Fort Russ: Perceken belül megsemmisülnének a támadó amerikaiak a Fekete-tengeren

Orosz flottaegység Szevasztopol partjainál

Abban az esetben, ha egy valós katonai konfliktus törne ki a Fekete-tenger térségében a NATO és Oroszország között, – és az amerikai hadihajók megtámadnák az orosz partokat, (beleértve a Krím-félszigetet is – a szerk.), – ebben az esetben percek alatt megsemmisítenék őket az Orosz Fekete-tengeri Flotta és a Partvédelem rakétarendszerei – nyilatkozta Vlagyimir Romanenko vezérőrnagy, a Fekete-tengeri Flotta és Partvédelmi Erők volt parancsnoka.

Romanenko vezérőrnagy jelenleg az Oroszországi Föderáció Veteránokat Egyesítő Szövetségének az elnökhelyettese, régi tapasztalt katona, és azért tette meg a fenti nyilatkozatot, mert:

A közelmúltban, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a szövetség úgy döntött; megerősíti haditengerészeti erőinek jelenlétét a Fekete-tenger térségében. Így a NATO haditengerészeti egységei állandó jelleggel fognak állomásozni a tengeren, az orosz partok közelében, sőt fokozni fogják a harci gyakorlataikat, s a felderítésüket is. Ugyanakkor s erősíteni kívánják az együttműködést a szövetség a régióban lévő tagjainak haditengerészeti egységeivel is.

Romanenko ezzel kapcsolatban megjegyezte; “Egy Oroszországra támadó amerikai hadihajónak csupán néhány perce van hátra attól a pillanattól számolva, hogy elkezdte a támadást. Nem számít, hogy a tengernek éppen melyik részén tartózkodik, a rakétarendszerek már régen bemérték, s perceken belül megsemmisítik a nagy pontosságú találataikkal.

A Fekete-tengeri Flotta a legteljesebb mértékben felkészült a stratégiai kihívásokra, s eredményesen el tudja hárítani az Oroszországra irányuló csapásokat.”

Forrás: James Harmon / Fort Russ – Ria Novosztyi

“A jó képességek nem jelentik azt, hogy benne van a kezük mindenben”

A XXI. század hajnalán a magánszféra védelme nem csak az egyénnek, de az államoknak is összetett problémát jelent. Az egyénnek jogában áll megvédeni saját online információit – de az államnak tartania kell a lépést, mert másképpen nem tudná kordában tartani a veszélyes bűnözőket. A szakértők szerint ma már mindenki figyel mindenkit, Nyugaton mégis elsősorban Oroszországot vádolják azzal, hogy visszaél ezekkel a készségekkel.

„A digitális technológia világában, ahol a Nagy Testvér mindent figyel, a privát szféra biztosítása lehetetlen feladat. Az embereknek jogában áll megvédeni személyes adataikat, de másrészről, ha az állam leállna az internet figyelésével, nem lenne képes lenyomozni a veszélyes bűnözőket. Kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, és gondoskodni kell arról, hogy senki ne férhessen hozzá személyes információinkhoz bírói végzés nélkül” – mondta Antonio Nilov, a Turin Politechnikai Intézet információbiztonsági igazgatója. A szakértőt a Szputnyik hírügynökség kérdezte arról, lehetségesnek tartja-e, hogy tényleg orosz hackerek állnak minden olyan támadás mögött, amiről a nyugati sajtó azt állítja. Az olasz szakértő azt mondta, az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen súllyal van jelen a digitális hadviselés az államközi viszonyokban, ezért ma még komoly súlya van annak, ha egy országot hackertámadással vádolnak meg. A színfalak mögött azonban mindenki megfigyel mindenkit, az államok saját szövetségeseik ellen is agresszorként lépnek fel, anélkül, hogy az nyilvánosságot kapna.

Nilov elmondása szerint az orosz hackerekről okkal állítható, hogy „legjobbak a világon”, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy ha támadás ér egy országot, azt orosz hackerek követték el. „A jó képességek nem jelentik azt, hogy benne van a kezük mindenben. Ez egy ősi játék: te figyelsz engem, én figyellek téged.” – mondta. A szakértő szerint teljes mértékben a politika szabja meg, hogy melyik hackertámadáson kell felháborodni, és melyiken nem. Ismert tény, hogy Angela Merkel német kancellár és Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő kommunikációját is megfigyelte az amerikai titkosszolgálat – ám ennek nem volt nagy mértékben eltúlzott visszhangja. Akik az állítólagos orosz hackertámadáson felháborodtak, úgy gondolták, az amerikaiaknak bizonyos szempontból megengedhető, hogy kémkedjenek saját szövetségeseik ellen.

Korábban Donald Trump megválasztásával kapcsolatban terjedtek olyan információk, miszerint orosz titkosszolgálatok befolyásolták az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Oroszország következetesen tagadta ezeket a vádakat, melyeknek a külügyminisztérium szerint sokkal inkább az lehetett a célja, hogy egy külső ellenségképpel eltereljék a figyelmet az Egyesült Államok belső problémáiról.

http://www.hidfo.ru/2017/02/a-jo-kepessegek-nem-jelentik-azt-hogy-benne-van-a-kezuk-mindenben/

Németország tíz százalékkal növeli a hadsereg létszámát

Németország tíz százalékkal növeli a hadsereg méretét a következő hét év során, a védelmi minisztérium kedden kiadott közleménye szerint. A bejelentés alig egy nappal azt követően történt, hogy az amerikai alelnök felszólította a NATO-országokat szerepvállalásaik fokozására.

A német védelmi minisztérium először 2016 májusában jelentette be, hogy 14300 fővel bővíti a hadsereg személyi állományát, ami az első létszámbővítés lesz a hidegháború óta. Később ezt a számot húszezerre növelték, a legújabb tervek szerint 2024-re 198000 főre kell nőjön a Bundeswehr.

Ursula von der Leyen védelmi miniszter szerint most „nagyobb szükség van a német hadseregre, mint eddig bármikor”, és ennek alátámasztásaként számos országot felsorolt, ahol a német katonák NATO-misszió részeként „stabilizáló szerepet töltenek be”. A miniszter a létszámnövelés indokaként említette a Daes terrorszervezetet és az „orosz veszélyt” is.

Mike Pence amerikai alelnök hétfőn Brüsszelből üzent az európai országoknak: azt mondta, az USA továbbra is elkötelezett a katonai szövetség iránt, de az európai országoknak fokozniuk kell a védelmi kiadásokat, ha azt akarják, hogy ez a jövőben is így maradjon. A német védelmi minisztérium másnap bejelentette a további bővítésre vonatkozó terveket.

http://www.hidfo.ru/2017/02/nemetorszag-tiz-szazalekkal-noveli-a-hadsereg-letszamat/