
Oroszországban
 szeptember 1-jén érvénybe lép egy új  adatvédelmi törvény, ami arra 
kötelezi az internetcégeket, hogy az orosz  állampolgárokkal kapcsolatos
 adatokat belföldön – Oroszországban –  működtetett szervereken 
tárolják. Célkeresztbe kerül a Facebook.
A 
Vedomosztyi napilap jelentése szerint az orosz telekommunikációs  
cégeket is felügyelő Roszkomnadzor képviselői a közelmúltban találkoztak
  a Facebook Észak- és Kelet-Európáért, valamint Oroszországért felelős 
 kommunikációs igazgatójával, hogy személyesen tájékoztassák a várható  
fejleményekről. Thomas Myrup Kristensen ezen a találkozón arról  
tájékoztatta az orosz felet, hogy a vállalat egyelőre “nem szándékozik orosz szerverre helyezni az orosz felhasználók adatait”, ugyanis “gazdaságilag kedvezőtlennek”
 tartja a lépést. Ez viszont azt jelenti, hogy a Facebook vezetői  
szándékában áll sérteni az új adatvédelmi törvényt – ami törvényellenes 
 működést jelent, így Oroszországban a kormány fontolóra vehet különféle
  szankciókat, számos kényszerítő intézkedést; tartós törvényszegés 
esetén  akár betiltást.
Oroszországban
 a Facebooknak közel 22,6 millió felhasználója van, és  az ország 10. 
leglátogatottabb online felülete. Az új adatvédelmi  törvény azonban 
kivétel nélkül minden vállalatra, így a Facebookra is  vonatkozik: ha 
tovább akar működni, belföldön kell tárolnia a  felhasználók adatait, és
 állami felügyelet alatt kell működjön. Az  Izvesztyija üzleti napilap 
szerint a Roszatom energetikai cég számos  internetcégnek saját 
szerverparkot ajánlott fel Moszkva közelében, ami  biztosítaná a 
törvényes működés feltételeit.
Az új 
adatvédelmi törvény egy logikus, és az állam biztonságát szem  előtt 
tartó lépés az orosz hatóságok részéről. A Facebook ugyanis számos  
esetben vált már forradalom szervezésének eszközévé – az online  
közösségi háló segítségével kormányok dőltek meg a Közel-Keleten,  
Észak-Afrikában és Európában (Ukrajna). Értelemszerűen, ez nem azt  
jelenti, hogy a Facebook tulajdonosai folytatnának államellenes  
szervezkedést. A közösségi háló azonban
elsődleges szervezési felületté vált azok számára, akik tömegbázist akarnak felmutatni egy ország kormányának megdöntése közben.
Be kell 
látni, hogy a jelenkorban egy online közösségi háló legalább  annyira 
fegyvernek minősül, mint bármely más fegyver. Az általuk  nyújtott 
online szervezési felület ugyanis forradalmasítja a nyilvános  
szervezést. Azon felül, hogy civil szervezetek jó célok érdekében  
tömegekhez tudnak eljutni a Facebook segítségével, az online közösségi  
média külföldi érdekcsoportok eszközeként is működik, akik saját civil  
szervezeteikkel akarják elérni saját politikai céljaikat egy másik  
országban. Magyarországon 2014 őszén vált ez láthatóvá, amikor a  
liberális baloldal számos civil látszatú Facebook-csoporton keresztül kezdett – szintén civil látszatú
 – kormányellenes megmozdulásokat szervezni. Államellenes szervezkedés  
vagy bűncselekmények elkövetése esetén azonban a Facebook nem feltétlen 
 adja ki az adatokat egy ország hatóságának – ami lehetővé 
teszi,  hogy külföldi érdekcsoportok szolgálatában álló személyek 
felelősségre  vonás nélkül folytassanak államellenes szervezkedést.
  Oroszország új adatbiztonsági törvényének egyik célja, hogy külföldről
  szervezett kormányellenes megmozdulások esetében a hatóságok a 
megfelelő  személyek ellen azonnal és hatékonyan tudjanak fellépni.
A 
Facebook mint szervezési felület hazánkban is célkeresztbe került,  
amikor Földi László titkosszolgálati szakértő kijelentette, hogy az  
Európába irányuló tömeges bevándorlás katonai logisztikához hasonlóan  
szervezett, célzott művelet, ami feltételezhetően valamelyik nagyhatalom
  titkosszolgálatához köthető. A szakértő akkor felhívta a figyelmet  
arra, hogy a bevándorlók többségénél van mobiltelefon – korszerű módon, 
 valós idejű kommunikációval segítik egymást online felületeken. Emiatt a
  Facebook Európában is biztonsági kockázattá vált:
  egy fegyver, ami egyelőre mindenki számára szabadon és korlátozás  
nélkül használható. Bizonyos fegyverek használatát azonban korlátozni  
kell, amikor bebizonyosodik, hogy terroristák, vagy más rossz-szándékú  
szervezetek is nagy arányban használni kezdik.
http://hidfo.ru/2015/08/oroszorszag-ellenorzes-ala-vonja-az-online-kozossegi-mediat/
http://hidfo.ru/2015/08/oroszorszag-ellenorzes-ala-vonja-az-online-kozossegi-mediat/
 









