2017. január 9., hétfő

Német alkancellár: nem elképzelhetetlen az EU felbomlása

A német alkancellár szerint Európa végletes megosztottságához vezetett, hogy Németország ragaszkodott az eurozóna tagállamaiban a megszorító intézkedésekhez, emiatt ma már nem elképzelhetetlen az Európai Unió felbomlása.
Sigmar Gabriel szerint nagyobb szabadságot kell adni Franciaországnak és Olaszországnak a költségvetés alakítása terén, mert a megszorító intézkedéseket kihasználhatják a populista politikusok. Az alkancellár a Der Spiegel magazinnak nyilatkozva azt mondta;
„gyakran kérdeztem a kancellárt, mi lenne költségesebb Németország számára: engedni még fél százalék deficitet, vagy Marine Le Pen elnökké válása?”
Elmondása szerint Merkel máig adós a válasszal, és ennek eredményeként Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tavaly előállt egy javaslattal, miszerint a déli tagállamok létre kell hozzanak egy megszorítás-ellenes koalíciót, hogy felvegyék a harcot a német befolyással szemben.
A Sigmar Gabriel által említett gazdasági ellentétek csak súlyosbítják azt a széthúzó erőt, amit az euroszkeptikus mozgalmak megerősödése jelent az Európai Unió tagállamaiban, többek közt Hollandiában, Franciaországban és Németországban. Az alkancellár szerint, amennyiben az EU vezetői nem találják meg a választ ezekre a problémákra, nem lehet megakadályozni a szakadás létrejöttét, és az Európai Unió gazdasági törésvonalak mentén több részre hullását.
Sigmar Gabriel az interjú során elismerte, hogy jelenleg Németország élvezi leginkább az Európai Unió fennmaradásának előnyeit, mint gazdasági, mind pedig politikai téren.


http://www.hidfo.ru/2017/01/nemet-alkancellar-nem-elkepzelhetetlen-az-eu-felbomlasa/

Oroszország: Amerika bírálata jelentéktelen

Igor Konasenkov, az Orosz Honvédelmi Minisztérium szóvivője szerdán kijelentette; Teljesen érdektelen, hogy az amerikai hírszerzés szerint; Oroszország szíriai stratégiája elhibázott, – ugyanakkor az amerikaiak csak mentséget keresnek saját elhibázott politikájukra.
Értesülések szerint John Brennan, a CIA vezetője 4-én elmondta, hogy az orosz légierő katonai akciója megsemmisítette a helyi közlekedési, távközlési, mezőgazdasági és ipari létesítményeket, ez a „felperzselt föld” háborús stratégia nagy veszteséget okozott, az amerikai hadsereg soha nem alkalmazza ezt a módszert.

Kapcsolódó anyag: ‘Technikai semlegesítés’ – Az Orosz Specnaz is ott harcol Szíriában

Ennek kapcsán aznap Konasenkov egy sajtóközleményben elmondta, hogy ha Brennan a „felperzselt föld” taktikát említi, akkor emlékezni kell arra, hogy 1962 és 1971 között az amerikai légierő több száz tonna lombtalanítót szórt szét Vietnamban és Laoszban, megsemmisítve a helyi erdőket, növényeket és minden más élőlényt. (Lásd: ‘Operation Ranch Hand hadművelet’ – SzR.szerk.)
ranch-hand
A szóvivő azt mondta, hogy az Egyesült Államok 2012 óta folyamatosan pusztította a szíriai kormány uralma alá tartozó területek gazdasági létesítményeit;




















de soha nem támadta az Iszlám Állam terrorszervezet által ellenőrzött olajmezők berendezéseit.

Igor Konasenkov jelezte, hogy ha az Egyesült Államok nem avatkozik be, akkor Oroszország, Törökország és Irán segítségével már 2016 végén sikerült volna tűzszüneti megállapodást aláírni a szíriai kormány és az ellenzék között, majd az érintettek megindíthatták volna a béketárgyalásokat a belső konfliktusok megoldására.
További források: Fort Russ, Rusvesna, Wiki, Szabad Riport

NATO csúcs 2016 Varsóban

 

2016 július 8-án és 9-én Varsóban került megrendezésre a NATO csúcs, a 2014-es Walesi csúcsot követően. A szövetségi államok 28 állam- és kormányfője rengeteg olyan intézkedést hozott, …melyeket Lengyelország elnöke Andrej Duda akár «történelminek» is nevezhetett volna: -felderítő repülőgépeket az Iszlám Állam terrorszervezet ellen -kiképző missziót Iraknak és milliárdokat Afganisztánnak. Azonban messze a legfontosabb az a döntés volt - amiben a nyugati vezetőmédiák tudósítói is egyetértenek – hogy katonai bázisokat létesítsenek a Baltikumban és Lengyelországban. A NATO először is nagylétszámú csapatokat akar áthelyezni Kelet-Európába - azzal az indoklással, hogy Oroszországot elrettentsék. Lengyelországba, Lettországba, Litvániába és Észtországba, akik mind Oroszország szomszédai - egy-egy 1000-1000 katonából álló zászlóaljat akarnak állomásoztatni. «A NATO csapatok ezeknek az országoknak egyféle háttérbiztosítást kínálnak», mondta a svájci rádió és televízió SRF sajtótudósítója Fredy Gsteiger. Lengyelországban az Amerikai Egyesült Államok vezeti a NATO zászlóaljat, Litvániában Németország, Lettországban a kanadai fegyveres erők, Észtországban pedig Nagy-Britannia. A Varsói csúcstalákozón az állam- és kormányfők ugyancsak jóváhagytak egy intézkedési csomagot, mely Ukrajna hadseregének és biztonsági erőinek teljesítőképességét célozza megnövelni. Eközben újból elítélték a „Krim állítólag illegális és jogtalan bekebelezését“ és „Oroszország destabilizációs tevékenységét Kelet-Ukrajna ellen”. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, ez az állítás sem állja meg a helyét, ahogy azt a Klagemauer tévé több adásában is bebizonyította. A Varsói megbeszéléseknél Ukrajna azon álláspontját is osztották, hogy „kizárólag Oroszország a felelős azért, hogy a Minszki megállapodás megvalósítása lelassult“. Azelőtt pedig az USA azt jelentette ki, hogy a kijevi kormány a Minszki megállapodást teljesen betöltötte. A valósághoz ennek azonban kevés köze van, amint azt a „Deutsche Wirtschafts Nachrichten“ (DWN) egy 2016 július 9-i cikkben kifejtette. A Minszki megállapodások alapján 2014 szeptember 5-e és 2015 február 12-e közötti időszakra tűzszünetet terveztek, azután a fegyverek kivonását és végül politikai lépéseket, részleges autonómiát és önkormányzati választásokat az ország keleti részén. A valóság viszont az, hogy az ukrán kormánycsapatok ismételten támadásokat indítottak, amint azt az „RT Deutsch“ tévéadó 2016 július 12-én egy helyzetjelentésben meg is erősített. A NATO szövetségesek kétségtelenül megegyeznek abban, hogy az Oroszországra gyakorolt nyomást fenn kell tartani. Az Oroszország elleni „bekerítő politikának nevezett” NATO megállapodásokkal nem minden ember ért egyet. Így Varsóban 2016. július 9-én több ezer ember vonult ki az utcára az aktuális NATO csúcs ellen tüntetni. A résztvevők számát kb. 15.000 személyre becsülték. Az Amerikai Egyesült Államok Athéni nagykövetsége előtt is több száz ember gyűlt össze, a Varsói NATO csúcs új háborús tervei ellen demonstrálni, hisz az EU is bűnrészessé válhat. Fjodor Woitolowski, orosz politológus és történész szerint, Moszkvában a nyugati szövetségtől szorongatva érzik magukat. Woitolowski, egy állami kutatóközpont helyettes igazgatója, mely a világgazdaság és nemzetközi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik. Az ő analitikus hangja még a nyugati vezetőmédiákban is mérsékeltnek számít és például a svájci rádió és televízió július 13-án így idézte: az "orosz veszély", melyről időnként egész Kelet-Európában beszélnek, csak kitaláció. A veszélyt felfújták, mondván a keleteurópai országok a NATO szervezeten belül magukra akarják vonni a figyelmet, közölte Woitolowski. Azt az érvet, hogy Oroszország végül is azért csatolta magához a Krímet, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, Woitolowski tagadta, idézem: "A Krím önkéntesen csatlakozott Oroszországhoz. Ha ez nem történt volna meg, akkor ma sokkal nagyobb konfliktus lenne Ukrajnában." Pontosan ezekről a központi vitás kérdésekről, mint a Krím-kérdés, vagy az állítólag Oroszországból,vagy inkább a NATO-ból kiinduló veszélyről van szó a következő dokumentációs adásban: „ Die NATO-Verschwörung- Vergleich 9/11 mit der Einkreisungspolitik gegen Russland”. Ez az adás még a 2016. július 8-9-ei Varsói NATO csúcs előtt készült, felfedi a NATO a nagy nyilvánosság elől eltitkolt terveit, egyezményeit.


Így kezelnék a britek a kiberbűnözőket

Feltörték a wifit, de nem kell nekik börtön, mert szabadlábon hagyva hasznosabbak – Így kezelnék a britek a XXI. századi bűnelkövetőket.
Egy brit rendőrtiszt javasolta, hogy azokat a személyeket, akik kiberbűncselekményt követtek el, börtönbüntetés helyett inkább kötelezzék arra, hogy egy levehetetlen zavaró-berendezést hordjanak, ami megakadályozza őket abban, hogy hozzáférjenek bármilyen wifi-hálózathoz.
A brit Rendőrfelügyelők Egyesületének elnöke, Gavin Thomas szerint ahelyett, hogy az adófizetők pénzén éveken át eltartják a kiberbűnözőket, inkább arról kellene gondoskodni, hogy a káros szenvedélyüket ne tudják tovább folytatni; a bűnelkövetőkre a brit karhatalom egy WiFi blokkolót kell helyezzen, ami – egy egyszerű karkötő vagy bokalánc formájában – folyamatos zavaró jelet ad ki, így megakadályozza, hogy a bűnöző nyilvános helyeken csatlakozzon a hálózatra.
A rendőrtiszt a The Telegraph brit napilapnak nyilatkozva azt mondta, a kiberbűnözők börtönben tartása túl drága, emellett nem is megfelelő módszer arra, hogy a hatóságok kezeljék az egyre növekvő problémát. A brit nemzeti bűnügyi hivatal adatai szerint a kiberbűncselekmények ma már az összes bűncselekmény 36%-át teszik ki. Thomas szerint, mivel ezek az emberek bosszantó tevékenységük ellenére nem veszélyesek a társadalomra, nem az elzárásuk a fontos; ehelyett inkább a társadalom szolgálatába kellene állítani őket, valamilyen tradicionális munkavégzés formájában.

http://www.hidfo.ru/2017/01/igy-kezelnek-a-britek-a-kiberbunozoket/

Zeman: nem akarnak integrálódni a muszlim bevándorlók

A cseh köztársasági elnök szerint Európa-szerte láthatók példák arra, hogy a muszlimok nem akarnak integrálódni a helyi közösségekbe, ehelyett inkább muszlim többségű no-go zónákban élnek.
Az elnök szerint ő nem idegengyűlölő, és kifejezetten büszke azokra a vietnámi és ukrán migránsokra, akik sikeresen integrálódtak a cseh társadalomba. A muszlimokra vonatkozóan azonban azt mondta, egész Európában megfigyelhető, hogy nagy létszámú elkülönült közösségekben maradnak, és ilyen esetekben fennáll annak a veszélye, hogy nem is lehetséges az integráció.
A cseh vezető ugyanakkor hozzátette: vannak pozitív példák is, és amennyiben a muszlim közösségek kis létszámban vannak jelen, beilleszkednek a befogadó társadalomba.
A köztársasági elnök azonban óva intette az európai vezetőket, szerinte a nagyobb létszámú közösségek egyáltalán nem integrálhatóak. A TV Blesknek adott interjú során Zeman arról beszélt, hogy országában nem okoznak gondot a kis létszámú bevándorló közösségek, de a muszlim közösség megerősödését ő veszélyként értékeli, ami Csehországban is no-go zónák megjelenéséhez vezetne.
Az Európai Unió kvótarendszerével kapcsolatban is elsősorban azok az országok elutasítóak, ahol még nem él jelentős muszlim közösség, és még meg tudják akadályozni a párhuzamos társadalmak kialakulását. Szlovákia, Lengyelország és Magyarország emiatt ellenzi az EU-ba beengedett migránsok kvóta alapon történő szétosztását. Ugyanakkor, azok az országok, ahol már nagy létszámban élnek nem-európai bevándorlók, inkább elküldenék őket más országba, emiatt támogatják a kvóta alapú elosztást.

http://www.hidfo.ru/2017/01/zeman-nem-akarnak-integralodni-a-muszlim-bevandorlok/