A XXI. század hajnalán a magánszféra védelme nem csak az egyénnek, de az államoknak is összetett problémát jelent. Az egyénnek jogában áll megvédeni saját online információit – de az államnak tartania kell a lépést, mert másképpen nem tudná kordában tartani a veszélyes bűnözőket. A szakértők szerint ma már mindenki figyel mindenkit, Nyugaton mégis elsősorban Oroszországot vádolják azzal, hogy visszaél ezekkel a készségekkel.
„A digitális technológia világában, ahol a Nagy Testvér mindent figyel, a privát szféra biztosítása lehetetlen feladat. Az embereknek jogában áll megvédeni személyes adataikat, de másrészről, ha az állam leállna az internet figyelésével, nem lenne képes lenyomozni a veszélyes bűnözőket. Kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, és gondoskodni kell arról, hogy senki ne férhessen hozzá személyes információinkhoz bírói végzés nélkül” – mondta Antonio Nilov, a Turin Politechnikai Intézet információbiztonsági igazgatója. A szakértőt a Szputnyik hírügynökség kérdezte arról, lehetségesnek tartja-e, hogy tényleg orosz hackerek állnak minden olyan támadás mögött, amiről a nyugati sajtó azt állítja. Az olasz szakértő azt mondta, az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen súllyal van jelen a digitális hadviselés az államközi viszonyokban, ezért ma még komoly súlya van annak, ha egy országot hackertámadással vádolnak meg. A színfalak mögött azonban mindenki megfigyel mindenkit, az államok saját szövetségeseik ellen is agresszorként lépnek fel, anélkül, hogy az nyilvánosságot kapna.
Nilov elmondása szerint az orosz hackerekről okkal állítható, hogy „legjobbak a világon”, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy ha támadás ér egy országot, azt orosz hackerek követték el. „A jó képességek nem jelentik azt, hogy benne van a kezük mindenben. Ez egy ősi játék: te figyelsz engem, én figyellek téged.” – mondta. A szakértő szerint teljes mértékben a politika szabja meg, hogy melyik hackertámadáson kell felháborodni, és melyiken nem. Ismert tény, hogy Angela Merkel német kancellár és Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő kommunikációját is megfigyelte az amerikai titkosszolgálat – ám ennek nem volt nagy mértékben eltúlzott visszhangja. Akik az állítólagos orosz hackertámadáson felháborodtak, úgy gondolták, az amerikaiaknak bizonyos szempontból megengedhető, hogy kémkedjenek saját szövetségeseik ellen.
Korábban Donald Trump megválasztásával kapcsolatban terjedtek olyan információk, miszerint orosz titkosszolgálatok befolyásolták az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Oroszország következetesen tagadta ezeket a vádakat, melyeknek a külügyminisztérium szerint sokkal inkább az lehetett a célja, hogy egy külső ellenségképpel eltereljék a figyelmet az Egyesült Államok belső problémáiról.

http://www.hidfo.ru/2017/02/a-jo-kepessegek-nem-jelentik-azt-hogy-benne-van-a-kezuk-mindenben/