobboldal akcióin keresztül arra kényszerítheti a magyar kormányt, hogy válasszon a Szerbiával kialakított partneri viszony, és saját népszerűsége közt.

A szakértő kifejti, hogy az amerikaiak számára nem kedvező balkáni együttműködések aláásásához felhasználható tényezőként tekintenek arra a helyzetre, hogy a Vajdaságban élő magyarok egy tömbben összpontosulva, 13%-os kisebbségként főként a határ menti övezetekben élnek. A szerbiai magyar kisebbség geopolitikai tényezővé vált, és az amerikai külügynek egy ilyen helyzetben a Jobbikra – valamint a párthoz kötődő más szervezetekre – van szüksége, hogy etnikai feszültséget szítson a határ menti régiókban. Koribko kifejti, hogy fontos különbséget tenni a hazafiasság és sovinizmus közt, az amerikaiak pedig olyan csapdahelyzetet próbálnak előidézni, hogy Orbán Viktor populizmusa egy a szomszédos országok érdekeivel szembeforduló nacionalizmusba csapjon át, ami kiváló eszköz lenne Magyarország elszigetelésére és kordában tartására.

“Orbán egyelőre nem tett semmilyen konkrét lépést a magyar közösség Szerbiától való elszakadására. A valós próba akkor következik, amikor a nacionalista Jobbik párt etnikai feszültséget szít a régióban, és provokációkat kezd, hogy a kormányt egyértelmű állásfoglalásra kényszerítse. Amikor ez megtörténik, a magyar kormányfő politikai csapdában találja magát, aminek kialakulását magának köszönheti. Már eleget tett a nacionalizmus/patriotizmus (a demográfiai viszonyok miatt nem egyértelmű, melyik) előmozdításáért ahhoz, hogy sokan ellene forduljanak – függetlenül attól, hogy mit tesz -, mert számukra sem egyértelmű, hogy a kormányfő melyik ideológiát képviseli. A nacionalisták feldühödnek és tüntetni fognak ellene, ha nem hoz kellően erős szerb-ellenes intézkedéseket a Jobbik vajdasági provokációját követően, miközben a hazafiak számára is elfogadhatatlan lesz, ha a Balkáni Áramlat és a Balkáni Selyemút veszélybe kerül” – írja Koribko.

A szakértő emellett kifejti; a Jobbik ideológiája fogékonnyá teszi a pártot arra, hogy részt vegyen ehhez hasonló forgatókönyv megvalósításában, ami egy újabb “színes forradalom” beindításának eleme, és egy Washington számára teljes mértékben elfogadható kormány hatalomra jutásában végződhet. “A korszellem, amiről Orbán jelenleg azt gondolja, hogy kontroll alatt tartja, könnyen ellene fordulhat, ha a nacionalisták egyik vagy másik módon kényszerpályára állítják. Ugyanemiatt az Egyesült Államok indirekt módon is befolyásolhatja a Jobbikot ebbe az irányba, mert tisztában van azzal, hogy a Jobbik ideológiája a pártot erre kifejezetten fogékonnyá teszi.”

Koribko ugyanakkor kifejti, hogy Washingtonnak amiatt van szüksége a jobboldalra, mert a tavaly év végi tüntetések kudarcba fulladtak Budapesten, ami a liberális progresszív erők perifériára sodródásához vezetett. A kormánymédia nyíltan beszélt arról, hogy Soros György pénzeli a tüntetéseket, és az Egyesült Államok nyomást gyakorol Magyarországra, emiatt a balliberális erők ügynökként használhatatlanná váltak az amerikai külügy számára. A Jobbik bevonása azonban katalizátort adna ahhoz, hogy Washington leváltsa a mindinkább kezelhetetlenné váló magyar kormányt.

“Az ebben a helyzetben kirobbanó kormányellenes tüntetések sokkal intenzívebbek lennének, mint a korábbiak 2014 októberében. Akkor az internetadó miatt több ezer ember vonult utcára, az összetűzésbe pedig John McCain is becsatlakozott, amikor Orbánt neofasiszta diktátornak nevezte. Bár a kezdeti buzgalom hamar elmúlt, miután a kormány lemondott az internetadóról, a tüntetések üzenete egyértelmű volt: az Egyesült Államok képes “színes forradalmat” kirobbantani Magyarországon, ha Orbán nem tartja magát az általuk diktált politikához. Bár Orbán egyelőre “jól viselkedik”, az USA újraindíthatja és ellene fordíthatja a “színes forradalmat” Budapesten, amennyiben mégis úgy döntene, hogy számottevő mértékben az amerikai érdekérvényesítés útjába áll. Ebben az esetben az internetadó elleni tüntetést egy jóval agresszívabb, erőszakos nacionalista megmozdulás váltaná fel.”

A szakértő szerint egy ilyen forgatókönyv elég meggyőző lenne Orbán Viktor számára ahhoz, hogy a Washington által kijelölt úton menjen tovább, és a kritikus helyzetben ne próbáljon az amerikai érdekérvényesítés útjába állni. Ugyanakkor a Balkánon készülődő együttműködés létrejötte Magyarország stratégiai érdekeivel összhangban áll – a kormány-közeli pénzemberek számára szintén jövedelmező lenne -, emiatt elég motivációt jelent ahhoz, hogy a kormány felvállalja az érdekütközést az amerikai külügyi törekvésekkel.

Washington politikai érdekérvényesítő képessége pedig fokozottan sérült Magyarországon; amennyiben a kormány szembemegy az amerikai érdekkel, csak a lakosság abszolút többsége által megvetett balliberális erők és “civiljeik” állnak rendelkezésre a kormány sakkban tartásához. André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének közéleti ámokfutása – gyakran mutatkozott együttt balliberális politikusokkal – annak érdekében történt, hogy a közvélemény figyelmét elterelje és megkönnyítse a munkát az új amerikai nagykövet számára; Washington már nem a liberális-progresszív erőket tekinti elsődleges érdekérvényesítő eszköznek, hanem a radikális jobboldalt, így a Jobbikkal folytatott együttműködés megalapozását jelentősen megkönnyíti, hogy a közvélemény úgy gondolja; Washington főként a liberális-baloldali pártokra tekint “szövetségesként”. Ennek ellenére a valós, hétköznapi politika Európában is szolgáltatott példát arra, hogy az amerikai külügy hajlik a radikális jobboldallal való együttműködésre. A 2013-2014 fordulóján, Kijevben lezajlott forradalom mozgatórugóját jelentette a Jobb Szektor nevű szervezet, és a kormány eltávolítása során az amerikai külügyi államtitkár – egyébként zsidó családból származó – Victoria Nuland maga osztogatott süteményt a rendőrökre féltéglát és Molotov-koktélt dobáló tüntetőknek.

http://www.hidfo.ru/2015/12/nuland-sutemenyei-magyarorszagnak-washington-ellenorzes-ala-vonja-a-jobboldalt/