Elutasította a bíróság az OTP Bank és a
Merkantil Bank devizahitel ügyben beadott kereseteit, a Raiffeisen
Lízing Zrt. ügyében pedig az ítélethirdetést szeptember 10-re
halasztotta. A Fővárosi Törvényszék emellett a Raiffeisen arra beadott
indítványát is elutasította, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai
Bírósághoz forduljon. Az MKB, a K&H és a Takarékbank devizahiteles
perében szintén szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi
Törvényszék.
A nyilatkozatokból kiderül, hogy a
bankok ugyanezeket az indítványokat módosítás után újra be fogják adni. A
pénzintézetek a múlt hét folyamán perelték be az államot, mondván, hogy
az indokolatlanul sarcolja a bankokat, - az ügyben arról születik majd
döntés, hogy a bíróság szerint elfogadható-e, ha a bankok egyoldalúan
módosítják a szerződéseket, hogy így magasabb kamatot, költségeket
hajthassanak be az ügyfeleken.
A Raiffeisen indítványa azt is
tartalmazta, hogy az Európai Bíróság hozzon előzetes döntést a bankok
ügyében, ami független magyar bírói hatalom híján a magyar bíróságra
kötelező érvényű lenne.
Korábban a kormány a népszerűség
növelését célzó intézkedések egyikeként vetett ki plusz terheket a
bankokra, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás kiskapuinak bezárása
jelentősen korlátozná a bankok profitszerzését, emiatt a nyugati
hitelminősítő intézetek a magyarországi bankok
leminősítésébe kezdtek. Ez a bankokat a kormány elleni jogi fellépésre kényszerítette.
Kijelenthetjük tehát, hogy a bank-ügy
mozgatórugóját nem az Orbán-kormány környékén kell keresni, hanem a
nyugati hitelminősítő intézeteknél, melyek közvetett befolyást
gyakorolnak a bankok számára elérhető forrásokra, értékeléseikkel
bővíthetik vagy csökkenthetik a bankok anyagi mozgásterét.
http://www.hidfo.net/2014/08/26/megsoroztak-bankokat-birosag-idohuzasra-megy
…”Nos, mi sem
természetesebb, hogy egy bank, jelen esetben az MKB, a Magyar Parlament
által hozott törvényt alkotmányellenesnek nevezi, – sőt mi több;
érvénytelennek, – sőt, ami annál is több; tisztességtelennek nevezi azt.
Mi sem természetesebb, hogy
egy bank, jelen esetben az MKB, ezekkel a kijelentéseivel, – a legfőbb
népképviseleti szerv, vagyis a parlament fölé helyezi magát…”
- Hírek, kommentárok -
Hír MTI:
Hétfőn három újabb hitelintézeti keresetet tárgyalt a Fővárosi
Törvényszék: A K&H Bank, az MKB Bank és a Milton Hitelezési Zrt. a
magyar állam ellen kezdeményezett pert az egyoldalú banki
szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel
kapcsolatban. A Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB
devizahiteles perében elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.
Az MKB Bank ügye:
Az MKB Bank ügyében 3 órás tárgyalás
volt, mielőtt elhalasztotta a bíróság a döntést. – Ugyanakkor a
Törvényszék elutasította a bank azon indítványát, amely az eljárás
felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió
Bíróságához fordulásra irányult. Korábban ugyanígy határozott a bíróság
a K&H Bank hasonló tartalmú indítványáról is.
Az MKB hétfőn ismertetett
álláspontja szerint a per alapjául szolgáló egész törvény
alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, egyebek között sérti a
tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát. A
pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes
döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az
Európai Unióról szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy
azt az Európai Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU
Alapjogi Chartájával sem összeegyeztethető.
A bank több mint 200 oldalas
keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel
későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra
lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják,
hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek. Az MKB szerint a
fogyasztói szerződések üzletszabályzaton keresztül történő módosítása
nem tisztességtelen. Többször hangsúlyozták: a szerződési rendelkezéseik
“rendszere” egyben, és nem külön-külön, de megfelel a törvényben
rögzített 7 elvnek.
Az alperes magyar állam jogi
képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió
Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta. Az ellenkérelmet
pontosítva elmondta: az ügyvédi megbízási szerződés szerint igényt
tartanak 196 óra munkadíjára, 7 millió 448 ezer forint költség plusz 335
ezer forint költségátalány, és további 200 ezer forint előkészítési
költség, azaz összesen közel 8 millió forint megtérítésére. Rámutatott: a
bank összesen 118 – egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé
tevő – szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában
annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság
elvét sértő a kikötésrendszer.
Hozzátette: egy szerződés esetében
ezeket a hitelfelvevőnek több különböző helyről kellett előkeresnie az
áttekintéshez. Az MKB által bemutatott szerződések diffúz rendszere
önmagában megvalósíthatja az egyoldalú kamatemelést – fogalmazott. A 118
kikötés alkalmazása egyetlen esetben sem lehet tisztességes, ez a
“napnál is világosabban” tükrözi, hogy a törvényi elveknek nem feleltek
meg. Rámutatott: előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróság
részéről fel sem merülhet, mivel az uniós jogi normák értelmezésére és
nem a nemzeti jog uniós joggal való összhangjának megállapítására
szolgál.
A tanácsvezető bíró a tárgyaláson
több kérdést tett fel a bank jogi képviselőjének, és tisztázták a
beadványban előfordult pontatlanságokat, ahol a kikötések szövege nem
egyezett a mellékletekben beadottakkal.
A határidő lejártáig összesen 79
hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú
banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel
kapcsolatban. A perek kedden tovább folytatódnak.
Kormányszóvivő: a kabinet továbbra is kiáll a devizahitelesekért -
“A kormány továbbra is kiáll a
devizahitelesekért” – reagált Kurucz Éva kormányszóvivő hétfőn az
MTI-nek a devizahiteles perekre.
“Jó hír, hogy az eddigi perekben
sikeresen meg tudtuk védeni a devizahiteleseket a bankokkal szemben” –
fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: a kormány mindent meg fog tenni annak
érdekében, hogy az emberek visszakapják a tőlük tisztességtelenül elvett
összegeket.
Bal-Rad komm: “Az
MKB hétfőn ismertetett álláspontja szerint a per alapjául szolgáló
egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, egyebek között
sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás
tilalmát…”
Nos, mi sem természetesebb, hogy
egy bank, jelen esetben az MKB, a Magyar Parlament által hozott
törvényt alkotmányellenesnek nevezi, – sőt mi több; érvénytelennek, –
sőt, ami annál is több; tisztességtelennek nevezi azt.
Mi sem természetesebb, hogy egy
bank, jelen esetben az MKB, ezekkel a kijelentéseivel, – a legfőbb
népképviseleti szerv, vagyis a parlament fölé helyezi magát.
És egy külföldi bank, jelen esetben az
MKB részéről az is természetesnek vehető, hogy az Unió beavatkozását
kéri, a magyar törvényalkotás folyamatába. Ahogyan ezt is elolvashatjuk
még egyszer:
“A pénzintézet azt is
indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali
eljárást az Európai Unió Bíróságától, mert a törvényt az Európai Unióról
szóló szerződés megsértésével anélkül fogadták el, hogy azt az Európai
Központi Banknak (EKB) megküldték volna, és az az EU Alapjogi
Chartájával sem összeegyeztethető.“
Azt, azért megkérdezzük: Amikor ennyire
nyíltan semmibe veszi a Magyar Parlamentet egy külföldi tulajdonú bank, –
miért hagyja pereskedni, időt húzni a kormány, – miért nem kötelezi az
azonnali fizetésre, kártérítésre az ügyfelek felé?
És egy bank, ha ennyire igényli
az Unió beavatkozását, annak semmi keresnivalója az országunkban. Nincs
értelme lacafacázni vele.
Vagy netán a kormány részéről is megy az
időhúzás, hogy a bankok maguktól is megunják a huzavonát és
önszántukból vonuljanak ki? Ne kelljen őket elzavarni?
De a nép még megteheti…
B-R