A román koalíciós és ellenzéki pártok közösen vállaltak kötelezettséget arra, hogy Románia a hazai össztermék (GDP) legalább két százalékára növeli 2017-ig védelmi kiadásait, és ezt a szintet a következő tíz évben is megtartja, függetlenül attól, melyik politikai erő kerül hatalomra. Az egyezményt az államfő és a 2012-es választásokon parlamenti képviselethez jutott pártok vezetői - valamint a kisebbségi frakció vezetője - írták alá. A megállapodás előtt az új román elnök konzultációra hívta a pártokat, de a Traian Basescu volt államfő védnökségével tavaly alakult Népi Mozgalom Pártot és Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök most szerveződő - a kormánykoalícióban máris részt vevő - Liberális Reform Pártját nem hívta meg. Klaus Iohannis szerint a pártközi egyezmény azt jelzi az ország NATO-szövetségeseinek, hogy Románia kiszámítható, felelős és megbízható partner. Úgy vélte, a politikai konszenzus a román védelmi ipar számára is megrendeléseket hozhat és vonzóvá teszi azt a NATO-országok befektetői számára.
Románia 2014-ben megkétszerezte a haditechnika- és fegyverexportból származó bevételeit, amelyek elérték a 177 millió eurót - derült ki a Gandul című portál által január 13-án, kedden közölt összesítésből. A román védelmi iparnak így nemcsak a 2013-ban regisztrált hullámvölgyből sikerült kikerülnie, hanem az utóbbi öt év legjobb exporteredményét érte el. A román katonai felszerelést gyártó cégek legfontosabb megrendelőjévé Hollandia lépett elő, amely tavaly 74 millió euró értékben vásárolt szerkezeti elemeket részeket és fegyverzetet hadihajói számára. A román hadiipar legfontosabb külföldi partnerei sorában a második helyre csúszott vissza az Amerikai Egyesült Államok, amely tavaly 41 millió euróért vásárolt távcsöveket, különböző kaliberű kézifegyvereket, gránátokat és lőszert Romániából. A román hadiexport megduplázódásához jelentős mértékben hozzájárultak az Izraelből, Nagy Britanniából és Törökországból érkezett megrendelések, ugyanakkor az első tíz partnerország között olyan régebbi „kliensek” is megjelentek mint Marokkó, Afganisztán, Egyiptom és Indonézia. Új piacnak számít Jordánia, Görögország és Moldova, ugyanakkor a román védelmi ipar elveszítette kereskedelmi kapcsolatait Nigériával, Svájccal, Belgiummal, Szaúd-Arábiával és Jemennel - írta a román hírportál.
A konzultációk lezárásakor Iohannis - Oroszországra utalva - rámutatott: a második világháború óta Európának és a NATO-nak a legnagyobb biztonsági válsággal kell szembesülnie - és mint jó csahos Oroszországot jelöli meg bűnbaknak, mekkora baklövés - azt követően, hogy egy ország önhatalmúlag átrajzolta az országhatárokat. Hozzátette: mindez Románia határánál történt, ezért Bukarest nem várhat másokra, hogy növeljék a régió biztonságát, hanem magának is lépnie kell hadseregének korszerű technikával való felszerelése érdekében. Mircea Dusa román védelmi miniszter hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Románia további F-16-os harci repülők beszerzésére készül, miután 2013 októberében már szerződést kötött Portugáliával tizenkét használt F-16-os megvásárlásáról. A megállapodás alapján az első hat gépet - amelyek korszerűsítését befejezték és amelyeken már önállóan gyakorlatoznak a román pilóták - jövő évben, a másik hatot pedig 2018-ig kapja meg a román légierő. A román kormány 2,23 milliárd eurót (a GDP 1,39 százalékát) irányzott elő idén védelmi kiadásokra, de abban reménykedik, hogy ezt további csaknem félmilliárd euróval kiegészítheti az 1,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél további 0,3 százalékos emelésével.


Gölöncsér Miklós