Nyáron sem tétlenkedett a kormány: íme, a legújabb mutyik
A helyzet mutyi-téren változatlan, 
illetve igenis változik: sajnos  rossz irányba. Továbbra is elmondható, 
hogy a korrupciót állami szinten  űző kormányzat intézkedéseinek 
köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb  országának mondhatjuk 
magunkat.
A korrupció mára nem a rendszer velejárója, hanem a rendszer maga:
 az alapképlet szerint általában egyéni képviselői indítványként  
benyújtott, tehát a parlamenti vitát kikerülő jogszabály-módosításokkal 
 átrendezik a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti 
kezekbe  játsszák az adott piacot. A közbeszerzések és az állami 
megrendelések  szintén haverok zsebében 
landolnak,
  így a gazdasági hátországban hatalmas vagyonok találtak gazdára. A  
személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet 
lett.
 
A listánk egyre bővül, most épp az oszlopreklámmutyival,
  amelynek lényege, hogy újra lehet majd közutak melletti  
villanyoszlopokon és telefonpóznákon reklámot elhelyezni, miután  
2012-ben még balesetveszélyességre hivatkozva betiltották azokat.  
Mondanunk sem kell, azóta változtak a hirdető cégek tulajdonviszonyai.  
Aki jól jár: Garancsi István, Orbán Vikor jó barátja. Ugyanaz a Garancsi
  István, akinek érdekeltségéhez fűződő cég 
nyerte el a 2017-es vizes világbajnokság helyszínének építésére kiírt közbeszerzési pályázatot.
 
De Sánta János, Lázár közeli barátja is 
elégedett lehet: magáénk  tudhatja a Napi Gazdaság 49 százalékos 
tulajdonrészét. Kevésé örülhetnek  az IT cégek a pénzügyi szolgáltatók 
leendő informatikai auditoraival  szemben állított követelménylistának: 
ez, meglátásuk szerint az iparág  szereplőinek nagy többségét elüti a 
lehetőségtől, várhatóan itt is csak  Fidesz-kedvencek lehetnek 
befutók - ez 
itt az audit mutyi!
Garancsi István, a „kötélbarát” milliárdos vállalkozó
Elöljáróban csak annyit az egyébként Videoton tulajdonos és MET résztulajdonos 
Garancsiról, hogy ő az írásban felsorolt mutyik főszereplője.
 Ezen kívül egy, a Figyelőben megjelent interjú-portré szerint a  
következő derül ki róla: a miniszterelnököt eredetileg az általa  
2007-ben megvásárolt Videoton FC révén ismerte meg, ahol gyakran ültek  
együtt a díszpáholyban. A kapcsolat akkor fűződött szorosabbra, amikor  
egyszer elvitte Ausztriába túrázni Orbánt és feleségét, Lévai Anikót,  
valamint Hernádi Zsolt Mol-vezért és egy barátját. Garancsi a  
kapcsolatot kötélbarátságnak 
nevezi (az elnevezés az összekötött hegymászók egymásra utaltságára utal).
Oszlopreklám-mutyi
2
012-ben betiltották a közutak melletti villany- és telefonpóznákon való plakátelhelyezést.
  A kormány hivatalos indoklása szerint azért, mert az  
balesetveszélyes... A valódi ok viszont inkább abban keresendő, hogy az 
 oszlopokra helyezhető reklámokkal akkor még a spanyol érdekeltségű  
Esma-csoport foglalkozott - ami a Simicska Lajoshoz köthető  
Mahir-cégcsoport konkurenciája volt. Az Esma 2012-es tiltás után  
gyakorlatilag csődbe ment, spanyol tulajdonosok részben kivonultak az  
országból – 
írja a napi.hu.
Ez már csak azért is tűnik valószínűbb oknak, mert azóta az Esmába 
beszállt a
  kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István is. S  
láss csodát, hirtelen újra engedélyezték az oszlopokon elhelyezett  
hirdetéseket. Mit nekünk balesetveszély!
Az autósok biztonsága természetesen 
elsődleges fontosságú a kormány  számára - egészen addig, amíg egy 
haverhoz nem kerül a plakátbiznisz. A  javaslatot egyébként a gazdasági 
bizottság nyújtotta be - tehát még  hátra van egy parlamenti nyugtázás.
Úszóvébé-mutyi
Listánk következő mutyija a 2017-es vizes világbajnokság helyszínéül szolgáló komplexum 
megépítésének ügye. A nyertes ismét 
Garancsi István, aki nemrég szerzett magának egy céget, a Market Építő Zrt.-t, amellyel máris 
bezsebelhette a 40 milliárdos munkát. A tendert a Garancsi cég, a Strabag-MML Kft. és a Magyar Építő Zrt.-vel „versenyezve” nyerte el.
A Garancsi-féle Market Építő Zrt. szép 
számban nyert már állami  beruházásokat, például a Fradi-stadion 
építését is. A Market Építő  2013-ban nettó 38,6 milliárdos bevételt 
termelt és 740 millió forintos  üzemi eredményt ért el, tavaly pedig 49 
milliárdos árbevétel mellett  1,187 milliárdos adózott eredményt értek 
el, amelyből 880 milliót  osztalékként kivettek. Hozzájuk köthető még 
egy nagy projekt, a Wizz Air  Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő 
2000 négyzetméteres  csarnokának 
kivitelezése.
Dohányellátó-mutyi
Közben Lázár János holdudvara is 
épül-szépül. A miniszter ismerőse,  Sánta János, a Continental 
Dohányipari Csoport elnöke, amely az utóbbi  időszak dohányipari 
átalakulásának legnagyobb nyertese, a magyarországi  trafikok 
kizárólagos nagykereskedőjeként. Íme, a nyertes pályázata  (Tabán Zrt.) 
és a másik, vesztes pályázó (Philip Morris et al.) közti  különbségek:
Jól érzékelhető, hogy hiába kínálták a 
versenytársak a baráti cég  által kínált koncessziós díj tízszeresét, az
 állam mégis Lázár  bizalmasával kötött végül szerződést. Nem mintha 
ezen mostanra bárki  meglepődne.
Napi Gazdaság-mutyi
Sánta egyébként nem csak a dohányiparban
 utazik: június 11-én  szerezte meg az új Magyar Nemzetnek szánt napilap
 49 százalékos  tulajdonrészét Liszkay Gábortól 69,76 millió forintért. 
Ezzel
 a miniszterelnökséget vezető miniszter pozíciója erősödik a médiában, amelynek egy másik óriási szelete már Habony-kézben épülget. 
A Napi Gazdaság még áprilisban került 
Liszkay Gáborhoz, azelőtt a  Századvég tulajdona volt, és így Habony 
Árpád hatása lehetett erős.  Habony azóta létre hozta saját médiacégét 
Modern Media Group néven,  amelynek ingyenes hetilapját a Századvég 
kommunikációs igazgatója,  Keresztesi Péter menedzseli. És hogy bezárjuk
 a kört, a  dohánynagykerekben is megjelenik Habony-kapcsolat, a másik 
nagy nyertes  BAT felügyelőbizottságában ugyanis nemrég az a Lánczi 
Tamás kapott  helyet, aki Habony Londonban bejegyzett tanácsadócégének 
is az  ügyvezetője – 
írja az Index.
Audit-mutyi
Alakul az audit-mutyi is.
 A pénzügyi társaságok  leendő informatikai tanúsítóira vonatkozó 
kormányrendelet-tervezetet  erős kritikával illette az érintettek 
érdekképviselete, az Informatikai  Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Az 
ügy előzménye, hogy a  brókerbotrányok ürügyén a Fidesz a pénzügyi 
társaságok, vagyis bankok és  biztosítók számára a tavaly kiötölt 
közműszámla-tanúsításra hasonlító  informatikai auditot 
kíván kötelezővé tenni.  
Az átvilágítás már nyilvánosságra hozott
 céljai hasonlítanak a  számlatanúsítványnál megszabott 
követelményekhez: garantálni kell a  rendszer „zártságát” és azt, hogy 
senki ne férhessen hozzá  szabálytalanul. Az egyelőre nem nyilvános 
kormánytervek szerint leendő  tanúsító szervezetekkel szemben ennél 
jóval hosszabb és részletesebb  követelménylista lesz. Ez, a 
közműszámlaügyben már kiforrott, a szakma  szerint egyedül a Hunguard 
Kft.-re szabott elváráslista jelentős  kibővítésének minősíthető – írja a
 Népszabadság.
Az IVSZ egyébként véleményezőként 
szerepel a tervezeten, véleményét  azonban úgy tűnik, nem vették 
figyelembe. A IVSZ szerint az erősebb  szabályozás és a tanúsítók 
minőségalapú szűrésének igényét senki nem  vitatta, de a tervezet nem 
eredményezi a szolgáltatás minőségének  javulását. A közölt feltételek 
ugyanis nem állnak összhangban az  információbiztonsági szakma 
nemzetközi szabványaival.
- A terv szükségtelenül alkalmaz nemzetbiztonsági logikát:
 minősített (nemzetbiztonsági okokból titkosított) adatok kezelését  
feltételezi, holott a pénzintézetek ilyen tevékenységet egyáltalán nem  
végeznek. A tanúsító legfeljebb üzleti, biztosítási és banktitkokhoz  
férhetne hozzá.
- Az előírás, a célra amúgy alkalmas vállalkozások nagy többségét lehetetlenítené el a szakmai munka folytatásától.
  A rendelettervezetben nem pontosították a tanúsító szervezet fogalmát,
  elvárt tevékenységi körét és azt se, mi lenne a pontos feladata, mely 
 rendszerek összességét kell tanúsítani, ezenkívül pedig az  
érdekképviselet szerint több sebből vérzik és szakmailag átgondolatlan.
Indul a nagy magyar földprivatizáció
Legutóbb pedig az agráriumot nézte ki magának a kormány: négyszázezer hektár állami földtől kíván megszabadulni az állam a következő választásig,
  amelyet a közlés szerint magyar gazdák kezébe akarnak juttatni. A  
kérdés már csak az, van-e bármi okunk feltételezni, hogy ezúttal majd  
transzparens módon, kevésbé egyértelműen a gazdasági hátországgal  
kívánják-e elvitetni a földeket, vagy marad a trafikmutyi jól bejáratott
  gépezete? Nemsokára kiderül.