Kissinger az Új Világrendbe hívja Putyint

Alexander Szobjanin orosz diplomata szerint Henry Kissinger február 3-i moszkvai látogatása során felajánlotta Vlagyimir Putyinnak az Új Világrendhez való csatlakozás lehetőségét, cserébe azért, ha Putyin segítséget nyújt a nyugati bankok kimentéséhez és a Vatikán által támogatott világvallás bevezetéséhez.

Szobjanin, aki a Stratégiai Környezet Központ tanácsadó bizottságának, valamint az Orosz-Iráni Külkapcsolati Tanácsnak is tagja, a Pravdának adott interjúban adott hangot véleményének.

Amikor Kissinger moszkvai látogatásának céljáról kérdezték, Szobjanin kifejtette, hogy a Kissingerhez hasonló emberek nem szoktak személyes jellegű látogatásokat tenni, így ezek „minden esetben valamilyen globális és összetett ügy érdekében történnek, mint amilyen Oroszország és az Egyesült Államok globális tevékenységei, a háborúk, globális piacok és forradalmak.”

Szobjanin úgy gondolja, hogy Kissinger és Putyin valószínűleg megtárgyalták a közel-keleti és orosz helyzetet, az olajár alakulását és Ukrajnát, hozzátéve, hogy ezek a kérdések önmagukban nem indokolnak személyes látogatást.

„A Közel-Keleten a saját szemünkkel láthatjuk a globális erők egyensúlyának kialakulását,” mondta, amivel az orosz szerepvállalás jelentette ellensúlyra célozhatott.
2013-as látogatása kapcsán Szobjanin elmondta, hogy Kissinger „az amerikai politikai elit egy bizonyos csoportját képviseli, amihez a Bush klán is tartozik.”
„A világ gyors ütemben halad a jelenlegi pénzrendszer összeomlása felé. Ebben a helyzetben azok a személyek, akik egész nemzetek költségvetését tudhatják magukénak, folyamatosan olyan lehetőségek után kutatnak, amelyek segítségével átmenthetik vagyonukat a jelenlegi pénzrendszer összeomlása és az új megjelenése utáni időkre.”
„Meg kell értenünk, hogy miközben az egész világ, és sajnos ehhez Oroszország is hozzátartozik, egyik konfliktusból és politikai játszmából a másikba bonyolódik, az amerikaiak azt hiszik, hogy ők állítják fel a játékszabályokat,”

mondta Szobjanin, kiemelve, hogy szerinte az USA a petrodollár bukása utáni időkhöz próbálja alakítani ezeket a szabályokat.

Ironikus módon Kissinger maga is részt vett a petrodollár létrehozását célzó 1974-es tárgyalásokban Szaúdi-Arábiával, még a Nixon kormány idejében. Akkor kezdték ugyanis az olaj árfolyamát kizárólag dollárban meghatározni, arra kényszerítve ezzel a világ országait, hogy jelentős mennyiségű dollár tartalékkal rendelkezzenek, amennyiben olajhoz akartak jutni.

Az USA most a „dollár hatalomvesztése utáni” világra készül fel, ami „már nem lesz globális”. Ehhez szerinte Putyinra is szükség van, ezért próbál az USA kettős politikát játszani, vagyis egyszerre együttműködni, mégis szélsőségesen agresszív politikai retorikát alkalmazni Oroszországgal szemben.

„Az Egyesült Államok és Oroszország most is együttműködnek a legfontosabb kérdésekben és a legérzékenyebb területeken, beleértve a háborúkat, az olajipart, a befektetéseket, a technológiát és sok más kérdést,” mondta.

Szobjanin szerint a BRICS szövetség és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség pontosan ilyen „gazdasági szövetségek”, amiken az USA aktívan dolgozik.

---

---

„A lavinaszerűen növekvő amerikai adósság miatt az amerikai gazdaság megmentése akkor is lehetetlen feladat lenne, ha az egész Közel-Keletet lángba borítanák. Két klán, a Clinton és a Bush családok harcát látjuk,” mondta Szobjanin, azzal a jelentőségteljes kijelentéssel tetézve meg észrevételeit, hogy szerinte a közelgő választások lesznek az utolsók az Egyesült Államok történelmében, „mert az Egyesült Államok ezt követően egy egészen másmilyen nemzet lesz.”

Szobjanin kifejtette továbbá, hogy Kissinger jelenleg a Bush klán tagja és annak érdekeit képviseli, miközben Hillary Clinton a csata másik ágát képviseli, és erősebb helyzetben van.

Szobjanin úgy gondolja, hogy Kissinger látogatásának elsődleges célja az volt, hogy kipuhatolja, vajon Putyin szívesebben látna egy Hillary Clinton vezette új globális rendet, vagy inkább a Bush klán által képviselt nemzetorientáltabb álláspontot részesíti előnyben.

„Egyértelmű, hogy a Clintonék szerinti új világrend, illetve egyes társaságok, mint például a Soros Alapítvány, kevésbé fogadják el Oroszországot.”

„Henry Kissinger a két bankárcsoport közötti brutális harc közepette érkezett Oroszországba, aminek végén a vesztes több tízezer milliárd dollár értékű adóssággal kell megbirkózzon,” miközben az USA bűnbakot keres a helyzetre.

„Oroszország kicsi, de rendkívül fontos szereplő a világ színpadán. Soha nem avatkoztunk belügyeibe, Oroszország mégis kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és a Federal Reserve felemelkedésében,”

mondta, arra utalva, hogy amikor a 90-es években Oroszország fizetésképtelenséget jelentett saját államkötvényeire, a lépés jelentősen kiterjesztette a Fed hatalmát és globális monetáris politikájával immár manipulálni tudta a reálgazdaságot.

Szobjanin úgy gondolja, hogy elérkezett az a különleges pillanat, amikor Oroszország meghatározhatja az Egyesült Államok sorsát és Kissinger is ezért érkezett Moszkvába az amerikai elit képviseletében.

„A Bush klánnak szüksége van Oroszország pénzére, hadseregére és politikai támogatására Clintonék és a mögöttük álló bankárcsoport legyőzéséhez, hogy [a remélt győzelmet követően] őket vonhassák felelősségre az amerikai államadósságért. Ennek érdekében tetemes támogatásra hajlandóak Oroszország irányába különböző területeken.”

A pápa és Kirill moszkvai pátriárka közötti történelmi találkozóra vonatkozó kérdésre Szobjanin elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államok, a Vatikán, Németország és Franciaország vezetői közös nevezőt keresnek Oroszországgal.

„Valóban jelentőségteljes eseményről van szó, aminek különböző aspektusai vannak. Ilyen például az a tény, hogy az amerikai bankok felől érkező támadás a Vatikán bankját is érintette. A katolikus pénzrendszernek növelnie kell biztonságát és Oroszország segítségére lehet ebben.”

Szobjanin észrevételét a Vatikán bankjának likviditását illetően, amit legalább annyi titkolózás vesz körül, mint a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS), sokak mellett maga Ferenc pápa is felhozta már.

A 2015-ös Scarano botrány után a pápa szigorú reformokat hirdetett a Vatikán banki struktúrájában. Hasonló botrány rázta meg a pápai város pénzintézetét 2012-ben is, amikor a bank drámai körülmények között menesztette Ettore Gotti Tedeschit.

Szobjanin úgy gondolja, hogy a két egyházfő a világot fenyegető két legnagyobb veszélyre (a nyugatra jellemző erősödő hitvesztésre és az Iszlám jelentette fenyegetésre) adandó válaszokról is beszél majd, ezen belül is a térítői tevékenységek felhagyásáról és az ökumenizmusról, az összefogás és a veszélyek elhárítása érdekében.

A térítői tevékenységek elítélése, ami a protestáns keresztények egyik fontos szolgálata, illetve az ökumenizmus, vagyis az a vélekedés, hogy minden vallás ugyanazt az Istent imádja, Ferenc pápa által támogatott nézetek és fontosak az Antikrisztus által majdan képviselt világvallás felemelkedéséhez.

Forrás: trunews.com
http://idokjelei.hu/2016/02/kissinger-az-uj-vilagrendbe-hivja-putyint/

A Visegrádi Csoport rohadt almája

Különösen fontos Lengyelországnak, hogy a NATO fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államfő. Kiújulóban a lengyel imperializmus; a Visegrádi Csoportot nem szövetségesek együttműködésének, hanem saját befolyási övezetüknek tekintik.

Andrzej Duda szombaton megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint Lengyelország abban érdekelt, hogy minél több amerikai katona érkezzen Kelet-Európába, hogy ezzel “hozzájáruljanak a térségi országok biztonságához, és elrettentsék Oroszországot”. Duda úgy fogalmazott: “úgy gondolom, Lengyelország számára most a legfontosabb a NATO jelenlétének megerősítése a szövetség keleti szárnyán. Véleményem szerint most ez a legfontosabb probléma Lengyelország és a kelet-európai országok számára.”

Duda a müncheni biztonságpolitikai konferencián mondta ezt, ahol Európa felelős vezetői olyan globális problémákkal foglalkoznak, mint a terrorizmus elleni harc, fél kontinens méretű régiókban az államiság megszűnése, a nyugati világban a szíriai forgatókönyv megismétlődése. A lengyel államfő szerint azonban az a legfontosabb, hogy jelen legyenek az amerikaiak.

Nekik nem osztottak lapot

Hivatalos formában az Amerikai Egyesült Államoknak nincs beleszólása az ukrán válság rendezésébe. Bőven eleget tettek a válság kialakulása érdekében – a konfliktus rendezésében érdekelt felek lehetőségeik szerint már amerikai beavatkozás nélkül rendeznék a Kelet-Európában forrongó katonai konfliktust. Ukrajna 2014 áprilisa óta folytat hadmozdulatokat a kérdéses területen. 2015 februárjában az ukrán küldöttség és az elszakadó régiók képviselői megállapodást írtak alá Minszkben, ami lefektette a válság rendezésének alapjait: gondoskodott a tűzszünetről, és a frontvonalról a nehézfegyverzet kivonásáról. A minszki egyezmény 10. cikke előírja, hogy minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét (ami a konfliktus eszkalálódásának elkerülése végett szükséges).

Az átmeneti tűzszünet mint eredmény elérése az úgynevezett “normandiai négyek” közt zajló tárgyalásokhoz köthető. Január 15-én, pénteken Németország külügyminisztériuma megjelentetett egy közleményt, miszerint a konfliktus megoldásáról továbbra is ebben a formátumban folytatódnak a tárgyalások; Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna dönt a válság rendezéséről, az Egyesült Államok bevonására pedig továbbra sem fog sor kerülni.

A közlemény reagálásként jelent meg, a normandiai formátum egyik tárgyalófelének kijelentésére. Petro Porosenko ukrán államfő ugyanis közölte; szerinte az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is be kellene vonni a béketárgyalásokba. Utóbbi a földrajzi közelség okán akár érthető is lenne, az viszont igen nehezen magyarázható, hogy az amerikaiak miért akarnának dönteni Kelet-Ukrajna sorsáról.

Washington és Kijev távolsága mintegy nyolcezer kilométer; a konfliktus igen messze zajlik az Egyesült Államok határaitól ahhoz, hogy azt ne lehessen az amerikai nemzetbiztonságra leselkedő fenyegetésnek nevezni, vagy, hogy az amerikaiakat közvetlenül érintse. Ennek ellenére úgy tűnik, Washington saját nemzetbiztonságára leselkedő veszélyként kezeli a helyzetet. Január 29-én a nyugati sajtóban elterjedt annak híre, hogy “incidens történt a Fekete-tengeren”; hat méterre volt egymástól az amerikai és az orosz légierő egy gépe. Az incidens 80 kilométerre az orosz határtól, és több mint nyolcezer kilométerre az amerikai határtól történt. Michel Baldanza, a Pentagon szóvivője orosz provokációnak minősítette az esetet.

A minszki egyezmény mint eredmény és az ukrán válság rendezését célzó tárgyalások azért az Egyesült Államok kizárásával zajlanak, mert az amerikaiak alapvetően nem érdekeltek az ukrán válság rendezésében, ezért lehetőségeik szerint igyekszenek hátráltatni azt. A minszki egyezmény 10. cikke előírja, hogy minden külföldi fegyveres el kell hagyja Ukrajna területét. Az Amerikai Egyesült Államok ennek ellenére kormányközi megállapodások keretei közt a kijevi puccs óta “katonai tanácsadókat” és kiképzőket működtet Ukrajnában, emellett Kijev elfogadott egy törvényt, ami lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgárok az ukrán hadseregben szerződéses állományú katonaként szolgáljanak. Utóbbi egyértelműen a minszki egyezmény megkerülésének minősül: leszerelt amerikai katonák úgy működhetnek a Donbassz régió közelében, hogy az ukrán katonai jelenlétnek minősüljön, és hivatalosan se a NATO-nak, se az Egyesült Államoknak ne legyen köze hozzá. Előbbi azonban a minszki egyezmény szándékos sértése: az Ukrajnában működő amerikai katonák is külföldi fegyveresek, mégse hagyják el az országot, ezzel sértik a minszki egyezményt és hátráltatják a békefolyamatot.

Miközben az Egyesült Államok – és annak kezdeményezésére a NATO más országai – ilyen módon sértik a minszki egyezményt, az Oroszország elleni szankciók eltörlésének előfeltételeként szabják meg, hogy a minszki egyezmény feltételei teljesüljenek. Érdekük a szankciók fenntartása, ezért érdekük a minszki egyezmény alapján történő rendezés megakadályozása is.

Az amerikai katonák Ukrajnában “állomásozásának” oka azonban nem csak a szankcióháború. December első hetében Joe Biden amerikai alelnök kijevi látogatása során tett nyilatkozatában a minszki békeegyezmény ellehetetlenítésével fenyegetett, abban az esetben, ha Oroszország nem mond le a Krím-félsziget területéről Ukrajna javára. Az amerikai alelnök úgy fogalmazott: “a minszki megállapodás kivitelezése ellehetetlenül, ha Oroszország nem tesz eleget kötelezettségeinek”. A Moszkvára mutogatás közben pedig Bidennek nem igazán érdeke az ukrán válság rendezése. Az alelnök fia, R. Hunten Biden a kelet-ukrajnai palagáz feltárásokba befektető Burisma Holdings vállalat vezérigazgatója – a legértékesebb palagáz lelőhelyek pedig akkor kerülhetnek amerikai tulajdonba, ha az adott régiókat visszacsatolják Ukrajnához, és Kijevben hosszú távon nyugatbarát kormány működik.

A lengyel adu

Andrzej Duda lengyel államfő hetente-kéthetente tesz egy újabb hivatalos bejelentést, miszerint Lengyelországnak szüksége van a fokozott NATO-jelenlétre. Az új lengyel kormány törekszik az Egyesült Államokkal való kapcsolatok “javítására”, ennek jegyében számos új fegyverüzlet köttetett, a Visegrádi Csoport más tagjaira pedig nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy beengedjék az amerikai katonákat, és lehetőleg hosszú távú tartózkodásuk is megoldott legyen.

Január első hetében a Deutsche Wirtschafts Nachrichten azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyel kormány motivációi nem a hazai érdek képviseletére vezethetőek vissza, ám roppant egyszerűek és visszakövethetőek: a Jog és Igazságosság párt (PiS) minden olyan európai hatalmi központtal szemben ellenállást fejt ki, ami nem megfelelően szolgálja az amerikai külügy törekvéseket. A német sajtóorgánum publicisztikája arra mutatott rá, hogy Lengyelországban egy jobboldali populista kormány sikeresen használja fel a társadalom “jobbra tolódását” olyan módon, hogy minden európai befolyást a külföld agresszív támadásaként kommunikál le, eközben pedig az Atlanti-óceánon túli hatalommal szemben mindinkább kiszolgáltatottá teszi az országot. Rajta keresztül az Egyesült Államok sikeresen használja fel a jobboldali radikalizmust európai ellenfeleinek semlegesítésére, és legálissá teheti a fokozott katonai jelenlétet egy olyan párton keresztül, ami a társadalom nagy többségének támogatását élvezi.

A lap szerint Washington Lengyelországon keresztül próbálja megakadályozni Moszkva és Berlin szövetségre lépését – ami a lengyel hatalmi elit számára saját befolyási övezetének kiterjesztésére ad lehetőséget, emiatt közreműködnek az amerikaiak törekvéseinek megvalósításában.

A Visegrádi Csoport más tagjai – különösen Szlovákia és a Cseh Köztársaság – vezetői az elmúlt év során számos alkalommal egyértelműen kijelentették, hogy nem járulnak hozzá az amerikai katonák állandó jelenlétéhez. Robert Fico világosan és tisztán érthetően fogalmazott: nem fogják engedni az amerikai csapatok állandó állomásozását, és amerikai bázis építését sem fogják engedélyezni. Hogy ezek a hangok fokozatosan elhalnak, az Lengyelországnak és a lengyel kormánynak köszönhető: ahogy Beata Szydlo lengyel kormányfő Budapestre is ellátogatott (megelőzően pedig a lengyel külügyminiszter), vezető politikusaik az utóbbi hónapok során aktív érdekérvényesítést kezdtek a Visegrádi Csoport országaiban – Szydlo körútja pedig Berlinben tett látogatással zárult.

Egyetlen rövid, lényegretörő megfogalmazással leírható, mit jelent mindez a térségi országok számára: Lengyelország a Visegrádi Négyek rohadt almája. Nyugatról nézve viszont apple of discord, amit az amerikaiak behajítottak Kelet-Európába. Amerikai támogatással saját gyarmatuknak tekintik a Visegrádi Csoportot, és belföldről már senki nem fogja őket megakadályozni ebben, mert a PiS saját kezében összpontosítja a hatalmi ágakat. A visegrádi együttműködés más országainak vezetőin múlik, hogy lesz-e háború Kelet-Európában, vagy nem. A történelem pedig számos példát szolgáltatott arra, hogy nem csak a bátorság, de az emberi gyávaság is a háború katalizátorává válhat.


http://www.hidfo.ru/2016/02/a-visegradi-csoport-rohadt-almaja/

VÉLETLENÜL TUDTA MEG, HOGY VASÚTÁLLOMÁS ÉPÜL A TELKÉN

Összesen mintegy 100 ingatlantulajdonost érint a felcsúti kisvasút tervezett meghosszabbítása, ugyanis az Etyekig húzódó vágányok, az állomások magántulajdonban lévő telkeken épülnének. Az önkormányzatot és a tulajdonosokat hivatalosan még nem tájékoztatták – számolt be róla az RTL.

A korábban az Átlátszónak, majd az Origónak is nyilatkozó Kerényi Ferenc szerint kivitelezhetetlen a terv, ezért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez (NIF) fordult, hogy közölje: nem egyezik bele. Az általa vezetett hagyományőrző egyesület feljelentést tett az ügyészségen – írta korábban az Origo.

Az RTL által megkeresett másik telektulajdonos telkén vasútállomás épülne, de ezt csak véletlenül tudta meg, amikor bement a NIF-be érdeklődni. Fischer Lászlónak először azt mondták: bele se nézhet a papírokba, mert nem érinti őt a beruházás. Egy véletlenül leejtett lapon látta meg a saját helyrajzi számát.

Az etyeki önkormányzat egyelőre csak annyit mondott az RTL-nek, hogy hivatalosan még nem keresték meg őket a tervekkel kapcsolatban. A NIF nem reagált.

A Felcsúttól Bicskén át Etyekre vezető kisvasút mintegy 9 milliárd forintba kerülne, jórészt uniós forrásból tervezik megvalósítani. Az Origo szerint a megvalósíthatósági tanulmányt elkészítő SpeciálTerv a nyomvonalvariánsok közül nem azt hozta ki győztesnek, amely a fővárossal a legegyszerűbben kötötte volna össze a községet, hanem a Bicskére vezető, „sokkal hosszabban kanyargó, lassabb és drágább” változatok egyikét javasolta.

(vs)

Kardigan meggyújtotta a lőporos hoirdó kanócát!

A tegnap este óta Szíriában zajló események pillanatnyilag háttérbe szorítanak minden más történést a világban. Egy NATO-tagállam agressziót követett el! Törökország katonai erővel támadt Szíriára.

A lényegen semmit nem változtat, hogy az ankarai maffiahatalom saját országa területéről-egyelőre-CSAK tüzérségi lövegekkel bombázza Szíria területét. Az is mellékes, hogy milyen céllal.

Nincs semmi jelentősége annak, hogy a török tüzérség török területekről Szíria területén NEM TÖRÖKORSZÁG ELLEN harcoló kurd milíciák állásait lövi.

Szíria Aleppo tartományának Azaz városát és annak Mennah (Ming) nevű légibázisát bombázta/bombázza a határ túloldaláról a török hadsereg tüzérsége. A célpontok a Szíria törvényes és legitim kormányát támogató milíciák, amelyek a városból kiszorították a Törökország és a Nyugat által támogatott és finanszírozott, a Szíria törvényes és legitim kormány ellen hadat viselő terroristabandákat.

Törökország-és ezzel áttételesen a NATO-agressziót követett/követ el egy szuverén ország területe ellen!

A török orvtámadások dacára is tovább szorul a gyűrű Aleppo banditái körül. Egy meglehetősen masszív orosz légielőkészítés után az Aleppo közvetlen szomszédságában fekvő Tannurába is bevonultak a szír kormányerők.

Latakia tartomány északnyugati-határmenti-“Alija-hegység” szír kormányerők által ellenőrzött területeit is tüzérségi tűzcsapások érték a határ török oldaláról. A tartományban ugyanakkor nem okozott fennakadást a török ármány. A damaszkuszi erők elfoglalták a “Szabad Szíriai Hadsereg” martalócaitól Beit-Bustan Ays települést.

Az orosz légierő is komoly aktivitást mutatott tegnap. Főkét a Daraa-katlan és Homsz-tartomány latorjai bánták az ügyködést.

Értesülések szerint Deir ez-Zorr dzsihadistái és “mérsékelt” banditái egymást aprítják igen nagy kedvvel.

http://www.balrad.com/2016/02/14/kardigan-meggyujtotta-a-loporos-hoirdo-kanocat/

A Szíriai Arab Hadsereg-a damaszkuszi kormányhadsereg-tüzérsége Észak-Latakia tartományból tűzcsapásokat mért a Törökország területéről Szíria területét ágyúzó török csapatokra.

A hírt szíriai katonai forrásokra hivatkozva közölték a szír médiák.

http://www.balrad.com/2016/02/14/a-szir-tuzerseg-valaszolt-a-torok-agressziora/