Florian
Schilling egy természetgyógyász, szakterülete az onkológia és az
immunológia, ezeken a területeken végzett kutatásokat. Már itt cseng a
fülemben a mondat a géninjekció rajongóitól, hogy: “Kit érdekel Florian
Schilling, hiszen nem is orvos!”
Valóban
nem az, de az előadását meghallgatva, az a gyanúm, hogy a tudása
meghaladja a legtöbb orvosét. Néhány napja került nyilvánosságra ez a
videó, (németül értőknek ajánlom végignézni, de csak azoknak, akiket
érdekel a molekuláris biológia és a biokémia), https://odysee.com/@florian_schilling_science:d/prefusion:c Most az első 30 percet összefoglalom nektek:
LEHET, HOGY SEMMIT NEM FOGSZ ÉRTENI ABBÓL, AMIT MINDJÁRT OLVASOL.
SEMMI GOND. A GOND AZ, HOGY A GÉNINJEKCIÓVAL OLTOGATÓ ORVOSOKNAK SINCSEN FOGALMA MINDERRŐL.
A
géninjekció “tervrajza” volt a téma és a tüskefehérje konformációja. A
fehérjék keletkezése egy hosszú aminosavból indul. Ez az aminosav-lánc
az, ami három lépésben hajtogatódik. Ahhoz, hogy egy működőképes
fehérjét kapjunk, stimmelni kell az aminosavak sorrendjének és a
hajtogatás mindhárom lépésének. Ha hiba csúszik a dologba, “szemét”
keletkezik, ami jó esetben csak működésképtelen, rossz esetben viszont
károkat okoz.
1. kép
3. kép
2. kép
Ha
megnézzük a tüskefehérje konformációját (1. kép), láthatjuk, hogy a
felső része szélesebb, mint az alsó rész. A felső rész az S1, az alsó
az S2. Létezik zárt vagy nyitott konformáció. (2.kép) Csak és kizárólag
nyitott konformációban képes a tüskefehérje a testünk saját
alkotórészeihez kapcsolódni. Ha a kapcsolódás megtörténik, a
tüskefehérje formája megváltozik, ekkor veszi fel a tüske formát és
hatol be az emberi sejtekbe. (3. kép)
4. kép
A 4.
kép azt mutatja, hogy hogyan megy végbe a folyamat, mely során az
emberi test sejtjei felveszik a tüskefehérjét tartalmazó koronavírust: A
tüskefehérje S1 része kötődik az ACE2 receptorokhoz, majd elválik az
S2 résztől, ami aztán a vírus maradék részével befúródik a sejtfalba és
bejut a sejtbe. Az ACE2 receptor, melyhez az S1 kapcsolódott,
elpusztul és ennek komoly következményei vannak: elpusztulnak a
mitokondriumok, súlyos gyulladásos reakciók lépnek fel, magas vérnyomás
alakulhat ki, rögképződés lehetséges, tumorgének aktiválódhatnak,
csökken az immunvédekezés stb.
A
géninjekció mellett állást foglaló emberek azt mondják, hogy az imént
leírt folyamat kizárólag fertőzés során mehet végbe, a géninjekció
által megtermelt tüskefehérje konformációja zárt, nem tud megnyílni és
ezért kötődni sem tud az emberi sejtekhez. A gyártó azt állítja, hogy a
tüskefehérje “építési tervét” úgy módosították, hogy a termelődő
fehérje ne tudja változtatni a helyét, hanem egy transzmembrán-fehérje
segítségével a sejtfalon rögzüljön. Még ha tényleg így is tervezték, a
terv nem volt sikeres. Tanulmányok bizonyítják, hogy az oltottak
testében szabadon kering a megtermelt tüskefehérje. Pl. ez a tanulmány: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34015087/
5. kép
Elvileg
egy másik módosítást is végzett a gyártó, amivel azt akarták
megakadályozni, hogy a tüskefehérje konformációja nyitottá váljon, hogy
az S1 és S2 rész szétválhasson egymástól. Ennek érdekében két darab
prolin nevű aminosavat építettek be, ami elvileg lakatként kéne
funkcionáljon a tüskefehérje részei között. Ezt a módosítást
“2P-Lock”-nak nevezik és ez a tüskefehérje S2 részébe lett beépítve. (5.
kép) Készült azonban egy amerikai tanulmány, ami cáfolja, hogy a
“2P-Lock” megbízhatóan működik. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35994646/
Ezek az amerikai kutatók 6 darab prolint (6P-Lock) használtak fel és
összehasonlították a “2P-Lock”-kal. Az eredmények szerint a “2P-Lock”
instabil, nem megbízható, túl meleg hőmérséklet, illetve ismételt
fagyasztás hatására elveszíti a funkcióját.
A
“2P-Lock”-ot beépítette az oltóanyagába a J&J, valamint a Pfizer és
a Moderna is, de ők még egy furinhasítási helyet is beépítettek. Az
AstraZeneca nem építette be.
6. kép
A
furinhasítási hellyel van egy nagy probléma. Ha ez aktiválódik, akkor a
tüskefehérje két részre hasad és az S1 rész ott marad a “2P-Lock”
nélkül, vagyis elviekben most már képes darabokra hullani. (6. kép) És
hogyan aktiválódik a furinhasítási hely? Úgy, hogy az emberi sejtekben
viszonylag nagy mennyiségben található egy enzim, a TMPRRS, ami képes
aktiválni a furinhasítási helyeket. Ezután a tüskefehérje két részre
hasad. A kérdés, hogy ezután a szabadon keringő S1 rész tovább hasad-e
és kötődik-e az ACE2 receptorokhoz? (7. kép) Ez az, amit soha senki nem
vizsgált. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33671076/
7. kép
Biró Éva összefolgalója