Welcome To EU!

Az ankarai maffia belügyekben reszortos Keresztapája tegnap bejelentette, hogy Törökország délkeleti részén újabb ATO-t (Antiterrorista Opertion) indít a kurdok ellen.

Diyarbakir nem oly régen esett át egy hasonlón. A városban a pénteki nagyima alkalmából először rakták ki a kurdok az eltűnt hozzátartozóik fényképeit. Az imámok miseszövegeiket a hatóságok hagyják jóvá. Csak a jóváhagyott prédikációs szöveg adható elő. A betartását szigorúan ellenőrzik.

Mint ahogyan egész Diyarbakir miseéletén és minen pillanatát. Ég-felől, föld-felől egyaránt.

Az Európai Unió ENNEK a Törökországnak akarja megadni a vízummentességet!

http://www.balrad.com/2016/03/12/welcome-to-eu/

A volt NATO-vezető szerint három részre kell szakítani Szíriát

James Stavridis, a NATO európai erőinek 2013-ban nyugállományba vonult főparancsnoka nyíltan kiáll egy független ország területi egységének megbontása mellett; egy amerikai lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Szíriát három részre kellene szakítani. Kijelentése nem előzmény nélküli, a Szíriáról leszakított régiókban már az amerikai hadsereg két bázisa épül.

Stavridis a Foreign Policy amerikai magazinnak nyilatkozva vezette le a szíriai válság rendezésének lehetséges forgatókönyveit, melyek közül szerinte az lenne a leginkább kedvező, ha a válság Szíria három részre szakadásával végződne, és különálló alavita, mérsékelt szunnita, illetve kurd állam jönne létre. A volt főparancsnok kijelentette:

“Szíria egyetlen entitásban történő újbóli stabilizálásának esélyei nagyon csekélyek. Itt az idő fontolóra venni a felosztást.”

A nyugállományba vonult volt NATO-vezető szerint csak olyan forgatókönyv lehetséges a szíriai rendezésre, ami a szíriai államiság megszűnésével vagy meggyengülésével zárul. Elmondása szerint az alternatívák a jugoszláv modelltől (teljes felbomlás) az iraki mintához hasonló gyenge föderális szerkezetig terjednek. Utóbbi eset kapcsán egyértelművé tette, hogy az magában hordozza a háború kiújulásának lehetőségét, hiszen Irakban 2003. óta nincs béke, a kormány nem tudott megbirkózni az ország területi egységének megbontására törekvő terroristákkal.

Stavridis maga is elismerte, hogy a több részre szakítás egy különösen veszélyes forgatókönyv, ami precedens értékűvé válhat, és világszerte elősegítheti a kisebbségek függetlenségi törekvéseinek fokozódását. Egyúttal azt is hozzátette, hogy az ország felosztása esetén is bizonytalan maradna a helyzet, hiszen az új államalakulatok pontos határait közel lehetetlen lenne letárgyalni az érintett felek közt, és a helyzet stabilizálásához nemzetközi katonai jelenlét válna szükségessé.

A publicisztika szerint, amennyiben az ország felosztására nem kerül sor, de “a kisebbségek nagyobb autonómiát kapnak”, az elsősorban a szomszédos – és térségi – országok területi egységét kezdené ki, mert előidézné a térségben élő etnikai és vallási kisebbségek függetlenségi harcát. A kisebbségek helyzetének rendezése pedig katonai konfliktust provokálna a térségi országok közt, hiszen Törökország már most katonai műveleteket folytat a kurdok ellen Irakban, Szíriában és belföldön egyaránt.

Ugyanakkor, a szerző által a szíriai válság rendezésére adott alternatívák összessége magában hordozza az amerikai külpolitika célkitűzéseit. Stavridis nem számol annak lehetőségével, hogy Szíria a jelenlegi államhatárok megtartásával stabilizálható, hiszen az Egyesült Államok nem engedne meg egy ilyen alternatívát, és Szíria területi egységének helyreállítása esetén Washington tovább folytatná azt a felforgató tevékenységet, amivel az ország területi egységének megbomlását idézte elő. Március elején egy kurd napilap arról számolt be, hogy az amerikaiak két katonai létesítményt építenek olyan területeken, melyeket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szakított le Szíriáról, majd később kurd fegyveres erők ellenőrzése alá kerültek.

A határ menti régiók felszabadítását követően a Szíriáról leszakított területek nem a szíriai állam ellenőrzése alá kerültek vissza, hanem az amerikai hadsereg megvetette lábát rajtuk, mintha nem egy független ország területének részét képeznék, hanem a nemzetközi jog semmibe vételével szabadon kisajátíthatók lennének.

November 8.-án Núri el-Máliki iraki alelnök szintén arról számolt be, hogy a nyugati koalíciónak nem célja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása; ehelyett Irak területi egységét akarja megbontani, hogy így kedvezőbb feltételeket idézzen elő bizonyos energetikai együttműködések megkötésére.

http://www.hidfo.ru/2016/03/a-volt-nato-vezeto-szerint-harom-reszre-kell-szakitani-sziriat/

Német politikus: “Elsősorban Erdogan okolható a menekültválságért”

Annak ellenére, hogy Törökország felvásárolja a terrorszervezetek által illegálisan kitermelt olajat, az Európai Unió tárgyalásokat folytat és megállapodásokat köt Ankarával. Német politikusok szerint az EU ezzel saját értékeit árulja el, és felad mindent, aminek zászlaja alatt eddig összetartotta az európai országokat.

Sevim Dağdelen, török származású német politikus, a Die Linke képviselője a Russia Today hírügynökségnek adott interjú során úgy fogalmazott; az Európai Unió morális hanyatláson megy keresztül – annak érdekében, hogy megkapja Törökország segítségét a migrációs válság során, az Európai Unió figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Törökország támogatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet. Sőt, mi több, az EU készen áll arra, hogy előkészítse Ankara uniós csatlakozását, miközben tisztában van azzal, hogy Törökország olajat vásárol a terroristáktól.

“Ez az Európai Unió erkölcsi csődjének jele. Az EU elveszítette értékeit. Emiatt nem lehet komolyan venni a csatlakozási tárgyalásokat. A menekültekkel kapcsolatos felelősség átruházásával egy olyan bűnözőre mint Erdogan, az EU teljes arcvesztést szenvedett. Elsősorban Erdogan okolható a menekültválságért.”

A politikus szerint az Európai Unió azáltal, hogy Erdogan oldalára állt, elárult mindent, ami az európai értékeket szimbolizálta. Dağdelen ugyanakkor azt mondta, az Európában jelentkező terrorfenyegetés nem köthető a menekültek számának növekedéséhez.

“A terrorveszély fokozódásának oka, hogy az elmúlt 15 év során lebombázták Afganisztánt, Líbiát, Irakot. A beavatkozások a terrorizmus ellen irányultak, de ehelyett még intenzívebbé tették azt. Ennek eredményeként a terrorfenyegetés már Európában is megjelent.”

Dağdelen a lapnak nyilatkozva azt mondta, a terroristák nem hajókon és a Földközi-tengeren keresztül érik el Európát, mert az ellenőrzés hiánya miatt ennél jóval egyszerűbb és gyorsabb módon, repülőgépen üzleti járattal is berepülhetnek Európába. A politikus ennek kapcsán kifejtette, hogy elsősorban a dzsihádistákat támogató országok felelősek a menekültválságért; Törökország fegyvereket szállít Szíriába, támogatja a terroristák beszivárgását, emellett már a határon túlról is ágyúzza a szíriai kurdok lakta településeket, így a menekülthullámokkal már kurdok is nagyobb számban érkeznek. Dağdelen emlékeztetett, hogy nemrég egy kétezer kurd menekültet szállító hajót fogtak el a Földközi-tengeren, ami annak bizonyítéka, hogy Erdogan háborút folytat a kurd lakosság ellen.

• Törökország, miközben vízummentességet akar szerezni a schengeni övezet országaiba, elűzi otthonaikból a kurdokat, így az Európai Unió az Ankarával kötött megállapodással gyakorlatilag magára vállalja az Erdogan-rezsim által folytatott etnikai tisztogatás következményeit. Amint az erre vonatkozó, újabb egyezmények megköttetnek, a török állam által üldözött kisebbségek vízummentesen fognak özönleni az Európai Unióba; Törökország uniós csatlakozása esetén ez 15 millió potenciális kurdisztáni menekültet jelent, akik az üldöztetés elől menekülve, török állampolgárként szabadon beutazhatnának Európába.

http://www.hidfo.ru/2016/03/nemet-politikus-elsosorban-erdogan-okolhato-a-menekultvalsagert/

A végjáték kezdetére utaló jelek mutatkoznak Szíriában. Tegnap este Tartuszba megérkezett a a szír kormányhadsereg megerősítésére a Köztársasági Gárda 103. dandárja.

A feldúsított erők két irányba indítanak offenzívát. Egyik részük Homsz-tartomány felé indult, míg a másik rész Idlib-tartomány latormaradványait megsemmisíteni kelt útra.

Latakia hegyvidéki területeire is újabb páncélosokkal és tankokkal megerősített kormánycsapatok érkeztek. A feladatuk nem kétséges.

Homsz tartományban tegnap nagyon keserves napot szerzett az orosz légierő az ISIS-nek. Egy komoly helyi erősségüket tarolt le Talat al-Souda településnél, ami nagyban elősegítette a földön működő kormánycsapatokat, hogy késő estére másfél kilométerre meg tudták közelíteni a Quraytayn városát, ami afféle martalócvárként funkcionált eddig. Most viszont nagy valószínűséggel vagy félezer ISIS-lator temetője lesz.

Tegnap végképp megrogyott Aleppo tartomány dzsihadista hordája. Hanassertől keletre Al-Kabir, Al-Al és Al-Hayat falvakból kisöpörték őket. Az életben maradott latrok fejvesztve menekülnek Raqqa irányába. Útjuk során viszont csapdába estek Tal Barhouth településnél. ISIS és tezsvírszervezetek martalócainak százai pusztultak el a kormánycsapatok csapdájában.

Deir ez-Zor mintegy hatvan százaléka már a kormányerők kezére került tegnap estig. A város elveszejtése a bűnbandák számára a véget jelenti. Hiszen a szír kormányerők akkor már csak hatvan kilométerre lesznek a “latorfőváros” Raqqától, és-közte semmi. Ami néhány óra alatt bejárható.

http://www.balrad.com/2016/03/12/sziria-80/