Az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án Hirosimában, a második világháború végén a világon először atombombát vetett be.
76
éve, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép
tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az
egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15
perccel atombombát dobott le a városra.
Ez volt
az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország
lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7
méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő
hatású volt.
Az
áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61
ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be
soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát.
Idén a
koronavírus-járvány miatt korlátozott létszámú résztvevővel zajlott a
megemlékezési ünnepség. Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor,
amikor az Enola Gay amerikai bombázó ledobta az atombombát a japán
városra, a ceremónia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az
áldozatok emlékének. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elutasította
Hirosima kérését, hogy a játékokon is iktassanak be egyperces
csendet, így a néma megemlékezés nem szakította meg az olimpiai
versenyeket.
Az elutasítás miatt sok japán ember érzett csalódottságot. Macui Kazumi, a város polgármestere azt mondta, hogy
a világ
vezetőinek ugyanolyan elszántsággal kellene harcolniuk a nukleáris
fegyverek felszámolásáért, ahogyan a koronavírus-járvány ellen teszik.
Szuga
Josihide miniszterelnök szerint folyamatos erőfeszítésekre van szükség,
miközben hidat kell építeni az eltérő állásponttal rendelkező országok
közé.
A miniszterelnök
kihagyott egy oldalt beszédéből, amire különféle hírforrások hívták fel
a figyelmet. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szuga elnézést kért a
figyelmetlenségért. A Kyodo japán hírügynökség szerint a kihagyott
részben az állt, hogy Japán az egyetlen ország, amely atomtámadást
szenvedett el, és küldetése a nukleáris fegyverektől mentes világ
elérése.
Hirosima
legtöbb áldozatának halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő
tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a
lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében,
elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket. A hirosimai ipari
létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak
zöme is túlélte a robbanást.
A Hirosima elleni atomtámadást a Nagaszaki elleni követte augusztus
9-én. Akkor több mint 75 ezer ember vesztette életét. Japán hat nappal
később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.
