Lakossági és állami devizahitelekről

Nem mind arany, ami... deviza és nem is bon-bon...

Bizonyítani fogja az OTP a bíróság előtt, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen bánt a devizahitelekkel és korrekt tájékoztatást adott - mondta Csányi Sándor a vg.hu-nak. A perek augusztusban indulnak. Meglepte a legnagyobb magyar bank elnök-vezérigazgatóját a Magyar Nemzeti Bank által kommunikált döntés, miszerint kiderült, hogy a túlfizetéseket tőketörlesztésként kell elszámolni visszamenőlegesen. Emlékeztetett a vezérigazgató arra az ellentétre, hogy a bankok által az első években jócskán adott kedvezményekből nem jár vissza a bankoknak semmi, de ha kamatot emeltek, az visszajár nekik a törvény alapján. "A bankszektor tőkéjének legalább egyharmadát viszi el a kormány intézkedése, ami gazdasági szempontból súlyos károkat fog okozni" - jajgat Csányi, miközben összekacsintanak az Orbán-kormány prominenseivel. Semmisem vész el, csak átalakul - szokták mondani ilyen esetben - és valahol visszaáramoltatják majd az elsóhajtott extraprofit rájuk eső részét. Tehát aggodalomra semmi ok, aki máris sajnálatát fejezné ki a szegény bankár-uzsorások miatt. Persze az elnök-vezérigazgató szerint romlik majd a bankok hitelezőképessége, miközben zajlanak az eszközminőségi felülvizsgálatok, ősszel pedig stresszteszten esnek át a bankok. Az előálló tőkehiányok pótlása szerinte nehezen lesz megvalósítható.

Az OTP árfolyama 3% körüli mínuszban tartózkodik, vélhetően nem függetlenül a devizahitelekkel kapcsolatos hírektől.

Közben a jegybank előzetes számításai alapján az árfolyamrés semmissége, valamint az egyoldalú kamatemelések tisztességtelensége miatti visszatérítések összege várhatóan nem fogja meghaladni a 900 milliárd forintot a jegybank által kedden közzétett módszertani iránymutatás alkalmazásával sem - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Az iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre vonatkozóan. Az útmutató alapján visszamenőlegesen újra kell számolni minden érintett szerződést. Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát, valamint a megvalósult első havi törlesztés során forintban felmerülő túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd az ezzel csökkentett még fennálló devizaadóssággal kell tovább számolni. A túlfizetést minden időpontban tőke(elő)törlesztésként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni. Ezt az algoritmust ismételve kell kiszámolni a következő havi törlesztőrészleteket, a túlfizetést és az adósság lefutását egészen az elszámolás, illetve - ha a szerződés korábban megszűnt - a szerződés megszűnésének napjáig. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét. Az MNB alelnöke elmondta: az iránymutatás az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást segíti. A törvény végrehajtását azonban a módszertani útmutató alapján fogják ellenőrizni, ezért "mindenképpen komolyan veendő" - tette hozzá. Az iránymutatás tartalmát az Igazságügyi Minisztériummal (IM) egyeztetve alakították ki, a jogértelmezés alapja a tárca állásfoglalása. Az MNB ajánlása semmiben nem terjeszkedik túl a törvény előírásain, tehát nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az ez alapján kiszámított túlfizetést milyen módon kell rendezni az ügyféllel. Csak annak az összegnek a kiszámítására szolgál, ami az ügyfélnek visszajár. Azt, hogy milyen módon jut hozzá, később fogja a törvény rendezni - fejtette ki Windisch László. A mindenkori túlfizetések tőkéből való levonása olyan, mint a kamatos kamattal való számolás és azt eredményezi, hogy a nekik járó valós összeg illeti majd meg az ügyfeleket - reagált arra a felvetésre, hogy az érintett devizahitelesek a közzétett számítási móddal jobban jártak, mint amire korábban számítani lehetett.Ez azonban nem azt jelenti, hogy a visszajáró összeget a most fennálló tartozásból kell levonni. Az alelnök szerint, amióta az árfolyamrés kérdése napirendre került, ez egy lehetséges értelmezése volt a jogszabálynak, hiszen ésszerű, hogy ha a bank valakitől nagyobb összeget von le hiteltörlesztés címén, mint amennyit kellett volna, akkor azt a fennálló tőkében számolja el. A másik megoldás az lenne, ha ezt jogosulatlanul elvont összegként kezelné, s arra egyszerűen kamatot számítana fel. A bank és az ügyfél között azonban tartós jellegű jogviszony, hitelviszony van, s ha annak alapján az ügyfél teljesít a banknak, akkor azt a hitel törlesztéseként kell elszámolni - mutatott rá. Ez több terhet jelent a bankok számára, de az MNB előzetes számításai szerint várhatóan ezzel a számítási módszerrel sem fogja meghaladni a jegybank által korábban jelzett 900 milliárd forintot a bankok terhe az árfolyamréssel és egyoldalú kamatemeléssel kapcsolatos visszatérítések miatt - hangsúlyozta Windisch László.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a mai nappal megkezdte az önkormányzatoktól idén átvállalt 403,6 milliárd forintnyi devizahitel mintegy egynegyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését. 14 hitelből álló csomag előtörlesztéséről az ÁKK Finanszírozási Bizottsága határozott még július 11-én. A döntés célja egyebek mellett az, hogy az állam devizaadóssága a tervezett szint alatt maradjon, de szerepet játszott benne a költséghatékonyság is. A hitelek esedékesség előtti kifizetését az elmúlt hónapok kedvező forintpiaci folyamatai és az állampapírok lakossági értékesítésének együttes hatásai tették lehetővé. Az ÁKK szakemberei előtörlesztésre a legkedvezőtlenebb kondíciókkal rendelkező hitelek közül választottak. Az önkormányzati adósságátvállalás során az állam 2011 óta 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat, melyből 1190,1 milliárd forint átvállalását az ÁKK valósított meg. (A fennmaradó 178,8 milliárd forint adósság átvállalása a Magyar Államkincstár által nyújtott törlesztési célú állami támogatással történt). Ebből a 1190,1 milliárd forintból 2014. június 30-ig 363,7 milliárd forintot törlesztett vissza az adósságkezelő, a június 30-án fennálló tartozásállomány 838,1 milliárd forint volt. (A két állomány közötti különbség a hitel-felvételkori és a jelenlegi forint devizaárfolyam eltéréséből adódik.)

Megjegyzés

Egész délelőtt több hónapos mélypontjai közelében álldogált a vezető devizákkal szemben a forint, majd kora délután az egyre csak romló nemzetközi befektetői hangulatban valóban ki is alakultak az új mélypontok: az euróval szemben 314 felett, illetve a svájci frankkal szemben 258 felett új négy, a dollárral szemben 235-nél új 15 hónapos mélypontot látunk. A külpiaci hangulat most egyértelműen borongós, és más fundamentális tényezők sem kedveznek most a magyar fizetőeszköznek. Úgy tűnik, hogy fontos technikai szintek is megtörtek a forint árfolyamánál.

Bíró Dalma összeállítása

Amerikai munkaválalás: Lesz e még kánaán?

2014 júniusi adatok szerint Amerikában 6,1 százalékos mélyponton áll a munkanélküliség. Lassan eléri azt a szintet, amit teljes foglalkoztatottságnak lehet tekinteni az USA esetében. A munkanélküliségi adatok ismeretében még azt is hihetnénk, hogy egy virágzó gazdasággal állunk szemben, azonban ezt a képet beárnyalja a többi makrogazdasági mutató alakulása. Akkor lássuk a számokat!

• Az ez évi első negyedéves GDP 2,1 százalékos visszaesést mutatott évesített negyedéves alapon, ami negatív rekord a válság kitörése óta (a második negyedév ugyanakkor fellélegzést hozott).
• A termelékenység a recesszió óta csökkent, s a kereslet mellett a kínálat is gyengült.
• Felerősödőben vannak azok a félelmek, amelyek a kapacitások csekélyebb bővülése miatt az árváltozás ütemének felgyorsulásával számolnak.

Az amerikai jegybank az inflációval kapcsolatos félelmek felerősödése miatt nem hunyhat szemet a munkaerő-piaci folyamatok és az azt befolyásoló komponensek alakulása felett. Janet Yellen, a Fed elnök asszonya szerint a munkaügyi statisztikákban a részmunkaidős foglalkoztatottak magas száma beárnyalja az amerikai munkaerőpiacról alkotott pozitív képet.

• Jelenleg nagyjából 28 millió fő dolgozik az USA-ban részfoglalkozású munkavállalóként, minden negyedik kényszerből. Közel 7 millióan szeretnének teljes állásban dolgozni a részmunkaidősök közül.
• Nemcsak az ő magas számuk, de a munkaerő-áramlási statisztikák is a piac szűkülésére utalnak. A vállalatok kevesebb munkavállalót küldenek el, a toborzások dinamikája nem változott. Igaz ehhez az is hozzátartozik, hogy a munkáltatóknak egyre nagyobb gondot okoz az üres álláshelyek betöltése: 2014 májusában a munkahelyek 3,2 százaléka volt üres, ami közel 7 éves csúcsot jelent.
• A munkanélküliek között magas azon állástalanok száma, akik már legalább 6 hónapja tartósan munka nélkül vannak. Önmagában sem könnyű az állástalanok helyzete, de ráadásul minél hosszabb ideig van valaki munka nélkül, annál nehezebben tud csak állást szerezni. Utóbbi csoportba tartozók állásszerzési képességei és lehetőségei sokkal rosszabbak társaiknál.
• A munkaerőpiacon jelenlévő általános bizonytalanság és félelem miatt a felmondást választók száma is csökkent, még a válság előtti szinthez képest is. Utóbbi adat jelzésértékű. Arra utal, hogy a munkavállalók nem szívesen hagyják fel állásukat önként, ugyanis jelentős kockázatot jelent számukra egy új pozíció megszerzése, különösen olyan gazdasági környezetben, amelyben a vállalatok sem úgy keresnek munkavállalókat, mint régen.
• A jegybank elnöke szerint is vegyes a kép a munkaerőpiacon. Janet Yellen július 15-i bejelentésében azt nyilatkozta, hogy egyre közelebb kerül az amerikai gazdaság ahhoz, hogy a teljes foglalkoztatottság állapotába kerüljön, viszont ehhez a munkanélküliség további gyors csökkenésére van szükség.

Bár a jegybank szempontjából kedvező, hogy a munkanélküliség visszaesése nem a béremelkedés irányába hat, mint a korábbi időszakokban, az elnök asszony szerint a Fed még nem teljesítette maradéktalanul feladatát. A bérek ugyanis évente átlagosan kicsivel több mint 2 százalékkal emelkedtek a válság óta, ami historikus adatokat tekintve alacsonynak számít. Rövid vagy hosszú táv? Az egyes - munkaerőpiacot befolyásoló - komponensek alapján megoszlanak a vélemények, hogy a rövid vagy a hosszú távú munkanélküliség fontosabb makrogazdasági szempontból. Michael Kiley, a Fed kutatási és statisztikai részlegének igazgatóhelyettese, tanulmányában erre kereste a választ amerikai városok példáján keresztül. Az eredményei azt mutatják, hogy statisztikailag nem lehet megkérdőjelezni ennek az állításnak a hitelességét, bár a szerző a rövid távú értéknek tulajdonít nagyobb jelentőséget. Ezt a véleményt Alan Krueger, az Obama-kormány egykori államtitkára, a Princeton Egyetem professzora sem cáfolja: álláspontja szerint a hosszú távú munkanélküliség olyan nagymértékben független a munkaerőpiactól, hogy nem képes alacsonyan tartani a bérinflációt. A témában megszólalt Janet Yellen, az amerikai központi bank elnöke is, aki más állásponton van az előző véleményekhez képest. Az elnök asszony szerint az eddigi jegybanki vizsgálatok nem igazolták, hogy a rövid távú munkanélküliség relevánsabb lenne a bérinfláció előrejelzése szempontjából, továbbá a munkaerőpiacra történő visszakerülés prognózisában. Barack Obama tanácsadó testülete a foglalkoztatottság visszaesését ciklikus és strukturális komponensek szerint vizsgálta. A grémium szerint a munkaerő-piaci aktivitás 3,1 százalékpontos csökkenéséből 1,6 százalékpont a népesség elöregedésével magyarázható. További 0,5 százalékpont pedig egyértelműen ciklikus komponensnek tulajdonítható. A fennmaradó 1 százalékpontos enyhülés már komolyabb magyarázatot igényel: két tényező együttes hatásának tudható be. Egyrészt a 16-24 éves korosztály az oktatásban hosszabb ideig tartózkodik és csökkent a tanulás melletti munkavállalási hajlandóságuk, másrészt a munkaerőpiac legnagyobb és legaktívabb részét képező munkavállalók, a 25 és 54 év közöttiek aktivitási rátája is visszaesett. A 25-54 közötti korosztály jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a nyugdíjazások sokkal dinamikusabb ütemben zajlanak, mint azt a népesség öregedése indokolná. A lakosság korösszetételének változása a foglalkoztatottsági rátára nézve évi 0,2-0,3 százalékpontos negatív hatást kellett volna, hogy eredményezzen 2008 óta. A válságidőszakhoz képest a már nyugdíjba mentek aktivitása viszont felfelé ívelő trendet mutat. A 65 és 69 év közötti férfiak esetében az 1997-es 28,4 százalékos foglalkoztatottsági ráta 1,2-szeresére változott, 2007-re 34,3 százalékra emelkedett. Ez elsősorban strukturális változásoknak köszönhető: a várható élettartam növekedésével, az egészségi állapot javulásával, illetve a szociális biztonság erősödésével magyarázható.

Az 55 év felettiek munkaerő-piaci aktivitása vegyes képet mutat. Az 1997 és 2007 közötti statisztikai adatok továbbvezetése évi 0,1-0,2 százalékpontos csökkenést kellene, hogy eredményezzen a foglalkoztatottságban. A 2005 és 2013 közötti adatokat vizsgálva az látható, hogy a válság alatt kismértékben, de növekedett aktivitásuk, tavaly év eleje óta viszont enyhe csökkenő tendenciát mutat.

Az elmúlt években a rokkantak számának növekedése is jelentős mértékben járult hozzá az alacsonyabb aktivitási és foglalkoztatottsági rátához. Az egészségi állapotuk miatt munkaképtelenné váltak számának növekedése az utóbbi időben azonban erőteljesen csökkenni kezdett, legalábbis a rokkantsági járadékra jogosultak számának alakulásából erre lehet következtetni. A folyamat összhangban van az üzleti ciklusok elmúlt néhány évi alakulásával, ami arra utal, hogy a munkanélküliek egy része a rokkantsági ellátást választja átmeneti megoldásként. Ezt a feltételezést igazolják a munkaerő-piaci aktivitás és a rokkantak számának statisztikái is. A két tényező között negatív irányú kapcsolat figyelhető meg: amennyiben a munkaerő-piaci helyzet kedvezőbbé válik a rokkantak száma csökken. (Egyébként ellentétes irányban is megfigyelhető ez a folyamat.) A munkaerő-piaci aktivitás csökkenésében a rokkantsági ellátásban részesülők mellett a fiatalok járnak az élmezőnyben a válságot és az azt követő időszakot is figyelembe véve. Sokan úgy vélték, hogy biztosabb helyük van oktatási intézményekben, mint a munkaerőpiacon, s előbbieket választották a bizonytalanság helyett. 2008-2009-ben a gazdasági válság mélypontján jelentősen megnőtt az oktatási rendszerbe beiratkozók száma, aminek hosszabb távon a munkaerőpiacra gyakorolt hatása is kedvező volt. Az előrejelzések szerint az oktatásban résztvevők száma továbbra is növekedni fog, illetve a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező tendenciája is folytatódhat. A felsőfokú tudás felértékelődését alátámaszthatja a középiskolai érettségivel rendelkezők munkaerő-piaci aktivitásának 4 százalékkal való csökkenése is. A technológiai változás és a külföldi verseny miatt ugyanis náluk a legnagyobb a valószínűsége az álláshelyük elvesztésének, s ez a hosszú távú trend kedvezőtlenebbé vált a recesszió által. Összességében az mondható el, hogy a munkaerő-piaci statisztikák és a demográfiai folyamatok között sajátos kapcsolat figyelhető meg. Paradox helyzettel állunk szemben: a nyugdíjhoz közel álló, aktív munkavállalók a jól megérdemelt pihenést választanák a munkaerő-piaci robotolás helyett, a nyugdíjaskorúak pedig tovább maradnának a munkaerőpiacon. Az állásukat elvesztők a rokkantsági ellátásba menekülnek, a fiatalok pedig az oktatás védőhálóját választják a munkaerő-piaci bizonytalanság helyett. Ezek a tények is arra utalnak, hogy a helyzet koránt sem rózsás az amerikai munkaerőpiacon. Lesz még egyszer kánaán? Az Amerikai Népszámlálási Hivatal (Census Bureau) arra számít, hogy a munkaképes korú lakosság évente 0,3 százalékkal fog növekedni 2010 és 2030 között. Ez az arány kevesebb, mint harmada az elmúlt két évtized adatainak. Ennek nemcsak az öregedés az oka: a csökkenő termelékenységi és a visszaeső bevándorlási ráta is fontos szerepet játszik a folyamatok kedvezőtlenebbé válásában. A helyzetet tovább súlyosbítja a társadalom elöregedése és az amerikai baby-boom idején születettek nyugdíjba vonulása. Amerika idővel lassan növekvő gazdasággá válik. Ezt a mérsékelt növekedést a nyugdíjkorhatár emelésével, a felső vállalati adókulcs csökkentésével, átalakításával és a fogyatékosok és rokkantak támogatásának szinten tartásával lehetne garantálni. Évekbe-évtizedekbe telhet, amíg az intézkedések hatása érezhetővé válik, azonban egy dolgot tudomásul kell venni! Semmi sem lesz már olyan, mint amilyen régen volt.

Hírfigyelő Szolgálat

Ukrajna: Esti hírösszefoglaló - Mai események percről-percre

2014.07.31 Csütörtök

          

10:55

Az ukrán fegyveres alakulatok egy napra felfüggesztették a támadó hadműveleteket abban a kelet-ukrajnai térségben, ahol két héttel ezelőtt lezuhant a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe - közölték csütörtökön a terrorellenes hadművelet parancsnokságán. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kérésére hirdettek egyoldalúan tűzszünetet, hogy szavatolják a katasztrófát vizsgáló nemzetközi szakértők munkájának biztonságát. Az ukrán fegyveres erők nem folytatnak hadműveleteket a térségben, kivéve, ha támadás éri őket - tájékoztatott közleményében a törzskar. Közben az orosz légiközlekedési hivatal, a Roszaviacija közölte, hogy Kijevbe megérkeztek az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép.

12:19

Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását csütörtöki rendkívüli ülésén az ukrán parlament. A kormányfő távozása mellett mindössze 16 képviselő szavazott - 14 független és kettő a Régiók Pártja frakciójából - a 450 fős ukrán törvényhozás 331 jelen lévő tagja közül. A képviselők támogatták Jacenyuk kezdeményezéseit a költségvetés bevételeinek növelésére. Megszavazták a hadsereg finanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati előterjesztéseket. Ismét elutasította viszont a parlament az ukrán gázvezetékrendszer működtetésének reformjáról szóló kormányjavaslatot.

14:30

Több napi sikertelen próbálkozás után csütörtökön eljutott a maláj utasszállító kelet-ukrajnai becsapódásának helyszínére egy nemzetközi szakértői csoport. A kormányerők és az oroszbarát szeparatisták között folyó harcok miatt a küldöttség hétfő óta hiába akarta és próbálta megközelíteni a július 17-én lezuhant repülőgép roncsait. Az ausztrál és holland szakértőkből álló csoportot azzal bízták meg, hogy a katasztrófa helyszínén első feladatként további áldozatok felkutatására és az utasok szétszóródott személyes tárgyainak összegyűjtésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Továbbra sem tudni, hogy pontosan hány holttest van még a roncsok környékén. Az AP amerikai hírügynökség helyszínen lévő újságírója csütörtökön azt mondta: a szóban forgó területet láthatóan a szeparatisták ellenőrzik. Közben az orosz légiközlekedési hivatal, a Roszaviacija közölte: megérkeztek Kijevbe az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép. A holland és ausztrál szakértői bizottságok képviselői nem kommentálták az orosz kollégák Kijevbe érkezését. Viktor Nazarov, a terrorellenes hadművelet helyi parancsnoka csütörtökön közölte: a hadsereg és a nemzeti gárda az államfő utasítását betartva továbbra sem folytat semmilyen hadműveletet a katasztrófa helyszínének húsz kilométeres körzetében.

14:48

Rendkívüli ülést tartott csütörtökön az ukrán parlament, ahol a miniszterelnök lemondásáról, valamint az általa benyújtott törvénymódosításokról szavaztak a képviselők. Az ülésen jelen volt Porosenko elnök is, aki a szavazások után úgy értékelte a helyzetet, hogy a parlament és a kormány láthatóan kész az együttműködésre egymással. Beszédében a költségvetés módosításával kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna napi 70 millió hrivnyát, azaz 1,4 milliárd forintot költ az ország keleti részében folyó "terrorellenes művelet" finanszírozására.

17:45

Az ukrán kormány kezdeményezésére 1,5 százalékos hadiadót vezetett be a parlament csütörtöki, zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülésén. A kormány által kiadott közlemény szerint a parlament elfogadta a költségvetés és a adójogszabályok módosítását, amelyek alapján 1,5 százalékos kiegészítő, úgynevezett hadiadót vetnek ki az év végéig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra, beleértve a jutalmakat is. A pénzügyminisztérium számításai szerint az új adó bevezetésével mintegy 2,9 milliárd hrivnya, azaz körülbelül 58 milliárd forint plusz bevételre tesz szert a költségvetés, amelyet a hadsereg, az ország keleti részében folyó "terrorellenes művelet" finanszírozására, valamint a szakadároktól "megtisztított" települések újjáépítésére fordíthat. Legalábbis ezzel terelik az országos méretű sikkasztásokat vagyis beindult a pénzpumpa a lakosság teljes kizsákmányolására egy hamis "szabadságharcra". Régi mondás, miszerint a háborúhoz nem kell más, csak "pénz, pénz, pénz"... A parlament által elfogadott módosításokkal növelték a 2014-es költségvetés bevételi és kiadási oldalát egyaránt, továbbá megemelték az államadósság felső határát. A büdzsé bevételi oldalát a bérekre kivetett "hadiadó" mellett a természeti kincsek kiaknázásáért fizetett összeg jelentős - csaknem duplájára rúgó - emelésével, valamint európai uniós támogatásokkal tervezik növelni. Ezen kívül csökkentik a kormányzati szervek kiadásait és a költségvetésből támogatott programok finanszírozásának mértékét. A kormány közben csütörtökön 9,5 milliárd hrivnya, mintegy 191 milliárd forint újabb összeget elkülönítését rendelte el a költségvetés vésztartalékából a fegyveres erők tagjai bérének, illetve a nekik és hozzátartozóiknak járó egyéb juttatásoknak a kifizetésére, valamint a hadsereg ellátásának és felszerelésének biztosítására. A fegyveres erők finanszírozására a pénzügyi tárca március elejétől július 11-ig 7,6 milliárd hrivnyát (152 milliárd forintot) utalt ki.

20:28

Minszkben csütörtökön újra összeült az ukrán és az orosz kormány, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, amely a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről tárgyal. A kontaktcsoport újabb ülését Petro Porosenko ukrán elnök kezdeményezte. Az ülésen Ukrajnát Leonyid Kucsma volt államfő, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi nagykövet, az EBESZ-t pedig egy meg nem nevezett tisztviselő képviselte. Arról nem adtak tájékoztatást a felek, hogy miről tárgyaltak és mire jutottak csütörtökön. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő annyit mondott a találkozóról, hogy "minden szükséges" lépést meg kell tenni a kelet-ukrajnai konfliktus enyhítése érdekében. Az orosz média arról számolt be, hogy pénteken csatlakozhatnak a tárgyalásokhoz a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői is. A felkelők ugyanakkor azt szabták a részvétel feltételéül, hogy az ukrán hadsereg hagyja el a szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeket, és egy fogolycserét is felvetettek. A kontaktcsoport legutóbb július 17-én, a malajziai utasszállító kelet-ukrajnai lelövése után ülésezett Kijevben. Akkor a szakadárok videokapcsolaton keresztül csatlakoztak a megbeszéléshez, és beleegyeztek abba, hogy hozzáférést biztosítanak a fedélzetén 298 emberrel lezuhant gép roncsaihoz. Az EBESZ, valamint Malajzia és a katasztrófában elhunyt 193 állampolgárát gyászoló Hollandia szakértői ugyanakkor először most csütörtökön tudtak eljutni a helyszínre. Kijev és a szakadárok egymást okolták azért, hogy korábban nem férhettek hozzá a szakértők a gép roncsaihoz, ahol még mindig sok holttest szabadon hever. Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán közölte, Kijev a kontaktcsoport tanácskozásán határozottan követelni fogja, hogy biztosítsák a szakértők hozzáférését a katasztrófa helyszínéhez. A nap folyamán egyébként Ukrajna engedélyezte, hogy Hollandia és Ausztrália 950 fegyverest küldjön a katasztrófa helyszínére, annak biztosítása végett.

Gölöncsér Miklós összeállítása

Heves esőzések Romániában

Több száz falut kellett kiüríteni Romániában a heves esőzések és az áradások miatt.

Fotó: mno.hu

Horvátországban a vihar miatt tegnap leállt a légiforgalom is. Szerbiában is fennakadások voltak a közlekedésben a tegnap esti zivatar után. A németországi Bonnban lassan húzódnak vissza a kiöntött folyók, de a közlekedésben még mindig fennakadások vannak.

Megroggyant házak, elhullott állatok, járhatatlan utak, elöntött falvak: ez maradt a hatalmas vihar és az azt követő áradások után Románia délnyugati részén. Már több száz faluból kellett kimenekíteni az embereket, házaik ugyanis életveszélyessé váltak, miután mindent elöntött a víz. Sokaknak mindenük odaveszett.

„Sokszor láttam a TV-ben, a hatalmas árvizeket de soha sem gondoltam, hogy ez egyszer velem is előfordul és elveszítem az otthonomat" -mondta sírva egy helyi nő.

A népszerű tengerparti üdülővárosban, a horvátországi Zadaron sem jobb a helyzet. Napok óta szakad az eső. Akadozik a közlekedés, a buszok és az autók tengelyig járnak a vízben. Megállás nélkül hívják a tűzoltókat, mert rengeteg a kidőlt fa, sok helyen akadozik az áramellátás. A lakók a vizet szivattyúzzák ki a házakból.

Szerdán az ország tengerparti részén vörös riasztást rendeltek el a heves esőzések és a viharos szél miatt.

A tomboló vihar miatt még a légiforgalmat is le kellett állítani szerda este Horvátországban. Több órán át Magyarország felé kellett kerülniük a gépeknek.

Fákat csavart ki, villanyoszlopokat döntött ki és sok tetőt megrongált a vihar Szerbiában is. Egész nap takarítottak Szabadka belvárosában, ahol több ház vált lakhatatlanná.

Közben a németországi Bonnban már apadnak a kiöntött folyók, de a közlekedésben még mindig vannak fennakadások. Az országban a meteorológusok szerint az elmúlt napokban ötször annyi eső esett, mint máskor egész júliusban.

Forrás: hirado.hu

ENSZ-jelentés: Donbassz felelőseit nemzetközi biróság elé kell állitani!

Az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Navil Pillay kijelentette: az általa vezetett ENSZ vizsgálócsoport nem talált szilárd bizonyitékokat arra vonatkozóan, hogy Oroszország fegyverrel látná el a Donbasszi ellenállókat. Nem látják megalapozottnak Washington erre vonatkozó vádjait.

Az ENSZ elismeri, hogy az Oroszországgal szembeni állitások alaptalanok-mondta Navil Pillay.

Ezzel együtt megjegyezte: Donbasszban mindkét fél nehézfegyvereket is bevet, súlyos – civilek elleni – támadásnak minősül a malajziai repülőgép lelövése, és a polgári lakosságot ért tüzérségi és bombatámadások.

Az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának hivatala szerint a donbasszi konfliktus során elkövetett eseményeket a nemzetközi igazságszolgáltatás elé kell vinni.

A jelentést július 28.-án dátumozták, és a június 8.-július 15. közötti időszak történénéseit tartalmazza.

A jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy a kijevi Majdan időszaka alatt történtek, és az odesszai véres események kivizsgálásának ügyében nem történt semmiféle haladás.

Az orosz külügyminisztérium a jelentést eképpen értékelte: szép-szép, de nem követeli a Donbasszt feldúló és végiggyilkoló fasiszta latorhordák visszarendelését. Márpedig enélkül nincs értelme az emberi jogokról beszélni Ukrajna kapcsán.

A jelentést az ITAR-TASSZ ismerteti.

Összességében véve tehát megállapitható, hogy igen rosszul áll a Washington-Kijev tengely bütyke. Ha pedig még a maláj gépről is kiderül valami malacság, komoly görbület is fog keletkezni ezen a tengelyen. Márpedig “malájügyileg” is nagyon csehül áll a latorszövetség! Ráadásul ma már a nemzetközi vizsgálóbizottság is odaért a roncsokhoz. Nem óhajtott tagokkal kiegészülve! Ugyanis megérkeztek az orosz szakértőkis!

Márpedig igy ettől a pillanattól kezdve vége a mesebeszédnek, vége a mellébeszélésnek!

https://balrad.wordpress.com/2014/07/31/ensz-jelentes-donbassz-feleloseit-nemzetkozi-birosag-ele-kell-allitani/

1,5 millió lakost Ukrajnában meg kel ölni.

Ukrajnában folyik a polgár háború.
Miért? Talán az ilyen újságírók miatt is.
Az ukrán központi sajtó újságírója Bogdán Butkevics így vélekedik az ukrajnai Donbass lakosságáról és ezt bátran világgá is kürtöli.

Szudáni zsoldosok harcolnak Ukrajnában - brit útlevéllel

A donyecki népi milícia egységei az utóbbi napokban jelentették, hogy színesbőrű fegyveresek holttesteit találták egy megsemmisített ukrán védőkörletben. A következő képeken a katlanba szorult, délkeleti ukrán egységeknél felfedezett, szudáni származású zsoldos iratait láthatjuk. Az egyik megkerült útlevél szerint egy ilyen zsoldos brit állampolgárságú, de szudáni származású személy volt, ukrán vízummal.

Érdekes módon az utóbbi engedélyét 2013 november 9.-én állították ki. 2014-ben már vízum nélkül utazhattak az EU polgárai Ukrajnába. Elképzelhető, hogy Mohammed Abu Elgasim aktívan részt vett az év eleji atlantista felforgató műveletben is.

http://www.hidfo.net/2014/07/31/szudani-zsoldosok-harcolnak-ukrajnaban-brit-utlevellel

Csernyigovban kezdi éreztetni hatását az IMF “segitsége”!

Mintegy 300 nyugdijas rohamozta meg ma délelőtt az Északkelet-ukrajnai Csernyigov városi adminisztrációjának épületét.

Követelték Vlagyimir Ivasko kormányzótól, hogy a közüzemi dijak emelését vonják vissza. Mintegy száz harcias szépkorú mindezt a valcmanista helytartó irodájába bezúdulva hozta tudtára a nyomorultnak.

Kb. 200 dühös nyugdijas pedig Szokolov – csernyigovi polgármester – azonnali távozását követelte.

A föltüzelt nyugdijasok “főkolomposa” – Vagyim Antosin szenvedélyes hangvételő beszédben követelte, hogy a kijevi udvar döntnökei érkezzenek Csernyigovba, meghallgatni a nyugdijasok sérelmeit.

Nagyon úgy néz ki, hogy Ukrajna népe kezdi mostmár érezni a saját bőrén a Majdan áldásait! És mintha nem tetszenének ezek az áldások!

http://balrad.wordpress.com/2014/07/31/kezdodik-ukrajnaban-a-tarsadalom-forrongasa-nyugtalan-nyugdijasok-csernyigovban/

Bolívia terrorista állammá nyilvánította Izraelt

Bolívia terrorista állammá nyilvánította Izraelt és megszüntette a vízummentességet garantáló egyezményt, tiltakozásként a Gázai övezetben zajló offenzíva ellen.

Evo Morales elnök bejelentette, hogy az izraelieknek vízummentes beutazást garantáló 1972-es egyezmény megszüntetésével Bolívia kifejezi, terrorista állammá nyilvánítja Izraelt, mert a Gázai övezetben zajló offenzíva során nem tesznek különbséget civil és katonai célpont közt, emiatt mostanra több mint 1300 civil halálos áldozata és mintegy 7000 sérültje van a hetek óta zajló ostromnak.

Morales beszédében arra hivatkozott, hogy a jelenleg zajló offenzíva egyértelműen mutatja, Izrael "nem garantálja az élet tiszteletének alapértékét és nem biztosítja azokat az alapvető feltételeket, melyek egy békés, harmonikus közösség kormányzásához szükségesek." Evo Morales a kormányülésen mondott beszédben elmondta, hogy a vízummentességet garantáló 1972-es egyezmény egyébként is egy olyan rendszerben született, ami a bolíviai népet elnyomó diktatúra volt, és engedélyezte az izraeliek ellenőrzés nélküli beutazását.

Július elején Morales keresetet adott be az ENSZ emberi jogi főbiztosához Izrael ellen "emberiség elleni bűnök" elkövetése miatt. Más latin-amerikai országok, Chile és El Salvador kedden visszahívták nagyköveteiket Izraelből a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnök miatt. Ecuador, Brazília és Peru szintén visszahívta nagyköveteit Izraelből.

http://www.hidfo.net/2014/07/31/bolivia-terrorista-allamma-nyilvanitotta-izraelt

Két ferencvárosi, két debreceni, és majdnem tizenkét felcsúti stadion is kijönne abból a pénzből, amelyet az új Puskás Stadion és a környező létesítmények felépítésére költene a kormány.

60-80 milliárd forintba fog kerülni a tervezéstől függően az új Puskás Ferenc stadion. További létesítményekkel együtt a költség 80-100 milliárd forint lehet - mondta lapunknak Vígh László, a sportlétesítmények fejlesztéséért felelős kormánybiztos. (A debreceni stadion 13 milliárd körül, a felcsúti 3,8, a ferencvárosi közel 15 milliárdért épült.)

Ezen kívül a 38 hektáros olimpiai központ területét is fejlesztik, amely 21 sportágnak ad majd otthont. Ennek költsége további 30 milliárd forint lehet.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter azt közölte: az NSK kezében levő sportlétesítmények fejlesztésére összesen mintegy 180 milliárd forintot ad a kormányzat. Seszták lapunknak elmondta, hogy a költségvetési zárolások nem érintik a sportlétesítmények fejlesztését.

Csányi Sándor , az MLSZ elnöke az új stadion látványtervének bemutatása után közölte: a létesítmény 2018-ra készülhet el. 2020-ban már Európa-bajnoki mérkőzéseket szeretnének ott rendezni, amelyet meg is pályázott az MLSZ. Három csoportmeccset és egy egyenes kieséses találkozót rendeznének Budapesten - erről szeptemberben dönt az UEFA.

Az új, multifunkcionális létesítmény 68 ezer fős lesz, koncertek idején 80 ezer főt is be tudnak fogadni. Mélygarázsokat, valamint a tetejére egy 800 méteres panoráma futópályát is terveznek. 1700 helyiség lesz a stadionban, benne egy 180 szobás szálloda, ezzel a stadion edzőtáborként is funckionálhat. Lesz benne egy konferenciaközpont és egy sportorvosi hátteret biztosító diagnosztikai laboratórium is.

A stadion a stadionban koncepció révén az új és a régi lelátók között építenek ki edzőtermeket, irodákat, egyéb létesítményeket. A stadionon belül több, mint húsz sportág kap majd helyet.

Vígh László lapunknak elmondta, hogy idén a stadionnal kapcsolatos tervezésre a költségvetésből 2-2,5 milliárdot kell költeni. Ebben benne van a Millenáris Velodrome tervezési költsége is. 2014 végére készülnek el teljesen a kiviteli tervek, még a nézőszám is változhat, 2015-ben kezdődhet az építkezés.

http://www.youtube.com/watch?v=ogMLROJTJYA

Szerző: Éber Sándor

Vígh László kormánybiztos szerint 90-100 milliárd forintból épülhet fel az új Puskás Ferenc Stadion, amelynek munkálatai 2015-ben kezdődhetnek és három évvel később fejeződhetnek be…

Ennyi pénzből, – 15-20 ezer szociális lakást lehetne felépíteni, – ha a lakások építési költségeit külön-külön 5-7 millió forintra becsüljük. – Ez, ha lakásonként 4 emberrel számolunk, akkor akár 80 ezer embernek, ha 3-al, akkor akár 60 ezer embernek teremtene otthont, – állami szociális lakás formájában.

Ha ehhez hozzávesszük, az eddig elkészült puccos stadionokra eddig már elherdált milliárdokat; Nagyerdei Stadion Debrecen; 12,5 milliárd, – Felcsúti Pancho Aréna; 3,8 milliárd – akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy egész városokat lehetne felépíteni a stadionokra eddig elköltött – és még ezek után elkölteni szándékozott pénzből!

És mi azt is megmondjuk őszintén: Kit érdekelnek a stadionok, – mikor a forma nincs megtöltve tartalommal? – Vagyis olyan alacsony színvonalú a magyar labdarúgás, mint most. – Kit érdekelnek a stadionok, amikor ekkora a nyomor Magyarországon? Kit érdekelnek a stadionok, amikor ekkora társadalmi és gazdasági válsággal küzd az ország!

A stadionok nem mások, mint a kormányzati propaganda szerves részei. Hogy ennyire szereti Viktor a népét. – Szereti persze! El ne hidd! – Önmagát szereti, – kimegy a kert végébe, ott aztán futballozhat a saját stadionjában. – Micsoda őrültség ez?

Csendben mondjuk azért, hogy az Első Puskás Stadiont, – vagyis a Népstadiont, – az ötvenes évek elején, 48-tól 53-ig, – bizony jórészben TÁRSADALMI MUNKÁBAN építették, – önkéntesek tízezreinek részvételével. Saját szüleink, nagyszüleink is kubikoltak ott, teljesen ingyen és hatalmas jókedvvel. Majd a sajátjuknak is érezték stadion, – évtizedeken keresztül!

De ez, amit terveznek csinálni a Puskás Ferenc-Népstadionból, – még a látványtervében is vérforraló: Business klub a stadionban? Hát mi ez a flancolás? – Elpazarolt milliárdok egy őrült futball álomra, – melyet álmot, valójában még az igazi foci nemzetnek; Brazíliának sem sikerült megvalósítania.

A Puskás Ferenc-Népstadion

Az új 100 milliárdos stadion felül nézete

Business klub a stadionban? Micsoda flanc!

A futball nem oldja meg a társadalmi problémákat, – sőt ha túl sokat költenek rá, – még gerjeszti is. – Ahogyan ez Brazíliában is volt a Világbajnokság előtt, közben és után. – S a brazil kormány lehet, ebbe is bukik bele. – Nincs kizárva, hogy a majd a magyar is.

Bal-Rad

Gázmezők és az ukrajnai polgárháború

Ukrajna tavasszal elvesztette a Krímtől délre található tengeri földgázmezőit, melyek még a konvencionális módon, gazdaságosan kitermelhetőek lettek volna. Ezeken kívül Ukrajna jelenlegi területén, a történelmi Galícia megyéi alatt vannak palagázmezői, valamint a konfliktus zónájában helyezkednek el még további nem-konvencionális földgáz készletei (homokgáz és széntelepek metánja). Ezekből a homokgáz az, ami még a legnagyobb eséllyel kitermelhető.

A kelet-ukrajnai Juzovka homokgázmező kitermeléséhez a PJSC Ukrgasproduction és az angol-holland nagyvállalat, a Shell kapott lehetőséget 2013 januárjában az ukrán államtól. A projekt 410 millió dolláros költségvetéssel indult. Az első két fúrótornyot 2013 végére fel is állították, a közel 8000 négyzetkilométeres gázmező Harkov régióba eső részén. A múlt hét során Szlavjanszk közelében is megindult további fúrótornyok telepítése, a feltárás területét az ukrán hadsereg biztosítja. 

A Shell fúrótornya Harkov régióban

Konvencionális szénhidrogéneknek nevezzük a gravitációs szegregáció (felhajtóerők) által indukált, geometriailag meghatározható kiterjedésű szerkezeti, vagy tektonikus csapdákban felhalmozódó szénhidrogéneket: földgáz, gázcsapadék (kondenzátum) és kőolaj.

Ezzel szemben minden olyan természetes szénhidrogén előfordulás, amely nem tesz eleget az előbbi feltételeknek, a nem konvencionális szénhidrogének csoportjába sorolandó: palaolaj, homokolaj, palagáz, homokgáz, széntelepek metánja, szénhidrogén hidrátok.

A nem-konvencionális gázkészletek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai feltételek mellett drágának és kis hatékonyságúnak bizonyul, a földgáz drágulása és az újabb technológiák jövőbeni megjelenése azonban növelhetik a kitermelés gazdaságosságát. Mindemellett a jelenlegi módszerek veszélyesek a környezetre, hiszen a művelet során használt vegyi anyagok a vízkészletbe való szivárgása komoly kockázatot jelent az élővilágra nézve. Ezért általában az ilyen jellegű kitermelést a helyi lakosság igyekszik megakadályozni. Ezen okok miatt például Csehország, Franciaország és Hollandia is felhagyott a nem-konvencionális földgázkészletek kitermelésének tervével és kivitelezésével.

Mivel a közel három hónapig háborús övezetbe tartozó Szlavjanszk városának lakossága többségében elmenekült, valamint az ukrán hadsereg tüzérségi tüze megsemmisítette a közműveket és termelőegységeket, így a korábbi lakók visszatérésétől sem kell félniük a kitermelő cégeknek és az államnak. A minimális lakossági ellenkezést a térségben tartózkodó ukrán katonaság és egyéb megtorló egységek a helyszínen semlegesítik. Mivel a Don-medence gyárai 90%-ban az Oroszországi Föderációba irányuló exportra termeltek, az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatok megszűnésével ezek mára fölöslegesekké váltak. Továbbiakban pedig az EU-nak se lenne szüksége konkurenciára. A területen élő lakosság pedig csak problémát jelent Kijevnek, így a terrorelhárító műveletből "terrorelőállító" művelet lett. Csak a terület kell, a lakosság már nem. Így gondolkodnak az USA bábjai Kijevben.

A tél közeleg, és lényegében nem sikerült megoldani a gázellátást Ukrajnában. Az állam most megragad minden lehetőséget, hogy biztosítsa a szükségleteket. Feltehetőleg ezek is összességében kevesek lesznek ahhoz, hogy elodázzák a illegitim kijevi hatalom várható bukását. Ezt a lakosság elnyomása és kizsákmányolása, az elhúzódó és nagy veszteségekkel járó polgárháború és az elkerülhetetlen gazdasági csőd fogja előidézni.

http://www.hidfo.net/2014/07/31/gazmezok-es-az-ukrajnai-polgarhaboru

Minden jel arra utal, hogy Nyalókakirály és udvartartása Kijevben kiötlötte az újabb stratégiát Donbassz letörésére.

Megtették már azt, amit még Hitler sem merészelt megtenni:vetettek be bakteriológiai fegyvert. Az utóbbi napokban pedig olyasmire vetemedtek oroszellenes dühükben, ami egyértelműen kimeriti a háborús és emberiség elleni bűncselekmény fogalmát.

A katonai kudarcot kudarcra halmozó, emberek tizezreinek halálát és mérhetetlen pusztitást-szenvedést okozó “Terroristaellenes Múvelet” (ATO) leállitása a kijevi
latorhatalom és a Majdan vereségének beismerése lenne. A vágóhidi produktum pedig már kikezdte az egyébként eddig birkatürelmű-amúgy pedig ordas hazugságokkal megvezetet
ukrán nép idegeit is.

Ráadásul a gazdasági katasztrófa nagyon sötét árnyéka egyre hosszabban vetül Ukrajna népére, amivel egyenes arányban növekszik a lakossági elégedetlenség is, és ez vélhetően hamarosan a forráspontra fog jutni. A “kétfrontos” háborút pedig a Washington által pátyolgatott Kijevi latorhatalom nem hogy megnyerni nem képes, hanem biztos bukta lenne. Ezért aztán a “többször módositott ATO” minél gyorsabb sikerre
vitelét határozta el Valcman Nyalókakirály és kijevi udvartartása. Új stratégia mentén kivánják folytatni a donbasszi oroszirtást. A “Pontos Háborű” stratégiáját.

Ami először a népfelkelők fegyveres erőinek megsemmisitését jelentené, majd a civilek kiirtása lenne a következő lépés. A stratégia alapja a rövid és közepes hatótávolságú taktikai-harcászati rakéták tömeges bevetése Donbassz ellen. A stratégiára a washingtoni gazda rábólintott. Igy kellett történnie a dolognak, hiszen a CNN amerikai hirtelevizió meg nem nevezett Pentagon-béli és washigntoni kormányzati
tisztségviselőkre hivatkozva jelentette, hogy Nyalókakirályék utasitást adtak rakétás alakulataiknak a szerszámaik Donbasszi célpontokra való átprogramozására. A bejelentést követően pedig, néhány órával később meg is ejtették a főpróbát”, az egymilliós Donyeck megrakétázásával.

“Fényesre” sikeredett. Tegnap Luhanszk – régióban bukkantak a milicisták leletre, amely mostmár konkrétan igazolta a “TOCSKi-U” rövid hatótávolságú, hagyományos töltetű rakéták bevetését Donbassz ellen.

A CNN persze “előrevetitette” a harci cselekmények várható eszkalációját is ilyen esetben, ami pedig nem tűnik amatőr elemzők feltételezgetéseinek.

Nyilvánvaló, hogy a kijevi cionfasiszta hatalom BÁRMIRE el van szánva Washington terveinek megvalósitása érdekében.

Nincs az a cselekmény, amit meg ne tennének a Legfőbb Lator kedvéért.

Biológiai fegyver kipróbálva!-működött!
Rakéta kipróbálás alatt!-reményre jogositó eredmény!
De ha szükséges, ott van még Gázos Julcsa javaslata: “atomot a zoroszoknak”!

Állitólag ilyenjük nincs. (Bár ki tudja? Egy-két valcmanista oligarcha garázsában akár föllelhető még ilyesmi is!)

De ne feledjük: ötletel a washingtoni stáb ezerrel, hogy miként tudná kijevi helytartóságát “modernizálni”!

Valahogy mostanra jutott el az ukrán krizis arra a pontra, amikor már a Kreml sem fúrhatja mélyebbre fejét a homokba!

Tudomásul kell vennie az orosz politikai és állami vezetésnek, hogy ITT MÁR NEM CSAK DONBASSZRÓL VAN SZÓ!
Kezdetektől fogva nem Donbasszról, nem a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságokról van szó!

A Majdanról szól ez az egész történet! Annak vezérlő elvéről!

OROSZORSZÁG ELPUSZTITÁSÁRÓL, A CIONATLANTIZMUS VILÁGHÓDITÓ TÖREKVÉSEIRŐL VAN SZÓ!

-De hát ha mi ezt felfogtuk, okkal kell feltételeznünk, hogy a Kreml többet tud nálunk!

Oroszországon van a sor! Válaszolnia kell!-határozottan és keményen erre a pofátlan agresszivitásra!

Ráadásul Moszkva azt is mondhatja: “No de biztos úr! Én csak visszaütöttem! Tehetek én arról, hogy ez a hülye úgy beverte a fejét a betonba, hogy beledöglött? Én csak védekeztem!”

http://balrad.wordpress.com/2014/07/31/pfontos-haboru-t%D0%BE%D1%87%D0%BD%D1%8B%D0%B9-%D0%B2%D0%BE%D0%B9%D0%BD%D0%B0/

 

 

Útblokád Tiszaújlakon

A kényszersorozás leállításának követelése
Július 30-án kárpátaljai magyar falvak – Tiszaújlak, Tiszabökény, Péterfalva, Forgolány, Palád, Fertősalmás, Feketepatak, Verbőc – asszonyai, lányai blokád alá vették Tiszaújlak központját, hogy békésen tiltakozzanak a kényszersorozás ellen. A délután 3 órakor kezdődő akcióval szerették volna felhívni az illetékes hatóságok figyelmét az ellentmondásokra a katonai behívások körül. A szólásszabadság jogával élve a zebrákon keresztül állva akadályozták meg, hogy autó, teherautó, busz vagy bármilyen más jármű áthaladhasson. Az akadályoztatás felemás reakciókat váltott ki az érintettekből…

A szülők – az anyák mellett ugyanis az apák is helytálltak az oldalvonalon - eltökéltsége valószínűleg meglepte a Nagyszőlősi Hadkiegészítő Parancsnokság tisztviselőjét, illetve a két hivatalos küldöttet; a 4 órás útlezárás időtartama alatt számtalan párbeszéd folyt a lehetséges megoldásokról – ám érdemi döntés nem született. A cél elérése, hogy ne vigyenek el több helyi fiút katonának, egyelőre, kétséges. Nemcsak azért, mert a nagyszőlősi hatóságok egymásnak ellentmondó információkat közöltek, de azért is, mert a családok többsége már nem hisz az ígéretekben!

Mint azt tudni, Kárpátalján napok alatt futótűzként terjedtek el a behívásokról szóló rémhírek. A magyar családok körében sorsdöntő kérdéssé vált: cselekedni vagy hagyni elmenni a fiúkat katonának, akiket kivezényelhetnek a kelet-ukrajnai hadszíntérre. Nincsenek pontos információi a szülőknek, csupán arra a szóbeszédre és tapasztalatokra támaszkodhatnak, melyek igazolják, hogy Kárpátaljáról több magyar férfi is tartózkodik a háborús övezetben. Bár a hatóságok szerint senkit nem vihetnek el akarata ellenére - ez az önkéntesség elve -, a valóságban mégis kézbesítik a katonai behívókat azoknak is, akiknek nincs szándékában családját hátrahagyva elmenni messze idegenbe.

Tiszaújlakon zömmel magyarok jöttek el; a közel félezer főt számláló tömeg békés, de látványos megmozdulással jelezte, hogy itt az ideje szót emelni a besorozásoknál tapasztalt törvénytelenségek ellen. Szomorú, hogy a demonstrálók között 4-5 éves gyerekek is voltak táblával a kezükben, melyre rá volt írva: „Ne vigyék el apát!” De nemcsak az apjukat féltő lányok, hanem a férjükért reszkető feleségek is nyíltan vállalták a szembeszegülést; „Nem akarunk háborút!”, „Ne vigyék el fiainkat” feliratok hűen tükrözik a jelenlegi feszült állapotot Kárpátaljának ebben a régiójában is. A rendbontásban nem érdekelt, de béke és nyugalom után sóvárgó nők Tiszaújlak központját három irányból zárták le, nem engedve senkit át. A feltartóztatott autósok egy része békésen várakozott oldalra állítva kocsiját, másik részük visszafordult; de akadt olyan járművezető, aki a magyarok ellen kifakadva üvöltözött, hogy vinnék el őket golyófogó katonának!!! A kamionsofőrök mutatták a legnagyobb megértést az ügyben; akadt, aki szolidaritását kifejezve kitette az ablakába az egyik tiltakozó tábláját is: „Békét akarunk!”

A demonstrálók petíciót írattak alá az emberekkel a tiltakozásukat hivatalos formába öntve, amit a jelenlévők aláírtak és át is adtak a hatóságok embereinek. A szülők és feleségek igyekeztek minél többet megtudni a behívásokról; konkrét eseteket tártak fel a Nagyszőlősi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság tisztviselője előtt. Az aggodalom jól érzékelhető volt; a kérdések özönéből kiviláglott, hogy a családok többsége nincs tisztában a sorozásra vonatkozó törvénypasszusokkal. Sajnálatos tény, hogy felvilágosító munka nem erőssége az ukrajnai vezetésnek; így sok álhír terjeng szóbeszéd formájában nemcsak az emberek között, de a világhálón is. A tiszaújlaki tiltakozásnak figyelemfelhívó szerepe van; miszerint a kárpátaljai családok nem engedik gyermekeiket Kelet-Ukrajnába katonának! Ezt szerették volna megértettetni az illetékesekkel, de egyelőre nem tudni, hogy sikerült-e elérni a célt. Este 7 órakor a tömeg feloszlott azzal a megegyezéssel, hogy péntek délután 3 órakor ismét találkoznak az emberek ugyanazon a helyszínen; akkor –az ígéret szerint!- Kárpátalja kormányzója személyesen fog választ adni az égetően fontos kérdésre: Visznek el még katonát Kárpátaljáról?

Ugyanis minden ember gondolatait az köti le az utóbbi 24 órában, hogy várhatóak-e még katonai behívók? Amíg nincs konkrét válasz és garancia az ígéretek betartását, a szülők tervezik a további megmozdulásokat. Az anyák kiállása gyermekeikért nem ismer határokat; ha nem állítják le a kényszersorozást Kárpátalján, a főként magyarok lakta falvak – Tiszabökény, Péterfalva, Tiszaújlak- kordonnal elzárják településeiket péntek estétől.

Bodnár Diána

Brit jelentés: NATO nem áll készen egy háborúra

A brit parlament számára a Védelmi Minisztérium védelmi bizottsága készített tanulmányt a NATO katonai képességeiről, elkészítéséhez a NATO főtisztjeit, háborút megjárt katonáit, és a titkosszolgálati szerveket is bevonták. Eredményét a Guardian brit napilap hozta le, eszerint a NATO nem áll készen egy háborús konfliktusra Oroszországgal. Ha kiéleződne az ukrajnai helyzet, és a NATO lépéskényszerbe kerülne, nem lenne képes fellépni az orosz hadsereggel szemben.

A tanulmány leszögezi, hogy a NATO struktúrája, parancsnoki kara, koordinációs képességei, logisztikai képességei elegendőek lennének egy háború megvívásához, ellenben sem létszámban, kiképzésben, fegyverzetben nem állnak készen. Megoldásként mit javasol a tanulmány? Első körben azt, hogy növelni kell az oroszok által "fenyegetett" országokban a titkosszolgálati jelenlétet, megakadályozandó, hogy kialakuljanak az ukrajnai milíciához hasonló szerveződések. Másodsorban azt, hogy növelni kell az internet feletti kontrollt, és felkészülni a kiberháborúra. A tanulmány elkészítői úgy vélik, nagyon kicsi az esélye annak, hogy reguláris hadsereggel kerüljenek szembe. Ezzel szemben sikerrel kellene megakadályozni azoknak az információknak az áramlását, amely erőt adnak a milíciához hasonlatos szerveződéseknek, amely kedvet csinál a csatlakozáshoz, valamint arra kell az erőt fektetni, hogy ezek a szervezetek ne tudjanak Oroszországból fegyverhez jutni.

A tanulmány legfontosabb következtetése, hogy növelni kell a NATO jelenlétét az Oroszországgal határos országokban, és kiterjeszteni azokra az országokra, ahol még nincsenek jelen.

Ezt az anyagot önmagában véve is provokációnak foghatja fel Oroszország. A tanulmány ugyanis olyan következtetéseket, javaslatokat tartalmaz, amely kifejezetten a háborús konfliktushelyzet esélyét növeli. A tanulmány megjegyzi azt is, hogy a két szemben álló tömb közötti konfliktushelyzet kialakulásában nagy része van a rossz kommunikációnak. Bár rossz kommunikációról jelen esetben csak a nyugat beszélhet. Legfőképpen azért, hogy nem szólt előre, figyeljetek, mert felforgatjuk a fél arab világot, háborút robbantunk ki három országban, és végérvényesen felrúgunk minden előzőleg megkötött egyezményt. Kezdve azzal a rendszerváltások idején megkötött megállapodásokkal, mely szerint a NATO nem fog a volt szocialista országokban terjeszkedni. Az USA arra hivatkozik, hogy ezt a szerződést annak idején a Szovjetunióval kötötték meg, amely azóta felbomlott, - csakhogy a Szovjetunió jogfolytonos utódja Oroszország. Addig szívesen hivatkoztak erre, amíg a szovjet adósságokat kellett valakinek kifizetni, de ha katonai kérdésekről van szó, akkor már nem ismerik el ilyen gyorsan. Moszkva többször hivatkozott már erre a szerződésre, és pontosan ennek a szerződésnek a tartalma miatt állítja az orosz vezetés, hogy a NATO agresszív Oroszország ellenes terjeszkedést folytat.

Azzal is tisztában vagyunk, hiszen nap mint nap látjuk, hogy a nyugat hatalmas erővel harcol az internet világában. Valamennyi feltöltött filmet a milícia vagy a szír hadsereg sikereiről azonnal blokkolnak, százával jelennek meg a hazugságokat tartalmazó cikkek a fővonalú médiában, de ez mind kevés. Az igazság ugyanis utat tör magának. Nagyobb veszély pedig nincs, száz hazugságot lenulláz, ha egy igazság kiderül valahol. Ez is a harc egy formája, még ha nem is oly jelentős, mint maga a megvívott harc.

A tanulmány minden csűrés-csavarás ellenére egy lényeges dolgot közöl, ami felett már-már elsiklik az olvasó a sok magyarázkodás között: a NATO nem képes harcolni a keleti birodalmakkal. Húsz éven keresztül készítette elő az arab tavaszt, 30 éve mérgezi a kelet-európai országokat, katonailag próbál terjeszkedni, de sehol sikert nem tud felmutatni, csak gazdasági hanyatlást, háborút, vért és szenvedést. Nincs egyetlen stabil ország, ahol azt mondhatnák, "betettük a lábunkat és hosszú távra jólétet tudtunk teremteni". Nem magyarázkodni kell, háborús uszítást végezni, hanem ezzel az apró, ámde annál fontosabb ténnyel foglalkozni. 

A másik lényeges momentum, ami felett könnyedén átsiklik az olvasó, az, hogy ha egyszer katonailag nincs felkészülve a NATO egy Oroszországgal szembeni katonai fellépésre, akkor egy katonai tanulmány miért az internettel foglalkozik, miért nem azzal, hogy katonailag fel kellene készülni. Csak nem arról van szó, hogy a világ legeladósodottabb országai a nyugati országok nem bírnak pénzt keríteni elegendő fegyverkezésre? Nem arról van-e szó, hogy az elpuhult, elkényelmesedett és mentálisan lepusztult nyugati ember képtelen igazi háborúkat megvívni? Az egész tanulmány terelés. Elterelni a figyelmet arról, ami fontos; hogy miközben a kényelmet hajkurászták, a világ elnyomott fele szépen és csendben felkészült arra, hogy kivívja a szabadságát, és megfelelő helyet harcoljon ki magának a világban. Ez pedig nagyon fáj a kizsákmányolóknak.

http://www.hidfo.net/2014/07/31/brit-jelentes-nato-nem-all-keszen-egy-haborura

A Nyugat finanszírozza az al-Kaidát – Bár állítólag nem szándékosan…

NYT: Globális üzletággá vált az al-Kaidánál az európaiak túszul ejtése.

1. Európa és a terroristák…

Globális üzletággá vált az al-Kaidánál az európai állampolgárok túszul ejtése, mert több kormány – noha ezt tagadja – hajlandó váltságdíjat fizetni a terroristáknak – összegezte szerdai számában tíz országra kiterjedő tényfeltárását a The New York Times című lap.

Az iszlamista terrorszervezet a lap számításai szerint 2008 óta legalább 125 millió dolláros bevételre tett szert túszejtésből, amiből 66 milliót tavaly kasszírozott. Az amerikai pénzügyminisztérium úgy tudja, hogy az al-Kaida az említett hétéves periódusban 165 millió dollárt gyűjtött össze az általa elrabolt emberekért cserébe – csaknem kizárólag európai kormányoktól.

A lap szerint Európa ekként, ha akaratlanul is, de az al-Kaida pénzügyi támogatójává vált. A foglyok elengedésének ára pedig folyamatosan nő: miközben az emberrablók 2003-ban átlagosan még “csak” 200 ezer dollárért engedett el egy-egy embert, addig egy túsz élete ma már 10 millió dollárba (több, mint 2,3 milliárd forintba) kerül.

Amíg az al-Kaida a működésének kezdetén gazdag támogatóktól kapta anyagi forrásainak jó részét, addig a terrorszervezet ma alapvetően az európai túszaiért cserébe kapott váltságdíjból finanszírozza a tagtoborzást, a kiképzést és a fegyvervásárlást. David S. Cohen, az amerikai pénzügyminisztériumnak a terrorelhárítás és a pénzügyi felderítés kérdéseiben illetékes államtitkára egy 2012-ben elmondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy az egyik ilyen “tranzakció” gerjeszti a másikat.

A túszkereskedelem annyira jelentős méretűvé terebélyesedett, hogy annak irányítását az al-Kaida pakisztáni parancsnoksága fogja össze. A Magreb-országokban, az Arab-félszigeten és a Szomáliában működő terrorcsoportok emellett azonos eljárásrend szerint lépnek fel, amelyek egyik sajátossága, hogy a tárgyalások során hosszas, akár hónapokig tartó hallgatással tartják bizonytalanságban azokat, aki a túszok kiszabadításán dolgoznak.

A terrorcsoportok, hogy minimalizálják veszteségeiket, az emberrablást bűnszervezeteknek szervezték ki, amelyek a váltságdíjból 10 százalékos jutalékot kapnak.

Noha a terroristák minden esetben a túszok kivégzésével fenyegetőznek, az al-Kaida által elfogottaknak az elmúlt öt év során csak a kis hányadát – 2008 óta a 15 százalékukat – ölték meg, többjüket sikertelen túszszabadítási akció közben. Ez jelentős változás az egy évtizeddel ezelőtti gyakorlathoz képest, amikor a terrorszervezethez tartozó iraki csoportok rendszeresen videóra vették a túszaik lefejezését.

A The New York Times szerint csak kevés ország tagadja meg, hogy váltságdíjat fizessen. Ezek között élen jár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, amelyek azonban – mint azt az Afganisztánban szabadon engedett amerikai őrmester, Bowe Bergdahl esete is bizonyítja – szintén tárgyalásokba bocsátkoznak a terroristákkal, ám pénzt nem adnak nekik, – (közvetlenül. legfeljebb fegyver – lőszer szállítással, és különböző intézkedésekkel pl. megemelt humanitárius támogatással, vagy a terror szervezet ellenlábasait sújtó embargóval, hátrányba hozásával működnek együtt – a szerk. B-R/SzRTI)

Ennek a döntésnek súlyos következményei vannak, mert miközben több tucat európai sértetlenül kiszabadult, kevés amerikai és brit állampolgár élte túl a túszul ejtést. Szakértők szerint az al-Kaida ma már tudja, hogy mely kormányok hajlandók fizetni és ez tükröződik a terrorszervezet “hivatalos” ágai által az elmúlt öt év során elrabolt 53 túsz nemzetiségi összetételében: mintegy egyharmaduk francia, 20 százalékuk pedig osztrák, spanyol és svájci állampolgár.

Ugyanebben az időszakban az al-Kaida mindössze három amerikai állampolgárt ejtett túszul. David C. Cohen államtitkár szerint az a tény, hogy a terrorszervezet már nem törekszik amerikaiak elfogására, “tektonikus elmozdulást” jelent az egy évtizeddel ezelőtti helyzethez képest.

Noha nyugati államok hivatalosan többször is megfogadták, hogy elvetik a váltságdíj-fizetést – a tavalyi G8-csúcson erről például külön nyilatkozatot írtak alá – Franciaország, Spanyolország és Svájc továbbra is a terroristák legjelentősebb kifizetői közé tartozik. Tavaly például Maliban három francia túsz elengedéséért mintegy 40 millió dollárt fizettek ki.

Az európai kormányok általában segélynek álcázzák a váltságdíjak kifizetését, vagy közvetítőkön keresztül hajtják végre ezt a műveletet. A The New York Times szerint az állami tulajdonban lévő francia Areva atomenergetikai vállalat 2011-ben 12,5, 2013-ban pedig 30 millió eurót fizetett összesen öt francia életéért. (A váltságdíj-fizetést az Areva szóvivője cáfolta.)

2. Amerika és a terroristák…

Arra persze a New York Times nem tér ki, hogy a terrorszervezet hadműveletei, – kifejezetten az amerikai érdekeket szolgálják. A New York Times ezen anyagában, a lap egyértelműen az európaikra akarja átlőcsölni az al-Kaida támogatásának bűnét, – pedig számtalan információ kering arról, hogy ezt bizony az Amerika is megteszi, – önként és dalolva, s ehhez még túszokat sem kell cserébe kiváltania.

Korábban írtuk, – “hogy a szinte semmiből előkerült ISIL (ISIS) melynek vagyona 2 milliárd dollárra rúg a hivatalos USA támogatáson túl nem hivatalos úton (CIA közreműködéssel végrehajtott) bankrablással, és más fedett módszerekkel megvalósított pénzügyi támogatásban részesül az atlantistáktól. Lehet, hogy az állítólagosan eltűnt fegyverek közül is náluk landolt ez az…”

Nos az ISIL előzőleg Szíriában harcolt, az al-Kaida ellenőrzése alatt, – s csak miután rácsapott Irakra akkor függetlenedett a terrorszervezet Szíriában harcoló szárnyától. – Ha függetlenedett, – mert bár többféle nyilatkozat is elhangzott e tárgyban, – de akkor követnőnk el a legnagyobb hibát, – ha elhinnénk, amit egy terrorszervezet nyilatkozik.

Valójában a szír konfliktusba bevont és pénzelt szunnita muszlim zsoldosok, valamint az al-Kaida terror szervezet most átcsoportosított tagjai, plusz a hozzájuk csatlakoztatott és csatlakozó további terroristák alkotják az ISIS harcoló gerincét. A finanszírozók azonban most is ugyanazok, mint Szíriában, Líbiában stb.

Az imént említett országok harcterein, az al-Kaida dominánsan képviseltei magát, – s természetesen szinte mindig az USA és a Nyugat érdekeiért harcol, – ez Szíriában mutatkozott meg a legjobban. Ám Aszad elnök keményen állta és állja a sarat, az al-Kaida martalócai ellen.

Nem lehet kérdés persze az sem, hogy vajon ki is finanszírozza a szír lázadók hihetetlenül sokba kerülő felszerelését, lőszereit, s logisztikáját. Hogy ki, (Cui prodetst?) – Hát, akinek érdekében áll Asszad elnök megbuktatása, s az ő jó szövetségesének elsimert Oroszország kiebrudalása a Közel-Keletről.

Az al-Kaida fő prominensei, – sőt maga Bin-Laden is megjárta a CIA kiképző táborait. A cél persze, a Washington terveit kiszolgáló iszlamisták és terroristák kiképzése és ellenőrzés alatt tartása…” – Erről is írtunk korábban.

Ez bevett módszere az Egyesült Államoknak, Izraelnek, de Angliának Franciaországnak és más terrorista szövetségeseiknek is! Ezeket alkalmazták az Arab országok, Észak-Afrika és Közel-Kelet elleni fegyveres támadásokban is, a gázai elleni támadásokban, a szíriai háborúban a lázadók oldalán. (Ez mai is folytatódik) A stratégiai célok kiterjedtek, és felhasználták ezeket a kiképzett terroristákat egész Eurázsia destabilizációjához…

Ennek a stratégiának a fő csapásiránya, az Egyesült Államok és a NATO fő ellenfeleinek számító Oroszország és Kína destabilizálása, „bekerítése” iszlám radikálisokkal a határaikon.

Ez különösen igaz az Orosz Föderációra, ahol az utóbbi években növekvő problémát jelentenek az iszlamisták. Nem véletlen, hogy erős támogatást kapnak bizonyos csecsen csoportok és vezetők.

Bal-Rad / Szabad Riport

Források: New York Times, – MTI, – B-R archivum, – SzRTI archivum