Az ukrán erők minden frontvonalon támadásokat kísérelnek meg, de kudarcot vallanak

 

Október 28-án az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg támadó hadműveleteket indított az összes háború sújtotta régióban. Minden ukrán támadást visszavertek, és az ukrán fegyveres erők súlyos veszteségeket szenvedtek.

Az ukrán támadó hadműveletek a Harkovi és a Herszon régióban, a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságokban zajlottak, de nem eredményeztek az ukrán hadsereg számára nyereséget.

Kupjanszk irányában az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) orosz katonai állásokat támadtak a Harkivi területen lévő Beresztovoj falu közelében. A támadást egy megerősített zászlóalj erői hajtották végre. Az orosz tüzérség által az előrenyomuló csapatoknak okozott tűzkárok következtében több mint 150 ukrán katona, egy harckocsi, öt gyalogsági harcjármű, négy páncélozott személyszállító és kilenc kisteherautó semmisült meg.

Az orosz SU-34-es rendkívül alacsony magasságban bombázza az ellenséges állásokat:


Krasznij Liman térségében az AFU két zászlóalj taktikai csoportja újabb offenzívát indított a Luhanszki Népköztársaságban lévő Cservonopopovka falu felé. Az AFU megpróbálta elvágni a Szvatovo és Kremennaja közötti utat. A támadást az orosz erők visszaverték. A tüzérségi tűz és az orosz harci gépek csapásai több mint 50 ukrán katonát, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet és két gépkocsit semmisítettek meg.

Amerikai FGM-148 Javelin amerikai fegyverekkel felfegyverzett ukrán szabotőrök egy csoportját az orosz erők felfedezték és aknavető lövéssel megsemmisítették Krasznij Liman térségében:

A donyecki frontvonalon az AFU egy századnyi taktikai csoportja orosz katonai állásokat támadott az Ugledartól 30 kilométerre nyugatra fekvő Vremevka falu közelében. Az orosz egységek akcióinak és a tüzérségi tűznek köszönhetően az AFU-t visszaszorították az állásaikba. A sikertelen művelet következtében több mint 30 ukrán katona, egy harckocsi, két páncélozott harcjármű és egy kisteherautó semmisült meg.

Az orosz tüzérségi egységek Ugledar irányában egy másik ukrán erődítményt is megsemmisítettek:



A Herszon régióban orosz tüzérségi tűz és orosz harci repülőgépek csapásai legyőzték a Nyikolajev-Krivoj Rog irányából előrenyomuló ukrán csapatok tartalékait, valamint a frontvonalak mentén tevékenykedő szabotázscsoportokat. Több mint 180 ukrán katona, nyolc páncélozott harcjármű és hat személygépkocsi semmisült meg.

Az ukrán hadsereg kisebb támadócsoportokkal folytatja a támadó műveleteket a frontvonalak mentén a Donbassz, Herszon és Zaporozsje régiókban. A támadások célja valószínűleg az orosz védelem meggyengítése, valamint a harci felderítés a nagyszabású támadó hadműveletek folyamatban lévő előkészületei közepette. A támadások minden régióban folytatódnak, így az orosz hadsereg nem tudta meghatározni az újabb nagyszabású offenzíva területét. Az ukrán katonai vezetés ilyen taktikája nagy emberveszteségekhez vezet. Kijev már kijelentette, hogy az ukrán hadsereg sorait új katonákkal kell feltölteni. A mozgósítás országszerte folytatódik.

https://southfront.org/ukrainian-forces-attempt-offensives-on-all-front-lines-but-fail/

Ki kell vizsgálni a többlethalálozás okait

Forrás: www.kla.tv/23989

A TÖRTÉNELMET AZOK A CSALÓK HAMISÍTJÁK AKIK JÉZUS NEVÉBEN LOPNAK !

Putyin beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország nem áll szemben a nyugati elitekkel, és nem törekszik hegemóniára az új többpólusú világban.

 

A nyugati globális dominancia kora a múlté válik, és a második világháború vége óta a legfontosabb évtized előtt áll a világ – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdai nemzetközi vitaklub csütörtöki ülésén. Putyin beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország nem áll szemben a nyugati elitekkel, és nem törekszik hegemóniára az új, többpólusú világban; a valódi integrációt a nyugati „neokoloniális” globalizációval szembeállította, és felszólított „az emberi civilizáció szimfóniájának felépítésére”. A résztvevők kérdéseire válaszolva Putyin azt mondta, nem látja értelmét az orosz főváros áttelepítésének vagy a vállalkozások államosításának, viccet ejtett az atomháborúval és mesélt a németek lefagyasztásáról. Íme az elnök beszédének legfontosabb pontjai és a kérdésekre adott legfontosabb válaszai.

A nyugati politikáról

A Nyugat igényt tart az emberiség minden erőforrására, és az általa javasolt „szabályalapú rend” állítólag lehetővé teszi számára, hogy szabályok nélkül éljen. A Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség felett, de kétségbeesetten próbálkozik ezzel, és "a világ legtöbb nemzete ezt már nem akarja elviselni". A Nyugat a világ feletti hatalmát osztotta meg játékában, de „ez a játék kétségtelenül veszélyes, véres és […] piszkos”: „tagadja az országok és népek szuverenitását, identitását és egyediségét; figyelmen kívül hagyja mások érdekeit Államok." A Nyugatnak emlékeznie kell arra, hogy „aki szelet vet, forgószelet arat”. A Nyugatnak és a többpólusú világ más központjainak egyenlő párbeszédet kell kezdeniük a jövőről, és "minél előbb, annál jobb".

A liberalizmus válságáról

A modern liberalizmus a felismerhetetlenségig megváltozott, abszurditássá válik, amikor az alternatív nézőpontokat aláásónak nyilvánítják, és minden kritikát "a Kreml mesterkedéseinek" tekintenek: "Ez tévhit, mire jutottak." A neoliberális világmodell „a la Amerika” „nem pusztán rendszer-, hanem doktrinális válságban” szenved: „Egyszerűen nincs mit kínálniuk a világnak, csak dominanciájukat”. Veszélyes a Nyugat tévedhetetlenségébe vetett hite, mert egy lépés választja el "a legtévedhetetlenebbek azon vágyától, hogy egyszerűen elpusztítsák azokat, akiket nem szeretnek, "eltöröljék", ahogy mondják." De a történelem mindent rendbe hoz, és „eltörli” azokat, akik valamilyen módon jogosnak tartották magukat arra, hogy saját kényük szerint rendezzék a világkultúrát. A globális civilizáció a tradicionális társadalmakon alapszik, hagyományos értékeivel, amelyek a neoliberálisokkal ellentétben minden országban egyediek. A Nyugatnak joga van „nemek tucatjaihoz és meleg büszkeségekhez”, de nem szabad arra törekednie, hogy ezt másokra rákényszerítse.

Oroszországról és a Nyugatról

Oroszország nem tekintette és nem is tekinti magát a Nyugat ellenségének, és korábban felajánlotta, hogy egyetértésben él, de elutasításra talált. Létezik „legalább két különböző Nyugat” – a hagyományos, rendkívül gazdag kultúrájú, valamint az agresszív és neo-gyarmati, amelynek diktátumával Oroszország soha nem fog kibékülni. A Nyugat nem tudta "letörölni Oroszországot a geopolitikai térképről", és soha nem is lesz képes rá, ahogy senki sem fogja tudni megszabni Oroszországnak, hogy milyen társadalmat építsen és milyen elvek alapján. "Oroszország nem állít kihívást a nyugati elitekkel. Oroszország egyszerűen megvédi a léthez és a szabad fejlődéshez való jogát. Mindeközben nem tervezünk valami új hegemónná válni." Moszkva sem tervezi saját értékeinek erőltetését: "A Nyugattal ellentétben mi nem akarunk valaki más hátsó udvarába bejutni."

A mai nap fontosságáról

A világ egy történelmi küszöbön áll, és "valószínűleg a legveszélyesebb, kiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized előtt áll a második világháború vége óta". Napjaink fontossága az, hogy most minden országnak lehetősége van saját, eredeti fejlődési útját választani. Az új világrendnek a jogon és az igazságosságon kell alapulnia, szabadnak és igazságosnak kell lennie. A globális kereskedelemnek a többség javát kell szolgálnia, nem pedig az egyes vállalatoknak; a technológiai fejlődésnek csökkentenie kell az egyenlőtlenséget ahelyett, hogy növelné. A világnak új, független nemzetközi pénzügyi platformokra is szüksége van, hogy felváltsa azokat, amelyeket a Nyugat nemzetközi tartalékként hiteltelenített: "Először [a Nyugat] leértékelte őket az infláció révén a dollárban és az eurózónában, majd tovább ment, és zsebre vágta az aranyunkat és a külföldieket. cseretartalékok." A multipolaritás valós, és gyakorlatilag az egyetlen esély Európa számára, hogy helyreállítsa politikai és gazdasági képességét, amely ma „komolyan korlátozott”.

A nukleáris fenyegetésről

"Amíg léteznek atomfegyverek, addig létezni fog a használatuk finomsága is." Azok a helyzetek, amelyekben Oroszország felhasználhatja nukleáris fegyvereit, mind le vannak írva a doktrínájában. Moszkva soha nem volt az első, aki az atomfegyver használatáról beszélt, a nyugati vezetők megjegyzéseire csak "súgással reagált". Oroszország úgy véli, hogy a Nyugat szándékosan zsarolja: Nyugaton például senki sem reagált Liz Truss, az Egyesült Királyság ex-miniszterelnöke által megfogalmazott állításokra. Nincs katonai vagy politikai érzéke, hogy Oroszország nukleáris fegyverekkel csapjon le Ukrajnára, és a "ma nukleáris fenyegetések körüli felhajtás" csak arra irányul, hogy nyomást gyakoroljon Moszkva szövetségeseire, a barátságos és semleges államokra. Oroszország üdvözli a NAÜ azon terveit, hogy küldetést küld a "piszkos bombáról" szóló jelentések ellenőrzésére, és ezt "a lehető leghamarabb és a lehető legszélesebb körben meg kell tenni", mert Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy elfedje nyomait.

Ukrajnában mûveletekrõl

Ha Oroszország nem kezdte volna meg a különleges hadműveletet, a helyzet egyre rosszabb lett volna, és a jövőbeni áldozatok száma – Moszkva számára – nagyobb lett volna. Eközben Putyin nem értett egyet azzal, hogy Ukrajnában alábecsülték az ellenséget. A művelet fő célja továbbra is a donbászi lakosság megsegítése. Oroszország nem tudta egyszerűen elismerni a köztársaságok függetlenségét: "Egyedül nem tudnak túlélni, ez nyilvánvaló tény". Az ukrajnai események részben polgárháborúként is értelmezhetők, mivel az oroszok és az ukránok egyetlen nép, amelynek népe külön államokban találta magát. "Oroszország, amely létrehozta a modern Ukrajnát, lehet az ukrán államiság, szuverenitás és területi integritás egyetlen igazi, komoly biztosítéka." Moszkva továbbra is készen áll a Kijevvel folytatott tárgyalásokra, de Kijev úgy döntött, hogy nem folytatja azokat. Washingtonnak jelet kell adnia Kijevnek, hogy a problémákat békés úton kell megoldani.

Az oroszországi helyzetről

Az ukrajnai események megmutatták, hogy Oroszország egy nagyszerű ország, amely sokkal erősebbnek bizonyult a nyugati szankciók közepette, mint azt bárki gondolta, még maga Oroszország is. A szankciók okozta problémák tetőpontja már elmaradt, az elmúlt egy évben tettükkel egyetlen tisztviselő sem okozott csalódást. A különleges hadművelet veszteségeket okoz Moszkvának, elsősorban emberi veszteségeket, de vannak "hatalmas nyereségek" is: "Ami történik, az kétségtelenül előbb-utóbb Oroszországnak és jövőjének hasznára válik." Oroszországban szinte teljes az egyetértés a külső fenyegetések elleni küzdelem szükségességével kapcsolatban; "abszolút nyugatbarát emberek" a társadalom kis részét alkotják.

Az Indiával és Kínával fenntartott kapcsolatokról

Oroszország közeli barátként kezeli Kínát, és vezetőik is hasonló viszonyt ápolnak. Putyin azonban még februárban nem figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai vezetőt a közelgő katonai műveletre. Oroszországnak és Indiának soha nem volt "nehéz problémája": "Mindig is csak egymást támogattuk". Amikor Újdelhi a műtrágyaszállítás növelését kérte, azok több mint tízszeresére nőttek.

Közös európai hívásra

"Küzdelem a fizetésemelésért. […] Ne higgye, hogy Oroszország az ellenséged vagy akár az ellenséged. Oroszország a barátod."

https://tass.com/politics/1528897

https://gloria.tv/post/EDTcSv7JiDva1z13jpnE6GMxA/replies...........

Moszkva, Washington, New York, 2022. október 28. péntek (MB)

Oroszország nem ellensége a Nyugatnak, egyetértésben szeretne élni vele, de mindeddig elutasításba ütközött. Nem akar uralkodni mások fölött, egyszerűen csak védi jogát a léthez és a szabad fejlődéshez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj Nemzetközi Klub fórumán csütörtökön.

Legalább két különböző Nyugat létezik. A hagyományos, rendkívül gazdag kultúrájú, valamint az agresszív és újgyarmatosító Nyugat, amelynek diktátumával Oroszország soha nem fog kibékülni. „Keskeny a határ a Nyugat önmaga csalhatatlanságába vetett hite és aközött, hogy ellenfeleit elpusztítsa” – fűzte hozzá. A Nyugat nem tudta letörölni Oroszországot a geopolitikai térképről, és soha nem is lesz képes rá. Senki sem szabhatja meg Oroszországnak, hogy milyen társadalmat építsen, s milyen elvek alapján.

„A nyugati dominancia történelmi korszaka végéhez közeledik, az egypólusú világrend a múlté válik. Válaszúthoz érkeztünk, a második világháború óta a legveszélyesebb és legfontosabb évtized előtt állunk. Bizonyos értelemben véve a világ forradalmi válsággal terhes, és ez veszélyes az egész emberiségre. Konstruktív megoldást találni rá napjaink legnagyobb történelmi kihívása. A jövő világrendjének kialakításánál minden nézőpontot, minden szemléletet és eszmerendszert figyelembe kell venni, anélkül, hogy egyetlen igazságot akarnánk ráerőltetni egymásra. Meg kell komponálni az emberi civilizáció szimfóniáját. A Nyugat politikai, gazdasági, ideológiai monopóliumára közvetlen veszélyt jelent, hogy hatékonyabb alternatív társadalmi modellek jelenhetnek meg a világban” – mondta az orosz elnök..

A Szovjetunió összeomlása következtében megszűnt globális hatalmi egyensúlyt sokpólusú világrend megteremtésével kell helyreállítani. Ennek kialakítása érdekében figyelembe kell venni a nemzetközi közösség valamennyi tagjának érdekét.  Az ENSZ Alapokmány tartalmazza az elveket, nemzetközi törvénynek hívják őket, melyeket a gyakorlatban is érvényesíteni kell, de ehhez nélkülözhetetlenné vált az ENSZ és Biztonsági Tanácsa szerkezetének módosítása.  Tükrözniük kell a világ sokszínűségét, hiszen a holnap világában sokkal több múlik Ázsián, Afrikán és Latin-Amerikán, mint ma általában hiszik. Befolyásuk csak növekedni fog – vélekedett.

Putyin világméretű földrengés részének minősítette az ukrajnai eseményeket, és előzményeit. Mint mondta, bízik abba, hogy ez a „tektonikus mozgás” előbb-utóbb kiegyezéshez fog vezetni. Politikai és katonai értelemben egyaránt elutasította az atomfegyver bevetésének gondolatát. A „piszkos bombáról” szólva elmondta, tudják, hol gyártják az ukránok ezt a bombát, bár Kijev mindent elkövet, hogy leplezze. Maga utasította Sojgu védelmi minisztert, hogy lépjen kapcsolatba nyugati kollégáival és tájékoztassa őket a bomba előállításáról.

Putyin nagy hangsúlyt fektetett a különböző kultúrák, hagyományok békés együttélésére. Eszeveszettnek minősítette, hogy Nyugaton egészen az orosz kultúra, Dosztojevszkij tagadásáig mentek el. Értésre adta, hogy orosz részről fel sem merült a nyugati kultúra tagadása. Az egyenjogúság egymás értékeinek, és sokféleségének elismerését és tiszteletét feltételezi. Ezzel összefüggésben leszögezte: biztosítani kell, és tiszteletben kell tartani a szexuális kisebbségek jogait, másokkal egyenrangúan kell kezelni őket.

A békés együttélés és együttműködés anyagi megalapozásának keretében felidézte a Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó eurázsiai gazdasági térség francia-orosz tervét. Megvalósításához fontosnak tartotta, hogy Európa visszaszerezze önálló cselekvőképességét, ne pedig a szerint döntsön, mit akar Washington.

Kitért az új nemzetközi szervezetekre, és támogatásáról biztosította Szaúd-Arábia felvételét a BRICS-be és a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SCO). Méltatta a katonai szférára is kiterjedő orosz-indiai együttműködést. Közeli barátnak nevezte Kínát, és – mint mondta – baráti viszonyukat megőrizték annak dacára is, hogy nem tájékoztatta Hszi Csin-ping elnököt Oroszország küszöbön álló ukrajnai katonai műveletéről.

Jelezte, hogy lehetőséget biztosítanak az Oroszországgal baráti viszonyban álló országok vállalatainak az olaj és a gáz kitermelésére irányuló projektek kivitelezésére.

Hazai dolgaikról szólva azt mondta, hogy az orosz társadalomban általános egyetértés tapasztalható a külső fenyegetés elhárításával, s csak egy kis csoport nem osztozik benne. Oroszországban 3,8 százalékos a munkanélküliség, 12 százalékos az infláció, a bruttó nemzeti termék (GDP) 2,8-2,9 százalékkal csökken az év végéig, a költségvetési hiány 2 százalékos lesz, jövőre pedig 1,4-0,9 százalék között mozog majd. Mint elmondta, túl vannak a szankciók okozta gondok nagy részén annak dacára is, hogy az USA és szövetségesei – eltorzítva a nemzetközi pénzügyi rendszert – „zsebre vágták” a kinnlevő orosz aranyat és pénzt.

Bizakodóan vélekedett arról, hogy a dollár alapú kereskedelmet fokozatosan felváltja a nemzeti valutában történő árucsere.

Putyin Valdaj Klubban tartott 3 óra 40 perces előadásáról és beszélgetéséről a német székhelyű Schiller Intézet nevű politikai és gazdasági agytröszt New York-i képviselője úgy vélekedett, hogy mind az Egyesült Államokban, mind Európában tanulmányozni kell. A TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Richard Black kijelentette: “Egyértelmű, hogy a Nyugat folyamatosan elutasította a biztonsági párbeszédre és együttműködésre vonatkozó orosz javaslatokat. Mi [a Schiller Intézet] egyetértettünk azzal az értékeléssel, hogy a mai válság a nyugati vezetés vaksága miatt alakult ki, és vált a karibi válságnál is súlyosabbá. Fontos folyamat megy végbe az Egyesült Államokban: egyre több tapasztalt nyugdíjas amerikai katonai és hírszerzési szakember beszél a NATO által előidézett fokozódó háborús veszélyről. Kimozdulás tapasztalható a nyugati politikával szembeni végzetes hallgatásból.”

“Putyin elnök határozottan kijelentette, hogy Oroszország fejlettebb fegyverrendszerekkel rendelkezik, mint a Nyugat, de azt is mondta, hogy hajlandóak vagyunk leülni tárgyalni és megvitatni mindezt” – értékelte az orosz elnök szavait a Schiller Intézet képviselője.

Tömeggyilkos Népirtó Joe Biden amerikai elnök csütörtökön közölte, hogy nem kíván tárgyalni Putyinnal a Húszak Csoportjának (G20) novemberi indonéziai összejövetelén.+++

Magyar Békekör/Wordpress