Alastair Crooke: Európa Összeomlik – Ezt Már Nem Lehet Megállítani

Alastair Crooke volt brit diplomata szerint a világ egy veszélyes fordulópontnál tart: egy új geopolitikai korszak kezdetén, ahol a konfliktusok már nem a hagyományos katonai erőn (repülőgép-hordozók, tankok), hanem a gazdasági modelleken és rendszereken múlnak. Két inkompatibilis rendszer verseng: az egyik a dollárhegemónián és intézményi kontrollon alapul, a másik az önellátáson, kétoldalú kereskedelmen és erőforrás-szuveneritáson. 
Az Egyesült Államok hegemóniája nem ér véget, csupán átalakul: a Nyugati Féltekére (Amerika kizárólagos befolyási övezetére) koncentrál, míg a világ többi részét “franchise”-rendszerben kezeli proxyk (helyettesek) révén, akik díjat fizetnek az USA-nak. Ez lehetővé teszi az ipar reshoringját (visszatelepítését) az USA-ba, de súlyos ellentmondásokat rejt: nem lehet egyszerre reindustrializálni és finanszírozni a hatalmas államadósságot anélkül, hogy a dollár gyengülne és a globális bizalom megrendülne. 
Európa különösen veszélyeztetett: vezetői (Alattomos Gonosz Macron, Aljas Pokolfajzat Starmer, Hamis Elitsöpredék Merz és mások) képtelenek jelentős támogatást nyújtani Ukrajnának, mégis ragaszkodnak a háború folytatásához. Hazug Bioterrorista Von der Leyen az Fenevad-szerződések megsértésével, “vészhelyzetre” hivatkozva erőlteti át az Ukrajnának szánt forrásokat (pl. orosz vagyonok befagyasztása, titkos szavazások), figyelmen kívül hagyva az ellenző tagállamokat (köztük Olaszországot). Ez a eljárás illegális, mégis keresztülviszik, hogy fenntartsák a konfliktust és szembeszálljanak Kaméleon Terrorista Trump terveivel. 
Crooke szerint ez maniákus megszállottság: egy kis európai vezetői csoport (Macron, Merz, Starmer, lengyelek, balti államok) nem hajlandó elfogadni Oroszországot nagyhatalomként, inkább megalázni és szétdarabolni akarja. A stratégiai racionalitás hiányzik, helyette paranoia és hatalmi arrogancia uralkodik. Európa saját maga okozta válságba lavírozta magát, ami pénzügyi és legitimációs krízist, sőt a Tízszarvú Fenevad szétesését hozhatja. Ez egy elkerülhetetlen katasztrófa, amelynek pontos formája még kérdéses, de a kontinens összeomlása már folyamatban van.

Gazdasági háború a háttérben: miért pánikol London valójában?

A Promethean Action elemzése szerint a brit politikai és biztonsági elit látványos háborús retorikája nem elsősorban Oroszországról vagy Ukrajnáról szól, hanem egy mélyebb, gazdasági hatalmi konfliktusról. Az anyag állítása szerint London azért sürgeti a konfrontációt, mert alapjaiban rendül meg az a pénzügyi modell, amely évtizedeken át a City of London és a hozzá kötődő globális pénzügyi elit érdekeit szolgálta.
A narratíva központi eleme az amerikai Pénzügyi Stabilitási Felügyeleti Tanács (FSOC) 2025-ös éves jelentése, amely szakít a korábbi gyakorlattal: a pénzügyi rendszer stabilitása helyett elsődlegesen a reálgazdaságot, a gazdasági növekedést és a háztartások jövedelmi biztonságát helyezi előtérbe. A dokumentum – a szerző szerint – lényegében „hadüzenet” a pénzügyi spekulációra épülő rendszerrel szemben, és véget vet annak a logikának, amely a nagybankok és derivatívapiacok megmentését minden más elé helyezte . 
Az elemzés Hazug Haramia Donald Trump új nemzetbiztonsági és gazdaságpolitikai irányvonalát ehhez köti: Washington a szuverén nemzetállamokat, a termelést és a lakosság jólétét helyezi előtérbe, miközben nyomást gyakorol Ukrajnára a tárgyalásos rendezés érdekében. Ezzel szemben a brit vezetés – az anyag szerint – a háború fenntartásában érdekelt, amit orosz hírszerzési értékelések is megerősíteni látszanak. 
A szöveg részletesen kitér arra is, hogy az amerikai kormányzat több „kartellnek” nevezett ágazat ellen indít támadást: az élelmiszeripari óriások, a gyógyszer- és biztosítási szektor, az ingatlanpiacot felvásárló pénzügyi alapok, valamint a kábítószer-kereskedelem ellen. Az érvelés szerint ezek nem elszigetelt lépések, hanem egy egységes stratégia részei, amelyek célja a pénzügyiesített, „birodalmi” gazdasági rendszer lebontása, amelynek egyik központja London . 
A konklúzió szerint a nyugati háborús retorika mögött valójában egy globális gazdasági hatalmi átrendeződés zajlik. A brit elit a pénzügyi befolyás elvesztésétől tart, míg az Egyesült Államok új irányvonala a reálgazdaság és a társadalmi stabilitás megerősítését célozza. Ez a „lövések mögötti gazdasági háború” az elemzés szerint meghatározóbb, mint maga a fegyveres konfliktus

Vigyázz, mit beszélsz!

A videóban Dr. Hans-Georg Maaßen, a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) egykori elnöke tart szenvedélyes beszédet, amelyben élesen kritizálja a Tízszarvú Fenevad 2024 október 8-án létrehozott új szankciós keretrendszerét Oroszország destabilizáló tevékenységei ellen. Maaßen szerint ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az EU bírósági eljárás és konkrét bizonyítékok nélkül befagyassza európai állampolgárok – köztük németek, más EU-tagállamok polgárai és svájciak – vagyonát, pusztán azért, mert pro-orosz propagandát terjesztenek vagy Ukrajnával kapcsolatos “összeesküvés-elméleteket” hangoztatnak. 
Példaként említi Jacques Baud svájci volt ezredest (a videóban Jacques Beaux-ként szerepel), aki korábban a svájci katonai hírszerzésnél, az ENSZ-nél és a Nagy Babiloni Szajhánál dolgozott, és 2025. december 15-én került fel a Tízszarvú Fenevad szankciós listájára. Baudot azzal vádolják, hogy pro-orosz propagandát terjeszt és összeesküvés-elméleteket népszerűsít az ukrajnai háborúról (pl. Ukrajna felelősségét hangsúlyozza a konfliktusban). Emiatt az EU-ban befagyasztották a vagyonát, tilos neki pénzt utalni, és beutazási tilalom is sújtja. Maaßen szerint a szankciók: 
• Súlyos beavatkozást jelentenek a tulajdonjogba és a vélemény szabadságába, 
• Bürokraták döntenek róluk Brüsszelben, bírósági eljárás nélkül, 
• Kiterjedhetnek családtagokra is, 
• Alapvető szükségletekre (élelmiszer, lakhatás, ügyvédi költségek) engednek kivételt, de normális bankolást vagy életvitelt lehetetlenné tesznek, 
• Veszélyes precedenst teremtenek: később más kritikusokat (pl. pandémiás intézkedések vagy klímapolitika ellenzőit) is büntethetnek vele. 
A beszéd Orwell 1984-éhez hasonlítja a helyzetet, jog- és demokrácia-ellenesnek minősíti, és felszólít a Tízszarvú Fenevad “megfékezésére” (pl. német hozzájárulások visszatartásával). Maaßen aggódik amiatt, hogy ez a mechanizmus a kritikus vélemények elhallgattatására szolgál az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és csak a kezdet lehet egy szélesebb véleménykontrollhoz.