Ma megint fordult a Kardigan színe egyet

Oroszország 2016. január 1-ei hatállyal felfüggeszti a vízummentességet Törökországgal – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szíriai kollégájával tartott közös moszkvai sajtótájékoztatóján.

Az orosz vezetés döntése értelmében 2016. január 1-jétől vége a vízummentességnek. Korábban a Kreml már a Törökországba utazástól is eltanácsolta állampolgárait.

Szíriai kollégája, Valid Muallem úgy vélekedett, hogy a török akció bosszú volt amiatt, mert az orosz légierő ezernél több olyan tartálykocsit semmisített meg, amellyel a dzsihadista terrorbanda csempészte az olajat.

“Törökország folyamatosan exportálja és szállítja a dzsihadista terroristák által Irakban és Szíriában rabolt olajat, amelyet onnan visznek tovább külföldi kikötőkbe”.

Szergej Lavrov szerint nem véletlen, hogy Törökország azután kezdett el aggodalmaskodni, hogy az orosz légierő megkezdte az iszlamisták tartálykocsi-konvojainak bombázását.

Az orosz külügyminiszter fölemlítette azt is, hogy a napokban őrizetbe vettek két török újságírót azért, mert beszámolt a Törökországból a dzsihadistákhoz érkező illegális fegyverszállítmányokról.

Felhívták az USA figyelmét azokra a hírekre, amelyek szerint Recep Tayyip Kardigan török pasa fia is részt vesz az illegális olajbizniszben.

Ma a kedves papa-jó cigány módra-megint hangsúlyt váltott. Míg ma Bakuban kormányának külügyminisztere is a tűz élesztgetésén munkálkodott, Kardigan pasa Ankarában az Oroszországgal való jó kapcsolatok mindennél fontosabb voltát domborítgatta. Mintha nem is lett volna tegnap, vagy tegnapelőtt!

Kardigan kormányának külügyére-Çavuşoğlu-pedig ma telefonon fölhívta az orosz külügyet Moszkvában.

Elmekegte, hogy a jövő héten Belgrádban-ott és akkor lesz ugyanis az EBESZ külügyminisztereinek tanácskozása-esetleg leülhetnének Lavtov kollegával megbeszélni néhány dolgot. Szergej Lavrov kíváncsiságát azért annyira sikerült fölkeltenie, hogy az megüzente Marija Zaharova külügyi szóvivőjén keresztül, hogy ha már ott lesz, akkor minden bizonnyal erőt tud venni magán, és meghallgatja Mevlut Çavuşoğlu kollégát.

http://www.balrad.com/2015/11/27/ma-megint-fordult-a-kardigan-szine-egyet/

Törökország a puskaporos hordó körül tüzeskedik!

Ahmet Davotoglu-az ankarai Fényes Porta miniszterelnöke-tegnap meglátogatta Bakuban baltásékat. Átadta Recep Tayyip Kardigan pasa üdvözletét Ilham Alijevnek, Azerbajdzsán pasájának. No meg vitt egy kis biztatást is.

Az éppen aktuális azeri kollégájának-Artur Resizade névre hallgat ez a jóember-megsúgta, hogy ideje lenne már életet lehelni a Hegyi-Karabah-féle, régóta szunnyadó vitába. Hébe-hóba lövöldözgetésnél több kéne!

Azt is megsúgta éppen esedékes azeri kollégájának, hogy bizton számíthatna Azerbajdzsán egy kiadós török segítségre az Oroszország által támogatott Örményország ellen. Mert ugye mint tudott, a két ország között vannak határviták Hegyi Karabah miatt. Ez a terület Örményország területén található, de Azerbajdzsán a magáénak vallja.

Azeri vélemények szerint ott azeriek élnek, viszont a valóságban az örmények vannak ott többségben. Azerbajdzsán szerint Örményország csak megszállva tartja Hegyi-Karabahot. Emiatt 1991-ben heves háború robbant ki Örményország és Azerbajdzsán között. A konfliktus amolyan szunnyadozó állapotban van. Néha lövöldöznek egy jót a felek, aztán látszólagos csend követi.

A konfliktusban Oroszország inkább Örményország pártjára helyezkedik, de a békességes megoldást szorgalmazza. Bár jobbára inkább rendet tart. Amit általában respektál is az azeri kormány és Alijev pasa, akiket viszont Törökország támogat az örményekkel szemben. Illetve mostmár-tágabb kontexusban-Oroszország ellen.

Davotoglu arról biztosította az ő azeri kollégáját tegnap Bakuban, hogy “Törökország mindent megtesz annak érdekében, hogy felszabaduljon Azerbajdzsán örmények által megszállt területe!”

A törökök valami oknál fogva nem igazán kedvelik a keresztény örményeket. 1915 és 1917 között ki is irtottak vagy másfél milliónyi örményt. Emiatt pedig az örmények nem igazán kedvelik a törököket, meg a törökökkel úgy általában egy húron pendülő azerieket.

Most az orosz-török viszony lehűlt állapotában Davotoglu ajánlata arra enged következtetni, hogy minden látványos szánom-bánom ankarai sopánkodás dacára a Fényes Porta szeretné eszkalálni a helyzetet Oroszországgal. A volt Szovjetunió “lágy altestének” nevezett térségben.

Meglehetősen kockázatos egy elgondolás! Viszont jelzi, hogy Törökország a puskaporos hordó körül játszadozik a gyufával.


http://www.balrad.com/2015/11/27/torokorszag-a-puskaporos-hordo-korul-tuzeskedik/

Szándékos destabilizálással válna regionális hatalommá Lengyelország

Az Európai Unió tíz országa – köztük hazánk – jegyzi azt a levelet, melyben az “Északi Áramlat II”, Oroszország és Németország közti gázvezeték-projekt ellen foglalnak állást.

A Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia kormányai által aláírt felhívás szerint “Oroszország Németországba irányuló gázkapcsolatainak tervezett kibővítése az EU érdekeivel ellentétes és Ukrajna további destabilizációjának kockázatát hordozza.” A dokumentum olyan érveket sorakoztat fel, mint “az Ukrajnán keresztüli tranzitútvonal megőrzése az egész EU stratégiai érdeke, nemcsak energiabiztonsági szempontból, de a kelet-európai régió stabilitásának megerősítése miatt is.” Ezért a tíz ország a legközelebbi, decemberi EU-csúcstalálkozón a “téma általános vitára bocsátását” javasolja.

Sorközbe helyezve azt a fenti levélnek ellentmondó tényt, hogy az Európai Uniós és az Oroszországi Föderáció földrajzi helyzetüknél fogva egymás elválaszthatatlan energetikai partnerei, a tranzitútvonalak diverzifikálásáról szóló EU állásfoglalást ((2012/2029(INI)) pedig a fent említett országok is aláírták, valamint, hogy az orosz fél nem teheti magát egyoldalúan függővé egy vele ellenséges kijevi vezetés által irányított, szinte minden tekintetben a destabilizációs csődhelyzet kellős közepén lévő Ukrajnától az EU-ba irányuló gáztranzit ügyében, a levéllel kapcsolatban fontos rávilágítani arra a lépéssorozatra, amely – különösképpen hazánk tekintetében – egy tágabb geopolitikai játszma kezdetét jelenti. Ebben a játszmában pedig az Orbán-kormány lépései egyelőre a nemzetközi viszonyok amerikai hegemóniára épülő kapcsolatrendszerének – egypólusú világrend – megőrzése irányába hatnak.

A nemrég lezajlott lengyel parlamenti választások az angolszász/USA-barát Jog és Igazságosság Párt hatalmi koncentrációját eredményezték. A Jaroslaw Kaczynski nevével fémjelzett lengyel politikai vezetés részéről miniszteri szinten tett nyilatkozatok arról tesznek bizonyságot, hogy a lengyel politikai hatalom visszatérő birtokosai nemcsak retorikában, de gazdasági-katonai vonalon is a szellemi holdudvaruk köreiben mérvadó Intermarium-koncepció felélesztését tűzték ki célul.

Az Intermarium a két világháború között Lengyelországot vezető mélyen oroszellenes Józef Piłsudski marsall geopolitikai terve volt egy Közép- és Kelet-Európát magába foglaló országok közötti szövetségi rendszer létrehozására, mely a Balti-tenger és Fekete-tenger közötti tér politikai-katonai-gazdasági egységesítését szolgálja. Pilsudski ettől remélte a földrajzilag a gazdasági (Németország), és katonai (Oroszország-Szovjetunió) pólusok között elhelyezkedő Lengyelország nagyhatalmi státuszának térnyerését. Mivel Pilsudski a lengyel történelmi (téves) és saját katonai tapasztalatainál fogva az Orosz Birodalmat, és annak utódállamát a Szovjetuniót állandó veszélynek ítélte meg, ezért az Intermarium-tervet egy tágabb, általa elképzelt geopolitikai stratégiába integrálta. Ez a stratégia az un. Prométheusz-terv volt, amely az orosz vezetés által egy államföderációba integrált népek nacionalista területi mozgalmainak támogatásával az ország területi egységének felbontását célozta meg. Ezt Oroszország-Szovjetunió területén öt centrumból kiindulva próbálta megvalósítani, amely centrumok a hidegháború befejeztével részben le is szakadtak az orosz államföderáció területéről.

• Turkesztán-Ural-Krím-félsziget (török-tatár-muszlim identitás kiélezése)
• Grúzia-Azerbajdzsán-Kaukázus
• Ukrajna és a kozák területek

A jelenlegi geopolitikai kontextusban fontos azt megérteni, hogy az Intermarium és a Prométheusz-terv elgondolásai együtt adták a lengyel stratégia lényegét. Mégpedig azt, hogy Lengyelország regionális hatalmi státuszba emelkedése kizárólag egy szomszédos hatalompólus területi (vagy politikai-gazdasági-katonai) integritásának megtörésével lehetséges.

Mivel jelen helyzetben a lengyel vezetés az Oroszországi Föderációt túl erősnek ítéli még az USA segítségével is (nem alaptalanul) egy ilyen irányú próbálkozáshoz, ezért a földrajzi környezetben fordított irányú támadást kezdeményez a belső és külső tényezők által gyengülő tendenciára tért Németország – de még mindig mint EU gazdasági központ – ellen. A cél a német gazdasági potenciál rombolása, és az ország területi integritásának felbontását előidéző folyamatok erősítése.

Ezért hangsúlyos az a tény, hogy amennyiben a cikk elején szereplő levelet jegyző országok regionális érdekei több ponton ellentmondanak egymásnak, a jelenlegi geopolitikai kontextusban felvázolt Intermarium-Prométheusz terv érdekhalmazai pontosan ezen országok politikai elitjeinek tágabb érdekeit ölelik fel a lengyel séma mentén.

A kormánypárti Magyar Idők híroldalon ma jelent meg egy Fricz Tamás politológus által írt cikk, mely ezen szövetség létrehozása mellett kampányol. Az újdonsült lengyel külügyminiszter szerdai nyilatkozatában pedig azt hangsúlyozta, hogy el kell törölni az 1997-ben megkötött NATO-Oroszország szerződést, mert az kizárja az azóta belépett NATO tagállamok területén a nukleáris fegyverek állomásoztatásának lehetőségét, amelyre a lengyel külügyminiszter szerint országának ugyanolyan joga van, mint Németországnak.

Mivel az USA geopolitikai érdekérvényesítési céljai az eddigi két európai hatalmi centrum (Franciaország, Németország) egymás elleni kijátszásán túllépve egy harmadik európai pólus felépítésével (Lengyelország) a manipulációs lehetőségek kibővítésére alapoznak, egy lengyel hatalmi centrum köré rendeződő közép európai szövetség valós felépülése esetén a nemzetközi kapcsolatok rendszerében hazánk továbbra is egyértelműen az amerikai hegemónia kiszolgálójaként funkcionálna.

A néhány nappal ezelőtti, Kínában megrendezett Közép- és Kelet-Európai Országok – Kína Gazdasági és Kereskedelmi Fórum keretén belüli találkozók és megbeszélések után tett fenti kijelentések, ill. elemzések pedig egy olyan távlati geopolitikai manipuláció magvait hivatottak elültetni, melynek célja az orosz-kínai szövetségi központok közötti bizalmatlanság kialakítása, amely mögött nyilvánvalóan az Egyesült Államok érdekérvényesítési politikai játszmája áll.

http://www.hidfo.ru/2015/11/szandekos-destabilizalassal-valna-regionalis-hatalomma-lengyelorszag/

Gyöngyösi: Magyarország közvetítőként kell segítse a török-orosz konfliktus rendezését

Magyarország arra kellene használja Moszkvával és Ankarával ápolt kapcsolatait, hogy közvetítőként részt vegyen a szír-török határincidens miatt kialakult konfliktus de-eszkalálásában, és megakadályozza a konfliktus továbbterjedését.

Gyöngyösi Márton kijelentette; Magyarország Törökországgal és Oroszországgal egyaránt jó kapcsolatokat ápol, emiatt külpolitikájában arra kell törekedjen, hogy elősegítse a konfliktus rendezését, és közvetítőként lépjen fel annak érdekében, hogy a szír-török határon elmérgesedett helyzet ne válhasson egy kiterjedtebb konfliktussá. Moszkva és Ankara közt végleg elmérgesedni látszik a viszony, miután Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett, a török határ közelében. Az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerint azonban hazánk megfelelő pozícióval rendelkezik a nemzetközi politikában ahhoz, hogy kezdeményezze a párbeszéd helyreállítását, és feloldja ezt az éles szembenállást.

Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, hogy a Szíriában működő mérsékelt ellenzék és radikális ellenzék tevékenysége egyaránt az államhatalom aláásását jelenti, mert az ország legitim kormánya ellen folytatnak fegyveres harcot, és ezzel a terrorszervezeteket juttatják előnyösebb helyzetbe. A politikus szerint ez a helyzet végre rá kellene ébressze az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy nem szabad különbséget tenni az úgynevezett “mérsékelt ellenzék” és a radikálisabb csoportok közt, mert valamennyien az ország destabilizálásán dolgoznak, elősegítvén ezzel a terrorizmus terjedését. Gyöngyösi szerint a kialakult helyzetben Magyarországnak lehetősége van arra, hogy tevékenyen hozzájáruljon a konfliktus rendezéséhez, de ehhez a kormány szintén el kell ismerje, hogy az Aszad-kormány ellen harcoló fegyveres csoportok közt nem szabad különbséget tenni.

Szíriában 2011 óta van folyamatban a háború, melynek során több mint tízmillió ember otthona semmisült meg, és milliók kellett elhagyják az országot. A konfliktus miatt több százezer ember vesztette életét, miközben Szíria destabilizálása ideális környezetet alakított ki ahhoz, hogy a különböző terrorszervezetek ott harctéri tapasztalatot szerezzenek, és már képzett harcosként szivárogjanak be az európai országokba.

Magyarország 2012 decemberében kiutasította a szír diplomatákat és bezárta Szíria budapesti nagykövetségét, mert az Egyesült Államok külpolitikájához igazodott hozzá, miután Washington diktátornak nyilvánította az ország legitim vezetőjét. 2015 augusztus 28-án azonban Ali Haidar, béketárgyalásokért felelős szíriai miniszter az illegális bevándorlás által sújtott országok segítségét kérte abban, hogy Szíria megvalósíthassa a tömeges elvándorlás megállítására kidolgozott stratégiát. Gyöngyösi Márton október közepén kijelentette, hogy a migrációs válság megoldásához egy stabil Szíriára van szükség, és felszólította a kormányt, hogy állítsa helyre a diplomáciai kapcsolatokat Szíria legitim kormányával.

http://www.hidfo.ru/2015/11/gyongyosi-magyarorszag-kozvetitokent-kell-segitse-a-torok-orosz-konfliktus-rendezeset/

Működni kezdett a kercsi “energiahíd”

Megindult az áramszállítás a kercsi “energiahídon” keresztül Oroszországból a Krím-félszigetre. A tesztüzem során 22 megawatt áramot kapott a félsziget Oroszország Kubany-régiójából.

Az ütemtervek szerint ez év december 20-tól megindul a folyamatos áramellátás ezen az “energiahídon” keresztül, míg a második ütemben a jövő év nyarára teljes egészében integrálják az ellátó vezetéket az összoroszországi elektromos ellátó hálózatba.

A fogadóállomás főkapcsolóját a Krím első miniszterelnök-helyettese, Mihail Seremet kezelte.

A tegnapi naptól pedig Oroszország leállította valamennyi-a Törökország viszonylatában eddig közlekedett krími kompjáratát.


http://www.balrad.com/2015/11/27/mukodni-kezdett-a-kercsi-energiahid/

Amerikai sajtó: Törökországot ki kell zárni a NATO-ból

Egy amerikai lap szerint Törökországot ki kell zárni a NATO-ból, amiért lelőtte az orosz légierő gépét Szíria felett, és kormánya vélhetően szoros kapcsolatban áll a térségben működő dzsihádistákkal.

Egy az American Thinker magazinban megjelent publicisztika javasolta, hogy Törökország az orosz gép lelövését követő retorzióként kerüljön kizárásra a NATO szervezetéből. A lap hangsúlyozza, hogy az észak-atlanti katonai tömb eredetileg a Szovjetunió terjeszkedésének ellensúlyozására jött létre, ezért 1952-ben Törökország felvétele helyes döntés volt a nyugati országok részéről – mára azonban változott a helyzet, és

eljött az ideje annak, hogy a NATO megszabaduljon Törökországtól, miután egyértelművé vált, hogy kormánya szoros kapcsolatot ápol az iszlám extrémistákkal.

A lap szerint a régi ellenfelekkel ma már együtt lehet működni bizonyos kérdésekben, de ennek velejárója, hogy bizonyos régi szövetségesekkel pedig ideje megszakítani a szövetségi viszonyt. Törökország mindig is problematikus ország volt a NATO számára, felvételére kifejezetten a Szovjetunió közel-keleti terjeszkedésének ellensúlyozása céljából került sor. A lap szerint a török kormány arra használja NATO-tagságát, hogy saját expanzív céljait megvalósítsa a Közel-Keleten, és ezzel a szövetség más tagjait is veszélybe sodorja.

1974-ben Törökország megszállta Ciprust, ami szintén törést okozott a NATO-tagországok közt, és ahhoz vezetett, hogy Görögország 1980-ig visszavonta fegyveres erőit az észak-atlanti szövetségből. 2012-ben a török légierő sorozatos légtérsértéseit követően Szíria lelőtt egy török gépet, ami szintén “fejfájást okozott a NATO-vezetőknek”.

Az American Thinker hangsúlyozza, hogy Törökország számára mindig is szoros köteléket jelentettek az iszlám kapcsolatok, és a NATO védelme alatt fokozatosan növelte saját térségi befolyását – egészen addig a pontig, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által Szíriában kitermelt olajat kezdte felvásárolni. A lap szerint ezek az olajüzletek vezethettek oda, hogy Törökország lelőtte az orosz légierő gépét, mely az Iszlám Állam állásait bombázta Szíriában, és jelenlétük a terrorszervezet olajkereskedelmére mért csapás miatt közvetlen bevételkiesés okozott Törökországnak.

http://www.hidfo.ru/2015/11/amerikai-sajto-torokorszagot-ki-kell-zarni-a-nato-bol/