IGEN GYANÚS IZRAELI HÍR

APRÓ HÍR, DE GYANÚS
Izraelben állítólag 7 Iszlám Állam-os (ISIS) tagot "lepleztek le".
Kép: a nemzetközi terror főkolomposai

ISZLÁM ÁLLAMOSOK IZRAELBEN?

Vannak apró hírek, amik fontosabbak azoknál a híreknél, amiket állandóan ordibálnak. Ezt a hírt egy tévben sem mondták be, de a netes híroldalak sem közlik. Már több napja a HírTV műsorai alatt alul a futó szövegben, ahol rövidhíreket közölnek, ma is adták, hogy Izraelben elfogtak 7 olyan valakit akik az Iszlám Államhoz tartoznak. Előző napokban úgy írták hogy elfogták őket, ma már úgy hogy leleplezték őket. A két fogalom eléggé különböző. Mi az ami gyanús ebben a hírben?  Hogyan is lehet Izraelbe utazni? Talán Jordánián keresztül? Aligha. Libanonon keresztül? Ki van zárva. A hatalmas egyiptomi sivatagon keresztül? Lehetetlen. Marad a Vörös-tenger és a Földközi tenger, ezek is kizárva. Talán csónakkal megjelentek ezek a figurák Izrael partjainál? Lehetetlen. Ezek csak repülővel mehettek oda. Ott pedig elég komoly ellenőrzések vannak, főleg azokkal szemben akik nem zsidók. És itt van a bökkenő. Lehet hogy ezek az "iszlámosok" zsidók voltak? Ez nagyon is lehetséges. Az biztos, hogy részleteket nem tudunk erről és talán nem is lesz több részlet. De mi van akkor, ha ezek egyezkedni, közös terveket kidolgozni mentek Izraelbe? Az is lehetséges, sőt, nagyon is. Talán ezért is hallgattak erről a hírről minden csatornán.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/igen-gyan%C3%BAs-izraeli-h%C3%ADr

Egyiptomi vallástudósok szerint a legnagyobb terroristák a párizsi felvonulás első sorában masíroztak

Egyiptomi vallástudósok szerint a "legnagyobb terroristák közül néhányan az első sorban masíroztak" a párizsi terrorellenes felvonuláson, a Nyugat pedig kettős mércét alkalmaz az iszlámmal szemben - derül ki az al-Maszri al-Jóm című egyiptomi napilap hétfői számából.

A szunnita világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar egyetem és mecset vallástudósainak legfelsőbb tanácsa vasárnap adott ki közleményt, amelyben az említett "terroristák" közül csak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt említik név szerint. Emellett utalnak egy ugyancsak ott vonuló, a muzulmánok ellen harcoló "keresztesek egyenruháját viselő" katonára is, anélkül, hogy kifejtenék, kiről van szó. A hittudósok szerint ez csak "olajt önt a tűzre, amely egyébként is lobog a muzulmánok érzelmeit ért számtalan támadás és provokáció miatt".
A közlemény szerint a szólásszabadság jegyében utcára vonulók által képviselt nyugati országok kettős mércét alkalmaznak. "Egyes nyugati lapok továbbra is kitartanak az iszlám vallás és Mohamed próféta személye elleni sértések megjelentetése mellett, mint például az (2005-ben) Dániában történt, illetve ahogy azt egy csekély példányszámú párizsi magazin (Charlie Hebdo) esetében is láttuk" - áll a szövegben.

A vallástudósok arra is emlékeztettek, hogy a Charlie Hebdo egyik volt munkatársának egy antiszemita jellegűnek megítélt rajza miatt kellett távoznia a laptól. Maurice Sinet egy 2008-as munkájában azt állította, hogy Nicolas Sarkozy fia azért tér át a zsidó vallásra, hogy feleségül tudja venni egy elektronikai termékeket forgalmazó üzletlánc zsidó származású örökösnőjét.

A kairói hittudósok hangsúlyozták azt is, hogy határozottan elítélik a terror minden formáját, az áldozatok kilététől és származásától függetlenül.
Stop

Brüsszel miatt vámot fizetünk a saját otthonunkban

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormány a piaci árak csökkenése miatt közel 30 százalékkal kell csökkentse a földgáz fogyasztói árát. A párt azzal vádolja a kormányt, hogy magának tartja a gáz világpiaci árának csökkenéséből adódó profitot, pedig növelhetné a szociális kiadásokat is, ha már lehetősége van rá.

Eközben a kormánypárt közleménye szerint a baloldal - ameddig kormányon volt - a magyarokkal fizettette Európa legmagasabb gázárát. A Fidesz szerint a baloldali kormányok nemhogy nem csökkentették, de háromszorosára emelték a gáz árát, és kormányzásuk alatt egész Európában a magyar családok fizettek legtöbbet a gázért. A kormánypárt közleménye ellenben felhozza, hogy 2013-tól mintegy 25%-al csökkentették a gáz, áram és távhő árát, és ennek köszönhetően több mint 350 milliárd forint maradt a magyar családok zsebében.

Ugyan mi nem éreztünk olyasmit, hogy több maradna a zsebünkben, de a gáz árára minden bizonnyal van olyan megoldás, ami a világpiaci árak csökkenésénél is jobb lehetőséget tartogat a gázárcsökkentésre. Ha Magyarország kilép az Európai Unióból, az Oroszország kezdeményezésére megalapított Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozás után hazánk is belföldi áron jutna hozzá az orosz földgázhoz, amit jelenleg határon kívülről kell megvásárolnunk, mivel az Európai Unió határain belül vagyunk, a gáz pedig az uniós határon kívülről jön.

Minden nap milliók fizetik a vámköltséget

Kitűnő lehetőség lenne a gázárcsökkentésre, ennek ellenére továbbra is azt láthatjuk, hogy Magyarországon csak és kizárólag atlantista pártok vannak, az eurázsiai átmenet mellett pedig egyik párt sem elkötelezett. A pártok akarnak népszavazást tartani az útdíjtól kezdve a vasárnapi nyitvatartásig mindenről, de az EU-tagságról kiírt azonnali (nem sok év múlva!) népszavazás kérdését kínosan kerülik, mert odáig már nem ér el a póráz.

Pedig vehetnénk határon belülről is a földgázt, és úgy nem a magyar családok fizetnék meg a vámköltséget. Addig pedig minden egyes alkalommal, amikor feltekerjük a fűtést, vagy feltesszük az ételt főni, ugyanazzal a mozdulattal annak a vámköltségét is megfizetjük.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/19/brusszel-miatt-vamot-fizetunk-sajat-otthonunkban

A nyugati hitelminősítők hadat üzennek az Eurázsiai Gazdasági Uniónak

A Moody's Investors Service hétfőn leminősítette három nagy orosz hitelintézet hosszú- és rövidtávú besorolását, alig néhány nappal azután, hogy az orosz államkötvény-kötelezettségek besorolását is rontotta. Az újabb listán szerepel Oroszország legnagyobb bankja, a Sberbank, a Vnesekonombank és az Agency for Housing Mortgage Lending OJSC. A Moody's emellett leminősített két örmény bankot is, az Ardsinbankot és az orosz VTB Bank örmény szekcióját.

Az örmény bankok leminősítése nem gazdasági, hanem politikai folyamatokkal magyarázható: Örményországban sikerült konszenzust elérni a nyugatbarát ellenzékkel, és az ország csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, ahol jelenleg is zajlik az alapító tagállamok bankrendszereinek összehangolása. A nyugati hitelminősítő intézetek a befektetők véleménye és a szakmai értékelések manipulálásával a leminősített ország anyagi mozgásterének csökkentésére törekszenek; a leminősítéssel közvetlen megvonják a forrásokat a kiszemelt országtól, mivel a besorolás lerontása megnehezíti a pénzhez jutást a nemzetközi tőkepiacon. A nyugati hatalmi tömb most elsősorban azon országok anyagi mozgásterét akarja csökkenteni, melyek közelebbi kapcsolatok kiépítésére törekszenek Oroszországgal, - és ebből a szempontból az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai első helyen állnak.

A mai nap az orosz központi bank bejelentette, hogy a Standard & Poor's, Fitch Ratings and Moody's Investors Service közelmúltbéli tevékenysége miatt a nyugati hitelminősítő intézeteket nem tartja szakmailag hitelesnek, értékeléseiket pedig a továbbiakban nem tartja viszonyítási alapnak.

Oroszország és Kína saját hitelminősítő intézetet épít, a Univerzális Hitelminősítő Csoportot, amely várhatóan jövő év elejére a nagy nyugati hitelminősítő intézetek globális konkurenciájává válik.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/19/nyugati-hitelminositok-hadat-uzennek-az-eurazsiai-gazdasagi-unionak

Katasztrófára készülhetnek az oroszok

Bankválság vár Oroszországra, amelynek nyomán állami tulajdonba kerülnek a pénzintézetek, majd rajtuk keresztül a vállalatok is - véli a legnagyobb oroszországi bank, a Magyarországon is jelen lévő Sberbank első embere.

Katasztrófával felérő jövőt jósol országának a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezérigazgatója, German Gref - jelentette a Moscow Times. Nyilvánvaló, hogy óriási bankválság vár ránk, amelynek nyomán az állam kénytelen lesz újratőkésíteni a pénzintézeteket - fejtegette a bankár egy gazdasági fórumon. Ezzel növekedni fog az államit tulajdon a pénzintézetekben, amelyek viszont a szintén fizetési nehézségekkel küszködő vállalatokat fogják a tulajdonukba venni.

A végeredmény az lesz, hogy a teljes orosz gazdaság állami tulajdonba kerül - összegezte véleményét Gref, aki korábban volt gazdaságfejlesztési miniszter is. A liberális gondolkodású szakember nincs egyedül ezzel a prognózissal. Már tavaly sok elemző sürgette a bankok vezetőit és a szabályozó hatóságok irányítóit, hogy készüljenek fel egy olyan pénzügyi-gazdasági válságra, amely rosszabb a 2008-2009-es összeomlásnál.

Összeomlás

A magas - jelenleg 17 százalékon álló - kamat és a gazdasági recesszió nyomása miatt már ma is egyre durvább kiszorítósdi folyik a bankok között. Késhegyig menő versenyt folytatnak az egyre kevesebb fizetőképes ügyfélért és jó befektetésért. Eközben a nyugati szankciók miatt nem tudnak forráshoz jutni a nemzetközi tőkepiacokon. Már benne vagyunk a válságban - mondta ezzel összefüggésben Oleg Szolncev, a moszkvai Makro-közgazdasági Elemzések Központjának igazgatója.
Rémes számok
Soha nem látott szintre ugrott tavaly az Oroszországból távozó tőke összege - derült ki a központi bank adataiból. A nettó tőkekivitel értéke 151,5 milliárd dollár volt szemben a 2013-as 61 milliárddal. A rekordot eddig a 2008-as év tartotta 133,6 milliárd dollárral.

Miközben a tőke távozik, a turisták maradnak. A Ciprusra látogató oroszok száma ugyan 1,5 százalékkal nőtt 2014-ben a 2013-ashoz képest, ám az év vége durva zuhanást hozott: novemberben 25 százalékkal, decemberben 12,5 százalékkal kevesebb orosz utazott a kedvelt célpontnak számító szigetországba, mint 2013 azonos hónapjában. Hasonló a helyzet az oroszok másik népszerű célországával, Nagy-Britanniával. A brit hotelekben és vendéglőkben 28 százalékkal költöttek kevesebbet tavaly, mint egy évvel korábban.

Számos ismérvhez köthetjük a bankválság definícióját, amelyek közül kettő máris teljesül - folytatta. A pénzügyi rendszernek állami támogatásra van szüksége, amelynek összege eléri a GDP két százalékát, és egyre kevesebb betét van a bankokban. Ezzel elindult a krízis folyamata: a következő lépés a hitelpiac zsugorodása lesz, amely fizetésképtelenné teszi a bankokat, majd az ebből fakadó bizonytalanság makrogazdasági gondokhoz vezet.

Végül jön a lakossági pánik, amelynek eredményeként az emberek megrohanhatják a pénzintézeteket. Szolncev szerint az összeomlás sebessége két tényezőtől függ: az egyik az olaj árának alakulása, a másik a moszkvai jegybank készsége a piaci beavatkozásra.

Billeg a top 30

A vihar első széllökése tavaly decemberben érkezett, amikor a jegybank kénytelen volt 127 milliárd rubeles (1,9 milliárd dollár) tőkeinjekciót adni a Trust Banknak, Oroszország 28. legnagyobb pénzintézetének. A szentpétervári Tavricseszkij bank a határán áll annak, hogy bedobja a törülközőt - jelentette a napokban a Vedomosztyi. A jegybank a hírek szerint tavaly 262,2 milliárd rubelt költött bankmentésre, úgy, hogy ebben az összegben nincs benne a Turst bank feltőkésítése. Szolncev ezzel kapcsolatban megjegyzi: korábban a legnagyobb 100 pénzintézet körében adódtak gondok, ez most a legnagyobb 30 bankra igaz.

A központi bank igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. Csak 10-12 százalékkal nő idén a rossz hitelekre képzett tartalék - véli Alekszej Szimanovszkij, a jegybank elnökhelyettese. Ez szerinte nem nevezhető válságnak. Azt azért elismerte, hogy a helyzet nehéz, amit alátámaszthat, hogy a kormány tavaly kötvényvásárlásokkal ezermilliárd rubelt (15 milliárd dollár) tömött a bankokba. Anton Sziluanov pénzügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy az ország vagyonalapjaiból 500 milliárd rubelt akarnak a bankokba fektetni.

Gref félelmei eltúlzottak - véli Oleg Vjugin, az MDM Bank igazgatósági elnöke. A likviditás a legfontosabb: ha a központi bank a pénzintézeteken belül hatékonyan tudja kezelni a kockázatokat, akkor azok nem megfelelő tőkehelyzetben is talpon maradhatnak. A kisebb szereplők kiesése, ugyanakkor átszabja a bankszektor kontúrjait. Ez lesz az első nagyobb változás ebben a szférában - szögezi le.
Az olaj sem segít
Tovább ronthatja az orosz gazdaság helyzetét, hogy várakozások szerint a következő két-három évben nem fog bővülni az ország olajkitermelése. A kiviteli többlet részben ellensúlyozhatná a csökkenő olajár okozta bevételkiesést. Szakértők szerint még enyhén vissza is eshet a termelés, mivel az egyre északabb lévő lelőhelyek kiaknázásához nincs meg az oroszok technikai felkészültsége, és a szankciók elzárják a helyi vállalatokat a nyugati technológiáktól. Ez egyben azzal járhat, hogy az orosz olajcégek nem tudják megőrizni világpiaci részesedésüket, amelynek egy részét közel-keleti és afrikai vállalatok vehetik át tőlük.


Napi

Fenyeget vagy blöfföl Moszkva

Olcsó blöff vagy valós fenyegetés volt, amikor a múlt hét végén a Gazprom vezetője közölte az EU bizottsági alelnökévek: 2020-ra teljes mértékben megszünteti az orosz cég az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást, ezért Brüsszel sürgősen kezdje meg a török vezetékre való csatlakozás kiépítését.

A Moszkvában tárgyaló Maros Sefcovic bizottsági alelnököt is meglepetésként érte a Gazprom elnök-vezérigazgatójának az a bejelentése, miszerint cége idővel teljesen átirányítja majd az ukrajnai gáztranzitot a török útvonalra, és az EU-nak kell majd gondoskodnia a földgáz görög határról történő elszállításához szükséges infrastruktúra megépítéséről.
Szóvivője szerint hidegzuhanyként érte a Moszkvában tárgyaló Maros Sefcovicot Alekszej Miller Gazprom-vezér nyilatkozata, amiben néhány éven belül kilátásba helyezte a teljes ukrajnai gáztranzit Törökországba, a "Török Áramlatba" történő átirányítását, hozzátéve, hogy az éves szinten 63 milliárd köbméter földgáz török-görög határról történő elszállításáról az Európai Uniónak kell gondoskodnia.

Az EU-ba irányuló orosz földgázszállítás több mint a fele jelenleg Ukrajnán keresztül éri el az Európai Uniót. "A Déli Áramlatot töröltük. A Török Áramlat az egyetlen útvonal annak a 63 milliárd köbméternyi gáznak a leszállítására, ami jelenleg Ukrajnán keresztül halad. Más opciók nincsenek. Értesítettük európai partnereinket erről, és most nekik kell létrehozni a szükséges infrastruktúrát a török-görög határról. Partnereinknek a legjobb esetben is több év áll a rendelkezésükre ennek megvalósítására. Nagyon szűk határidőről van szó. Ahhoz, hogy határidőre elkészüljenek, az új EU-vezetékek építését már ma meg kell kezdeni. Különben ez a gázmennyiség másik piacokon találhat vevőkre" - jelentette ki Alekszej Miller.

Anna-Kaisa Itkonen, az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök szóvivője emlékeztetett rá, hogy valami hasonlóról már Putyin orosz elnök is megjegyzést tett decemberben Ankarában, amikor bejelentette, hogy Moszkva az EU ellenállása miatt lefújja a Déli Áramlat nevű gázprojektet. Megfigyelők szerint Moszkva bosszúból terelné át a földgázt az ukrán vezetékekről a török útvonalra, bár bizonyos értelemben a Déli Áramlat is ezt jelentette volna, hiszen azon keresztül nem jött volna új gáz Európába, csupán az ukrajnai tranzitot terelték volna el.

A Bizottság az európai partnerekkel szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére szólította fel a Gazpromot. A szóvivő közölte, hogy a Bizottság szakértői megvizsgálják az orosz bejelentés és lépés esetleges gazdasági, jogi és szabályozói következményeit. Anna-Kaisa Itkonen arra is felhívta a figyelmet, hogy Szófiában napokon belül összehívják annak a magas szintű csoportnak az első ülését, amelynek felállításáról még decemberben a Déli Áramlatról szóló orosz döntés után határoztak a projektben érintett uniós tagállamok. Bár Magyarország egyedüliként nem írta alá a közös nyilatkozatot, a magas szintű csoport munkájában kész részt venni.

Az energetikai szakértők blöffnek tartják Alekszej Miller fenyegetőzését. Ugyanis az állami energetikai cég tavaly a legkevesebb gázt termelte ki egész létezése alatt, s éppen azért, mert nem tudott többet eladni az energiahordozóból.
A Gazprom évi 150 milliárd köbméternyi szabad kapacitása lehetővé teszi, hogy bármely más irányba szállítson gázt, így Kínába is, de nincs lehetősége arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába továbbított 40 milliárd köbmétert más piacon adja el. Alekszej Miller szavaiból ugyanakkor az következik, hogy a Gazprom elvileg kész évi több mint 10 milliárd dollárnyi hasznot elveszíteni a Török Áramlat kedvéért.

"Az Európai Unió aligha érdekelt abban, hogy pénzt költsön új gázvezetékekre azért, hogy ugyanazt a gázt megkapja, ami egyébként Ukrajnán keresztül eljut hozzá" - vélte Andrej Poliscsuk, a Raiffeisen bank elemzője. Szerinte az EU az ukrajnai tranzit megtartásában érdekelt politikai okokból is.
Stop

Nem akarnak ágyútöltelékké válni az ukrajnai magyarok

Hogyan lehetne megúszni a besorozást? – jelenleg ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kárpátaljai férfiakat, akiket érinthet a kedden kezdődő mozgósítás.

Az ukrán parlament csütörtökön hagyta jóvá az idei első, sorrendben pedig a negyedik részleges mozgósítást elrendelő törvényt, amelynek értelmében január 20-tól kilencven napon át kézbesíthetik a katonai behívókat 50 ezer tartalékosnak.

A megyei hadkiegészítő parancsnokság közlése szerint Kárpátaljáról háromezer 25 és 60 év közötti, katonaviselt férfi lehet érintett.

Így néz ki most a határ Maradék-Ukrajna és Donbassz között

Áprilistól vágóhíd

A besorozottak előbb pár hetes elméleti, majd gyakorlati kiképzésen vesznek részt, és a tervek szerint április elején vezénylik őket a hadműveleti övezetben kijelölt alakulataikhoz – ahogy a közemberek emlegetik: a vágóhídra.

A Magyarországgal szomszédos megyében élő mintegy 160 ezer fős magyarság számára azonban teljesen értelmetlennek tűnik, és idegennek hat az ország keleti végében zajló testvérháború. A mozgósítás hatálya alá eső magyar férfiak zöme éppen ezért szeretné elkerülni, hogy ágyútöltelék váljon belőle. Ennek egyik módját az egyszerűsített honosítás révén elérhető magyar állampolgárságban látják.

Füstfelhő Donyeck felett.

Megoldás: a magyar útlevél

Így külföldiként csak arra kell ügyelni, hogy az ember ne lépje túl az országban való tartózkodás 90 napos határidejét – éppen ennyi ideig tart a mostani mozgósítás. Ez a módszer azonban sok kockázatot rejt, bár korábban sokakat kihúzott a csávából.

A másik – sokkal hatékonyabb – lehetőség a valós vagy fiktív Magyarországra költözés, a külföldön élőknek ugyanis a sereg nem tud behívót kézbesíteni. Ehhez viszont állandó magyar lakcím szükségeltetik, és a határ magyar oldalán több olyan élelmes vállalkozó is akad, akik 250-270 ezer forintért készek lakcímkártyával szolgálni a rászorulóknak.

Egyik sem megoldás viszont azok számára, akik Ukrajnában állandó, bejelentett munkahellyel rendelkeznek, őket ugyanis ott is elérheti a behívó.

Keresik a kiskaput

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan bejegyzett ukrajnai társadalmi szervezetként semmilyen jogsértésre nem buzdíthatja a magyar férfiakat. Zubánics László UMDSZ-elnök az Origónak elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban a jogkövető magatartás a leghasznosabb, a kárpátaljai magyarságra már úgyis több ukrajnai politikai erő próbálta meg rásütni a szeparatista billogot az autonómiatörekvések miatt.

Ha viszont bárkinek tudomására jut valamilyen járható kiskapus megoldás, és azt megosztja a sorstársaival, azzal másoknak is jót tehet – tette hozzá.

A besorozásra váró hadköteleseknek egyébként mindkét magyar érdekvédelmi szervezet igyekszik a tőle telhető legjobb jogsegélyt nyújtani. Az UMDSZ egy, a vonatkozó jogszabályokat tartalmazó kisokost kíván a napokban közzétenni, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pedig telefonos forródróton fogadja mindazok jelentkezését, akik bármilyen jogsértést vélnek felfedezni a mozgósítás végrehajtásában.
(MTI)

Populista gőzlevezető párttal tartanák az EU-ban Görögországot

Görögország baloldali koalíciója, a Sziriza pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy kormányra jutásuk esetén nem lépnek ki az Európai Unióból, de el fogják törölni az előző kormány által hozott megszorító intézkedéseket. "A Sziriza nem tervezi az Európai Unióból vagy az eurozónából való kilépést. A párt kész tervvel rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan állítsa helyre és építse újjá az országot, ennek első lépéseként pedig szakítani fog a memorandummal és a megszorítások politikájával, szakítani fog a trojka hitelezőivel, és kemény harcot hirdet a szegénység ellen, ami kizárólag a memorandum következménye." Panajotisz Lafazanisz, a párt szóvivője emellett elmondta, hogy az adósságok átstrukturálását és a törlesztés részleges leállítását tervezik.

A Sziriza párt a mérsékelt atlantizmus politikai irányzat képviselője Görögországban; a párt agresszív unióellenes retorikát folytat, de a gyakorlatban soha nem lépnének ki az Európai Unióból. Tevékenységük pusztán gőzlevezetés, mert a görög választók tekintélyes része az euró bevezetése óta elutasítja az uniós tagságot. A mérsékelt atlantizmus görögországi zászlóvivője 2012 júniusában majdnem kormányra jutott, ebben mindössze egy választási csalás akadályozta meg őket. Akkor szintén Görögország kilépését árazta a piac, valamint az európai sajtó figyelmének középpontjában is az athéni történések álltak. A kritikus pillanatban természetesen az uniópárti szervezet jutott kormányra.

A Szirizát jelenleg annyi akadályozza a kormányra jutásban, hogy a szavazatszámláló program soha nem fogja kidobni az ő győzelmüket, ameddig egyértelműen nem foglalnak állást az Európai Unióban maradás mellett. Így a mai nyilatkozat után a Sziriza már esélyes arra, hogy a január 25-én tartandó választásokon kormányra jusson.

A Sziriza támogatottsága a kormánypárthoz képest - muszáj volt letenni a hűségesküt

Egy mérsékelt atlantista kormánypárttal Görögország igen instabil kormányzatot kap, ami a török, ukrán és magyar példához hasonlóan próbál majd egyensúlyozni a keleti és nyugati hatalmi tömb határán, - és miközben megpróbál kétfelé két arcot mutatni, előrevetíthető, hogy Washington utcára küldi majd a jobboldalt. Ezzel a kormány sikeresen elterelheti a figyelmet az Európai Unióról, hogy ehelyett a bevándorlásról folytatott vitával tematizálja a közéletet.

Tisztán a geopolitikát tekintve az is kijelenthető, hogy Washingtonnak egy radikális baloldali pártra van szüksége Görögországban. Görögországon húzódik majd át az orosz-török gázvezeték, ami Ukrajnát megkerülve fog földgázt szállítani az Európai Unióba. A nyugati hatalomnak emiatt erőteljes zsaroló tényezőre van szüksége, amivel sakkban tarthatja a görög kormányt. Washington egy baloldali párt kormányra juttatásával tudja legkönnyebben kiélezni a politikai feszültséget, és utcára küldeni a befolyása alatt tartott politikai ellenfeleket (pl. jobboldali szervezetek). A bevándorlókkal szembeni utcai agressziótól elhatárolódás, a Brüsszellel a megszorításokról kialakított vita, és a fokozódó terrorfenyegetés mellett pedig sikeresen elfordul a figyelem arról, hogy a párt eredetileg magát az uniós tagságot is ellenezte.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/19/populista-gozlevezeto-parttal-tartanak-az-eu-ban-gorogorszagot

Mi legyen Peszkivel?

Az már most a napnál világosabb, hogy Nyalókakirályék Donyeck-Gorlovka elleni “inváziója” tökéletes kudarccal végződött a junta számára.

Peszkivel gondjai vannak a miliciának! Most-hogy elfoglalták-nem tudnak vele mit kezdeni!

A donyecki repülőtérnél még mindig komoly erőfeszítéseket tesznek a betörés érdekében. Ma kora délután már ködöt is gyártottak, hogy hátha annak leple alatt… Legfeljebb ők maguk se láttak semmit. Amúgy ágyúzzák mindkét terminál környékét rendesen.

Donyeck sem nyugodhatott még meg teljesen. Folyamatos a latortüzérség működése. A város 3. számú kórházának egyik épületét telibe találta egy latorgránát. Az elpusztult épületben becslések szerint harminc beteg, és nem tudni hány fős személyzet tartózkodott. A mentés tart, de sok halottra számítanak.

Donyeck “Béke” sétálóutcájában egy tömbházat talált el egy valcmanista lövedék. Pontosan ahová becsapódott, egy család otthon volt. Négyen haltak bele a terrorba.

Gorlovkában a halottak összegyűjtése folyik ma késő délelőttől. Magyar idő szerint délután három óráig kilencven holttestet szállítottak el az utcákról, közterekről. Nagyjából a város negyed részéről. A romok alatt is sok halott lehet.

Bahmutkánál és Gyjebalcsevo környékén tüzérségi párbajok zajlanak.

A (Славяносербск)Szlavjanoszerbszk-körüli latorütegek (Счастье)Szcsasztyje délnyugati peremvidékét lövik.

(Станицa Луганскa)Sztanyica Luhanszka nagyon dühíti a martalócbanda tüzérségét. Ott ugyanis közel ezer dezertált nemzeti gárdista húzta meg magát. Egykori kollégáik most megpróbálnak végezni velük. De hogy kerek legyen a dolog, most Mariupol miatt is aggódhatnak a kijevi udvarban.

(Гранитное)Granyitnojenál a DNR erői szépen morzsolgatják Valcman latorhadát, miközben Mariupol “Орджоникидзе”-“Ordzsonikidze”-városrészéből utcai harcokról érkeznek hírek.

Délelőtt a valcmanisták “Szűz Mária” nevű önkéntes latoregyletének a város előtti állásait megsemmisítette a milicia tüzérsége. A martalócok életben maradt része eszét vesztve, mindent hátrahagyva vágtázott amerre látott.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/19/mi-legyen-peszkivel/

Háború kezdődik a megszálló Izrael ellen?!

A Szíriai Ellenállási Front és a Hezbollah is aktivizálja magát a Golán-fennsíkon és a Galileai területeken.

A lassan négy éve tartó szíriai konfliktus alatt Izrael többször is beavatkozott a terroristák oldalán. Több alkalommal bombázta a főváros környékét, Hezbollahnak szállított konvojokat támadott meg illetve a Dél-Szíriában egyre gyengülő Nuszra Frontnak nyújtott katonai, orvosi és ellátási támogatásokkal próbálta a kormányerőket gyengíteni.

Szíria egyszer sem engedett a provokációnak, és nem használta a légvédelmét, ezzel továbbra is titokban tartotta fegyverarzenálját, hogy egy esetleges későbbi háború kitörése esetén meglepetést tudjon okozni az ellenségnek. Szíriai politikusok minden egyes alkalommal megjegyezték: Az ország fenntartja a jogot magának, hogy amikor majd eljön az idő, megfelelő helyen és körülmények között választ adjon az izraeli agressziókra.

Négy éve annak, hogy Szíriába özönlenek a fegyveres terroristák és a nyugat támogatásával próbálják az országot középkori állapotokba süllyeszteni. A legtöbb egykori szövetséges és barát elárulta az országot és a szír nemzetet. Cserébe pénzt vagy egy darabka földet ígértek nekik Szíria vagyonából és területéből.

Ennek ellenére az ország példátlan összefogásnak köszönhetően képes volt talpon maradni és megvédeni az önmagát, sőt mostanra nagyon úgy tűnik, hogy nem csak védekezni képes hanem a háttérben zajló előkészületeknek köszönhetően a válaszcsapásokra tett ígéretek beérnek.

Bashar Al-Assad Szíria elnöke a legutóbbi izraeli agresszió után kijelentette: „Eljött az ideje annak, hogy aktivizáljuk és felfegyverezzük a Golán-fennsík felszabadításáért harcolni kívánó népi milíciákat.”

Sayed Hasan Nasrallah a Hezbollah főtitkára legutóbbi beszédében, kifejtette: Szíriának köszönhető a libanoni területek felszabadítása az izraeli megszállás alól. Szíria nélkül már rég elveszett volna a libanoni és a palesztin ellenállás. Ezért nemcsak a hűségünket fejezzük ki a szír népnek hanem Szíria határán belül és akár kívül is harcolni fogunk az ország ellenségei ellen.

Nasrallah beszédében kitért arra, hogy a libanoni ellenállási szervezet erősebb mint valaha, olyan fegyverekkel rendelkeznek amit Izrael a legrosszabb álmában se tudna elképzelni. A Fatah-110-es rakéta mára jelentéktelen fegyver a Hezbollahnál.

“Idáig a Galileai területeken tudunk csapást mérni a cionistákra. Most kijelenthetem, hogy megkezdődik a Galileai területeken túlnyúló harc.”

Ami azt jelenti hogy az összecsapások áttevődnek palesztin területre. Izraelnek a támadó magatartását fel kell hagynia és rákényszerül, hogy a saját területén védekezzen.

Idáig nem volt szoros kapcsolatunk a Szíriai Ellenállási Fronttal ami a Golán-fennsíkot akarja visszaszerezni az anyaországnak, de mostantól szorosan együttműködünk velük. -folytatta Nasrallah a beszédében.

Izrael jól tudja, a Szíria ellen elkövetett támadásokért előbb vagy utóbb, de meg kell fizetni. Nem véletlen, hogy míg az izraeli vezetés Franciaországban a „terrorizmus ellen” menetel addig a Közel-Keleten a szír és iraki kormányerők ellen harcoló terrorista szervezeteket támogat, mint például az Al-Kaida szíriai ágát képező Nuszra Frontot vagy az Irak és Szíria területén tevékenykedő Iszlám Államot, aminek az iraki hadsereg fogságába esett tagjainál izraeli gyártmányú fegyvereket foglaltak le.

Negyven éve, hogy a megszállt Golán-fennsík szíriai oldaláról nem indítottak támadást az izraeli hadsereg ellen. Tegnap viszont új nap kezdődött a fennsíkért vívott harc történelmében. A Szíriai Ellenállási Front meglepő és gyors akciót hajtott végre egy izraeli járőrkonvoj ellen, amiben a járművek nagy része megsérült vagy megsemmisült, a halottak és sérültek száma egyenlőre ismeretlen. A háttérben a Hezbollah tisztjei irányították az akciót a fennsík fővárosának számított Konejtira városból.

Erről biztos hallgatni fog a világsajtó, az izraeli válaszról amiben több Hezbollah harcos életét vesztette viszont minden sajtót tudósítani fog.

Valami elkezdődött, egy újabb területet akar visszaszerezni a szír és libanoni ellenállás. A jelenlegi körülmények egyenlőre még az izraelieknek kedveznek, de az idő viszont az ellenállásnak dolgozik. Mint ahogy Gázát és Dél-Libanont is több éves gerillaharccal tudták kiűzni a megszálló hadsereget, most hasonló taktikával de már mélyen a palesztin területeken fognak zajlani a fegyveres akciók.

orientalista.hu Sinoda

Az Európai Parlament idealizálja Ukrajnát, démonizálja Oroszországot

Éles megosztottságot váltott ki az Európai Parlamentben az Ukrajnával kapcsolatos újabb határozat. Hétfőn a prágai Prvni zpravy hírügynökségnek nyilatkozva Jan Keller EP-képviselő elmondta, hogy amiatt nem írta alá a dokumentumot, mert az a valóságtól elrugaszkodva kezeli az ukrán konfliktust, idealizálja Ukrajnát és démonizálja Oroszországot. Keller szerint elfogadhatatlan a dokumentum megszavazása, mert az nem követel magyarázatot Arszenij Jacenjuk ukrán miniszterelnöktől a korábbi, Berlinben tett kijelentéseire vonatkozóan. Jacenjuk korábban Németországból nyilatkozva kísérletet tett a történelemkönyvek átírására, az ukrán kormányfő szerint ugyanis ő nem fogadja el a második világháború eredményét, mert annak során Ukrajnát megszállták az oroszok.

Éppen aktuális történelem

Jacenjuk úgy hivatkozik Ukrajnára, mint egy mindig is létező, független államra, amit évszázadokon keresztül megszállás alatt tartottak az oroszok, és ezzel akarja alátámasztani az oroszellenes, háborús retorikát. Kritikusok már korábban is hangot adtak annak, hogy mivel Ukrajna soha nem is létezett a Szovjetunió széthullása előtt (többek közt orosz, lengyel és magyar területekből létrehozott mesterséges állam), Jacenjuk igen veszélyes politikát folytat, és a fasizmus rehabilitálását folytatja Ukrajnában, ami Kijev háborús politikájának fényében minden, Ukrajna területén élő kisebbség számára csak rosszat jelenthet.

Az Európai Parlament határozata nem veszi figyelembe ezt a tendenciát. Mint a cseh képviselő is elmondta, az EP nem veszi figyelembe, hogy Ukrajnában a fasizmus rehabilitálása zajlik, annak érdekében, hogy az ukrán lakosságot az Oroszország elleni háború szolgálatába állítsa. A képviselő emellett arra is felhívta a figyelmet; az EP nem veszi figyelembe, hogy a választások idején Kijevben támadások történtek ellenzéki képviselők ellen, ami tömeges civil megmozdulásokat váltott ki. Kijev ugyanis megfélemlítette az ellenzéket, hogy a háborút támogató politikusok kormányra jutása biztosított legyen, vagyis a választások eredménye megkérdőjelezhető. Az EP nem tiltakozik az ellen sem, hogy az USA mindeközben fegyverrel lássa el Ukrajnát. Az EP nem tiltakozott az ellen sem, hogy a NATO provokatív módon csapatösszevonásokat tart az orosz határ mentén.

Keller szerint ezen felül a nyugati szankciók sem hoztak semmilyen eredményt, és az EP határozata arra kényszeríti az európai országokat, hogy ne vegyék figyelembe saját pozíciójukat az ukrán konfliktusban, ehelyett szavazatukkal kiszolgálják az Egyesült Államok geopolitikai törekvéseit. A képviselő szerint a szankciók mindeddig semmilyen eredményt nem hoztak, és mivel nem hoztak eredményt, ezért nem is eszközök arra, hogy az oroszokat "visszakényszerítsék a tárgyalóasztalhoz". Mivel nincs eredményük, ezért Európa számára tarthatatlan, hogy a semmiért az európai gazdaságot hátráltassák; mindeddig ugyanis az európai gazdaságot sújtotta leginkább a szankciós háború.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/19/az-europai-parlament-idealizalja-ukrajnat-demonizalja-oroszorszagot

Stratfor: Ezt az üzenetet hozza Merkel Budapestre

Diplomáciai villámoffenzívába kezdett a nyugat Közép-Európában Moszkva visszaszorítására - írja elemzésében a Stratfor.

Három hét alatt szinte az összes közép-kelet-európai szövetségeshez magas rangú vendég érkezik az Egyesült Államokból vagy a NATO-tól. A sort még Washingtonban nyitotta meg John Kerry, aki január 7-én fogadta Grzegorz Schetyna lengyel külügyminisztert. Másnap Chuck Hagel védelmi miniszter tárgyalt szlovák kollegájával, Martin Glvác-csal. A térségért felelős külügyi államtitkár, Victoria Nuland janunár 14-én Bukarestbe utazott, majd egy nappal később csatlakozott a Szófiában tárgyaló Kerry-hez. Szintén Bulgáriába készül január végén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.

Keleti védelem

A Stratfor elemzése szerint ebbe a diplomáciai villámoffenzívába illeszkedik Angela Merkel február 2-ára tervezett budapesti útja is. A német kancellár Washington üzenetét is közvetíti majd Orbán Viktor számára.

Az amerikai biztonságpolitikai intézet úgy véli, hogy a nyugati szövetésgesek szeretnék kihasználni Oroszország gazdasági nehézségeit annak érdekében, hogy erősebb pozíciókhoz jussanak a NATO keleti peremországaiban. Céljuk, hogy a térség országai - Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - ellen tudjanak állni az orosz behatolási szándékoknak, amelyek az ukrán válság óta felerősödtek.

Katonai szempontból a NATO szeretné megerősíteni jelenlétét Közép-Kelet-Európában. Az észak-atlanti szövetség vezetése úgy látja, hogy a jelenlegi védelmi szint nem elegendő a térségben az orosz fenyegetés elhárítására. A NATO keleti határa Lengyelországban - a kalinyingrádi enklávé révén - közvetlenül érintkezik Oroszországgal, és a Moszkva legszorosabb katonai szövetségesének számító Belarusz Köztársasággal. Románia és Bulgária pedig a Fekete-tenger felől nyitott az orosz hadiflotta előtt. Több nyugati NATO-tagállam azonban a magas költségek és a várható orosz válaszlépések miatt ellenzi az álladó katonai erő állomásoztatását a térségben. A januári tárgyalásokon ezért a nyugati vezetők megpróbálnak új biztonsági garanciákat felkínálni kelet-közép-európai partnereik számára. Szlovákia például Blackhawk amerikai harci helikoptereket vásárolhatna kedvező feltételekkel.

Tessék beállni a sorba!

A találkozókon téma továbbá az Oroszország elleni gazdasági szankciók mögötti egység fenntartása. A jelenlegi EU-szankciók 2015 közepén lejárnak, és meghosszabbításukhoz valamennyi tagállam egyetértésére szükség van. Európai korlátozások nélkül azonban az amerikai szankciók sem lehetnek hatékonyak. Ebben a kérdésben Angela Merkel képviseli a leghatározottabb álláspontot, így a Stratfor szerint az ő feladata lesz meggyőzni a magyar kormányt, hogy álljon be a sorba és ne lobbizzon - Csehországgal együtt - a szankciók enyhítése érdekében.

Megelőzni Putyint

További fontos téma lehet a megbeszéléseken az, hogyan lehetne enyíteni a térség országainak energiafüggőségét Oroszországtól. A nyugati vezetők ebből a szempontból Bulgáriát, Magyarországot és Szlovákiát tekintik a legvédtelenebbnek. Ezek az országok mind a földgázellátásuk, mint az atomenergia-programjuk révén kiszolgáltatottak Moszkvának. Ezzel szemben Románia csupán földgáz-szükségleteinek 20 százalékát fedezi Oroszországból. Lengyelországban pedig az év közepén nyílik meg az északi földgáz fogadására készült új, 5 milliárd köbméter kapacitású terminál a Balti-tengeri határvidék legnyugatibb pontján, Swinoujscieben. Bulgária számára Washington felkínálta, hogy az amerikai Westinghouse cég új, 1000 megawattos reaktort épít a Kozloduy mellett fekvő atomerőmű bővítéseként.

A nyugati vezetőket ugyanakkor aggasztja, hogy nem minden térségbeli partnerük zár egyformán Moszkva felé. Milos Zeman cseh elnök január végére meghívta Vlagyimir Putyint Prágába. Az orosz elnök márciusban pedig Budapestre készül. A Stratfor úgy tudja, Merkel feladata lehet az is, hogy meggyőzze Orbán Viktort arról, hiába számít orosz pénzügyi és gazdasági segítségre, a csőd elől menekülő Moszkva nem lesz képes a közeljövőben teljesíteni ilyen ígéreteit.

Morvay Péter

A ’Pokalipszis négy pacija, avagy az Én kicsi Pónim a pokolból

Az Armageddon varázslat, mondja a Bigshot Toyworks

Az Én kicsi pónim rajongóit többnyire a sorozat és a játékfigurák kedvessége, a barátságról és egymás segítéséről szóló mesék pozitív üzenetei vonzzák.

Egyesek azonban úgy gondolják, hogy a barátság nem elég csábító. Sőt, szerintük a barátság romlásba dönt. Egy új Kickstarter projekt, a nagypatájú, nagyfejű dizájnt megtartva, pokolbéli szörnyekké akarja alakítani a pónikat, akiknek egyetlen célja a világ elpusztítása.

A Bigshot Toyworks egy tervezőkből, játékkészítőkből és egyéb kreatív egyéniségekből álló csapat. Egy Cthulhu kinézetű pónira kiírt Kickstarter projektjük már sikerrel járt, az új ’Pokalipszis négy lovacskája elindításával azonban már ambiciózusabb terveik vannak.

Az új sorozat kínálatában Rainbow Dash vagy Twilight Sparkle helyett Calamity (járvány), Raven (éhség), Clash (háború) és Ghost (halál) szerepelnek. (A zárójelben nem a nevek jelentése, hanem a karakterek által képviselt csapások olvashatók.)

A képek magukért beszélnek. A kinézetre is elég beteges pónik szuperhatalmai, mint a „plaguemancy”, amit „csapásságnak” lehetne fordítani vagy az „üszkös érintés” is hasonló lelkületet képviselnek. A játékokkal a felnőtt közönséget célozzák.

A Kickstarter eddig 33 000 dollárt gyűjtött össze a célul tűzött hatvanezer dolláros összegből.

Forrás: cnet.com

„És kijött egy másik ló, egy tűzvörös, és a rajta ülőnek megadatott, hogy elvegye a békességet a földről, sőt hogy öldössék egymást az emberek; és nagy kard adatott neki. … És láttam: íme, egy fekete ló, a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. … És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által.” – Jelenések 6:4-8

Partizán akciók: Odessza, Harkov, Kijev

Szerző: Admin

- Kiszélesedik a háború Ukrajnában? -

Kijev:

Már a hivatalos ukrán hírügynökség sem tudja titkolni, – komoly veszélyekkel kell szembenézniük a Juntát kiszolgáló rendfenntartóknak a fővárosban; Kijevben is. – Érdekes tény, hogy a terrorral és erőszakkal hatalomra jutott nyugatbarát hatalom, – azonnal terrorizmust kiált, – amikor a sok bűn után, amit elkövetett, – a saját fészkében sincs már biztonságban.

Az Unian.net híradása arról számol be, hogy gránáttámadás ért egy rendőrökből és önkéntesekből álló rendfenntartó járőrt Kijevben.

A járőrt mondvacsinált telefonhívással tőrbe csalták és váratlanul gránátot dobtak rájuk. A robbanásban 3 rendőr és 2 önkéntes sebesült meg súlyosan.

Nagy erőkkel indult meg a hajtóvadászat a partizánok után, s az ukrán hírügynökség szerint tegnap estére 3 embert is őrizetbe vettek ezen támadással kapcsolatban.

Odessza:

A Krisza (ukrán oldal) információi szerint; bombatámadás ért egy apartmanházat, melyben a “Gyémánt Bank” irodája is található.

A robbanás a bank kabinetfőnökének az irodájából az eredetileg a csukott ablakon keresztül, – szinte minden bútort kidobott az utcára. – Érdekes tény, hogy éppen itt tárolták az ukrán hadseregnek szánt banki adományokat. Melyekből egyelőre nem tudni, hogy mekkora összeg maradt épségben, vagy semmisült éppen meg a robbanásban. – Személyi sérülés nem történt.

Harkov régió:

Ugyancsak a Krisza értesülései szerint, – feltehetően a partizánok támadása nyomán keletkezett robbanás rázott meg, – egy Harkov régióban lévő gyárat, Shebelinka településen. Mely így kezdett lángolni, ahogyan az alábbi fotó mutatja:

A shebelinkai gyár további információink szerint; gáz és olajipari létesítmény (volt).

A fenti események is mutatják, hogy Porosenko (Valtzman) cion-fasiszta kormányzata, s hatalma, melynek részeként egyes ukrán zsidó oligarchák – lásd Kolomojszkij – pénzelnek nyíltan neonáci szellemiségű csapatokat, (Azov, Jobb Szektor) – s mely hatalom ennek ellenére bírja a Nyugat, az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását, – nem képes gátat vetni az általa elszabadított erőszaknak sőt, még gerjeszti is azt. – Ezáltal komoly veszélyt jelentve egész Európára nézve is.

Az ukrán front egyre nyugatabbra tolódik…

Garbolczy János / Szabad Riport

Ma van a magyarországi németség háború utáni kitelepítésének Emléknapja

A németek kitelepítése a németség lakóhelyéről való tömeges kitelepítése, tervszerű etnikai tisztogatás volt a második világháború után, amit a legtöbb helyen sok halálos áldozattal járó, brutális kegyetlenséggel hajtottak végre.

Január 19-én indult az első vagon...

Az ideiglenes magyarkommunista kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítését, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti: A hazai németek ingatlanaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Mivel ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözése (lásd például benesi dekrétumok), a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából tömegesen érkező magyar menekülteket le tudja telepíteni. Abban is reménykedett, hogy ha a győztesekkel elfogadtatja a hazai német lakosság kollektív bűnösségét, Magyarországot saját német lakossága áldozatának tüntetheti fel. A kollektív bűnösség elvével akarta Magyarországot kivezetni a nemzetközi elszigeteltségből.

Ezért közölte Gyöngyösi János külügyminiszter 1945. május 16-án egy jegyzékben Vorosilov marsallal, a SZEB elnökével, hogy Magyarország 300 ezer német "volksbundistát" szándékszik kitelepíteni. Majd a Dálnoki Miklós Béla vezette magyar kormány 1945. május 26-án megerősítette ezen szándékát, amikor egy szóbeli jegyzékben tisztelettel kérte "a Szovjetuniót, hogy a Magyarországról eltávolítandó németeket Németországnak olyan területére telepítsék át, amely a Szovjetunió haderőinek megszállása alatt áll."

Ilyen propagandával próbáltak híveket szerezni a magyar lakosság köréből

A II. világháborúban győztes nagyhatalmak 1945. augusztus elején a potsdami konferencián a magyarországi németek kitelepítését együtt tárgyalták a Csehszlovákiából, illetve Lengyelországból kitelepítendő németekével. A megállapodás XIII. cikkelye alapján a magyar kormány engedélyt kapott arra, hogy a hazai német lakosságot vagy annak részeit úgymond "rendezetten, humánus módon" Németországba telepítse ki. Az engedélyhez novemberben csatolt keretszám (max. 4-500 ezer fő) lehetővé tette a hazai németség akár teljeskörű kitelepítését is, ugyanis hazánkban akkor Fehér István becsült adatai szerint legfeljebb 380 ezer főnyi német nemzetiségű személy élt. Viszont nem kapott a magyar kormány irányelveket arra, milyen jogi-bűnösségi kategóriák szerint jelölje ki a kitelepítendőket.

A minisztertanács 1945. december 22-i ülésén Nagy Imre belügyminiszter (MKP) terjesztette elő a kitelepítési alaprendelet tervezetét, amely a hazai németség kollektív bűnösségén alapult. Rá a jelenlévő 16 miniszterből kilencen igennel, ketten nemmel szavaztak, öten tartózkodtak. A kormány az 12330/1945 ME sz. rendeletében (1945. december 29.) csak látszatra nevezett meg politikai felelősség szerinti kategóriákat. Kivételeket is csak formailag engedett meg. Valójában ugyanis a hazai német lakosság teljeskörű kitelepítésére törekedett. Ezért volt benne a kitelepítés elsőszámú indoka az, ha valaki magát 1941-ben, a népszámláláskor német anyanyelvűnek vagy német nemzetiségűnek vallotta. A magyar kormány igyekezett azt a látszatot kelteni, mintha a berlini Szövetséges Ellenőrző Tanács utasítására rendelte volna el a kollektív bűnösségen alapuló, teljeskörű kitelepítést. A SZEB 1946. január 25-i ülésén készült jegyzőkönyv szerint a SZEB amerikai tagja, Key tábornok és szovjet elnöke, Vorosilov marsall tiltakozásul felszólította a kormányt, hogy ne használja "a SZET utasítására" kifejezést. Ugyanakkor Vorosilov óriási nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy az elrendelt teljeskörű kitelepítés minél hamarabb megvalósuljon és lezáruljon. Ezzel akarta ugyanis elősegíteni, hogy Csehszlovákia gyorsan kitelepíthesse az ottani magyarokat Magyarországra.

Nagy Imre kommunista belügyminiszter 1946. január 15-én adta ki a kitelepítés végrehajtását szabályozó 70.010 / 1946 BM. számú rendeletet. Ebben az állt, hogy a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg a járás, a megyei jogú város vagy a megye német lakosságának a 10%-át. Az "ártatlanok" számát abszurd módon adminisztratív úton korlátozta. Nem szolgálta a személyes politikai felelősség tényleges vizsgálatát. A német nemzetiségűeket kiszolgáltatta egy belügyminiszteri biztos által vezetett bizottságnak, amely helyben, kénye-kedve szerint dönthetett, elismeri-e az ártatlanságot vagy sem. Ez az önkényes szabályozás újabb hatalmi csatározásokhoz is vezetett a Független Kisgazdapárt és a Magyar Kommunista Párt között. Sok helyütt a kommunista tagsági könyv lett az egyetlen hatásos érv a mentesítéshez.

A kitelepítés előkészítésében és végrehajtásában meghatározó szerepet játszott a kommunista vezetés alatt álló belügyminisztérium. A Népgondozó Hivatal, amelyet 1945-ben elsősorban a kitelepítés lebonyolítására állítottak fel (vezetője idősb Antall József volt), a belügyminisztériumnak volt alárendelve. Ez a minisztérium hatalmazta fel és küldte ki azokat a kitelepítési biztosokat, akik helyben minden hatóságnak utasításokat adhattak. Amúgy is a kommunista párt szerezte meg 1945-ben a belügyhöz tartozó kulcspozíciók többségét. A kitelepítési rendelet végrehajtásával a kommunisták újabb hatalmi eszközre tettek szert.

A magyarországi németek kitelepítése a magyar kormányok várakozásával ellentétben nem lett kül- és belpolitikai csodaszer. Mint Kaltenecker Krisztina írja, a kitelepítéssel járó jogtalanságok, törvénytelenségek és embertelenségek megrázkódtatták az alkotmányosságot, kikezdték a jogállamiság alapjait. A magyarországi németek kollektív bűnösségen alapuló kitelepítése ráadásul tovább gyengítette a magyar kormány pozícióit a szomszédos győztes államokkal, különösen Csehszlovákiával szemben. A határon túli magyarok sorsát meghatározta a továbbiakban, hogy a szomszédos országok a magyarországi németek kitelepítését precedensnek tekinthették. Csehszlovákia például egy úgynevezett kölcsönös szlovák-magyar lakosságcsere kikényszerítésére használta fel a magyar kormánnyal szemben.

Hírfigyelő Szolgálat

A titkos szolgálat embereire a jövőben a büntetőtörvények nem vonatkoznak

** A titkos szolgálat embereire a jövőben a büntetőtörvények nem vonatkoznak?! ***
A MERKEL-kormány egy olyan törvényt készít elő, ami szabad kezet biztosít a titkos szolgálatok embereinek, a kémeknek és "V-embereknek", de értelemszerűen a CIA-nak is. Ezen kívül a titkos szolgálatoknak több pénzt fognak kapni.
Már belefáradtam abba, hogy ezeket a disznóságokat, ezeket a politikai maffiozókat komenteljem. A magyar nép tudatában úgy is az van, hogy Merkel minden idők legkedveltebb német kancellárja. Sajnos az internetes közösség ezt az infóháborút elvesztette és egyenesen masirozunk egy nagy katasztófába. Aki ezt nem látja, az már menthetetlen rendszertroll.
Pedig világos kellene legyen, hogy ez az egész hova vezet. A párizsi támadás után, csak egy kérdésre kellene válaszolni: cui bono? - kinek jó ez? De nem, a juhok nem gondolkodnak, majd a vágohídon fognak felébredni, mikor már minden késő lesz és azt fogják mondani: "..de mi ezt nem tudtuk!"
http://deutsche-wirtschafts-nachrichten.de/2015/01/19/kuenftig-straffrei-geheimdienste-duerfen-straftaten-zur-tarnung-begehen/

A donyecki reptér romokban, de a DNK irányítása alatt

Nyilvánosságra jutott egy videofelvétel a donyecki nemzetközi repülőtér romjairól. A felvételt - állítólag - a donyecki milícia felderítői készítették január 15-én, egy kis méretű drónnal.

Na, így ellenőrzik az ukránok a Donyecki Repteret… (Vagyis, sehogy).

Harcmező térkép a Donyecki repülőtérért folyó csatáról. 2015. január 18-i állapot. – Forrás: Komszomolszkaja Pravda (Kp.ru)

A donyecki repülőtér az ukrán háború egyik legforróbb pontja, a háború kezdete óta itt gyakorlatilag állandóak az összecsapások. Pénteken a Donyecki Népi Köztársaság védelmi minisztériuma bejelentette, hogy ellenőrzése alá vonta a területet, hozzátéve, hogy a reptér területén tucatnyi ukrán katona maradt, akik nem folytatják a harcot. Az ukrán védelmi minisztérium azonban ezt nem erősítette meg.

A donyecki sajtó szerint az ukránok amiatt adták fel, mert elfogyott a lőszer. Valentin Matuzenko, a donyecki államfő katonai tanácsadója azt mondta, a reptér védelmében részt vevő ukrán katonák lehetőséget kaptak arra, hogy a nap folyamán mindannyian biztonságosan elhagyják a területet. Ezt Alexander Zaharcsenko, a Donyecki Népi Köztársaság elnöke is megerősítette, hozzátéve, hogy ha Porosenko egyszer Donyeckbe megy, átadja majd neki az ukrán zászlót, ami a donyecki reptéren volt felhúzva.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/19/donyecki-repter-romokban-de-dnk-iranyitasa-alatt

Néhány hónappal ezelőtt Dmitro Jaros a Jobb Szektor nevű neonácsi csürhe parancsnoka kilátásba helyezte, hogy banditáit Moszkvába küldi! “A zoroszok” ellen! A martalócok lihegtek a gyönyörűségtől, hogy megostromolhatják a Kremlt.

Jurij Birjukov-Nyalókakirály főtanácsadója” erre föl ma reggel gyávasággal vádolta meg a Benyja Kolomojszkij által abrakolt dicstelen hordát! Annak is a “Dnyepr-1″ zászlóalját. Akik megtagadták a parancsot, hogy a donyecki reptér ellen rohamra indulva harcoljanak Ukrajna dicsőségéért! És nem mellesleg Valcmanért!

De nem füllött a foguk a fűbe harapáshoz a donyecki reptérnél. Hallották a híreket! Látták, hogy akik elmentek arrafelé-nem jöttek vissza. Arról ugyanis szó nem volt hogy harcolni is kéne!-amikor beálltak a martalócseregbe! Kordában tartani civileket!-a Nemzeti Gárdisták háta mögött noszogatni a vonakodókat!-prédálgatni a helyi lakosságot!-az jó móka.

De hogy harcolni?! No azt már nem! Kiváltképp nem olyan ellenség ellen, amely a Jobb Szektor nevének hallatán bedurcul. Ehhez nem fűlik a foga Jaros pribékjeinek. Tán már Moszkva ellen sem szívesen indulnának! (Pedig de jó lenne kicsit zsákmányolgatni a Kreml kincsestárában! Csakhát “a zoroszok”! Képesek visszalőni!)


https://balrad.wordpress.com/2015/01/19/a-jobbszektorosok-beijedtek-nem-akarnak-ok-fube-harapni/

Osztrák újságíró: a nyugat "olcsó ágyútölteléknek" használja Ukrajnát

Marco Meyer osztrák újságíró a Contra magazinban megjelent publicisztikája szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok azért fizeti Kijev háborús kiadásait, mert Ukrajnát "olcsó ágyútölteléknek" tartják és akként is kezelik. Meyer szerint az a tény, hogy Kijev komoly pénzügyi gondokkal küzd, nem akadályozta meg a hatóságokat abban, hogy a 2015-ös katonai költségvetést jelentős mértékben növeljék; a militarizálódás mostanra nem csak a gazdaságot érinti, hanem az emberek mindennapi életét is közvetlenül fenyegeti, különösen a mozgósítás újabb hulláma miatt.

Meyer szerint a nemzetközi pénzügyi elit abból a célból fizeti az ukrán kormányt, hogy egy fronton lekössék Oroszországot, és ennek érdekében milliók életét akarják feláldozni. Az osztrák újságíró egyben arra is emlékeztet, hogy a kijevi vezetők illegálisan, puccsal jutottak hatalomra, a Donbassz milícia emiatt nem fogadja el a kijevi kormányt legitimnek. Meyer kifejti, hogy az ukrán parlament jelenleg sem tekinthető legitim hatalomnak, mert a választásokat elcsalták a szólásszabadság sértésével és az ellenzék elhallgattatásával, valamint emlékeztetett arra, hogy mielőtt Porosenkot megválasztották, a többi elnökjelöltet sorban megfenyegettek és többen vissza is léptek az elnök választás előtt.

Petro Porosenko december 24-én írta alá a mozgósítás újabb hullámát előíró rendeletet, ami a kárpátaljai magyarságot is közvetlenül fenyegeti, mert a kijevi kormány ezrével sorozza a kárpátaljai fiatalokat, akiket Donbasszba küldenek meghalni. Kijev 2015-ben a GDP 5,2%-át költi katonai kiadásokra. A pénz nagy részét nyugati cégek kapják, és miközben a nyugati fegyvergyártó cégek tovább gazdagodnak, a megvásárolt felszerelésben ukrán és magyar fiatalok halnak meg.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/19/osztrak-ujsagiro-nyugat-olcso-agyutolteleknek-hasznalja-ukrajnat

2016-ra a világ leggazdagabb 1 százaléka kezében lesz a vagyon több mint fele

2016-ra a világ leggazdagabb 1 százalékának kezében lesz a globális összlakosság együttes vagyonának több mint fele – közölte a szerdán kezdődő davosi világgazdasági fórum előtt az Oxfam.

A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő szervezet amerikai csoportja szerint a legtehetősebbek 2014-ben a javak 48 százalékát birtokolták. 2009-ben még 44 százalék volt ez az arány, 2016-ra viszont 50 százalék fölé emelkedik az előrejelzések szerint.
Az egyenlőtlenség megdöbbentő mértéket ölt a világban – fogalmazott közleményében Winnie Byanyima, az Oxfam igazgatója, a davosi fórum társelnöke. A leggazdagabbak és a többiek közötti szakadék egyre nagyobb lesz, és ez hátráltatja a szegénység elleni globális harcot – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy kilencből egy embernek nem jut elég ennivaló, és több mint egymilliárd ember még mindig kevesebb mint napi 1,25 dollárból tengődik. “Valóban olyan világban akarunk élni, amelyben egy százaléknak több van, mint a többinek együttvéve?” – tette fel a kérdést.
Tanulmányának elkészítéséhez a szervezet a Credit Suisse globális vagyonról szóló jelentését, valamint a Forbes magazin milliárdosokat számba vevő listáját használja.
A világ dollármilliárdosai ötödének vannak érdekeltségei a pénzügyi és a biztosítási szektorban – írták. Az ő vagyonuk 11 százalékkal gyarapodott a tavalyi évben – derült ki a jelentésből. A gyógyszeriparban és az egészségügyi szektorban tevékenykedő milliárdosok vagyona még nagyobb mértékben, 47 százalékkal bővült.
“Az Oxfam aggódik amiatt, hogy e szektorok lobbiereje jelentős akadályt gördíthet az adóreformok elé szerte a világon” – emelte ki közleményében a szervezet, amely szerint a két említett ágazat több mint egymilliárd dollárt fordított lobbitevékenységre Brüsszelben és Washingtonban.
A csoport az adóelkerülés elleni fellépést, az ingyenes közszolgáltatásokba való jelentősebb beruházást és adóreformot szorgalmaz a problémák kezelésére.
Tavaly az Oxfam arról szóló jelentést adott ki, hogy a világ leggazdagabb 85 embere akkora vagyonnal rendelkezik, mint a bolygó lakossága szegényebbik fele – 3,5 milliárd ember – együttvéve. Ez a szám azóta 80-ra csökkent. 2010-ben még 388 volt – írta a szervezet, amely drámai változásként jellemezte a folyamatot. (MTI)

Sokaknak lesz nagy pofon a nyugdíj

Kutatások szerint ahhoz, hogy valaki az aktív évei alatt megszokott életszínvonalat fenn tudja tartani nyugdíjas korában is, átlagosan havi 50 ezer forintot kell félretennie. A személyijövedelemadó-bevallások szerint 4,4 millió magánszemély szerez valamilyen jövedelmet évente, ebből négymillió a munkaviszonyban állók száma. Nekik illene valamennyit félretenniük, hogy mankót kapjanak majd a nyugdíj mellé. A több millió inaktívnak erre semmi esélye.

Lapunk számítása szerint szinte kizárt, hogy 1,5 milliónál többen rendelkeznek hosszú távú megtakarítással. Az önkéntes pénztári tagokat vettük alapul, amely 1,17 millió fő, ezt egészítettük ki más lehetőségekkel, azzal, hogy átfedés lehet az egyes formák között.

Az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb megtakarítási forma, összesen 65 milliárd forint folyt be az első kilenc hónap alatt, ötmilliárddal több, mint az előző év hasonló időszakában. A kezelt vagyon valamivel ezermilliárd forint felett van, amely fejenként majdnem egymillió forint megtakarítást jelent, ami nagyon sovány. Vagyis a pénztár önmagában nem elegendő. A többi rendelkezésre álló megtakarítási termék azonban sokkal kevesebb embert mozgat meg. A tavalyi év slágere a nyugdíjbiztosítás volt, az első kilenc hónap alatt 45 ezer ilyen szerződés született. Itt is az év vége hozhatta a nagy ugrást, erről egyelőre nincs adat. A fizetendő díj átlaga a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint húszezer forint körül alakult. A nyugdíj-előtakarékossági számla népszerűségét már érdemes idézőjelbe tenni, hiszen az szja-bevallások alapján évente 30 ezren vesznek igénybe kedvezményt ilyen számla után.

A vállalatok és szervezetek számára 2007-től elérhető az EU-ban már bevett vállalati nyugdíjcélú gondoskodási forma, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás. Itt a munkáltató adhat juttatást az alkalmazottainak, ám ezt jóval egyedibb és rugalmasabb módon teheti meg, mintha nyugdíjpénztárba utalná a pénzt. Bármilyen munkáltató alapíthat ilyen nyugdíjszolgáltatót, ám sokkal életszerűbb, hogy biztosítótársaságok, pénzügyi intézmények alapítanak ilyet, amelyhez csatlakozhatnak a munkáltatók. Itthon csak a Quaestor-csoport kínál ilyen szolgáltatást.

Ennek legfőbb oka, hogy az alapításhoz szükséges, milliárdos összegű szavatoló tőkét csak kevesen tudnak beletenni egy ilyen társaságba – magyarázta Ferencz Beatrix, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Az ország, valamint a hazai vállalatok méretét figyelembe véve nincs szükség túl sok ilyen cégre, legfeljebb három-négynek elég ez a piac. Egy újabb szereplő megjelenése nagymértékben hozzájárulna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás hazai dinamikusabb ütemű elterjedéséhez – tette hozzá a vezérigazgató. Az évek óta működő szolgáltatás tavaly ugrásszerű növekedést ért el, de a kezelt vagyon még mindig nem érte el az egymilliárd forintot.

A motiváció hiánya sokrétű. Egyrészt az adókedvezmény rendszere nem bír valódi erővel, hiszen ugyanakkora kedvezményt ad egy azonnal elkölthető utalvány, mint egy húsz- vagy harmincéves nyugdíjcélú megtakarítás. Másrészt az adókedvezmény annál jobban éri meg, minél magasabb a jövedelem és a megtakarítás, miközben a valódi motivációt a kisebb jövedelemmel rendelkezők körében kellene elérni. Arról nem beszélve, hogy ezek az szja-kedvezmények sem egységesek: a nyugdíjbiztosítás több év kihagyás után tavaly kapott ismét adókedvezményt, ám a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóhoz semmilyen adóelőny nem kapcsolódik. A nyugdíj-előtakarékossági számlához jár kedvezmény, ám a számla könnyen átalakítható tartós befektetési szerződéssé, amely egy azonnal költhető befektetés, nincs köze a nyugdíjhoz.
(NOL)

A kijevi udvar “békülne”!

Valami megint rosszul sülhetett el Nyalókakirályék donbasszi “vízkereszti” Nagy Offenzívájával, mert a mára virradó éjszaka a kijevi külügy honlapján váratlan bejelentés bukkant föl. Eszerint Nyalókakirályék javasolják Oroszországnak, hogy gyorsan aláírnák már a november 13.-i Minszki Megállapodást. “Javaslatuk” szerint már ma megtennék ezt az aktust, csak lépjen már életbe gyorsan egy tűzszünet! Még ma! Január 19-én!

A tegnapi donbasszi “Véres Vasárnap” késő esti csúcsnyilatkozata mindenképpen Alekszander Zaharcsenkoé, aki azt mondta: “levágom Porosenko fejét”! Nem is csoda, hogy a Nagy Győzelemben reménykedő, ám irtózatos vereségként értékelhető tegnapi nap ilyen záróakkordja hallatán már ismét megígér mindent a kijevi junta.

Pavel Klimkin kijevi külügyér pedig már holnaputánra “békemegbeszélést” röffentene össze Berlinbe Oroszország, Németország, Franciaország és Maradék-Ukrajna részvételével.

A gorlovkai 19 éves Valérijának az utolsó Karácsonya volt az idei. Tegnap ő is meghalt Gorlovkában.

A tegnapi “Véres Donbasszi Vasárnap” történéseinek tükrében nem is csoda, hogy kijev ismét 180 fokos fordulatot hajt(ana) végre. Legalábbis szavakban! Ismét!

A ma reggelig még nem pontosított adatok szerint a kijevi junta martalócai által tegnap Donbasszban rendezett vérengzése polgári áldozatainak a száma megközelítheti a félezret is! Nagyon sok gyerek is áldozatáulesett Valcmanék hóhérmunkájának.

Ugyanakkor a latorhad veszteségei technikában és egyedszámban “ilovajszki” méretűek lehetnek. (Technikai veszteségük még azt is fölülmúlja.) Csak a donyecki repülőtérnél legkevesebb kétszáz pribék harapott fűbe a semmi eredményéért, és akkor még nincs szó a Peszkiben és Avgyajevkában igen nagy számban kiirtott martalócokról.

Avgyejevkában még kora hajnalban is voltak utcai harcok. Reggelre már csak a szokásos “utóműveleteket” végezte a DNR miliciája. A valcmanista pribékbandát kipusztították Avgyejevkából.

Peszki viszont hajnalra elcsendesült. Élő-eleven lator a településen nincs! Az utolsó szálig eltakarította őket a milicia.

Gorlovka tegnap iszonyatos napot élt át. A reggeli “pozicionáló belövések” után egész napos latortüzérségi ostrom gyilkot és pusztított. A várost két hullámban is támadta a junta légiereje rakétákkal. A pusztítás minden tekintetben-minden képzeletet felülmúló.

(Молочанск)Molocsanszk-térségében viszont a pusztításba belefeledkezett bérgyilkoshorda csak nagyon későn vette észre a bajt! Rajtuk ütött a milicia desszantos egysége. Három milicista elesett, négy megsebesült. Ám a pribékek veszteségeiről jobb nem is beszélni. A rendkívüli pontossággal kivitelezett népköztársasági tüzérségi csapást közvetlenül követő rohamot csak nagyon kevés bérgyilkos úszta meg. A kijevi zsoldlista itt legalább hatszáz latornévvel lett rövidebb. Némi könnyebbséget jelent a népfelkelők számára, hogy van bőven gránátkráter. Máskülönben nem bírnának a fagyos földdel.

A gyjebalcsevoi katlanba rekedt valvmanista hordát sem hagyta unatkozni a milícia. Tegnap “másirányú elfoglaltságaik” okán nem sok figyelmet szenteltek a katlanban körbezárt terrorbandára, ám késő estétől már “vigyázó szemiket reájuk vetették”! Ami nem nagyon érdekelte volna a latrokat, ha a szemmelverésen kívül a népfelkelők tüzérségének csövei is nem reájuk vetülnek. De hát reájuk vetült. Azokból meg hull az áldás szakadatlan.

(Редкодуб)Redkodub és (Новоорловкa) után a népfelkelők (Миус)Miuszt is a magukénak tudhatják immár.

Északon Pervomajszk helyén csak egy füstölgő romhalmaz található. A város szinte teljesen elpusztult.

(Сокольники)Szokolnyikinál a 29. blokkposztot viszont megkaparintották a latrok. (Крымскоe)Krimszkojéval együtt. Az LNR nem érti, hogy ez miként történhetett.

(Тельманово)Telmanovo, (Староласпa)Sztarolaszpa, (Новоe Марьинкa)Novoje Marinyka, (Докучаевск)Dokucsajevszk, (Енакиево)Jenakijevo, (Белой Каменкa)Bjeloj Kamenyka, (Мичурино)Micsurino, (Новоселовкa)Novoszjelkovka, (Смело)Szmelo, (Николаевкa)Nyikolajevka, (Пионерск)Pionyerszk, és (Орлово-Ивановкa)Orlovo Ivanovka térségében egész éjjel zajlanak az összecsapások, és némi területi sikereket is elkönyvelhetett magának ma reggelre az ordashad.

Mindezekkel együtt is szakértők nagyon komoly változásokat prognosztizálnak már a legközelebbi jövőben a donbasszi frontokon-és nem a Népköztársaságok kárára!


https://balrad.wordpress.com/2015/01/19/a-kijevi-udvar-bekulne/

Fizessen, aki élni akar!

NEM ÚJ A DIAGNÓZIS: betegellátó rendszerünk jó ideje ezer sebből vérzik. És újabb csapások sújtják: egy jogszabály ugyanis minden maszekolást kitilt a közgyógyításból. Ezzel várhatóan kettészakad az egészségügy – tiszta magánellátásra, illetve gyengülő államira.

Összeállításunkban annak igyekeztünk utánajárni, milyenek a gyógyulási, egyszersmind túlélési esélyeink a jövőben…

– Most léptek hatályba az egészségügyet „újrarendező” salátatörvény intézkedései. Egy páciens – például olyan, aki daganatos betegségben szenved – könnyebben, netán nehezebben gyógyulhat, mint eddig, vagy épp ugyanúgy?

– Várhatóan nehezebben – véli Kincses Gyula egészségügyi szakértő, volt államtitkár. – A daganatos betegség kezelésének remélhetően megmarad az esélye, ám a várólisták növekedése és az alapvető vizsgálatok csúszása miatt a felismerés késhet.

– Azaz később születik meg a kezeléshez szükséges diagnózis.

– Ennek egyre nagyobb a kockázata, és csak remélni lehet, hogy nem romlik addigra drasztikusan a túlélés esélye, mire kiderül, mi a baj. Hiszen egy CT-re vagy egy MR-re most is sokat kell várni, és már az is két-három hónapot vesz igénybe, hogy betegként bejuthassak ahhoz az orvoshoz, akinek joga van ilyen vizsgálatra előjegyezni engem. Aztán újabb két-három hónap, amíg meg is vizsgálnak.

– A kormányzat pont azt mondja, hogy most jött el az egyenlőség ideje…

– Egyenlőség abban az értelemben, hogy mindenkinek egyformán nehéz lesz. A közkórházakban biztosan. Az új szabály ugyanis kádári értelemben vett egyenlőséget akar teremteni a közellátáson belül: mindenkinek a Trabant jár. Megtiltja, hogy ha én egy jobb minőségű csípőprotézist szeretnék annál, amilyet az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) térít, akkor ezt – a különbség kifizetésével – megvásárolhassam magamnak. Eddig az volt a törvény, hogy a műtét járt nekem a társadalombiztosítás (tb) terhére, és a protokolltól eltérő anyagot, technikát vagy gyógyszert megfizethettem. De csak a különbséget, most pedig az egészet, műtétestől. Vagyis most a beteg megkapja ingyen, ami van, vagy elmegy a magánellátásba, és kifizeti az egészet magasabb áron

– Akinek van pénze, annak jobbak a túlélési esélyei?

– Félő, hogy igen. De a baj még ennél is nagyobb: a jobb minőséget, gyorsabb gyógyulást adó, százszázalékos áron kifizettető rendszer kiviszi a pénzt az amúgy is tartósan alulfinanszírozott egészségügyből.

– A kabinet állítja, szinten tartja az egészségügyi büdzsét.

– Ez akár igaz is lehet, csakhogy a kiadások szinten tartása valójában értékvesztést jelent, mert nem követi az ágazat a technológia fejlődését, a szükségletek növekedését. Azaz lemarad az egészségügy.

– És mennyit költünk mi, lakosok egészségügyre?

– Egyre többet. Körülbelül az összes kiadás 38 százalékát, azaz az állam már csak a kiadások 62 százalékát állja.

– Az Európai Unió régi tagállamaiban viszont majdnem 77 százaléknyi forrást biztosít a költségvetés. Mi a különbség oka?

– Mivel a szegényebb tagállamok nem tudják követni az egészségügy költségigényének növekedését, így határozottabban engedik be a magánforrásokat. Ez fokozottan igaz Magyarországra. Az úgynevezett magánkiadásokban azért sok minden benne van: a magánklinikáktól, a gyógyszertári kiadástól, a masszőrtől a természetgyógyászati kezeléseken át a fogászatig. Utóbbiból az állam kivonult, gyakorlatilag csak a fütyülős fogmosás lehetőségét biztosítja. Tudja, mi az?

– Az ember a kezében tartott fogsorát sikálja, és közben fütyül.

– Így-így. Szóval sima protézist, húzást meg ilyesmit biztosít a tb, de aki normális kezelést akar, az mehet a magánrendelőbe.

– A kormány szerint azért lesz így mostantól az egész ágazatban, mert nem járja, hogy bárki pénzért furakodjon előre a várólistákon, vagy bármilyen előnyt vegyen.

– Pénzért eddig is tilos volt a listán előzni. A szocialista kormány is azt vallotta: más kárára nem szerezhet senki előnyt. De az nem okozna kárt, hogy valaki kiáll a tb-s várólistasorból, és átáll egy fizetősbe, hiszen így rövidül mögötte a sor. És azzal, ha én más műtéti technikát szeretnék és állom a többletköltséget, nem hátráltatom például egy hajléktalan ellátását – a tb által finanszírozott beavatkozásra ő ugyanúgy jogosult. De otthagyok egy kis pénzt a közkórházban, amitől mindenkinek jobb lehet az ellátása.

– A kormánykommunikáció szerint viszont a fizetős lista tagjait automatikusan a „mezei” várakozók elé sorolták, így azok mégiscsak később kerültek sorra.

– Ez a hálapénzes „feketén” vásárlásra igaz, ami azonban továbbra sem változik. De a várólisták „sorsszerűségét” maga Zombor Gábor egészségügyi államtitkár cáfolta azzal, hogy bejelentette: 6 milliárd forintból érdemben rövidítik a várólistákat. Ha ezt ennyiből meg lehet oldani, akkor miért várt idáig a kormány? Hiszen 6 milliárdból még egy stadion sem jön ki. De a bejelentés igazi jelentőségét az adja, hogy egyértelművé teszi: a várólisták nem azért ilyen hosszúak, mert nincs elég orvos és műtő, hanem azért, mert a tb nem finanszíroz elég beavatkozást. Mindenre azért nem lehet elég pénz, ezért egy tisztességes rendszerben az lenne a megoldás, hogy az OEP megmondja, egy adott kórháztól például havi 20 csípőprotézist tud venni, és akkor ez a 20 csökkenti a várólistát, majd a 21. operációt lehet – többletként – fizetősben elvégezni. Így a pénzügyi hiányt enyhíti a magánszolgáltatás, és – mivel a közintézményben végzik el – sem a pénznek, sem az orvosoknak nem kell kimenniük az állami egészségügyi rendszerből. A most körvonalazódó rendszerben viszont mindenki köteles ott gyógyulni, ahova beutalták, ahova tartozik. Ha ez valakinek nem tetszik, akkor megint csak mehet a magánellátásba.

– De ezt megtehetné az állami intézményen belül is, és akkor ott maradna a pénz.

– Rosszul gondolja.

– Miért?

– Mert maga normális.

– Kifejtené?

– Az új szabály szerint, ha egy intézménynek bármilyen ellátásra van szerződése az Országos Egészségügyi Pénztárral, akkor nem kérhet pénzt magyar biztosítottól semmilyen olyan ellátásért, ami amúgy jár egy biztosítottnak. Bevételként marad a plasztika és a „tiszta szoba” – de könyörgök: miért nem tiszta minden szoba? A többit csak a magánban veheti meg a beteg, így az egyre jelentősebb magánpénz kimegy a közösségi rendszerből, mert ott nem lehet elkölteni. Az orvos pedig követi a pénzt, és a külső migráció mellett erősödik a belső, azaz tovább romlik a közellátás feltétele.

– Mi ebben a ráció?

– Semmi. Ha – már bocsánat – nem elcseszés volt, akkor csak egy szándékot lehet kitapintani, nevezetesen azt, hogy a magánszolgáltatókat arra akarják rávenni: adják vissza az OEP-szerződéseiket. A köz ne maszekoljon, a maszek meg ne „közöljön”. Logikailag rendben van ez, csak ahhoz, hogy ez jó legyen, bele kellene tennie a pénzt az államnak. Ha meg nem tudja, akkor legalább hagyná azt, hogy mi beletegyük

– De ha a magánszolgáltatók felmondják az ellátási szerződéseket, akkor még több embert kellene ellátni az így is rogyadozó állami rendszernek, azaz még hosszabbak lesznek a várólisták.

– Ez bele is illik a Fidesz világképébe: a szegényeknek biztosítanak valami ellátásszerűséget, a tehetősek pedig úgyis megfizetik a kezelésük árát.

– Egy magánkézben lévő rendelőben lesz-e fizetőképes kereslet egy évekig tartó költséges kezelésre? A privát cégek vásárolnak-e sok tízmillió forintos berendezéseket? Azaz: ha igazán brutális a betegség, akkor a beteg a végén visszakerül az állami ellátórendszerbe?

– Közelítsünk messzebbről: remekül működhet, ha a fenti modell alapján választják szét az állami és a magánszektort – feltéve, hogy az állam elég pénzt tesz a saját rendszerébe. De nem tesz. Én azon kevesek közé tartozom, akik tényként fogadják el, hogy a jelen helyzetben az állam képtelen odaadni az egészségügynek az ideális összeget, azaz ez nem csupán szándék kérdése. Épp ezért engednie kellene, hogy az emberek ott költsék el a pénzüket. A lényeg: a kettészakított rendszer nemcsak igazságtalan, de működésképtelen is. Egyrészt nincs elég forrása az országnak két párhuzamos egészségügyi rendszerre, másrészt ehhez nincs elegendő orvos sem. Egy „rendes” egészségügy kellene, nem két forráshiányos. Ráadásul a speciális eseteket szinte biztosan nem lehet magánintézményekben kezelni – egy ekkora országban ezt még az elit sem tudja megfizetni. Ezért a magánellátásban nem térülnek meg a speciális beruházások, és a kis esetszám miatt biztonságos ellátás se nyújtható. Így aztán az igazán betegek az állam nyakán maradnak.

– Egy kormány közeli értelmezés szerint a rendszer értelme az, hogy a magukat magángyógyítóknál kúráltatók által becsengetett tb-járulék a rendszerben marad, és ebből futja a keveset fizető szegényebbek kezelésére.

– Ez így van, ám a járulék folyamatosan csökken; nem véletlen, hogy a szűkülő forrásból az állam egyre kevesebb embert akar ellátni.

– Kívülről nem rendszerépítésnek, hanem pénzügyi lyukfoltozásnak tűnik mindez.

– Nem tudjuk, hogy ez kapkodás vagy egy tudatos stratégia lopakodó végrehajtása. Bármelyik lehet. De végül mindkét út odavezet, hogy kettészakad az egészségügy tiszta magánellátásra, illetve gyengülő államira. Mert még egyszer mondom: azzal, hogy az új jogszabály minden maszekolást kitilt a közgyógyításban, rengeteg pénztől esik el a közellátás. Ráadásul itt a beteg is olcsóbban tudna vásárolni.

– És mi lesz ott, ahol nincs nagyváros, és így nem lesz magánintézmény?

– Vidéken marad a hálapénz. Az ország kétharmada el lesz zárva az igazán jó vagy gyorsabb ellátástól. De aki élni akar, az kénytelen lesz kifizetni valahogy.

– Akkor sokaknak el kell adósodniuk a gyógyulásért? A lakáshitelt felváltja az egészségügyi hitel?

– Pontosan.
Nagy B. György

Innen nem a szociális parcellába vezet az út!

MÉG TÖBBET KÖLTÖTTÜNK.

Tíz százalékkal többen fordulnak magándoktorhoz, mint két éve – legalábbis a 25–55 évesek körében. Míg 2012-ben csak 36 százalékuk vett igénybe „nem állami” orvosi szolgáltatást, 2014-ben már 46 százalékuk gyógyíttatta magát így. Ezzel párhuzamosan az orvosoknak kifizetett összeg is megugrott: míg 2012-ben átlagosan 33 ezer forintot hagytak az emberek a rendelőkben, 2014-re már 46 ezer forintosra kerekedett az összeg.
(Megjegyzendő: a két összeg nemcsak a számla ellenében nyújtott orvosi szolgáltatásokat foglalja magában, de a hálapénzt is.)

KEVESEBB FÁJDALOM VÁR
Némileg rövidültek az egészségügyi várólisták októberhez képest. Az OEP adatai alapján a legtöbben továbbra is szürkehályog-műtétre, térd- és csípőprotézisre várnak; a három beavatkozásra összesen 34 430-an készülnek. Több mint ezer embert jegyeztek már elő szívkatéteres beavatkozásra, epekő miatti operációra és sérvműtétre. Az interjúban említett hatmilliárd forint plusztámogatással tovább rövidülnek a várólisták.

PIACI ALAPON
A Magyar Kórházszövetség egy tíz pontból álló üzenetet fogalmazott meg néhány hónappal ezelőtt. Ebben azt írják: meggyőződésük, hogy a kórházak többletbevételhez juthatnak piaci alapon is, ezért fontosnak tartják a térítés ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások bevezetésének lehetőségét az állami fenntartású intézményekben – amennyiben a fizetős betegek ellátását elkülönítik a hazai biztosított betegekétől.

SORON KÍVÜL VIDÉKEN IS
A „tesztüzemmód” után immár élesben működik Szegeden a fizetéses állami egészségügy: tavaly július 15. óta a klinikák szabad kapacitásai terhére a beteg – már ha van rá pénze – kikerülheti a várólistát. Az elsődleges feladat továbbra is az állami egészségügyi ellátás biztosítása marad, a térítéses szolgáltatások rendszerét kizárólag a „szabad vegyértékekre” dolgozták ki. A főszabály szerint a térítéses ellátást térben és időben elkülönítve lehet végezni, magyarul munkaidőn kívül.
A betegnek nyilatkoznia kell, hogy nem kívánja a várólistában számára megjelölt hosszabb ellátási időpontot kivárni, és belép a térítéses rendszerbe. Az ellátások díjait értelemszerűen úgy határozták meg, hogy az lefedje a költségeket (műszerek, felhasznált anyagok, rezsiköltség, munkadíjak stb.). Az orvosok, ápolók a munkaidőn túli, önkéntesen végzett munkáért pluszpénzt kapnak, a bevétel egy része a klinikák közös kasszáját gyarapítja. A szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ honlapján letölthető az intézetek díjszabása. Egy „sima” röntgenvizsgálat 3300, egy kontrasztanyagos 15–25 ezer forint. A mammográfiai vizsgálat 9900 forintba, az ultrahang 15 500 és 60 ezer forint közötti összegbe kerül. A legegyszerűbb CT-vizsgálatért 15, MR-ért pedig 30 ezret kérnek. A kéz- vagy vállműtét 280 ezer, egy térd- vagy csípőprotézis-műtét félmillió forint…
(Szabadföld)