Dániában a rendőrök már nem bírnak a migránsokkal

Dániában a migránsok olyan sok bűncselekményt követnek el, hogy a rendőrség túlterhelődött, és már nem tudnak kellő gyorsasággal reagálni az újabb bejelentésekre.

Annak ellenére, hogy a skandináv országokban az ősz vége felé csökkenni kezdett a beadott menedékkérelmek száma, a dán rendőrség továbbra is kolosszális erőforrásokat kell megmozgasson a német és svéd határ őrizetére. Az erős határvédelem okozta leterhelés pedig összeadódik azzal, hogy az országban tartózkodó migránsok is egyre több bűncselekményt követnek el.

Tavaly szeptember 7 és idén augusztus 31 közt a dán rendőrség több mint 638 779 munkaórát töltött azzal, hogy megakadályozza a migránsok által elkövetett határsértéseket. Ebbe beleszámít az állandó határőrizet, valamint az elfogott és kiutasított migránsok szállítgatása is, miközben félezer rendőr teljes munkaidőben őrzi a határátlépési pontokat. Ez az ország rendőri állományának mintegy 5 százaléka.

A Politiken dán napilap a fentiek mellett külön hangsúlyozza, hogy a bevándorlás tömegessé válása óta a rendőröknek leginkább a zsinagógák és zsidó kulturális intézetek védelme okoz gondot. A koppenhágai rendőrség a 2015 februári terrortámadást követően vont el rendőröket más feladatkörökből, kifejezetten arra a célra, hogy a zsidó közösségi helyeket tudják védeni naphosszat (2015 februárban egy fiatal zsidó férfit gyilkoltak meg a koppenhágai központi zsinagóga előtt).

Svend Larsen rendőrparancsnok a lapnak nyilatkozva elismerte, hogy a rendőrség fokozott nyomás alatt van, hiszen a migránsok miatt a határt is védeni kell, a zsidó közösségeket is védeni kell, miközben egyre csak szaporodik a bűnelkövetések száma. Elmondása szerint a dán rendőrség tíz százaléka dolgozik ma olyan feladatkörök ellátásán, ami 2014-ben még nem volt szükséges az országban. Miközben ezeket a feladatokat látják el, a “hátországban” egyre inkább leterheltté válnak, tehát egyre inkább nem tudnak gyors reakciót adni a migránsokkal nem kapcsolatos állampolgári bejelentésekre.

Inger Støjberg integrációs miniszter a Politiken magazinnak nyilatkozva kijelentette, hogy a határzár megelőző jellegű intézkedés, és segít a közrend megőrzésében, emiatt továbbra is fenn kell tartani.

A rendőrszakszervezetek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az erőszakos bűncselekmények száma ugrásszerűen nő, mivel az értékes munkaerőt más feladatokra kellett elvonni. 2016 első negyedévében 27%-kal nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, 12%-kal pedig a rablások száma.

Tom Steffensen, észak-Sjælland rendőrszakszervezetének tagja pedig arról számolt be a lapnak, hogy a rendőrök körében állandó feszültséget okoz, hogy nem korábbi munkaköreiket töltik be, ehelyett őrző-védő feladatokat látnak el, és vagy a határ mellett kell ácsorogniuk, vagy zsinagógák mellett. Sokan megaláztatásként élik meg ezt a helyzetet, hiszen nem az lenne a feladatuk, hogy biztonsági őrként, preventív jelleggel várakozzanak a zsinagógák előtt naphosszat.

http://www.hidfo.ru/2016/10/daniaban-a-rendorok-mar-nem-birnak-a-migransokkal/

Putyin: az SZVR át kell vegye a kezdeményezést

Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat át kell vegye a kezdeményezést, innovatív lépéseket kell tegyen és kifinomult érzékkel kell meghatározza a nemzetközi helyzet alakulásának főbb folyamatait – mondta Vlagyimir Putyin, orosz államfő.

Putyin azt mondta, az SZVR munkája terén a mai nemzetközi helyzet különleges minőséget és hatékonyságot követel meg, és szükségessé vált a kezdeményező jellegű cselekvés mellett az innovatív, nem-konvencionális döntések alkalmazása.

Szeptember végén az orosz államfő Szergej Nariskinnek, az Állami Duma – az orosz parlament alsóháza – eddigi elnökének ajánlotta fel az SZVR irányítását. Nariskin SZVR-vezetőként való formális beiktatásának ceremóniáján az orosz államfő most azt mondta, a külföldi hírszerző szolgálat a külső fenyegetések széles spektrumát kell értékelje, meg kell határoznia a nemzetközi helyzet alakulásának főbb stratégiai folyamatait, hozzájárulva ezzel Oroszország gazdasági, technológiai és katonai potenciáljának megerősítéséhez, miközben ezen tevékenységének lényegi eleme az állampolgárok biztonságának garantálása.

“Természetesen, állampolgáraink biztonságát is fokozottan szem előtt kell tartani, különösen a Közel-Keleten, Afrikában, és bizonyos közép-ázsiai országokban.” – mondta.

http://www.hidfo.ru/2016/10/putyin-az-szvr-at-kell-vegye-a-kezdemenyezest/

Viking – Szent Vlagyimir élete

Egy monumentális film Szent Vlagyimirról, – s az oroszok viking őseiről (ruszok), – S Oroszország (a Kijevi Rusz) megalapításáról. Anno: I.sz. 980.

Amit nálunk magyaroknál Szent István jelent, az az oroszoknál Szent Vlagyimir, az államalapító és országát a keresztény hitre térítő uralkodó egyszerre.

Szent Vlagyimir rendkívül rátermett, tetterős, sikeres uralkodó volt. Hazáját a viking ősök (Rurikok), dinasztikus házasságaival is erősítette, élénkítette a külfölddel folytatott kereskedelmet, katonai erejével pedig törzsek egész sorát vonta fennhatósága alá. Egész sornyi erődített várost létesített, hogy védelmi övet vonjon a Kijevi Rusz köré a sztyeppei népek ellen. Biztosította országa külső és belső stabilitását.

A Nyesztor Krónika szerint 988-ban Krím félszigeten lévő Kherszonészoszban felvette a Bizánci Kereszténységet. (Ma Kherszon, Szevasztopol mellett található). Ezután elrendelte teljes birodalma; Novgorod és Kijev tömeges megtérítését. Kijevben pünkösdkor a Dnyeper vizében tömegesen keresztelkedtek meg alattvalói is, de előbb a pogány bálványokat beleszórták a folyóba.

Ezen tények ismeretében talán nem kell meglepődni azon, hogy az oroszok, azon kívül, hogy rengeteg vér árán védték meg az ellenségtől a Krím-félszigetet, 1856-ban a Krími háborúban, a Második Világháborúban (1941-42, Szevasztopoli csata, a Krím visszavétele 1944-ben), tehát nem kell meglepődni azon, hogy az orosz nép miért is ragaszkodik a ehhez a félszigethez, hiszen, azon kívül, hogy túlnyomó többségében oroszok lakják, de az őstörténetük szerves része is egyben.

Szent Vlagyimir Katedrális – Kherszon, Szevasztopol, – Krím

Érdeklődve várjuk, az év végére forgalomba kerülő teljes filmet.

Fort András / Szabad Riport

Történelmi hátterek: I. Vlagyimir, Kijevi nagyfejedelem, (Wiki) >>

Nem engedik be a nemzetközi megfigyelőket az amerikai elnökválasztásra

Az amerikaiaknál megfelelően ragad a boríték, így nem marad el az elnökválasztás – viszont több tagállamban nem fogják beengedni a nemzetközi megfigyelőket. Így akár az is előfordulhat, hogy a bevándorláspárti jelölt nyeri a választást.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet amerikai választási megfigyelői arról számoltak be, hogy a november 8-i elnökválasztás idején több tagállam nem fog nemzetközi megfigyelőket engedni a választókörletek közelébe. Az EBESZ megfigyelői csoport vezetője, Audrey Glover a National Press Club rendezvényén azt mondta az újságíróknak, hogy október 24-én az EBESZ kiadja belső jelentését ezzel kapcsolatban, egy nappal a választást követően pedig egy sajtótájékoztatót tartanak, amin összegzik az amerikai elnökválasztás tapasztalatait, illetve, hogy mennyire volt átlátható a választási folyamat.

Az eddigiek alapján azonban az amerikai elnökválasztás mindennek nevezhető, csak átláthatónak nem: az EBESZ-vezető közlése szerint több tagállamban a törvények eleve nem teszik lehetővé nemzetközi megfigyelők beengedését. Így bármely jelölt is nyeri a választást, Európában is komoly vitát gerjeszthet, hogy mennyire lehet legitimnek tartani az elnökválasztás eredményeit.

http://www.hidfo.ru/2016/10/nem-engedik-be-a-nemzetkozi-megfigyeloket-az-amerikai-elnokvalasztasra/

Közmegvetés által övezett liberális vezeti Németországot

Az európai politikában egyre inkább elszigetelt alakká válik Angela Merkel német kancellár, mert a migrációs válság összeadódik számos más problémával – írja a Die Welt német napilap. “Kelet-Európa nem kér a német diktatúrából”.

A lap szerint Merkel “egyre magányosabbá” válik, Németország pedig az EU legfejlettebb gazdaságú országaként is politikai elszigeteltségbe kényszerül; a mediterrán országok nem tudják támogatni a migránsokat, Kelet-Európában pedig senki nem fogja követni a német diktatúrát.

A cikk megjegyzi, hogy Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban sok százezer fiatal a nagyszülei nyugdíjából él, mert nincs munkalehetőség. A lap emellett felhívja a figyelmet arra, hogy kelet-európai országokban szintén az emberek többsége ellenzi a migránsok befogadását, mert saját állampolgáraik is a munkanélküliség és alacsony bérek miatt vándorolnak el Nyugat-Európába, emiatt senki nem érti, miért kellene helyettük inkább pakisztániak és irakiak tömegeit segélyezni.

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint valamivel több mint egymillió migráns maradt Németországban azok közül, akik tavaly beáramlottak az országba. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal által közzétett jelentésből azonban kiderül, hogy ebből közel egymillió migráns segélyen él.

http://www.hidfo.ru/2016/10/kozmegvetes-altal-ovezett-liberalis-vezeti-nemetorszagot/