Erdogan politikája ellen tiltakozik egy osztrák képviselő

Kilépett a török-osztrák parlamenti barátság-csoportból Johannes Jarolim osztrák képviselő, hogy ezzel kifejezze tiltakozását az Erdogan-rezsim politikája ellen. A Der Standard arról számol be, hogy az osztrák politikus a török újságírókat érő brutális hatósági elnyomás ellen szólalt fel.

A lap keddi jelentése szerint Jarolim Törökország osztrák nagykövetének küldött levelében kifejtette, hogy a török nép “nem egy ilyen elnököt érdemel”, és Erdogan intézkedései az ellenzéki újságírók bebörtönzésétől eltekintve is elegendő indokot szolgáltatnak arra, hogy többé fel sem merülhessen Törökország EU-tagságának kérdése, ameddig nem következik be egy alapvető változás az ország politikai rendszerében. A lap szerint az osztrák Szociáldemokrata Párt képviselője Mehmet Hasan Gogusnak címzett levelében “értetlenségének adott hangot” annak kapcsán, hogy “Erdogan kormánya véres harcot folytat a kurdok ellen, és újabb lépéseket tett az Iszlám Állam elleni háború hátráltatására“.

Jarolim levelében kijelenti, hogy Erdogan és körei “nem kompatibilisek egy demokratikus ország értékeivel”, és Erdogan pártja manipulálta a novemberi választások eredményeit, ennek köszönhetően tarthatták meg többségüket a parlamentben. Az osztrák képviselő “elkötelezett demokrataként és a török nép barátjaként” üzeni mindezt a nagykövetnek – és hagyta el a csoportot.

Egy hete a Cumhuriyet török napilap vezető szerkesztőjét és ankarai irodájának vezetőjét ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, amiért a lap nyilvánosságra hozta, hogy 2014 januárjában Törökország fegyvereket szállított Szíriába. A lap titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozatalával alátámasztotta, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő és Hakan Fidan, a török hírszerzés vezetője is érintett a fegyverüzletben.


http://www.hidfo.ru/2016/02/erdogan-politikaja-ellen-tiltakozik-egy-osztrak-kepviselo/

Ausztria a szankciók ellenére üzleti delegációt küldött Moszkvába

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár bejelentése szerint Ausztria annak ellenére is törekszik Oroszországgal a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására, hogy a nyugati országok szankciókban gondolkoznak. Magas szintű osztrák delegáció érkezett Moszkvába.

Az alkancellár vezeti azt a delegációt, amit kedden Ausztria küldött Moszkvába, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciói ellenére helyreállítsák az osztrák-orosz üzleti kapcsolatokat. A delegáció részeként Moszkvába utaztak a legnagyobb osztrák vállalatok képviselői, ami egyértelműen abba az irányba mutat, hogy jelentős gazdasági együttműködés kezdődhet a két ország közt. Mitterlehner kedden Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszterrel folytatott tárgyalást. Az azt követő sajtótájékoztatón pedig kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciókat nem olyan szinten hozták, hogy abba az osztrák vezetőknek érdemi beleszólása lehetett volna, ennek okán az Oroszországgal ápolt gazdasági kapcsolatok külső kényszer hatására sérültek, a jelenlegi találkozók pedig azirányú törekvés részét jelentik, hogy a gazdasági kapcsolatok külső kényszer általi korlátozását ellensúlyozzák.

2014-ben az Egyesült Államok azt követően hozott gazdasági szankciókat Oroszország ellen, hogy a Krím-félsziget egy népszavazást követően csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz. A referendummal ugyanis meghiúsult Washington azon terve, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása után haditengerészeti kikötőt üzemeltethessen a Krím-félszigeten (ami két éve még Ukrajna része volt), ezáltal állandó jelleggel tengeri csapásmérő erőt állomásoztathasson a Fekete-tengeren, közvetlen az orosz határ mellett. Az Európai Unió akkor követte az amerikai külpolitika “iránymutatását”, és szintén szankciókat hozott Oroszország ellen.

2015. december 9-én Adam Szubin, az amerikai államkincstár képviselője Európába érkezett, hogy Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság kormánytisztviselőivel tárgyaljon, és bebiztosítsa az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Az amerikai lobbitevékenység sikerrel járt, és december 21-én az Európai Unió újabb hat hónappal hosszabbította meg a gazdasági korlátozásokat, annak ellenére, hogy azt korábban számos tagállam ellenezte. Az amerikai intézkedéseket követni nem akaró európai országokat azonban nem csak az Európai Unió által hozott szankciók, hanem az orosz ellenszankciók is sújtották, komoly csapást okozva a térségi országok gazdaságának.


http://www.hidfo.ru/2016/02/ausztria-a-szankciok-ellenere-uzleti-delegaciot-kuldott-moszkvaba/

Németország kivonhatja magát az amerikai fennhatóság alól

Oroszország az egyetlen ország, ami esélyt adhat Németországnak arra, hogy a közeljövőben kivonja magát az amerikai érdekszférából. Emiatt Washington külpolitikájának részévé vált az orosz veszély hangoztatása, és az európai országok Moszkva ellen fordítása.

Andranik Migranyan, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetének professzora szerint a NATO globális tevékenységének köszönhetően egy sajátos helyzet állt elő Európában, melynek lényege, hogy Európa vezető hatalma – Németország – ma már nem tud elég erős, nem amerikai befolyás alatt álló szövetségeseket találni ahhoz, hogy az Egyesült Államoktól független politikát folytathasson. A professzor szerint a nemzetközi kapcsolatok mai rendszerében Oroszország az egyetlen olyan hatalom, amely lehetőséget teremthet arra, hogy Berlin az amerikai befolyást egy másik nagyhatalom irányába épített kapcsolatokkal ellensúlyozza, és ezzel a függetlenedést lehetővé tévő külpolitikai mozgástérre tegyen szert.

Migranyan a Stratfor alapítójának kijelentésére válaszként tette ezeket a megállapításokat. George Friedman nemrég a Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilapnak adott interjút, melyek során kifejtette, hogy Washington közelről figyelemmel kíséri az Oroszország Németország közti kapcsolatokat, és mindent el fog követni annak érdekében, hogy megakadályozza Berlin és Moszkva szövetségre lépését.

Migranyan az interjú során elhangzottakat kommentálva kijelentette, hogy Németország számára ma nem adottak a feltételek ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól független politikát folytathasson. Elmondása szerint ennek ellenére a közeljövőben Németország és számos európai ország számára lehetőség nyílik arra, hogy saját mozgásterüket megnöveljék, és Washington befolyásának ellensúlyozásával valós szuverenitásra tegyenek szert. Migranyan kijelentette, hogy ezt a folyamatot számos tényező segíti, beleértve a migrációs válságot is.

A professzor az Amerikai Egyesült Államok hegemón helyzete kapcsán kijelentette, hogy

semmi nem tart örökké, és Washington a közeljövőben elveszíti az európai országok feletti ellenőrzést.

A német napilapnak adott interjú során Friedman elismerte, hogy az amerikai külpolitika amiatt próbálja megakadályozni egy Berlin-Moszkva tengely kialakulását, mert ez Oroszországot és Németországot egyaránt megerősíti, miközben az Egyesült Államok ennek köszönhetően elveszítené befolyását Európa felett.

Washington az európai érdekszféra elveszítését saját nemzetbiztonságára leselkedő kockázatként kezeli, többek között ennek köszönhető, hogy a Washington-barát európai sajtóorgánumok magasabb fokozatra kapcsolták az oroszellenes propagandát, a Szovjetunióval kapcsolatos emlékek előtérbe hozását, és annak hangsúlyozását, hogy Oroszország katonai fenyegetést jelent Európára nézve. A hegemónia politikai és gazdasági támaszainak megbomlásával Washington kizárólag az Európában jelen lévő amerikai haderőre alapozhat, ha meg akarja őrizni fennhatóságát az európai országok felett. A nagyobb létszámú amerikai katonai erő Európába összpontosításához pedig az orosz fenyegetés hangsúlyozása – külső ellenségkép – szükséges.


http://www.hidfo.ru/2016/02/nemetorszag-kivonhatja-magat-az-amerikai-fennhatosag-alol/