Donbassz ma-Oroszországhoz hasonlóan-emlékezett! Emlékezett és többnyire elviselt.

Ott, ahol nagyon kellett már, a népköztársaságiak ütöttek a valcmanistákon. Azok meg ágyúztak egész nap.

Luganszk-régióban Nyizsnyeje, Toskovka, Szmoljanyinovo térségében egész nap harcok dúltak.

Makszimovka és Zsjelobok vidékén tankokkal támadt a latorhorda. Semmi örömük-nagy veszteségeik!-valahogy így zárták a hét első napját.

Avgyejevka latortüzérsége viszont belehúzott ma. Szórták rendesen Oktyrjabszkij falut, valamint Donyeck “Kujbisev” kerületét. De kiterjedt a figyelmük a donyecki reptérre is.

A Szvetlodarszk-Uglegorszk vonal mentén csatározások dúltak egész nap.

Gorlovka Dzserzsink martalócai által volt ágyúzva.

Donyeck “Petrovszkij” és “Kijevi” kerületeire mint a jégeső!-úgy hullottak a latorgránátok. Öt civil sebesült meg.

Szpartak, Zsabicsevo, Kalinovka, Novgorodszkoje, Belaja Kamenyka, Ozerjanovka, Vasziljevka és Sirokino térségeiben szintén csaták voltak.

Maradék-Ukrajnában MA NEM VOLT EMLÉKEZÉS!
https://balrad.wordpress.com/2015/06/22/donbassz-ma-inkabb-emlekezett/

Pervomajszkot “Grad”-támadás érte az éjszaka.

Gorlovka a mai éjszakát “mindössze egyetlen össztűzzel megúszta”!

Donyeckben akár nyugalmasnak is mondhatnák az elmúlt éjszakát, hiszen “csak néhány” latorgránát esett a város “Putyilov” kerületére. Hajnal óta drónrajok repkednek a város külső kerületei fölött.

Peszkiben is csendesebb az élet az utóbbi időkhöz képest.

Kurahovo felől egy latorkülönítmény tartott Marjinyka irányába. Az utóbbi idők legnagyobb terítékét szolgáltatták a népköztársaságiaknak. Közel száz martalóc harapott fűbe.

Dokucsajevszk közel egy hét viszonylagos nyugalom után ismét latorostromot élt át mára virradóan. Önjárő lövegekkel és rakéta sorozatvetőkkel lőtték a valcmanista pribékek.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/23/donbassz-25/

Tagadják, hogy összefüggés lenne a Gripen-balesetek közt

Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkari főnök a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a ma elérhető információk alapján úgy gondolja, nincs összefüggés a Csehországban és Kecskeméten történt Gripen-balesetek közt.

“Két baleset történt, ennyi az összefüggés.”

Idén eddig három alkalommal történt meghibásodás a Magyar Honvédség Gripen vadászrepülőgépeivel. Márciusban egy Svédországból Magyarországra tartó gépnél mutatkozott technikai hiba. A gép akkor biztonsági okokból a kassai repülőtéren szállt le. Májusban egy magyar Gripen vadászrepülőgép Csehországban, a Cáslav katonai repülőtéren túlfutott a leszállópályán. A gép összetört, miután a pilóta katapultált. Június 10-én, Kecskeméten a felszállást követően jelentkezett technikai hiba, és a pilóta vészhelyzetet jelentett, mert nem sikerült behúzni a repülőgép orrfutóját. A katapult szintén meghibásodott, a pilóta csigolyatörést szenvedett.

Hende Csaba honvédelmi miniszter nem jelent meg az országgyűlés honvédelmi bizottságának meghallgatásán, ahol ellenzéki pártok kérésére a Gripenekkel történt technikai hibák okáról kellett volna beszámoljon. A kormánypárt leszavazta a Gripenek ügyének napirendre vételét.

Június 3-án egy csehországi sajtóorgánum információkat hozott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben megállapodás születhet a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) légtérvédelmének egyesítéséről. Az Idnes magazin értesülései szerint a “terrorizmus elleni harcra” és az “orosz veszélyre” hivatkozva amerikai vadászrepülőgépeket telepítenének a négy országba, és az amerikai légierő “védené” a Visegrádi Négyek légterét.

A Gripenekkel történt baleseteket, technikai hibákat követően egyes sajtóorgánumok annak hangoztatásába kezdtek, hogy Magyarország nem képes saját légterének védelmére. Ennek deklarálása egy újabb ürügyet jelentene annak alátámasztására, hogy miért van szükség Magyarországon az amerikai légierő jelenlétére.

A fenti esetek kapcsán a magyarországi sajtó tevékenysége nem egyedülálló jelenség. Miközben arról zajlanak tárgyalások, hogy a Visegrádi Négyek légterének védelmében “részt venne” az amerikai légierő, francia sajtóorgánumok (pl. Libération) szintén annak hangoztatásába kezdtek, hogy a francia légierő nem képes az ország légtérvédelmének kifogástalan ellátására. Fővonalú sajtóorgánumok “értesülései” szerint a francia légierő eszközállományának alig 40%-a van működőképes állapotban. A “20-minutes” napilap szerint a többfunkciós vadászrepülőgépek esetében ez az arány alig 38%.

Franciaországban a sajtó ugyanazon ürügyképző tevékenységet folytatja, amit a Visegrádi Négyek sajtóorgánumai, vagyis beviszik a köztudatba azt a gondolatot, hogy az ország nem képes saját légterének védelmére; előkészítik a közvéleményt arra, hogy az elfogadja az amerikai légierő jelenlétét.

Tavaly augusztusban Németország védelmi minisztere szintén bejelentette, hogy a Bundeswehr nem képes eleget tenni a NATO felé fennálló kötelezettségeinek. Német sajtóorgánumok szerint a légierő kevesebb mint fele van működőképes állapotban. A fentiek ismeretében feltételezhető, hogy az Egyesült Államok nem csak a Visegrádi Négyek, hanem Európa egészének légterét akarja ellenőrzése alá vonni.

http://hidfo.ru/2015/06/tagadjak-hogy-osszefugges-lenne-a-gripen-balesetek-kozt/

Oroszország építi fel a szaúdi atomprogramot

Oroszország és Szaúd-Arábia számos együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön, a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon, ahol Vlagyimir Putyin orosz államfő Mohamed bin Szálmán szaúdi herceggel találkozott, és lefektették a kétoldalú kapcsolatok bővítésének alapjait.

Az Al-Arabija jelentése szerint a dokumentumok közt szerepelt egy kiterjedt szaúdi atomprogram felépítése, amit az orosz állami atomenergetikai cég, a Roszatom fog megvalósítani. A Roszatom vezetőjének nyilatkozata szerint a dokumentum a két ország atomenergetikai együttműködésének kezdetét jelenti, és a projekt magába foglalja atomerőművek építését, valamint nukleáris fűtőanyag szállítását az újonnan építendő atomerőművek és kutatólétesítmények számára.

Szaúd-Arábia jelenleg nem rendelkezik atomerőművekkel, az Oroszországgal kötött megállapodás fogja meglapozni az ország saját atomprogramját.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter csütörtöki nyilatkozata szerint a két ország energetikai cégei szintén létrehoznak közös munkacsoportokat, és a közeljövőben közös olajprojekteket fognak megkezdeni. Novak nyilatkozata szerint azonban nem csak energetikai kérdésekben, hanem az egészségügy és infrastruktúra-fejlesztés terén is terveznek kiterjedt programokat. Szaúd-Arábia négy városban tervezi metróhálózat kialakítását, amit teljes egészében orosz vállalatok fognak megvalósítani. A gazdasági fórumon eközben együttműködés született a Roszkozmosz és a szaúdi űrkutatási hivatal közti együttműködés megkezdéséről.

A jelenleg védelmi miniszterként működő szaúdi herceg meghívta Vlagyimir Putyint Rijádba. Putyin elfogadta a meghívást, és Moszkvába invitálta Mohamed bin Szálmánt, ahol tárgyalások kezdődnek a két ország közti együttműködés fokozásáról.

http://hidfo.ru/2015/06/oroszorszag-epiti-fel-a-szaudi-atomprogramot/

Donbasszban mára virradóan a harcok súlypontjai áthelyeződtek az északi, illetve a déli forró pontokra.

A tegnapi Gorlovka-Donyeck környéki harcok éjszakára úgy-ahogy lecsillapultak. Továbbra is vannak/voltak zömmel latortüzérségi attakok, de a tegnapi nappali állapotokhoz képest ma reggel nyolc óráig nyugodtnak mondható a helyzet.

Az északi-luganszki-frontszakaszon viszont élénk éjszakai élet zajlott. Sztanyica Luhanszkánál komoly aknavető és tüzérségi párbaj volt egész éjszaka.

A Bahmutka-“autópályaszakaszon” Szokolnyiki és Znamenyka voltak a fő tűzfészkek.
A 31. blokkposzt rengeteg latorgránátot kapott az éjjel, de hasonló “örömökben” volt része a 175,7 számú magassági pont népköztársasági fedezékeinek is.

Délen Sirokino volt ismét a történések központja. Az események pedig a latortüzérség munkálkodását jelentik.

Zaporozzsjában-pedig az viszonylag távol van Donbassztól-a mára virradó éjszaka rakétagránátokkal támadtak meg egy, a valcmanista latorhorda által üzemeltetett közúti áteresztő pontot. A jelentés szerint sok martalóc haraphatott fűbe, de a partizánok nem foglalkoztak a leltározással!

Már ma reggel komoly forgalom indult be a Dnyepropetrovszk határában lévő “hősi parcellában”!

https://balrad.wordpress.com/2015/06/22/donbassz-24/

A kormány az Európai Unió radikális irányváltására készül

Pénteken Pozsonyban, a GLOBSEC-2015 biztonságpolitikai konferencián Orbán Viktor rövid, lényegre törő kérdések kapcsán rövid, lényegre törő válaszokkal nyilatkozott a Magyarországon jelenleg zajló változásokról. A bevándorlás-kérdést, demográfiát és gazdasági növekedés tematikájában adott válaszok igen sokat elárulnak arról, mi zajlik ma a térségünkben, a kérdező megfogalmazásai pedig sokat elárulnak arról, hogy a nyugati mentalitás hogyan látja mindezt. (Orbán válaszai – angolul – 1:00:40-től)

A kormányfőnek szegezett kérdések és a válaszok egy része is nagy vonalakban a Soros György féle “nyílt társadalom” ideológiája mentén hangzott el. A kormányfőnek feltett első kérdés afelől érdeklődött, hogyan tervezi a kormány megoldani a gazdasági növekedés fokozását, ha Magyarország lakossága rohamosan csökken, és eközben lezárjuk a déli határokat. A kérdező nem említette konkrétan, de a kérdés indirekt módon magába foglalta azt a neoliberális dogmát, miszerint a bevándorlással kell ellensúlyozni a lakosság fogyatkozását.

Ezen a ponton elsőként magát a kérdést kell kontextusba helyezni; a kérdező ugyanis azt feltételezte, hogy a bevándorlás a válasz a lakosság fogyatkozására. A “nyílt társadalom” ideológiája ugyanis nem tesz különbséget afrikai, arab és európai közt, mert az nem az adott civilizáció szempontjából, hanem kizárólag a globális vállalati érdekeket szem előtt tartva tekint a bevándorlás kérdésére.

A globális gazdasági elit a lakosságra csak mint munkaerőre, mint a nagyvállalatok humán erőforrására tekint, foglalkoztatási szempontból nem tesznek különbséget civilizációs hovatartozás közt.

Az egypólusú világrendben ez egy dogma, és amikor a kormányfőnek azt a kérdést szegezték, “hogyan akarja biztosítani a gazdasági növekedést, ha lezárja a déli határokat”, valójában ennek a dogmának a be nem tartását kérték számon. A nyugati gazdasági elit számára ugyanis érthetetlen, miért kell különbséget tenni munkaerő és munkaerő közt, és ők a demográfiai helyzet alakulásán elsősorban munkaerő-ellátottságot, a vállalatszervezéshez használható humánerőforrást látnak. Tehát a kormányfőnek szegezett kérdés nyersen fogalmazva ezt jelentette:

“miért érdemes befektetni Magyarországon, ha egyre kevesebb a munkaerő, és nem is engedtek be munkaerőt ahelyett, ami nyugatra vándorolt”.

Orbán Viktor válaszadásában nagy vonalakban azt juttatta kifejezésre, hogy Magyarországon most egy olyan változás zajlik, aminek köszönhetően a kormány elkezdett foglalkozni a munkaerő civilizációs hovatartozásával. Az egypólusú világrend már nem tartja magát maradéktalanul, a kormánynak lehetősége van arra, hogy ilyesmire is hivatkozzon.

Orbán kijelentette, hogy

“nem gondoljuk úgy, hogy a bevándorlás oldaná meg a demográfiai problémákat. Mi inkább a családokra koncentrálunk. […] A rossz tendenciákat természetes úton szeretnénk megváltoztatni.”

Bármennyire is mérsékeltnek tűnik ez a megfogalmazás, annak kijelentése, hogy egy kormány különbséget tesz a lakosság természetes növekedése és a munkaerő-import közt, az egypólusú világrend egyik alapdogmájának semmibevételét jelenti. Ha valamit, ezt 25 év alatt sikerült elérni.

A kormányfő ugyanakkor kifejtette, hogy Magyarország “nem jóléti társadalom, hanem munkaalapú társadalom, és a kormány célja a teljes foglalkoztatottság”. A jólét hiányát valószínűleg a választók is “észrevették” a rendszerváltás után, így ez nem szorul különösebb magyarázatra. A jelenlegi Magyarország munkaalapú társadalomnak nevezése viszont amennyire egyszerűnek és hamisnak hangzik, legalább annyira betekintést enged a kormány tevékenységébe és a helyi elit hosszú távú kilátásaiba. A munka alapú társadalom ugyanis egy új iparosítást jelentene, a mai Magyarországot pedig épp ellenkezőleg: a hazai ipar teljes hiánya jellemzi. Magyarország ipar nélküli felvásárló piac szerepét az Európai Unió kvótarendszere előírja, így Orbán Viktor munkaalapú társadalomra hivatkozása annak előszelét jelenti, hogy hazánkban a helyi elit középtávon az uniós csatlakozási szerződés újratárgyalására készül, amiben a – mostani vagy a következő – kormány minimum-követelményként a kvótarendszer eltörlését vagy Magyarországra vonatkozó enyhítését fogja megszabni.

A kormányfő ugyanakkor öntudatlanul is hivatkozott Soros György reflexivitás-elméletére; a GDP növekedés előremozdítását ugyanis attól várja, hogy “a jó hírek jó híreket hoznak”, vagyis a kormány gazdasági növekedést fokozó terveinek továbbra is szerves részét képezi, hogy Magyarországról a jövedelmező befektetési közeg képét alakítsa ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az információáramlás módosításával kívánja a befektetési döntéseket befolyásolni, ami minden kétségen felül megfeleltethető Soros György máig vitatott elméletének. A tőke és befektetések jövedelmezőség alapján történő kihelyezése és a nagyobb várható profit irányába áramlása ugyanis feltételezi, hogy a globális gazdaságot kizárólag a tőke törvénye mozgatja. A kormány gazdaságpolitikáját máig meghatározó elmélet ugyanakkor nem számol azzal, hogy a globális piacot nem csak anyagi törvényszerűségek mozgatják, hanem azoknál jóval meghatározóbb befektetési döntési tényezőként van jelen a geopolitika és nagyhatalmi érdekérvényesítés, ami önmagában, a várható profittól függetlenül is dönthet arról, hogy egy országba mennyi befektetés, milyen mértékű iparosítás összpontosul. Ennek igen beszédes illusztrációja a kelet-európai posztkommunista országok esete, melyek a nyugati hatalmi tömb perifériájaként ha akarnak, se tudnak több tőként bevonzani annál, mint amennyit egy olyan terület érdemel, ami háború esetén az első csapások áldozatává válik.

Egyetlen nagyhatalomnak sem éri meg olyan területekre jelentősebb méretű ipart kitelepíteni, ahol háború esetén az azonnal megsemmisül, és minden befektetett pénz kárba vész, a fizikai létesítményekkel együtt. Erre legfrissebb és legszemléletesebb példa Ukrajna esete, ami az orosz érdekszféra perifériája volt, és abban a pillanatban, ahogy a NATO puccsot hajtott végre Kijevben és berobbant a konfliktusgóc, a háború magával vitte az ipar nagy részét.

Ha feltételezzük, hogy a kormánypárt meghatározó alakjai nem egy olyan elméletre alapoznak, ami már friss ösztöndíjasként is politikai gondolkodásukat alapjaiban határozta meg, az annak deklarálását jelentené, hogy a kormány a közeljövőben arra tesz határozottabb lépéseket, hogy a térségben jelen lévő két hatalmi tömb közül az egyikben a “periféria” szerepéből a “hátország” szerepébe lépjen elő.

Emiatt Orbán Viktor munkaalapú társadalomról tett kijelentései akár az ukrán helyzet megszilárdulását, Ukrajna nyugati érdekszférában stabilizálódását (1) is jelenthetik. Ebben az esetben Magyarország nem minden vonatkozásában lenne a nyugati tömb perifériája, ami lehetővé tenné, hogy a nyugati befektetők jelentősebb tőkét összpontosítsanak az országba. Ugyanakkor hazánk szempontjából az Európai Unió külpolitikájának radikális megváltozása (2) is egy hasonló helyzetet idézne elő: az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítésével egy olyan szövetség jön létre, ahol Magyarország és Közép-Európa más országai nem periféria-országok, hanem minden szempontból a gazdasági hátország kellős közepének, legalábbis gazdasági hátország létesítésére alkalmas területnek tekinthetők.

Ugyanakkor az a tény, hogy a kormány a nyilvánosság előtt elhagyja az egypólusú világrend egyik alapdogmájának elismerését, a második forgatókönyv bekövetkeztének ad nagyobb valószínűséget.

http://hidfo.ru/2015/06/a-kormany-az-europai-unio-radikalis-iranyvaltasara-kesz/

Akár több millió német munkahely kerülhet veszélybe

A legborúlátóbb – “worst case scenario” – számítások szerint az elhúzódó ukrán-orosz válság akár több mint 2 millió munkahelyet veszélyeztethet Európában. A legnagyobb mértékben Németország érintett, hisz köztudottan ő rendelkezik Európa legerősebb export-gazdaságával.

Az Osztrák Gazdasági Kutatóintézet (WIFO) napokban közzétett tanulmánya szerint egyetlen más európai országot sem érint olyan nagy mértékben az orosz gazdasági válság, mint Németországot: az exportkiesés megközelítheti a 100 milliárd eurós értéket, amiből 27 milliárd euró esik Németországra.

Ezen értékek alapján az orosz gazdasági válságnak jóval nagyobb negatív hatásai lehetnek az Európai Unióra, illetve Svájcra, mint azt várni lehetett. “A számítások alkalmával a tavaly őszi legborúlátóbb exportkiesési adatokat vettük alapul” – fejtette ki Oliver Fritz (WIFO), a gazdasági elemzés koordinátora. Az exportkiesést Németország azzal szeretné csökkenteni, hogy más felvevő piacok felé fordul. Ez leginkább a mezőgazdasági termékek esetében valósul-valósulhat meg a statisztikai adatok alapján.

Az ukrán-orosz válság által a német autóipar is érintett – orosz gazdasági adatok alapján a csökkenés itt mintegy 50 százalék, amely jelentős pénzkiesést jelent az iparág számára. Hasonló rossz helyzetben van az osztrák export is. Itt az élelmiszerexport korlátozása miatt az év második negyedében az export 50 millió euróra esett vissza. Az elhúzódó ukrán válság miatt a szankciók fennmaradnak – jelen állás szerint 2016 júniusáig mindenképpen. Természetesen az orosz válaszlépések sem maradnak el, hisz Oroszország is bejelentette, hogy továbbra is fenntartja többek között élelmiszerimport-korlátozásait is. Abban az esetben, ha a gazdasági szankciók hosszabb időn keresztül fennmaradnak, Németország akár 1-1,5 százalékot is veszíthet gazdasági teljesítményéből.
forrás: kftkreátor.hu