Végre valaki kivallotta a bűnösök közül

Persze csak mert érdekében áll jelenleg. A devizahitelesek helyzetének rendezését sürgette az álszent Surányi György, aki szerint a kialakult helyzetért az első Orbán-kormányt, az akkori ellenzéket, a jegybank akkori vezetőit, a pénzügyi felügyeletet, a kereskedelmi bankokat és nem utolsó sorban a tudatlan és politikai analfabéta hitelt felvevőket is felelősség terheli.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerdán Nyíregyházán, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének felkérésére a helyi főiskolán tartott előadásában úgy vélte, hogy a devizahitelesek helyzetének gyors rendezésére van szükség, hiszen minél tovább húzódik a teljes megoldás, annál mélyebb sebeket kap a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer.

Különösen "fájónak" nevezte, hogy az eddigi intézkedések nem térnek ki annak a 120 ezer családnak a "sorsára", amelyek évek óta nem tudják a felvett kölcsönüket törleszteni.

Az egykori jegybanki vezető aki 1990 és 1991, majd 1995 és 2001 között kétszer is irányította az MNB-t, azt hangsúlyozta, hogy "minden késedelem jelentős költségekkel, kiadásokkal jár", egyre drágábban lehet kezelni - ahogy fogalmazott - a súlyos gazdasági és társadalmi problémát.

Orbán alatt vezették be

A nagy számú közgazdász hallgató, illetve oktató előtt Surányi György kifejtette: a devizahitelezést 2001. júniusában az első Orbán-kormány idején, a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére, a kabinet támogatásával, az akkori parlament döntésével vezették be. "És persze az ellenzék asszisztálásával", amelynek 2002-es kormányra kerülése után lett volna lehetősége a beavatkozásra, a jelentősen növekvő hitelállomány korlátozására - tette hozzá. Az ügyfeleket pedig azért terheli felelősség, mert, mint mondta sokan vettek fel devizahitelt fedezet nélkül, holott az ilyen hiteleket csak azoknak lett volna szabad elérhetővé tenni, akik devizabevétellel rendelkeztek.

Surányi György kijelentette: így 2001 és 2007 között olyan pályára lépett a magyar gazdaság, amely fenntarthatatlan volt és amely külső, illetve belső eladósodást eredményezett. Szerinte a helyzet kezelése sem volt megfelelő, pedig a 2010-es kormányváltás után sokan bíztak a megoldásban. Miután ez késett, a szakemberek 2011-ben javaslatokkal álltak elő, szorgalmazták a hitelek forintosítását, amelynek költségeit nagyobb részben a bankoknak, kisebb hányadban az államnak és az ügyfeleknek kellett volna állniuk - idézte fel. Akkor 210 forint volt a svájci frank árfolyama, így a törlesztőrészletek 40-45 százalékkal csökkenhettek volna. A bankoknak - a számítások szerint - 400, míg a költségvetésnek évi 40-45 milliárd forintjába került volna a "kölcsönmentés", de a javaslatot nem fogadták be - mondta.

Ehelyett 2011 őszén jött első intézkedésként a végtörlesztés, ami - mint a volt MNB-vezető állította - nem a bajban lévőket célozta meg, a gazdagabb rétegnek jelentett "hatalmas nyereséget". Aztán az árfolyamgát enyhített a feszültségen, de a nem fizetőkkel az sem foglalkozott. Most újra kire is szavaztatok, csak nem Orbánra?

Szakemberekre kéne hallgatni

Surányi György a 2014. nyarán hozott intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az igazságtalanul a bankokat teszi egyedül felelőssé a kialakult helyzetért, és mintegy 1000 milliárd forinttal terhet jelent számukra(2011-es javaslat; A házuk utáni törlesztésükhöz az állam adna kamattámogatást, a fizetni így sem tudóknál kezességet vállalna, ők pedig a bentlakásért fizetnének bérleti díjat, így lakhatási joguk megmaradna, míg ingatlanjukra jelzálog kerülne.. - szerintünk ez is csak a sz..rnak egy pofon).

Hírfigyelő Szolgálat

Gazdasági közhangulat Európában - Elemzés

A magyar fogyasztók 72 % látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a második negyedévhez viszonyítva a kormány állítása szerint: a magyarok második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét. Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből vásárolnak.

Borús a hangulat Európában. Ha a világ egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96%), valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88%). Említést érdemel a franciaországi 87 százalékos mutató is. Más régiók néhány országában is meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban látják.

Spórolnánk, felújítanánk a lakást, ruházkodnánk – csak nincs miből? Úgy fest, hogy nincs! Míg nálunk a válaszadók egyharmadának (33 %) nem marad szabadon elkölthető pénze (a hitelek és számlák kiegyenlítése, valamint az élelem beszerzése után), addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva. A kérdésre, hogy miután fedezte létfenntartási költségeit, mire akarja költeni megmaradó pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint legtöbben félretesznek (27%). További sorrend: felújítják lakásukat (23%), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22%), új ruházati cikket vásárolnak (21%), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást terveznek (18-18 %) vagy új informatikai eszközöket szereznek be (16%). A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.

A második negyedévhez képest majdnem mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és számítástechnikai termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal, egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a nyaralást/utazást tervezőké is. A magyarokétól eltérő vásárlási szándékokat mutatnak az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben félretesznek (36%), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32%), harmadikon a nyaralás/utazás következik (30%), majd a hitel, kölcsön törlesztése (25%), otthonon kívüli szórakozás (24%), lakás felújítása, illetve felszerelése (23%), valamint modern technológiai termékek vásárlása (17%). Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy nyugdíjalapba befizetni. Ami a fogyasztók aggodalmait illeti: világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a legnagyobb gondot. Magyarországon a válaszadók 28 százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8 százalékponttal csökkent.

Kisebb lett nálunk a munkahelyek biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is: 29 százalékról 27-re csökkent. Hazánkban az első és második legnagyobb gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje: egészség (18%), emelkedő élelmiszerárak (16%), gyerekek képzése és jólléte (15%). Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában: Munkahelyek biztonsága (21%), gazdaság helyzete (20%), háztartási energia számláinak emelkedő összege (19%), egészség (17%), gyerekek képzése és jólléte, valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12%). A háztartási energiaárak növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százaléknak. A terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.

Összegzés - Mire költenek?

Ha a vizsgált hatvan ország átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54 százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát. Összességében 1-1 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49%), nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12%) vagy nyaralásra, utazásra fordítanának pénzükből (36%). Globálisan a megkérdezettek nagyjából egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34%), illetve otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31%). Az összes válaszadó egynegyed része új technológiára költene; ez 2 százalékponttal kevesebb. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét. A magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik lakásukat (22%). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be részvénybe vagy befektetési alapba (20%).

Hírfigyelő Szolgálat

Az egykori kommunista jól értékelt, a liberális német szóvivő sértődötten

Angela Merkel nem osztja Mihail Gorbacsov véleményét az ukrán válságról és a Nyugat szerepéről - jelezte a német kormányszóvivő november 10-én a német kancellár és a volt szovjet pártfőtitkár megbeszélése előtt.

Steffen Seibert tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a német kormány a közelmúlt történelmének kiemelkedő alakjaként tiszteli Mihail Gorbacsovot, és ezen nem változtat, hogy a kancellár és a volt szovjet vezető találkozóján „valószínűleg értékelési különbségek” mutatkoznak majd az ukrán válság kérdéseit illetően. A megbeszélés bizalmas, és ezért nem tervezik, hogy tartalmáról tájékoztatják a sajtót - tette hozzá a kormányszóvivő, akit azonban tovább faggattak arról, hogy a német kormánynak mi a véleménye Gorbacsov hét végi berlini nyilatkozatáról, miszerint a világ új hidegháború küszöbén áll, és ezért a Nyugat a felelős, egyebek között a NATO keleti bővítése és az ukrán válsághoz vezető „rövidlátó politika” miatt.

Steffen Seibert Gorbacsov helyzetértékelésével kapcsolatban megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy nem a NATO, hanem Oroszország sértett nemzetközi jogot a Krím illegális bekebelezésével, Kelet-Ukrajna destabilizálásával és az Ukrajna szuverenitását garantáló Budapesti memorandumból fakadó kötelezettségei megszegésével. Hoppá, csakhogy a nyugati felforgatás következménye volt csupán az orosz válasz Ukrajna sorsára. Emlékezzetek, hiszen a Majdan téren kezdődött minden és ott még Putyin ezen lépései nem körvonalazódhattak. A német kormány a nevén nevezi a dolgokat, ha a nemzetközi jog előírásainak megsértését tapasztalja, és nincs egyedül, hanem európai és transzatlanti partnereivel közösen lép fel - tette hozzá a szóvivő. Megjegyezte, hogy a kelet- és közép-európai országok önálló, szabad döntésük alapján csatlakoztak az atlanti szövetséghez. Oroszország „is profitált abból, hogy számos kelet- és közép-európai ország a kommunizmus bukása után a demokrácia, a piacgazdaság, a jogállamiság, valamint az európai és transzatlanti döntéshozatali struktúrák mellett döntött, méghozzá a bővülő gazdasági kapcsolatok és a stabilitás révén", a NATO pedig „továbbra is készen áll a konstruktív együttműködésre Oroszországgal” - fejtette ki a német kormányszóvivő.

Mihail Gorbacsovot a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója (1989 - az Európa szintú csendesgyilkos lelkiterrorista felforgatás nem véletlenül kap ilyen hangsúlyt az európai és a hazai porondon - inkább tor a Nemzetek önrendelkezése felett) alkalmából szedték elő színpadi díszletként és a " német állami" (a lelki nyomorban vágyott szabadság hamis) ünnepségének egyik díszvendége volt.

Gölöncsér Miklós

ENSZ: Rendkívüli állapot van szerintük!

Rendkívüli ülésre hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát közép-európai idő szerint november 12-én, azaz ma estére, hogy megvitassák a kelet-ukrajnai helyzetet az orosz hadoszlopok behatolásáról szóló hírek tükrében. A világszervezetnél dolgozó diplomaták az AFP-nek elmondták, hogy az ülést az Egyesült Államok kérésére hívták össze sürgős jelleggel. Eközben Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára Brüsszelben újságírók előtt megállapította, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet egyre inkább „virtuálissá” válik, és felhívta a figyelmet a konfliktus továbbterjedésének veszélyére. Itt felvetődhet, hogy csak a jelenlegi határokon belüli állapot eszkalálódására gondolnak, vagy akár más - szomszédos - országokra is átterjedhet az atlantista felforgatás. Mint mostanában nálunk is kezdik a hangulatgerjesztést a bal-liberális körök.

„A fegyvereknek e folyamatos áramlása a térségbe egy nyíltabb konfrontációhoz vezethet, ezt pedig nem akarjuk” - mondta Zannier, kifejezve aggodalmát, hogy a válság eszkalálódhat. Alapvetően fontosnak nevezte a politikai eszközök alkalmazását. Ezzel összefüggésben felszólította az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást Kijevre és Moszkvára a minszki megállapodás „felélesztésére", mivel jelenleg - mint fogalmazott - a tűzszünet pusztán papíron létezik. A korábban kötött minszki megállapodást - amely lehetővé tette a tűzszüneti egyezményt - az EBESZ főtitkára a létező legjobb választásnak minősítette. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai főparancsnoka szerdán Szófiában megismételte az előző napon egy Nápolyhoz közeli katonai támaszponton elhangzott bejelentését, miszerint Oroszországból több katonai oszlop lépett be Kelet-Ukrajnába. Mint mondta, páncélosokról, légvédelmi rendszerekről és katonai alakulatokról van szó. „Az elmúlt két napon ugyanazt tapasztaltuk, mint amit az EBESZ megfigyelői. Orosz harci felszerelésekből, orosz harckocsikból, orosz légvédelmi rendszerekből, orosz tüzérségből és harci egységekből álló oszlopokat láttunk” - mondta. Az amerikai tábornok aggodalmát fejezte ki az „egyre élénkülő mozgás” miatt, és felszólította a szemben álló feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi határokat. Az orosz védelmi minisztérium cáfolta a NATO európai főparancsnokának nyilatkozatát. „Már felhagytunk azzal, hogy figyeljünk Philip Breedlove tábornok alaptalan kijelentéseire az állítólag Ukrajnába behatolt, általuk észlelt orosz katonai oszlopokról” - jelentette ki Moszkvában Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint sem a múltban, sem jelenleg semmilyen tény nem támasztja alá ezeket az állításokat, az orosz hadsereg nincs jelen Kelet-Ukrajnában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma szintén nyilatkozatot adott ki, miután telefonbeszélgetést folytatott John Kerry amerikai külügyminiszterrel. Ebben létfontosságúnak nevezte, hogy az érintett felek betartsák Kelet-Ukrajnában a tűzszüneti megállapodást. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a minszki megállapodások megszegése.

Bakta Lóránt

Kijev csak akkor kap szenet Donyeckből, ha leállít minden ellenséges tevékenységet

A Donyecki Népi Köztársaság addig nem szállít szenet Kijev számára, ameddig folytatódik az ellenséges tevékenység az ország területén - ezt Alekszej Granovszkij, donyecki energiaügyi miniszter jelentette ki. A miniszter emlékeztette Kijevet, hogy júliusban már nem fizette a bányászok béreit. Emellett kiemelte, hogy a donyecki csapatok minden bányát ellenőrzés alatt tartanak a korábbi Donbassz régió területén, és annak, hogy Kijev felé meginduljanak a szénszállítmányok, két feltétele van: Kijevnek le kell állítania minden ellenséges tevékenységet, és visszafizetni a bányászok felé fennálló tartozását, akikről Kijev megfeledkezett és emiatt több hónapig nem kaptak fizetést.

Korábban Jurij Prodan ukrán energiaügyi miniszter kifejtette, hogy Kijev nem tud elég szenet venni az afrikai országokból, emiatt két lehetőségük van: Oroszországból kell venniük, vagy a Donyecki Népi Köztársaságból.

A széntüzelésű erőművek leállása miatt Ukrajna jelentős része áram nélkül maradhat a télen, ha nem oldják meg ezt a problémát. Novemberi jelentések szerint a délkeleten zajló hadműveletek miatt Ukrajna elvesztette szénbányáinak 80%-át, ami az ország áramszükségletének 30%-át fedezte korábban. Az ukrán energiaügyi miniszter szerint Ukrajna magánvállalatokon keresztül 4 millió tonna szenet fog venni Oroszországból még 2014 végéig, mert a nyugati országok nem tudják megoldani ezt a problémát.

http://www.hidfo.net/2014/11/12/kijev-csak-akkor-kap-szenet-donyeckbol-ha-leallit-minden-ellenseges-tevekenyseget

Berlin jelzett: kuss van Viktor! (Viktor pedig ért a szóból…és végrehajt!)

Jelezte Berlin az Orbán-kormánynak, hogy nincs helye a különutas politikának, így a miniszterelnök kész változtatni a politikáján, jelenleg a fordulat előkészítése zajlik – állítja egy magas rangú fideszes forrás. Ám egyelőre ennek nem látni a jeleit, igaz, forrásaink szerint az erősen centralizált kormányzati rendszer csak nagyon lassan lenne képes irányt változtatni.

„Erős jelzéseket kaptunk, hogy mit vár tőlünk Németország” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egy magas rangú, a nemzetközi kapcsolatok szervezésében fontos szerepet vivő politikusa azt hangsúlyozva, hogy fordulat előtt áll a magyar külpolitika. Szerinte egyelőre csak informális csatornákon keresztül, de jelezték Angela Merkel környezetéből, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfogadhatatlannak tartják Magyarország különutas politikáját, de azokban a kérdésekben sem tudják maradéktalanul támogatni Orbán Viktor kormányát, amelyekben az Egyesült Államok, a nyugati sajtó bírálja hetek óta.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szeptemberben kezdődött amerikai nyomásgyakorlást eleinte nem tartották súlyos problémának a miniszterelnök környezetében. Úgy vélték, egy is egy olyan „harc” lesz, mint a 2010 után indul EU-s nyomásgyakorlás, melyet a küzdelmet egyébként is kedvelő Orbán engedmények árán, de meg tudott nyerni. Október végén a Fidesz és a kormány vezető politikusait sokkal jobban zavarták a netadó elleni tüntetések, a tömeg nagysága, mint az Egyesült Államok korrupciós vádjai. Igaz, azt is állították: tudják, hogy az USA nem egy konkrét gazdasági ügy, sokkal inkább a kormány orosz-barátsága miatt bírálta az országot.

A magas rangú fideszes forrás most viszont azt állította a hvg.hu-nak, Orbán megértette a németek üzenetét. A fideszes politikus arról beszélt, a miniszterelnök az utóbbi napokban személyesen tájékozódott Németországban, de itthon is tárgyalt kül- és biztonságpolitikai szakértőkkel. Így forrásunk szerint ha nem is vesz azonnali fordulatot, de megindult a magyar külpolitika és diplomácia áthangolása a német külpolitikához igazodva.

„Nem történhet meg még egyszer”

„Az oroszok világossá tették, hogy egy pufferzónát akarnak kialakítani köztük és a NATO között, és ennek érdekében még a nemzetközi jogot is hajlandóak megsérteni.” „Ennek megsértését nem fogadhatjuk el.” „Érdekünkben áll egy stabil és független Ukrajna.” „Fiatal koromban közös magyar-szovjet határ volt. Ez nem történhet meg még egyszer” – ilyen erős, a korábbi oroszellenes szankciókat kikezdő nyilatkozatihoz képest mindenképpen újszerűnek tűnő mondatok olvashatók abban az interjúban, melyet Orbán Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel közösen adott a Die Weltnek.

Forrásaink szerint a Fideszben és a kormányban nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek az interjúnak, melyben a miniszterelnök az Európai Unióról többször is pozitívan beszélt, a közös célokról és értékekről beszélve folyamatosan első személy, többes számot („wir”) használt. Több alkalommal is dicsérte a német politikát és gazdaságot, sőt leszögezte: Magyarország az ukrán válság és Oroszország ügyében mindenben „igazodik” a német külpolitikához. Kérdésünkre, hogy ez nem a Fidesz kommunikációjában bevett „kettős beszéd”-e, forrásunk állította, most másról van szó.

Márpedig a német külpolitika változóban van. Seehofer az interjúban ki is jelentette: „hónapokkal ezelőtt még megbíztam Valgyimir Puytinban, jóhiszemű voltam, de ma már nem vagyok az”. Bár hangsúlyozta, hogy a katonai fellépés teljesen kizárt, de a bajor miniszterelnök szerint nincs más lehetőség, „a Nyugatnak össze kell hangolnia” Oroszország-politikáját, „elszánt cselekvésre” van szükség. „Ennek az útnak nincs alternatívája” – szögezte le az interjúban. Márpedig Seehoffer a Merkellel szövetséges Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Orbán Viktor egyik legfontosabb németországi támogatója. A bajor miniszterelnök most is megvédte a szociáldemokraták és zöldek kritikáival szemben vendégét, aki két évvel ezelőtt járt utoljára Münchenben.

Egy, a német-magyar kapcsolatokat ismerő, egy kormányzati háttérintézménynek dolgozó szakember a hvg.hu-nak azt mondta, Berlin felismerte, hogy a helyzet elfajult, a putyini politika kiszámíthatatlanná vált. A szakember szerint a németek látják, egyelőre nincs lehetősége annak a politikának, melyet Merkel még az ukrajnai tüntetések, a krími válság idején kiaknázhatónak vélt: az orosz energiahordozóknak kitett német gazdaság érdekeit figyelembe véve akkor még közvetíteni próbált Moszkva és Washington között. Fideszes forrásaink szerint Orbán egyébként eddig is próbált igazodni a német külpolitikához, partnereinek többször hangsúlyozta, ő csak olcsó energiát próbál biztosítani a német iparnak – ezzel növelve Magyarország versenyképességét –, az orosz gázt szállító Déli Áramlat megépítésével csak azt szeretné elérni, amit Németország az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlattal.

Az ügy belpolitikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő szakember szerint a magyar diplomácia nagy hibája, hogy fáziskésésben van, nem vette időben észre a német fordulatot, Berlin igazódását az amerikaiakhoz. Szerinte ez összefüggésben van azzal is, hogy az új külügyminiszter és a külföldi hírszerzést felügyelő Lázár János nem rendelkezik megfelelő diplomáciai tapasztalattal. Ráadásul Szijjártó Péter az ukrajnai válság kellős közepén látott neki a Külügyminisztérium átszervezésének, ahonnan szakembereket rúgtak ki. (Arról, hogy a bénult külügy az amerikai pofont sem volt képes előre jelezni Orbánnak, és ennek mi az oka.)

Itt lenne az idő!

„Elég belenézni a nagyköveteink jelentéseibe, hogy lássuk, milyen a magyar külpolitika megítélése külföldön, mint gondolnak rólunk már a németek is” – állította az egyik fideszes forrás. Szerinte az elmúlt napokban több bírálat is érte „házon belül” Szijjártót.

A német, és a nyomában várható állítólagos magyar külpolitikai fordulatról megkérdeztünk több, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kormányzati és fideszes politikust. Forrásaink egyben egyetértettek: „nagyon rossz”, egyesek szerint „borzalmas” állapotban vagy a magyar diplomácia. A várható fordulatról beszélő fideszes forrás szerint a miniszterelnök sokszor ez európai választókhoz, és nem a politikai elithez beszélt – amikor az EU-t, vagy a Moszkvával szembeni szankciókat bírálta –, ám nem vette észre, és erre nem is figyelmezették, hogy ezzel „gyengíti” a diplomáciánkat, „károkat okoz” a manőverezésben.

Ami igazán ártott

Többen is úgy vélik a Fideszben, hogy elhibázott dolog volt a nyári tusnádfürdői előadásban „illiberális” államról beszélni, mert ezt felkapta a teljes nyugati sajtó, de a külföldi politikusok is ezen „rugóznak”. Mint arról korábban beszámoltunk, azóta Orbán maga is magyarázza ezt a kifejezést szűkebb körű beszélgetéseken is azt hangsúlyozva, hogy ez csak az „unortodoxnak” egy változata és azt akarta mondani, hogy az ideológiák ideje lejárt, gyakorlatiasnak kell lenni a problémák megoldásában. Szeptember végén a hvg.hu parlamenti tudósítójának például azt fejtegette, hogy az amerikai demokrácia – például a rendőri fellépésekben – is sok tekintetben „illiberális”.

A Die Weltnek is hosszasan magyarázkodott, arról beszélt, hogy nem szereti, ha jelzőket illesztenek a „demokráciához”, mert a pártállami rendszer is demokráciának tartotta magát, csak hozzátette, hogy „népi”. Bár nem fejtette ki bővebben, hogy pontosan mit ért alatta, azt mondta, megvan a veszélye annak, hogy az ideológiailag vezérelt „liberális demokrácia” antidemokratikus legyen, mert nem veszi figyelembe a „nép” aktuális problémáit.

Az illiberális kifejezés miatt Szijjártó is magyarázkodhatott szerdán Berlinben. A külügyminiszter azt állította, a kormányfő „soha nem állította, hogy Magyarország számára példakép volna Kína vagy Oroszország”. (Ez így nem igaz: Orbán azt mondta, ezek a rendszerek nem liberálisak, mégis képesek „sikeressé” és „versenyképessé” „tenni nemzeteket”, a második Orbán-kormány intézkedései pedig „értelmezhetők innen is”. „Érdemes” elszakadni a nyugati ideológiáktól és így megszervezni és versenyképessé tenni a magyar közösséget.)

Ám azt a kormányzat középszintű vezetői nem tudták megerősíteni, hogy megszültetett volna a döntés az említett fordulatról. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az erősen központosított kormányzati döntéshozatalban lassan szivárognak le az információk – mint egy forrásunk fogalmazott: a Fidesz vezetősége hamarabb értesül a fajsúlyos döntésekről, mint a helyettes államtitkárok –, így nem is zárták ki ennek a lehetőségét. Egy korábban a külügyminisztériumban dolgozó forrás szerint ha lesz is változtatás, az apparátust erről csakis Szijjártó berlini útja után értesíthetik (a külügyminiszter szerdán kezdte el német tárgyalásait). Véleménye szerint ha a német politika látványosan odaáll az amerikaiak mellé, a miniszterelnöknek sem marad más választása.

A fordulatról beszélő forrás szerint több irányból is győzködik a miniszterelnököt. Orbán meghallgatta többek között Gottfried Pétert, aki több kormánynak is dolgozott, most a kormányfő EU-ügyi főtanácsadója, beszélt a Fidesz európai parlamenti képviselőivel, így Szájer Józseffel is. Ugyanakkor szinte minden héten ki fog utazni valaki a kormányból és a Fideszből Berlinbe egyeztetni, így a CDU vezetőivel is tárgyalnak.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Miniszterelnökségen a kitiltási botrány után szinte kizárólag arra összpontosítottak, figyeltek, hogy magyar ügyben megszólal-e Merkel, illetve a CDU bármelyik vezetője. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a hetekben két magas rangú német politikus is Magyarországon járt: Michael Roth, a nagykoalíciós kormány európai ügyekkel foglalkozó szociáldemokrata külügyi államtitkára, valamint Hans-Peter Friedrich, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője. Bár egyes esetekben a hangsúlyok eltérőek voltak, a sajtóbeszélgetéseken kiderült, a Merkel-kormány határozott szándéka, hogy Orbánt letérítse a különutakról. Ám az nem derült ki, hogy ez érinti-e a kormány belpolitikai intézkedéseit is, márpedig korábban fideszes források elismerték, az amerikaiak valóban komolyan követelik, hogy a Miniszterelnökség szálljon le például a civil szervezetekről.

Majd később

„Mintaállamnak” nevezte Orbán kedden Azerbajdzsánt és fogadta a Nyugaton diktátornak tartott elnökét. Szerdán bejelentették, tovább növelik a német tulajdonú RTL-t célzó reklámadó mértékét, továbbra is nyomás alatt tartják a Norvég Alapból pénzt kapó civileket, korábban kiderült, Varga Mihály nem engedi el az USA-ból korrupciógyanúval kitiltott NAV-elnök kezét. Egyelőre jele nincs annak, hogy a forrásunk által említett fordulat bekövetkezett volna. Volt olyan fideszes politikus, aki úgy vélte, ha döntött is Orbán arról, hogy átpozicionálja a politikáját, akkor is csak hetek múlva lehet majd látni a hatásait.
(HVG)

Bal-Rad komm: “…hetek múlva lehet majd látni a hatásait.”

Néhány héten belül megtudhatja mindenki, hogy a MAFFIAÉRDEKEK mindenképpen felülírták a NEMZETI ÉRDEKEKET!

Hirtelen ki fog derülni, hogy szó nincs (nem is volt!) bármiféle korrupcióról! “Putyin pincsik” márpedig vannak, és az Európai Unió a legnagyszerűbb találmány, amihez tartoznunk pedig egyenesen a MI NEMZETI ÉRDEKÜNK! Oda hát az uniós zászlót Kövér Laca háta mögé a parlamentben!

“Amerika az amerikaiaké!” Európa a Németeké! Németország meg Amerikáé! Megüzente Angela!

Viktorunk meg megértette a képletet! Ha ez jelenti a bankszámla biztonságát! – hát legyen így!

Rekord: 40 ezer magyar cég szűnhet meg idén

Az év egészét tekintve akár 40 ezerre is emelkedhet Magyarországon a törölt cégek száma, ez a valaha mért legmagasabb érték - közölte az MTI-hez szerdán eljutatott sajtóközleményében az Opten Informatikai Kft.

Az év végére a cégbíróság által törölt cégek száma elérheti a 40 ezret is, ami 20 százalékos növekedést jelez a 2013-as adatokhoz képest. A megszűnő cégek száma 2014 februárja óta tartósan meghaladja a havi háromezret, és folyamatosan emelkedik. Októberben a cégbíróság 4069 céget törölt a nyilvántartásból, ami az eddig a cégstatisztikában mért legmagasabb érték.

Tóth Tamás igazgató a közleményben kifejtette, hogy "az előző év második fele óta havonta 1500-2000 cég szűnt meg úgy, hogy a törlést felszámolási eljárás előzte meg. Az elmúlt három hónapban azonban összesen 3200 ilyen esetet regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy a megszűnési okok között gyors ütemben szorul vissza a felszámolás".

Véleménye szerint ez annak köszönhető, hogy lassan kifut a rendszerből a 2012-es nagy felszámolási hullám hatása, az akkor indult eljárások idén az első fél évben zömmel lezárultak.

Az októberi törlések közül 674-et előzött meg végelszámolási eljárás. Tóth Tamás szerint örvendetes, hogy a megszűnéshez vezető eljárások között nő a végelszámolások szerepe, hiszen ez az eljárástípus jelenti egy társaság megszűnésének "legtisztább módját". Rámutatott arra is, hogy bár "a törölt cégeken belül a végelszámolással megszűnt vállalkozások arányának növekedése dicséretes, ugyanakkor az arány még mindig csak 16 százalék, ami azt jelzi, hogy érdemi áttörés nem született a hazai üzleti etikában".

Az induló eljárások között 2014-ben már a kényszertörlés dominál: 2013-ban egész évben 16 500 ilyen határozatot hozott a cégbíróság, most azonban csak az elmúlt három hónapban több mint 8800-at. Ez is azt mutatja az Opten szerint, hogy a hatóságok elkötelezték magukat a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazása mellett.

MTI

Varsóban megtörténik, ami Budapesten nem sikerült

Varsóban a rendőrök és provokátorok közti összecsapásokba torkollott a lengyel jobboldali szervezetek függetlenség napi felvonulása - a fokozott rendőri készültséggel és kordonokkal biztosított felvonulásból minden előzmény nélkül kivált egy kis létszámú keménymag, aki pirotechnikai eszközökkel és marokkövekkel támadt a rendezvényt biztosító rendőrökre. A provokációt követően hamar elszabadult a pokol, a rohamrendőrök vízágyúval kezdték oszlatni a több tízezres tömeget és mintegy 300 embert őrizetbe vettek (legkevesebb 276-ról tudni).

A felvonulás jobboldali és szélsőjobboldali szervezetek közös felvonulása volt, többek közt részt vett rajta a Radikális Tábor és az Összlengyel Fiatalság nevű mozgalom. A függetlenség napi rendezvényen több tízezer ember vonult fel. Ez egy viszonylag közepes méretű tüntetésnek számít, tekintve, hogy Lengyelországban ugyanúgy lezajlott az a jobbratolódás, ami hazánkban és a térség más országaiban is.

Ez a folyamat egy összeurópai trendnek számít, ami a kelet-európai országokban válik leglátványosabbá - a szinte kivétel nélkül nyugati ellenőrzés alatt tartott jobboldali szervezetek az Európai Unió és Washington eszközeivé válnak, mivel a jobboldali mozgalmak nincsenek tudatában saját erejüknek, nincsenek tisztában azzal, hogy ők a legjobb eszközök arra, ha valamilyen külső hatalom változást akar elérni az országban.

Minek köszönhető, hogy Lengyelországban megtörténik, ami Magyarországon egyelőre nem sikerült?

Ez egy kelet-európai trend, aminek első lépését Ukrajnában láthattuk. A kijevi forradalom során a nyugati hatalmak részben lefizették, részben érzelmeikre és ösztönszinten hatva bevonták a felforgatásba a jobboldali szervezeteket. Az olyan nemzetiszocialista szervezetek mint a Jobboldali Szektor voltak a kijevi atlantista forradalom motorja, melynek eredménye végül a legitim kormány elzavarása lett. A látszólag pozitív irányú változásnak azonban van egy sajátossága, ami kicsit más összefüggésbe helyezi a kelet-európai jobboldalt: Kijevben egy olyan hatalmi struktúrát alakítottak ki a nyugatról vezérelt puccs után, amiben a nyugati hatalmak funkcionáriusai vannak meghatározó pozícióban, emellett befolyásos posztokat kaptak a szélsőjobboldali szervezetbe beépített ügynökeik is. Ez egy olyan felállás, aminek első sajátossága biztosítja, hogy az ország nyugati kontroll alatt maradjon, második pedig, hogy az országot eszközként fel lehessen használni a NATO Oroszország elleni háborús készülődésében, és a szélsőjobboldali retorikán keresztül ukrán fiatalok százezreit tudják mozgósítani az amerikai imperializmus útjában álló Oroszországgal szemben. Ezeknek a jobboldali szervezeteknek sajátossága az oroszellenesség is, amiről a nyugat beépített emberei gondoskodnak.

Mi köze mindennek Varsóhoz? A kijevi forradalom motorját olyan jobboldali mozgalmak alkották, melyek a lengyel jobboldal folyamatos támogatását élvezték. Az ukrán jobboldal lengyel jobboldali szervezetektől kapott rendszeres anyagi támogatást, így a döntő pillanatban kénytelenek voltak az elvárásaik szerint cselekedni, ha nem akarják egyik pillanatról a másikra elveszteni ezt a támogatást. A lengyel jobboldali szervezetek túlnyomó többsége szintén alapjaiban oroszellenes, mert Lengyelország egy stratégiai fontosságú régió a NATO Oroszország elleni háborús készülődéséhez.

Varsóban Washington aktivizálta a jobboldali szervezeteket, az amerikai érdekérvényesítés vonta be őket a felforgató tevékenységbe. A jobboldali szervezetek ugyanis stratégiai fontosságú zsarolási potenciállal bírnak: Washingtonnak megvannak a maga elvárásai a kormánnyal szemben. Ha a kormány nem teljesíti ezeket az elvárásokat, Washington fokozza a jobboldali szervezetek támogatását, és bevonja őket a kormányellenes felforgatásba. Az amerikaiaknak elsősorban olyan kormányokra van szüksége Kelet-Európában, melyek szélsőségesen oroszellenesek, és kellően nacionalisták ahhoz, hogy a nemzeti érdekre hivatkozva be lehessen vonni őket egy Oroszország elleni háborúba. A lengyel szélsőjobboldal azért aktivizálódott, mert a kormány nem hajlandó túllépni egy határt az oroszellenességben: Washington ezért meglebegtette annak lehetőségét, hogy ha a kormány nem cselekszik az elvárások szerint, Varsóban megtörténhet ugyanaz, ami Kijevben már megtörtént. A kormány pedig tisztában van vele, hogy a szélsőjobboldal képes lebonyolítani egy felforgatást, mivel a kijevi szélsőjobboldalt is részben ők képezték ki.

Látható, hogy a Washington-Brüsszel tengely a térség valamennyi országában megpróbálja eszközként használni a jobboldalt. Ukrajnában már eltávolították a kormányt, ami nem volt hajlandó közreműködni az Oroszország elleni háborús készülődésben. Most ugyanazok a szervezetek, akik kiképezték őket, Varsóban is elkezdtek aktivizálódni. Eközben azt láthatjuk, hogy a magyarországi jobboldal egy részét szintén szoros szálak kötik azokhoz a lengyelországi szervezetekhez, melyek anyagi támogatásaikat arra használták, hogy a megfelelő pillanatban bevonják a jobboldalt a felforgatásba. Magyarországon szintén megpróbálták bevonni a jobboldalt a felforgatásba, és egy hajszálon múlt, hogy nem sikerült a hazafias mozgalmakat eszközként felhasználni.

Az ilyen módon hatalomra jutott nemzeti kormányokat ugyanis Washington dróton tudná rángatni: a lengyeleknek Nagy-Lengyelországot ígérnek, az ukránoknak Nagy-Ukrajnát, a magyaroknak Nagy-Magyarországot, cserébe azért, hogy a nyugati háborús gépezet részeként feláldozzák a fiatalokat egy Oroszország elleni háborúban.

A Lengyelországban és hazánkban történő események közt más összefüggések is vannak: kiszivárogtatási botrányok, diplomáciai bonyodalmak, melyek eredményeként kormány-közeli személyek korrupciós gyanúba keverednek. Ukrajnában szintén jelen volt ez a szál, mielőtt a jobboldalt bevonták a felforgatásba. Az ilyen ügyek nyilvánosságra hozásának az a lényege, hogy az országban kezdődő tömeges tiltakozás minél "civilebb" látszatú legyen. Amikor civilek elég nagy tömegeit lehet utcára vinni, akkor jön képbe a jobboldali összetevő, ami vállalja a fizikai konfrontációt a rendőri erőkkel.

Lengyelországban a jobboldali szervezetek helyzetértékelése igen rossz, vagy az atlantisták beépített emberei által már oly mértékben paralizált állapotban vannak, hogy képtelenek ellenállni az őket rángató szálaknak. Ami Budapesten egyelőre nem sikerült, Varsóban igen: Washington egyet lépett előre a sakktáblán. És a szélsőjobboldal felforgatásba bevonásának hatására vélhetően a kormány is kezesebb lesz az amerikai érdek kiszolgálásában.

http://www.hidfo.net/2014/11/12/varsoban-megtortenik-ami-budapesten-nem-sikerult

Ilyen lesz a Videoton új stadionja 9 milliárdért!

Székesfehérváron 14 ezer férőhelyes, UEFA IV. kategóriájú stadion épül 2016 végére 9 milliárd forintért. A létesítményben egy természetvédelmi látogatóközpontot is kialakítanak.

A kilencmilliárd forint összköltségű beruházás elől minden akadály elhárult: rövidesen elkészülnek a kiviteli, koncepció- és engedélyes tervek, majd 2015 szeptemberében elkezdődhet az építkezés, amely várhatóan 12-13 hónapig tart, és 2016 végére lehet kész az új Sóstói Stadion - mondta Vígh László, a beruházásért felelős miniszteri biztos Székesfehérváron, miután bemutatta az új létesítmény koncepció- és látványterveit. "Egy modern, a játékosok, a szurkolók és az újságírók igényeit tökéletesen kielégítő stadiont építünk. A 14 ezer férőhelyes nézőtér teljes egészében fedett lesz, külön lelátórészt kapnak például a családok, az ultrák, a sajtó képviselői, a VIP vendégek, sőt még úgynevezett VVIP skyboxokat is kialakítunk azoknak, akik valóban exkluzív körülmények közül szeretnék nézni a Videoton meccseit" - idézte Vígh Lászlót a nemzeti Sportközpontok közleménye (NSK).

A mostani stadiont nem bontják el teljesen, a főlelátó, illetve a fejépület szerkezete ugyanis megmarad. Körbe a földlelátókat viszont elbontják, és a kiszolgáló helyiségek egy része az új nézőtér alá kerül be - tette hozzá a miniszteri biztos.

A most bemutatott látványterveken az is látszik, hogy később újra földdel (fűvel) fedik be kívülről a létesítmény alsó részeit, így jobban illeszkedik majd a szomszédos természetvédelmi területbe.

"Nem csak focistadion, hanem egy többfunkciós létesítmény épül, amelyben a sóstói természetvédelmi területet bemutató látogatóközpont is helyet kap. De elfér majd a klubmúzeum és egy ajándékbolt is a főépületben" - tette hozzá Vígh László.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint a Sóstón megvalósuló beruházás több mint stadionrekonstrukció, sokkal inkább város-rehabilitációról beszélhetünk. "A stadion fejlesztése mellett egy sok évtizedes problémát is sikerül megoldani, hiszen a Sóstói Természetvédelmi Terület rehabilitációja egy olyan szimbolikus ügy városunkban, mint korábban a Mártírok útja volt. A természeti értékek megmentésével a pihenésre, rekreációra alkalmas zöld szíve lesz ez Fehérvárnak, és annak is örülök, hogy egy új multifunkcionális térrel gazdagodik városunk, mert a stadionban lehetőség lesz koncertek és előadások megtartására is. Hajrá Fehérvár! Hajrá Vidi!" - mondta Cser-Palkovics.

A jelenlegi tervek szerint az NB1-es tabellát vezető Videoton ebben a szezonban még saját otthonában játssza hazai meccseit, nyáron azonban költözniük kell.

"Szeretnénk megköszönni, hogy a Videoton FC-t, mint a stadion bérlőjét is bevonták a tervezésbe. Örömteli számunkra, hogy az általunk javasolt sportszakmai szempontokat is figyelembe vették, illetve a mérkőzések rendezése kapcsán, a szurkolói kiszolgálás fejlesztésére tett ajánlásaink is belekerültek a tervekbe. A folyó szezont még teljes egészében a Sóstói Stadionban fogjuk végigjátszani, a bajnokság lezárását követően kerül csak sor a költözésre. A felújítás ideje alatt, ahogyan azt már korábban is kommunikáltuk, a Videoton FC otthona a felcsúti Pancho Aréna lesz" - mondta el Balogh Attila, a Videoton FC-t üzemeltető Fehérvár F.C. Kft. ügyvezetője. Kérdésre elmondta: nem zárható ki az új stadion nevének értékesítése sem.

Kapcsolódó:
Szárnyaltak - 100 millióba került a Fradi-stadion-avató
Szombathelyen 9,6 milliárdért épül stadion
Futball EB-t rendez Budapest 2020-ban
Új Puskás Ferenc Stadion
Még egy új stadion épül Budapesten
Orbán felcsúti ministadionja lesz a legdrágább aréna
Akár 100 milliárdba is fájhat az új Puskás-stadion
2014-re lesz Debrecenben új stadion
Így néz majd ki az új Diósgyőri Stadion
Jelentősen gyorsulhat az új MTK-stadion építése
Milyen lesz az új Haladás-stadion?
10 milliárdból épül új stadion és sportközpont Szombathelyen
Szeged: Botka László támogatja az új stadion építését
Hat stadion szerepel tételesen is a 2014-es költségvetésben

MTI

Eszközkezelőt hoz létre az MNB – Egész ügyes :)

Rövidhír/MTI: “A Magyar Nemzeti Bank hamarosan felállítja azt az eszközkezelőt, amely a kereskedelmi bankok problémás kereskedelmi ingatlanhiteleit veszi majd át, a hivatalos nevén Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (MARK Zrt.) 100 százalékos tulajdonosa az MNB lesz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által megvitatott és elfogadott novemberi pénzügyi jelentésből.

A dokumentum szerint a monetáris tanács 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá a cég számára, amelyből várhatóan a problémás kereskedelmi ingatlanhitelek könyv szerinti értéken 800 milliárd forint körüli potenciális portfoliójának jelentős részét fel lehet majd vásárolni.

A szerdán Budapesten bemutatott pénzügyi stabilitási jelentésből kiderül, hogy az első fél évben tovább javultak a hazai hitelezési folyamatok, amelyekhez érdemben hozzájárultak a jegybanki alapkamat-csökkentések, illetve a kis- és középvállalkozások esetében a növekedési hitelprogram élénkítette a hitelezést.”

Véleményünk: Amennyiben jól értelmezzük ezt a hírt, – s itt szó sincsen a lakossági hitelekről, s a napi árfolyamon történő kötelező forintosítás miatt várhatóan bekövetkező tömeges bedőlésekkel fenyegetett devizások megsegítéséről, – csakis a csődbe ment vállalkozásokról, – úgy ebben az esetben egy nem akármilyen burkolt államosítási folyamatnak lehetünk a tanúi majd az elkövetkező időkben.

Amely igaz nem kevés pénzbe; 300 milliárdba kerül, – ám ennek révén az állam számtalan tönkre ment, vagy éppen a tönk szélén álló vállalkozás fölött szerzi meg a pénzügyi ellenőrzést, nota bene: tulajdonjogot, – ezekkel szaporítván a kormányzati befolyás alatt álló cégek számát, – melyek idővel jelentősen növelhetik fideszes kormányzat gazdasági erejét.

Nos, ha ezt a rövidhírt valóban így kell értelmezni, – azt kell mondanunk rá: egész ügyes. Ám lehet, hogy ezt mégsem kellene nevezni államosításnak. Amíg az állam ennyire kapitalista, – úgy az államosítás kifejezés is oximoronnak tűnik, – mindössze tulajdonosváltás történik majd.

SzRTI

Visszamar a sarokba szorított hiéna

Valcman Nyalókakirály hordájának latortüzérsége ma délelőtt tíz órakor ismét elkezdte lőni Donyeck lakótelepeit. Ezúttal rakéta sorozatvetőket is bevetettek Peszki és Opitnoje irányából.

Jaszinovataja környéki fészkeikből a repülőteret lövik a városi célpontok mellett.

A népköztársaságiak Avgyejevkánál megpróbálják a gyűrűt bezárni. Egész délelőtti ténykedésük erre irányult, és erőfeszítéseik ezekben az órákban is folynak. A csatározásokban a miliciák csak rohamcsapatokat vetnek be. Ennek hat latortank esett ma délelőtt áldozatul. (No meg benne ülők) Néhány kósza hiéna is terítékre került, akik csak azt a talpalattnyi helyet ismerték az egész környékből, ahol éppen voltak kilövésükkor.

Gorlovkától a népköztársasági erők tüzérsége ágyúzza a Dzserzsinsz melletti latorállásokat.

Szokolnyikot és Szmelot a valcmanisták ágyúzták ma délelőtt. Szmeloban három civil meghalt.

Artyemovszk határában egy marsrutkát kilőttek a latrok. A sofőr és egy női utas azonnal meghaltak. Két másik utas súlyosan megsebesült.

http://balrad.wordpress.com/2014/11/12/visszamar-a-sarokba-szoritott-hiena/

A végső határok kijelöléséért folynak a harcok délkeleten

Az elmúlt két napban csökkent a Donyecki Népi Köztársaság hadseregére nehezedő nyomás. Az ukrán hadsereg Luganszk környéki harcokban jelentősnek nevezhető eszközállományt vesztett el. A harcok a mai napig folynak, de a támadási lehetőségek csökkentek emiatt; a "Bahmutka" néven emlegetett harcterület (autópálya szakasz) uralmáért folytatódó harc mostanra az ukránok részéről védekező harcba ment át (Luganszk és Szeverodonyeck közötti útvonal). A várostól északra a Donyeck folyó túloldalán történtek nagyobb csapatösszevonások, de jelen pillanatban ezek nem elegendőek egy jelentős offenzíva megindításához.

Újabb 10 járműből álló konvojt pusztítottak el Lugaszktól északra, főként "grad" rakétás egységeket, amelyek Lugaszk lövetéséhez akartak kitelepülni.

Debalcevo környékén az ukránok új taktikája érvényesül, amely szerint nem összevont offenzívával nyernek teret, hanem folyamatos minden irányba kiterjedő területfoglaló hadmozdulatokat folytatnak. Ezzel a kezdeti időben területet is nyertek, de mára a DNK hadserege alkalmazkodott az újfajta stratégiához, és napi szinten okoznak jelentős károkat az ukránoknak. A milícia jelentése szerint naponta több harckocsit, közte tankokat lőnek ki, és jelentős eszközveszteséget okoznak a szállító járművekben is. Diverzáns akciók folynak folyamatosan az utánpótlást szállító konvojok, a csapatösszevonások és telephelyek ellen is.

Tovább folytatódik a harc a donyecki reptéren. A milícia kisebb egységei folytatnak harcot az ott még mindig befészkelődött egységek ellen. Emellett a várostól északra található településeken folynak harcok, az ukrán hadsereg folyamatosan lövi az egész vidéket, mind a várost, mind a környező településeket. Az elmúlt egy hét alatt 38 civil vesztette életét az ukrán terror támadásokban. Tegnap Avdejevka települést vegyi anyaggal támadta az ukrán hadsereg, - nagy mennyiségű klórt szórtak szét. A lakosság elmenekült a településről.

A DNK vezetése nyilatkozott róla, hogy tiszteletben tartják a minszki megállapodást. Támadó hadműveletet nem folytatnak sehol, minden esetben csak a minszki megállapodás idején kétes hovatartozású területek megtartására és visszaszerzésére folytatnak katonai akciókat. Valamennyi összecsapást az ukrán fél kezdte, ez pedig felmérhető abból, hogy minden esetben olyan területen folyik a harc, amely a megállapodások idején a milícia kezén volt. Egyenlőre nem folytatnak területszerző hadmozdulatokat, és nem végeznek jelentős ellentámadásokat sem. Arra viszont rá fogják kényszeríteni Kijevet, hogy a minszki megállapodás idejéig felszabadított területekről újra kikényszerítsék az ukrán hadsereget.

http://www.hidfo.net/2014/11/12/vegso-hatarok-kijeloleseert-folynak-harcok-delkeleten

Öt európai nagybank támogatta az amerikai katonák elleni támadásokat Irakban

Korábban Irakban szolgált amerikai veteránok és mintegy 80, Irakban meghalt amerikai katona családjai pert indítottak öt európai nagybank ellen, melyeket azzal vádoltak, hogy pénzt küldtek Iránba, amit később az amerikai csapatok elleni támadások támogatására használtak fel.

A Guardian szerint a pert arra alapozzák, hogy Irán pénzelte, képezte ki és fegyverezte fel azokat a síita különleges alakulatokat, melyek Irakban az amerikai katonák ellen hajtottak végre rajtaütéseket, a bankok pedig bizonyíthatóan küldtek Iránba támogatásokat. Az öt érintett bank a Barclays plc, Credit Suisse Group AG, HSBC Holdings plc, Standard Chartered és a Royal Bank of Scotland. A bankok ellen korábban az amerikai igazságügyi minisztérium indított nyomozást, mert vélhetően megkerülték az Irán elleni szankciókat, ahogy tették azt Kuba és Líbia esetében is. A Guardian szerint egyik bank sem kommentálta az ügyet.

Az eljárás kapcsán számos kérdést fel lehet tenni, de egyik sem a szankciók megkerülésével kapcsolatos. Miért érzi az Amerikai Egyesült Államok felhatalmazva magát arra, hogy katonai jelenléte legyen a Föld túlsó felén? Valóban síita milíciák voltak-e az érintett csoportok, és valóban Irán támogatta-e őket? Milyen célból támogatták ezek a bankok az amerikai csapatok elleni támadásokat?

Tudható, hogy mindezidáig az amerikai hadsereg arra hivatkozva volt jelen Irakban, hogy ott szükség van a jelenlétére, mert a kivonulás után az országban elszabadulna a káosz, amit az iraki rendfenntartás önmagában nem tudna kezelni. Mindezt azzal az érvvel támasztották alá, hogy az amerikai csapatok ellen rendszeresen hajtanak végre rajtaütéseket ismeretlen fegyveres milíciák. Tehát azzal, hogy az említett öt bank hozzájárult az amerikai csapatok elleni támadásokhoz, az USA iraki katonai jelenlétének megalapozását segítette anyagilag.

http://www.hidfo.net/2014/11/12/ot-europai-nagybank-tamogatta-az-amerikai-katonak-elleni-tamadasokat-irakban

A Facebook, mind dzsihádista harcálláspont?

- A “Z” generáció a terrorizmusban -

Brit kémfőnök: a közösségi portálokat használják “parancsnoki harcálláspontként” a terrorszervezetek

“Az internet, és különösen a globális közösségi portálok váltak az Iszlám Államhoz hasonló terrorcsoportok “parancsnoki harcálláspontjaivá”, de erről a világhálón domináns szerepet játszó legnagyobb amerikai technológiai cégek nem akarnak tudomást venni” – írta a Financial Timesban a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálatának (GCHQ) igazgatója.

Robert Hannigan szerint az Iszlám Állam – ellentétben más terrorhálózatokkal, például az al-Kaidával, amelyek általában rejtőzködve, az internet “sötét zugaiban”, névtelenül terjesztik anyagaikat – nyíltan jelen van a Twitteren és a Facebookon, és az általa feltöltött videótartalmak minősége az online játékokéval vetekszik. (!!!)

“Az Iszlám Állam napi 40 ezer twitterüzenetet küldött az iraki Moszul városa ellen indított offenzívája idején, kikerülve a spamszűrőket, ami mutatja, hogy e szélsőséges dzsihádista milícia milyen otthonosan mozog az új médiaközegben” – írta a londoni gazdasági napilapban az elektronikus hírszerzésre szakosodott brit szolgálat vezetője.

Hannigan szerint a jelenlegi mobiltechnológia és az okostelefonok exponenciálisan megnövelték a terrorszervezetek lehetőségeit. Az olyan rejtjelezési technikák, amelyeket korábban csak a legfejlettebb eljárásokat alkalmazó bűnözők, illetve az államok használtak, ma már alapfelszerelésként elérhetők.

“Mindehhez “második biztonsági rétegként” szabadon hozzáférhető programok és alkalmazások járulnak, amelyek közül sok büszkén hirdeti magáról, hogy “Snowden-biztos” – írta a GCHQ vezérigazgatója, Edward Snowdenre, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottjára utalva, aki titkos hírszerzési információk hatalmas tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak.

Hannigan szerint nem kétséges, hogy a dzsihádista milíciákban harcoló külföldi fiatalok az elmúlt két évben a maguk hasznára fordították Snowden kiszivárogtatásait, amelyekből tanultak is.

A GCHQ és brit testvérszolgálatai, az MI5 és az MI6 – a belső elhárítás és a külső hírszerzés – nem tud megfelelően szembeszállni e kihívásokkal a magánszektor cégei, – köztük a világhálón domináns szerepet betöltő legnagyobb amerikai technológiai vállalatok nagyobb támogatása nélkül. Érthető, hogy ezek a cégek miért idegenkednek a kormányoktól: a politikán kívül akarnak maradni, semleges adatközvetítőként kívánnak működni.

Szolgáltatásaik azonban most már nem csupán a szélsőséges erőszakot vagy a gyermekek elleni visszaéléseket ábrázoló tartalmak egyszerű megjelenítését teszik lehetővé, hanem maguk váltak a bűn- és terrorcselekmények végrehajtásához vezető útvonallá, a terroristák és a bűnözők parancsnoki harcálláspontjává… Úgy tűnik, hogy egyes technológiai vállalatok nem vesznek tudomást az internetes szolgáltatásokkal folytatott visszaélésekről.

“A hétköznapi internethasználók ebben a kérdésben már megelőzték e vállalatokat, ők sem akarják ugyanis, hogy a médiaplatformokat, amelyeken barátaikkal és családtagjaikkal tartják a kapcsolatot, mások gyilkosságok és gyermekek elleni bűncselekmények előkészítésére használják” – áll a brit szakszolgálat vezetőjének írásában.

Szabad Riport

Forrás: MTI – Brabo

Az összeesküvés vereségének jelei nyilvánvalóak, de egy utolsó nagy háborús lökés várható

A másik jele, hogy valami nagy dolog folyik az amerikai rezsimmel az a tény, hogy a Pentagon arra figyelmeztette csapatait, hogy ne menjenek el orosz és kínai nőkkel. Ez egyfajta háborús időkben megszokott intézkedés, hogy megakadályozzák a katonai titkok kiszivárgását. Végül a CNN leállította orosz működését, ami szinén háborús időkben szokásos intézkedés.

Az oroszok a maguk részéről nagy mozgásokba kezdtek, hogy birtokba vegyék a fennmaradt orosz etnikai körzeteket Ukrajnában, valamint az Azovi-tenger földgázmezőit.

Az amerikai vállalati kormány nincs abban a helyzetben, hogy megnyerjen egy Oroszország és Kína elleni háborút ebben az időpontban, mert sem a NATO-szövetségesek, sem Japán nem fognak együttműködni egy ilyen öngyilkos és az egész világra nézve pusztító tervvel.

A legvalószínűbb eredmény valószínűleg az lesz, hogy megdöntik az amerikai vállalati kormányt, és helyreállítják az Egyesült Államok Koztársaságát.

Az összeesküvés pánik másik oka a Londonban november 10-én indult büntetőeljárás. ahol bizonyítékok kerülnek bemutatásra, hogy a 311 szökőár és nukleáris katasztrófa Japánban egy terrortámadás volt. A tárgyalást annak megállapítására tartják, hogy az Egyesült Királyság ügyvédje Michael Shrimpton valótlan figyelmeztetéseket adott a 2012-es Londoni Olimpia nukleáris terror fenyegetésével kapcsolatban. A következő linken egy Daily Mail cikk olvasható a tárgyalásról:
dailymail.co.uk

Az alperes több tanút sorakoztatott fel, hogy támogassák azt az állítását, hogy a nukleáris fenyegetés valós volt, és hogy Japán már megtapasztalt egy hasonló nukleáris támadást. E sorok írója a tervek szerint az egyik tanú lesz ezen a tárgyaláson.

A tárgyalás azért fontos, mert sok információ fog napvilágra kerülni, mely már egy büntetőbíróság törvényszéki vizsgálata során online megjelent. Ha a bizonyítékok megfelelőek, akkor ez elvezethet 311 elkövetőivel szemben egy vád előterjesztésére. A japánoknak és az észak-koreaiaknak, akik részt vettek a támadásban, felajánlották és elfogadták az amnesztiát cserébe a 311-ről szóló információkért.

A vizsgálat várhatóan tisztességes lesz, mivel sokasodó jele van annak, hogy az Egyesült Királyság megszabadítja magát az összeesküvés befolyásától. A magas szintű pedofil körökkel kapcsolatos folyamatban lévő vizsgálat a legegyértelműbb bizonyíték erre. A brit lapok például most számolnak be arról, hogy Sir Peter Hayman, az MI6 külföldi hírszerzésének korábbi vezetője egy pedofil erőszaktevő volt. A nyomozók a pedofil hálózatokkal kapcsolatban különösen az iránt érdeklődnek, amikor a pedofíliát használták politikusok megzsarolására, és a kormány politikájának befolyásolására.

A másik jel az, hogy a britek és európaiak uralta Pénzügyi Stabilitási Tanács, egy nemzetközi pénzügyi szabályozó, olyan szabályokat dolgoz ki, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az adófizetőknek soha többé nem kell kisegíteniük a "túl nagy, hogy bedőljön" pénzügyi intézményeket, ahogy az történt a 2008-as Lehmann sokk után. Ezzel egyérelműen a nagy amerikai bankokat célozzák, melyeket a Federal Reserve Board birtokol, és amelyek 2008-ban kifosztották az amerikai adófizetőket.

Japán is jeleit mutatja, hogy készen áll a döntő szakításra az összeesküvéssel. November 10-én például e sorok írója a nap nagy részét egy Rupert Murdoch tulajdonában lévő tévé stúdióban töltötte egy vizsgálódó csoporttal, akiknek megengedték, hogy nyíltan megvitassák a korábban tabunak számító témákat. E sorok írója beszélt az eboláról, mely egy amerikai összeesküvés biofegyver, hogy a malajziai MH-370-es gép, és az MH-17-es Ukrajnában lelőtt járat ugyanaz a repülőgép volt, és hogy az ISIS-t a Moszad és az amerikai hírszerzés hozta létre. A többiek is hasonló állításokat tettek. Egyikük, Richard Koshimizu blogger egy japán vezető politikusokat érintő homoszexuális zsarolási hálózatról beszélt.

Meg kell várni, hogy mennyi jelenik meg mindebből, amikor a műsort sugározzák a szerkesztés után, de az tény, hogy ha Murdoch ilyen felvételt mutat be, az annak a jele, hogy legalább egy vállalati média oligarcha érdekelt abban, hogy kiderüljön az igazság.

Japán várhatóan általános választásokat tart decemberben, ami elvezethet egy alapvető rendszerváltáshoz, ahogy azt több kormányzati forrás elmondta. A színfalak mögött lesz egy harc az Abe-t támogató régi gárda, és a Japán forradalmi frakció között az elkövetkező napokban, hogy eldöntsék ezt a kérdést.

Abe kénytelen volt ígéretet tenni, hogy abbahagyja Kína provokálását, és meghátrálni annak érdekében, hogy egy jelképes találkozón vehessen részt a kínai erős emberrel, Hszi Csin-ping-el.

Észak-Koreában az amerikai ügynökök nemrég titokban segítették Kim Dzsongunt, hogy hatalomban maradhasson, hogy megakadályozzák egy kínaiak vezette frakció hatalomátvételét az országban a Pentagon forrásai szerint. Ezért adott ki Észak-Korea két amerikai foglyot legutóbb.

A Pentagon erői tudják, hogy a japánok és a kínaiak azok, akik a számláikat fizetik ezekben a napokban. Éppen ezért érdekükben áll békefenntartóként működni a régióban.

Benjamin Fulford tudósítóként dolgozott Japánban a Knight Ridder, az International Financing Review, a Nihon Keizai Shimbun angol kiadásánál, és a South China Morning Post számára, mielőtt a Forbes magazinhoz került, ahol ő volt az ázsiai iroda vezetője 1998 és 2005 között. Oknyomozó riportjait botrányok követték a japán kormányban és az üzleti világban. Miután elhagyta a Forbes-ot, egy könysorozatot írt japán nyelven, melyek közül néhány bestseller lett, majd elkezdett az interneten is publikálni.
(1) - http://www.sputniknews.com (en.ria.ru)

Kapcsolódó:
Egy orosz tiszteletes szerint a meteorcsapás "Isten üzenete" volt
Ez a Halloween sokáig fogja kísérteni az összeesküvőket - Ben Fulford és David Wilcock
Akár egy családi ékszereket értékesítő drogos, az amerikai vállalati kormány időt vásárol
A francia, a szaúdi, az izraeli és a japán rabszolga kormányok akadályozzák az új pénzügyi rendszert
Illegálisan árult megfigyelő technológiákon keresnek vagyonokat német cégek

Dél-Oszétia diplomáciai kapcsolatokat épít az Ukrajnáról leszakadó köztársaságokkal

Önálló diplomáciai kapcsolatokat alakítanak ki a más országok által el nem ismert, de a térségben nagyon is független országként jelen lévő államalakulatok. Dél-Oszétia elnöke, Leonid Tibilov élő adásban jelentette be, hogy hivatalos diplomáciai kapcsolatokat állítanak fel a Luganszki és Donyecki Népi Köztársasággal.

Az államfő meggyőződése, hogy ez segíteni fogja Dél-Oszétiai stabilizációját a nemzetközi politikában. A LNK és DNK független országként elismerésével Dél-Oszétia is egy fokkal közelebb került ahhoz, hogy függetlenségét más országok is elismerjék. A dél-oszét külügyminisztérium a világ számos országával épített már ki stabil diplomáciai kapcsolatokat, beleértve latin-amerikai és afrikai országokat is.

Ugyanakkor a térségben kezdődő újfajta diplomácia ledönti azt a tabut, miszerint a status quo nem megváltoztatható, a határok sem megváltoztathatók, és az új korszakban nem jöhetnek létre új országok. Dél-Oszétia, Abházia, a Luganszki Népi Köztársaság, a Donyecki Népi Köztársaság esete azt mutatja, hogy Európában nagyon is megkezdődött a határok újrarendeződése. Ez az újrarendeződés pedig nem valamiféle kifinomult diplomáciával, hanem ugyanúgy fegyveres erővel történik, ahogy évszázadokkal korábban is nyers erővel történt a határok újrarajzolása.

Dél-Oszétia korábban nyíltan és őszintén támogatta a kelet-ukrajnai orosz lakosság szabadságharcát. A térségbe dél-oszétiai önkéntesek érkeztek, akik aktívan részt vettek Donyeck területén a civil lakosság védelmében. Később az államfő "Oszétia dicsőségéért" érdemrenddel jutalmazta a Donyeckben harcoló önkénteseket, akik önként felvették a harcot az atlantista gyarmatosító törekvéssel szemben.

http://www.hidfo.net/2014/11/12/del-oszetia-diplomaciai-kapcsolatokat-epit-az-ukrajnarol-leszakado-koztarsasagokkal

“Putyin új világháborút is kirobbanthat”

Elhamarkodott lenne új hidegháborúról beszélni 2014-ben, azonban annyi bizonyosan látszik, hogy a korábbi, Egyesült Államok által dominált nemzetközi rendszer változóban van, aminek a következményeit lehetetlennek tűnik megjósolni.

Az utóbbi pár évben, főleg pedig 2014 elejétől a nemzetközi kapcsolatokat szemlélő szakemberek, biztonságpolitikai szakértők és újságírók a hidegháború újjáéledéséről beszélnek. Ennek oka az Ukrajnában kialakult válság, a nem várt orosz expanzió a Krímben, valamint az amerikai és az orosz elnök közötti elhidegült viszony.

Obama nem volt határozott

Van-e valóban új hidegháború? A kérdés megválaszolásához először érdemes a személyes kapcsolatokat megnézni. A Szovjetunió szétesése után a két nagyhatalom vezetői között nagyon jó viszony alakult ki.

Borisz Jelcin és Bill Clinton elnöksége idején voltak csúcsponton a kapcsolatok, a két politikus remek viszonyt is ápolt egymással. A lassú elhidegülés 2003, a második iraki háború kitörése után gyorsult föl, ami mostanra a mélypontra vitte a viszonyt.

Barack Obama az elmúlt években a bizonytalan elnök benyomását tette, amit Putyin egyszerűen csak kihasznált. Ezzel csupán egy XIX. századi állapotba lökte vissza Oroszország nemzetközi kapcsolatait. Akkor Szentpétervár csak akkor kötött megállapodásokat a Nyugattal, amikor az érdekei úgy kívánták, de végig szuverén szereplőként tekintett magára.

Egy a sok közül

Az utóbbi megállapítás, valamint az is, hogy az Egyesült Államok mértékadó köreiben nem tekintik globálisnak a konfliktust Oroszországgal, inkább az új hidegháború ellen szól. Washington számára az ukrán válság csupán egy a sok globális probléma közül, ráadásul még nem is a legfontosabb Afganisztánhoz vagy az Iszlám Állam problémáihoz képest. A hidegháború évei alatt jelentős számú amerikai csapat állomásozott az európai kontinensen, azonban a krími orosz expanziót követően sem várható, hogy az USA növelné a katonai jelenlétét.

Ezzel szemben Oroszországban úgy látják, a törés köztük és a Nyugat között egyre mélyebb. Ennek egyik legfőbb jele volt, hogy Putyin többször is az orosz kisebbségek világszintű megvédéséről beszélt, ami érthető idegességet váltott ki a környező államokból. Ez akár teljes moszkvai izolálódáshoz is vezethet, de a nemzetközi viszonyok gyors változása miatt ez sem tekinthető biztosnak.

Veszélyes elegy

2008-ban külpolitikai szakértők szerint véget ért az egypólusú világrend, és a helyét egy nagyhatalmi rivalizálással teli időszak váltotta föl, ahol egyik ország sincsen domináns helyzetben. Az európai kontinensen a NATO révén az Egyesült Államok szeretné megőrizni a befolyását, míg Oroszország a gazdasági kapcsolatai által kívánja aláásni a washingtoni pozíciókat. Mindez kiegészül az Európai Unió érdekeivel, amely pedig déli és keleti irányba terjeszkedne, bár ez a mostani bizottsági ciklusban nincsen célként meghatározva.

Ez a helyzet pontosan azért veszélyesebb, mint a hidegháború idején, mert nincsenek pontosan meghatározva a szabályok, és a hatalmak közötti aszimmetrikus viszonyok kedvezhetnek a kalandorpolitikáknak. A végkimenetelt illetően elemzők szerint akár egy több évtizedes rivalizálás a folyamatos bizonytalansággal együtt fennmaradhat, de a konkrét háborút sem lehet teljesen kizárni.

Válságban van Oroszország

A hidegháborús viszonyok ellen hathat azonban, hogy Oroszország, akárhogy is nézzük, nagyon súlyos válságban van. Szédítő ütemben csökken az ország népessége, előrejelzések szerint 2050-re csupán 120 millióan élnek majd Oroszországban, akiknek ráadásul a több mint fele muszlim vallású lesz. Ilyen viszonyok között a növekvő népességű USA-nak idővel egyáltalán nem lesz riválisa Moszkva, feltéve, ha nem tud fordítani ezeken a tendenciákon.

A 2008 után kialakult világrendben a korábbiaknál is nehezebb meghatározni, hogy adott államok milyen szándékokkal és elképzelésekkel kívánják érvényesíteni az érdekeiket. Jól látható, hogy Putyin gondolkodását nem lehet egy nyugati vezetőéhez hasonlítani, aki parlamenti ciklusokban gondolkozik. Az orosz elnök többször is deklarálta, hogy magára nem politikusként tekint. Teljesen kiszámíthatatlan, mi alapján hozza meg a döntéseit, így felkészülni sem lehet rá.

Oldódhat a helyzet

A hidegháborús helyzetet idővel oldhatja, hogy Oroszország, hasonlóan az Egyesült Államok 2001. szeptember 11. utáni lépéseihez, úgy tűnik ugyanabba a hibába esik. A hadsereg megerősítése Washington esetében sem vezetett sehová, mind az afganisztáni, mind az iraki hadszíntéren nem tudott áttörést elérni, és a világ ezen részei továbbra is a legveszélyesebb helyek közé tartoznak.

Új hidegháborúról beszélni elhamarkodott lenne, mivel korábban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egy mély ideológiai ellentét is húzódott, míg most mindkettő politikai rendszere némileg hasonlít egymáshoz. A felek között egy félreértésekkel teli szituáció alakult ki, ami valóban elhidegüléshez vezetett, de a nemzetközi rendszerre nem bír a korábbiakhoz hasonló meghatározottsággal.
(Origo)

Bal-Rad komm: “…annyi bizonyosan látszik, hogy a korábbi, Egyesült Államok által dominált nemzetközi rendszer változóban van…”

Az egész riogató írás magyarázata már az első mondatban meg is jelenik! Olyan változás állott be a világban, amit a legfőbb latorállam – az USA – nehezen visel el! Dominanciáját vonják kétségbe kissebb – nagyobb államok! Ami teljesen igaz, csakhogy a valódi kérdés az, hogy miért ez a kétségbevonás?

Hát kérem ennek az oka a latorlelkület, ami jellemzi az USA – t, és valamennyi szövetségesét. Legalábbis a vezetői rétegeket illetően.

A rendszerváltásokkor kifosztott és lealázott Közép – Kelet – Európa kezd észhez térni. Legkorábban viszont Oroszország tért magához a jelcini megrázkódtatásból. (Ha nekünk van okunk a panaszra, az oroszoknak százszor annyi okuk van!)

A Szovjetunió fő utódállama kénytelen volt szembesülni a számtalan, szebbnél – szebb, neki tett amerikai és NATO – ígéretek felrúgásával. Oroszország – a nyíltan és sokszor megalázott ország – határainál egyszercsak fölbukkantak az új tagokkal feldúsított latorszövetség hadai. Annak az Oroszországnak a határainál, amely azért a jelcini – érában majdnem kivéreztetve is, rettegéssel töltötte el a legfőbb latort és irányítóit.

A kivéreztetési kísérletbe és a folyamatos megaláztatásba beleunt OROSZOK azonban erőt vettek magukon, és talpra álltak. Elég nagy szerencséjük is volt persze, hogy akadt egy patriota szellemiségű vezetőjük. És itt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az orosz lélek miénktől (pláne a nyugatitól) eltérő jellemzőit. Putyin elnök – miniszterelnök – elnök mögé felsorakozott a sértett nemzet, a megalázott egykori nagyhatalom lakossága, és ismét nagyhatalommá lett! Nem is akármilyenné!

Ezt nem ismerte föl a legfőbb latorállam és latorszövetsége! A mai napig sem! Még mindig abban a hitben ringatóznak, hogy… – Pedig dehogy!

Az USA és a NATO kísérti az újabb világégést! Ott visítoznak Oroszország határain, és őrjöngenek, hogy Putyin és az ő Oroszországa veszélyes a világbékére! Amit ők teremtettek, és amely valójában egy rendet – az ő általuk konstruált és fenntartott rendet – jelenti! Ameky rendből viszont az önbecsülését visszanyert, megerősödött, és ismét politikai – gazdasági – katonai világhatalmi pozícióra szert tett Oroszország nem hajlandó elfogadni!

Nehéz elhinni az atlantisták Putyin elnök és Oroszország elleni ajvékolását akkor, amikor az utóbbi 24 év világpolitikai és katonai agresszióit sorba vesszük. Az USA – NATO – latorszövetség mindben nyakig benne volt – benne van!

Elég csak az utóbbi háromnegyed – év ukrajnai eseményeire gondolnunk. Odesszában és Donbasszban orosz nemzetiségűek ezreit gyilkolja halomra egy atlantista kijevi pribékhatalom, amely az USA pribékje! Mindezt pedig teszik Oroszország határai közvetlen közelében, vagy közvetlenül mellette. Ám azon ajvékolnak, hogy Putyin és Oroszország hogy mer orosz nemzetiségűek védelmére kelni? Amikor ez egyenesen világháborús veszélyt hordoz magában! Szerintük!

Mert – ugyancsak szerintük – amit ŐK megtehetnek, az tilos Oroszországnak! Mert az Ő ÁLTALUK kiagyalt világren képébe ez nem fér bele. Csak az iraki, a jugoszláviai, a sziriai, a líbiai – meg a korábbi “modellek”! Amik modellként szolgálnak mai – ukrajnai szerepjátékukhoz.

Pedig a világ megváltozott! Nagyon megváltozott! Nem a legfőbb latorállam és szövetségesei kénye – kedve szerint változott meg.

Ami viszont – Ő SZERINTÜK – világháborús veszélyt jelent! Tény és való: az ő pusztulásukat valószínűleg!

Ezért ez a nagy és ijedt vinnyogás!

Hát csak vinnyogjanak! Egyelőre még vinnyoghatnak!

ŐK CSINÁLTÁK A BAJT MAGUKNAK! – BÁR NEM ÍGY KÉPZELTÉK EL A DOLGOKAT!

Donbasszban elfüstölő királyi álmok

Amint a kijevi udvar új hadügyért nevez ki az egyre szétziláltabb ukrán brigantibandák és mindenféle zsoldoshordák rácbaszedésére, mindig meg is hirdetnek valami álmot! Donbassz megregulázására. Így aztán a donbasszi szabadságharc kezdete óta már négy vezénylő tábornok négy könnyű álmot is ígért Valcmannak. A legutóbbi álom a “60 órás Terv” névre hallgatott.

De Nyalókakirályék hatalmas dérrel – dúrral beharangozott hatvan órás donbasszi terve is (csakúgy mint a többi “A” meg “B” meg “C” és egyéb álmodozásaik) kifújt! Amit talán a kezdetkor még nem lehetett látni, az már világos: a “60 -órás Terv” már a megvalósítása eldő néhány órájában, a Jaszinovátajánál elindított tankbulin megbukott. Valcman Nyalókakirály még ábrándozott egy kicsit – aztán tegnap már fölébredt. Valami olyasmit vetett facebook – oldalára, hogy le akarja végleg zárni a donbasszi ügyet, mert siker nincs – kudarc annál több. Már inkább hagyná a fenébe az egész kalandot. (Bár ez nem csak rajta múlik!)

A két donbasszi Népköztársaság fegyveres erői tegnap a régió fővárosánál – Donyecknél – és környékén nem igazán gyilkos küzdelmekben, ám olyan csendes sikereket értek el, amelyek alapjaiban ástak alá minden kijevi reményt.

A valcmanista latorbandák Donyeckhez közelférkőzését – nevezetesen a repülőtér elfoglalását – olyan sikerrel akadályozták meg, hogy a pribékek teljes mértékben kiszorultak a reptérről. Amelyek ott vannak még, azok meg már csak a levegőt rontják, de ártani senkinek nem tudnak.

Tetézi a pribékhad vezetésének gondjait, hogy avgyejevkai hordáik ma reggelre már olyan csapdahelyzetbe kerültek, hogy puszta létezésük is a népköztársaságiak jóindulatán múlik.

Mindettől függetlenül azért még korántsincs Nyalókakirály hordáinak méregfoga kihúzva Donyeck környékén. Szorult helyzet ide vagy oda, azért éjjel két órakor a latortüzérség ismét lőni kezdte Donyecket. A város “Október” kerülete részesült ebben a “megtiszteltetésben”.

Gorlovka környékén is az éjszaka folyamán eszkalálódott a harci helyzet. A népköztársasági erők intenzíven ostromolják a város környéki őribékbandákat, akik a rájuk nehezedő nyomás miatt szűkölnek.

Janakijevonál is kezd a valcmanisták számára kritikussá válni a helyzet. Tegnap délután óta a milicisták már a külvárosban vadásszák Nyalókakirály hiénáit, de ma reggel a belső kerületek némelyikéből is vad lövöldözést jelentettek. Hajnalban ráadásul a kamenykai latorposztot erős tűz alá vette a milicia.

Gyjebalcsevo postáját viszont éjfél tájban eltalálta egy kósza latortüzér – gránát. Ezt megbosszulandó, a milicisták megeresztettek a katlanra egy “Grad” sorozatot.

Marinyka, Krasznogorovka és Berjoza környékén pedig a latrok megdöbbentek azon, hogy ma hajnalban összehangoltnak tűnő módon, a milicisták rohamcsapatai kezdték őket lőni hallótávolságon belülről.

Jelenovkánál ma reggelre a DNR – jelentése szerint is NAGYON KOMOLY népköztársasági erőösszevonás fejeződött be. Ez pedig Mariupolból elfogott rádióforgalmazás szerint több mint aggodalommal tölti el a várost megszállva tartó banditaseregletet, merthogy már jó hónapja az ő erőik csak kopnak, de utánpótlás semmi. Mi több, Bugaszban állomásozó latorjaik sorait a mára virradó éjjel alaposan megritkította a milicia. Ugyanakkor a repülőtéren a milicisták ott settenkedő osztagai felrobbantottak két hangárt, és ma hajnalban rajtaütöttek egy latorfalkán is. Késő délután pedig egy utánpótlást szállító kijevi hajót ért támadás az Azovi – tengeren, kb. húsz kilométerre a partoktól. Eddig általuk fel nem derített módon. A város kikötőjében támadt is nagy sürgés – forgás! Helyi lakosok véleménye szerint mintha evakuációra készülnének fel a hiénák.

A mariupoli latorerők aggodalmát csak növeli, hogy Pavlopol és Orlovszk közelében ma hajnalban a népköztársasági erők tüzérsége rendkívül hevesen kezdte lőni a Kalmiusz folyó menti pribékállásokat, és reggel nyolc óra tájban milicista rohamcsapatok is feltűntek a láthatáron.
Marjanyivkánál a milicisták felbukkanásának hírére vad erődítési munkálatokba fogtak Valcman zsoldosai, de már alighanem megkésve.

Az északi fertályon Kramatorszknál hadibohózatba illő események történnek. Egy teljesen demoralizált, alkoholmámorban fetrengő hiénacsorda kurjongat a városban. A parancsnokok is többnyire tök részegek, fegyelemnek nyoma sincs. Fosztogatnak és vedelnek a banditák. Tegnap este egy egész elalélt szakasz fegyvereit lopták el valakik. Ráadásul az ott “garázdálkodó” mesterlövészt (akit az “Odesszai Bosszúálló” néven emlegetnek csak a brigantik, a mai napig nem sikerül kézrekeríteniük. Már eddig hetven fölött jár a trófeái száma. Nincs kedvező hatással hangulatukra a Harkov – felől érkező hírözön sem. Közúton Harkov – irányából a valcmanista hadvezetés már alig mer bármit is elindítani a déli – területekre, hiszen ezer veszély leselkedik rájuk. Ráadásul a múlt hét közepi támadás a harkovi főhadiszállás ellen, teljesen elbizonytalanította a latorbanda alfáit. Hiszen a helyi hiénaodút érte nagyon komoly támadás.

Tegnap este a kijevi udvari televízióban Dmitro Timcsuk – minden jeles katonai elemzők legjelesebbike – egy az EBESZ – jelentést firtató (miszerint nem bizonyítható orosz katonai jelenlét Donbasszban) újságírói kérdésre elkezdett tajtékozni.

Az EBESZ – jelentések hülyeségek, azokat egyenesen a Kremlben írják Moszkva szája – íze szerint! Görbe tükör a donbasszi helyzetről! – nem egyéb! A valóság az, amit a kijevi udvari propagandagépezet fest! Eszerint Donbasszban az ukrán haderő vív hősies és önvédelmi háborút az országot lerohanni akaró orosz hadsereg ellen! Óriási és pótolhatatlan veszteségeket okozva az agresszoroknak, és örök időkre megleckéztetve a galád hódítókat, akik Ukrajna kifosztása céljából rohanták le a keleti országrészt!

http://balrad.wordpress.com/2014/11/12/donbasszban-elfustolo-kiralyi-almok/