Merkel köti az ebet a karóhoz: nem kell maximalizálni a befogadható menekültek számát

Nem lehet egyoldalúan, “nemzeti” szinten megállapított felső határ bevezetésével megbirkózni a sok menekült miatt keletkezett kihívással – mondta Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke pénteken Münchenben a CSU kongresszusán, ismét elutasítva a bajor testvérpártnak azt a követelését, hogy Németország jelölje meg előre, mennyi menekültet fogad be jövőre.

Angela Merkel a CSU-s küldöttek többsége által udvariasan, de lelkesedés nélkül fogadott beszédben kiemelte, hogy csökkenteni kell a menekültek számát, de szerinte ezt csak azzal lehet elérni, ha egyszerre három szinten, nemzetállami, európai uniós és nemzetközi szinten tesznek érte. A nemzetállami szintű intézkedésekről szólva összefoglalta a kormány eddigi menekültügyi reformintézkedéseit, egyebek között kiemelve, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőket minél gyorsabban haza kell szállítani, és rámutatva, hogy a bajor-osztrák határon jelentősen javult a helyzet, a menedékkérők beléptetése sokkal rendezettebben halad, mint akár néhány hete.

Európai szint: a menekültek méltányos elosztása

A válságkezelés európai uniós szintjével kapcsolatban kiemelte, hogy gondoskodni kell a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztásáról, a külső határok biztosításáról és az uniós menedékkérő központok, az úgynevezett hot spotok kialakításáról. Hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézményeknek nemcsak a menedékkérők regisztrációjában van szerepük, hanem a menekültként elismert kérelmezők elosztásában és az elutasított kérelmezők hazatelepítésében is.

A válságkezelés nemzetközi vetületeiről szólva hangsúlyozta, hogy meg kell osztani a válság terheit az EU és Törökország között, és az “illegális migrációt legális migrációval” kell felváltani. A nemzetközi közösségnek a válságot kiváltó okok megszüntetése céljából békét kell teremtenie Szíriában, küzdenie kell az iszlamista terror ellen, javítania kell a Szíria térségében élő menekültek helyzetét, Afganisztánban pedig biztonságos övezeteket kell kialakítania, hogy az ázsiai ország polgárainak ne kelljen elmenekülniük hazájukból.

A menekültválság a globalizáció és a digitalizáció folyamatának közepette jelentkező, “21. századi kihívás”, amelyet az uniós alapértékek, a szabadság és a szolidaritás megőrzésével kell kezelni. Ezt a célt pedig nem lehet elérni nemzetállami “bezárkózással és semmittevéssel” – mondta Angela Merkel. A “mega-kihívással” úgy kell megbirkózni, hogy az Európai Unió ne szenvedjen el maradandó sérülést, és erősebben lábaljon ki a válságból, mint ahogy belekerült – emelte ki a német kancellár.

Korlátozást, tranzitzónákat kértek

Angela Merkel jóval kevesebb és rövidebb ideig tartó tapsot kapott a nagyjából ezer CSU-s küldöttől, mint ahogy az eddig megszokott volt a pártszövetség történetében az ilyen helyzetben, azaz a testvérpárt elnökének kongresszusi köszöntője közben. Számos küldött a CDU/CSU ifjúsági szervezetének bajor tagszervezete (Junge Union Bayern) által készített transzparenseket emelte a magasba. Több különböző transzparens volt látható, az egyiken az állt, hogy “Korlátozzuk a bevándorlást”, egy másikon pedig az, hogy “Vezessük be a tranzitzónákat”. Az egyik küldött két A4-es papírlapot maga elé tartva tiltakozott, a lapokon öles nyomtatott betűkkel az állt, hogy “Merkel kifelé” (Merkel raus). A kancellár a beszédét azzal kezdte, hogy szívesen jött el a testvérpárt kongresszusára. Erre az egyik küldött a Spiegel Online hírportál szerint azt mondta: “ez volt az első hazugság”.

Angela Merkel beszéde után Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke felment hozzá a színpadra, átvette tőle a szót és gratulált neki kancellárrá választása tízedik évfordulója (november 22.) alkalmából. Mint mondta, az utóbbi tíz év tíz nagyon jó év volt Németországnak. Ugyanakkor Horst Seehofer a testvérpárt elnökének jelenlétében leszögezte, hogy a CSU továbbra is ragaszkodik a felső határ kijelöléséhez. A küldöttek ezt viharos tapssal jutalmazták. Hozzátette: az ügyben további egyeztetések következnek, és reményei szerint sikerül közös álláspontot kialakítani a menekültválság kezeléséről.

“Angela Merkel és Horst Seehofer eddig mindig talált megoldást. Ha ez a mottód, kedves Angela, akkor szívesen látunk” – mondta a CSU elnöke. A CSU kongresszusa szombaton folytatódik, a második, befejező napon beszédet mond Horst Seehofer és tisztújítást tartanak az elnökségben. A pártelnöki tisztségre Horst Seehofer az egyedüli jelölt.
(24.hu)

Bal-Rad komm: Bundesmutti következetesen KITART EURÓPA ELMUZULMÁNOSÍTÁSÁNAK ELDÖNTÖTT MEGVALÓSÍTÁSA MELLETT! Az EU hallgatólagos császárnőjeként Németország déli és délkeleti “protektorátusain” fogja végigteríteni az “anyaország” meghívottjainak OTT kevésbé kívánatosak tömegeit! Jut belőlük bőven a magyar területre is!

Az EU-bírósága majd az Unió alapelveivel ellentétesnek fogja nyilvánítani a “magyar” qrmány kvótamegtámadó keresetét!-oszt’ jónapot!

“…Angela Merkel és Horst Seehofer eddig mindig talált megoldást…”

Nem lesz ez másként most sem! ŐK DÖNTENEK RÓLUNK-MAGYAROKRÓL-IS!

Döbrögi pedig-VAGY VAKAI MÁS-végre fogja hajtani a Berlinben, vagy Brüsszelben, vagy Münchenben, vagy Washingtonban MEGHOZOTT DÖNTÉST!

‘Ostoba vita zajlik arról, hogy az illegális bevándorlásnak van-e köze a terrorizmushoz’

…”Vajon hány halálos áldozat és hány terrorcselekmény kell még ahhoz, hogy európai politikusok ne csak beszéljenek a határok védelmének és a határok őrizetének fontosságáról, hanem végre valahára valami történjék is”

Ostoba vita zajlik arról, hogy az illegális bevándorlásnak van-e köze a terrorizmushoz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, miután kétoldalú találkozón fogadta Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettest.

A magyar miniszter az orosz kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette: Európa soha nem látott terrorfenyegetettségben éli mindennapjait, naponta hat-tízezer illegális bevándorló áramlik be az EU területére, javarészt ellenőrizetlenül, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a terrorszervezetek kihasználják a bevándorlási válságot arra, hogy harcosaikat, terroristáikat Európába küldjék – mondta, hozzátéve, hogy ráadásul a bevándorlók jelentős része olyan országból jön, amelyekkel az európai országok valamilyen konfliktusban, adott esetben hadiállapotban is vannak.

A magyar külügyminiszter sokkolónak nevezte, hogy egyes európai politikusok még most is a nyitott határok mellett érvelnek, meg arról beszélnek, milyen pozitív hatásai vannak ennek. “Vajon hány halálos áldozat és hány terrorcselekmény kell még ahhoz, hogy európai politikusok ne csak beszéljenek a határok védelmének és a határok őrizetének fontosságáról, hanem végre valahára valami történjék is” tette föl a kérdést. Visszautasítjuk, hogy egyes európai politikusok normálisnak állítják be azt a helyzetet, hogy ezrek kelnek át úgy európai országok között a határokon, ahogy akarnak – jelentette ki.

A miniszter szerint ugyanakkor egyre több európai politikai megszólaló kezdi belátni a biztonsági kockázatot.

Szijjártó Péter szerint a mostani magyar-orosz megbeszélésnek azért is volt különös jelentősége, mert Oroszország is “beszállt” a szíriai rendezésbe. Oroszország nélkül nincs megoldása a szíriai helyzetnek – vélekedett. Kifejezte azon reményét, hogy a transzatlanti közösség és Oroszország között mielőbb létrejön a megállapodás, amelynek megszületése esetén szerinte a szíriai helyzetre is lesz megoldás.

Hangsúlyozta: Európának az az érdeke, hogy minél előbb tűzszünet legyen Szíriában, minél előbb meginduljanak a tárgyalások. Arról most nem időszerű vitázni, hogy a majdan békés és stabil Szíriát ki fogja majd vezetni. Ez a következő lépés lehet, először békét és stabilitást kell teremteni – mondta.

Kitért arra is, hogy Magyarország visszautasítja a mini-Schengen-koncepciót, azt, hogy a közép-európai országokat kizárják a schengeni zónából. Olyan országok lennének ebben a zónában érintettek, amelyek mindvégig a nyitott határok mellett érveltek. Ma egyedül Magyarország tartja be a schengeni szabályokat – jelentette ki.

A két fél energetikai kérdésekről is tárgyalt. A miniszter a paksi bővítés kapcsán megjegyezte: nehéz nem észrevenni, hogy az EU politikai alapon választja ki, mely energetikai beruházásokba köt bele. Hangsúlyozta, a paksi szerződések minden tekintetben megfelelnek a magyar és az európai szabályoknak is.

A miniszter arról is beszélt, hogy Európa lemaradt a világgazdasági versenyben, és egyre világosabb, hogy nem tudja visszaszerezni versenyképességét, ha nem alakít ki valamiféle pragmatikus, a kölcsönös érdekek mentén létrejövő együttműködést Oroszországgal, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unióval.

A magyar vállalatok az elmúlt két évben 2,5 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettek Oroszország irányába. Magyarország tartja magát a közös európai döntésekhez, egyetértenek azzal, hogy a minszki megállapodás végrehajtása nagyon fontos – mondta ugyanakkor a miniszter.

Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes kiemelte, az, hogy a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek megoldatlan politikai vagy egyéb kérdések, lehetővé teszi az együttműködés folytatását, azt, hogy konkrét eredményeket igyekezzenek elérni.

A külügyminiszter-helyettes ismertette: a két fél megvitatta az ukrán kérdést és nagy figyelmet szentelt a szíriai helyzetnek és a terrorizmus elleni harcnak. Emlékeztetett, már szeptemberben beadtak egy projektet a Biztonsági Tanácsnak (BT) arról, hogy a szíriai kérdést meg kell oldani.

Vlagyimir Tyitov arra a kérdésre, Oroszország részéről van-e feltétele annak, hogy a kooperáció Szíria ügyében megszülethessen, kifejtette: a folyamatot előzetes feltételek nélkül kell elkezdeni. Politikájuk a közeljövőben arra irányul, hogy a mostani kormány és az ellenzék hozzon létre egy átmeneti szervet, amely meghatározza az alkotmányos és politikai berendezkedést. A szíriai népnek kell eldöntenie, hogy ki vezesse – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

MTI – SzRTI

Európa lerázza magáról a liberalizmust és az amerikai befolyást

A Törökországban tartott G20 csúcstalálkozót követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke javasolta, hogy az Európai Unió fokozza gazdasági kapcsolatait Oroszországgal.

Juncker először a múlt hónap során jelentette ki, hogy az Európai Uniónak normalizálnia kell kapcsolatait Oroszországgal, és törekedni kell az egészséges gazdasági együttműködés helyreállítására. A nyugati sajtó akkor megdöbbenéssel fogadta a kijelentést, mert az élesen szembement azzal a retorikával, miszerint Oroszország az abszolút ellenségkép Európa számára. Juncker kijelentésével nem tudtak mit kezdeni az amerikai sajtó hírértelmezéseit követő újságírók sem, pedig az Európai Bizottság elnöke Passauban a következőket is kijelentette;

“Európa érdekeinek megfelelően kell viszonyulni Oroszországhoz. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszországgal ápolt kapcsolatainkban Washington diktáljon.”

A múlt héten tartott csúcstalálkozót követően Juncker egy újabb “nem várt” lépést tett, és levelet írt Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, melyben kifejtette, hogy támogatja az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését.

Dimitrij Peskov, a Kreml szóvivője Juncker levele kapcsán elmondta, hogy az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti párbeszéd megkezdését Oroszország régóta szorgalmazza, és eddig kizárólag az EU által meghirdetett szankciók miatt nem vette kezdetét.

Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke már áprilisban bejelentette; eljött az idő arra, hogy megkezdődjenek a konzultációk az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. Az Európai Unió azonban Washington nyomására szankciók sorozatát hozta Oroszország ellen, amivel az Egyesült Államok közel egy évet tudta késleltetni a két természetes szövetséges közti kapcsolatok bővülését – sőt, a gazdasági kapcsolatok felszámolását idézte elő. Az amerikai külpolitikának az Eurázsiai Gazdasági Unió megalapítását követően elsődleges célja volt a két szövetségi rendszer elidegenítése, mert az eurázsiai integráció megkezdésével egy olyan szuperhatalom jönne létre, ami az Észak-Amerikával folytatott kereskedelem nélkül is életképes. Mivel az Egyesült Államok nem szükséges eleme ennek az új szövetségi rendszernek, mindez lehetővé teszi, hogy az Európai Unió függetlenedjen az amerikai befolyás – és így a liberalizmus fennhatósága – alól.

Szeptember 1-jén Szpirosz Kuvelisz, Görögország volt külügyminiszter-helyettese, a Görög-Eurázsiai Üzleti Tanács elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió külpolitikája alapvetően megváltozhat a közeljövőben, aminek kezdetét az Oroszország elleni szankciók fokozatos megszüntetése fogja jelenteni. Kuvelisz szerint ez nem egy sokáig tartó folyamat lesz, hanem a kialakuló válsághelyzet miatt egyik hónapról a másikra is az ellentétébe csaphat át az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikája.

Szeptemberi értékelésünkben kifejtettük, hogy amennyiben az Európai Unió hajlandóságot mutat az Eurázsiai Gazdasági Unióval való gazdasági kapcsolatok fokozására, az Egyesült Államok a terrorizmust eszközként fogja felhasználni annak érdekében, hogy az EU külpolitikáját az atlantizmus keretei közt tartsa:

“Tekintve, hogy a nemzetközi terroristák ellen harcoló kormányok (pl. Irak, Szíria) politikusai rendszerint arról számolnak be, hogy a terroristák amerikai zsoldban működnek, a nyugat-európai terrortámadások megkezdésének időpontját is az határozza meg, hogy a nyugat-európai országok külpolitikája mikor kezd lényegesen szembefordulni az Egyesült Államok által megkövetelt irányvonallal. Ha Franciaország és Németország új alapokra helyezi a kapcsolatait Moszkvával, Washington heteken belül pokollá változtatja Nyugat-Európát.”

A nyugat-európai terrortámadásokért elsősorban nem az iszlámot vagy a muszlim bevándorlókat kell okolni, hanem az Egyesült Államok külpolitikájának azon törekvését, hogy az amerikai hegemóniát ártatlanok halála árán is fenntartsa.

Október 29-én az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy ejtsenek minden, Edward Snowden ellen felhozott vádat, és gondoskodjanak védelméről. A 285 “igen” és 281 “nem” szavazattal elfogadott határozat nem csak a vádak eltörlését írta elő, de arra is felszólította a tagállamokat, hogy semmilyen körülmények közt ne adják ki Edward Snowdent “harmadik félnek”, vagyis az Egyesült Államoknak. Snowden személyét Európa nem az amerikai elvárásoknak megfelelően “bűnözőként” kezeli, hanem kiszivárogtatóként és az emberi jogok védelmezőjeként ismeri el, ami nyilvánvalóvá tette, hogy

az Európai Unió elkezdte magát függetleníteni az amerikai befolyástól.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde szintén előrevetítette, hogy a tagállamok önmagukban képtelenek ellenállni az amerikai nyomásgyakorlásnak, emiatt a közeljövőben nem a nemzetállamok, hanem az Európai Unió egésze kezdhet szabadságharcot az amerikai befolyással szemben. Jean-Claude Juncker október 10-én, Passauban kijelentette; az Európai Unió a továbbiakban nem engedheti meg magának, hogy külpolitikáját az Egyesült Államok diktálja. Juncker kijelentése a fentiek értelmében a Párizsban történt terrortámadás közvetlen előzményének tekinthető, és további, a franciaországi merénylethez hasonló, számos civil halálos áldozattal járó merényletre kell még számítani Európa-szerte, ameddig az Európai Unió nem tesz határozott lépéseket az amerikai titkosszolgálatok európai tevékenységének elhárítására.

http://www.hidfo.ru/2015/11/europa-lerazza-magarol-a-liberalizmust-es-az-amerikai-befolyast/

Az NSA tevékenységére nincs hatással a “demokrácia”

A Fehér Ház nemzetbiztonsági testületének tanácsadója, Gwenyth Todd kijelentette, hogy az NSA akkor is folytatni fogja az állampolgárok tömeges megfigyelését, ha a törvény azt illegálissá teszi.

Elmondása szerint a törvényi változások semmit nem jelentenek a titkosszolgálatok működésére vonatkozóan, és a teljes megfigyelést akkor is folytatni fogják, ha az átmenetileg illegális. A tanácsadó kijelentette; ilyen esetben mindössze annyi történik, hogy tovább folytatódik az információgyűjtés a korábbi módszerekkel, de találnak majd más forrást, amire az illegálisan szerzett információ visszavezethető. Tehát a törvénynek nincs semmiféle ráhatása az amerikai nemzetbiztonsági hivatal működésére – a hatályos törvényeknek mindössze annak szempontjából van jelentősége, hogy a demokratikus döntéshozatali szerv állandó kizárásával zajló illegális tevékenységet a nyilvánosság számára hogyan kommunikálják le.

“Az NSA és más nyugati kormányok – függetlenül a hatályos törvényektől – továbbra is annyi információt gyűjtenek, amennyit csak lehetséges. Ha illegálisan szerzett információ alapján kell cselekedniük, találnak majd más, legális információforrást, amit megnevezhetnek, de mindez nem ütközik különösebb nehézségekbe.”

Todd hangsúlyozta, hogy a kormányok számára nem az a probléma, hogyan gyűjtsenek információt, hanem, hogy hogyan dolgozzák fel a rendelkezésükre álló temérdek információt.

“Összesen nincs annyi élő ember a Földön, mint amennyi ahhoz lenne szükséges, hogy a kormányok az összes begyűjtött információt a ma használatos módszerekkel feldolgozzák.”

A tanácsadó szerint ugyan a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy ma már a TV-készülék is képi és hangrögzítést végezzen a TV előtt ülő emberekről, de a Párizsban történt terrortámadás is mutatja, hogy az információfeldolgozás még a konkrét személyek elfogására irányuló “embervadászat” esetében sem kellő hatékonyságú, és a hasznos információ elkülönítése a haszontalan információk tengerétől máig nehézségekbe ütközik.

A 2001 szeptember 11-i terrortámadásra hivatkozva meghozott Patriot Act lehetővé tette, hogy az NSA legálisan megfigyelje az amerikai állampolgárokat és minden olyan személyt, aki az amerikai nemzetbiztonság szempontjából tényezőnek tekinthető. Ez a törvény azonban júniusban lejárt, így a tömeges megfigyelés illegálissá vált. Todd elmondása szerint ennek nincs semmilyen gyakorlati következménye, és a nemzetbiztonsági szolgálat a hatályos törvényekkel csak akkor kell foglalkozzon, ha a nyilvánosság számára látható ügyekben a megszerzett információt legális forrásra kell visszavezetni.


http://www.hidfo.ru/2015/11/az-nsa-tevekenysegere-nincs-hatassal-a-demokracia/

Szerda este az olasz közszolgálati televízió, a RAi sugárzott interjút a szír elnökkel.

Bashar al-Aszad kifejtette, hogy a szíriai nép őt támogatja, a lázadók pedig a nép ellen folytatnak háborút, ergo terroristák. Az Iszlám Állam létrejöttéért pedig a nyugatot okolta. Azt hangsúlyozta, hogy az IS-nek nincs természetes táptalaja Szíriában, nincs olyan társadalmi háttér, amiből kinőhetett volna. Úgy fogalmazott, hogy a dzsihadisták a merényleteket a törökök, a szaúdiak, a katariak és közvetve a nyugati politika támogatásával követik el, e támogatásnak köszönhetően váltak képessé e merényletek kivitelezésére.

„Kijelenthetem, hogy a Daeshnek (az IÁ-t jelölő arab betűszó) nincs természetes, vagy társadalmi táptalaja Szíriában” – mondta Aszad elnök a RAI olasz közszolgálati televíziónak. Aszad azt a véleményét hangoztatta, hogy a Szíriában kiképzett dzsihadisták a különböző merényleteket a törökök, a szaúdiak, a katariak támogatásával és természetesen a terroristákat különböző módon támogató nyugati politika révén követik el.

Aszad hozzátette: az IÁ nem Szíriából indult ki, a bölcsője Afganisztán majd később Irak volt. Állítását Tony Blair volt brit kormányfő egyik kijelentésére alapozta, amely szerint az iraki háború közrejátszott az IÁ létrejöttében. Abban pedig az USA-NATO-latorszövetség vitte a prímet.

A szír elnök leszögezte, addig nem lehet átmenetről, politikai rendezésről, választásokról beszélni, míg Szíriában a terroristák jelentős területeket tartanak megszállva. „Minderről akkor beszélhetünk, ha legyőztük a terrorizmust”, szögezte le.

Kerry USA külügyér viszont megdöngette a mellét: gyorsan végzünk az Iszlám Állammal

Az Egyesült Államok sokkal gyorsabban képes semlegesíteni az Iszlám Államot, mint az al-Kaidát – jelentette ki csütörtökön Washingtonban újságíróknak John Kerry amerikai külügyminiszter. “Le fogjuk győzni a Daest” – hangsúlyozta Kerry az IÁ arab elnevezését használva. “Az al-Kaida ellen 2001-ben kezdtük el harcunkat és jó néhány évig eltartott, amíg ki tudtuk iktatni Oszama bin Ladent és a csúcsvezetést, és mint hatékony erőt semlegesíteni tudtuk őket. Reméljük, a Daessal sokkal gyorsabban végzünk majd, és úgy gondoljuk, hogy ehhez megvan a képességünk” – mondta. Washingtonban.

Amúgy igaza lehet Kerrynek. Hiszen ha nem szállítanak utánpótlást a sátánfattyaknak, azok-amelyek megússzák az orosz bombázásokat és a szír kormányerők attakjait-éhen fognak dögleni.

Viszont vannak a féreghordának Líbiában is területei! Meg lehetne tán ott próbálkozni az irtással.

http://www.balrad.com/2015/11/20/kerry-megfenyegette-az-isis-t/

Szíria

Ilja Rogacsjov az orosz külügyminisztérium osztályvezetője tegnap délután kemény hangú üzenetben figyelmeztette a francia “illetékeseket” az esztelen bombázgatásaik TŰRHETETLEN VOLTÁRA.

A francia nagy nekibuzdulásban ugyanis a francia gépek nem célpontokat bombáznak, hanem ha valami nagyot látnak-oda ledobják a bombáikat. Ezek a nagyok meg városok! Rogacsjov szerint a franciák gyakorlatából elég volt. A lebombázott városok lakossága ugyanis nem a gépek felségjelzéseit bámulja, hanem szenved és gyászol.
Rogacsjov azt is megjegyezte, hogy a fene sem kérte a franciák beavatkozását, Szíria törvényes kormánya pedig végképp nem!

Az orosz légierő pedig teszi a dolgát. ELLENSÉGES CÉLPONTOK százait bombázta le Szíria egész területén tegnap. Ezek a célpontok pedig kimondottan terrorista bázisok voltak.

Az orosz stratégiai légierő nagy hatótávolságú bombázói huszonnyolc felszállás során egész Szíria területén szórták meg ismét a pánikoló martalócbandákat.

Aleppotól nyugatra a szír kormányerők elfojtották a dzsihadista banditák erőlködését, ellentámadásba mentek át, és megkezdődött ennek a falkának a teljes megsemmisítése.

Az ISIS patkányhorda egyik kuvaiti származású “ügyintézője” tegnap elismerte, hogy a banditahad Maradék-Ukrajnától is kapott FN6-típusú kínai gyártmányú kézi légelhárító rendszereket. A cuccot Törökországon keresztül juttatták el Maradék-Ukrajnából Szíriába.

Az orosz beavatkozásnak köszönhetően a dzsihadista és más egyéb bűnbandák kezdenek kifogyni a “rendes” fegyverzeteikből. Sok helyen már maguk barkácsolta ágyúkkal-aknavetőkkel próbálkoznak.

http://www.balrad.com/2015/11/20/sziria-9/