Kialakították!

1990. május 24. csütörtök: A sajtó képviselőitől is száznapos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány megalakulását követő első sajtótájékoztatón. Ki kell alakítani az új magyar katonai doktrínát, amelynek kizárólag az ország védelmére kell koncentrálnia. A nagy nemzetközi hírügynökségek kivétel nélkül beszámoltak az új magyar kormány megalakulásáról. A Reuter tudósítása azt emelte ki, hogy Magyarország hivatalosan is hátat fordított a kommunizmusnak azzal, hogy az új kormány ígéretet tett: kivezeti a Varsói Szerződésből az országot és a nyugati világ részévé teszi. A UPI azt tartotta fontosnak, hogy a kabinet 100 nap türelmet kért az ellenzéki pártoktól a piacgazdaság létrehozását célzó első fájdalmas lépések megtételére. Az osztrák és a nyugatnémet hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy Antall József miniszterelnök elutasította a gazdaság ,,sokkterápiáját” és a szociális piacgazdaság mellett tört lándzsát. Egyébként több hírügynökségnek is feltűnt, hogy az új magyar kormány kizárólag férfiakból áll.

A sajtó képviselőitől is száznapos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány megalakulását követő első sajtótájékoztatón. Örömtelinek nevezte, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét; ízekre szedte az irányelveket a parlamentarizmusnak megfelelő kritikai hangvétellel. Ezt követően a sajtó képviselői megismerhették a már felesküdött politikai államtitkárokat: többek közt Bogár Lászlót, aki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, Botos Katalint, aki a Pénzügyminisztérium, Isépy Tamást, aki az Igazságügyi Minisztérium és Katona Tamást, aki a Külügyminisztérium politikai államtitkára lett. A Miniszterelnöki Hivatalba kinevezett politikai államtitkárok közül hármat mutattak be: Entz Gézát, a nemzetiségi és kisebbségi ügyek felelősét, Matolcsy Györgyöt, aki a gazdaságpolitikai titkárság irányítását végzi majd, és egyben ő lesz a miniszterelnök közvetlen gazdaságpolitikai szakértője, továbbá Pálos Miklóst, aki az egyházpolitikai titkárságot vezeti majd.

Ki kell alakítani az új magyar katonai doktrínát, amelynek kizárólag az ország védelmére kell koncentrálnia. Ezzel együtt fel kell adni a Magyar Honvédség támadó jellegét és el kell oldani a Varsói Szerződéshez kötött szálakat. Egyebek mellett erről beszélt Für Lajos honvédelmi miniszter, a minisztériumban tartott vezetői értekezleten. A tanácskozáson Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök is részt vett.

Nemzetközi Károly-díjjal tüntették ki Horn Gyula volt magyar külügyminisztert. A becses kitüntetést, amelyet korábban olyan világhírű személyiségeknek adományoztak az európai egység előmozdításáért, mint Konrad Adenauer vagy Sir Winston Churchill, dr. Jürgen Linden aacheni főpolgármester, a Károly-díj kuratóriumának tagja nyújtotta át.
(inforadio)

Megsértették Kijev jó hírét

Nyalókakirály Védelmi Minisztériuma szerint valótlanságokat tartalmaz a nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International májusi jelentése, melyben azt állítják, hogy a kormányerők kínzásokat alkalmaznak a hadifoglyokkal szemben.

Az EBESZ megfigyelői után már az Amnesty International-t is hazugsággal a kijevi udvar, amiért az áll a legfrissebb jelentésében, hogy Donbasszban a valcmanista latorhad kegyetlen bánásmódban részesíti a hadifoglyokat, túszként tartja őket fogva, és gyakorta kínzásokkal igyekeznek információkat kicsikarni belőlük.

A Latorminisztérium hivatalos közleménye szerint martalócaik szigorúan a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően kínozgatnak-gyilkolásznak Donbasszban. Az “alkotmányos rend erőszakos megdöntésének szándékával, az erőszakos hatalomátvételre irányuló, valamint terrorista cselekményekkel gyanúsítható személyek” őrizetbe vétele-állításuk szerint-kizárólag az egyébként is szelíd és jóságos SZBU feladata.

Ám az a galád BBC arról számolt be, hogy a fogva tartók gyakran elektromos sokkolók alkalmazásával, eszméletvesztésig tartó ütlegeléssel, kikötözéssel, alvásmegvonással próbálják szóra bírni a foglyaikat. Az Amnesty International a jelentésében külön kiemeli a Jobb Szektor pribékjeiből verbuvált pszichopata bandát. Ennek a bűnbandának a tagjai egy elhagyatott úttörőtáborban kialakított kínzótelepen tartották és tartják fogva a foglyul ejtett fegyveresek és civileket, kegyetlen vallatásoknak vetve alá őket, majd tetemes váltságdíjakat követelnek a hozzátartozóiktól.

Nyalókakirály Latorminisztériuma habzó szájjal kérte ki, hogy az amúgy a légynek ártani nem képes, mindenben ártatlan és barátságos-Donbasszba csupán a testvéri szeretettől áthatva bóklászgató-legényegyletet ilyen aljas és minden alapot nélkülöző rágalommal illet úgy a BBC, mint az Amnesty Internacional.

A galamblelkű Jobb Szektor is felhördült az aljas vádakra! A bérgyilkoshorda-amely még mindig nem tartozik teljes mértékben a valcmani udvar ellenőrzése alá-válaszul azt hozta fel, hogy a nemzetközi emberjogi szervezet mindössze egyetlen, névtelenségbe burkolózó egyén meséjére alapján fogalmazta meg vádjait, amelyeket nem támasztanak alá kézzelfogható bizonyítékok.


https://balrad.wordpress.com/2015/05/24/megsertettek-kijev-jo-hiret/

Washington is támogatta az Iszlám Állam létrejöttét

Judicial Watch: Washington támogatta az Iszlám Állam létrejöttét

Az amerikai emberjogi szervezet szerint titkos dokumentumok láttak napvilágot amiből kiderül hogy az Egyesült Államok tudod az ISIS megszületéséről és kiszakadásáról az Al-Kaidából, és kifejezetten támogatta az újonnan megalakuló szervezetet.

A Judicial Watch szervezet szerint a külügyminisztérium 2011-es archív anyagaiból kiderül, hogy Irak és Szíria területén egy új szervezet van kialakulóban amit az öböl-menti arab országok és Törökország finanszíroz.

A titkos dokumentumok a líbiai Bengázi USA konzulátusáról látott napvilágot. Az anyagból világosan kiderül, hogy Washingtonnak tudomása volt az újonnan létrejövő Iszlám Állam szervezetről, tudod a szervezet ideológiájáról és céljairól is. – állítja az amerikai Juducial Watch

A dokumentumokból kiderül, hogy a terrorszervezet színre lépése előtt már világosan kirajzolódott Nyugat-Irak és Kelet –Szíriában létrejövő Iszlám Állam határai is. Washington támogatta szervezet létrejöttét és Líbiából küldött fegyvereket a dzsihadistáknak.

A titkos dokumentumok 2012 augusztus 12.-én íródott részéből kiderül, hogy a Pentagon támogatásáról biztosította az öböl-menti arab országokat egy Al-Kaidából kiváló iszlám állam létrejöttét Szíriában.

A kiszivárgott dokumentumban alapján:

– Egy szélsőséges szunnita szervezet vallási konfliktust eredményez ami meggyengíti a damaszkuszi kormányt.

– A szalafisták, Muszlim Testvériség és az Al-Kaida iraki tagjaiból a legkézenfekvőbb megalakítani a szélsőséges szervezetet ami a legerősebb lehet Szíriában.

– Az Öböl-menti arab államok és Törökország biztosítja a logisztikai, fegyveres és anyagi utánpótlást.

A Judicial Watch jelentése szerint a nyugalmazott török katonai hírszerzés vezetője Ismail Hakki Pekin szerint Törökország biztosította a feleket, hogy Törökország minden segítséget megad a fegyverek eljuttatásában.

Pekin szerint a dzsihadisták olyan fegyverekhez jutottak amik fiktív katari cégeken keresztül jutott el olyan török cégekhez amik Erdogan pártjának az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) holdudvarába tartozik.

A nyugalmazott tábornok szerint a török titkosszolgálat teljesen Erdogan pártjának van alárendelve, és nem az rszág érdekeit nézik szem előtt. Pekin szerint több feljelentés is érkezett az AKP-hoz köthető cégek ellen mert gyanús fegyvervásárlási üzleteket bonyolítanak, de idáig egy cég után se vizsgálódott semmilyen állami szerv.
(Orientalista.hu) – Sinoda (judicialwatch.org, alalam.ir)

Bevándorlásügyi problematika: alternatívát jelentünk!

Európai Unió által centralizált liberális hegemónia, pro és kontra mentén pártpolitikai csatározások (persze politikailag korrekt keretek között), felfigyelt közhangulat jellemzi a nagypolitikában jelenlévő bevándorlásügyi diskurzus körülményeit. Ki így, ki úgy értelmezi és mérlegeli a lehetséges következményeket. Vannak, akik magyarul beszélni képtelen külföldiek társaságában tüntetnek Budapesten államilag finanszírozott szociális lakásokért a bevándorlók részére, s vannak, akik éreztetik öntudatukat és következetességüket az efféle bevándorlás negatív következményeit előrelátva. Előbbiek egyszerűen őrült módjára emelik fel hangjukat a liberális érvek mellett, így biztosítva, hogy saját vérünk elfogyjon a következő évtizedekben valószínűsíthetően bekövetkező drasztikus népességcsökkenés által. Kicsit megközelítem most jobban ezt a kérdést, hogy mi fog következni abban a valószínű esetben, ha a liberalizmus hegemóniája ránk ereszti azt a „guillotine-t”, amit mi csendes genocídiumnak hívunk.

Volt egy videó az elmúlt években, biztos a tisztelt olvasók közül is többen látták az „Európa 2029-ben” című alkotást a Youtube-on.(Előző bevándorlással foglalkozó cikkünkben közöltük – szerk) Egy nemzetét szívből szerető, népét óvó szemekkel féltő európai számára félelmet okozhat a látványos megjelenítése olyan képeknek, ahol Európa nincs többé, inkább Eurábia. A videó megjelenésekor a benne közölt adatok a valóságot reprezentálták, miszerint a nyugat-európai muzulmán lakosság drasztikusan növekszik, míg az Európában őshonos nemzetek fordított arányosságban csökkennek. Ez ma sem változott, sőt a helyzet még rosszabb. Jelenleg Hollandia ötöde bevándorló – és bizony bevándorló alatt most ne kelet-európai migránsokat értsünk, hanem az Ázsiából és Afrikából érkező, más intelligenciával, fizikai és morális adottságokkal rendelkező, teljesen más kultúrkörben szocializálódott tömegeket értsük. A más fokú intelligencia örökletes (aki kételkedik, ajánlom Dr. David Duke publikált műveit), a kultúrkör szocializációja meg rátesz egy lapáttal a különbségekre. A németek születési rátája 1,36, ami azt jelenti, hogy bőven a 2,1-es népfenntartó számadat alatt vannak – és persze a 8,1-es átlagos rátával rendelkező muzulmán lakosság több millió főt tesz ki Németországban. Évtizedek kérdése és vagy csendben a népességcsökkenésünk, vagy ezen bevándorlók tömegeinek hegemónia utáni olykor-olykor felcsattanó igénye visz minket pusztulásba. Ha ez elmúlt hetekben a francia liberálisok pacifikus meghunyászkodása és támogatása mellett a muzulmán kisebbség olyan nyomást tudott gyakorolni Franciaország jogrendszerére, hogy Krisztus Keresztjét nyilvános helyről levették, akkor miért is és hol állnának meg? A kérdés természetesen költői. Emlékszünk ugyebár a nemrégiben a marylandi Baltimoreban történt fekete lázongásokra, vagy az évekkel ezelőtti, hasonló tartalmú londoni esetre? Emlékszünk. Magyarországra 2014-ben 42 775 menedékkérelem érkezett hasonló tömegek részéről, miközben a magyar lakosság évente megközelítőleg 30 000 fővel csökken. Most próbáljuk meg következmények alapján tekinteni a helyzetet, és merjük azt mondani, hogy évtizedek múltán ebben a tendenciában Európa esetleg a multikulturális gyönyör és a béke világa lesz. Hát nem akarunk hazudni magunknak, ugye?

Ezek csupán apró foltok, melyek talán képesek reprezentálni azt a valóságot, melyet most átélünk vagy átélhetünk. Magyarországon még nem olyan erőteljesen, mint nyugatabbra, de fokozódik folyamatosan. A main stream politikai megnyilvánulásokban, aki minimálisan feszegetni meri a bevándorlás kapcsán a politikailag korrekt keretet, az is csupán addig jut el, hogy az Európai Unió által kreált kvóta-rendszer nem megfelelő. Mikor persze kapják a kontraválaszt, hogy például állítólag „a magyar társadalom mindig is multikulturális volt”, már nem mer senki semmit reflektálni. Nem merik, mert ez az a pont, amikor előjön a rassz kérdése. Bizony, most polgárpukkasztó módra, de ki kell jelentenünk: a magyar társadalom valóban, mindig is kevert volt a környező népek által (svábok, tótok, horvátok, stb.), de azok a népcsoportok azonosak kulturálisan, és az európai rassz szintjén is egy teremtett közösséget alkotunk. Ebből következik, hogy nincsen olyan eget rengető morális különbség, amely akkora mértékű feszültséget tudna kiváltani, mint amit a különböző kontinensekről érkező migránsok okoznak, vagy fognak okozni. Valószínűsítem, hogy a liberális olvasók számára az előző sorok már kiverték a biztosítékot, messze elhagytam a politikailag korrekt máz általuk csodálatosnak vélt sajátosságát. Nem akarok és nem is fogok beolvadni ebbe a „meddig merünk elmenni, de van egy univerzális retorikai határ” játékba, tényeket kell közölnünk és tényeket is közlünk.

A cikk terjedelme igencsak bőségesre sikeredhetne az adatok halmozásával, de serkenteni szeretném a tisztelt olvasókat, hogy ne legyenek restek kutatni a témában – meglepő tényeket fognak találni. Tehát leszögezzük, hogy a tömeges bevándorlás erőszakos katasztrófához vezethet, a liberalizmus pedig bűnös abban, hogy serkenti ezeket a folyamatokat. Mi, akik a keresztény erkölcsi rend által átitatott, nemzetben gondolkodó és ősi értékeken, hagyományokon felépülő Európa utolsó védelmezői vagyunk, az európai rassz, kultúra és örökség, az anyaföldek túlélése érdekében kollektíven hadat kell üzenjünk a dekadenciát okozó liberalizmusnak. Ezt ne úgy értsük, mint a rendszerben mozgó nemzeti radikális, akinek szíve tisztasága kétségtelen, de a rendszert élteti politikailag korrekt perspektívájával, hanem úgy értsük és érezzük ezt a hadüzenetet, mint egy hungarista. Aki rassztudatával és mély erkölcsi iránymutatásával alá akarja ásni ezt a végveszélyt okozó tendenciát. Lássuk meg, hogy itt van elrejtve a kulcs, ebben a politikai filozófiában. Reakciót kell okoznunk a társadalomban, egyrészt, mert csak mi vagyunk elég elszántak és képesek véghezvinni ezt a küzdelmet és azért, mert kötelességünk megtenni bármit, amit megtudunk tenni. A bevándorlás kérdésében az igazi megoldás, az igazi alternatíva tehát a tények közlésében és a realitások mentén keresendő, melyet mi bátran és harcias szívvel a társadalom színe elé tárunk. Ha felismertük, hogy alternatívát jelentünk, a következő lépés annak a felismerése, hogy egységbe kovácsolódva ott is hangot adhatunk a nemzetmentő-hadműveletünknek, amit nagypolitikai szférának, esetleg main stream politikai életnek nevezünk. Akarjunk, cselekedjünk, frissüljünk fel, merítsünk új lendületet – és professzionalizálódjunk.

A cikk – a gondolat – folytatása hamarosan!
Lengyel Balázs

Nemkívánatossá nyilvánítják Soros György alkalmazottait

Vlagyimir Putyin orosz államfő aláírta azt a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy nemkívánatossá nyilvánítsanak külföldi és nemzetközi nem-kormányzati szervezeteket, és ezzel végleg elvágják a Soros György féle “nyílt társadalom” ideológiát képviselő, külföldről irányított kormányellenes csoportok működését.

Az Oroszországban működő álcivil szervezetek a továbbiakban hivatalosan is “nemkívánatos” kategóriába sorolhatóak; a törvény szövege szerint bármely külföldi vagy nemzetközi nem-kormányzati szervezetet “Oroszországban nemkívánatossá” nyilváníthatnak, melynek tevékenysége fenyegeti az állam biztonságát és stabilitását. Tehát nem hagynak nyitva kiskapukat, nincs előre meghatározott jogsértések listája, aminek megkerülésével tovább működhetnének; elég állambiztonsági indokra hivatkozni, és a nemkívánatos szervezet működése egyik napról a másikra ellehetetleníthető.

Az új törvény alapján, amennyiben egy “civil” szervezetet nemkívánatossá nyilvánítanak, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott szervezet nem terjeszthet információt a médián keresztül. Ha egy “civil” szervezetet nemkívánatossá nyilvánítanak, az megakadályozza, hogy a csoport sajtónyilvánossághoz jusson, vagyis a tiltást követően képviselőik nem nyilatkozhatnak semmilyen sajtóorgánumban, és nem üzemeltethetnek saját médiafelületet. Az új törvény emellett nyitva hagyja a lehetőséget arra is, hogy a kormány ne a szervezet egészét tiltsa be, hanem mindössze egy konkrét projektet, ami valamilyen szempontból fenyegetést jelent az állambiztonságra.

A törvény szerint a külföldi vagy nemzetközi nem-kormányzati szervezetek nemkívánatossá nyilvánításáról az államügyész dönt, a külügyminisztériummal folytatott egyeztetés alapján. Az Igazságügyi Minisztérium a nemkívánatos szervezetek listáját folyamatosan publikálni fogja saját weboldalán, így az egy folyamatosan frissülő feketelistaként nyilvánosan hozzáférhető lesz. Ez a lista emellett érdekes anyag lesz a kelet-európai és balkáni országok számára is; az Oroszországban nemkívánatossá nyilvánított álcivil szervezetek azon egyesületek, alapítványok stb. listája, melyek valóban nyugati ellenőrzés alatt állnak, a velük együttműködő csoportok betiltása kelet-európai országokban is ajánlott.

A nemkívánatos kategóriába sorolás emellett a szervezet Oroszországban tárolt vagyonának befagyasztását is jelenti; tiltás esetén gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra megakadályozza, hogy a szervezet az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyása nélkül bármilyen tranzakciót folytasson, legyen szó akár átutalásról, akár készpénzben fizetésről.

A törvény emellett külön kitételt tartalmaz a valódi civilek számára. A Soros György féle álcivil szervezeteknek ugyanis többnyire az irányítása van nyugati kézben, tagságuk nagy része valódi civil; megvezetett állampolgár, akit – tudtán kívül – idegen országok eszközként használnak fel egy-egy kormány eltávolítására. A folyamatosan frissülő feketelista így egy ajánlás is lesz; jelezni fogja, melyek azok a szervezetek, melyek nem valós állampolgári önszerveződést jelentenek, hanem idegen érdekeket szolgálnak.

A törvény emiatt nem csak magát a civil szervezetet, hanem az abban résztvevő civilek bírságolását is lehetővé teszi. Miután az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozza a nemkívánatos szervezetek listáját, azok tagsága az értesítés ellenére, vagyis szándékosan vesz részt idegen országok érdekeinek képviseletében. Ilyen esetben magánszemélyekre 27-80 ezer forintnak megfelelő pénzbírságot szabhatnak ki. Hivatalnok érintettsége esetén ez az összeg 110-280 ezer, jogi személyek esetében 280-550 ezer forintnak megfelelő pénzbírságot jelent. Mivel a külföldről mozgatott álcivil csoportok aktivistáinak nagy része maga is megtévesztés áldozatává vált (emiatt vett részt az aktivista csoportban), a bírság alól mentesülni lehet, ha a jogsértést elkövető személy megbánást tanúsít, és felhagy a nemkívánatossá nyilvánított civil szervezet tevékenységeiben részvétellel.

http://hidfo.ru/2015/05/nemkivanatossa-nyilvanitjak-soros-gyorgy-alkalmazottait/

A Borzalmak megszűntek Hazánkban (?)

A bankok által kifosztott adósok számára sorsdöntő, – mellékletben olvasható – alkotmánybírósági határozatot hozott az Alkotmánybíróság 11/2015. (V.14.) számú AB Határozatával.
Az előzmények úgy kezdődtek, hogy a Kúria 2014. június 16-i 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozata első pontjának 3. bekezdésében kimondta azt, hogy
“Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”
Majd ehhez képest 18 nap múlva – 2014. július 4-én – minden parlamenti pártnak minden jelenlévő országgyűlési képviselője megszavazta XXXVIII. sz. törvényt – később pedig ennek végrehajtására a XL. számú és LXXVII számú törvényt – mely törvényekre hivatkozással véglegesíteni szándékoztak az adósoknak bankok által történt kifosztását, illetve egy új szerződésnek törvény általi létrehozásával akarták az adósok kifosztását a jövőre nézve fokozni.
Amennyiben a törvényt megszavazóknak terve sikerült volna, akkor a mellékletben látható OTP-s tervnek megfelelően 2016. októberétől a tőketörlesztés követelése folytán a jelenlegi törlesztési összeget 80 %-kal emelve kellett volna az adósoknak a havi törlesztési összeget fizetni, illetve a fenti törvények alapján megengedett 6,36 %-os Nemzeti Banki jegybanki alapkamat emelésre tekintettel két év múlva már további 50 %-kal emelt törlesztő részletet igyekeztek volna a bankok kipréselni az adósokból.
Jelenlegi 100.000.-Ft. egységnyi havi törlesztő részlet helyett ekként szándékoltak két év mulva 270.000.-Ft. havi törlesztő részletet rákényszeríteni az adósokra a törvényhozók.
Azzal fenyegetve őket, hogy ha nem fizetnek, akkor végrehajtási eljárás eredményeként minden végrehajtható vagyontárgyukat elveszik az adósoknak, és életük végéig kergetik őket azért, hogy bármi jövedelmük, vagy vagyontárgyuk lesz, a végrehajtó utoléri őket.
Ennek a július 4-i tervnek megvalósítása érdekében a hatalmon lévők a bankokkal folyamatos egyeztetésben voltak úgy, hogy az adósokat soha meg nem hallgatták, a törvény alapján kifejezetten kizárták őket még a mondvacsinált, állam-bank közötti peres eljárásokban is. Olyan bírósági eljárásokban, melyekben egyébként a bíróság ténylegesen az adósok sorsáról volt hivatott dönteni.
——————————-
Tudatában lehetett 2014. július 4-én minden magyar parlamenti pártnak minden jelen lévő országgyűlési képviselője annak, hogy a magyar emberek banki kifosztását véglegesítő és mértékét növelő törvényhozási eljárásuk erkölcstelen, jogtalan és az európai uniós joggal ellentétes tevékenység, ezért a törvényben meghatározták azt is, hogy a kifosztott emberek egyúttal jogfosztottakká is váljanak azáltal, hogy a kölcsönszerződések bírósági vizsgálatát olyképpen nehezítsék, hogy ténylegesen lehetetlenné tegyék.
Előbb ennek érdekében a XL. számú törvényben rendelkeztek a perlés nehezítés körülményeiről, de alig két hónap múlva rájöttek arra, hogy ez nem eléggé nehéz feltétel a perelni szándékozó adósok számára, és a LXXVII. törvényben már sikerült nekik a perléshez szükséges teljesíthetetlen törvényi feltétel megalkotása.
================
Visszatérve az Alkotmánybíróságnak 11/2015. (V.14.) AB Határozatára, a 2/2014. számú Kúriai Polgári Jogegységi határozattal kapcsolatosan többek között az alábbiakat tartalmazza:
[38] 4.2. A PJE határozat 1. pontjának második és harmadik bekezdése akként fogalmaz, hogy „[e] rendelkezés [ti: hogy az árfolyamkockázatot – kedvezőbb kamatmérték ellenében – a fogyasztó viseli] tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.
[39] Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”
Illetve az Európai Uniós joggal kapcsolatosan a következőket rögzíti:
[41] Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Társulási Megállapodás, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás folytán a szerződések túlnyomó részének megkötésekor Magyarországon is irányadóak voltak a fogyasztókkal kö- tött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK Tanácsi Irányelv rendelkezései.
[42] Az Irányelv 5. cikke értelmében az olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamenynyi feltétel, vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak és érthetőnek kell lenniük. Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.
Ily módon mutatott irányt az Alkotmánybíróság minden Nemzeti Bíróság – közjegyző – számára ahhoz, hogy döntéshozatal esetén a nemzeti jogszabályokat éppen úgy figyelembe kell venni, mint az Európai Uniós jogszabályokat azzal, hogy az Uniós jogszabályok elsődlegesek.
A most idézett Alkotmánybírósági határozati rendelkezések alapján pedig indokolt az Alkotmánybíróság által vizsgálat 2/2014. számú Kúriai Jogegységi Döntés 1. pontjának indokolásának alábbi mondatait alaposabban értelmezni:
“Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.”
“Előfordulhatott ugyanis, hogy a szerződés egyértelmű megfogalmazása, a megfelelő tartalmú kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az általa viselendő árfolyamkockázat nem valós, annak nincs reális valószínűsége, vagy az bizonyos mértékben korlátozott (van egy maximuma). Ez a helyzet akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”
Az árfolyamváltozásból származó terhek viselésének problémája ezáltal eldőlt. A nemzeti jogalkotás – Alkotmánybírósági határozat – és Európai Uniós jogalkotás alapján egyértelműen megállapítható az, hogy abban az esetben, amikor foglalkoztak a bankok az általuk készített szerződések aláírásakor azzal, hogy kockázatfeltáró nyilatkozatot átadjanak az adósok részére, soha tisztességes – érvényes – okiratot az adósok részére nem biztosítottak.
Ahelyett, hogy a felső határ nélküli árfolyamváltozásról tettek volna tájékoztatást, a következőket közölték:
„Az árfolyamváltozás hatására változhat, kedvezőtlen esetben akár jelentős mértékben megnövekedhet mind a tőketartozás, mind a törlesztő részletek forintban számított összege”
Eszerint tudták azt a bankok – tudniuk kellett -, hogy a „jelentős mértékben” kifejezés a kockázatfeltáró nyilatkozatukban a következőt jelentik:
Ptk 132. §-hoz: ”a Ptk. 130. §-a méltányos összegű találódíjról szól, ezzel szemben a Ptk. 132. §-a a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra utal. Utóbbi esetben ugyanis nyilvánvalóan jelentős értékű tárgyról van szó, amely az állam tulajdonába kerül. Indokolt tehát, hogy az állam ezért megfelelő és a dolog értékéhez viszonyuló találó díjat fizessen, amely adott esetben akár az érték 1/3 része is lehet.”
Azaz tudták azt, hogy nem a nemzeti és európai jogalkotás alapján megkövetelt korlátlanságot jelenti a „jelentős” kifejezés, hanem mindösszesen legfeljebb olyan 1/3-a mértéket, melyet pontosan a bíróság jogosult megállapítani a szerződésnek árfolyam változási okirata ismeretében.
——————————————
Valamint a július 4-i törvényt elfogadó minden parlamenti frakciónak minden jelenlévő országgyűlési képviselője tudta azt, hogy fentiek szerint akár a nemzeti joghoz igazodó 2/2014. PJE, akár az Európai Unió 93/13. sz, Irányelve szerint tisztességtelen kockázatfeltáró nyilatkozat alapján hárítják az adósokra az árfolyamváltozásból fakadó terheket. De sem őket, sem később a Matolcsy féle nemzetinek mondott bankot nem izgatta az, hogy bírósági eljárás nélkül, vitatható tartalommal erőltetik az adósokra az árfolyamváltozásból eredő terheket.
Erre tekintettel sem az „elszámolás”nak, sem a „forintosítás”-nak nevezett alaptalan szörnyűség az adósok számára semmit nem jelent. Fölöslegesen kidobott forint milliárdok elköltése után ott vagyunk az elszámolással, ahol a part szakad. Sehol.
Előbb talán lett volna szíves akár a bank, akár bárki más a bíróságot megkérdezni arról, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatot minden egyes kölcsönszerződésnél miként kell értelmezni akkor, ha egyáltalán ezt a bankok átadták az adósoknak, majd ezt követően a bíróság dönthette volna el azt, hogy a milyen összegű tartozás jár a bankoknak akkor, ha egyáltalán jár nekik valamilyen összeg.
Ezért volt tehát sorsdöntő a 11/2015. számu Alkotmánybírósági határozat. Ennek meghozatalától kezdve akár a nemzeti, akár az Európai jogszabályok alapján nyugodtan szemétdombra dobható a 2014. évi XXXVIII. számu törvény és járulékos törvényei rendelkezései.
====================
Természetesen másfajta, és szintén kizárólag bíróság által vizsgálható problémája is van elszámolás esetén a kölcsönszerződésnek.
Éspedig többek között az, hogy mivel változó kamatozású, devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződést kötöttek az adósok a bankokkal, és ezekre a szerződésekre vonatkozóan 2006-ban és 2008-ban is a Nemzeti Bank valamint PSZÁF azt közölte, hogy az irányadó – többnyire svájci frank – deviza jegybanki alapkamat változásától is függ az adósok által fizetendő törlesztő részlet mértéke.
Azt is közölte a Nemzeti Bank és a PSZÁF közösen, hogy százalékpontonként 9 %-os törlesztő részlet változás következik be alapkamat változás esetén. És azt is tudjuk, hogy ennek alapján Lengyelországban tisztességes államvezetés és banki tevékenység mellett éppen fele mértékű ügyleti kamat után fizetik 2009-től a törlesztő részletet azonos tartalmú kölcsönszerződés esetén a lengyelek, mint 6 év óta a magyarok.
Ebből következően tehát 2009-től éppen kétszeresét fizetik csupán ennek alapján a magyar adósok annak az összegnek, ami ténylegesen a bankoknak más körülmények figyelmen kívűl hagyása esetén járt volna.
—————————–
De volt más körülmény is. Éspedig a 93/13. számu EGK Irányelv rendelkezéseiből fakadó azon körülmény, hogy a bíróságnak az előtte lévő iratok alapján hivatalból a felek megkérdezése nélkül kell vizsgálni a tisztességtelen és ennél fogva érvénytelen szerződési feltételeket. Majd az így megállapított szerződési feltételek után a bankok részére az adósoktól ellenszolgáltatás nem jár. A Fővárosi Ítélőtábla végzése alapján OTP-vel kötött kölcsönszerződés esetén 18 pontban foglalható össze az ilyen, bankok által ellenszolgáltatást követelt, de ténylegesen az adósoktól jogtalanul behajtott tisztességtelen – érvénytelen – szerződési feltétel.
====================
Fenti ismertetés összegzéseként megállapítható az, hogy nincs az az ember, aki az irányadó Európai Uniós jogi rendelkezések kötelező betartása esetén bírósági eljárás nélkül meg tudná állapítani azt, hogy az adósok mennyivel tartoznak a bankoknak a devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések esetén akkor, ha egyáltalán tartoznak.
Valamint az is könnyen belátható a 11/2015. Alkotmánybírósági határozattal megerősített 2/2014. számú Kúriai jogegységi határozat alapján, hogy bíróság előtt a bankok kifosztásának véglegesítésére szolgáló 2014. évi XXXVIII. tv. és ehhez kapcsolódó törvények szerinti elszámolásra, forintosításra nincs mód az Európai Uniós rendelkezésekbe ütközések folytán.
Valamint közel két hónap óta azt is tudjuk, hogy panaszbeadványom alapján az Európai Bizottság által elrendelt panaszeljárásban kifogásoltak szerint nincs módja a bankok fosztogatását leplező hatalomnak Országgyűlési képviselői, Köztársasági Elnöki segítséggel az adósok általi, kölcsönszerződések részbeni érvénytelensége iránti pereket akadályozni. Azokat a pereket, melyekben a bíróságoknak hivatalból kötelező a szerződések teljes körű, tisztességtelen szerződési feltételek feltárása.
Mindezek ismeretében egyet lehet tanácsolni az adósoknak. Azt, hogy pontosan annyit fizessenek, amennyit a szerződés megkötésekor az első törlesztő részlet fizetéseként vállaltak. Lehet az, hogy a bírósági vizsgálat után indítható elszámolási perben a bíróság nagyobb, lehet, hogy kisebb összegű törlesztő részletet állapít meg. A bíróságnak jogerős döntéséig ezt nem lehet tudni.
De azt lehet tudni, hogy a bíróságoknak a teljes körű vizsgálattal járó pere, majd a bankok által indítandó bírósági eljárás évekig fog tartani.

Nyugodtan emelgethetik a bankok akár tőketörlesztés miatt, akár más oknál fogva a törlesztő részletét az adósoknak, egy fokkal nem indokoltabb követelőzésük, mint az az adósi álláspont, hogy a bírósági vizsgálat nélkül csak annyit fizet, amennyit a szerződésük megkötésekor vállaltak. Vagy még annyit sem indokolt, hiszen túlfizetésben van a banki jogtalan követelések megfizetése folytán.
Az Európai Bizottsági panaszeljárásoknak mellékletben olvasható menete folytán meggyőződésem az, hogy két-három évig az is eltart a magyar hatalom ellenállása esetén.
Meggyőződésem az is, hogy az adósok által indított részleges érvénytelenségi perek sem folytatódnak le az Európai Bíróság újbóli megkeresése nélkül, és ezáltal a két éves időtartammal együtt akár három-négy év is eltelik. És ez esetben a bankok követelőzései miatt indítandó pereik megkezdéséig 5-6 év telhet el..
Hiszen a banki követelőzések előkérdése a fenti eljárások lefolytatása.
Addig pedig javaslom azt, hogy változatlanul azt az összeget fizessék havonta az adósok, amit a szerződés megkötésekor vállaltak, de természetesen amennyiben módjuk van rá, tartalékoljanak a bankok által indítandó pereknek esetleges kedvezőtlen eredményére számítva.
A bankoknak előre meg nem jósolható mértékű ellenállására pedig számítani kell a jogtalanul behajtott pénzek megtartása végett. Lesz itt minden. Fenyegetőzés, ígérgetés, percenkénti félrevezető sajtótájékoztatás.
Nem fogják hagyni azt, hogy az Országgyűlési képviselők, Köztársasági Elnök segítségével már a markukban érezhető jogtalan több ezer milliárd forinttól elessenek.
Az pedig már minden adósnak egyenként a dolga, hogy ez ellen a nyomás ellen miként tudnak ellenállni.
———————————-
Közjegyzői segítséggel történő végrehajtási eljárástól azért nem tartok, mert a 11/2015 (V.14.) AB Határozat a közjegyzőkre is vonatkozik, és eszerint immár nyilvánvalóan törvénysértően járnak el a közjegyzők akkor, ha a kockázatfeltáró nyilatkozatnak bírósági vizsgálata nélkül kiállított ténytanúsítvány alapján kiadják a közjegyzők a közjegyzői záradékot.
Sőt a folyamatban lévő végrehajtási eljárások megszüntetésére számítok az esetben amennyiben a még be nem fejezett végrehajtások adósai a végrehajtási záradék törlését a közjegyzőtől kérik, majd ennek a törlési kérelemnek elutasítása esetén fellebbeznek az adósok az illetékes Törvényszék felé.
Ami a szerződés kötéskori törlesztő részlet fizetése miatti banki ellenállást illeti, számíthatunk arra, hogy a bankok a szerződést felmondják azzal a szándékkal, hogy ezt követően pereljék az adósokat. Felmondás esetén az adósoknak nem indokolt egyetlen forintot a bankok felé fizetni azért, mert a bank felmondás esetén a szerződést fenntartani nem akarja. Ellenben otthon fokozattan indokolt az adósoknak félretenni azt a pénzt, amit így a bankoknak nem küldenek.
A bankoknak adósok tartozására hivatkozó perben az adósok részéről indokoltnak tartom az adósok által viszontkeresetet előterjeszteni két irányban.
Részben azért, mert a bankok jogellenes magatartása miatt az adósok életminősége romlása folytán kártérítési igény előterjesztése indokolt, részben azért, mert a bankok a hitelképesség vizsgálatát a szerződés megkötése előtt szabályszerűen nem végezték el, és emiatt a jelzálogjogok törlését, kezesi szerződések érvénytelenségének megállapítását célszerű előterjeszteni.
Ellenkérelemként pedig mindent adjanak elő, amit az adósok saját érdekükben fel tudnak hozni.
Csak egyet kérek. Ész nélkül ne hivatkozzanak a deviza hiányra, nem létére, vagy arra, hogy a szerződés nem érvényes. Utóbbi esetben az adósok által kifizetett kamatok elvesznek még akkor is, ha tudom, hogy jogászok egy része a mai napig ilyen problémákra is hivatkozik.
Őket én az adósok árulóinak tartom ugyanúgy, mint azokat, akik a Nemzeti Bank 200 millió forintján osztoztak.
———————————–
Arra számítok, hogy most hosszú évekig emberi módon élhetnek mindazok, akiket éveken keresztül jogtalanul a bankok a hatalom segítségével sanyargattak.
Természetesen ezt követően eljön majd az igazság pillanata, és a bankok által indítandó perek szintén hosszu évek alatt dönthetők el szakértő bevonásával akár a bank, akár az adós javára.
De a mai naptól számítva addig akár 8-10 év eltelik. A szakértőt pedig a perben a felperesnek – banknak – illik fizetni.
Addig pedig az adósnak mindenképpen nyugta lesz.
Egyébként hajszálon múlt szerintem több millió tisztességes magyar ember élete. Két hónappal ezelőtt még a bankok érdekében tevékenykedő hatalom szorítása elviselhetetlennek tűnt.
Sokszor arra gondolok, hogy talán a Jóisten akarta úgy, hogy ne legyenek földönfutók a magyarok milliói.
————————-
Siófokon 2015. május 24-én – (Pünkösd Vasárnapján) –
Léhmann György

Egy város, ahol mindenki dolgozik, nincs rendőrség és a fizetés 1200 Euró

A demokratikus szocializmus „utópiájának” felel meg az a spanyol városka, ahol gyakorlatilag nincs rendőrség, nincs bűnözés és munkanélküliség.

A Dél-Spanyolországban, Andalúziában található Marinaleda település virágzik, hisz itt nincs munkanélküliség a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek köszönhetően.

Ennek a spanyol városkának arculata megkülönböztethetetlen a régió többi hasonló településétől. A festői szépségű Campina völgyében található a környező vidék, hullámzó zöld dombjai, mérföldnyi olívaültetvények és aranyló búzamezők közt, ameddig a szem ellát. A városka szép, nyugodt, teljesen tipikus andalúz település Spanyolország legszegényebb déli tartományában.

Egyben ez egy demokratikus, antikapitalista település, ahol a polgármester aktívan bátorít a "bolti lopásra". A 2008-as pénzügyi válság kezdete óta lett Marinaleda híres – illetve a hely maga útját járó polgármestere, Juan Manuel Sanchez Gordillo, aki kiérdemelte a „Spanyol Robin Hood” nevet, miután tavaly augusztusban megszervezett és kivitelezett jó néhány portyát a környékbeli szupermarketeken, közvetlenül a legszegényebbek javára. Alapvető élelmiszereket, mint olajat, rizst és babot pakolt bevásárlókocsikba és egyszerűen kitolta őket a boltból, egyenesen a helyi élelmiszer-bankba, hogy megsegítse vele a szegényeket, miközben a tehetetlen pénztárosok csak néztek, s néhányuk sírva is fakadt. Az esemény után Gordillo, aki 1979 óta demokratikusan megválasztott polgármester, egy interjúban elmondta, hogy ez nem lopás volt, hanem egy erőszakmentes engedetlenségi akció.

„Vannak családok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egyenek” érvelt, ez pedig a 21. században abszolút szégyen. Az étel jog, és nem olyasmi, amivel spekulálni lehet.”

Egyedül ebben a tartományban 690.000 üres telek található, a banki lefoglalások miatt. De nem így Marinaledában, mivel Gordillonak volt egy megoldása erre: bárki, aki saját házat akar építeni, megteheti azt ingyen. Az anyagokat és a képzett munkaerőt a városháza biztosítja, és a nagylelkű 192 négyzetméteres alapterület azt jelenti, hogy az otthonok igen tágasak. A családoknak azután mindössze havi 15 eurót (kb 19 dollárt) kell fizetniük egész életük során, azzal a szerződéses kikötéssel, hogy az ingatlant nem adhatják el saját hasznukra.

Andalúziában a munkanélküliség jelenleg 37%-os (a fiatalok körében ez a szám 55%), de a 2700 lelket számláló Marinaledában teljes a foglalkoztatottság, hála a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek, ahol a dolgozók egyenlő bért, 1200 eurót (kb. 1600 dollárt) kapnak havonta. Egy olyan régióban, ahol három emberből egy munkanélküli, ez azért nem alulértékelhető teljesítmény!

„Újra kell gondolnunk az értékeinket, a fogyasztói társadalmat, a pénz értékének helyét, az önzőséget és az individualizmust.” – jegyzi meg Gordillo. „Marinaleda egy aprócska példa, de mi ki szeretnénk terjeszteni ezt a tapasztalatot az egész világra.

”Forrás: Live Travel Enjoy via The Open Mind."

Donbasszi helyzet

Tegnap este a Perevalszk-Luganszk közötti úton, Mihajlovka falu közelében eddig ismeretlen támadók rajtaütöttek Alekszej Mozgovoj brigádparancsnok három autóból álló konvoján, és megölték a parancsnokot, valamint hat másik személyt.

A merénylet tegnap kora este, fél hatkor egy aláaknázott útszakaszon történt. Az aknákat távirányítással robbantották fel az autók érkeztekor, majd az út két oldalán lesben álló elkövetők a mozgásképtelen járművekre nagy kaliberű automata fegyverekkel tüzet nyitottak.

A legendás “Prizrak” brigád parancsnokának és a kíséretében lévő hat másik személynek-köztük Anna Aszejeva sajtótisztnek-esélye nem volt még pisztoly után sem nyúlni.

Alekszej Mozgovoj parancsnok ellen az idei esztendő során ez már a második merénylet volt. Most sikerült.

A helyzetet ismerők a merénylet lehetséges okai között megemlítik Igor Plotnyickij LNR elnök, és a brigádparancsok közötti ellentéteket, mint a merénylet lehetséges okát.

A “Prizrak” Brigád parancsnokhelyettese Alekszej Markov első nyilatkozatában a kijevi junta egyik diverzánsosztagának műveként minősítette a merényletet, és felszólított, hogy a nyomozás lezártáig a megnyilatkozók kerüljék a különböző összeesküvés elméletek és rémhírek terjesztését.

Szergej Gorenyko a Luganszki Népköztársaság helyettes főügyésze a merénylet kapcsán a nyomozás azonnali megkezdését jelentette be Luganszkban az este.

Alekszej Mozgovoj és brigádja a “Prizrak” részt vett a debalcevoi katlan sikeres fölszámolásában. Ezt követően neve fölkerült az USA-EU szankciós listájára.

A Bal-Rad Alekszej Mozgovoj brigádparancsnok és társainak halála miatt részvétét fejezi ki az áldozatok családtagjainak és harcostársainak, valamint a Luganszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság kormányainak, fegyveres erőinek, és a szabadságharcát vívó Donbassz népének.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/24/a-masodik-mar-sikerult/


Donbasszban majdnem a Mozgovoj ellen elkövetett akcióval egyidejűleg egy másik-meglehetősen súlyos inciden történt Gorlovka és Majorszk között.

A minszki megállapodás betartását ellenőrző nemzetközi csoport orosz ellenőreinek autójára-amely jól láthatóan viselte a megkülönböztető jelzést-a valcmanista latrok tüzet nyitottak.

Az autóban utazott Alekszandr Lencov orosz vezérezredes is, valamint az ellenőrző csoport két orosz tisztje.

A járművet több találat érte, és mozgásképtelenné vált. Az utasok nem sebesültek, ám az incidens a maga kategóriájában a legsúlyosabb volt a “Minszk 2.0″ megállapodás életbe lépése óta.

Sztanyica Luhanszkánál nő a feszültség. A helyi embereket sem engedi fel továbbra sem a Szeverodonyec-hídjára a valcmanista horda. A gazdák nem tudják megközelíteni a folyón túl lévő földjeiket. Hiába szántottak-vetettek az Oroszországból kapott segitségnek köszönhetően, a növényzet gondozás híján pusztulásnak indul.

Mára virradóan egyébként a luganszki frontszakaszon csak Szcsasztyje-környékéről érkezett hír tüzérségi párbajról.

A donyecki szakaszon Avgyejevka tönkrevert latortüzérsége kezd felépülni. Az este folyamán Gorlovkát terrorizálták.

Marinyka martalócai viszont Gorlovka északi peremvidékét ágyúzták. Egy üzemre mintegy hatvan gránátot lőttek ki. A hatás nem is maradt el. Ma reggel az üzem sűrű fekete füsttel ég.

Mindezeket leszámítva, Donbasszban viszonylagos csend honol a frontokon. Ez persze nem jelenti azt, hogy a valcmanista latorhorda tüzérsége békén hagyná a megszokott célterületeit.


https://balrad.wordpress.com/2015/05/24/donbasszi-helyzet-2/