Több mint tízezren tüntettek a NATO ellen Szerbiában; a vasárnap tartott megmozduláson számos ellenzéki erő képviselői vettek részt, és népszavazást követelnek az ország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
Február 19.-én Tomislav Nikolic szerb államfő aláírta az ország NATO-val kötött együttműködési megállapodását. A szerb törvényhozók ratifikálták az egyezményt, ami teljes mozgásszabadságot biztosít a NATO-nak Szerbia területén, tagjainak pedig diplomáciai mentességet biztosít. A lépés következtében országszerte tüntetéssorozat kezdődött.
Számos ellenzéki mozgalom képviselői vettek részt a fővárosban tartott vasárnapi megmozduláson, köztük Szerbia Demokrata Pártja, ami népszavazás kiírását követeli a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ugyanis, a kormány annak ellenére írt alá együttműködési megállapodást a NATO-val, hogy a közvélemény-kutatások rendre azt mutatják: a társadalom abszolút többsége elutasítja a NATO-csatlakozást.
A Dveri mozgalom vezetője, Bosko Obradovic követelte, hogy április 24.-én az előrehozott országgyűlési választások mellett a NATO-csatlakozásról is tartsanak referendumot. A politikus az erre vonatkozó kérvényt március 24.-én adta be; annak évfordulóján, hogy a NATO megkezdte Szerbia bombázását. 1999. tavaszán a NATO a nemzetközi jogot sértve, a művelet ENSZ BT-ben történő megvétózása ellenére kezdett katonai beavatkozást, és Szerbia bombázásával több ezer civilt gyilkolt meg.


http://www.hidfo.ru/2016/03/nepszavazast-az-orszag-nato-tagsagarol-tomegdemonstracio-a-nato-ellen/



Putyint éltették a szerbiai tüntetők

szerb
Több ezren tüntettek Belgrádban a NATO és a Nyugat ellen vasárnap, az aktivisták Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsőítő transzparenseket hordoztak. A szervezők szerint mintegy 20 ezren vehettek részt a tüntetéseken. A tüntetők a szerbiai közszolgálati televízió épületénél is demonstráltak.
Az aktivisták azonnali népszavazást követeltek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásról, illetve annak elvetéséről.
A tüntetők a nap folyamán a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületéhez vonultak, hogy ott tiltakozzanak a “sajtó blokádja” ellen, amely akcióikat és követeléseiket kíséri.
A vasárnapi tűntetésen a Jugoszlávia elleni 78 napig tartó NATO légicsapások 17. évfordulójáról emlékeztek meg. A NATO 1999-ben 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát.

A tüntető tömeg orosz és szerb zászlókat lengetett, “Szerbia nem gyarmat” és “Állj ellen a megszállásnak!” feliratú transzparenseket emeltek magasba.
A jelenlegi szerb vezetés egykor Nyugat-ellenes álláspontot képviselt, most azonban olyan hangok hallhatóak Belgrádból, hogy Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, ugyanakkor katonailag semleges kíván maradni.
Az Oroszország-párti erők teret nyertek az április 24-ei előre hozott parlamenti választások előtt. Elemzők szerint a választásokon eldőlhet az, hogy Belgrád Moszkva, vagy Brüsszel felé fordul.
(Forrás: hirado)
Bal-Rad komm: Szerbia népe komolyabb falat lesz a cserkészeknek, mint a többi volt szocialista ország együttesen. Kiváltképp a NATO-tagságra való rábírás lesz majdhogynem lehetetlen feladat. Márpedig au EUs- tagság előtt a NATO-“védőernyője” alá kell behelyezkedni, és csak utána következhet a gazdasági legyalulás az EU-által. (Miután megtörtént a katonai megszállásos garancia!)

Szerbia népe nem felejt!