Spontán növekedés helyett uniós pénzből építenek makettvárat

Az elmúlt évek eredményei alapján a magyarországi építőipar olyan mértékben függ az uniós pénzektől, hogy anélkül az ágazat egésze működésképtelen lenne. Más források után kell nézni, hogy külső kontroll nélkül indulhasson be a spontán növekedés.

A Központi Statisztikai Hivatal értékelése szerint az uniós forrásból végzett építkezések kifutásának volt köszönhető, hogy januárban több mint 20%-os visszaesést szenvedett az építőipar. Az utóbbi hónapokban is a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakaitól, hiszen ezen a területen komoly fejlesztéseket hajtott végre a kormány – az Európai Unió támogatásával -, a nagyobb projektek befejezése pedig rányomja bélyegét a megrendelések számára: ha nincs uniós pénzekkel kiegészített állami megrendelés, az építőipar teljesítményében azonnali, nagy mértékű visszaesés mutatkozik. Ugyanakkor, a Portfolio.hu értékelése arra mutat rá, hogy az építőipar teljesítménye ezzel együtt is csak az 1997-es szinten áll.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint az idei év második felében lehet számítani a szektor fellendülésére. Ő azt mondta, trendforduló van kibontakozóban; míg az elmúlt 2-3 évben az útépítés, vasútépítés területén volt dinamikus növekedés, 2016-ban arra lehet számítani, hogy a növekedés az épületek építésénél lesz kimutatható. Ez alatt elsősorban sportlétesítmények építését, valamint közintézmények, oktatási és egészségügyi intézmények építését és felújítását kell érteni. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint pedig az otthonteremtési program és lakástámogatási rendszer az idei év második felében hozhat növekedést, valamint 2017-ben a lakóingatlanok számának növekedésében éreztetheti hatását. A szakértő pozitívumnak nevezte, hogy a megrendelések volumene emelkedni tudott. Ugyanakkor, ezek az esetleges pozitív trendek is nagy mértékben függenek az uniós forrásoktól.

Spontán emlékek

Olyan beruházások, melyeket Magyarország évtizedekkel ezelőtt önerőből is meg tudott valósítani, ma már az Európai Unió pénzére utalva épülnek meg – amit aligha lehet előrelépésnek nevezni. Ha összegezni kellene a nyugatosítás “jótékony hatásait”, azt mondhatnánk: kevesebbet építünk, de már azt is más pénzén tesszük. A magyar gazdaság teljes iparágai függenek attól, hogy megkapjuk-e az uniós forrásokat – miközben Brüsszel mindinkább politikai feltételektől – pl. migránsok befogadása – tenné függővé az uniós források kiutalását. Részükről egyre határozottabban mutatkozik meg a kontrollra törekvés, miközben ma már egy egyszerű vasúti felújítást követően is hosszú évekig ott díszeleg a reklámplakát: “a projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg”.

Magyarország önerőből már egy vasúti állomást sem tud felújítani?

A kormány közleményei szerint középtávon mintegy 450 kilométernyi vasútvonal villamosítását tervezik, 2018-ig pedig 400 kilométeren átfogó pályarekonstrukciót. Ezermilliárdnyi uniós forrást, és ugyanannyi költségvetési pénzt fordítanak a beruházásokra, ami stadionépítésekkel, kórházak, iskolák építésével látszólag éveken belül újra növekedési pályára állíthatja az építőipart. Ez a növekedés azonban egy illúzió, egy buborék. Bármekkora makett-várat építünk is, az igazi kontroll egy külső hatalom kezében van: Brüsszel dönti el, hogy a nagy volumenű beruházások évek múlva újabb projektekkel folytatódhatnak-e, vagy kipukkan a buborék, és csődbe megy minden vállalkozás, ami növekedését az uniós projekteknek köszönhette. Célszerűbb lenne kevesebbet, kisebbet, de azt független, Brüsszel által kontrollálhatatlan forrásból: Magyarországon volt építőipar az Európai Unió előtt is, de akkor is lesz magyar építőipar, mikor talán már nem is lesz Európai Unió.


http://www.hidfo.ru/2016/07/spontan-novekedes-helyett-unios-penzbol-epitenek-makettvarat/

Tizenöt éves terroristát fogtak a német hatóságok

A német rendőrség Ludwigsburgban őrizetbe vett egy 15 éves diákot, aki a müncheni terrortámadás elkövetőjének ismerőse volt, és maga is hasonló akcióra készült.

Szerdán a Stuttgarter Nachrichten német lap arról számolt be, hogy a rendőrség információkat kapott egy “gyanúsan viselkedő gyerekről”, aki a müncheni gyilkosságok elkövetőjével kapcsolatban állt. A beszámoló szerint az őrizetbe vett diák olyan fotókat tett közzé a Facebook-on, ami alapján ismerősei attól tartottak, hogy maga is hasonló gyilkosságok elkövetésére készülhet.

A bejelentést követően a rendőrök átkutatták a 15 éves muszlim fiú otthonát, ahol robbanóanyagokat, késeket, lőszereket, és saját iskolájának menekülési útvonal tervét találták meg.

Pénteken egy 18 éves német-iráni kettős állampolgár kilenc embert gyilkolt meg nyilvános helyen, mielőtt magával is végzett.

http://www.hidfo.ru/2016/07/tizenot-eves-terroristat-fogtak-a-nemet-hatosagok/

Quaestor-botrány: évtizedes csalássorozat, mégsem tűnt fel senkinek

Júliusban kezdetét vette Tarsoly Csaba és a többi Quaestor vezető pere a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat ismertetése során döbbenetes részletek derültek ki a csalássorozatról. Az ügyészség 11 vádlott terhére, öt vádpontban, 5458 rendbeli csalást és sikkasztást állapított meg. Ebből 753 rendbeli cselekményért Tarsoly Csabát vádolják.

A Quaestor-csoport korábbi vezetője és bűntársai az ügyészség szerint 77 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni, bár korábban a kár mértékét ennek duplájára becsülték.

Az ügyészség szerint a csalássorozat már 20 éve tartott, emiatt joggal merül fel bárkiben a kérdés, miként történhetett meg  az, hogy 2015 elejéig nem tűnt fel senkinek, hogy a Quaestor-csoport már régóta fizetésképtelenné vált, és a könyvelések meghamisításával, valamint fiktív kötvények kibocsátásával tartják fönn annak látszatát, hogy minden rendben van a cégcsoport körül.

A Quaestor-botrány

2015 elején sorra robbantak ki a brókerbotrányok, ennek csúcspontja volt a Quaestor-csoport bedőlése. A lavinát a svájci frank brutális felértékelődése indította meg: miután a svájci jegybank feladta az árfolyamküszöböt, a tőkepiacokon egy olyan sokkhatás alakult ki, amelyen rengetegen vesztettek. Magyarországon az első nagyobb brókerház, amely belebukott ebbe a lavinába az a Buda-Cash volt. A brókerházzal kapcsolatban ráadásul kiderült, hogy már 15 éve is átverhette az ügyfeleit, és a kreatív könyvelésnek köszönhetően akár 100 milliárd forint értékben is megkárosíthatta a befektetőket. Ezt követően a Hungária Értékpapír Zrt. bukott be, majd jött a Quaestor csődje.

A Buda-Cash bedőlése után túl sokan szerették volna kivenni a pénzüket. A fenntarthatatlan helyzetben pedig a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége a Quaestor Financial Hrurira csődöt jelentett, azonban hamar kiderült, hogy nem egyszerű csődeseményről van szó, hanem egy olyan évtizedes csalássorozatról, amelyben a cégcsoport akár 150 milliárd forinttal is megkárosíthatta az ügyfeleit.

A politika pártok, mint minden más kínos ügyben, egymásra mutogattak. A Quaestor vezetőjéről Tarsoly Csabáról azonban köztudott volt, hogy jó viszonyt ápolt fideszes vezetőkkel, és a Quaestor több olyan beruházást is finanszírozott, amely a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz köthető. Mindezt úgy, hogy a cégcsoport ekkor már rég fizetésképtelen volt.

Döbbenetes csalássorozat

Bár a világszínvonalú csalássorozat világszínvonalú nyomozást érdemelt volna, az ügyészség végül majdnem kifutott az időből, és már annak is örülhetünk, hogy vádemelés lett az ügyből. A kaotikus állapotoknak köszönhetően a tárgyalás már a legelején a vicc kategóriába torkollott, miután Tarsoly Csaba folyamatosan azt hangoztatta, hogy nem a valódi bűnösök ülnek a vádlottak padján, a 2,5 millió oldalas vádiratot pedig sem a vádlottak, sem ügyvédeik nem tudták rendesen feldolgozni.

Ennek ellenére további döbbenetes részletek derültek ki a csalássorozatról:

- A bűnszervezet már 20 éve megkárosította az ügyfeleit. (Fele-fele időben a Fidesz és az MSZP volt hatalmon az elmúlt 20 évben.)

- A Quaestor-csoport már a kétezres évek közepén fizetésképtelenné vált, és ezzel Tarsoly Csaba és a többi vezető is tisztában volt. A vádlottak folyamatosan meghamisították a Quaestor könyvelését és pénzügyi beszámolóit, annak érdekében, hogy a cégen belüli pénzáramlás követhetetlenné váljon.

- A fizetésképtelenség fennállása óta a rendes kötvények mellett fiktív kötvényeket is kibocsátottak, ezek pedig annyira keveredtek egymással, hogy nem lehet pontosan eldönteni, kinek jutott a valódi, és kinek a fiktív kötvényekből.

- A Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Értékpapír Zrt.-nél 46,6 milliárd forintot sikkasztottak el, összességében pedig 77 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a vádlottak. (A valós káresemény ennél jóval nagyobb lehet, már az első becslések is legalább 150 milliárd forint eltűnéséről szóltak. Ez pedig jól mutatja, hogy az ügyészség nem végzett jól munkát. Mentségükre fel lehet hozni 5458 rendbeli csalás jól szemléleti, hogy mennyire összetett csalássorozatról van szó.)

A Polt Péter vezette ügyészség, a Fővárosi Törvényszék szerint is trehányul járt el. Első körben például a vádirat hiányos volt, így annak kiegészítésére szólították fel őket.
Ami talán még ennél is cikibb, hogy olyan fontos személyt, mint Tarsoly Csaba személyi titkárát ki sem hallgatták, ami talán annak köszönhető, hogy Mikuska Zoltán Polt Péter lányának barátja, korábban pedig a Miniszterelnökségen dolgozott.

- Tarsoly Csaba a Quaestor-csoport legális bevételéből származó 1,2 milliárd forintot készpénz formájában lenyúlta, mint valami piti bűnöző.

- Nem létező államkötvényeket adtak el, valamint fiktív vállalati kötvények vásárlására költöttek opciós ügyleteket.

A külügy még több pénzt tartott a Quaestornál

A tárgyalás előtt nem sokkal az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Magyar Nemzeti Kereskedőházon keresztül nem 6, hanem 9 milliárd forintot fektetett be a Quaestornál, amit talán a szerencsének, talán bennfentes információnak köszönhetően készpénz formájában felvett a Quaestor csődje és az MNB-vizsgálat előtt.

Persze nem ez az egyetlen érdekesség, ami joggal foglalkoztathatja az embereket a Quaestor csődje óta.

Megválaszolatlan kérdések

Mivel Tarsoly Csabát szoros szálak kötik a Fideszhez, várhatóan számos kérdés megválaszolatlan marad, és a Polt Péter vezette ügyészség sem fogja vizsgálni azokat a szálakat, amelyek Fidesz közeli személyekhez köthetőek.

A kormánypárt például azóta is szocialista brókerbotrányokról beszél annak ellenére, hogy az 1996 és 2015 között zajló csalássorozat ideje alatt 9 évig a Fidesz volt hatalmon. A Polt Péter vezette ügyészség szerint elsősorban azért nem sikerült felderíteni előbb a csalásokat és a sikkasztásokat, mert a baloldali kormányok alatt a PSZÁF hatáskörét csökkentették. A 2001-es tőkepiaci törvényen valóban lazítottak 2005-ben és a PSZÁF többször is hibázhatott 2002 és 2010 között, azonban 2010 után a Szász Károly-Matolcsy György vezette felügyeleti éra alatt sem sikerült felderíteni a csalássorozat. Elszomorító, de talán ma is folytatódna a befektetők megkárosítása, ha a Buda-Cash bedőlése nem indította volna el a lavinát. A Matolcsy György vezette MNB például még 2014 végén sem fogott gyanút, a Quaestor Financial Hrurirának pedig 70 milliárdos kötvénykibocsátást engedélyeztek nem sokkal azelőtt, hogy megindult a lavina.

Azt sem tudni, hogy pontosan mennyi pénz tűnt el. Az ügy kirobbanása óta legalább 150 milliárd forintról beszélnek, a vádiratban viszont csak 77 milliárd forint szerepel. Mivel a könyvelést és a pénzügyi kimutatásokat már legalább egy évtizede meghamisították, ráadásul rengeteg pénz áramolhatott be és ki készpénz formájában, több tíz milliárd forint lehet belföldön és külföldön eldugva.

Furcsa volt az is, hogy tavaly a Fidesz gyorsan elfogadta a Quaestor-károsultak rendezéséről szóló törvényt, amelyet aztán később alkotmányellenesnek találtak. A kárrendezéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették volna, hogy további feljelentéseket lehessen tenni az ügyben, és ezzel olyan ügyek is napvilágot lássanak, amelyek talán kényelmetlenek lennének a kormánypárt számára. Érdekes módon a Buda-Cash és Hungária Értékpapír Zrt. károsultjai már nem voltak ennyire fontosak a kormánypárt számára, részben ezért is meszelte el az Alkotmánybíróság a törvényt.

A rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb piramisjátéka még számos érdekességet és fordulatot hozhat a tárgyalás során, a fontos kérdések egy része azonban örökké megválaszolatlan maradhat.


TényTár