Yanis Varoufakis : A jogállamiság visszanyal

Yanis Varoufakis elemzése szerint az Európai Unió történelmi jelentőségű hibát követett el, amikor 2024 végén nemcsak befagyasztotta, hanem ténylegesen elkobozta az Európában tartott orosz jegybanki tartalékokat, összesen mintegy 245 milliárd dollár értékben. A döntést politikai sikernek szánták, jogi alapja azonban rendkívül ingatag volt, és ezt Oroszország tudatosan, előre megtervezve használta ki. 
Varoufakis szerint Moszkva nem katonai vagy gazdasági válaszlépést tett, hanem jogi hadviselést indított. Egyetlen, közel 850 oldalas beadványt nyújtott be egyszerre 14 különböző joghatóságban, nemzetközi bíróságokon, választottbíróságokon és nemzeti fórumokon. A stratégia lényege az volt, hogy az uniós elkobzás sérti az állami szuverén immunitás alapelvét, különösen a jegybanki tartalékok esetében, amelyek a nemzetközi jog szerint gyakorlatilag érinthetetlenek. 
Az orosz jogi érvelés több ponton támadta az uniós döntést: rámutatott, hogy a „jóvátétel” jogcím nem áll meg békeszerződés vagy nemzetközi bírósági ítélet hiányában; hogy az EU saját jogrendjét és tulajdonvédelmi elveit is megsértette; valamint hogy precedenst teremtett, amely aláássa a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Varoufakis hangsúlyozza: ha a jegybanki tartalékok politikai döntéssel elkobozhatók, akkor egyetlen ország devizatartaléka sincs biztonságban. 
A jogi offenzíva célja nem az azonnali győzelem, hanem az elhúzódó bizonytalanság. Elég egyetlen kedvező ítélet ahhoz, hogy az egész szankciós konstrukció meginogjon. Közben az EU nem tudja felhasználni a pénzt Ukrajna újjáépítésére, a jogi költségek nőnek, a pénzügyi piacok pedig reagálnak: tőkekivonás, bizalmi veszteség, politikai megosztottság jelenik meg. 
Varoufakis szerint ez a történet iskolapéldája annak, hogyan lehet a „jogállamiságot” fegyverként visszafordítani az azt hirdető hatalom ellen. Oroszország Európa saját jogi elveire és független bíróságaira támaszkodva kényszeríti választás elé az EU-t: vagy feladja politikai célját, vagy elismeri, hogy megsértette a nemzetközi jogot. A végkövetkeztetés egyértelmű: a szankciós győzelemként ünnepelt lépés hosszú távon súlyos stratégiai vereséggé válhat Európa számára. Forrás: https://youtu.be/TGczA97hmTw

Orosz taktikai áttörés Szumi térségében, több frontszakaszon fokozódó nyomás

Az orosz hadsereg váratlan taktikai sikert ért el Ukrajna északi részén, a Szumi területen. A „Szever” (Észak) hadseregcsoport 34. dandárja ellenállás nélkül elfoglalta Viszokoje falut, miután az ott állomásozó ukrán egységek fegyelme és védelmi előkészítettsége rendkívül alacsony volt. A jelentések szerint nem voltak kiépített állások, az orosz felderítő drónok pedig rendszeresen észlelték, hogy ukrán katonák helyi civilekkel együtt alkoholt fogyasztanak. Az orosz támadás megindulásakor az ukrán csapatok harc nélkül elhagyták pozícióikat. 
A kialakult helyzet egy korlátozott taktikai válságból szélesebb műveleti problémává fajulhat. Az ukrán védelem ezen a szakaszon dominószerűen omolhat össze, mivel a parancsnokság korábban – a front relatív nyugalmát kihasználva – kivonta innen tartalékait. Az ukrán hadseregben a rohamdandárok „tűzoltó” szerepet töltenek be, vagyis ott vetik be őket, ahol az orosz erők áttörést érnek el, például Kupjanszk és Huljajpole térségében. Ezekből az övezetekből azonban az ukrán vezetés nem tud erőket átcsoportosítani. 
Mindezek miatt az orosz offenzíva ütemének gyorsulása várható Szumi területén. A korábban elfoglalt Vovcsanszk kulcsfontosságú logisztikai csomóponttá vált, ahonnan az orosz támadás délkeleti és délnyugati irányban halad tovább. December 21-én heves harcokról érkeztek jelentések Vovcsanszk–I-Katorivka nyugati részéből, másnap pedig megtisztították a várostól délnyugatra fekvő Vilcsa települést, amivel az orosz erők műveleti mélységbe jutottak. A december 22-i értesülések szerint a Szlovjanszk felőli frontszakaszon, Konsztantyinivka térségében is jelentősen felerősödtek az összecsapások. Az orosz hadsereg több irányból gyakorol nyomást, taktikai előretöréseket érve el a Kleben–Bik víztározótól nyugatra és keletre, valamint a város délkeleti peremén. A Mirnohrad körzetében kialakult elszigetelt ukrán ellenállási gócok felszámolása a végéhez közeledik; a térség megtisztítása után jelentős orosz erők indulhatnak tovább nyugati irányba. 
E fejlemények hatására december 21-én két további ukrán dandárt vezényeltek át a Pokrovszk körzetébe: a 35. tengerészgyalogos dandárt és a 95. légideszant rohamdandárt. Huljajpole térségében továbbra is súlyos harcok zajlanak, ahol az orosz Vosztok (Kelet) hadseregcsoport gyakorlatilag elfoglalta a város keleti részét. Északabbra, az áttört védelmi vonalak mentén intenzív ukrán ellentámadások folynak. A Szumi térségében kialakult helyzet így egy harmadik válsággócponttá vált Kupjanszk és Huljajpole mellett, miközben nyitott kérdés marad, honnan tud az ukrán parancsnokság elegendő tartalékot mozgósítani az orosz áttörések megállítására.

Adatok elhallgatása, túlhalálozás és vakcinakárok – Sonia Elijah oknyomozó összegzése

A Wide Awake Media podcastban Sonia Elijah független oknyomozó újságíró a COVID–19-járvány kezelésével kapcsolatos súlyos állításokat és dokumentált visszásságokat ismerteti. Központi témája, hogy a brit hatóságok – különösen a UK Health Security Agency (UKHSA) és az Office for National Statistics (ONS) – megtagadják a COVID-oltások beadása utáni túlhalálozási adatok nyilvánosságra hozatalát. Az indoklás szerint az adatok publikálása „lelki distresszt” és „félretájékoztatást” okozhatna, illetve összefüggésbe hozná a haláleseteket az oltásokkal. 
Elijah szerint ez tudatos adatvisszatartás és módszertani manipuláció része: az ONS 2023-ban leállította az oltási státusz szerinti halálozási statisztikák közlését, majd 2024-ben megváltoztatta a túlhalálozás számításának alapját, amivel mesterségesen csökkentette az excess death mutatókat. Állítása szerint a korábbi adatok egyértelműen magasabb halálozást mutattak az oltott csoportokban. 
A beszélgetés kitér nemzetközi példákra is, köztük egy holland kutatásra (BMJ Public Health), amely 47 országban mintegy hárommillió többlethalálozást azonosított, csúcsát 2021-ben, az oltási kampány idején. Elijah szerint az ilyen tanulmányokat intézményi nyomás, „aggályosnak” minősítés és cenzúra követi. 
További témák: a kormányzati és katonai egységek (például az Egyesült Királyság 77. dandárja) szerepe a „félretájékoztatás elleni” fellépésben; a tudományos tanácsadók és a gyógyszeripar közötti pénzügyi összefonódások; valamint a vakcinák feltételezett mellékhatásai, köztük szív- és neurológiai problémák, autoimmun betegségek, terhességi kockázatok és a „shedding” jelensége. Elijah konklúziója szerint a járvány és az oltási kampány a digitális kontroll (digitális igazolványok, egészségügyi nyilvántartások) infrastruktúráját is megteremtette. Megoldásként a tájékozódást, a független újságírás követését, az intézményi kritika fenntartását és az állampolgári ellenállást („ne félj, ne engedelmeskedj automatikusan”) hangsúlyozza.