A térségi országok a hadsereg bevetését tervezik a bevándorlók ellen

A hazai média-fősodor szuggesztióival ellentétben nem magyar kezdeményezés a déli határzár építése és a határvadász századok újbóli felállítása. A kormány európai trendet követ a migrációs nyomás kezelésében, és se többet, se kevesebbet nem tesznek, mint ami Európában megengedett.

Csehország elnöke, Milos Zeman múlt hét kedd folyamán bejelentette, hogy az Európai Unió azonnal fizikai védelem alá kell vonja a jelenlegi schengeni övezet teljes külső határát, ellenkező esetben Csehország saját határait erősíti meg, és a hadsereget veti be az illegális bevándorlás leállítására. Zeman kedden találkozott Milan Stech kongresszusi képviselővel és Jan Hamáček házelnökkel, amit közös bejelentés követett. Ez a bejelentés kinyilvánította, hogy a schengeni övezet jelenlegi protokollja kudarcot vallott, és a tagállamok eltökéltséget mutatnak a nemzeti határok helyreállítására, amennyiben az Európai Unió nem képes kezelni a tömeges bevándorlást.

Hamáček egyetértését juttatta kifejezésre arra vonatkozóan, hogy a hosszú távú megoldás az Európai Unió külső határainak megerősítése. Átmeneti válságkezelő intézkedésként azonban elfogadhatónak tartja a Brüsszel jóváhagyása nélkül meglépett nemzeti válságkezelő megoldásokat, vagyis a tagállamok fegyveres erőinek bevonását az épülő határzárak védelmére. Csehország úttörő ebben a vonatkozásban, és a hadsereg bevetésével próbálja leállítani az országon át zajló népvándorlást. Ezzel kijelölte a Visegrádi Négyek új válságkezelési irányelvét, amit a V4 más országai is követni fognak, vélhetően Magyarország is. Hazánkban tehát alapvetően nem belpolitikai kérdés, nem a választók megfogását, és a Jobbik erősödésének hátráltatását célozza a határzár építése, a határvadász századok felállítása. A kormány egyetlen olyan lépést sem hozott eddig a migrációs válság kezelésében, amire ne lett volna precedens Európában az elmúlt egy év során. A térségi trendnek megfelelően vélhetően a hadsereg is bevetésre kerül majd Magyarország déli határainak védelmére, ennek felvezetése azonban időt, jogi változtatásokat és diplomáciai előkészítést igényel.

A cseh politikus szerint szükség van arra, hogy a térségi országok egyénileg is határozott fellépést mutassanak az illegális bevándorlás korlátozása terén, és ezek az intézkedések egyetlen közös irányvonal mentén történjenek, hogy ezzel Brüsszelre közös erővel nyomást gyakorolhassanak.

Zeman bejelentése kapcsán azonban nem feltétlen kell teljes határzárra, és a bevándorlókra tüzet nyitó egyenruhásokra gondolni. Csehország a közeljövőben számos hadgyakorlatot jelenthet be, ezek mindegyike a határ mentén, a bevándorlók legnépszerűbb útvonalait átvágva fog zajlani. A bevándorlók a cseh határ közelében becsapódó bombák és géppuska hangját fogják hallani, ami tényleges fellépés nélkül is minimálisra csökkenti a Csehországba irányuló illegális bevándorlást, emellett lehetővé teszi a kormány számára, hogy humanitárius indokkal lezárjon bizonyos határ menti területeket.

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap jelentette be, hogy több ezer rendőr bevonásával határvadász századok jönnek létre a rendőrség szervezeti egységén belül, az egyre agresszívabbá váló bevándorlók elleni hatékony fellépés érdekében. Az intézkedés semmivel nem radikálisabb, mint más európai országok fellépése. Magyarország továbbra is az európai trendnek megfelelően lép fel az illegális bevándorlás ellen, de a kormány vélhetően követni fogja a térségi országok lépéseit, amennyiben a V4 a hadsereg bevetését helyezi kilátásba, így a jelenleginél “radikálisabb” fellépésre is számítani lehet. Ezek az intézkedések azonban rávilágítanak, hogy a schengeni övezet határvédelme kudarcot vallott, és ha átmeneti jelleggel is, de a nemzeti határellenőrzés visszaállítása minden térségi országban szükségessé válik.

http://hidfo.ru/2015/08/a-tersegi-orszagok-a-hadsereg-beveteset-tervezik-a-bevandorlok-ellen/

Donbasszi helyzet

Ahogy az már lenni szokott…

A tegnapi “nyugalmas” nappal után aktivizálta magát éjszakára a valcmanista bűnbanda Donbassz határain. Bár most is jobbára a martalóctüzérség tüsténkedett.

A hétéves gorlovkai Nagyja elmondja, hogy ő már nemigen fél a bombázások ideje alatt.

Donyecket és Gorlovkát “kímélő” üzemmódban ágyúzták. Donyecket Avgyejevka irányából, míg Gorlovkát a biztonságos Dzserzsinszből ágyúzták.

Peszki környékéről mára virradóan csak nehézgéppuskákkal lődöztek a donyecki reptér romjai felé.

Jaszinovatajat, Szkotovataját már egészéjszakás ostrommal örvendeztették meg.

Marjinyka és Alekszandrovka között latortankok fedezete mellett próbálkoztak rövid ideig pozíciót foglalni a megszálló martalócok, de néhány népköztársasági RPG lebeszélte őket.

Dokucsajevszk ágyúzásáról viszont nem mondtak le a latrok. Volnovahából egész éjjel “szórakoztatták” Dokucsajevszk lakóit.

Északon a luganszki frontszakaszon Sztanyica Luganszkánál voltak időközönként megújuló-ám egész éjszakán át tartó akvetős és tüzérségi párbajok.

A népköztársasági erők közben “gyakorlatozgatnak”!

Nehogy esetleg ilyen malőr érje őket, mint az alábbi vido tanúsága szerint a derék hohol latort:

A héten pedig várhatóan egy újabb szócséplési fordulót tart Minszkben a kontaktcsoportnak nevezett társaság. (A jelek szerint a kijevi juntának még néhány napra szüksége van a teljes feltöltésre.)

Bár-akadnak gondok a maradék-ukrán hátországban. Mobilizációilag. Nem teljes ugyanis a siker.

Ugyanis már nemcsak Kárpátalján, hanem egész Maradék-Ukrajna területén tagadják meg tömegesen a bevonulást.

Tegnap ugyanis kiderült, hogy a napokban zárult hatodik mozgósítási hullám során a tervezett 25 ezer ágyútöltelék helyett mindössze 13 ezret sikerült behívni – ezerötszáz ember ellen büntetőfeljelentést is tettek. Kijevi udvari szagértők szerint ez azzal magyarázható, hogy a „haza védelme iránti elkötelezettség” mostanra jelentősen csökkent az ukrán alattvalók köreiben. Noha a terv szerint ez lett volna az utolsó mozgósítás 2015-ben, még az idén lehet számítani akár három újabb „körre”, sőt, amennyiben a „donbasszi fronton” tovább romlik a junta martalóchadának helyzete, akkor bizony általános mobilizálásra is sor fog kerülni.

https://balrad.wordpress.com/2015/08/19/donbasszi-helyzet-3/

Amit ma elrabolhatsz!-ne halaszd holnapra!Az őszi betakarításra már meg is lesz a TÖRVÉNY, utána gyorsan BIRTOKBA IS VEHETIK a földeket a MÁR TULAJDONOSOKKÁ avanzsált addigi bérlők!

Az állam 240 milliárdos bevételt szerezhet a földprivatizációból, amelynek tervéről a kormány tegnap tárgyalt. A MOSZ szerint így sok új tulajdonos viszont gyakorlatilag ingyen juthat majd olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fog megművelni, hiszen hosszú távú bérleti szerződések kötik. Ángyán József úgy véli, a földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei és rokonaik juthatnak jelentős területekhez, miközben eltűnnek a nagybirtokosok térképéről.

Az állami földek privatizációjáról szóló javaslatról tárgyaltak a kabinet tagjai keddi ülésükön. Lázár János délutáni tájékoztatása szerint döntés még nem született az ügyben, ám a Napi Gazdaság információi szerint a javaslat 400 ezer hektár állami földvagyon értékesítését irányozza elő, ez a hazai termőföldállomány mintegy tizede. Tíz hektár alatt pályáztatás útján nyerhetnének földet a gazdák, efölött pedig nyilvános árveréseket tartanának. A föld jelenlegi bérlőjét elővásárlási jog illeti meg, a területet azonban csak akkor szerezhetné meg, ha a legmagasabb összeget kínálja – írta a lap. Az árak nem térhetnének el a piaci szinttől, a szőlők, gyümölcsösök és halastavak esetében azonban nem lesz kötelező az értékbecslés. A megvásárolt föld a törvényes öröklés kivételével nem kerülhetne más tulajdonába – ha ez mégis megtörténik, a terület visszakerül a Nemzeti Földalapba (NFA).

Lapunk számításai szerint a 400 ezer hektár 600 ezer forintos átlagárral számolva 240 milliárdos állami bevételt jelentene. A kormány a tervek szerint idén 192, jövőre 133 milliárd forintot szedne be állami vagyon értékesítéséből, és már számos bírálat érte amiatt, hogy nem tüntette fel, honnan tervezi beszedni ezt az összeget.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) korábban már szorgalmazta, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért. A szervezet elnöke akkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar termőföld könnyen külföldi kézbe kerülhetne, ha gazdasági társas vállalkozások is szerezhetnének földtulajdont, hiszen azok nemzetközi vásárlók részére is értékesíthetők. A mostani szabályozás szerint a helyben lakó földművelők szerezhetnek földet, és bizonyos méret felett kizárólag licites ármegállapítás lehetséges, tehát senki sincs kizárva. Győrffy Balázs fontosnak nevezte, hogy olyanoknál legyen a termőföld, akik használják, és nem spekulációs céllal veszik.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) az eddig nyilvánosságra került információkat megdöbbentőnek tartja. „Az állam tulajdonában lévő több mint 500 ezer hektár szántó és legelő nagy részét gazdasági társaságoknak adják bérbe, a teljes területnek csak kis hányadát kezelik magánszemélyek. Mivel Magyarországon a 2013-as földforgalmi törvény szerint gazdasági társaság nem szerezhet földet, az új tulajdonosok nyilvánvalóan nem a területeket jelenleg művelő cégek lesznek. Ha ez a privatizáció a nyilvánosságra került tervek szerint zajlik, akkor valakik rendkívül kedvezményes áron, gyakorlatilag ingyen jutnak olyan földhöz, amelyet belátható időn belül biztosan nem fognak megművelni” – mondta a Világgazdaságnak Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese.

Hozzátette: bár a Magosz által is sürgetett kedvezményes banki finanszírozás részleteiről, amely a gazdák tulajdonszerzését segítené, egyelőre nincs hír, az aranykoronánként 1250 forintos bérleti díj egy 30-40 aranykorona értékű föld esetében a jelenlegi piaci feltételek mellett is bőven fedezi az állami földek megvásárlásához szükséges hitelt.

Máhr András arra is felhívta a figyelmet: a privatizációs terv eddig nyilvánosságra került részletei a földforgalmi törvény céljaival sincsenek összhangban. „A jogszabály tiltja a spekulatív, kizárólag befektetési célú földvásárlást. Azokat a szerződéseket, amelyek erre utalnak, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) illetékes helyi szervezeteinek jogában áll megvétózni. Márpedig egy olyan föld megszerzése, amelyet a tulajdonos 20-30 évig nem tud hasznosítani, hiszen az bérbe van adva másnak, határozottan befektetési célú vásárlásnak tűnik” – véli Máhr András, aki szerint a privatizáció végrehajtásához legalább fél-egy évre van szükség. Hozzátette: az a kormányzati érv, miszerint a földvásárlási programra azért van szükség, hogy a magyar gazdák még azelőtt tulajdont szerezhessenek, mielőtt az EU esetleg negatívan dönt a külföldiek tulajdonszerzését akadályozó magyar földtörvény ügyében, azért csúsztatás, mert a földpiac részlegesen már így is nyitva áll a külföldi állampolgárok előtt. Feltéve persze, hogy földművesnek minősülnek, és ott élnek, ahol a birtokot szeretnék megvásárolni.

Ángyán: a nagybirtokosok kapják a területeket

„Megint nyáron, megint szinte titokban. Ugyanúgy kezdődik, mint 2001-ben a piszkos tizenkettőként emlegetett állami gazdaság privatizációja. Most 400 ezer hektárról van szó, amit nélkülünk, a tényleges tulajdonosok felhatalmazása nélkül minden bizonnyal nem fiatal párok vagy helyben élő családok kapnak majd meg, hanem a spekuláns tőke képviselői” – mondta lapunknak Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi államtitkára.

Szerinte félrevezető az az indok, hogy a kormány a külföldiektől igyekszik megvédeni a magyar földet, hiszen még az Európai Unió sem kényszeríthetné arra az államot, hogy adja el a közös nemzeti tulajdon részét képező földeket. Ha azt feltételezzük, hogy az állam jó gazda, és a rábízott vagyont a közjó érdekében használja, akkor a hektárszázezrek éppen most vannak a legnagyobb biztonságban.

„Érdemes azt is megnézni, mely nagyvállalkozókhoz köthető cégek bérlik az állami földeket nagy tételben, vagyis kik is azok a kormányzat által előszeretettel emlegetett helyi gazdák, kis- és közepes családi gazdaságok. Csak a Csányi Sándor nevéhez köthető Bonafarm- és a Nyerges Zsolthoz köthető Mezort-csoport 28-28 ezer hektárt bérel” – hivatkozott Ángyán József a tavaly júliusban közzétett VI. jelentésére a földről.

Szerinte hiába a földszerzés 300 hektáros maximuma is: az állami földeket jelenleg bérlő vállalkozások részvényesei, vezetői és rokonaik „földművesként” együtt jelentős területekhez juthatnak hozzá, ráadásul államilag támogatott, minimális kamatterhű, a jelenlegi földbérleti díjakat nem meghaladó törlesztőrészletű, a támogatásokból finanszírozható tartós hitelekkel, azaz gyakorlatilag ingyen.

„Márpedig a földforgalmi törvény szerint ha egy cég saját tulajdonosaitól vagy azok rokonaitól bérli a területet, még csak bejelentési kötelezettsége sincs, és az így használt terület nem számít be a birtok méretébe sem. Azaz formálisan eltűnnek a nagybirtokok, és a Lázár János által emlegetett 1200 hektáros birtokméretet, ami felett elvonnák a területalapú támogatásokat, senki nem éri majd el” – latolgatta a privatizációs tervek várható hatásait Ángyán József.
(MTI)

50 latorszövetségi amerikai páncélos települ Magyarországra

Ötven katonai járművet, köztük négy M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepítene hazánkba az Egyesült Államok, valószínűleg a tatai laktanyába – írja a szerdai Magyar Nemzet. Mindez az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben indított Atlantic Resolve intézkedéssorozat része, melynek keretében Bulgáriába és Lengyelországba is amerikai egységeket telepítenek, a balti államokban is állandóvá teszik a katonai jelenlétet.

Eddig féltek, most már pánikolnak az oroszoktól a balti országokban

A hétfőn elrendelt orosz harckészültségi gyakorlat csak megerősítette a három exszovjet EU-tagot abban, hogy Putyin függetlenségüket fenyegeti. Sorozás Litvániában, amerikai harckocsik parádéja Észtországban.Tovább

Fotó: Duane Erickson

A katonai járművek itteni elhelyezése állandó volna – azaz jogilag állomásoztatásnak minősülne –, az amerikai kezelőszemélyzet viszont csak ideiglenesen érkezne hazánkba. Ennek kettős értelme van:

1. A kollektív védelem szándékának alátámasztása
2. logisztikai egyszerűsítés és spórolás; a tavasztól őszig terjedő időszak hadgyakorlatokra nem kéne ideszállítani a nehéz harcjárműveket

Az ügyben való hivatalos megkeresést Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta a lapnak, de a Magyar Nemzet úgy tudja, informális formában olyannyira megtörtént, hogy abból előterjesztés is született.

A HM a Magyar Nemzet szerint amúgy is érdekelt az amerikai projekt megvalósulásában. Hiszen a Magyarországra kerülő Abramsok és Bradleyk tárolására és karbantartására amerikai pénzből felújítanák a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait - ezeket a helyszíneket azután a honvédek is használhatnák.A NATO stratégiai érdekei és az amerikaiak eltökéltsége miatt ez egy "visszautasíthatatlan" ajánlatnak számít, Orbán Viktor a magyar–orosz kapcsolatok miatt mégis óvatosan kezeli. A kormány mégis abban reménykedik, hogy az orosz páncéloserőhöz képest apró kontingens nem éri el Putyin ingerküszöbét, ráadásul a Kreml elsősorban a rakétavédelmi, illetve a nukleáris csapásmérő egységek telepítésére szokott érzékenyen reagálni.
http://index.hu/belfold/2015/08/19/amerikai_harckocsik_magyarorszagon/

Simicska amerikai tankok behívásáról álmodik. A honvédelmi miniszter nem tud róla

A “Magyar Nemzet” néven futó, Simicska Lajos médiabirodalmához tartozó sajtóorgánum szerint az Egyesült Államok Magyarországon is állandó jelleggel állomásoztatna M1 Abrams és M2 Bradley harckocsikat.

A lap információi szerint az amerikai harckocsik Tatán lennének állomásoztatva, az “Oroszországgal szemben indított Atlantic Resolve intézkedéssorozat” részeként. Annak ellenére, hogy az eseményre hónapokkal ezelőtt számítani lehetett, mégis érdemes alaposan mérlegelve fogadni ezeket a híreket. Első és legegyszerűbb indok az az egyszerű tény, hogy a lap semmilyen forrást nem jelölt meg. Simicska napilapja azon kívül, hogy “úgy értesült”, semmilyen forrással nem támasztja alá a bejelentést – aminek hitelessége így kétségbe vonható. Emellett az ország összes liberális sajtóorgánuma órákon belül átvette a hírt, ami szintén arra utal, hogy az információ bizonytalan lábakon áll. A napilap gyakorlatilag egyetlen tényt közöl: hogy a honvédelmi miniszter kijelentése szerint nem érkeznek amerikai tankok, és nem is volt ilyen megkeresés az amerikaiak részéről. Az információhalmazban fellelhető egyetlen tény: “Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés”.

Mivel a honvédelmi miniszter szerint nem volt ilyen irányú megkeresés, emiatt több következtetés is levonható:

• a Simicska-médiabirodalom vagy jobban értesült mint a honvédelmi miniszter (ami hazánkba érkező külföldi harckocsik esetében igen aggasztó lenne),
• vagy a honvédelmi miniszter szavainak hitelessége vonható kétségbe.

Az amerikai páncélosok érkezése kapcsán azonban több tényezőt, korábbi eseményeket is érdemes figyelembe venni: Magyarországra ugyanis már az ukrán válság kezdete óta folyamatosan érkeznek amerikai páncélosok. Ezeket a híreket azonban – a képi bizonyítékok ellenére – a liberális sajtó nem kapta fel, és mélyen hallgattak róla. Ellentétben a ma reggeli hírrel, aminek semmilyen megnevezett forrása nincs, viszont valamennyi liberális sajtóorgánum tényként kezeli.

2015 március 14-én Tatabányán készült képi anyag arról, amint az amerikai hadsereg Stryker lövészpáncélosait épp Magyarországon keresztül, vasúti szállítással juttatják el Ukrajna közelébe. A képi bizonyíték ellenére a liberális sajtó hallgatott az amerikai páncélosok érkezéséről.

Június 9-én a karpathir.com közölt fényképeket arról, amint egy NATO konvoj átlépi az ukrán határt. Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére, melyek korábban a Capable Logistician 2015 hadgyakorlatra hivatkozva érkeztek Magyarországra. Az információt szintén elhallgatta a liberális sajtó. A Honvédelmi Minisztérium csak a képi anyag nyilvánosságra jutását követően reagált a történtekre, mely szerint az amerikaiak a “Fearless Guardian” nevű hadgyakorlatra mennek Ukrajnába, de majd visszatérnek (azóta is ott vannak).
A korábbi esetek tehát azt mutatják, hogy amennyiben valóban amerikai hadmozdulatok zajlanak Magyarországon, a fővonalú média ezeket elhallgatja, és a hatóságok bizonyíték nyilvánosságra jutása esetén sem minden esetben reagálnak. A fentiek miatt, ha éppen a liberális sajtó jelenti be, hogy “jönnek az amerikai tankok”, az információkat okkal gondolhatjuk egyszerű “wishful thinking”-nek, vagy a kormány irányába nyomásgyakorlásnak: vagyis éppen az információ terjesztésével akarják arra kényszeríteni a kormányt, hogy az engedélyezze és a lakosság felé is vállalja az amerikaiak állandó jelenlétét.

Érdemes megemlíteni, hogy miközben az úgynevezett “Dragoon Ride” során az amerikai hadsereg felvont zászlóval, a nagyobb városokon át vonult végig Közép-Európán, az amerikai fegyverszállítások, az Ukrajnába küldött amerikai páncélosok Magyarországon átvonulása teljes sajtócsend mellett zajlott, mert a kormány számára az nem csak külpolitikailag, de a szavazók felé is vállalhatatlan. Egy az ukrán válság berobbanását követő felmérés kimutatta, hogy a magyarországi lakosság kétharmada nem támogat semmilyen NATO-beavatkozást Ukrajnában, akkor sem, ha az békefenntartó jelleggel történik.

A Magyar Nemzet által közölt információk ugyanakkor legalább annyira szólnak a kormány felé történő nyomásgyakorlásról, mint az amerikai harckocsik érkezéséről. A lap szerint az Orbán-kormány “óvatosan viszonyul a kezdeményezéshez, tartva attól, hogy az árthat az orosz–magyar kapcsolatoknak”. Emellett megállapítja, hogy az amerikai páncélosok érkezéséről végül az országgyűlés dönthet. Ez összességében azt a megállapítást készíti elő, miszerint “Magyarország önállóan dönthet az amerikai katonai jelenlétről”, és amennyiben a kormány nemet mond, az a “NATO-szerepvállalások be nem tartása”. A lap tehát egyfajta nyomásgyakorlást folytat a kormánnyal szemben, emiatt okkal feltételezhető, hogy ha volt is ilyen megkeresés, a kormány nem, vagy a kormány nem minden tagja támogatja az amerikaiak kezdeményezését. Tekintve, hogy Simicska Lajos újságáról van szó, amit a liberális sajtó teljes spektruma is támogat, ez a megállapítás helytállónak bizonyulhat.

Annak ellenére, hogy a lap igyekszik hangsúlyozni: “Magyarország maga dönthet az amerikai katonai jelenlétről”, az orosz sajtó igen hamar rávilágított a lényegre. A Szputnyik hírügynökség angol kiadása “Hungary Games” kezdetű címmel számolt be a Magyar Nemzet értesüléseiről.

A híranyag címe utalás a “Hunger Games” című filmre; a filmtrilógia történetében a hatóságok erőszakkal válogatják be az “éhezők viadala” résztvevőit a “megmérettetésre”, ahol egymással élet-halál harcot kell vívniuk, és a harc nem érhet véget, mígnem egy kivételével mindenki meghal. A Szputnyik címadása éppen erre utal: Magyarország egyáltalán nem dönthet arról, hogy kellenek-e nekünk az amerikai páncélosok. Külső hatalmi tényező dönt erről, és ha akarnak, jönnek. Eddig is jöttek, folyamatosan az ukrán válság kezdete óta, és se a parlament, se a lakosság nem lett megkérdezve. Most miért is lenne?

Ennek ellenére ez az első alkalom, hogy elsődleges forrásként liberális sajtóorgánum tesz említést róla – ami annak jele, hogy egyes kormánypolitikusok fontolgatják: esetleg nemet mondanának a kezdeményezésre. Emiatt Washington számára a magyarországi kollaboráns sajtó nyomásgyakorlása szükséges; és abban az esetben, ha egy kormánypolitikus nemet mondana, az a sajtó számára az “oroszok ügynökévé” válik. Ha nem mondanak nemet, esetleg a paksi bővítés mégis drágább lesz – de az amerikaiak állandó jelenlétének egyéb következményei is lehetnek. Ennek ellenére nem ez lenne az első példa; a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán szintén összeállt az atlantista nagykoalíció, és 25 évi közös munka nosztalgikus hangulatában szavazták meg az éppen aktuális amerikai kezdeményezést.

http://hidfo.ru/2015/08/simicska-behivja-az-amerikai-tankokat-a-honvedelmi-miniszter-nem-tud-rola/