NONPROFIT???
A kormány lassan másfél éve hirdetett 
harcot a lakossági rezsikiadások  csökkentése érdekében, bár a 2010-es 
kormányváltást követően is csak egy  alkalommal emelkedtek a vezetékes 
energiaszolgáltatásban a lakossági  tarifák. A 2013 januárjától 
elindított rezsicsökkentési program komoly  meglepetésként érte az 
energiaszolgáltatókat, hiszen előzetes  konzultációk nélkül, alig pár 
hét leforgása alatt hajtotta végre a  kormányzat az első, akkor 10%-os 
mértékű tarifavágási lépést. Mind a  2013 januári 10%-os, mind a 2013 
novemberi 11,1%-os tarifavágás  nagyságrendileg 100-100 milliárd forint 
újraosztását eredményezte az  energiapiacon (áram és gáz) a lakossági 
energiafogyasztók, a  szolgáltatók, az ipari fogyasztók és az 
államkassza között.  Szeptembertől ismét csökkennek majd a lakossági 
áramdíjak. Egy  korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy a 2013-ban 
elindított  rezsicsökkentési program, illetve a szintén abban az évben 
bevezetett  vezetékadó miként változtatta meg a nagy gázszolgáltatók 
üzleti  teljesítményét, így ezúttal az áramszolgáltatókon a sor.   
Egyetemes szolgáltatás
A  hazai lakossági és kisvállalkozási 
fogyasztókat kiszolgáló egyetemes  szolgáltatásban négy (három) szereplő
 vesz részt: az E.ON, az ELMŰ és az  EMÁSZ, valamint az EDF Démász. A 
BÉT-en is jegyzett ELMŰ-ben és az  ÉMÁSZ-ban nagyon hasonló a 
tulajdonosi kör, mindkét társaságban a német  RWE-EnBW dominál. A 
társaságok 2013-os pénzügyi beszámolóiból -  akárcsak a gázüzletnél - az
 látszik, hogy az egyetemes szolgáltatás a  jelenlegi szabályozási 
keretek között nem számít jövedelmező  tevékenységnek, ugyanis mind a 
négy társaság negatív eredményt mutatott  ki, annak ellenére, hogy több 
tízmilliárd forintos árbevételű  szolgáltatást végeztek. Az elmúlt évre 
vonatkozóan az EDF-nek  sikerült a legjobb eredményt realizálnia -1 
milliárd forinttal, míg a  többi szereplő jóval nagyobb veszteséget 
könyvelhetett el. Az E.ON  egyetemes áramszolgáltatása közel 5,5 
milliárd forintos veszteséget  hozott, míg az ELMŰ és az ÉMÁSZ együtt 
már 7 milliárd forintot meghaladó  mínusszal zárt az elmúlt évet. 
Akárcsak  a gázpiac esetében, az árampiacon is csökkent az elmúlt 
években az  egyetemes szolgáltatók árbevétele. E mögött egyrészt a 
válság óta tartó  fogyasztáscsökkenés (visszaeső volumen), másrészt 
pedig a kormány  rezsicsökkentési programja áll. Míg 2011-ben és 
2012-ben a négy  egyetemes szolgáltató összesített árbevétele 456 és 430
 milliárd forint  volt, addig 2013-ra már csak 373 milliárd forint 
értékben értékesítettek  a szolgáltatók. Az  adózott eredmények alapján 
az látszik, hogy az E.ON kivételével az  összes egyetemes 
áramszolgáltató üzleti eredménye romlott 2012 és 2013  között. A négy 
szolgáltató tavaly összesen 14,3 milliárd forint  veszteséget könyvelt 
el az egyetemes szolgáltatásban, ami kicsivel  gyengébb mint a tavalyi 
13,6 milliárd forintos mínusz, de jelentősen  jobb, mint a 2011-es közel
 20 milliárd forintos veszteség. Mindezek  alapján az látszik, hogy a 
lakossági kör áramellátása már évek óta nem  számít jövedelmező 
tevékenységnek hazánkban.  
 
Hálózatok
Akárcsak a gázpiacon, az áramellátásnál is az egyetemes szolgáltatók tulajdonosai jellemzően a hálózati bevételekből fedezték a lakossági értékesítésből származó veszteségeket. A 2013-tól érkező vezetékadó azonban pontosan ezeket a bevételeket csapolja meg, vagyis a társaságok számára tovább szűkültek a finanszírozási lehetőségek. Az országot hat elosztótársaság fedi le, ezek közül három az E.ON tulajdonában van, míg a maradék három az ELMŰ, az ÉMÁSZ és az EDF tulajdona. A jogilag leválasztott hálózati társaságok többsége tavaly 1-3 milliárd forint közötti pozitív eredménnyel zárt, egyedül az ÉMÁSZ hálózati cége mutatott veszteséget, de az viszont hatalmasat: -39,46 milliárd forintot. E mögött egy közel 50 milliárd forintos terven felüli értékcsökkenés áll.
Hálózatok
Akárcsak a gázpiacon, az áramellátásnál is az egyetemes szolgáltatók tulajdonosai jellemzően a hálózati bevételekből fedezték a lakossági értékesítésből származó veszteségeket. A 2013-tól érkező vezetékadó azonban pontosan ezeket a bevételeket csapolja meg, vagyis a társaságok számára tovább szűkültek a finanszírozási lehetőségek. Az országot hat elosztótársaság fedi le, ezek közül három az E.ON tulajdonában van, míg a maradék három az ELMŰ, az ÉMÁSZ és az EDF tulajdona. A jogilag leválasztott hálózati társaságok többsége tavaly 1-3 milliárd forint közötti pozitív eredménnyel zárt, egyedül az ÉMÁSZ hálózati cége mutatott veszteséget, de az viszont hatalmasat: -39,46 milliárd forintot. E mögött egy közel 50 milliárd forintos terven felüli értékcsökkenés áll.
Kéz kezet mos...
Az egyetemes szolgáltatásra és az elosztási tevékenységre együtt szokás regulált tevékenységekként hivatkozni, mert mindkét szolgáltatás kiemelt szabályozói felügyelet és árkontroll mellett működik. Ezek alapján, ha az egyetemes szolgáltatás és az elosztási tevékenység eredményét összevezetjük, akkor azt kapjuk, hogy az E.ON 5 milliárd, az EDF pedig 1,73 milliárd forintos pozitív eredményt mutatott ki a regulált tevékenységein keresztül, míg az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport - a korábban már említett több tízmilliárd forintos terven felüli értékcsökkenés elszámolása mellett -közel 46 milliárd forintos mínuszt mutatott ki.
Gölöncsér Miklós

Mohammad Ali Jafari
Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov
Kínai SU-35
Victor Ponta




