Ukrajna kicsúszhat a nyugat markából - Porosenko tárgyal a vámunió vezetőivel

A belorusz kormányzat térségi közvetítő országként, a békés tárgyalások egy lehetséges platformjaként venne részt az ukrán helyzet megoldásában. Lukasenko elnök bejelentése szerint békeközvetítőként venne részt az ukrán helyzet rendezésében - Minszkben tárgyalássorozat kezdődik a vámuniós tagállamok és Ukrajna közt.

Lukasenko elnök bejelentette, hogy Belorusszia, Kazahsztán és Oroszország készen állnak Petr Porosenko ukrán államfő fogadására egy Minszkben tartott tárgyalássorozatra, amin megvitatnák a közelmúltban kialakult helyzetet. Az elnök múlt héten nyilatkozott a vámunió alapító tagállamainak három vezetője és az ukrán államfő közti találkozóról, Vlagyimir Putyin és Nurszultan Nazarbajev elnök pedig támogatta a kezdeményezést, miszerint a találkozót Minszkben tartanák. A kazah elnöki sajtószolgálat szerint a találkozóra augusztus 26-án kerül sor.

Jurij Lucsenko, az ukrán államfő tanácsadója szerint Ukrajna érdekelt a találkozó összehozásában, de a végső döntést még nem hozták meg. A jelek szerint Porosenko hajlandó asztalhoz ülni a vámuniós tagállamok államfőivel, de eközben az Európai Unióval szemben is időhúzásra törekszik, ezért részvételét a találkozón egészen az utolsó napig nem ismeri majd el. Az elnök tanácsadója szerint jelenleg határozzák meg, melyek azok a témák, amelyekről Porosenko is tárgyalni akar.

A belorusz államfő elsősorban azt akarja közölni az ukrán államfővel, hogy mik lennének egy Európai Unióval aláírt társulási szerződés következményei Ukrajna számára, valamint Moszkva és Kijev közt töltene be közvetítő szerepet. "Ezek fontos témák, hiszen Oroszország jelentősen csökkenti az exportot Ukrajnából, ami érzékenyen érinti az ukrán gazdaságot. A hús és tejtermékek behozatali tilalmán felül várhatóan az alkohol behozatalát is betiltanák az országból." Lukasenko ugyanakkor bejelentette, hogy az Európai Unió megfigyelőként részt vehet a tárgyaláson, valamint nyitottak az amerikai fél részvételére is, amennyiben az hajlandó a katonai, politikai és gazdasági helyzet rendezéséről érdemben tárgyalni.

Mivel Ukrajna destabilizálása Washington számlájára írható, ezért egy valós rendezési tervhez az amerikaiaknak kell hajlandóságot mutatni a békés rendezésre. Ennek híján az ukrán államfő és vámuniós vezetők közti tárgyalásra fog sor kerülni. Ugyanakkor jelenleg Porosenko az egyetlen politikus Ukrajnában, aki demokratikus választás útján jutott a hatalomba, így a tárgyalások nem vonatkoznak Jacenjukra és a tisztázatlan körülmények közt kinevezett egyéb nyugatbarát vezetőkre. Mivel közeleg a tél, a kijevi kormány pozíciói egyre gyengülnek. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy jövő ilyenkor Kijev már a vámuniós csatlakozás szerződését fogja aláírni.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/ukrajna-kicsuszhat-nyugat-markabol-porosenko-targyal-vamunio-vezetoivel

Augusztus 26-án, Fehéroroszország fővárosában, Minszkben kerül megrendezésre, az Eurázsiai Vámunió; Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vezetőinek, soros államfői találkozója.

Ezen a találkozón Vlagyimir Putyin orosz, Alexander Lukasenko fehérorosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnökön kívül részt vesz; Petro Porosenko Ukrajna elnöke is.

Az orosz elnök sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnak tájékoztatása szerint a találkozó fő témája; a Vámunió országainak és Ukrajna kapcsolatának a megvitatása lesz, – annak fényében, hogy Ukrajna június 27-én aláírta a Társulási megállapodást az Európai Unióval.

- Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni Ukrajna keleti régióinak katasztrofális helyzetét sem, különös tekintettel Donyeck és Luganszk megyékre - mondotta Peszkov. – Ezért tehát beszélni fogunk ukrajnai humanitárius helyzetről is.

Peszkov arról is tájékoztatta a médiát, hogy a tanácskozáson lehetőség nyílik a résztvevő országok gazdasági kapcsolatainak egyeztetéséről is. De az még egyelőre nem világos, hogy ezekben az egyeztetésekben, Porosenko milyen álláspontot képvisel majd.

- Moszkva azt is fontolgatja - mondta az elnöki sajtótitkár, - hogy milyen válaszlépéseket tesz majd a nyugati szankciók folytatása esetén.

- Oroszország nem híve a szankciók nyelvének! – emelte ki. – És továbbra sem kezdeményezzük az újabbak bevezetését. Ám, ha a mi nyugati partnereink továbbra is ezen a nyelven kívánnak beszélni, cserébe újra megkapják Oroszország megfelelő válaszait is.

***

“Az eseményen az Európai Unió is képviselteti magát.” – írta az UNIAN nyomán az MTI. “Az ukrán elnök honlapján közzétett információk szerint a találkozón ott lesz Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Günther Oettinger energiaügyi biztos és Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa.”

(Bár az még egyelőre kérdéses, hogy a Vámunió államfői ezeknek az európai személyeknek a jelenlétére, hogyan reagálnak majd. – a szerk.)

Az EU-tisztségviselők részvételét ezen a találkozón Porosenko kezdeményezte, a jelek szerint nem igazán kívánt elmenni egyedül. Az európaiak az orosz elnök sajtótitkára által fentebb említett témakörökön kívül, az energiaellátás biztonságának kérdéseiről is tárgyalni akarnak.

A minszki tanácskozás előtt 23-án Angela Merkel német kancellár ellátogat Kijevbe, hogy Porosenkót felkészítse a várható eseményekre, de a kancellár asszony találkozik Jacenyuk miniszterelnökkel is. Ismételten megvitatják az ukrán-orosz viszonyt, valamint a Kijevnek nyújtandó további német támogatásokat.

***

Régóta várunk már erre, hogy az ukrán elnök hajlandó legyen végre tárgyalni a kelet-ukrajnai helyzet békés rendezésről. A hadseregének a donbasszi fronton elszenvedett katasztrofális veszteségei, – s az értelmetlen háború miatt fenyegető súlyos gazdasági válság, talán rábírják a megegyezésre. Mi csak remélni tudjuk, hogy a minszki találkozó Putyin elnök és Porosenko között eredményes lesz.

S valóban elkerülhető a humanitárius katasztrófa Kelet-Ukrajnában.

Bal-Rad

Források: Oroszország elnökének honlapja/Kremlin.ru – Komszomolszkaja Pravda – UNIAN/MTI

Örményország kitűzi az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozás időpontját

Alig egy hete az orosz kormány javaslatot terjesztett elő az államfőhöz Örményország Eurázsiai Gazdasági Unióhoz történő csatlakozására, hogy véglegesítse a csatlakozás engedélyezését. Örményország közelgő csatlakozásának szerződését az Eurázsiai Gazdasági Bizottság mostanra előkészítette, amit Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán és Örményország vezetői közösen elfogadtak.

Örményország korábban még az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat társulási szerződés aláírásáról az úgynevezett "keleti partnerség" jegyében. 2013 szeptemberében azonban hirtelen külpolitikai fordulat következett be és felmondtak minden, az Európai Unióval már aláírt egyezményt, majd Örményország deklarálta csatlakozási szándékát az eurázsiai vámunióba.

Vlagyimir Putyin orosz államfő március elején bejelentette, hogy Örményország egyike lehet majd az Eurázsiai Unióhoz elsőként csatlakozó országoknak. Az örmény miniszterelnök március közepén pedig nyilatkozatot tett, hogy az ország 70%-ban megfelel a csatlakozási követelményeknek. Akkori hírek szerint a csatlakozási szerződést május végén írják alá, ez azonban az ukrán helyzet alakulása és az országra nehezedő nyugati diplomáciai nyomás miatt előre lett hozva - Vahram Avaneszjan gazdasági miniszter április 17-én egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a posztszovjet vámunióba belépés csatlakozási szerződését április 29-én, a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács találkozóján írják alá.

Az államfő a múlt hét elején Szocsiban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott találkozót követően nyilatkozatot tett, miszerint Örményország még idén ősszel csatlakozhat az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. A kormány jelenleg vitatja meg a csatlakozás időpontját.

2011 novemberében egy moszkvai konferencián elhangzott, hogy Magyarország is egyike azoknak az országoknak, melyek lehetőséget kapnak majd az Eurázsiai Unióhoz csatlakozásra, - a térségi országok által épített új szövetségi rendszerhez, ami valós alternatívát jelent a saját tagállamait ipar nélküli felvásárlópiaccá degradáló Európai Unióval szemben.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/ormenyorszag-kituzi-az-eurazsiai-gazdasagi-uniohoz-csatlakozas-idopontjat

Magyar Honvédelem: Afgán támogatás milliárdokban - Mire fel?

2015 és 2017 között évi fél millió dollárral támogatja Magyarország az afgán hadsereget és rendőrséget – mondta Nagy Anna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője. Felháborító! A magyar honvédelem meg a padlón van mind felszerelésben, mind létszámban...

Miért mi?

Mire fel?

Magyarország a NATO-együttműködés keretében 2006 és 2013 között részt vett az afganisztáni tartományi újjáépítési csoport munkájában. Az afganisztáni szerepvállalás volt a katonai szövetségnek a NATO területén kívüli legnagyobb missziója – mondta a szóvivő.
Magyarország az újjáépítési csoport munkájának befejeztével is támogatja az afganisztáni "biztonsági" helyzet megszilárdítását - vagyis a kollaborációt a zsidó-atlantista hatalmakkal - egy augusztus 15-ei kormányhatározat szerint. Orbán Viktor miniszterelnök már 2012-ben, az Egyesült Államokban, Chicagóban tartott NATO-csúcstalálkozón bejelentette, hogy Magyarország pénzügyi segítséget nyújt a közép-ázsiai országnak – tette hozzá Nagy Anna.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetéséből 2015-től 2017-ig évről évre félmillió dollárral támogatják az afgán biztonsági erőket, a segítség 80 százalékát az afgán hadsereg, 20 százalékát a rendőrség kapja – mondta a szóvivő.
A támogatásra azért van szükség, mert a NATO kivonulása után az afgán biztonsági erők egyedül még nem képesek teljes mértékben garantálni az ország stabilitását – jegyezte meg a szóvivő.
Nagy Anna kitért arra is, hogy jelenleg még tart az afgán elnökválasztáson leadott 8 millió szavazat újraszámlálása (a választás első fordulóját április 5-én, a másodikat június 14-én tartották). Ez az ország életében - tönkretételében - történelmi jelentőségű esemény, hiszen most először lehet demokratikusan megválasztott vezetője Afganisztánnak – tette hozzá a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.

Ez nem más, mint legalizált pénzszivatyú a jól ismert (köz)alapítványi módszerekkel...

Bíró Dalma

Drámai adatok Magyarországról - így terjed a szegénység

Tovább nőtt azoknak az aránya Magyarországon tavaly, akik a szegénység kockázatának voltak kitéve. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján (a vonatkozó statisztikákban egyelőre nem találhatóak meg az összes ország és ezért az EU egészének mutatói sem) 3,3 millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe, vagyis egy év alatt százezerrel nőtt a táboruk. Ez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység a 2012-es 32,4 százalékot követően. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalékot közölt.

A szegénység hazai terjedését jelzik az Eurostat legfrissebb adatai is. Magyarországon - Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Csehországgal szemben - tovább nőtt tavaly azoknak az aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Immár honfitársaink egyharmadáról van szó, de legalább vécé- és fürdőszobafronton jobban állunk.

Tovább nőtt azoknak az aránya Magyarországon tavaly, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján (a vonatkozó statisztikákban egyelőre nem találhatóak meg az összes ország és ezért az EU egészének mutatói sem) 3,3 millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe, vagyis egy év alatt százezerrel nőtt a táboruk. Ez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség a 2012-es 32,4 százalékot követően. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalékot közölt. Egy másik Eurostat-adatsor, ami a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését mutatja, valamint a Tárki kutatásai, és a KSH fogyasztási statisztikája alapján mindez nem is túl meglepő. A 2012-es helyzetről részletesen itt, a 2011-esről pedig itt olvashat.

A munka sem véd teljesen a szegénységtől

Nem csak a hazai lakosság egészében, hanem a munkavállalók körében is nőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya. Igaz, a 2013-ban mért 6,6 százalékos érték töredéke az országos átlagnak, ám így is a legmagasabb arányt jelenti 2006 óta. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében ez az arány 5,4 százalék, míg a részmunkaidősök esetében háromszor ekkora, 16,5 százalék.

A képhez az is hozzá tartozik, hogy a 2012-es adatok alapján mind az EU28 (9,1 százalék), mind az EU15 (8,8 százalék) átlaga meghaladta a magyarországit (akkor még 5,3 százalék) - az uniós értéket a legszegényebb új tagországok mellett az eurózóna perifériája is jelentősen rontja.

Irigyeljük-e Szicíliát vagy sem?

Magyarországhoz hasonló - kissé kedvezőtlenebb - a helyzet Lettországban és Litvániában, míg Románia és Bulgária szénája sokkal rosszabbul áll: 2012-ben az előbbi ország adata 41,7, utóbbié 49,3 százalék volt. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák 20 százalék alá került, de csökkent a lengyelországi arány is, 26 százalék alá.

Összehasonlításul: a 2012-es alapján az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ami 124,5 millió főnek felelt meg, vagyis romlott a helyzet 2011-hez képest.

Visszatérve Magyaroszágra, a legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet. (Az Eurostat kimutatása a három NUTS 1 régióra /Közép-Magyarország, Dunántúl, Észak és Alföld/ bontja le a hazai adatokat, ezek az ismert hazai hét NUTS 2 régiót ölelik fel.) Ez - a dunántúli mutató javulásával együtt - azt eredményezte, hogy a Dunántúlon már számottevően kisebb a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, mint az ország középső térségében. (Az okokról ez a statisztika nem szól.) Az alföldi és észak-magyarországi vidéken viszont 39 százalék fölé emelkedett a súlyuk.

Érdekes, hogy európai összehasonlításban csak Szicília tud olyan rossz, bőven 50 százalék feletti mutatót produkálni, mint amilyen Bulgária illetve Románia egyes régióira jellemző.

Máshogy szegények

Fontos, hogy a szegénység és a szegénységi kockázat több okból is nehezen összehasonlítható az egyes államok között. Egyrészt az egyes országok általános életszínvonala jelentős eltéréseket mutat, vagyis nagyon másként szegény egy svájci, mint mondjuk egy román - erről itt írtunk bővebben -, másrészt az Eurostat is úgy határozza meg a szegénységi kockázatot, hogy az az adott állam medián jövedelmének 60 százaléka alatt (beleértve a transzfereket is) fenyeget.

Egyre többen a nagyon szegények

Az EU 28 tagállamában a lakosság 9,9 százaléka tartozott 2012-ben az anyagilag súlyosan depriváltak közé.

Magyarországon a súlyosan depriváltak aránya is folyamatosan nő 2008 óta, 2013-ban már 26,8 százalékon állt az előzetes adatok szerint. Itt is százezres a növekedés, 2,5 millióról 2,6 millió főre. Az országon belül nagy szórást találunk: míg a Dunántúlon 21 százalékra csökkent az anyagilag súlyosan depriváltak aránya, addig Közép-Magyarországon 3 százalékponttal 26,6 százalékra ugrott, az ország keleti felén pedig 31,3 százalékra nőtt.

Mi az, hogy deprivált?

Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma

• hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
• váratlan kiadások fedezetének hiánya
• anyagi okból nincs telefonja,
• anyagi okból nincs színes tévéje
• anyagi okból nincs mosógépe
• anyagi okból nincs autója
• évi egyhetes üdülés hiánya
• kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
• lakás megfelelő fűtésének hiánya

közül legalább három jellemző rá. Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.

Tavalyelőtt csak két országban, Bulgáriában és Romániában volt rosszabb a helyzet, mint itt, de valószínűleg 2013-ban volt ez másként - a bolgár adat 45,9, a román 28,7 százalékot mutat, előbbi romlott, utóbbi javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Közös vécé, fürdőszoba nélkül

Azoknak az aránya, akik kénytelenek más háztartásokkal, családokkal közös vécére járni, a 2012-es szinten, 4,8 százalékon maradt. Itt az elmúlt években kisebb-nagyobb kilengésekkel ugyan, de javulást lehet tetten érni, hiszen 2005-ben még 8 százalék feletti arányt láthattunk. Érdekes módon a balti államokban - bár számottevő javulást értek el az évek során - sokkal rosszabb a helyzet: a lett és a litván mutató 15, az észt pedig 8 százalék feletti. E téren is Bulgária (22,4 százalék) és Románia (37 százalék) áll a legrosszabbul a 2012-es adatok alapján - ehhez képest az EU28 átlaga 3, az EU15 átlaga pedig 0,6 százalék volt tavalyelőtt.

Sem fürdőkád, sem zuhany nem található meg honfitársaink közel 4 százalékának otthonában. Itt a vécéhelyzethez hasonlóan szinte folyamatosan javul a helyzet, a 2013-as 3,9 százalékos értékkel szemben 2005-ben még 7,7 százalék volt ez az arány. A balti és a romániai arányok hasonlóan kedvezőtlenek, mint amilyeneket vécéfronton tapasztalhattunk.

Olyan lakásban viszont, amelyik beázik vagy vizesek a falai, a hazai lakosság egyre nagyobb hányada kénytelen élni. A 2013-as statisztika szerint a magyarok 25,8 százaléka élt ilyen körülmények között a 2012-es 24,1 százalék után. A képhez ugyanakkor hozzá tartozik, hogy az Eurostat adatai évről-évre furcsa ugrásokat mutatnak: a 2007-es 19,2 százalékot 2008-ban 30,8 százalék követte, majd egy évre rá mindössze 14,5 százalék szerepel a statisztikában. A legfrissebb elérhető - 2012-es - EU-átlag egyébként mind a teljes uniót, mind a régi tagországokat tekintve 15 százalék feletti, Magyarországnál Szlovénia, Ciprus és Lettország teljesít rosszabbul, 30 százalék körüli aránnyal.

Gölöncsér Miklós összeállítása

A magánközjegyzői hivatás és az önálló bírósági végrehajtói tevékenység megbukott

A devizahitel ügyletben érintett társadalmi csoport jogsérelmét jelentős részben a közhatalom magánosítása eredményezte, ezért az Egyesület népszavazást kezdeményez és aláírást gyűjt annak érdekében, hogy a közjegyzői hivatás és a végrehajtói tevékenység, kizárólag közalkalmazotti állás keretein belül legyen gyakorolható.
A jelenlegi magánközjegyzői és a önálló bírósági végrehajtói tevékenység, nyereség- és profitorientált milliárdos vállalkozókat és vállalkozásokat takar és sajnálatos, hogy – deviza ügyben is – a közhatalom gyakorlóinak az éleslátását a profit elhomályosította.
A közjegyzők tisztességtelen és uzsorás szerződések százezreit foglalták közokiratba, majd állították ki a végrehajtási záradékokat, miután a végrehajtók a lopott ár alatt kótyavetyélték el, az adósok ingó és ingatlan vagyonát.

Az embléma mindent elárul...

Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet

Budapesten, az Ó utcában lesz az Európai Rendőrakadémia

Aláírták az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) új székhelyéről szóló megállapodást, az intézmény Budapesten, a VI. kerületi Ó utcában lesz majd, legalább tíz évig - közölte a Belügyminisztérium (BM). A frissen felújított irodaház nemcsak új bázisa lesz az Európai Rendőrakadémiának, hanem konferencia- és képzési helyszínként is funkcionál majd.

Az EU-tagállamok kormányainak képviselőiből álló tanács május 6-án hagyta jóvá hivatalosan, hogy Nagy-Britanniából Magyarországra költözzön, és idén szeptemberben már Budapesten kezdje meg az új tanévet az Európai Rendőrakadémia. A Tanács és az Európai Parlament (EP) között már korábban megállapodás született erről, amit április 16-án az EP is megszavazott.

A CEPOL az Európai Unió egyik ügynöksége, 2005-ben jött létre. Feladata, hogy biztosítsa az európai rendőrségek vezető beosztású tisztjeinek együttműködését, valamint képzési és kutatási tevékenységek szervezésével, részben irányításával segítse a bűnüldöző munkát, a közbiztonság és a közrend terén folytatott, határokon átnyúló együttműködést. Az Európai Rendőrakadémia igazgatója 2010 óta a magyar Bánfi Ferenc.

MTI

Bal-Rad komm: – Pintér: …”a CEPOL Magyarországra költözésével Budapest szerepe, mint rendészeti képzési központ tovább erősödik…” – Nos, akkor nézzük csak, mire is képes az állítólagosan már kiképzett magyar rendőrség?

A mintegy 40-45 ezer főt számláló magyar rendőrség kitűnően jeleskedett eddig az idős emberek, kisgyermekes családok kilakoltatásában, – a 100%-os rokkantakat, vagy akár a vakokat sem kímélve, – mert ezeket az embereket állapotukra való tekintet nélkül szintén kivágták a rendőrök az otthonukból, – ha a végrehajtó rájuk mutatott.

Rokkantat lakoltat ki a ‘jól kiképzett’ rendőrség Újpesten

A magyar rendőrség ezen kívül igazán jeleskedik az aránytalanul magas, vagy lényegében fölösleges büntetések kiszabásában, – legyen az hétköznapi, vagy közlekedési vétség, – pl. aránytalanul súlyosan büntetve azt is, aki nem a zebrán megy át. De ugyanakkor nem jeleskedik a valóban elkövetett bűntények helyszíneire való gyors kiérkezések tekntetében.

A magyar rendőrség lényegében egy pénzbehajtó szervezetként funkcionál, – különösképpen például, mikor lesből csap le arra mit sem sejtő autósra, aki rutinból közlekedik, s nem veszi észre az 1 órával azelőtt kirakott sebesség korlátozó táblát. – S még sorolhatnának az olvasók eseteket.

De ugyanakkor a magyar rendőrség nem jeleskedik a bűntettek felderítésében. – Az 1 évvel ezelőtt történt soroksári gyilkosságról semmi hír, – egyes helyeken majdhogynem nyíltan árulják a drogot, – a bankrobbantót sem bírták kézre keríteni, (amit tán nem is csodálunk, nehogy már hős legyen belőle).

A közlekedési ügyekben is csak az átlag autóst, a dolgozó embert tudják zaklatni, – ugyanakkor egyes méregdrága hatalmas autók szó szerint letolják az útról az átlag ember gépkocsiját, – ha csak a megengedett sebességgel halad, – rendőr sehol, vagy félrenéz.

Rezesová is részegen végigdöngethetet a fél országon hatalmas terepjárójával, – s nem volt az a rendőrjárőr, aki megállította volna.

És akkor még a cigánybűnözésről (pl. öregezés) nem is beszéltünk, – hiszen a rendőrség szerint, ilyen nem is létezik. De öregek csak léteznek, s az őket kifosztó “fiatalok” és kevésbé fiatalok is, – akár a szemérmes rendőrségi jelentések elhallgatják a fő ismertető jegyeiket, akár nem.

És a többi és a többi és a többi… Röviden: ez a rendőrség; nem a nép rendőrsége, – hanem a burzsoázia érdekekeit szolgálja, védi. Talán ezért is olyan rossz a közbiztonság az országban. – “Rendészeti központ”, na persze. – Ha nem a bűnüldözésre és megelőzésre kell, – akkor vajon mire is?

B-R

Augusztus 20. margójára

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a hazatérést (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában.A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban.

1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről – az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását (Talán a Tradícionistáknak – Pl. László András - igaza lehet az Osztrák-Magyar Monarchiát illetően?), sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az, aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között – 1920-tól - mindez kiegészült a Trianon előtti Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. A rákosista bolsevik-rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították.

Szent István ősi ünnepéből az „új kenyér ünnepe” lett, majd az új, a sztálinista alkotmány kihirdetését, mint új judeo-szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. Ettől fogva 1949–1989 között augusztus 20-át az illegitim kommunista alkotmány napjaként „ünnepelte” kényszer alatt Magyarország.

A módszerváltó liberál-demokrata idők 1991-től augusztus 20.-át - Szent István napját - emelte a harmadik „Magyar Köztársaság” hivatalos állami ünnepe rangjára. 2010-től azonban új szelek fújnak. A Fideszes ifjú-demokraták újra az átértelmezés mezsgyéjén járnak a most következendő 2014-es, augusztus 20.-ával kapcsolatban. Hiszen létrejött nagyszerű vívmányuk – a negyedszázados DEMOKRÁCIA - az EU, a globál-kapitalizmus és szabadrabló páholyok védőszárnyai alatt épp most készül kikiáltani a „magyar” FÜGGETLENSÉG NAPJÁT a mi szent nemzeti ünnepünket átlényegítve. A demokratikus vérnélküli hamis szabadossság elvét összemosni a hősi szabadságharcos eszményekkel, a keresztény hagyományokkal, egységes birodalommá szervezett államalapításunk emlékével és szent ünnepével, magukat kiáltva ki - a háttérben megrendezett képzeletbeli fal/határ/szögesdrót lebontásával – rendszerváltó hősnek.

Ha szabadságharcos spontán akció lett volna a nyugati határnyitás, akkor nem várták volna az osztrák oldalon a messzi NSZK-ás rokonok az NDK-ás rokonokat egyből… és ez csak egy a sok közül az elszámolásra váró kérdések közül!

Nem furcsa ez egy kicsit, Testvéreim?

Jegyezzétek meg; vérnélküli szabadságharc nem létezik!

Várhegyi Kálmán

SMS – Donbasszból

A kép illusztráció

A “Minden kiderül, csak idő kérdése” most is igaznak bizonyult. Lehullt a lepel a titokzatos telefonüzenetek hátteréről, melyek a Donbasszba küldött önkéntes és kevésbé önkéntes ukrán haderő telefonjairól érkezik az otthon maradott hozzátartozóknak. E hozzá tartozók elsöprő többsége, – kizárólag a zsidó oligarchák alkotta vezetés által engedélyezett és cenzúrázott tömegtájékoztatásból juthat (dez)információhoz. Ezért óriási megdöbbenést okozott, amikor a “frontról” azaz a mészárszékből hazatelefonáló csapattagok elmondták az igazat szeretteiknek, és az ő információik merőben ellentétesek voltak, a médiában hazudottakkal.

Aztán, ha nem szólalt meg többé a telefon a rokonok ebből megtudhatták, hogy fiuk férjük ottveszett.

Ez azonban már a múlté, nem így áll most a helyzet. Bár élelemre, védőfelszerelésre, bakancsra, ruhára most sem futja a napi 1-2 millió dolláros kiadásból, viszont futja belőle a propagandásra és a dezinformációra.

A Szabad Riport és Bal-Rad stábját több forrásból is úgy tájékoztatták (az információt a mind az otthon maradottak mind pedig a még élő ukrán foglyok megerősítették), hogy a felmorzsolt ukrán csapatok halottainál lévő mobiltelefonokat, ha mód van rá összeszedegetik – de mást nem! Semmilyen iratot, vagy azonosítót nem gyűjtenek össze, azt a milicistákra hagyják, épp úgy mint a halottaik eltemetését vagy a súlyosabb sebesültjeik ellátását.
Nos, a mobilokat nem az újrahasznosítás céljából szedik össze, hanem mert a külön e célra felállított csoporthoz juttatják el, akik pontosan kielemzik a mobiltelefonok tartalmát, illetve az abban tárolt hívásokat. És a vélelmezett hátramaradottak számára sms üzeneteket küldözgetnek, melyben időről-időre tájékoztatják az aggódókat, hogy jól vannak. “Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve” – F. J. után szabadon.

Azoknak a szülőknek, barátoknak, akik biztosat akarnak tudni azt javasoljuk addig ne higgyenek egyetlen sms-nek sem, amíg telefonon is nem beszéltek szeretteikkel.

Azért tovább gondolva a mobil sms-ek titkát, az is eszünkbe jutott, hogy vajon feltűnt-e bárkinek is, hogy miközben a donbasszi helységek nagy részében jó esetben csak akadozik, vagy rosszabb esetben teljesen megsemmisült a közellátás, vagyis nem csak élelmiszerhiány, hanem víz-, gáz- és áram szolgáltatás sincsen. Sőt a boltok, bankok se igen működnek normális üzemben. Nem marad más, mint vagy az otthoniaknak kell gondoskodni a telefon költség rendezéséről, vagy a halott katonák bankszámláival visszaélnek valakik, vagy netán a mészárszéket pénzelő nyugati háttér erők és ukrán vazallusaik fedezik a telefon költségeket, ki tudja? S mivel az akkumulátorokat is újra kell tölteni időről-időre, – valahogyan áram is kell hozzá, melyet nyilván tudnak megoldani a fedezékben, vagy az infrastruktúra nélküli városokban.
Persze feltehetőleg Nyugat-Ukrajnában arról sem tájékoztatják az embereket, hogy nem polgárháború folyik, hanem Ukrajna egyik felével legyilkoltatják a másik felét. Vagyis csupán a főként nyugatról érkező ukrán és külföldi zsoldosok gyilkolják halomra az orosz-ajkú kelet-ukrajnai lakosságot, illetve semmisítik meg a dél-kelet-ukrajnai infrastruktúrát, gyárakat, vegyi üzemeket, – a termést, a kórházakat és óvodákat, – nyugdíjas otthonokat, meg lakóházakat, s mindenféle szolgáltatást, – csakhogy megfélemlítsék és kiűzzék, de leginkább kiirtsák a Donbassz jelenlegi lakóit.

Az ukrajnai bankokról idén márciusban az Európai Központi Bank még azt nyilatkozta, hogy nem aggódik az Ukrajnában működő bankok helyzete miatt, az érintett összegek ugyanis mérsékelt nagyságúak – mondta egy interjúban Daniele Nouy, az EKB új bankfelügyeleti testületének vezetője a Bloomberg beszámolója szerint. Nagy oroszországi kitettsége miatt a Raiffeisen mellett a francia Societe Generale bankot is “elővették” tegnap a befektetők, az UniCredit pedig korlátozta a készpénzfelvételt Ukrajnában, az OTP is kivonult, az Erste meg már 2012-ben elhúzta a csíkot. Kolomojszkij pedig szintén óvintézkedéseket tett. A Privatbank – Ukrajna legnagyobb bankja – már márciusban bezárta fiókjai nagy részét a Krím-félszigeten. Mind robbanós automatáit, mind pedig saját magát biztonságba helyezte. Az Ukrán Nemzeti Bank szerint összesen több mint 20 ukrán bank 1025 fiókja működött a területen. Persze mi sem a bankok itt-ott elmaradó extraprofitja miatt aggódunk.

E kérdéskört átgondolva, és ismerve azt a tényt, hogy a pusztulásba vezényelt önkéntesek és kevésbé önkéntesek kárára mennyi visszaélés azaz profit szerzés történt már eddig is, ezek után nem lennénk meglepve, ha az ukrán holtak bankszámlája is hasonló jeleket mutatna, mint a lezuhant maláj gépek a néhány utasának esetében tapasztalták. Ugyanis a halottak, eltűntek különböző bankoknál lévő bankszámlája hirtelen önjáróvá vált (ismét normál mozgásba lendült, be- és kifizetések tekintetében), még mielőtt erről a hivatalos értesítés megérkezett volna. Annál is inkább tartunk visszaélésektől, mivel hivatalosan nincsenek a számlatulajdonosok halottá vagy eltűntté nyilvánítva.
Így más nem is férhetne hozzá. (már a bankon kívül)
Persze a logikusan felmerülő kérdésekre ezek csak tippek, nem bizonyítékon alapuló válaszok, – pusztán a világban feltárt tapasztalatokat véve alapul.
Nyilván másoknak is vannak felmerülő kérdéseik, melyek bennünk most még fel sem merültek. Azonban mindig a kérdések feltevése, és a válaszok keresése viszi előbbre a világot.

Szabad Riport/Bal-Rad

Jacenjuk: a kormány feladata az állami vagyon eladása

Privatizálna akarja az ukrán kormány az állami tulajdonban lévő vállalatok nagy részét. A privatizációs programból a stratégiai fontosságú vállalatok maradnak ki – közölte Arszenyij Jacenyuk, illegitim ukrán miniszterelnök. Hogy mi számít stratégiai ágazatnak, arról a későbbiekben dönt a Rada, - annyi azonban már most is tudható, hogy az energiaszektort nem tartják stratégiai ágazatnak, mert a gáztranzit-rendszert és a gáztározókat is privatizálják.

Jacenjuk szerint „a kormány feladata, hogy eladja az állami tulajdont, kivéve a stratégiai jelentőségűeket." A nyugati országok által hatalomba tett kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy "az állami tulajdonú vállalatoknál nagymértékű korrupció van jelen".

Arszenij Jacenjuk és Herman van Rompuy

A kormány nemrég közzétette azon vállalatok listáját, melyeket 2014 folyamán fognak privatizálni. Összesen 164 objektum került fel a listára, melyek összértéke mintegy 15 milliárd hrivnya.

A kijevi puccs idején kiszivárgott információ szerint azonban jóval nagyobb volumenű privatizációra készül a Jacenjuk-kormány. Ezek az intézkedések az IMF és az Európai Unió feltételei Ukrajna számára, cserébe az IMF hitelért és az uniós csatlakozásért. Ha "a kormány feladata az állami tulajdon eladása", a kijevi kormány feladatait az Európai Unió szabja meg.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/jacenjuk-kormany-feladata-az-allami-vagyon-eladasa

Újabb “Nagy Terv” Nyalókakirály asztalán!

Nos, az ukrán helyzet annyira kezd Nyalókakirály körmére égni, hogy meglehetősen brutális lépésre szánták rá magukat az udvar hatalmasságai.

Anton Gerascsenko ma délelőtt Kijevben elképesztő tervet vázolt fel sajtótájékoztatóján. Gerascsenko az elgondolásról mint a valcmanista belügy tanácsadója, és vélhetőleg mint ötletgazda nyilatkozott.

A terv lényege, hogy minden olyan internetes portált és oldalt betámadjanak, ami nekik – mármint Nyalókakirálynak és udvartartásának – nem tetszik. Legyenek azok bárhol a világban. Ha nem a kijevi latorhatalom vitorláját dagasztó szelet fújnak, akkor azokat az oldalakat “levakitják”!

Gerascsenko állitása szerint ugyanis ezek az internetes portálok meg egyebek csak butaságokkal tömik az ukránok fejét, és megzavarják a hazafias gondolkodásukat. Arról már nem is beszélve, hogy bátoritják a “terroristákat”, és információkkal is ellátják őket. Követendő “jó” példaként – kiket másokat? – mint Izraelt és az USA-t hozta fel.

A megvalósitás csupán technikai részletkérdés – mordult egy riporteri kérdésre, és szerinte napokon belül meg is valósitható a Nagy Terv!

De persze nem állnak meg csak az internetnél. Van kidolgozott elképzelésük a műholdas televizióscsatornák, és mindenféle hirközlő berendezés blokkolására. Ez is a “Nagy Terv” része.

“Az ellenséges propagandának elejét fogjuk venni!” – reccsent rá Gerascsenko az elképedt újságirókra. “Rendet csapunk a hirközlés terén, elég volt a dezinformációból.”

-Ezek után semmi kétség: Az utolsó akadály is el fog hárulni “Kelet-Ukrajna terroruralom alóli gyors felszabaditása és demokratizálása útjából”!

http://balrad.wordpress.com/2014/08/19/ujabb-nagy-terv-nyalokakiraly-asztalan/

Oroszország kiterjesztheti a szankciókat - a nyugatnak fájni fog

Moszkva további válaszlépéseket fog tenni, ha a nyugat folytatja a megszorításokat és a szankcióháborút - mondta Dimitrij Peskov elnöki szóvivő. A szankciók kibővítése elsősorban ipari termékekkel kapcsolatban történik; Moszkva már előzőleg jelezte, hogy elsősorban az autóbeszállítást fogják leállítani.

Jelenleg az autógyártás az Európai Unió egyik legerősebb, exportban érdekelt iparága. Két évvel ezelőtt, mikor a 2008-ban kezdődő válság utolérte az autóipart, az EU vezetésének mentőcsomagokat kellett adnia az autógyáraknak. A válság a legnagyobb, legstabilabbnak hitt gyárakat is utolérte. Az országok sorban hozták a kármentő intézkedéseket, kezdve Németországga, majd Franciaország, Olaszország és a többi autógyártó központ.

Az is tényszerű adat, hogy az EU autógyártása nagyon nagy százalékban - vannak gyártók akik 10-15, de vannak, akik majd 40%-ban - Oroszországban értékesítik autóikat jelenleg. Egy ekkora kiesést a 2012-es válság után Európa autóipara nem tudna elviselni. Hasonlatosan ahhoz, mint amikor a japán autók és motorok betörtek az európai piacra, olyan fokú túlkínálat keletkezett, hogy Európa autóipara teljesen átalakult. Nagy és híres márkák tűntek el akkor örökre, vagy olvadtak be más autógyárakba (BSA motorkerékpár, Talbot, Simca, Austin, Abarth autómárkák). Egy ilyen tiltás a jelen gazdasági helyzetben hasonló módon rengetné meg az autópiacot.

Valójában senki nem értette meg, az orosz szankciók milyen hatással vannak a mezőgazdaságra is. Előzőleg annyit mondtak, hogy várhatóan valamivel kevesebb terményt tudunk eladni. Eközben a liberális média olyan híreket hozott, miszerint az oroszok majd éhen halnak. Mi lett a valódi eredmény? A magyar mezőgazdaság napi szinten 75 milliós kiesést illetve kárt könyvel el. Az EU 400 millió eurót különít el arra a célra, hogy megsegítse a gazdákat és enyhítse a károkat. Ugyanakkor csak Lengyelországban a minimális kár 500 millió euró, ami eltörpül a többi ország összes vesztesége mellett. Az Európai Unió 400 millió eurója csak porszem ahhoz képest, amennyire valóban szükség lenne a károk enyhítéséhez. Mindemellett az oroszokat sem sikerült éhen halasztani. Gabonából nem szorulnak európai behozatalra, mert idén rekordtermés volt, a többit pedig behozzák más régiókból. Sorban állnak a jelentkezők. Hogy mennyire sült el visszafelé a szankciózás? Még fel sem lehet mérni.

Spanyol gazdák EU zászlót égetnek - az idei termést a szankciók miatt nem tudják eladni

Mi történik majd, ha az ellenszankciókat kiterjesztik az autóiparra, főleg, ha teljes autó márkákra teszik ugyanezt? Lehozza a liberális sajtó, hogy "majd jól autó nélkül maradnak az oroszok"? Aligha, hiszen a szankció nem vonatkozik Japánra, Dél-Koreára, de Kínára sem, - valamennyi nagy autógyártó ország fokozni fogja az exportot, és még meg is köszönik a profitnövekedést az Európai Uniónak. Nem az oroszok fognak autó nélkül maradni ebben az esetben, - hanem az európai autógyártók piac nélkül. Az Európai Unió eddig annyit ért el a Washington által diktált szankciók beiktatásával, hogy tönkre teszi a gazdákat. Eljött az ideje annak, hogy az európai autóipart is visszavessék?

http://www.hidfo.net/2014/08/19/oroszorszag-kiterjesztheti-szankciokat-nyugatnak-fajni-fog

Télen nem lesz fűtés az ukrán iskolákban - hosszabb téli szünetet írnak ki

Ukrajna oktatásügyi minisztériuma felajánlotta a kormánynak, hogy írjanak ki több mint egy hónapnyi téli vakációt az iskoláknak, hogy addig se kelljen fűteni az oktatási intézményeket és gázt tudjanak megtakarítani a tél átvészeléséhez. A minisztériumi javasat szerint a kieső időt az őszi és tavaszi szünetek megvonásával kompenzálhatnák, valamint azzal, hogy hatnapos tanítási heteket vezetnek be.

A szülék és tanárok egyaránt ellenzik a tervezett átalakítást, mivel számos iskolában a gyerekek így is hat napot kénytelenek bejárni, így a terhelést nincs hova fokozni. A sajtónak nyilatkozó minisztériumi forrás ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az iskolák a gyakorlatban nincsenek felkészülve arra, hogy lekapcsolhassák a fűtést a téli időszakra.

A kijevi kormány korábban bejelentette; még a fűtési szezon előtt minden nagyvárosban lekapcsolják a melegvizet, hogy elegendő földgázt tudjanak megtakarítani a fűtési szezonra. Szakértők szerint Kijevnek legfeljebb 3-4 napra elegendő földgáztartaléka van, ami egy hidegebb téli napon akár 24 óra alatt is elfogyhat, a vidéki települések fűtése pedig nem megoldott a télre. Egy ukrán parlamenti képviselő már felszólította a lakosságot, hogy vásároljanak szenet, tüzelőfát a közelgő fűtési szezonra, mert a gáztranzit-rendszer nyugati vállalatoknak kiárusítása miatt idén Ukrajnában nem lesz fűtés.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/telen-nem-lesz-futes-az-ukran-iskolakban-hosszabb-teli-szunetet-irnak-ki

180kg heroint foglaltak le Moszkvában

"A Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Szolgálat moszkvai alkalmazottai egy kiemelt akció keretén belül 180kg-os fogást könyvelhettek el. A heroin Afganisztánból származott." - nyilatkozta Viktor Ivanov, az orosz Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Szolgálat igazgatója.

"Az akció áprilisban kezdődött, és most augusztusra értük el ereményt, letartóztattuk a bűnszövetkezet nagy részét, és összesen 180kg heroint foglaltunk le. A szállítmány 20 tonna sárgabarack között volt elrejtve. A mennyiség hozzávetőlegesen 10 millió adag elkészítéséhez lett volna elég, ennek az összértéke a piacon 300 millió dollár jelenleg." - fejezte be Viktor Ivanov.

Az Oroszországba irányuló kábítószer mennyiségének növekedése nem véletlen. Ne felejtsük el, hogy az amerikaiak által megszállt Afganisztánban a herointermelés csak 2013 évben 40%-al nőtt a 2012-es adatokhoz képest. Az afgán heroinhelyzetről ebben a cikkünkben olvashat.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/180kg-heroint-foglaltak-le-moszkvaban

Kína megint visszaküldött 1000 tonna GMO kukoricát az USA-nak

Kína nem vette át azt az Egyesült Államokból érkező, összesen 1467 tonna GMO kukoricát, amiben a MIR162 transzgenikus összetevő volt megtalálható. A jelenlegi kínai szabályozások szerint a mintavétel alapjául szolgáló mennyiséget (10%) azonnal megsemmisítették a helyszínen, míg a maradék 1321 tonnát visszaküldik az Egyesült Államoknak.

Az USA volt Kína legnagyobb kukorica-beszállítója 2008-2013 között, azonban a kínai kormányzat erőteljes lakosságvédelmi intézkedéseinek hatására az USA eddig idén 85%-os csökkenést kénytelen elszenvedni a Kínába irányuló kukoricaexportja terén. Számosítva ez eddig hozzávetőlegesen 600 millió dollár veszteséget jelent az Egyesült Államoknak, csak az idei évben.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/kina-megint-visszakuldott-1000-tonna-gmo-kukoricat-az-usa-nak

A Statoil sem törődik az uniós irányelvekkel

A norvég Statoil olajvállalat és az orosz Rosznyeft hétfőn közös méréseket kezdett a Barents-tenger norvég területein. A Statoil projektvezetője azt is bejelentette, hogy több norvég vállalat közös vállalkozásáról van szó, valamint az Edison International amerikai cég is részt vesz benne.

Első körben a fúrási mélység 422 méter, majd egészen 1516 méterig végeznek tesztfúrásokat. A kutatási eredményeket még 2014 vége előtt kielemzik és a nagyvállalatok közösen vesznek majd részt a források kiaknázásában. A Rosznyeft leányvállalatain, főként a RN Nordic Oil AS vállalaton keresztül vesz részt a munkálatokban, így a Statoil gond nélkül megkerüli az uniós szankciókat, valamint az olyan, uniós irányelveket sem veszi figyelembe, ami az orosz energiaszektortól függetlenedés elnevezése alatt az Egyesült Államoktól függést írja elő.

Azt sem árt megemlíteni, hogy az amerikaiak még ennyire se ügyelnek, és saját szankciókat veszik semmibe, mivel az amerikai vállalat is jelen akar lenni a Statoil orosz partnerrel közösen végzett kutatásaiban.

A Rosznyeft és a Statoil egy 2013-as megállapodása alapján az orosz vállalat 20%-os részesedést szerzett a Barents-tenger norvég részének négy területén.

http://www.hidfo.net/2014/08/19/statoil-sem-torodik-az-unios-iranyelvekkel

Luhanszk valcmanista “felszabaditása” még várat magára

Tegnap dél óta nem érkezett jelentés a Luhansz környéki harcokról. A “fősodratú” médiák mind Ukrajnában, mind pedig a “baráti” országokban Luhanszk már tegnapi “felszabaditását” jövendölték.

A valóság:

Luhanszkot a valcmanista latortüzérség minden eddiginél vadabb tempóban lövi. Az északi és a déli külváros egyes részein még ma hajnalban is utcai harcok voltak, ám a betörni szándékozó pribékek próbálkozásai sorra meghiúsultak.

A várost védő népfelkelők ma délelőttre jelezték, hogy MEGPRÓBÁLJÁK kifüstölni a Veszeleja-hegyre befészkelt latortüzérséget fölszámolni, mert pillanatnyilag Luhanszkra nézve ez a hely jelenti a legnagyobb veszélyt.

Nagyjából ez jellemzi Luhanszkot. Ostromló banditák sehol, utcai harcok sehol, – csak tüzérségi belövése! Azok viszont sűrűn!

A várostól délre eső frontszakaszon Hrjascsevato és Novoszvetlovka környékén vannak jelenleg is harcok. A brigantik kitakaritása ebből a körzetből az “Izvarino” határátkelőhöz vezető út biztositása miatt szükséges.

Az északi frontszakaszon ugyanakkor a “lutiginoi-katlan” szépen telik. A jelentés szerint már mintegy négyezer lator zsúfolódott össze ezen a viszonylag kis helyen.

A “lutiginoi-katlan” ismét egy olyan gyászos emlékű hely lesz Nyalókakirály számára, hogy azt még álmában sem felejti el.

Ám hogy mennyire jól áll a Donbassz elleni “felszabaditó” háború, kiválóan jellemzi: Nyalókakirály Ukrajnába vezényelt vissza minden ukrán katonát, akik valamilyen külföldi “misszióban” vesznek részt a fene tudja hány helyén a világnak. Irány a donbasszi mészárszék.

http://balrad.wordpress.com/2014/08/19/luhanszk-valcmanista-felszabaditasa-meg-varat-magara/

Újabb bizonyíték a Facebook-ról. Izraeli katonák kiképzése Magyarországon.

Az Új Világrend A Világ Leigázása-Zsidó katonai kiképzőbázis Magyarországon?
Pár éve már tudjuk, hogy vannak zsidó katonák Magyarországon. Nyíregyházán egy régi (de felújított) ruszki laktanyában. De arra álmunkban se gondolnánk, hogy kiképzőbázist is üzemeltetnek nálunk. Méghozzá Nyíregyházától 20-25 km-re észak nyugatra.


Az információt egy (cionista és Izrael ellenes) ultra ortodox zsidó fiatal (kényszer sorozott) katona írta le. A pontos hely meghatározás azért nem lehetséges, mert hogy egy teljesen letakart magyar katonai járműben szállították oda őket.

Egy volt tagunk megjegyzése a cikk alatt, hogy a Magyarország-i NATO bázisok a Googl térképen ki vannak takarva.

Ez nekünk nem új hír, de újabb bizonyíték arra nézve, hogy folyamatos az izraeli katonák jelenléte az országunkban és mindig akad olyan izraeli, aki nem szimpatizálva a cionista rendszerrel első kézből lát el minket információkkal. Üdv:Mormota1968.