10. És csináljanak egy ládát sittim-fából; harmadfél sing hosszút, másfél sing széleset, és másfél sing
magasat.
2 Móz. 37,1.
11. Borítsd meg azt tiszta aranynyal, belől is kivül is megborítsd azt, és csinálj reá köröskörűl arany
pártázatot.
12. És önts ahhoz négy arany karikát, és illeszd azokat a négy szegeletére; az egyik oldalára is két karikát, a
másik oldalára is két karikát.
13. Csinálj rúdakat is sittim-fából, és azokat is megborítsd arannyal.
14. És a rúdakat dugd a láda oldalain lévő karikákba, hogy azokon hordozzák a ládát.
15. A rúdak álljanak a láda karikáiban; ne vegyék ki azokból.
16. És a bizonyságot, a melyet néked adok, tedd a ládába.
2 Móz. 31,18. , 1 Kir. 8,9.
17. Csinálj fedelet is tiszta aranyból: harmadfél sing hosszút és másfél sing széleset.
2 Móz. 37,6.
18. Csinálj két Kérubot is aranyból, vert aranyból csináld azokat a fedélnek két végére.
19. Az egyik Kérubot csináld az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére onnan: a fedélből
csináljátok ki a Kérubokat annak két végén.
20. A Kérubok pedig terjeszszék ki szárnyaikat fölfelé, betakarva szárnyaikkal a fedelet; arczaik egymásfelé
legyenek; a Kérubok arczai a fedél felé forduljanak.
21. A fedelet pedig helyezd a ládára felül, a ládába pedig tedd a bizonyságot, a melyet adok néked.
2Mózes 25
Bizonyára alig akad olvasó, aki ne látta
volna Steven Spielberg filmjét, Az elveszett frigyláda fosztogatóit.
Sokaknak éppen ez a film adta az inspirációt, hogy a régészetet
válasszák hivatásként, másokban pedig felcsillant a remény, hogy a
Bibliából ismert szövetség ládája egy napon tényleg előkerülhet.
Dr. Michael Heiser is köztük volt, aki
mellesleg Indiana Jones-hoz hasonló utat járt be, igaz, csupán
tanulmányai során, ugyanakkor ma már nem gondolja, hogy a frigyládát
meg lehet találni és a véleményében történt változásról Jeremiás
próféta „tehet”.
Az elmélet, miszerint a szövetség
ládája, közismert nevén a frigyláda, túlélte Júda Babilon általi
megszállását, azért él még ma is a köztudatban, mert a Bibliában nem
található egyértelmű utalás arra, hogy a láda a Nabukodonozor serege
által Babilonba hurcolt kincsek között lett volna. (Lásd: II. Királyok
36:5-8)
Emellett Ezsdrás sem tesz említést arról, hogy a láda visszakerült volna Jeruzsálembe a babiloni fogság után. (Ezsdrás 1:5-11)
A legegyszerűbb magyarázat, hogy a láda a Nabukodonozor által feldarabolt aranytárgyak között volt.
„És elvitte onnét az Úr házának
minden kincsét és a király házának kincsét, és összevagdalt minden
arany edényt, a melyet Salamon, az Izráel királya csináltatott volt az
Úr templomában, a mint az Úr megmondotta volt.” (II. Királyok 24:13)
Márpedig a láda is egy ilyen arannyal
borított kincs volt az Úr házában. Egy ilyen forgatókönyv azonban sehol
sem aratna kasszasikert.
Az emberek többsége – az ókorban és a
jelenkorban egyaránt – nem volt hajlandó elfogadni a gondolatot, hogy
Isten hagyta volna, hogy Nabukodonozor elpusztítsa Izrael legszentebb
tárgyát.
Az ellenállás mértékét mutatja, hogy a
mai napig legalább egy tucat elmélet létezik arra, hogy a láda miként
élhette túl a babiloni fogságot és az azt követő évszázadok viharait.
Az elméletek némelyike bibliai alapokon, eseményeken nyugszik.
Az egyik szerint Ezékiás Sénakhéribnek
(Szanhérib) adhatta a ládát hadisarcként vagy amolyan békítő
ajándékként, hogy megóvja királyságát a támadástól (II. Királyok 18).
Mások szerint hűséges papok rejthették el, amikor Manassé bálványokat helyezett el a templomban (Lásd: II. Királyok 21:1-9)
Indiana Jonesnak köszönhetően pedig
milliók gondolják, hogy Sisák, Egyiptom királya Taniszba vitette a
ládát. (I. Királyok 14:25-28) A filmtörténet klasszikus
jelenetsorozatai közé tartozik, ahogyan Indiana Jones (akit az ifjabb
dr. Henry Walton Jones régészről mintázott a rendező) az egyiptomi
Tanisz homokkal fedett romjai között található „Lelkek Kútjába”
ereszkedve megtalálja a régen elveszett frigyládát.
Ezen az Addis-Abebában található festményen I. Menelik Etiópiába viszi a szövetség ládáját.
A legszövevényesebb történet talán I.
Menelik nevéhez fűződik, aki Salamon és Séba királynőjének állítólagos
fiaként Etiópiába vitte a ládát. Az etióp királyi krónika, a Kebra
Nagast, olyannyira komolyan veszi ezt az elméletet, hogy Etiópia
vezetői még a XX. században is minden erejükkel próbálták bizonyítani
I. Meneliktől való származásukat.
Egyes elméleteket más ókori szövegekre alapoztak.
A Makkabeusok második könyve
például arról számol be, hogy Jeremiás egy barlangban rejtette el a
ládát a babiloni megszállás előtt, Báruk könyve pedig arról ír, hogy a
föld természetfeletti módon elnyelte a szövetség ládáját, hogy az ne
kerülhessen idegen kezekbe, hanem azután az utolsó időkben kiadja
magából. (II. Báruk 6:1-9)
Jeremiás könyvének tükrében azonban az összes elmélet nehezen hihetővé válik:
„Ha majd megsokasodtok és
megszaporodtok a földön azokban a napokban – ezt mondja az ÚR –, nem
mondják többé: Az ÚR szövetségládája! Szívére sem veszi senki, nem
gondolnak és nem is ügyelnek rá, és nem készítik el újra. Abban az
időben Jeruzsálemet hívják majd az ÚR trónjának. Minden nemzet
odagyülekezik Jeruzsálembe az ÚR nevéért, és nem követik többé gonosz
szívük makacsságát.” (Jeremiás 3:16-17)
Ebből a szakaszból egyértelmű, hogy a
száműzetés alatt a láda már nincs jelen, sőt, arra is kitér, hogy el
sem készítik újra. Jeremiás szavaiból arra lehet következtetni, hogy a
láda megsemmisülése az akkor érkező zűrzavar idejére volt várható,
ezenkívül értelmetlen lett volna annak újra elkészítéséről beszélni, ha
el sem pusztult.
A 17-es versből pedig az is kiderül,
hogy miért nincs szükség többé a ládára. Korábban Isten trónját a ládán
található két kérub közötti „fedél” jelképezte, amit a “kegyelem
székének” is hívtak (A magyar fordításokban ez ‘fedélként’ szerepel.
Lásd: II. Mózes 25:18-22 és IV. Mózes 7:89). Jeremiás leírja, hogy
„abban az időben Jeruzsálemet hívják az ÚR trónjának”, később pedig,
Jézus eljövetele után, Isten az Övéi között van, legvégül pedig az igaz
Jeruzsálem, „Isten sátora”, fizikailag is a Földön lesz.
„És láttam a szent várost, az új
Jeruzsálemet, amint Istentől alászállt a mennyből, felkészítve, mint
egy férje számára felékesített menyasszony. Hallottam, amint a trón
felől egy hatalmas hang ezt mondta: Íme, az Isten sátra az emberekkel
van, és velük lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten
lesz velük;” (Jelenések 21:2-3)
Egyébként a szövetség ládáját a
Jelenések könyve is említi, tudtunkra adva, hogy az a mennyben van,
Isten templomában (Jelenések 11:19), tehát teljesen értelmetlen a
Földön keresni.
Az Újszövetségben nincs szükség a régiek
árnyékára. Érthető, hogy egy ilyen tárgy sokak fantáziáját
megmozgatja, ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon, hogy a valóság
minden tárgynál izgalmasabb és csodálatosabb. Persze az is
elképzelhető, hogy az utolsó napokban, az Antikrisztus uralma alatt,
előállnak egy frigyláda-pótlóval, ami akár a Jelenések könyvében
említett furcsaságok egyike is lehet.
