A
nyugati országok arra hivatkozva folytatnak tömeges megfigyelési
programokat, hogy ezáltal lehetővé váljon terrortámadások
megakadályozása. Mint kiderült; ha valakinek megfelelő helyen van
megfelelő kapcsolata, az állampolgárok tömeges megfigyelése magáncélok
szolgálatába állítható, – de eközben számos terrortámadást nem tudtak
megakadályozni.
A brit
Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) tömeges megfigyelési
programjának segítségével többek között olyan célokat valósított meg a
brit titkosszolgálat, mint;
megakadályozni,
hogy a Harry Potter rajongók idő előtt megtudhassák, melyik szereplő
fog meghalni a könyvsorozat akkor következő, hatodik részében.
Az
ausztrál ABC rádióban a múlt hét folyamán beszélt erről Nigel Newton, a
Bloomsbury Publishing könyvkiadó ügyvezető igazgatója, aki
kijelentette; 2005-ben a GCHQ felkereste őt, és arról értesítették, hogy
felfedezték a Harry Potter sorozat hatodik, akkor még nem kiadott
részének egy kiszivárgott változatát. Newton azt mondta,
“szerencsére volt rengeteg szövetségesünk. A GCHQ felhívott, hogy megtalálták a könyv egy korai, kiszivárgott változatát.”
A könyv
kiadójának voltak jó kapcsolatai a brit titkosszolgálatnál, ezáltal
lehetővé vált, hogy az újságok ne hozzák le címlapon; “Meghalt
Dumbledore, a főmágus.”
Minden
bizonnyal, a rajongók százezrei, milliói nem vették volna jó néven, ha a
sajtó már a könyv megjelenése előtt nyilvánosságra hozza egy általuk
kedvelt könyvsorozat várható fordulatait. A probléma ott kezdődik, hogy
ezeket az állami szervezeteket az adófizetők pénzéből tartják fenn,
miközben az emberektől egyre több szabadságjogot vonnak meg, és azt
mondják: amiatt akarnak beleolvasni az emberek levelezéseibe, mert
ezáltal lehetővé válik a terroristák felkutatása.
Newton
nyilatkozatából azonban kiderül, hogy a tömeges megfigyelési programok
által nem csak a terroristák kiszűrése válik lehetővé, hanem
magánemberek is bárkit megfigyelhetnek, bárkiről részletes magánéleti
információkhoz juthatnak, ha “elég szövetségesük van”. Az ügyvezető
igazgató emellett azt is mondta, hogy a könyvkiadás során mutatkozó
fokozott elvárások miatt “ügyvédek, rendőrök álltak az oldalukon”. A
könyv szerzője, J. K. Rowling egy alkalommal telefonon kérte
segítségüket, mert azt látta, hogy ismeretlen emberek a szemetesében
kutatnak; ez az írónő szerint azt jelent(h)ette, hogy a könyv korai
vázlatait próbálják megszerezni.
A
kémszervezet tömeges megfigyelési programját főként az elektronikus
kommunikáció megfigyelésére használják, és eredetileg a
terrorszervezetek felderítésére és megfigyelésére tervezték. Az ehhez
hasonló esetek azonban arra engednek következtetni, hogy akinek “jó
helyen vannak jó kapcsolatai”, az gyakorlatilag bármilyen célra igénybe
veheti a tömeges megfigyelést mint szolgáltatást. Ha egy
magánszemély ilyen egyszerűen el tudja érni, hogy milliárdokból
fenntartott megfigyelési programokat felhasználjanak olyan célra, ami
nemzetbiztonsági szempontból nem tényező – mi alapján várják el az
emberektől, hogy megbízzanak a hatóságokban, és támogassák további
szabadságjogok megvonását a terroristák elleni harc során?
http://www.hidfo.ru/2016/04/magancelokra-hasznaljak-a-tomeges-megfigyelesi-programot/