A migránsoktól remélnek hosszú távú megélhetést a jogvédők

A Migration Aid nevű szervezet migránsfalvakat akar létrehozni Magyarországon. Az újabb etnikai kisebbség betelepítése kifizetődő lehet; kitartóan lehetne követelni a különféle jogaik tiszteletben tartását, és nagyon sok aktivista megélhetését biztosítaná az ennek során befolyt anyagi támogatás.

Egy osztrák vállalkozó támogatásával migránsokat akar betelepíteni Magyarországra a Migration Aid nevű, átláthatatlan működésű civil szervezet – derült ki a Magyar Idők beszámolójából. A lap azt írja, a jogvédők több magyarországi településen is ingatlanok felvásárlását tervezték, hogy azokat az országba érkező migránsoknak adják.

“Menekülteket költöztetne Keszthely határába a Migration Aid (migaid). A szervezet közösségi oldala szerint aktivistáik pénteken indulnak a Balaton-parti városba, hogy előkészítsék a terepet a tranzitzónákból érkező menedékkérők fogadására. […] korábban budapesti ingatlanok megszerzését tervezték a Migration Aid-esek. Egy-egy 300-400 négyzetméteres épület átmeneti otthona lehetne néhány családnak is, amelyeknek a vámosszabadi vagy kiskunhalasi menekülttábort el kell hagyniuk” – írták.

Aktivisták menedéket építenek az azóta már felszámolt Calais “Dzsungel” migráns-táborban (Franciaország).

A beszámolóból kiderül; az átláthatatlan működésű civil szervezet rá akarja bírni a migránsokat, hogy Magyarországon maradjanak. Bár az országba érkező egyre kevesebb “menekült” rendszerint tovább akar utazni valamelyik nyugati országba, a Migration Aid a lakhatás biztosításával gondoskodna arról, hogy Magyarországon maradjanak.

“Mint arról korábban beszámoltunk, a szervezettől származik a migránsfalvak létrehozásának gondolata is. Az ötletet a Migration Aid, illetve a hozzá kapcsolódó Sirius.Help csoport 2015 óta népszerűsíti Magyarországon” – írták.

A beszámolóból az is kiderült, hogy mindezt miért teszik: a jogvédő csoportnak alig két év alatt százmilliós bevételt hozott a migránsokkal foglalkozás. Sokan kisebb adományokkal támogatják a civil szervezetet, mert azt gondolják, hogy a szervezet önzetlenségből segít a rászorulókon. A Magyar Idők azonban azt írja, a csoportot külföldi vállalkozók is támogatják.

Befektetési szempontból mindenféleképpen figyelemre méltó lehet egy olyan szervezet, aminek a tevékenysége százmilliós bevételt hoz.

A Magyar Idők szerint a szervezetnek “50-100 millió forint bevétele is származhatott, amióta 2015. június 29-én megkezdte működését a Keleti pályaudvarnál.”

Annak okán, hogy a migránsokkal foglalkozás százmilliós bevételt hoz, az aktivisták számára – és támogatóiknak – hosszú távon kifizetődő lehet, ha a migránsok nem csak átmenetileg tartózkodnak Magyarországon, hanem le is telepednek. Egy újabb etnikai kisebbség letelepedése több évtizedre munkával látná el a migránsok jogvédelmével foglalkozó szubkultúra tagjait; idővel akár az eritreai, szomáliai kisebbség diszkriminációja, szegregáltsága ellen is lehetne tiltakozni százmilliókért.

Ráadásul, a migránsfalvak nem megfelelő életkörülményei okán szervezhető kormányellenes tüntetés még ígéretesebb vállalkozásnak tűnik: egy ilyen témával már nem csak a migránsbizniszben utazóktól, hanem a kormányellenes szervezeteket támogatóktól is le lehetne akasztani nagyobb összegeket. A migránsjogvédő szubkultúra tagjai pedig hosszú távon megélhetnének ebből a problémából – hiszen ki ne sajnálná a csillogó szemű, látványosan éhező, szomjazó, nyomorban élő “egzotikus” kisgyermekeket, akiknek egyetlen bűne, hogy Magyarországon, egy szegregált migránsfaluban születtek? Addigra biztos mindenki elfelejtené, hogy a szüleiket egy külföldről finanszírozott civil szervezet beszélte rá a letelepedésre.

http://www.hidfo.ru/2017/08/a-migransoktol-remelnek-hosszu-tavu-megelhetest-a-jogvedok/

A Fenevad “készen áll megvédeni saját érdekeit” Washingtonnal szemben

Az Európai Bizottság elnöke szerint Brüsszel meg kell védje saját gazdasági érdekeit, miután az Egyesült Államok újabb szankciókat léptetett életbe Oroszország és a legnagyobb európai cégek ellen.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a német NDR rádiónak nyilatkozva kijelentette; Európa arra kényszerül, hogy megvédje saját gazdasági érdekeit az Egyesült Államok gazdasági érdekérvényesítésével szemben. Juncker az amerikai elnök által is elfogadott újabb oroszellenes szankciók életbe léptetését eképpen kommentálta:

“Készen állunk […] Meg kell védenünk saját gazdasági érdekeinket, akár az Egyesült Államokkal szemben is, és ezt fogjuk tenni.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerdán szintén azt mondta, az Európai Unió választ kell adjon az újabb oroszellenes szankciókra. A külügyminiszter saját Twitter-oldalán felszólította az Európai Unió vezetőit, hogy közös választ adjanak az Egyesült Államok szankcióival szemben, ezzel védelmezve Európa gazdasági érdekeit.

“Az Európai Unió közös választ kell adjon az egyoldalúan meghozott szankciókra, és meg kell védje Európa érdekeit” – írta.

A Szputnyik hírügynökség kérdésére Németország külügyminisztériuma is azt a választ adta, hogy korábbi javaslatuk szerint az Egyesült Államok rendszeres konzultációkat kellett volna tartson Európa vezetőivel a szankciók kapcsán. Elmondásuk szerint az a mód, ahogyan az USA életbe léptette a szankciókat – szövetségeseinek fenntartásai ellenére, egyoldalúan – döntő tényező lesz a szankciók európai megítélésében. A német külügyminisztérium szerint az Európai Unió meg kell vitassa ezt a kérdést, és a szankciókra közös választ kell adjon.

Az amerikai elnök tegnap írta alá az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókat. Az újabb “büntetőintézkedések” azonban Európa legnagyobb energetikai cégeire is csapást mérnek, mert különböző büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba az orosz energiacégekkel együttműködés esetére. Európa pedig elsődlegesen az orosz gázmezőkről fedezi saját szükségleteit, és az USA által kikényszeríteni szándékozott alternatíva – az amerikai cseppfolyósított földgáz – sokszorosára emelkedő gázárakat hozna az európai fogyasztóknak, így az európai vezetők számára politikailag vállalhatatlan.

http://www.hidfo.ru/2017/08/az-eu-keszen-all-megvedeni-sajat-erdekeit-washingtonnal-szemben/

A KAMATOS PÉNZRENDSZER BUKÁSA ELKERÜLHETETLEN

A Standard & Poor’s hitelminősítő előrejelzése alapján 2060-ra az országok 60%-a annyira el lesz adósodva, hogy a „bóvli” kategóriába fog tartozni, így nem kap majd hitelt.[1] Persze már azelőtt tönkretenné a Földet a kamat okozta növekedéskényszer.[2] Az államok miért nem saját maguk teremtik meg a gazdaság működtetéséhez szükséges pénzmennyiséget? Mert a banki tartalékráta kevesebb, mint 100%, így ha az állam teremtene valamennyi pénzt, a bankok rövid időn belül sokszor annyit teremtenének. Emiatt hatalmasra duzzadna a pénzkínálat, ami magas inflációt okozna. Ahhoz tehát, hogy az állam valóban maga szabályozhassa a pénzkínálatot, a tartalékrátát 100%-ra kell emelni, így a magánbankok nem tudnának többé pénzt teremteni.

Néhány évszázaddal ezelőttig az államok teremtették az összes pénzt, de 1964 óta egyre több országban törvényessé vált és elterjedt az a gyakorlat, hogy a bankok teremtik a (számla)pénzt, amiért még kamatot is felszámolnak.[3] Ennek egy része vagyonként kikerül a pénzforgalomból, és mivel a bankok továbbra is kamatterhelt hiteleket adnak az államoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek, így egyre több erőforrást kell bevonni a gazdaságba, hogy a hitelfelvevők meg tudják fizetni a kamatokat. Könnyen belátható, hogy ez a gyakorlat a Föld szisztematikus kizsákmányolásához vezet. Az állam átháríthatja a kamatot az állampolgárokra, de akkor is beszűkülnek a lehetőségei. Ez a gyakorlat valószínűleg csak a törvényhozók hozzá nem értése, ill. lefizetésük, vagy megzsarolásuk miatt terjedhetett el (Theodore Roosevelt elnok például csak később ismerte fel, mekkora hibát követett el, amikor engedélyezte a FED létrejöttét 1913-ban). Valójában semmi akadálya nincs annak, hogy visszatérjünk a pénzteremtés és a kamatszedés állami monopóliumához (így a kamat az újraelosztás egyik eszközévé válna). Ezekről, és a tartalékráta 100%-ra emeléséről bármikor lehet rendezni egy népszavazást, és ha el akarjuk kerülni a bérrabszolgaságot, és az ország összeomlását, akkor kell is, méghozzá minél előbb.

Megjegyzés: A bankoknak csak az államhoz fűződő kapcsolatait ábrázoltuk a képen (a többit csak 3D-ben lehetne). Az emberiség többsége városokban él, ahol általában nincs lehetősé arra, hogy közvetlenül használják a természeti erőforrásokat (a városban a levegőn kívül minden pénzbe kerül). A bérek szinte az összes országban alacsonyak, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a legtöbb ország túlnépesedett, emiatt túlkínálat van munkaerőből. A tőke előtti akadályok lebontásával pedig egyre több emberrel kell versenyeznünk a munkáért (ami jelenleg a megélhetést jelenti), emiatt a reálbéreket lenyomják a leginkább túlnépesedett országok alacsony fizetései (pl. úgy, hogy a bérek nem követik az inflációt). Ezért a családtervezés támogatása a távoli, túlnépesedett országokban igazából a saját érdekünket is szolgálja (még ha közvetve is).

[1] http://www.rawstory.com/2010/10/sp-60-countries-bankrupt-50-years/
[2] https://www.theguardian.com/commentisfree/2014/sep/02/limits-to-growth-was-right-new-research-shows-were-nearing-collapse
[3] http://positivemoney.org/how-money-works/how-banks-create-money/