Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
Japán az eddigi legnagyobb védelmi
költségvetést fogadta el a Kínával kiújuló területi viták miatt, -
Shinzo Abe kormánya nagy mértékben fokozza a felderítésre kiadott
összeget és számos új haditechnikai eszközt vásárolnak az Egyesült
Államoktól.
Tokió 2016 márciusáig mintegy 41, 97
milliárd dollárnyi összeget fordít védelmi kiadásokra. Az új
költségvetés magába foglalja 20 Kawasaki P-1 légtérellenőrző repülőgép
vételét, több mint 2,94 milliárd dollár értékben. Emellett vásárolnak
öt V-22 "Osprey" helikopter-repülőgép hibridet, és beszereznek hat
F-35A lopakodó vadászrepülőgépet. A minisztérium ezen felül tervezi öt
éves periódusban egy Global Hawk drón flotta felállítását is.
Kína és Japán egyaránt magáénak vall egy
lakatlan szigetcsoportot a Dél-kínai-tengeren, ennek következményeként
mindkét ország fokozza katonai tevékenységét a régióban és éles
fegyverkezési verseny kezdődött. Tavaly év végén egy japán
közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az ország minden második
állampolgára szerint elkerülhetetlen a katonai konfliktus Kínával,
mindössze annyi a kérdés, hogy ez a következő évben történik meg, vagy a
távolabbi jövőben. Eközben a fegyverkezési verseny szításával az
amerikai fegyvergyártó cégek járnak jól, a Northrop Grumman közvetlen profitra tesz szert a konfliktus szításából.
Az
Együtt társelnöke a belvárosi korrupcióellenes tiltakozásán Rogán
félmilliárdos ingatlanvagyonáról beszélt és persze az érintett házakat
sorra látogató több száz fős menetben zúgott az „Orbán takarodj!” is. A
szervezők szerint virágföldet és tojást is kaptak a nyakukba.
Juhász
Péter szerint Rogán Antal volt belvárosi polgármesternek, fideszes
országgyűlési frakcióvezetőnek félmilliárd forint értékű
ingatlanvagyona van. A vagyonnyilatkozatában “hazudik”, és lehetetlen,
hogy ez a vagyon kijöjjön a fizetéséből – jelentette ki. Kósa Lajostól
Szijjártó Péterig megmagyarázhatatlan módon gyarapodnak fideszes
politikusok.
Hunvald csak gombokkal gurigázott?
Az V.
kerületben “maffiarendszer állt fel”, sorban adnak el ingatlanokat
nyomott áron, és Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester is így jutott
lakásához – mondta. Arra is kitért, hogy egyes üzlethelyiségeket jóval a
piaci ár alatt adtak el, és a kerület körülbelül 150 milliárd forintos
ingatlanvagyona mára mintegy 50 milliárddal csökkent.
“Hunvald György ezekhez képest gombokkal gurigázott” – fogalmazott.
Juhász
Péter bejelentette, ha egyetlen egy lakásról kiderül, hogy “haveroknak,
mutyiban játsszák át, harmadáron”, akkor ő is bead arra az ingatlanra
egy vételi ajánlatot. A lakást a Belváros közösségével együtt veszik
meg, és odaadják a szegényeknek.
“Ezt nevezzük el belvárosvédelmi akciótervnek” – közölte. „Ebből a házból vitték el Habony Árpádot”
A
“maffiakormányunk mindenünket és mindent megfojt, mert mindenünk kell
nekik” – mondta Vajda Zoltán, a “60ezren a MAGÁN nyugdíjukért”
Facebook-csoport alapítója, az Együtt politikusa beszédében.
A
beszédek után az “És tőled mennyit lopott a Fidesz?” transzparens
mögött felsorakozó több száz tagú menet az Erzsébet térről rendőri
felvezetés mellett vonult a Szerb utcáig. Menet közben többek között a
“Mocskos Fidesz”, “Orbán takarodj”, “Demokráciát” és “Itt is lopnak ”
rigmusokat skandálták.
A szervezők azt közölték, hogy a Váci utca egyik épületéből virágföldet, egy másikból tojásokat dobtak a tüntetőkre.
Az esemény végén a Szerb utca egyik háza előtt álltak meg, amelyben
Juhász Péter szerint minden lakást a Fideszhez köthető személyek vagy
hozzátartozóik kaptak meg. A politikus megköszönte a BRFK
munkatársainak, hogy biztosították a demonstrációt, majd egy “Ebből a
házból vitték el Habony Árpádot és Szentgyörgyvölgyi Pétert, Rogán Antal
bűntársait a derék belvárosi rendőrök” feliratú lapot ragasztott az
épület falára. (hír24)
A román koalíciós és ellenzéki pártok közösen vállaltak kötelezettséget arra,
hogy Románia a hazai össztermék (GDP) legalább két százalékára növeli
2017-ig védelmi kiadásait, és ezt a szintet a következő tíz évben is
megtartja, függetlenül attól, melyik politikai erő kerül hatalomra. Az
egyezményt az államfő és a 2012-es választásokon parlamenti
képviselethez jutott pártok vezetői - valamint a kisebbségi frakció
vezetője - írták alá. A megállapodás előtt az új román elnök
konzultációra hívta a pártokat, de a Traian Basescu volt államfő
védnökségével tavaly alakult Népi Mozgalom Pártot és Calin Popescu
Tariceanu szenátusi elnök most szerveződő - a kormánykoalícióban máris
részt vevő - Liberális Reform Pártját nem hívta meg. Klaus Iohannis
szerint a pártközi egyezmény azt jelzi az ország NATO-szövetségeseinek,
hogy Románia kiszámítható, felelős és megbízható partner. Úgy vélte, a
politikai konszenzus a román védelmi ipar számára is megrendeléseket
hozhat és vonzóvá teszi azt a NATO-országok befektetői számára.
Románia 2014-ben megkétszerezte a haditechnika- és fegyverexportból származó bevételeit,
amelyek elérték a 177 millió eurót - derült ki a Gandul című portál
által január 13-án, kedden közölt összesítésből. A román védelmi
iparnak így nemcsak a 2013-ban regisztrált hullámvölgyből sikerült
kikerülnie, hanem az utóbbi öt év legjobb exporteredményét érte el. A
román katonai felszerelést gyártó cégek legfontosabb megrendelőjévé
Hollandia lépett elő, amely tavaly 74 millió euró értékben vásárolt
szerkezeti elemeket részeket és fegyverzetet hadihajói számára. A román
hadiipar legfontosabb külföldi partnerei sorában a második helyre
csúszott vissza az Amerikai Egyesült Államok, amely tavaly 41 millió
euróért vásárolt távcsöveket, különböző kaliberű kézifegyvereket,
gránátokat és lőszert Romániából. A román hadiexport megduplázódásához
jelentős mértékben hozzájárultak az Izraelből, Nagy Britanniából és
Törökországból érkezett megrendelések, ugyanakkor az első tíz
partnerország között olyan régebbi „kliensek” is megjelentek mint
Marokkó, Afganisztán, Egyiptom és Indonézia. Új piacnak számít
Jordánia, Görögország és Moldova, ugyanakkor a román védelmi ipar
elveszítette kereskedelmi kapcsolatait Nigériával, Svájccal,
Belgiummal, Szaúd-Arábiával és Jemennel - írta a román hírportál.
A konzultációk lezárásakor Iohannis - Oroszországra utalva - rámutatott: a második világháború óta Európának és a NATO-nak a legnagyobb biztonsági válsággal kell szembesülnie
- és mint jó csahos Oroszországot jelöli meg bűnbaknak, mekkora
baklövés - azt követően, hogy egy ország önhatalmúlag átrajzolta az
országhatárokat. Hozzátette: mindez Románia határánál történt, ezért Bukarest nem várhat másokra,
hogy növeljék a régió biztonságát, hanem magának is lépnie kell
hadseregének korszerű technikával való felszerelése érdekében. Mircea
Dusa román védelmi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Románia további F-16-os harci repülők beszerzésére készül,
miután 2013 októberében már szerződést kötött Portugáliával tizenkét
használt F-16-os megvásárlásáról. A megállapodás alapján az első hat
gépet - amelyek korszerűsítését befejezték és amelyeken már önállóan
gyakorlatoznak a román pilóták - jövő évben, a másik hatot pedig
2018-ig kapja meg a román légierő. A román kormány 2,23 milliárd eurót
(a GDP 1,39 százalékát) irányzott elő idén védelmi kiadásokra, de abban
reménykedik, hogy ezt további csaknem félmilliárd euróval
kiegészítheti az 1,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél
további 0,3 százalékos emelésével.
216
mézminta közül Szántai Ferenc vegyes virágméze nyerte el Az év méze
2014 díjat. A versenyre beküldött mintákat független labor vizsgálta
be, a legjobbakat kétkörös zsűrizés alkalmával választották ki. A
rendkívül rossz időjárás miatt az átlagos termésmennyiségnek alig a
fele került idén a hordókba. A VII. Gyulai Méz- és Mézeskalács
Nemzetközi Fesztiválon hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét
és az idei év legjobb mézét szombaton. A verseny rangját tükrözi, hogy
budapesti Majális-Méhek Napja rendezvényen csak azok árusíthatják a
mézüket, akik a gyulai versenyen első helyezést érnek el.
Értünk is dolgoznak...
A szentmártonkátai Szántai Ferenc
méhész vegyes virágméze Az év méze 2014 díja mellett a legjobb vegyes
virágméz kategória első helyezettje is lett. A legjobb akácmézet a
lőkösházi Turbucz Sándor küldte be, a napraforgóméz kategória első
helyezettje a mezőberényi Zsibrita Pál lett, a repceméz kategóriában a
gyulai Petrucza Tivadar diadalmaskodott. Haász Ferenc, a Békés Megyei
Méhész Egyesület elnöke elmondta, hogy öt éve rendezik meg a versenyt,
az eredeti cél az volt, hogy a mézek beltartalmi értékének javítása
mellett a méhészek fordítsanak nagyobb gondot a címkékre, a designra
is. „Óriási változást értünk el ezen a téren”. Békésben mintegy 1500-an
foglalkoznak méhészkedéssel, a méhcsaládok számát hetvenezerre
becsülik. Negyven éve nem volt ilyen gyenge méztermés, méhcsaládonként
nyolc-tíz kilogramm átlagú a akácméztermés, miközben egy jó évben húsz
kilogramm fölött alakul ez a szám. A napraforgónak köszönhető, hogy a
termelőknek nem lett ráfizetéses az idei szezon. Minőség szempontjából
nem volt rossz az év, csak a mennyiség marad el jóval a szokásostól. Ez
azonban 65-70 százalékkal emelte a felvásárlási árakat, az akác esetén
akár 80 százalékkal is magasabbak a nagykereskedelmi átvételi árak a
tavalyi 1200-1300 forinthoz képest. Haász Ferenc belföldön nem számít
mézhiányra, még úgy sem, hogy az elmúlt öt év alatt a korábbi ötven
dekagrammhoz képest megduplázódott az egy főre jutó átlagos éves
mézfogyasztás.
Az idei termés hetven százaléka így is
exportra kerül, a fő felvevőországnak Németország, Olaszország és
Franciaország számít, de egyre nagyobb az érdeklődés a magyar méz iránt
Japánból, Kínából és az arab államokból is.
Drasztikusan, mintegy 19 ezerről
több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy
év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal főigazgatója mai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte.
A tavalyi menedékkérelmek növekedése nem az év elején kezdődött,
hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős;
novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret és még csak éppen két hete léptünk az új esztendőbe.
Mi lesz itt?
A novemberi adatok szerint
Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a
mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik
pedig Ausztriában (2,68). Az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta
nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország -
Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a
klasszikus befogadó államok után - az ötödik volt a benyújtott
menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.
A migráció növekedésének kiváltó okai
között van a válságövezetekben romló biztonsági helyzet, illetve, hogy
sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak.Magyarországra
egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan
migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán
keresztül. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult
útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények
miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem
megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják,
hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik
meg őket, A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a
kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk
szír. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felhívta
a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell
szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt
elhagyja az országot.Magyarország tranzitország, nem
ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a
befogadó országokba - mondják. A kérelmek 10 százalékát elutasították,
és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy
százalékát - tavaly 503 kérelmezőt - részesítettek.
Újra kell gondolni
Azt
mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi
szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a
nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem
veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét. Újra kell gondolni a
gazdasági menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik
nincsenek üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos
országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni.
Példaként említhető a gyorsított eljárás, vagy a területen maradás
jogának korlátozása, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne
élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket. A
rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi
védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre
szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal bevallása szerint 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek
menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd
forintot.
Ha csak tranzitállomás vagyunk, akkor mire fordítódik ez az összeg és minek? Csak adminisztrációért?
A korrupció elleni harc nemcsak a demokrácia kiteljesedését, a
befektetői környezet javulását szolgálja, hanem nemzetbiztonsági kérdés
is - mondta Bukarestben Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium
európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese a román
Mediafax hírügynökségnek.
Nemzetbiztonsági kérdés is a
korrupció elleni harc - válaszolta Romániában Victoria Nuland, az
amerikai külügy államtitkár-helyettese az USA regionális
korrupcióellenes akciótervét firtató kérdésre. Magát az akciótervet nem
részletezte.
A korrupció témája korábban is felmerült a
Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal vagy Csehországgal folytatott
megbeszéléseken, de az USA most már nemzetbiztonsági veszélyként tekint
a problémára, mert úgy látja, a korrupciót egyesek eszközként
használhatják arra, hogy ezeket az országokat rosszindulatú befolyás
alá vonják - tette hozzá. MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és
külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta,
Magyarország valóban arra törekszik, hogy Oroszország több gázt
tároljon a magyarországi nagykapacitású gáztározókban, hogy így
fokozzuk az országban az ellátás biztonságát. A külügyminiszter szerint
Magyarország számít az Európai Unió pénzeszközeire, tehát az ellátás
biztonságát - egy esetleges orosz üzlet keretén belül - uniós
forrásokból fogjuk szavatolni.
Hazánk gázellátása fokozott függésben
van olyan országoktól, melyek jelenleg a nyugati és keleti hatalmak
ütközőzónájában vannak, így a magyar gázellátást közvetlen fenyegeti
ezen országok - pl. Ukrajna és Törökország - politikai stabilitásának
megbomlása, ami szükségessé teszi a hazai és térségi tartalékok
magasabb szintű kihasználását. A külügyminiszter szerint a Déli Áramlat
helyett egyelőre nem született a projektet teljes mértékben
behelyettesítő megállapodás, de ha lesz is ilyen, azt az Európai Unió
forrásaiból fogjuk fedezni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a
magyar kormány még mindig a nagyhatalmi puccsal eltávolított
Azarov-kormány mintáját követi; fokozni akarja az Oroszországgal
folytatott együttműködést, de egyben arra is törekszik, hogy az Európai
Unió felé is érvényben maradjon egy lehetőleg igen szoros függés. Ha
egy orosz gázüzletet brüsszeli hitelből fedez a kormány, az azt
jelentené, hogy a keleti nyitás mellett anyagi leköteleződést vállal a
nyugat felé abból a célból, hogy csökkenjen a kormányra nehezedő
politikai nyomás.
Ez pontosan az a minta, amit a mára
bukott Azarov-kormány is követett. A kormány ugyan meghirdette a két
lábon állás politikáját, de valójában csak egy lábon lehet állni, és
egy ország vagy a saját lábán áll, vagy kis országként más lábán áll,
de sohasem két lábon, mert annak pontosan az a vége, amit az
ütközőzónában lévő országok is tapasztalnak; előbb-utóbb egyik
nagyhatalom megelégeli a kettős játszmát, és elmozdítja a kormányt a
hatalomból.
Szijjártó Péter kinevezését követően
Washingtonba látogatott, ahol John Kerry egy alacsonyabb rangú személyt
küldött maga helyett a külügyminiszter fogadására, amivel az amerikai
külügy kifejezte, hogy nem fogadja el a magyar külügyminiszter
személyét. A diplomáciában igen szokatlan lekezelést megelőzően a hazai
liberális sajtó aktív lejárató kampányt kezdett a külügyminiszter
személye ellen, ami felveti annak gyanúját, hogy a hazai liberális
sajtó esetenként kiszolgálja az amerikai külügy törekvéseit, tehát a
nagyobb liberális sajtóorgánumok külföldi ügynökként működnek
Magyarországon.
Az Egyesült Államok a közeljövőben nettó
gázexportőrré válik, és érdekében áll az európai gázpiac fölött teljes
monopólium kiépítése. Az amerikaiak emiatt nem fogadnak el
Kelet-Európában egyetlen olyan kormányt sem, amely Oroszországgal akar
kiépíteni szorosabb üzleti kapcsolatokat. A magyar külügy
tevékenységével annyi problémája van az amerikaiaknak, hogy
Magyarország nem az Atlanti-óceán túloldaláról akar gázt venni, hanem
politikai kockázatok miatt a lehető legkevesebb közbeiktatott országon
át.
Valószínűsíthető
volt tavaly december közepétől, hogy Donbasszban azért nem sokáig fog
kitartani a latorhancúr, és az új esztendőben ára lesz részükről az év
végi mulatozásnak. Várható volt, hogy a pravoszláv Karácsony elmúltával
a két Népköztársaság fegyveres erői “büntetni” fognak. A Bal-Rad
hétvégi “Vének Tanácsa” néhány-mondjuk így: nem publikus-információ
birtokában arra a megállapításra jutott, hogy hétfő reggel “beindul a
milicia”! Hát-egy napot tévedtünk!
Donyecket
és Gorlovkát (na meg a köztes településeket) Nyalókakirály
brigantihordáinak tüzérsége változatlan hevességgel ostromolja. Bár
Avgyejevkánál ma késő délelőtt két ütegüket is megsemmisítette a
milicisták ellencsapása.
A
donyecki repülőtéren még mindig dúlnak a csaták. Kora délután a
milicisták megérdeklődték (!) a bérgyilkosoktól, hogy mennyien vannak
még, és mi a szándékuk? Már csak 18 élő-eleven lator húzta meg magát a
föld alatt. Azt mondták, hogy kitartanak. (Érdekes csevely lehetett!)
Makejevka
ellen indított ma délelőtt egy meglehetősen bágyatag rohamfélét néhány
latortank kíséretében az ordashad. Négy villámgyors leolvadása után
rögvest feladták a kísérletet.
Gyjebalbalcsevo
“zsebben” tárolódott martalócainak egyre melegebb a helyzet. Már nem
csak Nyikisinoi kollégáik nyafogását kell hallgatniuk. Az újesztendő
első valamirevaló milicista tüzérségi csapását kora délután megkapták.
Aztán még kettőt. Csak hogy kezdjék szokni az új rendszert.
Szakad
Peszki latoregylete. Ma délután három óra előtt néhány perccel több
martalócbanda is menekülőre fogta a dolgot, amint népköztársasági
tankokat orrintottak meg. Iszonyatos veszteségeik vannak a milicia
folyamatossá vált tüzérségi csapásai, és deszantrohamai következtében.
Könnyen elképzelhető, hogy a peszki horda fölszámolódik.
Nyikisino valcmanistáira is közeli végóra vár. Már megerősített földalatti vackaik sem bírják a folyamatos gránátzáport.
Luhanszka
Sztanyica közelében aknára futott egy banditákat szállító “Kamaz”! A
három járműből álló konvoj első járműve azonnal tropa lett a rajta
pöffeszkedő hiénákkal együtt. De nem csak akna volt ott. Az csak a
csapda része volt. Negyvenhat lator harapott fűbe, tizenkilenc
megsebesült.
Egyébként
is Donbassz északi végein is jellemzően aktivizálta magát a
népfelkelők minden fegyverneme. A frontszakasz teljes hosszán támadásba
mentek át a népi erők, és ez meglepte a valcmanistákat.
Egyre több jel utal arra, hogy a volnovahai mészárlást távirányított aknával hajtották végre.
Természetesen
Kijevben habzik az udvar, és zeng-zúg “a zoroszokvóótak”-kórus.
Ugyanakkor minden sebesültet és holttestet Mariupolba szállítottak.
Senki hozzátartozó még nem láthatta szeretteit. A kórházban kizárólag
katonai orvoscsoport és személyzet vette gondjaiba mind a sebesülteket,
mind pedig a halottakat.
Évközben zárnak be két iskolát Szegeden,
mert nincs pénz a működtetésükre. Félévkor megszűnik a Rogers
Gimnázium, Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Szegedi
Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola is. A Rogers Gimnázium
diákjait átveszi egy másik iskola, de a szakiskolások közül 69-en nem
tudják folytatni a tanulást, mert a szakmájukat máshol nem oktatják.
182 pedagógus kerül utcára.
Két középiskolát is bezárnak félévkor
Szegeden, mert nincs pénz a fenntartásukra. A Rogers Gimnáziumban
hétfőn jelentették be a hírt, szülői értekezleten. A bezárás oka az,
hogy a Magyar Államkincstár felfüggesztette az iskolák támogatását –
értesült a Délmagyar.hu. A Rogersbe 370 diák jár. Hogy hol tanulnak
hétfőtől, azt egyelőre még senki nem tudja. A jelenlegi állás szerint
az Eötvös-gimnázium átveszi a négy gimnáziumi osztályt. A 270 szakképző
iskolás diák helyzete még kérdésesebb. Főleg azé a 29
kisgyermekgondozóé és 40 gyógymasszőré, akik nem is tudják folytatni
szakmájukat, mert sehol máshol nincs ilyen képzés a városban.
A
Rogers Gimnázium mellett a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és
Szakképző Iskola is bezár, ott 113 pedagógus tanított. A két
intézménynek ugyanaz a fenntartója, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek
Közhasznú Alapítvány.
Észak-Korea ajánlatot tett az Egyesült
Államoknak, hogy kezdjenek közvetlen tárgyalásokat, és Pyongyang készen
áll az atomfegyvertesztek felfüggesztésére, ha az USA lemondja a
Dél-Koreával folytatott idei hadgyakorlatát. Észak-Korea ENSZ-követe a
múlt hét folyamán ismételten hangsúlyozta, hogy amennyiben az USA
készen áll egy megállapodásra, még idén jelentős eredmények lennének
elérhetőek a Koreai-félszigeten. Az amerikai kormány a hétvégén azonban
visszautasította az ajánlatot, mondván, hogy a "párbeszédre" készen
állnak, de a hadgyakorlatokból nem vonulnak ki.
Az Egyesült Államok közel 30 ezer
katonát állomásoztat Dél-Koreában, és minden évben közös hadgyakorlatot
tart Korea elnyugatosított felével. Észak-Korea számára az atomprogram
kulcsfontosságú, mert egyedül ez garantálja, hogy nem válik az
amerikai gyarmatosítás áldozatává.
Pyongyang a hadgyakorlatokat inváziós
előkészületnek nyilvánítja, és mostanra jelentős eredményeket ért el
atomprogramjában és ballisztikus rakétákkal folytatott tesztek során,
ami lehetővé teszi, hogy fenyegetés esetén atomcsapást mérjen az
Egyesült Államok területére. Dél-Korea védelmi minisztériuma hetekkel
ezelőtt megerősítette ezeket az információkat.
Észak- és Dél-Korea gyakorlatilag a mai
napig háborúban áll, mivel az 1950-53-as koreai háború nem
békeegyezménnyel, hanem tűzszüneti megállapodással ért véget. Az USA
Dél-Koreával folytatott hadgyakorlatai közvetlen fenyegetést jelentenek
Észak-Korea számára, így az atomfegyver-program kulcsfontosságú az
országnak, hogy garantálja saját függetlenségét - felfüggesztésére csak
abban az esetben vannak kilátások, ha a fegyverkezési program
folytatását megkövetelő fenyegetettség is megszűnik.
Kilakoltatják
egy kazah falu lakosságát, mivel mindmáig megmagyarázhatatlan okok
miatt több tucat lakos nem volt képes felébredni, számolt be a
rejtélyes esetről a BBC.
Az
észak-kazah Kalachi falu lakosai már két éve szenvednek ettől a furcsa
állapottól. A faluban élők képtelenek alvásrendet tartani,
véletlenszerűen, de azonnal alszanak el, néha napokig, ezek mellett
pedig időszakos amnéziára és hallucinációkra panaszkodnak.
Tim
Burton filmjére utalva a “Sleepy Hollow”-nak, azaz Álmosvölgynek
elnevezett faluban több mint százan szenvednek ettől az állapottól, a
tünetcsoport többször is jelentkezhet egy-egy embernél.
A
környező falvak lakói azzal segítenek az érintetteknek, hogy új
otthonokba költöztetik őket, új munkahelyeket biztosítanak számukra –
számolt be róla az Interfax hírügynökség, a falu 582 lakosának több
mint fele hagyta ott szülőotthonát.
A kór
felnőttek és gyerekek között egyaránt szedi áldozatait. “Megpróbáltam
felébreszteni, úgy tűnt, mintha ki akarná nyitni szemét, de nem
sikerül, csak alszik és alszik” – mesélte fiáról Igor Samusenko, az
egyik érintett apjaa a Russia Todaynek.
Az
orvosok mindmáig nem jöttek rá, hogy mi okozhatja ezt az állapotot, bár
többen tömegpszichózisra gyanakodnak. Mások úgy vélik, a falu közel
van egy két évtizede bezárt urániumbányához, amely valamilyen okból
kifolyólag akár okozhatna is hasonló tüneteket. Ám a falu körüli
földeket, illetve a település vízkészletét megvizsgálva semmilyen
szennyeződést nem találtak a hatóságok. (hazipatika)
Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter antiszemita szájhősnek nevezte
Recep Tayyip Erdogan török elnököt szerdán Jeruzsálemben az izraeli
nagyköveti értekezleten, és kijelentette, hogy az európai vezetők gyáva
módon nem szembesítik ezzel a török politikust. "A civilizált,
politikailag korrekt Európa hallgatása egy olyan antiszemita szájhős
szomszéddal és bandájával szemben, mint Erdogan, az 1930-as évekre
emlékeztet bennünket" - mondta a külügyminiszter arra az üldöztetésre
utalva, amelyet a zsidók szenvedtek el a náci Németországban.
"Egyértelműen ki kell mondanunk az igazságot" - tette hozzá Liberman,
aki a jobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) párt vezetője.
Erdogan már miniszterelnökként is rendszeresen hevesen bírálta az
izraeli vezetést a palesztinokkal szembeni politikája miatt, és azóta,
hogy tavaly államfővé választották, ez folytatódik. Izrael és
Törökország viszonya közel öt évvel ezelőtt romlott meg jelentősen,
amikor egy izraeli kommandó megszállt és lefoglalt egy török hajót,
amely az izraeli tiltás ellenére segélyt szállított a blokád sújtotta
Gázai övezetbe. Az akcióban a katonák megöltek kilenc török
állampolgárt, miután ők ellenálltak.
A külügyminiszter bírálta
az európai vezetők reakcióit a múlt heti párizsi iszlamista
terrortámadásokra, azt állítván, hogy nem tulajdonítanak elég nagy
jelentőséget a 17 ember halálát okozó merényletek antiszemita
jellegének. (A kóser élelmiszerüzletben elkövetett támadásban ugyanis
négy francia zsidó is meghalt.) "A világban és Európában a viták
legnagyobb része a szólásszabadságról, a szélsőségességről és az
iszlámgyűlöletről szólt, a támadások antiszemita jellegét alig
említették, ami kifejezetten súlyos" - mondta.
Benjámin
Netanjahu izraeli miniszterelnök mintegy ötven ország állam- és
kormányfőjével együtt vasárnap a francia fővárosban részt vett a
terrorizmus elleni tömegfelvonuláson, késő este pedig a párizsi
nagyzsinagógában méltatatta a francia vezetőket az antiszemitizmussal és
terrorizmussal szembeni szilárd kiállásukért, és köszönetet mondott
egy muszlim férfinak, aki több zsidónak megmentette az életét a párizsi
kóser boltban történt túszejtés idején. MTI
Zala megye 258 települése közül 36 változtatta meg az előző ciklushoz
képest önkormányzati társulási státusát, két esetben a kormányhivatalnak
kellett döntenie arról, hogy egyes településeknek hova kell
csatlakozniuk - közölte a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője.
Rigó
Csaba elmondta: a január 1-jétől érvényes változások többségét az
érintett települések maguk hajtották végre, egy-egy esetben azonban
kijelöléssel vagy a döntés elutasításával kellett élnie a zalai
kormányhivatalnak.
Ez utóbbiak alapján Vállus Gyenesdiáshoz
csatlakozhatott, holott a Balaton-parti település ezt először
elutasította, a tófeji székhelyű közös önkormányzati hivatal öt
településének pedig Söjtörhöz kellett csatlakoznia a lélekszám
csökkenése miatt.
A kormánymegbízott felidézte, hogy az általános
önkormányzati választásokat követő 60 napban, azaz 2014. december 11-ig
dönthettek a közös hivatali struktúrát érintő változásokról az
önkormányzatok. Összesen 36 település váltott közös hivatalt a mintegy
290 ezres lélekszámú Zala megyében, s így a változások együttesen
valamivel több mint 16 ezer lakost érintettek.
Kifejtette: a
Tófeji Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok, vagyis
Tófej, Zalatárnok, Szentkozmadombja, Pusztaederics és Baktüttös
összlakossága 2000 alá csökkent, de mert más csatlakozó települést nem
találtak, a törvényi előírások szerint kijelölésről kellett dönteni. A
kormánymegbízott kijelölése alapján az öt település január 1-jétől a
söjtöri közös hivatal részeként működik.
Vállus Keszthely helyett
Gyenesdiással kezdeményezte a közös hivatal megalakítását, de a
Balaton-parti nagyközség mint 2000 főnél népesebb település megtagadta
Vállus csatlakozási kérelmét. Ezt azonban a kormánymegbízott nem hagyta
jóvá, így Vállus mégis Gyenesdiással alkothatott közös hivatalt.
A
kezdeményezések alapján Becsvölgye a gellénházi közös hivataltól,
Salomvár pedig a zalalövőitől a Teskándi Közös Önkormányzati Hivatalhoz
csatlakozott. Innen azonban kivált Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg,
Németfalu és Pálfiszeg, s ezek a települések Gellénházával alkotnak
most új közös hivatalt.
A búcsúszentlászlói önkormányzati
társulás megszűnt, az eddig ide tartozó települések két másik székhelyet
választottak. Búcsúszentlászló, Nemesszentandrás és Nemessándorháza a
zalaszentmihályi, Kisbucsa és Nemeshetés pedig a nagypáli közös
hivatalhoz csatlakozott.
Megszűnt az Eszteregnyei Közös
Önkormányzati Hivatal is, a székhelytelepülés és Rigyác Szepetnekkel
társult. Új közös önkormányzati hivatal alakult ugyanakkor újudvari
székhellyel, miután a Szepetnekről leváló Magyarszentmiklóssal együtt a
surdi közös hivataltól távozó Sormás is csatlakozott a Nagykanizsához
közeli faluhoz.
Zalaszentbalázs, Bocska, Börzönce, Fűzvölgy,
Hosszúvölgy és Homokkomárom a Hahóti Közös Önkormányzati Hivatalhoz
csatlakozott, Belezna pedig a surdi közös hivatallal alkotott új
társulást.
Alsópáhok Felsőpáhok helyett a sármelléki közös
hivataltól kiváló Zalavárral alkotott önkormányzati hivatalt. Felsőpáhok
ugyanakkor a szintén a sármelléki hivataltól levált Zalacsánnyal,
Ligetfalvával, Nemesbükkel és Zalaköveskúttal hozott létre közös
hivatalt Zalacsány székhellyel - fejtette ki Rigó Csaba.
Hozzátette:
egy esetben a közös hivatal székhelye változott meg. Várvölgyről
Zalaszántóra került át a hivatal központja a három érintett
önkormányzat, azaz Várvölgy, Vindornyalak és Zalaszántó döntése alapján.
Bassár
el-Aszad szíriai elnök egy szerdai lapinterjúban azt fejtegette, a
múlt heti párizsi vérengzés annak a következménye, hogy a Nyugat
támogatja a terrorizmust.
A
cseh Literární Noviny közéleti heti magazinnal beszélgetve Bassár
el-Aszad szíriai elnök felszólította a nyugati vezetőket, hogy
vizsgálják felül a szíriai lázadókat és ellenzékieket támogató
politikájukat. A szíriai kormány egységesen terroristának minősíti a
felkelők minden irányzatát, és a felkelést magát külföldi
összeesküvésnek állítja be.
Az elnök hangsúlyozta, hogy már a szíriai válság kezdete óta
figyelmeztette a Nyugatot, hogy ne támogassa a terrorizmust és ne adjon
neki politikai "fedezéket", mert ez visszaüt az országukra és népükre.
"Nem hallgattak ránk" - jelentette ki.
Aszad "rövidlátónak" minősítette a nyugati vezetőket, és azt mondta,
hogy a párizsi merényletek bebizonyították, a szíriai kormány igazat
mondott. Arra biztatta a terrorizmus által érintett országokat, hogy
cseréljenek információkat egymás között.
Kijelentette,
hogy Szíria évek óta szenved a terrorizmustól, ezért együtt érez a
párizsi áldozatok családtagjaival. Ellenezzük a civilek legyilkolását a
világon mindenhol - szögezte le.
Szergej Markov, az Orosz Közkamara
politikai elemzője szerint Kijevnek három igen nyomós indoka van arra,
hogy éppen most kezdte újra a Donbassz régió ágyúzását, és nem várt
tavaszig az offenzíva kiújításával.
Markov szerint Kijev mesterségesen
humanitárius katasztrófát akar fenntartani a Donbassz régióban, ami
idáig is az orosz lakosság egy részének elmenekülését okozta, és ez a
tendencia továbbra is folytatódik, vagyis az ukrán kormány etnikai
tisztogatást folytat. Kijev emellett arra törekszik, hogy megmutassa
Oroszországnak, a Donbassz régió támogatására rengeteg pénzt kell majd
költenie, mert a civil infrastruktúrát is újjá kell építeni a helyzet
rendezését követően. A kormány harmadik oka a háború azonnali
folytatására pedig az, hogy Asztanában kezdődik a rendezésről a
tárgyalássorozat. Kijev ezzel az agresszív módszerrel készül a
tárgyalássorozatra, ahol elsődleges célja lesz, hogy megpróbálja
elrettenteni Moszkvát az elszakadó köztársaságok támogatásától.
Ez a barbár támadás rámutat, hogy a
Nyugat nem akar semmiféle kompromisszumot elérni az Asztanában tartott
találkozón, és elsősorban arra akarja rávenni Moszkvát, hogy az anyagi
költségek növekedése miatt elálljon a függetlenedő területek
támogatásától. A Donbassz régió elleni tüzérségi támadások január 11-én
kezdődtek újra, azon a napon, amikor Petro Porosenko ukrán államfő
Párizsban részt vett a terrorellenes felvonuláson (amin a fentiek miatt
nem sok keresnivalója volt) és megbeszéléseket folytatott a nyugati
vezetőkkel. Emiatt az is egyértelmű, hogy a kijevi kormány nem önállóan
cselekszik, hanem a nyugati vezetők utasítására ágyúzzák szét a lakott
településeket.
Tavaly év végén jelent meg egy felvétel, és ezzel párhuzamosan egy
ENSZ-jelentés, mely szerint Izrael aktívan támogatja a szíriai válságban
a mérsékelt ellenzéknek tartott fegyvereseket. Azonban az al-Monitor
nevű közel-keleti lap - helyi és ellenzéki forrásokra hivatkozva - most
olyan cikket közölt, miszerint Izrael az egyik legismertebb
terroristaszervezetnek is komoly segítséget nyújtott.
2014 decemberében jelent meg egy ENSZ-jelentés, amely később az izraeli
sajtóban is felbukkant, arról, hogy izraeli kórházakban látják el a
Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) harcosait. Az ENSZ-megfigyelők több ilyen
esetet is leírtak, és jelezték, hogy voltak alkalmak, amikor egészséges
milicistákat is láttak Izraelben. Összesen 89 sebesült harcost
gyógyítottak a zsidó államban, és gyakran adtak fegyveres kíséretet a
mentőknek, akik a sebesülteket a határhoz szállították.
A VICE összefoglalója az izraeli kórházak működéséről:
Az UNDOF (az ENSZ Biztonsági Tanácsának speciális szervezete) jelentése
kitér arra is, hogy nem csak "egészségügyi ellátást" biztosítottak az
FSA-nak, hanem fegyvereket és lőszereket is. Egy június 10-i
beszámolóhoz csatolt fényképeken az látható, hogy az Izraeli Védelmi
Erők (IDF) katonái két nagy dobozt nyújtanak át az FSA harcosainak,
amelyekben hadianyagok vannak, de a dobozok pontos tartama a mai napig
nem ismert.
Az al-Monitor legújabb cikkében azonban nem mást állít, mint azt, hogy
Izrael nem csak a mérsékeltnek tartott fegyveres ellenzéket, hanem
bizony olyan terrorista szervezeteket is aktív támogatásban részesített,
mint az al-Nuszra Front. És ez a segítség nem csak egészségügyi
ellátást jelentett, hanem hírszerzési információk átadását és a
támadások összehangolását is.
2014 szeptemberében a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) és néhány
szélsőséges szervezet közös hadműveletet indított a Golán-fennsík körüli
térség elfoglalása érdekében. A csatát megnyerték, és ma ők ellenőrzik a
vitatott területet háromnegyedét. Ugyanakkor nem győztek volna az
izraeli segítség nélkül - legalábbis ezt állítja Mohamed Kászim
ellenzéki aktivista, aki részt vett a hadműveletben.
"A Kúneitra nevű település elfoglalásában jelentős szerepe volt
Izraelnek: ő adta át azokat a hírszerzési jelentéseket és felvételeket,
amelyek megmutatták a szíriai hadsereg pozíciót és csapatmozgásait. Az
izraeli összekötővel Abu Dardá tárgyalt, aki akkoriban az al-Nuszra nevű
terrorista szervezet vezetője volt" - nyilatkozta Kászim az újságnak a
Skypeon keresztül. Az aktivista több FSA brigádparancsnokra hivatkozott,
akik az Izraeli Védelmi Erőktől (IDF) rendszeresen kaptak "naponként
frissített információkat" a szíriai hadseregről.
De nem csak ebben merült ki az izraeli támogatás. 2014 szeptemberében az
izraeli légierő folyamatos légicsapásokat hajtott végre a Szíriai Arab
Hadsereg állásai ellen. Ráadásul szeptember 23-án az izraeli légvédelem lőtte le
az egyik szíriai MiG-21-et is, amely meg akarta akadályozni, hogy az
izraeli repülők berepüljenek Szíria légterében, és segíthessék a
szárazföldön harcoló ellenzékieket. A bombázásokon kívül az IDF
kommunikációs berendezésekkel és egészségügyi ellátmányokkal támogatta
az FSA-t, és rajta keresztül az al-Nuszra Frontot is.
Kászim ezenfelül részletesen beszámolt arról, hogy miképp zajlott/zajlik
a fegyveres csoportok egészségügyi ellátása izraeli kórházakban.
"Függetlenül attól, hogy civilekről, lázadókról vagy terroristákról
van-e szó, az izraeli katonák bárkit elvisznek a Golán-fennsík izraeli
részén található tábori kórházakba. Egy járőr vagy egy drón kiszúrja a
határon átszivárgó elemeket, majd ha megfelelő a visszaigazolás, mentő
megy értük, természetesen az izraeli katonák védelme alatt". Hozzátette
azt is, hogy amint rendbe jött az illető, az izraeli hadsereg vagy a
hírszerzés megkeresi, és tájékoztatást kér tőle a szír helyzetről.
"Kúneitra település esetében láthattuk, hogy mihez vezet Izrael és a
terroristák együttműködése. Valójában azonban már jóval korábban voltak
olyan esetek, amikor izraeli fegyverszállítmány érkezett az ellenségnek.
Izrael célja egyértelmű: teljesen a kontrollja alá akarja helyezni a
Golán-fennsíkot, mégpedig úgy, hogy a nemzetközi közösség elhagyja a
térséget" - jelentette ki Rámi al-Hasszán generális, aki a Kúneitra
térségben állomásozó szír erők főparancsnoka volt.
"Október 4-én az al-Nuszra nem lett volna képes elfoglalni a Daraa
mellett fekvő Tal al-Harát, ha nincs az izraeli támogatás. Ők szervezték
meg szinte az egész hadműveletet, mondták meg a terroristáknak, hogy
merre menjenek, mikorra időzítsenek és hogyan mozogjanak. Az utasítások
arab nyelven érkeztek, és a harcosok folyamatosan értesítették az
izraeli hadsereget a fejleményekről" - mondta egy másik aktvista, Gázván
al-Húrani. Ő éppen fültanúja volt az izraeli vezetés és az al-Nuszra
közötti kommunikációnak Daraa mellett. Korábban itt volt a szíriai
hadsereg elektronikus hadviselésre specializálódott ezredének egyik
raktára és bázisa, s így a terroristák, miután elfoglalták a bázist,
fejlett radar, radarzavaró és rádióeszközökhöz jutottak.
Ezenfelül a település közelében egy korszerű radarberendezés is működött. Nem egészen egy hónappal a Daraa-i offenzíva után, egy újabb ellenzéki hadművelet megindítása előtt
előtt izraeli gépek lebombázták az objektumot. 2014 elején új orosz
technológiával szerelték fel a szovjet időszakból származó
megfigyelőrendszert, s így a szír légvédelem egészen Ciprusig és
Szaúd-Arábiáig figyelni tudta a légteret, képes volt még a drónok
észlelésére is. Ezért Izrael számára potenciális fenyegetést jelentett a
radar, Damaszkusz ugyanis az egész Golán-fennsíkot és az izraeli
légteret is ellenőrizte vele, és azonnal értesült mindenfajta mozgásról.
Az al-Monitor szerint Kászim és Huráni (mindkettő természetesen álnév)
nagyon félve és folyamatos megszakításokkal számolt be ezekről a
dolgokról. Amikor az újság egyik riportere rákérdezett, hogy miért
mesélik mindezt el, hisz ezzel nem a "forradalmat" segítik, nagyjából
mindketten hasonló választ adtak: "Ez az együttműködés árulás.
Tízezrével estek el a harcostársaink, de nem azért, hogy néhányan egy
másik ellenségünkkel működjenek együtt. Mi kezdtük a háborút, és mi is
fejezzük be, mindenfajta segítség nélkül. Pláne olyanoktól nem kell
segítség, akik palesztinokat gyilkolnak és költöztetnek át, miközben
országunk egy részét megszállás alatt tartják."
Oroszország és Kína közösen épít fel
egy új hitelminősítő intézetet, az Univerzális Hitelminősítő Csoportot,
ami a nagy nyugati hitelminősítők - Moody's, S&P és Fitch -
riválisaként fog működni.
A RusRating igazgatója, Alekszandr
Ovcsinnikov szerint az intézet felállítása mostanra végső fázisába ért,
és jövő év elején megkezdi működését. Az új intézet magalapítását azt
követően hozták nyilvánosságra, hogy a Fitch és az S&P
leminősítette és bóvli kategóriába sorolta Oroszországot, a nyugati
befolyási övezetből kicsúszó Törökországgal és Indiával együtt. Mindez
láthatóvá tette, hogy a nyugati hitelminősítő intézetek szakmaiságát a
politikai elkötelezettség torzítja, és az általuk bejelentett
leminősítések független országok elleni gazdasági offenzívákat
jelentenek.
Ha a nyugati hatalmak rontani akarják
egy ország gazdasági helyzetét, a nagy hitelminősítő intézetek
leminősítik a célpont országot, hogy ezzel elzavarják a befektetőket és
tőkekiáramlást idézzenek elő az általuk kiszemelt gazdaságban. Mivel a
befektetők valós, szakmai alapú ajánlásnak tekintik a hitelminősítő
intézetek értékeléseit, ez a módszer máig működik, és a reflexivitás
alapján a hitelminősítők munkájának is szakmai visszaigazolást ad,
hiszen a célpont országokban a tőkekivonás tényleg rontja a gazdasági
helyzetet és a leminősített országok valóban rosszabb befektetési
környezetté válnak. Az Univerzális Hitelminősítő Csoport megalapítása a
multipolaritás jegyében történik, és ezt a káros folyamatot fogja
ellensúlyozni.
Az intézet központja Hongkongban lesz,
és igen hamar a figyelem középpontjába kerül majd, tekintve, hogy
mostanra a szakértők sem tudják teljesen komolyan venni a nyugati
hitelminősítők értékeléseit. A nyugati hitelminősítők természetesen
mindig a legmagasabb kategóriákba sorolva tartják az amerikai
gazdaságot, és ez nem volt másként a 2008-as válság előtt sem, amit nem
jeleztek előre, és ezzel megbízhatatlanná váltak a komolyabb
nemzetközi befektetők számára. A nyugati hitelminősítő intézetek
általában azokat az országokat sorolják bóvli kategóriába, amelyek az
amerikai gazdasági gyarmatosítás célpontjai, vagy kicsúsznának az
amerikai befolyási övezetből, és így az USA arra törekszik, hogy
csökkentse a kérdéses ország gazdasági mozgásterét.
Az Univerzális Hitelminősítő Csoport
megalapítása és lokális működésének kezdete 2013 júniusa, amikor a
kínai Dagon és az orosz RusRating megállapodást kötött az új
hitelminősítő létrehozásáról. Jelenleg a térségi akkreditáció zajlik,
az intézet jövőre válhat a nyugat politikai eszközeként működő
hitelminősítők globális konkurenciájává.
Egy
székelyföldi nemzetközi repülőtér megvalósíthatósági tanulmányát
mutatta be keddi székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a
Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
Az MTI-hez eljuttatott
közlemény és a hozzá csatolt tanulmány szerint a Hargita repülőtér a
Hargita hegység lábainál, a Székelyudvarhelytől mintegy 12 kilométerre
fekvő Cekend tetőn épülhetne meg. A megvalósíthatósági tanulmányban
szereplő 2500 méter hosszú, 45 méter széles aszfaltozott futópálya
Airbus A320-as típusú és ennél kisebb gépek fogadására lenne alkalmas.
A tanulmány elkészítői romániai, magyarországi és más új európai
regionális repülőterek adatai alapján arra a következtetésre jutottak,
hogy ha rendelkezésre áll a megfelelő méretű terület, a repülőtéri
alap-infrastruktúra mintegy 15 millió eurós költséggel (4,6 milliárd
forint) megépíthető.
A fejlődéshez szükséges a repülőtér
Szász Jenő elmondta, hogy a Budapesttől és Bécstől 100-100, Pozsonytól
80 kilométerre lévő Győr-Pér repülőtér számított kiindulópontnak a
Hargita repülőtér tanulmányának elkészítéséhez. Úgy vélte, a régió
fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos lenne a székelyföldi repülőtér
megépítése. A Cekend tető, amelyre a repülőtér épülhetne, egyaránt
mintegy 120 kilométerre fekszik a marosvásárhelyi repülőtértől és az
épülő Brassó melletti repülőtértől.
„Mi ezt ajándéknak szántuk a
székely közösség számára, megvalósítása csak széles körű összefogással
képzelhető el” – mondta a tanulmányról Szász Jenő.
Összeköttetés Székelyföld és Budapest között
A tanulmányt egy héttel azt követően mutatta be a Nemzetstratégiai
Kutatóintézet elnöke, hogy a Hargita Megyei Tanács is közzétette a
megyei repülőtér-fejlesztési koncepcióját. A megyei önkormányzat a
Csíkszereda szomszédságában fekvő Csíkcsicsó melletti füves repülőteret
fejlesztené olyan légi kikötővé, amely összeköttetést teremthetne kis
repülőgépek számára a Székelyföld és Budapest között. A megyei
önkormányzat által elképzelt fejlesztési program első szakaszában 1,2
kilométer hosszú, 25 méter széles futópálya épülne.
A Hargita
megyei önkormányzat keddi közleményében tudatta, hogy a fejlesztési
koncepció közvitája után a Hargita megyei közgyűlés hoz határozatot a
repülőtér-fejlesztésről. A közlemény szerint a megyei önkormányzat
korábban a Cekend tetői és a gyergyószárhegyi repülőtér létesítéssel is
foglalkozott.
„Egymást erősítő elképzelésekre van szükség, a
megyei tanács pedig ezek mellé áll, mert nem szeretnénk ölbe tett
kézzel ülni addig, amíg Székelyföldet autópályák keresztezik, hiszen ez
egyelőre távoli álom. Egy repülőtér megvalósítása viszont hamarabb
valósággá válhat, ha van rá kellő akarat” – idézte a közlemény Borboly
Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét. TurizmusOnline
Kezdődik az aradi reptér bővítése
Az aradi reptér bővítését elnyerő cég az utolsó engedélyeket is megkapta, így kezdődhetnek a munkálatok. TurizmusOnline
1945
év elején lebombázta Amerika és Anglia Drezdát, Hamburgot, és még
néhány német várost - ekkor már feleslegesen. Csak Drezdában volt
legalább 100 ezer polgári áldozat, mert a környékről odamenekültek a
lakosok, azt hitték, hogy a történelmi gyöngyszemet nem fogja bombázni a
művelt Nyugat..., és porig bombázta. Egyetlen bomba sem jutott viszont
a vasúti sínekre, ahol még mentek befelé a szerelvények a zsidókkal a
munkatáborokba. Ezért is a jelenleg itt és most élő magyar társadalom a
felelős. Ezt bevállalta a terhünkre a köztársasági elnök és a Terror
Háza jól tájékozott történész (többszörös milliárdos) igazgatója.
Most az Iszlám Állam naponta cirka 50 tankerral szállítja az olajat a
török-szír határra, és adja el fél áron vagy fegyverért a
"kereskedőknek", akik sok esetben uniós országokból érkeznek. Egyetlen
egyszer kellene őket lebombázni, és vége lenne ennek a rendkívül
erkölcstelen gazemberségnek! Elég régóta zavartalanul hagyják rabolni és
gyilkolni az Iszlám Államot a munkáltatóik! Felelős megint a most és
itt élő magyar társadalom lesz? Volt már amerikai, NATO és uniós
összejövetel is annak érdekében, hogy az Iszlám Államot
ellehetetlenítsék, és nem történik semmi. Illetve annyi, hogy az
összejövetel óta egyre szaporodik a létszámuk és egyre korszerűbb
fegyvereik vannak.
A
gyilkológépekként működő Iszlám Állam meggyilkolt, lefejezett
áldozataiért nem vonulnak fel a világ vezetői Párizs utcáin, és a
vásárlóik között uniós országok érdekeltségei is megtalálhatók... Így
aztán az üzlet valószínűleg sokáig fog még virágozni, és sok
autótulajdonos fog örülni az olcsó benzinnek. A nem Amerika-barát
olajkitermelő országok pedig tönkremennek. Ilyen például Irán,
Oroszország vagy Venezuela. Új iszlám alakulatok ütötték fel a fejüket
Afrikában is, és a terjedésüket már vagy sikerül megállítani, vagy nem! SVPSZ
Bár úgy tűnt, megszűnik a Tárki által a rendszerváltás óta minden második évben megjelentett Társadalmi Riport, mégis sikerült kiadni a legfrissebb részt, a Társadalmi Riport 2014-et. Az 1990 óta folyamatosan végzett kutatásokra a kormány már a 2012-ben sem adott forrásokat, de egy német alapítvány segítségével még sikerült folytatni a sorozatot. Végül magánadományok segítségével készült el a 2014-es riport.
Ez már önmagában is vérlázító, annak tudatában pedig különösen, hogy mennyire értelmetlenül és korrupt módon költi el a kormány adóforintjainkat. A tényekre alapozott politikacsinálás visszaszorítása és a független társadalomtudományi kutatások megfojtásának szándéka is jól mutatja a hazai viszonyokat.
A kutatások alapján az derül ki, hogy komoly egzisztenciális válság van kibontakozóban Magyarországon. Egyre jobban marad le Magyarország régiós versenytársaitól jövedelemszintben és szegénységi arányban. A társadalom szerkezete pedig egy fenék nehéz piramishoz kezd hasonlítani. A szakképzetlenek aránya nő, miközben a felső középosztály egyre szűkül.
A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi összehasonlításban
Elég beszédes grafikon az alábbi. Látható, hogy a visegrádi országokhoz képest hátrább csúsztunk a vizsgált időszakban, és relatív pozíciónk sem változott Ausztriához képest. 2003-ban a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelmének tekintetében Szlovákia és Lengyelország még mögöttünk állt: a leglátványosabban fejlődő szlovákok 2007-ben előztek le minket, a lengyelek két évvel később.
2003-ban a magyar jövedelemszint 1500 euróval volt magasabb a szlováknál, 2012-ben 1900 euróval alacsonyabb annál. Ez a mutató 2003-ban osztrákénak 51, 2012-ben pedig 52 százaléka volt, így érdemben az osztrák jövedelemszinthez sem közeledtünk.
Szegénység alakulása nemzetközi összehasonlításban
A következő grafikon a szegénység alakulásával foglalkozik. A magyar mutató 2005 és 2008 között csökkent, majd jelentős növekedésnek indult: magasan "vezet" a visegrádi országokhoz képest. 2013-ban Csehországban a szegénységi mutató 14,6 százalék volt, ami 18,9 százalékponttal alacsonyabb a magyarénál.
Szembetűnő, hogy a visegrádi országok közül csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült csökkenteni a szegények számát (legnagyobb mértékben a lengyeleknél (19,5), majd a szlovákoknál (12,2) és végül a cseheknél 5 százalékponttal).
Szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett háztartás jelentése: 3 elemű komplex indikátor. Tartalma:
Jövedelmi szegénység: érintettek a szegénységi küszöb alatt élnek
Súlyos anyagi depriváció: 4 tétel hiányzik egy kilencelemű listáról amely az anyagi javakat és lehetőségeket méri.
Alacsony munkaintenzitású háztartás: ott élő munkaképes korú felnőttek munkával töltött ideje kevesebb mint egyötöde a lehetséges munkával töltött időnek.
Sőt, a kép még ennél is borúsabb. Bár 2005 és 2008 között csökkent a veszélyeztetett háztartások száma, 2009 óta viszont nálunk a legtöbb a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett háztartás az egész Európai Unióban. A régióban minden ország mérsékelte ennek a csoportnak az arányát, miközben Magyarországon nőtt a veszélyeztettek aránya.
Vásárlóerő és a váratlan kiadások
Ide kívánkozik egy korábbi blogunkból egy másik ábra is. Vásárlóerőben és a váratlan kiadásokra jutó források tekintetében sem állunk túl jól. Az Eurostat alapján a legrosszabb adattal rendelkezünk a váratlan kiadásokkal kapcsolatban: a teljes népesség több mint 74 százaléka nem rendelkezik megtakarítással (az uniós átlag 40 százalék).
A vásárlóerő pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsó. A most csatlakozott Horvátországgal egy szinten található. Az uniós vásárlóerő átlagának mindössze a felét teszi ki a magyar adat.
Bővülő középosztály helyett szétszakadó társadalom
Jól mutatja a társadalom szétszakadását a magyar társadalom osztályszerkezetét ábrázoló egyre inkább fenék nehézzé váló piramis. A kormányzat által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között.
A válság óta a szegénységben élők száma folyamatosan emelkedett Magyarországon, 2010-2014 között pedig tovább romlott a helyzet. Ez egyszerűen azzal magyarázható, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája egyáltalán nem kedvezett a szegénységben élőknek, sőt, az adóátalakítások és a megszorítások inkább őket érintették negatívan, mint a felső tizedet.
Közfoglaltoztatás
Nem titok, hogy a közmunkaprogram leginkább az alacsony iskolai végzettségűeknek jelenthet mentőövet, a közmunkások ötven százaléka ebből a körből kerül ki. Sokatmondó adat, hogy a közfoglalkoztatás utáni fél évben az esetek kilencven százalékában nem tud a volt közfoglalkoztatott visszailleszkedni az elsődleges munkaerőpiacra.
A közmunka egyértelműen nem jelent megoldást a leginkább sérülékeny alsóbb társadalmi osztályok számára, hiszen a fizetésük még a létminimum összegét sem éri el. Fenntartása ráadásul közpénzből történik, így tulajdonképpen még mindig a többi munkavállaló tartja el az adójából a közmunkásokat, akiknek foglalkoztatását relatív drágán oldja meg az állam.
A 2014-es Társadalmi Riportról alább látható egy közel félórás összefoglaló videó, a kötet tanulmányai pedig letölthetőek a Tárki honlapjáról.
Oroszország
felszólította a francia védelmi minisztériumot, hogy adjon hivatalos
magyarázatot a Misztral-szerződés feltételei nem-teljesítésének okára. A
Szövetségi Haditechnikai Együttműködések Hivatala arra kéri a francia
védelmi minisztérium külföldi fegyverexportért felelős ügynökségét,
hogy hivatalosan indokolja meg a szerződésszegés okát. Az orosz hivatal
magyarázata szerint Oroszország nem tekinti viszonyítási alapnak egy
politikus szóbeli nyilatkozatát, akkor sem, ha egy államfő teszi azt
(Francois Hollande mindenféle politikai magyarázattal indokolta a
szerződésszegést). A Szövetségi Haditechnikai Együttműködések
Hivatalának képviselője szerint Franciaországnak van ideje hivatalosan
megindokolni a szerződésszegést, ameddig döntés nem születik arról, hogy
várjanak még a francia félre, vagy bíróság elé tárják az ügyet.
Az 1,2
milliárd dollár értékű szerződést a francia DCNS és az orosz
Roszoboronexport vállalatok írták alá 2011-ben, és ez lett volna az
eddigi legnagyobb haditechnikai együttműködés a két ország közt.
Franciaország az első Misztral típusú helikopter-hordozó hajót, a
Vlagyivosztokot 2014 novemberében kellett volna átadja a megrendelőnek,
amit az Egyesült Államok politikai nyomására nem tett meg. Francois
Hollande az ukrán helyzettel indokolta a szerződésszegést egy szóbeli
nyilatkozatban, amit - mint az orosz fél is rámutatott - nem lehet
viszonyítási alapnak tekinteni, különösen nem egy érvényben lévő
államközi szerződés kapcsán.
A
francia kormány amiatt halasztotta el az első hajó átadását, mert az
Egyesült Államok utasította a NATO főtitkárát, Jens Stoltenberget, hogy
tegyen hivatalos ajánlatot Franciaországnak a hajók felvásárlására
vonatkozóan, amit a főtitkár meg is tett. Az USA politikai nyomására a
francia kormány ugyan nem mer egyértelmű nemet mondani a megrendelőnek,
de az átadást elhalasztották, és további időhúzásra törekszenek.
A
francia kormányt vélhetően azzal a magyarázattal látták el a hajókat
felvásárolni akaró amerikaiak, hogy mostanra Oroszországban
bekövetkezik valamiféle gazdasági összeomlás, és politikai pozíciói is
gyengülnek, így Párizs megteheti, hogy nem tartja be a szerződés
feltételeit. Ez az összeomlás azonban nem következett be. Egy finn
közgazdász, Jon Hellevig nemrég kifejtette, hogy az amerikai kormány
döntéshozói torz képpel rendelkeznek az orosz gazdaságról, és az
Obama-adminisztráció vélhetően dezinformációk alapján hoz döntéseket az
Oroszország ellen irányuló gazdasági nyomásgyakorlásról.
Felemásan zajlik a donbasszi háború. Valcman latorhadai válogatás nélkül lövik a lakott településeket, míg a népköztársasági erők meglehetős hatékonysággal-de még általuk is bevallottan-visszafogott ütemben irtják a kártevőket.
Avgyejevkából a brigantitüzérség kazettás bombákat lőtt tegnap késő este Donyeck vasúti pályaudvarára. A késő esti időpontnak “köszönhetően CSAK” hat polgári áldozata lett a terrornak. Nincs kímélve a város “Kujbisev” és “Lenin” lakókerülete sem.
A város repülőteréről az irányítótorony megsemmisítését követően megkezdődött az addig ott MEGTŰRT martalócok kiszorítása. Egész éjjel hajszolták őket a milicisták. Rengeteg lator harapott fűbe már idáig is.
Gorlovka a szokásos ostromokat éli át. Mára virradóan is “Grad”-tüzet kapott a város, de szerencsére emberéleteket most nem követelt.
Nyikisinónál “valami készül”! A völgybe bezárt latrokat a mára virradó éjszaka folyamatosan aknavetőzte a milicia. Amennyiben ez a bűnbanda felszámolódik, a gyjebalcsevoi katlan legmélyebb erői lesznek likvidálva, és ezt követően védtelen marad Nyalókakirálynak a térségbe beékelődött latorhadának háta. Az éjszaka a milicia Nyikisinonál két milicista elestéről számolt be.
Peszki bűnbabdáinak tüzérsége a mára virradó éjszaka már csak “csökkentett üzemmódban” voltak képesek működni. Veszteségeik igen magasak, és mostmár tüzérségi ellencsapások is kaszálnak közöttük.
(Орловка)Orlovka, (Чернухино)Csjernuhino, és a (Бахмутка)Bahmutka-szakaszra települt népköztársasági tüzérségi ütegek is aktivizálták magukat.
Kijev kétségbeesetten vádolja a tegnapi Volnovaha melletti véres autóbusz elleni támadás elkövetésével a népfelkelőket. A terrort az ENSZ BT is kapásból elítélte. Kiderült viszont, hogy a népköztársaságiaknak FIZIKAILAG NEM VOLT LEHETŐSÉGÜK a rémtett elövetésére. Szakértői vélemények szerint egy út melletti, fára szerelt távirányítású bombával hajtották végre a mészárlást a Mariupoll-Volnovaha között közlekedő busz ellen. Se az előtt, sem az után semmiféle tüzérségi tevékenység nem volt a környéken.
A Charlie Hebdo elleni támadás idején egy fontos projekt befejezésén
dolgoztam és mivel igen sok cikk jelent már meg az oldalon arról, hogy
miként használja az elit a különböző katasztrófákat és terrorista
eseményeket a világkormány előkészítésére, legyenek azok megrendezettek
vagy sem, valamint, hogy ezek megjelenése egyre gyakoribb lesz és
nemcsak az Egyesült Államokat, de Európát és érinteni fogják,
eltökéltem, hogy figyelmemet a projekt befejezésére összpontosítom.
Sajnos ezek alapján a párizsi támadás nem mondható meglepőnek és az
sem kétséges, hogy nem ez volt utolsó ilyen eset. A fővonalas hírekben
az eset kapcsán kialakuló „megoldásokat” és a február 18-ra összehívott globális biztonsági csúcsról szóló híreket olvasva azonban ideje volt tollat ragadni és rámutatni a geopolitikát átható elmebajra.
A politikai elit által használt nyelvezetet figyelembe véve a
globális biztonsági csúcs mögött sokkal több rejlik az iszlám
terrorizmus elleni harcnál. Félretéve a tényt, hogy az Iszlám Államot az
amerikai kormány hozta létre Szíria destabilizálására, valamint, hogy
Szaúdi-Arábia nyíltan pénzel bizonyos, az Iszlám Államhoz köthető szír
terrorista frakciókat, rá kell jönnünk, hogy eredetétől függetlenül, a
terrorszervezet puszta létezése is ürügyként szolgál a polgári
szabadságjogok felszámolására és a szükségállapothoz hasonló helyzet
megteremtésére az óceán mindkét partján.
A Reuters tudósítását olvasva az embernek nem szükséges túlságosan
megerőltetnie magát, hogy a sorok között megtalálja az üzenetet.
Először is a csúcs nem feltétlenül az „iszlám terrorizmusra”
összpontosít. Magát a kifejezést alig említik. A politikai szószólók
nyelvezetet váltottak és inkább a „szélsőségességre” fektetik a
hangsúlyt, amely jóval kiterjedtebb következményekkel jár majd. Bár a
hatalom a „terrorista” címkét is igen szabadon függeszti fel
ellenségeire, a „szélsőséges” kifejezés sokkal szélesebb fedezéket
biztosít a kormányok számára a politikai ellenfelekkel szemben.
Terroristának általában azt nevezik, aki félelmet próbál teremteni a
lakosság körében egy viszonylag nagyobb kaliberű támadás
kezdeményezésével vagy legalábbis annak kitervelésével. A „szélsőséges”
címkét ugyanakkor szinte bárkire ráragaszthatják, aki az aktuális
hatalommal ellentétes véleményen áll vagy olyan kezdeményezéseket
támogat, ami ellentétben áll a fővonalas gondolkozással. Az amerikai
főügyész se a „terrorizmus” se a „dzsihádista” szavakat nem használta a
csúcs bejelentésekor:
„Valamennyi szövetségesünket szeretnénk összehívni, hogy megbeszéljük, miként ellensúlyozhatjuk a világban jelenlévő erőszakos szélsőségességet…”
A „hivatalos” szóhasználatban az „erőszak” egyaránt jelenthet
elképzeléseket és tetteket. A lényeg, hogy a megfogalmazásban
történt változás nem véletlen, célja pedig, hogy a lakosság minél több
célcsoportot tekintsen ellenségének és ne csupán a radikális iszlámra
összpontosítson. A terrorizmus remek ürügyet szolgáltat a hatalom
számára, hogy bárki és mindenki ellen hadat üzenhessen. Ne feledjük, a
fővonalas média, a nemzetbiztonság és számos rendőrállami intézmény az
alkotmányvédőket is előszeretettel nevezi „szélsőségesnek”. Vajon
elképzelhetetlen, hogy hamarosan a szabadságban hívőket is
bűnrészességgel vádolják?
A hurok pedig szorul. Az EU egy Utas-nyilvántartási adatállomány
létrehozását tárgyalja, ami nem egyéb, mint egy központi adatbázis,
amiben minden uniós állampolgár benne van. Azt gondolod, hogy a
repüléstilalmi listák aggasztóak? Mit szólnál, ha a tilalom az
internetes hozzászólásaid, Facebook üzeneteid vagy blog bejegyzéseid
alapján kerülne meghatározásra, mégpedig társadalmilag teljesen
elfogadott intézkedésként? Mit szólnál, ha minden úti célod rögzítésre
kerülne, majd a rendelkezésre álló adatok alapján egy dohos szobában ülő
bürokrata (vagy esetleg egy algoritmus) döntené el, hogy gyanús vagy-e
vagy sem? A jelek szerint a francia illetékeseknek tetszik az elképzelés
és látva a vezetők által hangoztatott „politikai egységet”, tartani
lehet attól, hogy a biztonsági csúcson elfogadásra kerülő intézkedéseket
sok más ország is importálni fogja.
A Reuters cikkéből:
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az európai
belügyminiszterek találkozóját követően elmondta, hogy a dzsihádista
támadások meghiúsítása érdekében szükséges az együttműködés erősítése. „Valamennyien egyetértünk, hogy bizonyos utazókra, objektív
kritériumok alapján és az alapvető szabadságjogok figyelembevételével,
de szigorúbb ellenőrzést kell bevezetnünk, persze anélkül, hogy ezzel
fennakadást okoznánk a határokon átívelő mozgásban,” mondta.
Elmondta, hogy Európában sürgősen életbe kell léptetni az Utas-nyilvántartási adatállományt (PNR), ami lehetővé tenné az utazókkal kapcsolatos adatok gyors megosztását a tagállamok között.
„Meg vagyunk győződve arról, hogy erre az eszközre szükségünk
van annak érdekében, hogy nyomon követhessük azokat, akik terrorista
irányító központok felé veszik az irányt, vagy onnan érkeznek,” mondta, hozzátéve, hogy az adatbázis a súlyos bűnözés elleni harcban is jól jöhet.
Sajnos az utazás miatt kell legkevésbé aggódnunk. Az elit elsődleges
célja jelenleg a szólás szabadsága (amit a francia támadás révén a
szólás szabadságára hivatkozva is korlátoznak) és félreérthetetlenül
kijelentették, hogy az Internetet tekintik az egyik elsőszámú
veszélyforrásnak, az egyik legősibb taktikával racionalizálva a
diktatúrát: Szabadság vagy biztonság? Válasszatok!
A francia vezetés szerint bár a szólás szabadsága fontos,
szükségszerű bizonyos „kivételeket” tenni a szélsőséges nézetek
korlátozására:
Cazeneuve szerint szükséges, hogy az Internet továbbra is a szólásszabadság platformja maradhasson, Európának
azonban fel kell vennie a harcot a webes visszaélésekkel, hogy azt ne
használhassák a gyűlöletbeszéd vagy antiszemita üzenetek terjesztésére,
illetve sebezhető fiatalok erőszakos tettekre történő toborzására. „Szorosabb együttműködésre van szükség az internetes cégek
között, hogy megkönnyítsük az ilyen események jelentését és minden olyan
tartalom eltávolítását, ami védi vagy támogatja az erőszakot és a
gyűlöletet,” mondta.
Ki dönti el, hogy mi számít „a terrorizmus védelmének”? Ki az a
jóságos és bölcs uralkodó, aki eldönti, hogy mit mondhatunk ki és mit
nem? Vajon ez a vezér igazságos lesz vagy inkább a hatalom iránt
kritikus weboldalak támadására használja majd a cenzúrát? Milyen
következményekkel járna egy ilyen jogi precedens?
Vajon mennyi idő alatt jutnánk el addig, hogy az olyan weboldalak,
mint amit éppen olvasol, felkerüljenek a „szélsőségesek” listájára?
Mennyi idő alatt válna a szabadság védelme gyűlöletbeszéddé?
A Fehérház már most is arra figyelmeztet, hogy a terroristák alvó sejteket aktiváltak az Egyesült Államokban:
„Azt gondolom, hogy ez éberségre ad okot, illetve arra,
hogy biztosítsuk a nemzetvédelmi és titkosszolgálati szervek kellő
finanszírozását és az együttműködést a többi titkosszolgálattal, legyen
az brit, francia vagy német.
A franciák pedig jók ebben, ahogy a brittek és a németek is. Tehát
aktívabbak lehetünk azokon a területeken, amelyek segítenek a
terroristák megtalálásában és annak nyomon követésében, hogy kikkel
kommunikálnak.” (CNN)
Úgy érti, hogy a legújabb események és az általuk generált, mára
állandósultnak tűnő félelem eredményeként nincs szükség megindokolni a megfigyelés szükségességét.
Természetesen az is csupán idő kérdése, hogy a válaszlépések között
mikor jelenik meg a katonaság bevetése, ahogyan az Franciaországban már
megtörtént. Egyetlen erőszakos támadás 10 000 francia katona és 5000
különlegesen felfegyverzett rendőr bevetését eredményezte francia
földön.
Néhány napja sok millió francia menetelt szolidaritásból, de milyen megoldás
mellett? Még többet akarnak abból a kormányból, amelyik a problémát
előidézte? Még több központosított hatalmat akarnak? A biztonsági erők
globalizációját? Most, hogy megásták a sírjukat, valószínűleg bele is
kell feküdniük…
Álláspont.
Kérem, ne kapjanak a szívükhöz a címet olvasva. Eszemben sincs emberek
halálán humorizálni, életek értékét relativizálni.
A
Charlie Hebdo munkatársainak halála, az azt követő két újabb
terrortámadás embertelen, elfogadhatatlan és nem maradhat
következmények nélkül. A franciaországi dráma megbocsáthatatlan, még
élő bűnöseinek is felelniük kell. Ez vitathatatlan.
De
talán ezért ne bombázzuk porrá Szíriát, ne szórjuk meg Iránt atommal,
és ne keressünk iszlamista terroristákat Észak-Koreában sem. Sőt, az
sem megoldás, ha találunk egy megfelelően elmaradott, légvédelemmel nem
rendelkező kis mikronéziai szigetet, és azt gyorsan felszabadítjuk a
terroristák uralma alól.
Ezt
egyszer már az Amerikai Egyesült Államok eljátszotta szeptember 11.
után. Világos, hogy az európai biztonsági és hadiipari biznisznek is
élnie kell valamiből, de a gazdasági válságból való kilábalásnak talán
vannak más útjai is.
Megrendítő
és felemelő volt, amikor vasárnap Párizsban bő másfél millió ember
vonult fel, politikusok pártlogótól és nemzetiségtől függetlenül álltak
ki a gonosszal szemben. Barack Obama speciel nem ért rá, sőt az
ukrajnai terrorellenes hadműveleteket – tudják, amikor kijevi
kormánycsapatok bőszen ágyúzzák saját országuk lakosságát orosz
beszivárgókat keresve – felügyelő alelnöke, Joe Biden sem tudott
elszabadulni egy elhúzódott kártyapartiról. John Kerry külügyminisztert
sem tudták elérni telefonon, mert éppen valahol békét teremtett, az
európai történelem mély ismerője, John McCain arizonai szenátor pedig
nyilván Adolf nevű kedvenc pulykáját szoktatta demokráciára. Így a
terrorista-ellenes meneten a világ „első számú demokráciáját” csak az
Egyesült Államok párizsi nagykövete képviselte. Negyvennégy állam- és
kormányfő mellett. De ez a történet most nem a tengerentúli
ízlésvilágról, még csak nem is a Fehér Ház rágógumi-eleganciájáról
szól. Inkább arról, hogy a „művelt Európa” kezdi elkövetni ugyanazokat a
hibákat, amelyekért mostanában oly bőszen ítélte el Washingtont.
Egyelőre
még nem küldtünk csapatokat sehova, de a védelmi kiadásokat már
növelni kell. Miképp akadályozhatta volna meg még egy helikopterhordozó
anyahajó a párizsi rémálmot? Nos, aki csak a témát felveti, az aljas
hazaáruló. A biztonságra költeni kell! S a pályaudvarokon és
repülőtereken túl mostantól a gyorséttermek budijába is kell
fémdetektor. A könyvtárból csak ujjlenyomat-olvasás után vehető ki
könyv, ha valami Dosztojevszkijt kérsz – ez valami orosz, ráadásul
valami terroristáról is írt talán? –, irány az elkülönítő tábor. Inkább
kilencvenkilenc ártatlan rohadjon meg, mint egy bűnös megússza – ez a
módszer amúgy Guantánamón is nagyszerűen bevált, az Iszlám Állam
vezérét onnan engedték szabadon.
Plántáljunk
a társadalomba félelmet! Vonuljunk fel nap mint nap szebbnél szebb
transzparensek alatt, annak a média is örül, a választó meg nem fikázza
a költségvetést. Volt a peace-es pólónak is infrastruktúrája, most itt
van a Charlie-biznisz.
S
e nagyszerű összefogás, pártpénztárakon túlmutató összeborulás,
tengerentúlról importált demokrata franchise parti elfeledteti azt,
hogy alapvetően a bajok eredetét idehaza kell keresni.
A
kényelmes Nyugat a hetvenes évektől elkezdte beengedni a „barbárokat”.
Tudják, kicsit olyan volt ez, mint amikor anno az elkényelmesedett
római polgár rabszolgájának sem volt kedve naponta gyaloghintót
cipelni. Esetünkben jugoszláv lett a pincér, török vagy kurd a sarki
büfés, a bécsi taxishoz pedig szótár kellett annak is, akinek Mariahilf
kerületében snóblizott az öregapja is. Franciaországba történelmi
hagyományai miatt az arab világból érkeztek muzulmán milliók.
Amíg
volt pénz, addig volt kulturális sokszínűség. Kebab, mecset, trendi
csador Guccival vadítva, hazai szerető külföldi akcentussal.
A
„civilizált” Nyugat urai hátradőltek: olyan nagyszerűen kéjelgő érzés
volt ennyire demokratának és elfogadónak lenni. Aki kiejtette az
asszimiláció szót, vagy azt, hogy ebből egyszer baj lesz, az mocskos
náci, fasiszta, gyermekgyilkos emberfaló.
Aztán
jött a válság. És ez a nagyszerű liberális hurrátársadalom
összeomlott. Az addig trendire kedvelt bevándorló pária lett, aki
elveszi előlem a munkát. Az addig buli után külvárosba kiautózva
kilószámra evett kebab „mocskos arab kajává”, az addigi érdekes müezzin
hangja pedig idegesítően hangzavaróvá vált. Ez volt a „civilizáció”
válasza, most gondoljanak bele, miképp reagáltak a másik oldal irányába
a „barbárok”? Pénz nélkül, lehetőség nélkül, a „sokszínűség báját”
elveszítve meglepő, hogy ennyien tébolyodnak meg?
Mi a megoldás? Senki sem orákulum. De az talán biztos, hogy először
odahaza kell a helyzetet rendezni az ott lévőkkel, és nem valami hamis
áldemokratizmusra esküdve továbbra is átölelni mindenkit, aki csak
pénzért jön hozzád. A pénz üzlet. Európába nem kell újabb munkaerő.
Délen tíz fiatalból nyolc munka nélkül van. Nekik adjunk munkát, és ne
teremtsünk újabb konkurenciát.
Cinikus ez? Persze. Mert valóban sokkal felemelőbb egy újabb „keresztes háború”? Üzletileg persze az is megéri, egyeseknek. (Máté T. Gyula)
Bal-Rad komm:
Mindennel együtt is hamarosan bekövetkezhet a “fejlett Nyugaton” a
Kelet és Közép-Európából érkezett vendégmunkásokkal szembeni
ellenszenv! Vannak erre jelek bőven! Hiszen a hódoltságok csak rövid
időre csillapították a hódítók vágyait. Az európai hódoltságokból
érkezők felélik a hódítók szociális alapjait, ELVESZIK A MUNKÁT A
SZORGOS HELYIEKTŐL! Szóval, csak bajt okoznak. Úgyhogy jobb lesz, ha
HAZAMENNEK! Kifosztott, lerabolt hazájukba. Ahol jó pénzért még
megkaphatják a hódítók szemetét.
És hogy ne sírjon a szájuk, hogy legyen nevetni okuk-olvashatják a Charlie Hebdot! Aki
meg nem akar éhen dögleni, beállhat a hadba. Annak is az első
vonalbeli alakulataiba. Amelyik megvívja majd az Új Keresztes Háborút.