Már az USA sem bízik a civilekben

Az Amerikai Egyesült Államokban végső fázisába lép a Foreign Assistance Data Review nevű program, ami – az orosz mintához hasonlóan – listázza a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket.

A külügyminisztérium pénteken kiadott közleménye szerint idén ér végső fázisába a sokéves terv, mellyel végül nyilvántartásba vesznek minden, külföldről anyagi támogatásban részesülő civil szervezetet.

A Foreign Assistance Data Review programot 2014-ben indították, megvalósítására négy fázisban kerül sor. Az első lépés 2015 decemberében történt: ez annak feltérképezését jelentette, hogyan lehet eredményesen nyomon követni és jelenteni a külföldi támogatottságra vonatkozó adatokat. A második lépést 2016 szeptemberében egy index kidolgozása jelentette; ennek során meghatározták azt az 57 adatelemet, amit standardizálva lehetővé válik a különböző típusú társadalmi szervezetek egységes rendszerben kezelése. A közlemény szerint az utolsó két fázis az adatközlés követelményeit és a szükséges költségvetési keretet állapítja meg. Ezt követően válik lehetővé azon civil szervezetek (NGO-k), ill. kulturális szervezetek nyilvántartása, melyek külföldi támogatásban részesülnek.

A külügyminisztérium ráadásul egy olyan időszakban számolt be erről az lépésről, amikor a világ egyre több országa kezdi el nyilvántartani az USA által támogatott civil szervezeteket.

A civil szervezetek számos esetben amiatt részesülnek külföldi támogatásban, mert – akár tagjaik tudta nélkül is – részét képezik az USA hibrid háborús programjának. Ez a hibrid háborús stratégia lehetővé teszi az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hogy idegen országban civil szervezetek és sajtóorgánumok működtetésével aláássák a számukra problémát jelentő kormány közmegítélését, majd megbuktassák azt.

Egy orosz geopolitikai szakértő, Andrej Koribko tanulmányában kifejti, hogy amennyiben egy rivális kormány ellenállást tanúsít az úgynevezett „puha erővel” (soft power) szemben, és elkezdi ellehetetleníteni az ilyen szervezetek működését, a hibrid háború egy következő fázisában sor kerülhet külföldről irányított erőszakos kormányváltásra is, ami gyakran belföldi extrémista csoportok felhasználásával történik.

http://www.hidfo.ru/2017/01/mar-az-usa-sem-bizik-a-civilekben/

Orosz hackertámadástól tartanak a svédek

Svédország vezetői azzal riogatják a lakosságot, hogy orosz hackerek megpróbálhatják befolyásolni az országgyűlési választás kimenetelét. Miközben ehhez hasonló rémtörténetekkel rombolják a köznyugalmat, az amerikaiak részéről a nyílt beavatkozás sem zavarja őket.

Stefan Lofven svéd miniszterelnök a hét folyamán azt mondta, fokozottan aggódik amiatt, hogy Oroszország esetleg megpróbálja majd befolyásolni a választások kimenetelét. A külföldi beavatkozás rémképe azonban úgy tűnik, csak Oroszországra vonatkozik, miközben az nem zavarja a vezető politikusokat, ha az Amerikai Egyesült Államok teljesen nyíltan beavatkozik a belpolitikába és a közélet alakulásába.

Jan Oberg, egy a térségi országok közti kapcsolat alakulását vizsgáló kutató szerint Lofven nyilatkozata kapcsán feltűnő, hogy ezek a félelmek kizárólag Oroszországra korlátozódnak. Svédország jelenleg bevallottan egy el nem kötelezett ország, egy független ország pedig egyaránt veszélyesnek kellene tartson minden külföldi beavatkozási kísérletet, történjen az akár Oroszország, akár az Amerikai Egyesült Államok, vagy valamely európai ország részéről. A svéd vezetők azonban olyan mértékben magukévá tették a NATO-propagandát, hogy amerikai beavatkozástól nem tartanak: az USA már nem kell hackerekhez és különböző kerülőutakhoz folyamodjon, ehelyett teljes nyíltsággal formálhatja a svéd közéletet, és a vezető politikusok ez ellen nem szólalnak fel.

Oberg szerint Svédország már csak formálisan semleges ország, mert a miniszterelnök nem általánosságban véve külföldi beavatkozásról beszélt aggodalmai megfogalmazásakor – félelmei ehelyett egyetlen külpolitikai irányra korlátozódtak, ezáltal elköteleződött egy nagy geopolitikai tömb mellett.

A szakértő szerint Svédország ehelyett „minden irányból kellene őrködjön”; észak, kelet, dél, nyugat egyaránt potenciális fenyegetést kellene jelentsen, ha külső erőként formálni akarja a svéd belpolitikát. Ugyanakkor, a miniszterelnök elmulasztotta megemlíteni, hogy az Amerikai Egyesült Államok az utóbbi évtizedek folyamán több mint hetven, a nyílt amerikai érdekérvényesítést el nem fogadó kormányt buktatott meg.

http://www.hidfo.ru/2017/01/orosz-hackertamadastol-tartanak-a-svedek/

Dánia fellép a terrorista propaganda ellen

Dánia Igazságügyi Minisztériuma nyilvánosságra hozott egy a terrorszervezetek terjeszkedésének ellehetetlenítését célzó tervezetet, ami többek közt lehetővé tenné a terrorista propagandaanyagokat tartalmazó weboldalak elérhetetlenné tételét.

Csütörtökön az Igazságügyi Minisztérium javasolt egy intézkedés-sorozatot; ennek részeként lehetővé válna a terrorizmust támogató anyagokat tartalmazó weboldalak betiltása, illetve elérhetetlenné tétele. A Local beszámolója szerint bírósági ítélet alapján, a rendőrség kérésére lenne lehetőség az extrémista tartalmak elérhetetlenné tételére.

Dániában mártírként emlékeznek a dzsihádista öngyilkos merénylőkre

Korábban brit titkosszolgálati vezetők arról számoltak be, hogy a terrorszervezetek – mint a Daes – az interneten folytat nyílt toborzótevékenységet, és a népszerű közösségi hálózatok használatával külföldi fiatalokkal tudja feltölteni sorait a Szíriában és más országokban folytatott fegyveres harchoz.

Sajtóinformációk szerint több ezer európai állampolgár harcol az Iszlám Állam oldalán, ami továbbra is korlátozás nélkül terjeszti propagandaanyagait az interneten.

http://www.hidfo.ru/2017/01/dania-fellep-a-terrorista-propaganda-ellen/

Tíz év börtön az országgyűlés bojkottálásáért

Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter csütörtökön közölte: tíz évi börtönbüntetéssel számolhatnak a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform tagjai, amiért akadályozzák az országgyűlés munkáját.

Szerdán az ellenzéki képviselők másodszorra akadályozták ülősztrájkkal az alsóház munkáját. Blaszczak elmondása szerint ez a büntetőtörvénykönyv 128. cikkébe ütközik, ami 10 évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba. Az idézett cikk a törvényhozó szervek munkájának akadályozására tett kísérletek büntetését szabályozza, amit államellenes bűncselekményként határoz meg.

A lengyel ellenzék december 16. óta bojkottálja a Sejm munkáját. A bojkottakciót azt követően kezdték, hogy a parlament korlátozta az újságírók tevékenységét az alsóházban.

Kivonul a demokráciából a Demokratikus Koalíció

A bojkottakció ellenére az országgyűlésben mindig elegendő képviselő volt jelen ahhoz, hogy biztosított legyen az érvényességhez szükséges létszám, így a törvénykezés tovább folytatódott, többek közt a 2017-es költségvetést is sikeresen elfogadták. Az ellenzék azonban illegitimnek tartja a szavazás eredményét, és azt követeli, hogy tartsanak egy újabb szavazást, amin már ők is megjelennének.

http://www.hidfo.ru/2017/01/tiz-ev-borton-az-orszaggyules-bojkottalasaert/