A Wide Awake Media podcast vendége, James Corbett oknyomozó újságíró a mesterséges intelligencia, a transzhumanizmus és a globális elit stratégiáinak lehetséges következményeiről beszélt. A beszélgetés középpontjában az állt: vajon a jelenlegi technológiai gyorsulás egy oligarchikus hatalomkoncentráció eszköze, vagy az emberiség létét is fenyegető fordulópont.
Corbett szerint az AI fejlődése exponenciális pályán halad, és már most látható, milyen gyorsan lép át a „kezdetben nevetséges” fázisból a gyakorlatilag hibátlan működésbe. Példaként az automatikus feliratozás fejlődését említette, amely néhány év alatt használhatatlanból szinte tökéletessé vált. Álláspontja szerint ez a dinamika a munkaerőpiac teljes átalakulásához vezethet, ahol gyakorlatilag nincs olyan szakma, amely hosszabb távon érintetlen maradna.
A legsötétebb forgatókönyv nem pusztán digitális megfigyelőállam, hanem az emberi szerep fokozatos kiüresedése: egy olyan világ, ahol a gépi intelligencia átveszi a termelés, a döntéshozatal és a társadalomszervezés nagy részét. Corbett felvetette azt a spekulatív lehetőséget is, hogy az emberiség csupán „átmeneti fázis” lehet egy szilíciumalapú intelligencia kialakulásában.
A beszélgetés kitért a globális elit motivációira. Corbett szerint nem egyetlen csoport irányít, hanem különböző gazdasági és politikai érdekcsoportok konvergenciája hajtja előre a technokrata átalakulást. A hajtóerő alapja szerinte nem pusztán pénzügyi, hanem ideológiai: a hatalom koncentrációjának történelmi mintázata, amely évszázadok óta jelen van.
Szóba került a Svalbard-i globális magbunker, amelyet Corbett a biotechnológiai kockázatok és a globális katasztrófa-forgatókönyvek kontextusában értelmezett. Szerinte nem zárható ki, hogy az elit részben saját technológiai kísérleteinek potenciális következményeire készül.
A beszélgetés második felében az UFO-„nyilvánosságra hozatal” és az Epstein-iratok kérdése is előkerült. Corbett úgy véli, hogy az esetleges „disclosure” inkább pszichológiai művelet lehet, mint valódi feltárás, míg az Epstein-dokumentumok kiszivárogtatását részben információs túlterhelésként értelmezi, amelyben a lényeg elveszhet a tömeges adatközlésben. Ugyanakkor hangsúlyozta: a társadalmi ébredés mértéke szerinte ma jóval nagyobb, mint egy évtizede.
A „hogyan győzhetünk” kérdésre Corbett nem globális politikai megoldást javasolt, hanem decentralizált, közösségi stratégiát. Szerinte az egyéni szuverenitás, a helyi együttműködések és az önellátó közösségek építése jelenthet alternatívát a központosított digitális kontrollal szemben. A megoldás nem látványos, nem gyors, és nem egységes recept – de szerinte ez az egyetlen reális út a szabadság megőrzéséhez.
2026. február 23., hétfő
Digitális szingularitás vagy pszichológiai hadviselés? – James Corbett a technokrata jövőről
Neil Oliver: A jó, a rossz és a csúf
• A jó: felelősség, dokumentált múlt, erény és fegyelem. • A rossz: a teljes transzparencia potenciális totalizáló hatása. • A csúf: a titok, a korrupció és a hatalom önjáró mechanizmusa.
Neil Oliver podcastjában Craig Steven Wright a történelem ismétlődéséről, a hatalom természetéről és a teljes transzparencia szükségességéről beszélt.
Wright szerint a társadalmak azért sodródnak újra és újra autoriter rendszerek felé, mert felejtenek. A zsarnokság nem kivétel, hanem visszatérő mintázat, amely a félelemből és a kényelem iránti vágyból táplálkozik. Úgy véli, a „titok” a korrupció melegágya, ezért az Epstein-ügyhöz hasonló botrányok esetében minden dokumentum nyilvánosságra hozatalát támogatja.
Megoldásként egy skálázható, megmásíthatatlan blockchain-alapú főkönyvet javasol, amelyben a kormányzati és pénzügyi tranzakciók rögzítve és visszakereshetően megmaradnak. Álláspontja szerint a tartós digitális nyom visszatartó erő lehet a hatalommal való visszaéléssel szemben.
Az interjúban kitért a férfiasság és az erény kérdésére is: szerinte az erő önmagában nem probléma, a kulcs az önuralom. A „szelídség” nem gyengeség, hanem fegyelmezett erő.
A tudomány kapcsán instrumentalista álláspontot képvisel: a tudományos modellek eszközök, nem végső igazságok. A jó és rossz kategóriáit valósnak tartja, és úgy véli, az ember erkölcsi választásai határozzák meg a társadalom irányát.
Wright összességében a radikális átláthatóság és az erkölcsi felelősségvállalás mellett érvelt, miközben elismerte, hogy egy teljesen dokumentált digitális társadalom alapjaiban változtatná meg a magánélet és a hatalom működésének jelenlegi kereteit.
Neil Oliver podcastjában Craig Steven Wright a történelem ismétlődéséről, a hatalom természetéről és a teljes transzparencia szükségességéről beszélt.
Wright szerint a társadalmak azért sodródnak újra és újra autoriter rendszerek felé, mert felejtenek. A zsarnokság nem kivétel, hanem visszatérő mintázat, amely a félelemből és a kényelem iránti vágyból táplálkozik. Úgy véli, a „titok” a korrupció melegágya, ezért az Epstein-ügyhöz hasonló botrányok esetében minden dokumentum nyilvánosságra hozatalát támogatja.
Megoldásként egy skálázható, megmásíthatatlan blockchain-alapú főkönyvet javasol, amelyben a kormányzati és pénzügyi tranzakciók rögzítve és visszakereshetően megmaradnak. Álláspontja szerint a tartós digitális nyom visszatartó erő lehet a hatalommal való visszaéléssel szemben.
Az interjúban kitért a férfiasság és az erény kérdésére is: szerinte az erő önmagában nem probléma, a kulcs az önuralom. A „szelídség” nem gyengeség, hanem fegyelmezett erő.
A tudomány kapcsán instrumentalista álláspontot képvisel: a tudományos modellek eszközök, nem végső igazságok. A jó és rossz kategóriáit valósnak tartja, és úgy véli, az ember erkölcsi választásai határozzák meg a társadalom irányát.
Wright összességében a radikális átláthatóság és az erkölcsi felelősségvállalás mellett érvelt, miközben elismerte, hogy egy teljesen dokumentált digitális társadalom alapjaiban változtatná meg a magánélet és a hatalom működésének jelenlegi kereteit.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)