Az
 európai sajtó „görög mumusnak” titulálja a „radikális” baloldali  
Szirizát, noha az lesz majd az igazi veszély, ha Alexisz Ciprasz  
pártjának kísérlete – így vagy úgy – kudarcot szenved.
Görögország elmúlt 5 éve a szélsőséges 
pártok gyarapodásának és  erősödésének története. A 2009-es parlamenti 
voksoláson a  szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok összességében 
még „csak” a  szavazatok 19 százalékát szerezték meg. Ez az arány 
2012-re – a válság  elmélyülése valamint az EU, az IMF és az Európai 
Központi Bank  („trojka”) megszorító válságkezelési politikájának 
következményeként –  elérte a 40 százalékot. A tegnapi választáson pedig
 már a szavazatok 50  százalékát szerezték meg a különböző radikális 
erők.
A neonáci  Arany Hajnal 2009-ben még nem
 zavart sok vizet a maga 0,29 százaléknyi  eredményével. A párt 
támogatottsága 2012-ben 6,9 százalékon tetőzött,  ehhez képest a tegnapi
 6,3 százalékuk kisebb visszalépést jelent. A  tegnapi választáson 
győztes Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza)  2009-ben, amikor a 
görög gazdaság valódi állapota még nem került  nyilvánosságra, mindössze
 a szavazatok 4,6 százalékát szerezte meg.  2012-re már 26,9 százalékra 
tornászta fel magát a Sziriza, 2015. január  25-én pedig a voksok 36 
százalékának megszerzésével a legerősebb párttá  vált.
Az uralkodó neolib nemzetközi kánon 
szerint Görögország gazdasági  helyzete a megszorítások hatására máris 
javul, s csupán járulékos  veszteségnek tekinthető, ha eközben a 
társadalom nagy részének élete  mindennapi katasztrófákba fullad. Hiszen
 ahol fát vágnak, ott hullik a  forgács, mondotta volt annak idején 
tovaris Sztálin, ámbár ő nem volt  neoliberális.
A dogmatikus logikák azonban, legyen 
mögöttük  bármilyen színezetű ideológia, mindig összeérnek. Közös 
nevezőjük, hogy  sohasem a jelenre, mindig a jövőre hivatkoznak, mindig 
itt és most kell  valamiért – a kapitalizmus legyőzéséért, illetve a 
profitért –  megszorítani a nadrágszíjat, hogy majd jobb legyen holnap. 
Persze, hogy  mi a „jobb”, azt holnap is rendre azok mondják meg, akik 
most a  nadrágszíj meghúzását követelik.
Csakhogy az emberek makacsul a  mában 
élnek, vallják Cipraszék, és ki tudja miért, nemigen akarnak a  
dogmatikus krédókhoz igazodva fegyelmezetten éhen halni. Ráadásul a  
megszorítások politikája zsákutca, nem vezet sem gazdasági növekedéshez,
  sem a hatalmas államadósság visszafizetéséhez, nem igaz tehát, hogy a 
 mai társadalmi szenvedés megéri. Helyette a növekedés fellendítésére, a
  korrupció leépítésére, az uniós támogatások jobb elosztására volna  
szükség, magyarán levegőt a társadalomnak, levegőt Görögországnak!
Már  az sem világos, miért volna ettől a
 programtól a Sziriza, ahogyan azt a  nemzetközi sajtó többsége hirdeti,
 „radikális”? A társadalomért  működtetett gazdaság elvét eleve nem csak
 baloldali pártok  képviselhetik, és e felfogás a baloldalon belül sem 
jelent  radikalizmust. Sokkal inkább az eredeti szociáldemokrata 
krédóhoz áll  közel, mintsem a baloldal szélsőségesebb változataihoz. 
Más kérdés, hogy  a neolibnek behódolt, úgynevezett harmadik utas, kvázi
 szocdemek  szemében – Görögországban ilyen a szocialista PASZOK – 
mindez vörös  posztónak tűnik. Pedig nem az. A Szirizától balra nem is 
egy  pártalakulat található, többek közt a kommunistáké is, és ha a 
Sziriza  radikális, akkor a kommunistákat vajon minek minősíti a nyugati
 sajtó?
A  tét egyébként sem a Sziriza politikai
 jövője, hanem Görögország sorsa,  amely persze jócskán túlmutat 
önmagán. Európai tény, hogy lassan, de  biztosan kopnak a jóléti 
társadalmak sokáig vezető politikai erői, az  egymást váltó, avagy 
egymással olykor nagykoalícióra lépő jobb- és  balközép pártok. Bázisuk,
 a sokáig rendíthetetlen egzisztenciális  biztonságot élvező nemzeti 
középosztályok az elmúlt évtizedben  ki-kizökkentek szociális 
komfortérzetükből, s jelenüket féltve köreikből  egyre többen fordulnak a
 szélsőjobb felé. S nemcsak a „lusta” Délen van  ez így, ez a trend a 
„szorgos” Északon is, sőt a jobbszél manapság  talán épp egyes skandináv
 országokban és a Benelux államokban a  legerősebb.
Ha Görögországban ezért vagy azért 
kudarcot szenved a  Sziriza, az a középpártok mindegyikének kudarcát is 
jelentheti. És akkor  majd Görögországban sem a „komcsik” jönnek vissza,
 hanem a szélsőjobb  tovább erősödik.
A sajtónak ezért aztán inkább azon 
kellene  izgulnia - így riogatnak, nehogy a hellének földjén magasra 
hágjon, s  ezzel európai  járványt (f)okozzon az Arany Hajnal.  Mára már
 az is kiderült, hogy  fellélegezhetnek a nyugati imposztorok, nem kélt 
fel és nem jött el még  Hellász Arany Hajnala....
Hírfigyelő Szolgálat
 








 A
 svájci Davosban szerdán 45. alkalommal ült össze a legbefolyásosabb 
politikai vezetőket, üzletembereket és jegybankárokat tömörítő 
Világgazdasági Fórum.
A
 svájci Davosban szerdán 45. alkalommal ült össze a legbefolyásosabb 
politikai vezetőket, üzletembereket és jegybankárokat tömörítő 
Világgazdasági Fórum. vagy
 az ÚR törvényében való gyönyörködésként említ. (Zsoltárok 1:2, 63:6, 
77:12, 119:15, 23) Ezt ne tévesszük össze a keleti meditációval, ami a 
bibliai célokkal ellentétben éppen hogy távolabb visz Istentől.
vagy
 az ÚR törvényében való gyönyörködésként említ. (Zsoltárok 1:2, 63:6, 
77:12, 119:15, 23) Ezt ne tévesszük össze a keleti meditációval, ami a 
bibliai célokkal ellentétben éppen hogy távolabb visz Istentől.



