A nemzetállamok látszólagos rivalizálásuk ellenére közösen dolgoznak azon, hogy a világhatalmat teljes mértékben olyan vagyonkezelőkre ruházzák át, mint a BlackRock. Ernst Wolff szerint ez egy digitális pénzügyi rendszer világszintű bevezetésén keresztül történik. Elmagyarázza a változásban részt vevő különböző államok és régiók szerepét. A jövőbeli digitális börtön tervezői és őrzői azonban maguk sem biztosak abban, hogy ez a rendszer működni fog-e. Wolff elmagyarázza, miért, és előrejelzi a tervezett rendszer bukását. Az egymás közötti analóg kapcsolatok mellett érvel, hogy átvészeljük a várható válságokat. Egy Kla.TV-interjú.
A világ folyamatosan változik, manapság azonban olyan széleskörűen és drasztikusan, ahogy azelőtt sosem. A 2026-os év igen baljóslatú fejleményekkel indult: Az első Maduro venezuelai elnök letartóztatása volt, amit a kiéleződött grönlandi konfliktus követett, illetve az erőszakos zavargások Iránban, majd a WEF találkozója következett a hatalom újraelosztásának jeleivel. Hogyan ítéljük meg mindezt? A Kla.TV ma Ernst Wolff gazdasági és pénzügyi elemzővel beszélget. Jóslatai különösen pontosnak és lényegretörőnek bizonyultak az események geopolitikai elemzése tekintetében. Wolff úr, köszönöm szépen, hogy időt szakított erre az interjúra. [Ernst Wolff:] Igen, köszönöm szépen a meghívást.
[Kla.TV:] Az egyik nemrégiben közzétett interjújában [...] vagy videójában azt mondta, hogy az idei WEF (2026. január 19-23.) "egy gigantikus felfordulás előjátéka a világunkban". Elmondaná röviden az Ön által leírt felfordulás legfontosabb sarokpontjait? [Ernst Wolff:] Igen, a két legfontosabb sarokpont az, hogy a globális pénzügyi rendszerünk a végét járja, és hogy egy új pénzügyi rendszer bevezetése előtt állunk, amelynek alapját a CBDC-k, a központi banki digitális valuták jelentik. A másik pedig az, hogy a világ, a munka világa hatalmas átalakuláson megy keresztül a mesterséges intelligencia egyre szélesebb elterjdése következtében. Számolnunk kell tehát azzal a ténnyel, hogy a munka világa drámai változásokon megy keresztül, és hogy hatalmas munkanélküliségi hullámmal állunk szemben. És pontosan erre készülnek most a hatalmon lévők. A WEF-nek volt egy bizonyos története az elmúlt tizenkét hónapban. A vezetőséget lecserélték. Mostantól Larry Fink az, aki irányít. Ez azt jelenti, hogy a háttérben működő elit gyakorlatilag maga vette át a vezetést.
[Kla.TV:] Igen, még egyszer röviden Larry Finkről. Ki is ö valójában? Hogyan képzeljék el az emberek? A BlackRocknál dolgozott vagy dolgozik még mindig. Miféle emberről is van szó? [Ernst Wolff:] Igen, Larry Fink a BlackRock alapítója és vezérigazgatója. [...] A BlackRock pedig egy vagyonkezelő, és mint vagyonkezelő, a valaha létezett legerősebb pénzügyi vállalat a Földön. A múlt században tehát a pénzügyi világot a nagy amerikai bankok uralták. A BlackRock ma már az összes nagybank többségi részvényese, és nagyobb hatalommal rendelkezik, mint ezek a nagybankok együttvéve. Larry Fink tehát személyében nem különösebben érdekes, mert a BlackRock most már a mesterséges intelligenciára is támaszkodik. Van egy Aladdin nevű pénzügyi adatelemző rendszerük, amelyet Larry Fink vezetett be az 1980-as években. Ez a világ legerősebb és legfontosabb pénzügyi adatelemző rendszere. Minden központi bank függ ettől a pénzügyi adatelemző rendszertől. Minden nagyvállalat is függ tőle. A legtöbb ember tehát nem veszi észre, hogy ma már az egész pénzügyi világ többé-kevésbé a mesterséges intelligenciától függő rendszerben van.
[Kla.TV:] Igen, és akkor mi történik majd a lakossággal? Ön mindig egyfajta digitális börtönről beszél. Mivel kell majd szembenéznie a lakosságnak? [Ernst Wolff:] A nagy probléma az, hogy mindannyian többé-kevésbé átláthatóvá válunk, és teljes mértékben digitális irányítás és ellenőrzés alatt állunk majd. A digitális világ mára elérte azt a pontot, ahol a világ minden egyes emberéről személyes profilokat tud létrehozni. A háttérben egy Palantir nevű cég áll, mely különösen fontos szerepet játszik mindebben. A Palantir az összes amerikai hírszerző ügynökség, azaz a CIA, az FBI és az NSA adatait rendszerezi. Ezen kívül az amerikai védelmi minisztérium, mai nevén a hadügyminisztériumot is ellátja adatokkal. A Palantir választja ki a háborús célpontokat Ukrajna számára az Oroszország elleni háborúban, és Izrael számára is Libanon, Szíria és a Gázai övezet területén. Szóval ez a vállalat mindenféle adat begyűjtésével és kezelésével foglalkozik. Mindemellett Donald Trump is megbízta, hogy készítsen aktát minden amerikai állampolgárról. Ugyanakkor az angolok számára is folyamatban van az adatok előkészítése. Németországban a Palantirt időközben már több állami rendőrség is alkalmazza. Tehát olyan világban élünk, amelyben teljesen digitális irányítás alatt állunk. Természetesen nem a mi javunkra, hanem a háttérben a hatalmat birtokló vállalatok javára.
[Kla.TV:] Lehet attól tartani, hogy mindez a lakosságot is hátrányosan érinti majd? A legtöbb ember észre sem veszi, hogy ez történik. Mostanában egyre több ilyen bónuszkártya, alkalmazás és egyéb mindenféle létezik. Fokozatosan rákényszerülünk ezek használatára. A következő lépés kétségtelenül a digitális valuta, a CBDC bevezetése lesz. A legtöbb ember egyáltalán nincs is tudatában ennek. (CBDCs = DJBP digitális jegybankpénz) Azt mondják, rendben, hiszen százalékpontokat kapok a Lidlben, akkor belemegyek. [Ernst Wolff:] Igen, ez a nagy probléma, hogy sokan nem tudják, mi minden történhet ezek következményeként. Szóval a központi digitális valuta (CBDC) bevezetése után egyéni adókulcsokat és egyéni kamatlábakat szabhatnak ki mindannyiunkra. Büntetéseket szabhatnak ki ránk. Az egészet egy, a kínai rendszer mintájára kialakított társadalmi kreditrendszerhez lehet kötni. Elvághatnak bennünket minden pénzügyi áramlástól is. Így aztán 100 százalékban a központi bank jóindulatának vagyunk kitéve. És fel kell ismernünk, hogy napjainkban a nagy központi bankok, legyen az a Federal Reserve, az EKB vagy a Bank of England, már mind a BlackRock irányítása alatt állnak. A BlackRock tehát a 2007-es, 2008-as globális pénzügyi válság óta a legfontosabb tanácsadójuk. És ezek is kapcsolódnak ehhez az Aladdin platformhoz, amelyet már említettem. Így mindannyian egy magáncégtől függnénk.
[Kla.TV:] Aztán, másrészről, ott vannak az államok, amelyeknek most ezt be kellene vezetniük, és fokozatosan át kellene adniuk a hatalmat ezeknek a pénzügyi csoportoknak. Minden állam érintett ebben? Néha az az érzésünk, hogy van néhány kivétel, mint például Irán - vagy összehangoltabban cselekszenek, és ahogy David Icke mondja, mindez csak bábszínház? [Ernst Wolff:] Nem, nem, természetesen összehangoltan működnek. Tehát van ez a nagy mítosz is, hogy a BRICS-államok frontot alkotnak az USA ellen. Ehhez egy kicsit vissza kell tekinteni a történelembe. Először is, az első világháborúban hazudtak nekünk. Aztán hazudtak nekünk a második világháborúban. És ugyanígy hazudnak nekünk ma is. Az első világháborút tehát a német militarizmus elleni küzdelemként mutatták be nekünk. Tudomásul kell venni, hogy a német militarizmus akkoriban csak az USA elleni harcban alakult ki. Az első világháború ugyanis a Brit Birodalom utáni világhatalmi pozíció megszerzéséről szólt. Az USA megnyerte ezt a csatát az első világháborúban. A második világháború nem volt más, mint az első világháború folytatása. És ki kell mondani, hogy a hivatalos álláspont szerint a németországi nemzetiszocialisták kezdték ezt a világháborút. A nemzetiszocialisták soha nem jutottak volna hatalomra az USA segítsége nélkül. A nemzetiszocialisták hatalomátvételének alapja tehát az 1929-es nagy világgazdasági válság volt. Ezt szándékosan idézte elő az USA-ban a Federal Reserve. Az USA tehát jelentős szerepet játszott Adolf Hitler felépítésében, akit aztán ellenfélként használtak fel a háborúban. Később pedig, a második világháború végén a saját világuralmi pozíciójuk megteremtése érdekében. És ezt különösen a pénzügyi szektorban tették. Bevezették a dollárjukat tartalékvalutaként. Sokan nem tudják, hogy a tartalékvaluta ötlete a nemzetiszocialisták ötlete volt, amelyet az amerikaiak egyszerűen átvettek. És az amerikaiak jelenleg az egész világot uralják. Tehát nincs olyan kormány a világon, amely legalább részben ne függne az amerikaiaktól. És ez még Iránra is érvényes. A háttérben tehát mindig vannak megállapodások. De ez a nagy kormányokra is vonatkozik. Ez érvényes az olyan nagy országokra is, mint India, Kína vagy Oroszország, mindannyian együttműködnek az USA-val a háttérben. És erre bizonyíték is van. A bevezetendő új valuta, a CBDC nagyrészt a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) irányítása alatt történik. Ez a központi bankok központi bankja. Ott az igazán nagy pénzügyi szereplök dolgoznak együtt. Érdekes módon a BRICS-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika is képviseltetik magukat ebben a BIS-ben. Négyen közülük ráadásul az igazgatótanácsban is ott ülnek. Tehát mindent a színfalak mögött koordinálnak, akárcsak a második világháború idején. Akkoriban az emberek háborúztak egymás ellen. Rengeteg embert, összesen több mint 60 millió embert küldtek a halálba. A háttérben azonban a nagy pénzemberek összejátszottak és egy közös ügy mellé álltak.
[Kla.TV:] Most azonban látszólag az erőforrásokért folyik a harc. A hangsúly különösen Afrikára és Dél-Amerikára helyeződött. Hogyan kapcsolódik ez a digitális menetrendhez? [Ernst Wolff:] Igen, ez az erőforrásokért folytatott küzdelem nagyon fontossá vált, mivel a digitális menetrend egybeesik a mesterséges intelligencia terjedésével. Szóval a mesterséges intelligencia fejlesztése és terjesztése érdekében hihetetlen ütemben és hatalmas méretekben épülnek mindenütt az adatközpontok. Ezekhez az adatközpontokhoz pedig bizonyos nyersanyagokra van szükség, különösen ritkaföldfémekre. És persze emiatt tört ki a harc. A háttérben működő valódi hatalmi elit természetesen örül, hogy egyes országok között háborúk törnek ki, mert ez eltereli az emberek figyelmét arról a tényről, hogy valójában van egy csoport a háttérben, akik folyamatosan egymással egyezkedve, szövetségeket kötve a nyilvánosság elől elrejtve működnek.
[Kla.TV:] Igen. Mostanában olyan modellek jelentek meg, amelyek a világot úgymond három hatalmi tömbre, vagy befolyási övezetre osztják. David Icke évtizedek óta beszél erről. 1984-ben ez a felosztás volt: Óceánia, Eurázsia, Kelet-Ázsia. És most előkerült egy állítólagos térkép [...] az orosz vezérkartól is, amelyet a német orvos, Heiko Schöning hozott nyilvánosságra. Eszerint létezik Trumpia, amelynek részei az Egyesült Államok, Kanada, Grönland és Dél-Amerika, és a Vanguard befolyása alatt áll. Emellett itt van Putinia, amely Oroszországot és Európát jelenti a BlackRock fennhatósága alatt, amelyet már említett. A harmadik pedig Cinia, azaz Kína, India, Afrika, amely a State Street befolyása alatt áll. Mit gondol az ilyen modellekről, és hogyan értékeli ezt a megjelenítést? [Ernst Wolff:] Igen, ez a nyilvánosság teljes félrevezetése. Tehát az Ön által említett három - a BlackRock, a Vanguard és a State Street - mindannyian összejátszanak. A Vanguard tehát a BlackRock legnagyobb részvényese, a BlackRock és a Vanguard pedig a State Street legnagyobb részvényesei. Tehát van egy központi iroda valahol a Wall Streeten, amely együttműködik a Szilícium-völggyel, és a színfalak mögül irányítja az egészet. Az emberekkel elhitetik, hogy igen, van ez a három nagy blokk, így az emberek vagy az egyik, vagy a másik blokk mellett állnak, és nem tudják, hogy mindannyiukat ez az egy hatalom vezeti félre a háttérből. Jelenleg a digitális-pénzügyi komplexum az igazi nagyhatalom a háttérben. Hadd magyarázzam el röviden, hogy mi ez. A digitális pénzügyi komplexum egyik része a Wall Street, a Wall Streetet pedig a nagy vagyonkezelők vették át. Ezek a nagy vagyonkezelők az élen a BlackRock-kal, a Vanguard, a State Street és a Fidelity. Ezek a világ teljes pénzügyi rendszerét az ellenőrzésük alatt tartják. És van egy második hatalom, amely az 1970-es évek óta alakult ki, és ugyanolyan fontos lett, mint a nagy pénzügyi konszernek. Ezek pedig a nagy IT-vállalatok a Szilícium-völgyben. A lista élén pedig az úgynevezett Magnificent Seven (Csodálatos Hetek) állnak. A Csodálatos Hetek közé tartozik az Apple, a Microsoft, az Alphabet, az Amazon, az Nvidia, a Google és a Tesla. És a hatalmukat ezekkel a nagy vagyonkezelőkkel együtt gyakorolják. Érdekes módon e hét nagy IT-csoport közül hatnak a legnagyobb részvényese a BlackRock, a Vanguard és a State Street. Ez tehát egy olyan hatalom a háttérben, amely erősebb, mint a világ bármelyik kormánya, és amely természetesen a világ bármelyik kormányát a saját kívánt irányába tudja terelni.
[Kla.TV:] Igen. De nyilván a különböző államok is szerepet játszanak. Szeretnék megnevezni néhány régiót vagy országot, és arra kérném, mondja el, hogy Ön szerint milyen szerepet kell ezeknek az országoknak játszaniuk? Először is, a három nagy szereplő nyilvánvalóan az USA, Oroszország és Kína. [Ernst Wolff:] Igen, pontosan, ahogy mondtam, mindhárman a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) igazgatótanácsában ülnek, és ott ugyanazt a programot követik. A CBDC-t már bevezették Kínában, ott már több mint 300 millió kínai rendelkezik mobiltárcával. Oroszországban most szintén bevezetik a digitális rubelt, azzal az ürüggyel, hogy ez szükséges az amerikai szankciók és a SWIFT-rendszer elleni védelemhez. És ugyanezt a napirendet követik az USA-ban is. Van egy elnökünk, aki korábban megígérte, hogy nem fogja bevezetni a CBDC-t, de a háttérben minden intézkedése ennek a CBDC-nek az előkészítését szolgálja. Tehát nagymértékben támaszkodik ezekre a kriptovalutákra, a stabilcoinra [árfolyamrögzítő mechanizmussal rendelkező digitális valuta]. A stabilcoin pedig nem más, mint a CBDC előkészítése a hátsó ajtón keresztül. Tehát ez a három nagy ország a háttérben együttműködik, de látszólag természetesen harcolnak egymással. És ami itt fontos, hogy ez az állítólagos ellenségeskedés azt jelenti, hogy meg kell védened magad a másiktól. És ez mit jelent? Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a védelmi ipart egyre jobban fel kell pörgetni. És jelenleg a védelmi ipar példátlan mértékű fellendülését tapasztaljuk világszerte, ami lehetővé teszi, hogy ezek a háttérben álló szereplők ráadásul hatalmas profitra tegyenek szert.
[Kla.TV:] Igen. Iránban például most már gyakorlatilag háború van. Most a polgárháború küszöbén állnak. Milyen szerepet játszik ebben Irán? [Ernst Wolff:] Irán ebben a tekintetben nagyon hasznos, mert Irán is részben, azaz nagymértékben függ az amerikai dollártól - mint minden más ország a világon. Az USA pedig gondoskodott arról, hogy az iráni valuta komoly nyomás alá kerüljön. Aztán Iránban az emberek tiltakozni kezdtek a vásárlóerő csökkenése, illetve teljes megszűnése miatt. Az USA pedig támogatta ezt azzal, hogy ügynökökkel jelent meg a helyszínen, akiken keresztül jelentősen felszította a zavargásokat. Ez ugyanaz, amit Ukrajnában is tapasztalhattunk. Ukrajnában is zavargások voltak. Kívülről is bátorították őket, hogy ott is forrongást és nyugtalanságot keltsenek. Természetesen vannak bizonyos különbségek az USA és Irán között. Az USA természetesen szeretné a teljes iráni olajkészletet közvetlenül az uralma alá keríteni, anélkül, hogy bárki beavatkozna. Ugyanakkor Irán természetesen remek ürügyet szolgáltat arra is, hogy új fegyvereket próbáljanak ki, illetve azok egész sorát hozzák létre. Biztos vagyok benne, hogy az iráni háború valamikor valóban meg fog történni, mert ha kitör az iráni háború, akkor az olajár is fel fog robbanni. Az USA pedig többé-kevésbé biztosította a világ nem Iránból származó olajtartalékai feletti rendelkezését. Most a folyékony földgázzal is folglalkoznak, és mindenhol építettek terminálokat, többek között Európában is, különösen itt Németországban. És ha háború lesz Iránnal, és a Hormuzi-szorost lezárják, az amerikaiak készen állnak majd arra, hogy a saját gázukkal és olajukkal lássák el a világot.
[Kla.TV:] Igen, ettől tartani kell. Hogyan kell megítélni Izraelt? Irán régi nagy ellenfele, és az USA erőteljesen védelmezi. Milyen szerepet játszanak? [Ernst Wolff:] Igen, az USA kezdettől fogva mindig támogatta Izraelt, de mára már az is tény, hogy Izrael nagyon erős hatást gyakorol az amerikai politikára. Ott van például az AIPAC, az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottsága. Ez például az Izraelnek kedvező politikusokat finanszírozza a választásokon. Aztán vannak olyan emberek a Szilícium-völgyben, akik nagyon jól láthatóan szimpatizálnak Izraellel, mint például Larry Ellison vagy Elon Musk. Tehát azt kell mondanunk, hogy Izrael ma nagyon nagy befolyást gyakorol az amerikai külpolitikára, sőt az amerikai belpolitikára is.
[Kla.TV:] Igen, így van. És mi a helyzet Indiával? Egyfajta különleges státusza is van, mintha nem tudna dönteni Kína és a Nyugat között, és kettős szerepet próbálna játszani. Mi folyik itt? [Ernst Wolff:] Igen, India az új pénz bevezetésének egyik nagy úttörője. India tehát amerikai segítséggel 2016-ban egyik napról a másikra eltörölte a készpénz több mint 80 százalékát, vagyis a régi készpénzt. Modi úr tehát számos bankjegyet érvénytelennek nyilvánított. És ez például egy Bill Gates által a háttérben finanszírozott szervezettel, a Better Than Cash Alliance-szel együttműködésben történt. Ily módon tehát többé-kevésbé úttörőkké váltak a CBDC bevezetésében. Akkoriban azt is megígérték az indiaiaknak, hogy a digitális rúpia soha nem lesz programozható. Ezt azóta megváltoztatták. Most már programozhatóvá tették. India tehát többé-kevésbé a CBDC globális szintű bevezetésének tesztlaboratóriuma.
[Kla.TV:] Igen, nagyon érdekes. Mi a helyzet Afrikával? Úgy tűnik, mintha csak egy nyersanyagszállító lenne, vagy vannak ott más tervek is? [Ernst Wolff:] Igen, Dél-Afrika is fontos szerepet játszik, ugyanis Dél-Afrika még mindig nagyon nagy aranytartalékokkal rendelkezik. Ez természetesen azért is fontos, mert az arany a jövőben is fontos szerepet fog játszani. Azt is láthatjuk, hogy az arany ára az utóbbi időben robbanásszerűen megugrott. És feltételezem, hogy ez a robbanás jelenleg még a kezdeti stádiumban van. Mert amikor az egész globális pénzügyi rendszer összeomlik - és össze fog omlani, az új pénzügyi rendszer is össze fog omlani -, az emberek ahhoz fognak visszatérni, amit több mint 3000 éve pénznek tekintettek. És ez az arany és ezüst volt. Szóval nagy jövőt látok mindkettő számára. Mindkettő természetesen olyan nyersanyag, amely nagyon nagy mennyiségben elöfordul Dél-Afrikában. Ezért Dél-Afrika jelenleg nagyon érdekes a hatalomban lévők számára.
[Kla.TV:] És az afrikai kontinensen is nagyon erős érdekellentétek vannak, többek között az USA és Kína között. Minden a kobalt, a lítium és egyéb ritkaföldfémek körül forog. Ennek is van valami köze ahhoz, amit mondott, a mesterséges intelligencia digitális terjeszkedéséhez? [Ernst Wolff:] Igen, természetesen. Egészen biztos. Az AI-nak tehát szüksége van ezekre az anyagokra, és jelenleg hihetetlen küzdelem folyik értük. És természetesen ezt a háttérben lévők is támogatják, mert ez folyamatosan felerősíti a politikai különbségeket, és az emberek azt hiszik, hogy politikai szinten valóban tudnak változtatni. De azt kell mondanunk, hogy a politika ma olyan nagy nyomás alatt áll, ezeknek a nagyvállalatoknak a nyomása alatt, hogy politikailag semmit sem lehet változtatni a világon. Amíg tehát a nagyvállalatok, azaz a Szilícium-völgy és a Wall Street fojtogató hatalma nem törik meg, addig semmi sem fog változni a világban.
[Kla.TV:] Nemrégiben beszélt Grönlandról is, arról, hogy ezeket a nagy adatközpontokat ott fogják felépíteni, távol a lakosság általi elérhetőségétől. Nemrég láttam egy posztot, miszerint Elon Musk azt is tervezi, hogy az egészet az űrbe helyezi, állítólag azért, mert ott van elég áram. De ez persze még inkább elérhetetlen, mint Grönland. Ugyanerről van szó mindkét helyszín esetében? [Ernst Wolff:] Igen, igen, ez teljes őrültség. De valójában a hatalmon lévők rájönnek, hogy hihetetlen ellenállásba ütköznek. Csak meg kell nézni, hogy például a CBDC bevezetését Nigériában is kipróbálták, korábban a Kelet-karibi Unióban, Jamaikán és így tovább. És mindezek a kísérletek kudarcot vallottak. A hatalmon lévők pedig mostanában ismerik fel, hogy az a tény, hogy az emberek életszínvonala világszerte éppen a mesterséges intelligencia miatt jelentősen csökken, azt jelenti, hogy az ezzel szembeni ellenállás is növekszik. Ezért természetesen olyan helyeket keresnek, ahol ez az ellenállás kevésbé érinti őket. Grönland pedig természetesen ideális, mert Grönlandra nem sokan jutnak el. Nem lesznek tüntetések Grönlandon, és nem lesznek szabotázsakciók sem, mint amilyenektől most például Venezuelában tartanak az amerikai olajvállalatok ellen. Így aztán el tudnak rejtőzni a világ szeme elől. Ha pedig az egészet az űrben folytatják, akkor végleg el tudnak szakadni az emberiség többi részétől, és akadálytalanul gyakorolhatják a hatalmat. Ez tehát egy őrült fantázia, amely nyilván Elon Musk fejében is megfordul, aki mostanra a világ leggazdagabb embere lett a maga 800 milliárdjával.
[Kla.TV:] Igen, de Ön azt állítja, hogy az új pénzügyi rendszer is össze fog omlani. Milyen jeleit látja ennek? [Ernst Wolff:] A nagy probléma az, hogy a pénz egyszerűen nem így működik. A pénz nem egyszerűen adatrekordokból áll. A pénz 3000 év alatt fejlődött ki. A pénz pedig a cserekereskedelemből fejlődött ki. És az mindig is a valós értékekről szólt. És ez a mi korunk nagy problémája, hogy mi is irreális értékekkel foglalkozunk. Az egyik ilyen irreális érték például a Bitcoin [a világpiac első és legerősebb digitális valutája]. Ez tehát nem más, mint egy olyan adathalmaz, amely nem kapcsolódik semmilyen fizikai értékhez. Az illetékesek mostanra rájöttek, hogy ez nem működik megfelelően. Ezért álltak most a stabilcoinokra. A stabilcoinok jellemzője, hogy valamilyen valós értékhez vannak kötve. És ez mutatja, hogy hová tart ez az egész. Az a tény, hogy most visszanyúlnak ezekhez a régi értékekhez. Számomra ez a fő mozgatórugója annak a hihetetlen árrobbanásnak, amelyet a nemesfémek szektorában az elmúlt hónapokban láttunk. Nemcsak az aranyról és az ezüstről van szó, hanem a rézről és más anyagokról is, például a sárgarézről és más vezetőkről is. A hatalmon lévők gondolkodásmódja tehát megváltozott, és hirtelen rájöttek, hogy a világot nem lehet pusztán adathalmazokkal uralni. A következő dolog pedig az, hogy ha a mesterséges intelligencia miatt világszerte észrevesszük a munkahelyek visszaesését, és ez valóban munkahelyek millióit fogja érinteni, tehát emberek milliói válnak munkanélkülivé szerte a világon, akkor nem lesz más választásuk, mint bevezetni az egyetemes alapjövedelmet. Ezt az egyetemes alapjövedelmet aztán nagy mennyiségben kell majd elkölteni. De természetesen ezek csak adatrekordok lesznek. Ezt azután CBDC-k formájában bocsátják ki. Az ágazat természetesen nagyon gyorsan rá fog jönni, hogy ha az emberek egyéni alapjövedelemmel rendelkeznek, amelynek szintén lehet lejárati ideje, akkor egy adott összegű jövedelemmel rendelkeznek majd, amelyet 30 napon belül el kell költeniük. És akkor természetesen ennek megfelelően igazítják majd az áraikat. Ez pedig azonnal inflációs spirálhoz vezet, amely a normális inflációból vágtató inflációba, majd végül hiperinflációba torkollik. És ez azt jelenti, hogy az új rendszer is össze fog omlani, még akkor is, ha kezdetben nagy lelkesedéssel fogadják majd az alacsonyabb jövedelműek. Mert azt fogják mondani, hogy csodálatos, ha a kormány most ad nekem havi 1000 vagy 2000 eurót, akkor az életem biztos alapokra helyeződik. Ebből semmi sem igaz. Tehát ez az élet, ez a pénz nagyon gyorsan elértéktelenedik. Weimari állapotokat fogunk elérni, és a vásárlóerő nagyon gyorsan csökkenni fog.
[Kla.TV:] És ha az emberek ezután fellázadnak ellene, akkor polgárháborúhoz hasonló állapotok alakulnak ki. De az a helyzet, hogy a hatalmasok elsáncolták magukat, tehát Grönlandon vagy máshol vannak, és nem annyira kézzelfoghatóak, mint egy saját kormány, amelyet esetleg tüntetésekkel vagy más akciókkal lehetne megtámadni. Mit tanácsol az embereknek, hogyan tudnak felkészülni erre a helyzetre, és hogyan tehetnek valamit annak érdekében, hogy ez a hatalmi erő ne terjeszkedhessen tovább? [Ernst Wolff:] A legfontosabb dolog itt valójában az, hogy részben elhagyjuk a digitális szférát. A digitális szférát ezek a nagyvállalatok és a nagy pénzügyi óriások ellenörzik. De valóban el kell búcsúznunk ezektől. És garantált, hogy akkor nagy párhuzamos társadalmakat is meg fogunk tapasztalni. Így az emberek rá fognak jönni, hogy az életszínvonaluk egyre inkább térdre kényszerül. És az emberek azt fogják kérdezni, hogy akkor kik az igazi bűnösök? Egyszer majd felismerik ezt. És akkor búcsút mondanak ezeknek a nagy platformoknak. De természetesen gondoskodnak arról, hogy más új platformoknak is nehéz dolguk legyen a digitális szférában. És azt hiszem, hogy ezután meg fogjuk tapasztalni azt az időszakot, amikor a digitális szféra már nem lesz olyan fontos, hanem amikor az analóg szféra újra fontos lesz. Nos, ma mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy készüljön fel ezekre az időkre. Szilárdan hiszem, hogy például az ezüst fontos szerepet fog játszani a mindennapi életben. Mert ha bevezetik a CBDC-t, és az emberek ellenzik, azaz nem akarják használni, vagy ha a CBDC az infláció miatt valóban veszít az értékéből, akkor az emberek nem fogják tudni többé használni a készpénzt, mert addigra a készpénzt vagy teljesen eltörlik, vagy betiltják. De akkor véleményem szerint az emberek újra elkezdik majd használni az ezüstérméket a mindennapi életben. Ezért tanácsolom ma mindig azt, hogy az embereknek legyen készletük ezüstérmékből, és tartsanak otthon egy bizonyos mennyiségű készpénzt az átmeneti időszakra. Mert a háttérben meghúzódó problémák miatt jelenleg egy új, súlyos bankválsággal állunk szemben. És akkor megtapasztaljuk például a "bankszünnapokat". Egy idő után már ATM-ből sem fogunk tudni készpénzt felvenni. Ebben az átmeneti időszakban pedig fontos, hogy körülbelül két-három hónapnyi készpénzt tartsunk otthon. A következő fázisra azonban erősen ajánlom, hogy szerezzenek be ezüstérméket.
[Kla.TV:] De a személyes gondoskodáson kívül nyilván szükség van olyan hálózatokra is, amelyekkel kapcsolatot lehet fenntartani, ahol ismerik egymást, amelyek nem digitálisak, ahol a nehéz időkben is tudnak segíteni egymásnak az emberek. [Ernst Wolff:] Ez nagyon fontos. Tehát a kapcsolatépítés hihetetlenül fontos, a hasonlóan gondolkodó emberekkel való kapcsolatépítés. Úgy vélem tehát, hogy aki magányos harcosként megy végig az életen, annak nagy nehézségei lesznek, mert hatalmas turbulenciával nézünk szembe. De úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ezeket a hálózatokat már ma bővítsük, és felkészüljünk arra, hogy ezek a hálózatok valójában nem digitálisan fognak működni. Tehát, hogy visszatérjünk az információszerzés régi módozataihoz, hogy, nem is tudom, újra elővegyük a régi szórólapokat, vegyünk elő egy papírlapot, vegyünk elő egy jegyzettömböt, hogy felkészüljünk arra az időre, amikor az egész internetet talán teljesen kikapcsolják. Én ugyanis tényleg azt hiszem, hogy a hatalmasok annyira a falhoz vannak már szorítva, hogy valóban ilyen szélsőséges intézkedésekhez folyamodnak majd, mint például egy globális kiberösszeomlás.
[Kla.TV:] Amit Iránban már láttunk, mint előjelet, hogy ez is megtörténhet. [Ernst Wolff:] [Pontosan].
[Kla.TV:] Igen, Ernst Wolff, köszönöm szépen ezt az értékelést. Nagyon tanulságos volt, hogy nem hagyja magát elvakítani az előtérben zajló csatározások által, hanem a valódi okokat nézi. És persze az analóg világ melletti kiállás javaslata is. Köszönöm szépen! [Ernst Wolff:] Örömmel! [Kla.TV-Jingle] Tisztánlátás intelligens elemzők révén - Kla.TV.
Szerző:
