Konstantin Kisin: Gratulálunk: megérkezett a multipoláris világ – és vele a káosz

Konstantin Kisin szerint a Nyugat által évek óta hangoztatott „multipoláris világrend” nem felszabadulást, hanem nagyobb instabilitást és erőszakot hoz. Érvelése szerint három csoport ünnepelte ezt az átalakulást: a „woke” baloldal, az amerikai gyökerű izolacionisták és mindenekelőtt a Nyugattal ellenséges hatalmak. Míg az első kettő idealista vagy befelé forduló okokból, addig az utóbbiak tudatos geopolitikai stratégiából. 
Kisin a progresszív baloldal világszemléletét a belpolitikai „társadalmi igazságosság” globális kivetítésének tartja: a Nyugat sikereit szerintük kizárólag kizsákmányolás, gyarmatosítás és rasszizmus magyarázza, ezért az amerikai dominancia meggyengítése morális kötelesség. Az izolacionisták ezzel szemben a költséges és sokszor kudarcos külföldi beavatkozások – Vietnam, Afganisztán, Irak – után fordultak el a globális szerepvállalástól, ám Kisin szerint ez figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok jóléte és biztonsága szorosan összefügg a világrend fenntartásával. 
Állítása szerint az amerikai hegemónia visszaszorulása hatalmi vákuumot teremtett, amit Oroszország, Kína és más szereplők töltenek ki. Az ukrajnai háború, az október 7-i terrortámadás és Tajvan növekvő fenyegetettsége mind ennek a geopolitikai átrendeződésnek a jelei. A nemzetközi jog Kisin szerint csak addig működött, amíg az Egyesült Államok hajlandó volt kikényszeríteni. 
Különösen élesen bírálja Európát és Nagy-Britanniát: a hadseregek leépítését, az ipar lezüllesztését, az energiapolitikai önsorsrontást és a társadalmi kohéziót gyengítő tömeges bevándorlást. Példaként említi Németország orosz energiafüggőségét és Nagy-Britannia két évtizedes gazdasági stagnálását. 
A multipoláris világot végül a mexikói drogkartellek harcához hasonlítja: ahol nincs egy domináns erő, ott állandó erőszak és bizonytalanság uralkodik. Következtetése szerint a Nyugat nem egy igazságosabb világrendbe lépett át, hanem egy veszélyesebb korszakba, amelynek következményeit most kezdi igazán megérezni. Forrás: https://youtu.be/hpvGa-W4d68

Nincs többé titkos biológiai laboratórium, Frankenstein-tudomány, Fauci-hazugság vagy pandémiás kísérlet.

Donald Trump végrehajtási rendeletet írt alá, amely új eszközöket ad a szövetségi kormánynak a külföldön végzett, szövetségi pénzből finanszírozott gain-of-function kutatások betiltásának és ellenőrzésének kikényszerítésére. A lépés megerősíti a biomedicinális kutatások felügyeletét, és átfogó stratégiát vezet be a kutatási biztonság növelésére, az emberi egészség védelme érdekében.

Kína ritkaföldfém-előnye: az infrastruktúra nyer, a Pentagon veszít

Kína szigorú exportkorlátozásokat vezetett be több, fejlett fegyverrendszerekhez nélkülözhetetlen ritkaföldfémre és kapcsolódó anyagra. Ez közvetlenül érinti az amerikai védelmi ipart: a Pentagon kulcsprojektekben – például az F-35 vadászgép korszerűsítésében – ellátási hiányok és késések elé néz, mivel beszállítói láncai nagyrészt Kínán futnak keresztül.  
Kína ugyanakkor nem „visszatart”, hanem átcsoportosít: a ritkaföldfémek iránti belföldi, polgári és ipari kereslet robbanásszerűen nő. Az ország gyakorlatilag monopolhelyzetben van a bányászatban és finomításban, és ezeket az anyagokat nagy hozzáadott értékű termékekké alakítja. Belső-Mongóliában a Baotou Steel Union Company 33 féle ritkaföldfém-acélötvözetet gyárt; ezek jobb korrózióállóságot és hegeszthetőséget adnak, és tonnánként mintegy 3000 jüanos felárat érnek. A vállalat évente nagyjából 1,2 millió tonnát értékesít, kapacitása 1,5 millió tonna. 
Ez a mennyiség bőven fedezné katonai igények egy részét, ám Kínában az anyagok elsősorban nagy infrastrukturális projektekhez mennek: nagysebességű vasúthoz, energiaberuházásokhoz, extrém hidegben futó olaj- és gázvezetékekhez Szibériától Észak-Kínáig, valamint óriási vízerőmű-projektekhez Tibetben. A szerző érvelése szerint az Egyesült Államokban ezzel szemben a ritkaföldfémek iránti érdemi kereslet szinte kizárólag katonai, így az új bányászati beruházások vevői köre szűk és plafonos. Kínában viszont egyetemek és ipari szereplők új alkalmazásokat és piacokat nyitnak, amelyek a ritkaföldfémeket a civil gazdaság motorjává teszik – tartós versenyelőnyt teremtve. Forrás: https://youtu.be/DfNN1Es02hI

CGTN: „Iránban a helyzet kontroll alatt van – tömegtüntetések a rendbontók ellen”

A CGTN kínai állami hírtelevízió adásában Sayed Mohammed Marandi, a teheráni egyetem professzora Teheránból nyilatkozott az iráni belpolitikai helyzetről. Állítása szerint az országban zajló eseményeket a nyugati média félrevezetően mutatja be, a helyzet pedig „nagyon is ellenőrzés alatt áll”. 
Marandi szerint az erőszakos cselekményekért nem békés tüntetők, hanem szervezett „rendbontók és terroristák” felelősek, akik mintegy száz rendőr halálát okozták, valamint civil áldozatokat is követeltek. Elmondása szerint több esetben a tömegbe leadott lövések vagy kövekkel elkövetett támadások célja az volt, hogy további káoszt és felháborodást keltsenek. 
A professzor hangsúlyozta: az elmúlt napokban országszerte nagyszabású demonstrációk zajlottak a rendbontók ellen és az Iráni Iszlám Köztársaság támogatására. Szerinte ez azt mutatja, hogy a lakosság többsége – még ha komoly gazdasági és politikai elégedetlenségek is léteznek – elutasítja a külső beavatkozást és az erőszakot. 
Marandi súlyos vádakat fogalmazott meg a Nyugat irányába is: állítása szerint nyugati titkosszolgálatok, köztük a CIA és az izraeli Moszad is szerepet játszanak az eseményekben, amit szerinte nyilvános nyilatkozatok és közösségi médiás aktivitás is alátámaszt. Úgy vélte, ez tovább növelte az iráni közvélemény felháborodását. 
Az Egyesült Államok Iránnal szembeni fenyegetéseivel kapcsolatban a professzor úgy fogalmazott: egy esetleges amerikai támadás súlyos regionális következményekkel járna, amit Washington is pontosan tud, ezért szerinte az eszkaláció elkerülése lenne a racionális lépés. 
A közösségi médiáról szólva Marandi azt állította, hogy a nyugati platformok cenzúrázzák az iráni kormányt támogató hangokat, miközben szervezett online kampányok zajlanak Irán ellen. Véleménye szerint a valós helyzetről leginkább a helyszíni felvételek és az iráni élő közvetítések adnak képet. Forrás: https://youtu.be/Hx5NglD5_qY