Szíria

Mondják, hogy Palmüránál az ISIS “történelmi” vérveszteséget szenvedett. Akár ötezer latoregyed is kinyúlhatott az ősi romváros és a “kertváros” elleni kormányoffenzíva során. Jelentések szerint akár egy hónapon belül megkezdődhet az ősi Palmüra “helyrepofozása.”

Egybehangzó vélemények szerint a dzsihadista bűnbanda palmürai vereségével a szíriai agóniája elkezdődött.

Palmüra után Qaryatayn városa került a szír hadsereg menülapjára. Nagyszámú mindenféle martalóc vert tanyát a városban. Most ezeknek a hordáknak a kipusztítására vonulnak a főerők Qaryatayn felé.

Palmüra ostromával egyidőben a szír légierő szimultánt játszott a Raqqa tartomány-Homsz tartomány határvidékkel. A kormányerők a földön előnyomulva tucatnyi településről takarították ki a latrokat.

Tegnap már az an-Nuszra bandára csapott le a szír kormányhadsereg a szinte a Damaszkuszhoz tartozó Kelet-Gutában.

Bár itt inkább a libanoni Hezbollah jeleskedett, de a lényeg az, hogy a dzsihadistáknak nagyon fájdalmas volt ott a tegnapi nap. Persze Damaszkuszban sem telt felhőtlen boldogságban az életük.

Aleppo tartományban a főváros környékén fekvő Anadane falu an-Nuszra banditák véltak a kormányhadsereg martalékaivá. Legalábbszáz pribék pusztult el a rajtaütésben.

http://www.balrad.com/2016/03/28/sziria-96/

Steinmeier: Oroszország részvétele nélkülözhetetlen a szíriai rendezéshez

Szíriában a tűzszünet volt a terroristákra mért “legjelentősebb csapás”, mert lehetővé tette, hogy a kormányerők és ellenzéki fegyveresek ne egymás elleni harccal kössék le energiáikat. Frank-Walter Steinmeier, Németország külügyminisztere szerint az orosz közvetítés is meghatározó szerepet játszik a szíriai rendezésben.

A külügyminiszter a Berliner Morgenpost német újságnak nyilatkozott a válságkezelés folyamatáról. Az interjú során a nyugati országok és Oroszország együttműködésének fokozását szorgalmazta, és egyúttal hangsúlyozta, hogy Moszkva közvetítő szerepe a válságkezelés lényegi elemét jelenti. Ennek a közvetítő szerepnek eredménye a tűzszüneti megállapodás, ami a terrorszervezetek felszámolásának fontos lépcsőfoka: a kormányerők ennek köszönhetően nem többfrontos harcot vívnak, erőiket ehelyett a terrorista csoportok felszámolására összpontosíthatják. Steinmeier azt mondta,

“a tűzszünet, a humanitárius missziók beengedése, a béketárgyalások megkezdése – mindezek lehetetlenek lettek volna Oroszország konstruktív részvétele nélkül.”

Steinmeier szerint a február 27.-én életbe lépett tűzszünet néhány elszigetelt esettől eltekintve országosan tartja magát, és majdhogynem a terrorszervezetekre mért legjelentősebb csapásnak mondható.

“A kormányerők és az ellenzék nem egymást semmisítik meg, hanem az Iszlám Állam elleni harcra összpontosítják erőiket.”

A politikus kifejtette, hogy a szíriai konfliktusban Moszkva érintettségének számos oka lehet, többek között az iszlám alapú terrorizmus kordában tartása, és a Közel-Keleten befolyási övezet kialakítása. Ennek ellenére, a német külügyminiszter szerint az orosz részvétel – a gyakran hangoztatott vádakkal ellentétben – konstruktív jellegű, mert “Moszkva nem érdekelt a szíriai káosz fenntartásában és az állami struktúrák megsemmisítésében”.

Vasárnap a szíriai hadsereg megerősítette, hogy felszabadították Palmyra ősi városát, ami a hazai légitámogatás mellett az orosz légierő közreműködésének köszönhető. Vlagyimir Putyin március közepén elrendelte az országban állomásozó orosz fegyveres erők fő kontingensének kivonását, és Palmyra felszabadítása azt mutatja, hogy a szíriai állam önerőből is képes leszámolni a terrorfenyegetéssel, ha a külföldről támogatott fegyveres ellenzéki csoportok tevékenysége nem bonyolítja a helyzetet.


http://www.hidfo.ru/2016/03/steinmeier-oroszorszag-reszvetele-nelkulozhetetlen-a-sziriai-rendezeshez/

Eladják az ukránok alól a földet, és azok még hősiesen és elszántan harcolnak a kirablóikért? Csernobil nagyon súlyosan érinthette az agyi fejlődésüket.

A svéd Dagens Nyheter hírportálon bukkant fel a híre a kijevi udvar találékonyságának eddigi legszebb példájára. Már ami a pénzcsinálási ötleteket jellemzi.

Eladó az ukrán föld! Nem úgy persze mint Magyarországon!

AZT MÉG NYALÓKAKIRÁLYÉK SEM MERIK MEGTENNI AMIT DÖBRÖGIÉK!

Kijevben új módszerre leltek. CSAK A TERMŐRÉTEGET adják el! Európa legkiválóbb feketeföld készletének kiárusításával, a poltavai búzamezők termőrétegének eladásával akarnak szert tenni némi eurora. Mégpedig tonnánként ötre.

A próbaszállítmány hamarosan útnak is indul Svédországba, az ottani vásárlóhoz. A talaj fölső 50 centiméterét legyalulják, és eladják. Ha a próbaszállítmány-száz tonna-elnyeri a vevő tetszését, beindulhat a nagybani értékesítés. Fölső határa a kitermelésnek állítólag nincs, és csak Poltavából akár tízmilliárd tonnányi feketeföldet is tudnának Svédországnak eladni! A vételi ajánlatnak sincs fölső határa!

Ez ám a lelemény! Csak fohászkodhatunk, hogy Döbrögiéknek a fülébe ne jusson az ötlet.

http://www.balrad.com/2016/03/28/oorriaassi-kijevi-otlet/

Maradék-Ukrajnának csak a nyugati és kárpátaljai végein tartanak ott-ahol Húsvétot.

Elsősorbanis a donyecki frontszakaszon zajlik élénk élet. Leginkább Donbassz fővárosától északi irányba. Gorlovka-Zajcevo (és a térség) igencsak hangos! Nagyon elkezdtek szorgoskodni a valcmanisták.

A híres-hírhedt Jaszinovataja-autópálya folyamatos lőszerpocsékolás színtere. Nem sajnálja a valcmanista latortüzérség a gránátokat.

Gorlovkában tegnap egy fiatal lány sebesült meg a város északi peremkerületében.

Avgyejevkában mára virradóan is kísérletezgetett az ipartelep elleni revanssal egy “ajdaros” társulás, de elég gyorsan föladták. Viszont egy DNR katona megsebesült.

Marjinyka két fele között-viszonylag hosszú idő után-ismét aknavetőpárbak volt mára virradóan, és még délelőtt is tartott a torzsalkodás.

Sirokino térsége is fölhangosodott. Tegnap este óta vitatkoznak a felek-géppuskákkal.

Dokucsajevszk határában eddig “ismeretlen okból” nagy durranás következett be. Vélhetőleg valami latorlőszerlerakat robbanhatott föl.

A luganszki frontszakaszon is zajongás kezdődött.

Troickojéból ágyúzgatott este óta a latortüzérség Kalinovo, Sztanyicja Luganszka és Logvinovo irányába.

http://www.balrad.com/2016/03/28/donbassz-136/

A Magyarorszàgon újonnan épitetett stadionok felsö pontjain,furcsa dolgok figyelhetök meg.

Csökkenő nézőszám mellett is ömlik a pénz a stadionokba

Egyértelműen látszik, hogy az új arénák önmagukban nem vonzanak több nézőt, mégis, 2017-ig nagyjából 235 milliárd forintot áldoz a kormány stadionépítésre.

A Népszabadság a 2010. őszi szezonkezdet óta lejátszott 1355 bajnoki mérkőzés látogatottsági adatait elemezte. A számok azt mutatják, hogy az NB I-es mérkőzések átlagos nézőszáma ugyanúgy 2800 körül alakul, mint a 2010/11-es idényben, kicsit még kevesebb is.

A Debrecen 13 milliárdból felhúzott stadionja például mindössze 14 százalékos kihasználtsággal működik, és a Ferencvárosnak sem hozott több szurkolót a Groupama Aréna.

Idén kap új stadiont a 3569 nézőt vonzó Diósgyőr és a 3314 szurkoló kísérte Haladás, fejenként több mint tízmilliárd forintért. Az MTK új, ötezer néző befogadására alkalmas arénája 6,3 milliárdba fog kerülni.

A “Megújulás évtizede 2010–2020” című stratégia szerint tavaly ötezres, idén már hatezer fölötti nézőszámokkal kellene büszkélkednie az új stadionoknak.

http://www.balrad.com/2016/03/28/tombol-a-stadion-mania/

„Népszavazást az ország NATO-tagságáról!” – tömegdemonstráció a NATO ellen

Több mint tízezren tüntettek a NATO ellen Szerbiában; a vasárnap tartott megmozduláson számos ellenzéki erő képviselői vettek részt, és népszavazást követelnek az ország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Február 19.-én Tomislav Nikolic szerb államfő aláírta az ország NATO-val kötött együttműködési megállapodását. A szerb törvényhozók ratifikálták az egyezményt, ami teljes mozgásszabadságot biztosít a NATO-nak Szerbia területén, tagjainak pedig diplomáciai mentességet biztosít. A lépés következtében országszerte tüntetéssorozat kezdődött.

Számos ellenzéki mozgalom képviselői vettek részt a fővárosban tartott vasárnapi megmozduláson, köztük Szerbia Demokrata Pártja, ami népszavazás kiírását követeli a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ugyanis, a kormány annak ellenére írt alá együttműködési megállapodást a NATO-val, hogy a közvélemény-kutatások rendre azt mutatják: a társadalom abszolút többsége elutasítja a NATO-csatlakozást.

A Dveri mozgalom vezetője, Bosko Obradovic követelte, hogy április 24.-én az előrehozott országgyűlési választások mellett a NATO-csatlakozásról is tartsanak referendumot. A politikus az erre vonatkozó kérvényt március 24.-én adta be; annak évfordulóján, hogy a NATO megkezdte Szerbia bombázását. 1999. tavaszán a NATO a nemzetközi jogot sértve, a művelet ENSZ BT-ben történő megvétózása ellenére kezdett katonai beavatkozást, és Szerbia bombázásával több ezer civilt gyilkolt meg.

http://www.hidfo.ru/2016/03/nepszavazast-az-orszag-nato-tagsagarol-tomegdemonstracio-a-nato-ellen/

Putyint éltették a szerbiai tüntetők

Több ezren tüntettek Belgrádban a NATO és a Nyugat ellen vasárnap, az aktivisták Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsőítő transzparenseket hordoztak. A szervezők szerint mintegy 20 ezren vehettek részt a tüntetéseken. A tüntetők a szerbiai közszolgálati televízió épületénél is demonstráltak.

Az aktivisták azonnali népszavazást követeltek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásról, illetve annak elvetéséről.

A tüntetők a nap folyamán a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületéhez vonultak, hogy ott tiltakozzanak a “sajtó blokádja” ellen, amely akcióikat és követeléseiket kíséri.

A vasárnapi tűntetésen a Jugoszlávia elleni 78 napig tartó NATO légicsapások 17. évfordulójáról emlékeztek meg. A NATO 1999-ben 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát.

A tüntető tömeg orosz és szerb zászlókat lengetett, “Szerbia nem gyarmat” és “Állj ellen a megszállásnak!” feliratú transzparenseket emeltek magasba.

A jelenlegi szerb vezetés egykor Nyugat-ellenes álláspontot képviselt, most azonban olyan hangok hallhatóak Belgrádból, hogy Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, ugyanakkor katonailag semleges kíván maradni.

Az Oroszország-párti erők teret nyertek az április 24-ei előre hozott parlamenti választások előtt. Elemzők szerint a választásokon eldőlhet az, hogy Belgrád Moszkva, vagy Brüsszel felé fordul.
(Forrás: hirado)

Bal-Rad komm: Szerbia népe komolyabb falat lesz a cserkészeknek, mint a többi volt szocialista ország együttesen. Kiváltképp a NATO-tagságra való rábírás lesz majdhogynem lehetetlen feladat. Márpedig au EUs- tagság előtt a NATO-“védőernyője” alá kell behelyezkedni, és csak utána következhet a gazdasági legyalulás az EU-által. (Miután megtörtént a katonai megszállásos garancia!)

Szerbia népe nem felejt!

Probléma, reakció, megoldás – Brüsszeli kiadás

Tavaly láthattuk, hogy milyen reakciók és „megoldások” születtek a párizsi terrortámadás után. A hatóságok számára lehetővé vált számos régóta tervezett intézkedés megvalósítása. A hatás érthető módon Franciaországban volt a legkézzelfoghatóbb, ahol ideiglenesen felfüggesztették az alkotmányt, a parlament pedig három hónapra meghosszabbította a biztonsági és rendőri erőknek a szükséghelyzet kapcsán adott különleges hatalmat.

Hollande elnök pedig alkotmánymódosítást és a biztonsági erők költségvetésének növelését akarja elérni.

A terrortámadás természetesen más országokra is kihatott.

Nagy-Britanniában például a támadás előtt csökkenteni akarták a rendőrség költségvetését. A támadások után persze már nem volt nehéz meggyőzni a honpolgárokat és a csökkentést támogató politikusokat, hogy ilyen kritikus időkben balgaság lenne ezt meglépni, sőt, a rendőrségnek több pénzre van szüksége. Kiadáscsökkentés helyett tehát költségvetés-emelés jön.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig újult erővel lépett fel az EU hadsereg felállítása mellett.

Úgy tűnik, hogy a probléma-reakció-megoldás egyenletből még néhány elem hiányzik, hogy ez a bizonyos hadsereg fel is állhasson, de látjuk, hogy minden ebbe az irányba mutat. A hivatalos kommunikáció lényege, hogy ’a nemzeti biztonsági erők csúnyán leszerepeltek, így a hatalom konszolidációjára és együttes erőfeszítésre van szükség ez EU-n belül’.

Egyesek úgy gondolják, hogy a migrációs válság és a terrortámadások az EU és/vagy Schengen összeomlását és a határok lezárását fogják eredményezni – és való igaz, hogy bizonyos fokig láthatók ilyen lépések – de ez valószínűleg csak egy apró részlet a probléma-reakció-megoldás teljes képletében.

Sokkal valószínűbb, hogy az EU nem szétesni fog, hanem egyre több és nagyobb hatalom összpontosul majd az európai vezetés kezében, míg létre nem jön egy teljesen nemzetek felett álló kormány.

Csupán néhány napot kellett várni a terrortámadások után és a New York Times már arról írt, hogy „Európa valami újat lát, amit a titkosszolgálatok még nem”:

„Amennyiben bizonyítékot keresünk az európai titkosszolgálatok hatástalanságára a potenciális terroristákra vonatkozó információk megosztását és alkalmazását illetően, a halálos brüsszeli támadások elkövetőinek szerdai azonosítása kétségkívül elegendőnek bizonyul.
Az egyik támadót, Ibrahim el-Bakraoui-t tavaly már kitoloncolták Törökországból Hollandiába, azzal az erős gyanúval, hogy dzsihádista volt.
„Egyértelmű figyelmeztetésünk ellenére, miszerint külföldi terrorista harcossal van dolgunk, a belga hatóságok azt mondták, hogy nem voltak képesek kapcsolatot találni a terrorizmussal,” nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök egy ankarai sajtótájékoztatón.
Mára teljesen világossá vált, hogy az Iszlám Állam terroristáinak [és az őket irányító, finanszírozó, felfegyverző és kiképző embereknek a] tevékenysége és gondolkodása nemzeteken átívelő és nem veszi figyelembe az országhatárokat. A kérdés egyre sürgetőbb Európa számára a [terroristák] ellen folytatott harcban: Vajon ők képesek ugyanezt tenni?”

A laza stílusból könnyen azt feltételezhetnénk, hogy egy op-ed cikkről van szó, de nem ez a helyzet. A cseppet sem átlátszó kérdésre a választ is megkapjuk a cikkből:

„A kilátások nem túl ígéretesek. Szerdán újabb sürgető felhívások érkeztek egy páneurópai titkosszolgálat felállítására, ami képes lenne hatékonyan megosztani a különböző országokból érkező titkosszolgálati információkat. Az Európai Parlament tagjai különböző médiumok segítségével próbálták cáfolni a koordináció hiányát.”
„Bár alapvetően leküzdendő akadálynak számít a nemzeti büszkeség és a bürokrácia is, a szakértők [Ez a varázsszó nem maradhat el egy ilyen kondicionáló cikkből.] rámutattak, hogy még az egyes országokon belül is nehézkes az együttműködés a különböző ügynökségek között (egyedül Franciaországban 33 működik).
„A titkosszolgálatok természetükből adódóan megtartják maguknak a megszerzett információt,” mondta Jean-Marie Delarue, aki a szóban forgó ügynökségek megfigyelési kéréseinek elbírálásáért felelős ügynökség feje volt korábban.
„Az információ hatalom. A titkosszolgálatnál az embernek csak ellenségei vannak, barátai nem.”

Valószínűleg ez utóbbi a legigazabb mondat az egész cikkben.

Egy azonban biztos, a „megoldás” következő fázisának kivitelezése javában folyik. Adott egy újabb titkosszolgálati „bukás”, amire mi más lehetne a megoldás, minthogy még több hatalmat adunk nekik.  Nem egyértelmű? Sőt, ne csak hatalmat adjunk nekik, hanem legyenek központosítva, nemezetek feletti jogosultsággal. Minek azok az idegesítő nemzeti védelmi vonalak? Úgyis csak útjában állnak a titkosszolgálatoknak, akik így nem tudnak rendesen megvédeni bennünket.

Elvégre biztonságot akarunk, vagy nem? A sajtó persze teljes gőzzel támogatja a hivatalos vonalat. Még Brüsszel egykori polgármesterét is előrángatták az ügyben, aki megerősítette, hogy egy páneurópai FBI-ra van szükség a terrorizmus ellen.

„Egyre inkább nemzetközi szinten kell dolgozunk Európában. Természetesen szükségünk van valamiféle európai FBI-ra. Fel kell állítanunk egy egységes rendőrséget és titkosszolgálatot, ami az egész Uniónak dolgozik. Ma ezzel nem rendelkezünk, pedig erre van szükség. Meg kell mondanom, hogy a bilaterális együttműködések a különböző nemzetállamok között egyre szorosabbak. Sokat fejlődtek az elmúlt években.”

Végtére is kimondta a lényeget: a bilaterális kapcsolatok egyre szorosabbak, az illetékesek pedig buzgón tevékenykednek a színfalak mögött. A bürokrácia egyre erősebb és bár az EU látszólag a felbomlás szélén áll, igazából az ellenkezője történik. Az EU a hatalom konszolidációja felé halad.

Az üzenet lényege tehát, hogy a titkosszolgálati bukásra egy páneurópai FBI a válasz. Ha a titkosszolgálat nem működik, még több, még jobban központosított titkosszolgálat kell. Mi más…

Ez természetesen nem meglepő az alternatív híreket követő olvasók számára, akiknek valószínűleg nincs szüksége alapos magyarázatra, hogy átlássák a helyzetet, de ha valaki szeretné frappánsan megfogalmazni a lényeget azoknak, akik még csak most kezdik kapizsgálni, hogy valami nincs rendben, nézzék át ezt a régebbi összefoglalót a megrendezett eseményekről:

Semmi sem képes olyan hatalmat és momentumot biztosítani egy autokrata rezsim számára, mint egy látványosan erőszakos cselekmény, amelyben az áldozatok hirtelen és értelmetlenül vesztik életüket, lehetővé téve az autokrata számára, hogy a romokra felmászva a helyzet hősének kiáltsa ki magát. A tragédia hatására sokkos állapotba került közvéleményt ilyen helyzetekben lehet a legkönnyebben a legkegyetlenebb despotizmus felé terelni. A „biztonság” köpönyegébe burkolt despotizmus felé.

Az erőszakos és terrorista cselekmények SOHASEM szolgálják az átlagemberek hasznát. Mindig és kizárólag a hatalmi pozícióban lévőket erősítik.

Minden diktátor ilyen eseményekről álmodik, akkor is, ha bizonyos esetekben tényleg spontán létrejött terrorszervezetek spontán terrorista akcióiról van szó, ami az Iszlám Állam esetében éppen nem mondható el. Egy autokrata rendszer számára elengedhetetlen, hogy félelemben tartsa állampolgárait, hogy szükségét lássák a rosszfiúk ellen védelmet ígérő kormánynak.

Forrás: James Corbett.http://idokjelei.hu/2016/04/problema-reakcio-megoldas-brusszeli-kiadas