2021. augusztus 6., péntek
Tömeggyilkos Rusvai Miklós vázolta az őszi covid menetrendet
Rövidtávú előrejelzés:
A negyedik hullám kezdetét szeptember közepére várja, az igazi "járványberobbanást" pedig október második felére. A negyedik hullámra készülve újabb szigorító intézkedések is jöhetnek, és biztosan visszatér a maszkhasználat.
Középtávú előrejelzés:
Szerinte a koronavírus-járvány még két évig velünk marad, de hullámai egyre gyengülni fognak.
Műtét, fogászat, rehabilitáció: Tényleg minden oltatlannak kell pcr teszt?
Május óta, mióta újraindultak a halasztható műtétek és rehabilitációs ellátások Tömeggyilkos Kásler Miklós miniszteri rendelete értelmében a betegfelvétel feltétele az érvényes védettségi igazolvány, ennek hiányában pedig az, hogy a páciens 48 órán belüli negatív PCR-teszttel és a műtét napján végzett negatív antigén gyorsteszttel rendelkezzen. A PCR-teszt 19 500 forint, az antigénteszt 11 ezer forintba kerül ma Magyarországon.
Ombudsmani kifogások után a kormány rendeletben szabályozta újra, hogy a beavatkozások előtt kinek kell tesztelnie, kinek kell fizetnie érte, és hogy lehet ez alól kivételt kapni.A rendelet a koronavírus elleni védőoltással nem rendelkezőkre vonatkozik, alapesetben ugyanis neki fizetniük kell az orvosi beavatkozás előtti kötelező tesztért
A friss kormányrendelet szabályozza, hogy milyen egészségügyi beavatkozások esetén kérhetnek PCR tesztet a pácienstől.
Ki kell fizetni a PCR-tesztet a műtétre váró oltás nélkülieknek, a rehabilitációra menőkkel, valamint a fogászati ellátásokat igénybe vevőknek.
Nem kell fizetni a tesztért a 18 év alattiaknak és a gyermeküket kórházba kísérőknek, és azoknak, akik betegségük miatt nem vehették fel az oltást, valamint azoknak, akiknél felmerül a fertőzés gyanúja.
FONTOS: A kormányrendelet szerint
a szakorvos az egész tesztelés alól akár felmentést is adhat, ha a beavatkozás kockázata szakmai szempontból elhanyagolható. Tehát a beavatkozást végző szakorvos dönthet úgy, hogy tesztek nélkül is elvégzi az invazív beavatkozást.
A rendelet pontos szövege (részlet):
https://mediaforras.com/mutet-fogaszat-rehabilitacio-tenyleg-minden-oltatlannak-kell-pcr-teszt-915
HIROSIMA: Emlékezés a 76 évvel ezelőtti amerikai atomtámadásra
Az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án Hirosimában, a második világháború végén a világon először atombombát vetett be.
76 éve, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15 perccel atombombát dobott le a városra.
Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt.
Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát.
Idén a koronavírus-járvány miatt korlátozott létszámú résztvevővel zajlott a megemlékezési ünnepség. Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az Enola Gay amerikai bombázó ledobta az atombombát a japán városra, a ceremónia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elutasította Hirosima kérését, hogy a játékokon is iktassanak be egyperces csendet, így a néma megemlékezés nem szakította meg az olimpiai versenyeket.
Az elutasítás miatt sok japán ember érzett csalódottságot. Macui Kazumi, a város polgármestere azt mondta, hogy
a világ vezetőinek ugyanolyan elszántsággal kellene harcolniuk a nukleáris fegyverek felszámolásáért, ahogyan a koronavírus-járvány ellen teszik.
Szuga
Josihide miniszterelnök szerint folyamatos erőfeszítésekre van szükség,
miközben hidat kell építeni az eltérő állásponttal rendelkező országok
közé.
A miniszterelnök
kihagyott egy oldalt beszédéből, amire különféle hírforrások hívták fel
a figyelmet. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szuga elnézést kért a
figyelmetlenségért. A Kyodo japán hírügynökség szerint a kihagyott
részben az állt, hogy Japán az egyetlen ország, amely atomtámadást
szenvedett el, és küldetése a nukleáris fegyverektől mentes világ
elérése.
Hirosima
legtöbb áldozatának halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő
tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a
lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében,
elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket. A hirosimai ipari
létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak
zöme is túlélte a robbanást.
A Hirosima elleni atomtámadást a Nagaszaki elleni követte augusztus
9-én. Akkor több mint 75 ezer ember vesztette életét. Japán hat nappal
később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.
https://mediaforras.com/hirosima-emlekezes-a-76-evvel-ezelotti-amerikai-atomtamadasra-914