Mi a céljuk? Vajon honnan fújhat a szél?

Sztrájk, országos útlezárási vagy forgalomlassító akció megszervezésének előkészületéről döntött ma a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozata a korkedvezményes nyugdíj megtartása érdekében. A közlekedésiek rövidtávú célja, hogy rábírják a kormányt, legalább egy évvel, egy új rugalmas modell kidolgozásáig halassza el a korkedvezményes nyugdíj felszámolását.
A szakszervezetek csütörtöki közleménye szerint a mintegy 27 ezer tagot számláló közlekedési szakszervezet, és a mintegy 35 ezer munkavállalót tömörítő MaSZSZ közlekedési tagozatával egyetértésben úgy döntött, hogy elkezdik egy országos sztrájk, vagy egyéb figyelemfelkeltő akció előkészítését. Egységes akcióra hívnak minden, a korkedvezményes nyugdíjban érintett szakszervezeteket, más szimpatizáns ágazatokat és a civilekkel összefogva, a megmozdulásokat egyeztetve, az erőket összpontosítva indítják országos megmozdulásukat.

Mi a céljuk? Vajon honnan fújhat a szél?

A közlemény szerint egyelőre az a cél, hogy a kormányt rábírják, legalább egy évvel halassza el a korkedvezményes rendszer megszüntetését, hogy legyen elég idő egy megfelelő rugalmas nyugdíjaztatási modell kidolgozására. Ehhez a KSZOSZ is felajánlj a szakmai segítségét. A kedvezmény még mindig 733 munkakörben dolgozó, összesen mintegy 100 ezer embert érint. Mint írják, a közlekedési szakszervezet felszólítja a társszakszervezeteket és minden elégedetlen civil csoportot, hogy egyeztessék a terveket, és hangolják össze a közlekedésiek tervezett országos megmozdulását egy fővárosi demonstrációval. Tehát örszágos felforgatás kezdődhet a közeljövőben, nyílván rátelepedve a "radikális, atlantista baloldal" és "minden hathatós segítséget" megadva a szervezésben és a "parázs" hangulat fenntartásához....

Bíró Dalma

BRICS-üzlet: Kína Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárol

Minderről a Vedomosztyi című orosz lap számolt be, egy védelmi-ipari komplexumban lévő és egy, az orosz védelmi minisztérium vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva. A szerződés aláírására még idén ősz elején került sor az orosz Roszoboronexport és a kínai védelmi minisztérium között. A szerződés szerint Kína 6db Sz-400 légvédelmi rakétakomplexumot vásárol t 3 milliárd USD értékben, de nem dollárban. A Vedomosztyi megkérdezte a gyártó, az Almaz Antej képviselőjét is, aki azonban nem kívánta kommentálni, a hírt a Roszoboronexport sajtófőnöke pedig nem volt elérhető. A tárgyalások az Sz-400 légvédelmi rendszer eladásáról Kínának már több éve folytak, miközben az orosz katonai vezetők még 2011-ben kijelentették, hogy a rendszer exportja csak 2016 után lehetséges, miután leszállítják az orosz fegyveres erőknek szánt mennyiséget. 2014 tavaszán a Kommerszant lehozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az Sz-400 Kínának való eladását, majd júliusban Szergej Ivanov az orosz elnöki hivatal vezetője nyilatkozott úgy, hogy Kína lesz az Sz-400 első külföldi megrendelője.

Hírfigyelő Szolgálat

2015 - Ezt üzeni a kormány - Folyamatos a zsidóvám

Egy ország temetésén - a végrehajtás gyászhuszárjai

2010-ben még válságadóként hívta életre a kormány az új, bizonyos szolgáltató szektorokat sújtó adónemeket, hiszen akkor még átmenetinek tervezte a sarcokat. Az idő elteltével azonban változott a helyzet, olyannyira, hogy a válságadók ágazati különadókká alakultak, az adórendszer szerves részévé váltak, és a kormány azóta minden évben meglepett 1-2 szektort egy-egy újabb különleges adóteherrel. Jövőre sem lesz ez másként. Elég csak a dohányipari cégeknek szánt rendkívüli egészségügyi hozzájárulásra, vagy a brutálisan megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra gondolni.

Mindezek fényében elérkezettnek láttuk az időt, hogy megvizsgáljuk: a kormány az elmúlt években mennyire épített a különadókból származó bevételre és mennyire függ majd ezektől az adóbevételektől jövőre. Kapóra jött ehhez az Állami Számvevőszék 2015-ös költségvetéssel összefüggő legutóbbi elemzése, melyben a számvevők összegyűjtötték a 2010 óta született szektoriális adókat. Ezeket az adatokat aktualizáltuk az Országgyűlés költségvetési bizottságának legfrissebb (csütörtökön elfogadott), 2015-ös évet érintő módosító javaslatában foglaltakkal.

A számok brutálisak. Idén várhatóan 845 milliárd forintnyi bevétel érkezhet összesen a legkülönbözőbb különadókból, 2015-ben pedig ez az összeg már 855 milliárd forintra hízhat. Hogy érzékelni lehessen:

• jövőre szinte ezzel megegyező költségvetési hiányt tervezett be a kormány
• az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt) teljes 2015-ös bevételének az 5,2%-ára rúg
• a 2015-re tervezett (normál) társasági adóbevétel 341,4 milliárd forintos összegnek a két és félszerese

Már látható, hogy ezek a számok már tartalmazzák azt a feltételezést a helyi iparűzési adó alapjának szigorítására. 2013-tól lépett életbe az ELÁBÉ sávos leírhatóságának szabálya (pótolni hivatott a 2012 után megszűnt kiskereskedelmi különadót), mely szerint az árbevétel növekedésével párhuzamosan a kereskedő/közvetítő cégek egyre kisebb arányban vonhatják le az árbevételből az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét. A különadók életre hívását, majd fenntartását elsődlegesen a költségvetés helyzete indokolta: kellett a bevétel az egykulcsos szja véghajtásához és fenntartásához, vagyis a kormány folyamatosan a lyukakat tömködte ezekkel a bevételekkel. A mindenkori kormány az adópolitikájával azonban nemcsak a közterhek viselését és így költségvetés bevételeit biztosítja, hanem a gazdasági szereplők, jelen esetben a cégek magatartását is lényegesen befolyásolja. De mit üzennek ezek a különadók a Magyarországon működő vállalatok és tulajdonosaik számára?

1. Jaj az "extraprofitnak". Magyarországon a kormány nem nézi jó szemmel a túlzottan magas profitot, ezért az igazságos közteherviselés jegyében elveszi azt vagy annak egy részét.

2. Az igazságos közteherviselés a legutolsó vállalati különadók esetében progresszíven sávos adófizetési kötelezettséget jelent, az árbevétel alapján. Ezzel szemben a kormány a személyi jövedelemadózásban az egy kulcs híve és a tervek szerint a társasági adóban is 2016-tól egységes kulcs jönne.

3. Épp ezen különadók sávos jellegéből fakad, hogy egy-egy szektor bizonyos vállalatait sokkal jobban bünteti, mint másokat (elég csak a rendkívüli egészségügyi vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését felidézni). A kormány egyes képviselői az adók (és így a törvényhozás) szelektív jellegét nyíltan fel is vállalják. És ezek után hogyan is nézne ki, hogy bárki belekössön szakmai alapon abba a pátoszi megközelítésbe, hogy igenis a kicsi hazai cégeket kell támogatni a gonosz nagy multikkal szemben? Hiszen ez "multibérencség", ha van ilyen kifejezés.

4. A különadók eddigi példái azt is bebizonyították, hogy amit egyszer átmenetinek terveznek az tartósan fennmarad, legfeljebb átalakul, más formában lesz az adórendszer tartós eleme.

5. A 2015-ös költségvetéshez csatolt 2018-ig tartó kitekintésből is az olvasható ki, hogy a különadók tartósan velünk maradnak, vagyis a tulajdonosoknak ezt be kell építeniük üzleti modelljeikbe.

6. A fentiek fényében már mellékesnek tűnik néhány adó, adómódosítás transzparenciájának teljes hiánya. Azt ugyanis nem is merjük feltételezni a kormányzat munkájáról, hogy akár csak egyetlen adómódosításnak ne lenne pontos hatástanulmánya.

Konklúzió

A 2015-ös év egyébként vízválasztó lehet a magyarországi különadók történetében is. Eddig ugyanis szinte kizárólag a szolgáltató szektort büntette a kormány (leszámítva a népegészségügyi termékadót), a dohányipart sújtó rendkívüli egészségügyi hozzájárulás viszont már a termelő szektort is sújtja. Eddig a termelő szektor képviselőinek plusz terhelése tabutémának számított.

A dohányipari különadó csütörtökön ismertetett módosítása is arra utal, hogy a kormány felismerte: rossz üzenete lehet minden vállalatnak, ha már a termelő vállalatokat is különadóval sújtja. Elképzelhető, hogy ezért alkotta meg azt a módosítást, mely lehetővé teszi az adófizetési kötelezettség csökkentését a 2014-es beruházások értékével.

Az egyetlen módosító javaslat ellenére a fent bemutatott adópolitika kapcsán minden szektorban felmerülhetnek ezek - az alapvető működést érintő - kérdések:

• Nem túl feltűnően nagy a cég megtermelt profitja?
• Nem fog rászállni a kormány?
• Eléri a mi szektorunkat is egy különadó?

Hírfigyelő Szolgálat

Belső körök

Közel-Kelet  - Iszlám Állam

Sikerült megakasztani az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges csoport előrenyomulásának lendületét, és taktikája megváltoztatására kényszeríteni a terrorszervezetet - értékelte az IÁ ellen létrejött nemzetközi koalíció eddigi tevékenységét december 3-án Brüsszelben John Kerry(ne feledjük; akinek személyes bűntársai a világra szabadított IÁ-tagok) amerikai külügyminiszter. A politikus szerinti álságos értékelésen hangoztatta, hogy „teljesen világos", hogy már az elmúlt pár hónapban sikerült eredményeket elérni, ám még nagyon sok a tennivaló. „A légicsapások bekerülhetnek a vezető hírek közé, volt belőlük már több mint ezer, de ez jóval több mint katonai koalíció, és nem lenne sikeres, ha csak katonai eszközökre támaszkodna. Az IÁ legyőzéséhez meg kell semmisíteni az ideológiáját, a finanszírozását és a toborzást” - jelentette ki Kerry. A politikus szerint a szervezet továbbra is borzalmas bűnöket követ el, de a nemzetközi beavatkozás képes volt súlyos zavarokat okozni a működésében, az általa ellenőrzött területeken kihívásokkal néz szembe, több hadszíntéren visszaszorulóban van, pénzügyi forrásai megcsappantak, az általa szított gyűlölettel pedig szinte a térség minden médiája és megszólalója szembeszáll, s elítéli. A koalíció sikere Kerry megítélése szerint Irakon áll vagy bukik. „Semmi nem járul hozzá jobban az IÁ legyőzéséhez, mint egy egységes, a társadalom összetételét jobban tükröző és hatékonyabb biztonsági erőkkel bíró Irak” - szögezte le az amerikai külügyminiszter, aki méltatta az iraki kormány intézkedéseit az ország stabilizálása és az IÁ elleni fellépés terén. A politikus Irán szerepéről is beszélt, és úgy vélte, hogy ha Irán támadást intéz az IÁ ellen, és beavatkozásával a terrorszervezet elleni fellépésre szorítkozik, sikerül eredményeket elérnie, akkor az összességében pozitív hatással lehet. „De ez nem olyasmi, amit mi koordinálunk” - tette hozzá az amerikai diplomácia vezetője.

Franciaország készen áll a katonai akciók fokozására, azok gyors és hatékony végrehajtására az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet ellen Irakban - mondta Francois Hollande francia államfő, miután fogadta hivatalában Haider al-Abádi iraki miniszterelnököt. „Továbbra is támogatjuk katonailag Irakot, amely egy nagyszabású terrortámadás áldozata” - fogalmazott a francia elnök a megbeszélés után. „Az iraki hadsereg három hónapja folytat katonai akciókat, a (nemzetközi) koalíció támogatásával, és ezek az akciók vitathatatlan előrelépéseket, és katonai, így tehát politikai sikereket eredményeztek” - hangsúlyozta Hollande. Franciaország „kész fokozni az akciókat és azokat gyorsan és hatékonyan végrehajtani a koalíció részeként", amelyben Párizs kilenc Rafale és hat Mirage típusú harci géppel vesz részt - tette hozzá a francia elnök. Az iraki miniszterelnök azt mondta, hogy Bagdadban „biztonságos a helyzet”. „Jelenleg afelé tartunk, hogy az Iszlám Állam által elfoglalt teljes területünket felszabadítsuk, és úgy gondoljuk, hogy a felszabadulás már nincs messze” - hangsúlyozta Haider al-Abádi. Szerinte „ma már egyre nagyobb az optimizmus és a remény aziránt, hogy Irak képes lesz egységes országként és nemzetként fellépni”. Az iraki kormányfő az újjáépítéshez is segítséget is kért. „Az IÁ által lerombolt övezetek újjáépítése nagyon fontos téma, mert a terrorizmus táptalaja a szegénység és az embereknek a gazdasági helyzet miatti elégedetlensége” - hívta fel a figyelmet. Az IÁ elleni harcra létrejött koalíció első miniszteri szintű brüsszeli értekezletét követően szerdán kiadott zárónyilatkozatban a több mint hatvan részt vevő állam is azt fogalmazta meg, hogy IÁ ellen harcoló nemzetközi koalíció kezd sikereket elérni a dzsihadisták előrenyomulásának megállításában Irakban és Szíriában. Az Iszlám Állam Irakban és Szíriában is jelentős területeket vont ellenőrzése alá. A Washington vezette nemzetközi koalíció augusztus 8-án Irakban, szeptember végén pedig Szíriában is légi hadműveleteket indított a terrorszervezet ellen. Franciaország azonban csak az iraki csapásokban vesz részt, Szíriában a mérsékelt ellenzéki erőket támogatja.

Kenya - al-Shabaab

A szakszervezetek azzal indokolták a lépést, hogy a hatóságok nem tudják garantálni a dolgozók biztonságát. A felhívást mintegy tízezer tanárnak és 6500 további közalkalmazottnak, köztük sok orvosnak és nővérnek továbbították kedden - közölte Wilson Sossion, a kenyai szakszervezetek szövetségének titkára. Kenya északi részén az al-Shabaab iszlamista terrorszervezet kedden megölt 36 bányászt, akik nem muszlim vallásúak voltak. Másfél héttel korábban egy busz 28 nem muzulmán utasát mészárolták le a szélsőséges milícia tagjai. Az al-Shabaab azt akarja elérni a véres akciókkal, hogy Kenya vonja ki békefenntartóit Szomáliából, ahol a terrorszervezet a külföldi katonai misszió megindulása előtt jelentős területek felett gyakorolt ellenőrzést. Kenya gazdaságilag elmaradott északi részén a közalkalmazottak nagy része keresztény, akik az ország nyugati részéből költöztek oda, hogy betöltsék az üres állásokat a képzett munkaerő hiányával küzdő régióban. Az észak-kenyai Mandera megye kormányzója, Ali Roba azt mondta a szakszervezetek lépésére reagálva, hogy a közalkalmazottak elvándorlása tovább mélyítené a térség problémáit. „A terror az terror, mindannyiunkat ugyanúgy érinti” - mondta, hozzátéve, hogy a közalkalmazottak már elkezdték elhagyni a régiót.

Afganisztán

Az Afganisztánban tevékenykedő segélymunkások a nemzetközi erők kivonása miatt úgy érzik, hogy magukra maradtak. Az érintettek mintegy fele kapott idén halálos fenyegetéseket - derült ki egy frissen közzétett felmérésből. A dél-ázsiai országban dolgozó segélymunkások szerint gyorsan romlik a biztonsági helyzet Afganisztánban, a megkérdezettek 60 százaléka védtelennek érzi magát - olvasható a brit és ír jótékonysági intézmények ernyőszervezeteként működő, BAAG nevű csoport által készített felmérésben. A tálib lázadók a nemzetközi erők fokozatos kivonásával párhuzamosan az utóbbi hónapokban fokozták a hadsereg és az országban állomásozó szövetséges csapatok elleni harcukat.  „Az emberek magukra hagyottnak és sebezhetőnek érzik magukat” - mondta Jawed Nader, a BAAG igazgatója. „Azt kockáztatjuk, hogy elárulva fogják magukat érezni a kollégáink Afganisztánban, úgy gondolhatják, hogy hátat fordítottunk nekik, mind biztonsági, mind pedig pénzügyi értelemben” - tette hozzá a tisztségviselő. A segélymunkások háromnegyede úgy látja, hogy az idei évben csökkent a humanitárius szervezetek számlájára utalt adományok összege. Mi több, sokan attól tartanak, hogy a források további beszűkülése várható a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő (ISAF) harcoló alakulatainak idei kivonásával. „A nemzetközi csapatok kivonásának az anyagi támogatások növelésével, nem pedig csökkenésével kellene együtt járnia Afganisztánban” - jelentette ki David Haines, a Mercy Corps nevű amerikai segélyszervezet munkatársa. Az Afganisztánban állomásozó Nemzetközi Biztonsági Erők (ISAF) mandátuma az év végén jár le, jelenleg mintegy 41 ezer NATO-katona állomásozik Afganisztánban, 2012-ben még 130 ezer volt a létszámuk. Kabul szeptember végén írta alá azt a megállapodást, amely megadja a felhatalmazást a katonai szövetség Afganisztánban maradásához. A biztonsági szerződés értelmében 2015-ben is az országban marad 12,5 ezer NATO-katona, akik főleg az afgán biztonsági erők kiképzésével, tanácsadással fognak foglalkozni és támogatást nyújtanak a helyi fegyveres szerveknek.

Bakta Lóránt

A korrupció kottája

„Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.”

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök októberben Brüsszelben. Ennél kevésbé igaz dolgot nehéz lenne a magyar korrupcióról állítani. Bizonyos rendszereket kifejezetten azért alakított ki, és működtet a politika, hogy a korrupciót elfedjék az állampolgárok elől.

A vagyonnyilatkozatok elvileg arra jók, hogy a választott vagy kinevezett tisztségviselők anyagi helyzetét ellenőrizni lehessen. Olyan emberekét, akik a közösség ügyeiről döntenek, és akiknek a döntéseit magánérdekek nem befolyásolhatnák. A lényeg, hogy látszódjon, mennyi pénze van valakinek a közéleti pályája elején, és aztán hogyan gyarapszik a vagyona, amíg politikai / köztisztviselői karrierje tart. Így látszik az is, ha valaki gyorsabban gazdagodik, mint azt legális jövedelme lehetővé teszi. És ha gyorsabban gazdagodik, akkor logikus, hogy valamilyen más csatornán is kap pénzt, jó eséllyel illegális csatornán, éppen azért, hogy ne a közérdeknek megfelelően döntsön, hanem más érdekek szerint.

A magyar rendszer tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a fenti módon leleplezze a korrupciót. Részben azért mert rossz szabályok szerint működik, részben pedig azért, mert a szabályok megsértésének gyakorlatilag semmilyen komoly következménye sincs.

Jó példa a parlamenti képviselők tartozásainak ügye.

A képviselői vagyonnyilatkozatban csupán a tartozások összegét kötelező feltüntetni. Pedig nagyon is erős közérdek fűződik hozzá, hogy nyilvános legyen: a politikus milyen banktól, és főleg milyen feltételekkel kapott kölcsön pénzt. Az 1990-es évek végén a Postabank-botrány részben arról szólt, hogy a bank VIP-listáján szereplő emberek, köztük fontos döntéshozók kedvezőbb kondíciókkal kaptak hitelt, mint bárki más. Nem nehéz elképzelni, hogyan korrumpálható valaki azzal, hogy nagyon kedvező feltételekkel kap hitelt.

Ennél is súlyosabb, amikor a képviselők csak annyit tüntetnek fel, hogy „magánszemélynek” tartoznak, de azt nem kell bevallaniuk, hogy pontosan kinek, milyen feltétlekkel. Mintha mindegy lenne, hogy a politikust egy Portik Tamás kaliberű figura segíti ki, amikor pénzre van szüksége, vagy mondjuk egy olyan vállalkozó, akiknek cégei számára kedvező döntéseket hoz a Parlamentben.

Ugyanígy problémásak a házastársak és eltartottak vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályok is.

Nekik is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, mint a képviselőknek, de az ő bevallásuk nem nyilvános. Így a politikus simán el tudja titkolni a gazdagodását egyszerűen azzal, hogy a családtagjai nevére íratja vagyonának egy részét.

A nem nyilvános vagyonnyilatkozat logikája az, hogy nem sérülnek vele a nyilatkozattevő magánélethez fűződő jogai, a bevallást viszont egy független, hozzáértő testület vizsgálja, ami jelzi, ha visszaélés nyomát találja.

Magyarországon a döntéshozók rokonainak magánéletét többnyire sikeresen védi a rendszer, ezzel szemben a visszaélések jelzésére tökéletesen alkalmatlan.

Az ilyen „zárt” vagyonnyilatkozatok ugyanis egy országgyűlési képviselőkből álló parlamenti bizottsághoz kerülnek, ahol a pont azoknak az embereknek kellene ellenőrizni a dokumentumokat, akik leadják őket. Sőt, a családtagtok vagyonnyilatkozata egészen addig a bizottság tagjai előtt is zárt, míg valamilyen eljárás miatt nincs alapos okuk megnézni, hogy mi van a papírokban (94.§/3). Ez persze teljesen kifordult logika, hiszen éppen, hogy bele kellene nézniük a dokumentumokba, hogy eldönthessék, nincs-e gyanús vagyonosodás, és emiatt szükség eljárásra.

Ráadásul a törvény szerint (94.§/4) vagyonnyilatkozati eljárás csak akkor indítható, ha valaki “konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát“, de mivel a családtagok vagyonnyilatkozata egy ilyen eljárás előtt nem nyilvános, ezért az ő esetükben ez egész egyszerűen lehetetlen feladat.

Olyan ez, mintha a rendőrség csak azután hallgathatna ki egy bűnözőt, hogy az már beismerte, amit elkövetett, és a vallomásból a kihallgatás előtt a rendőrök pontosan tudnak idézni, miközben elég valószínűtlen, hogy bármit beismerjen egy gyanúsított, mielőtt a rendőrök egyáltalán kihallgatták volna.

A rendszert úgy találták ki, hogy minimális legyen az esélye a politikusok lebukásának.

A tempót jól mutatja, hogy ebben a ciklusban a vagyonnyilatkozatokkal is foglalkozó mentelmi bizottságnak eddig egyetlen nyilvános ülése sem volt, bár egy esetben csak részben volt zárt a megbeszélés.

Látható, hogy a vagyonosodás könnyen eltitkolható a választók elől, de akkor sincs baj, ha ez nem sikerül.

Ha kiderül, hogy valami hiányzik egy vagyonnyilatkozatból, a képviselő rosszul emlékszik a lakása méretére, vagy arra, hogy pontosan mennyit költött a vásárlásra, akkor egyszerűen módosítja a nyilatkozatát, és a dolog el van intézve. Eddig nem nagyon kellett komoly következményekre számítania annak, aki véletlenül kihagyott valamit, vagy rosszul emlékezett. Amikor pedig kiderült, hogy valaki többet költött, mint amennyit kereshetett, akkor egyszerűen azt mondta, hogy családi / baráti kölcsönt kapott (amit a fentiek miatt ugye lehetetlen ellenőrizni), és már el is volt intézve a dolog.

Csak pár példa a nehezen ellenőrizhető eladósodásra:

Szijjártó Péter (Fidesz): 45 millió forint tartozás „szülőkkel szemben”.
Lázár János (Fidesz): 27 millió forint „családi kölcsön”, mellette 32,5 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Kósa Lajos (Fidesz): 20 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 17 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Pesti Imre (Fidesz): 20 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 2,5 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Velez Árpád (MSZP): 20 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás.
Lezsák Sándor (Fidesz): 19.5 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 21,7 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Rogán Antal (Fidesz): 16,8 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 30 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Gelencsér Attila (Fidesz): 12,5 millió forint “család magánkölcsönszerződés alapján”.
Farkas Flórián (Fidesz): 11 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás, mellette 5,1 millió forint pénzintézettel szembeni tartozás.
Seszták Miklós (KDNP): 9 millió forint magánszemélyekkel szembeni tartozás.

Ilyen cinikus gyakorlat és kiskapuk mellett még akkor sem érnek semmit a vagyonnyilatkozatok, ha egyébként a magyar szabályozás világviszonylatban nem számít elmaradottnak.
(Forrás: kíméljük)

“A budapesti memorandumban nem szerepelt, hogy el kell ismerni egy államcsínyt Ukrajnában”

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken bírálta a Nyugatot, amiért az szerinte folyamatosan Oroszországra próbálja hárítani a felelősséget a kelet-ukrajnai válságért, és kijelentette, hogy Moszkva nem szigetelődött el a konfliktus miatt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozója után tartott sajtóértekezletén Lavrov kijelentette, ez a nyugati politika helytelen, “nem működik”.

Közölte, hogy az 1994-ben aláírt budapesti memorandum, amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia írt alá, és amely a szovjet utódállamok területén maradt atomfegyverek elszállításáról rendelkezett, nem tartalmazott olyan kötelezettséget, hogy “el kell ismerni egy államcsínyt Ukrajnában”.

Emlékeztetett, hogy a memorandumban az atomhatalmak azt vállalták, hogy nem vetnek be atomfegyvert a szóban forgó államok ellen, és tiszteletben tartják szuverenitásukat, területi sérthetetlenségüket és politikai függetlenségüket.

Megismételte az Ukrajnához intézett korábbi orosz felhívásokat, hogy tárgyaljon közvetlenül az oroszbarát szakadárokkal, mondván, nincs értelme kiutat keresni a válságból az ő részvételük nélkül.

Kijelentette, hogy az összekötő csoportot meg kell őrizni, hogy a Minszkben elért megállapodásokat be lehessen tartani.

Kijelentette, hogy egyes értesülések szerint Petro Porosenko ukrán elnöknek a délkelet-ukrajnai felkelés elfojtására adott utasítása mögött a “külföld áll”.

Véleménye szerint megnő az EBESZ különleges ukrajnai megfigyelő missziójának szerepe a minszki megállapodások teljes körű megvalósításának kényszere és a tűzszüneti megállapodás betartása ellenőrzésének biztosítása miatt.

Lavrov nagyra értékelte az EBESZ soros svájci elnöksége és személy szerint Didier Burkhalter svájci külügyminiszter munkáját. A külügyminiszteri ülésen Szerbia vette át a soros elnökséget Svájctól.

Az EBESZ miniszteri tanácsa végül nem tudott elfogadni közös nyilatkozatot az ukrajnai helyzetről. Az ukrán külügyminiszter szerint a tervezet szövegében mindenki egyetértett, csak Oroszország nem, amelynek eltért a véleménye a többi tagországtól az ukrán konfliktus okait illetően. Mivel a miniszteri tanács döntéseit konszenzussal, ellenszavazat nélkül kell elfogadni, az ülésről nem adtak ki zárónyilatkozatot.
(TASZSZ)

Szlovák keleti nyitás? Újabb orosz olajüzletet kötöttek

Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter és Pavol Pavlis szlovák gazdasági miniszter pénteken aláírtak egy 15 évre szóló, évente 6 millió tonna olajmennyiség szállításáról szóló megállapodást. A szerződés, melyet a szlovák sajtó „az évszázad szerződésének” nevez, 2015 januárjában lép hatályba, és egészen 2029 decemberéig lesz érvényben.

A benne foglaltak szerint Szlovákia a Barátság gázvezetéken keresztül kapja majd a szállítmányokat, valamint azt is kimondja, hogy Szlovákia további 6 millió tonna olajat szállít majd más európai országoknak.

Pavol Pavlis, gazdasági miniszter

A jelenlegi olajszállítási szerződés 1991-ben lett aláírva a két ország közt, és idén december 31-én jár le. Az amerikai Energy Information Administration adatai szerint Szlovákia olajfogyasztása mintegy 70,000 hordón áll naponta.

A Barátság - a világ leghosszabb olajvezetéke - az orosz Almetjevszkben kezdődik, és Mozirba érve kettéágazik egy északi és déli ágra. Az északi ág Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba és Németországba szállít orosz olajat, míg a déli Csehország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország ellátásáért felelős Ukrajnán keresztül. A Barátság kőolajvezeték-rendszer teljes hossza 5,530 mérföld.

Nem csak Magyarország, a Visegrádi Négyek más országai is érintettek abban a "keleti nyitásban", aminek ez a szerződés is része. Hazánk nem "kilóg a sorból", hanem ebből a szempontból is sereghajtónak számítunk.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/05/szlovak-keleti-nyitas-ujabb-orosz-olajuzletet-kotottek

Gentleman Agriment Donbasszban

December kilencedikén a béke és a szeretet fogja beragyogni Donbasszt. Erről született tegnap gentlenan agriment megállapodás a haragosok között – szóban! Bár ebben a szóbeli megállapodásban részt vett a DNR is. A megállapodás alapjául a Minszki Szerződést tekintik a magas felek.

A szívélyes társalgást követően Nyalókakirály latorhordái úgy gondolták, akkor ők be is néznének Donyeckbe. Meg Georgijevkába, meg Makszimiljanovba. Az ötletet a milicia nem tartotta jónak, és emiatt “kisebb vita is kerekedett” az említett térségben. A vita vége az lett, hogy minden maradt a régiben.

De az alig egy hét múlva beköszöntő béke reményétől hajtva azért még belehúztak a felek ma délelőtt is. E téren a valcmanisták szorgosabbak voltak mint a milicisták. Donyeck et vadul lőtte a latortüzérség pirkadat óta. Kiváltképp a város déli kerületeinek lövésében élték ki magukat. Hihetetlen szerencse, de állítólag ma senki nem halt meg civilként Donyeckben.

A repülőtér az szintén a megszokott életét élte ma délelőtt. A latrok tüzérséggel lőtték a romokat, a népköztársaságiak tüzérsége pedig az Avgyejevka környéki latorfészkeket.

Orlovka – Tonyenkoje viszonylatban ment a tüzérségi adok – kapok.

Gyjebalcsevonál ma igen mozgalmas volt a nap. Nyilván beleuntak a felek az eddigi tétlenkedésbe, és kora délelőttől a város határaiban intenzív harcok kezdődtek. Délután négy órakor az állás döntetlen.

Jugokommunárov környékén sem tudták elviselni egymást a szemben állók. Itt géppuskákkal volt heves lövöldözés.

Janakijevo lakosainak többsége kénytelen lesz ma korán lefeküdni. A város egyik áramellátó központját szétlőtték Nyalóókakirály banditái, és nincs áram. Talán a “békeidőben” majd képesek lesznek kijavítani.

Nyikisinonál pedig egészen délig hitte el a néhány ott maradt helybéli, hogy már nyugalom lesz. De akkor a latrok ismét körül akartak nézni a vidéken. Unják már a lassan két hónapja tartó bezártságot. A milicia megint lebeszélte őket a kalandról. Viszont hozzájárult, hogy három kitikkasztott hiénát elvihessenek a terepről.

Taramcsuk – Szlavnoje – Jelenovka környéken ágyúzgatták ma egymást a tüzérségek. A nagy zajt kihasználva pedig, a népköztársaságiak rohamcsapata Jelenovka mellett szép csendben fölszámolt egy latorposztot. Itt négy bandia könnyített a kijevi kincstáron.

Volnovahából Dokucsajevszket ágyúzta ma a latortüzérség.

Telmanovo ugyanúgy járt, mint Jenakijevo. Itt sincs áramszolgáltatás.

Mariupol keleti és északkeleti peremén tanyázó valcmanista pribékek ma ismét ostrom alá kerültek.

Talakovka, Lomakino, Vodnoje, és Csjermalik környékén is egész nap bömböltek az ágyúk.

Sztanyica Luhanszkaja mellett Nyalókakirály “Csernyigov” zászlóalját találta meg a milicia. Páncéltörő ágyúkkal okoztak meglepetést. A jelentés három latortankról is említést tesz.

Sztara Ajdar melletti állásaiból a valcmanista latortüzérség Scsasztyjét lőtte ma egész nap.

Bahmutkánál ma csak hébe – hóba volt egy durranás.

A népköztársasági tüzérség Gorszkoje latortüzér – ütegét lőtte.

Terehizbenki és Szlavjanoszerbszk tüzérségei is ténykedtek ma egész nap.

Krimszkoje, Nyizsnyeje, és Szokolnyiki környékén úgyszintén ma egész nap nagy volt a zajongás.

Szóval: egy átlagos nap volt ma Donbasszban.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/05/gentleman-agriment-donbasszban/

Petíció a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet ellen

Több mint egymillió európai állampolgár írt alá egy petíciót, ami követeli, hogy az európai országok hagyjanak fel az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokkal a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megalapításáról.

A petíciót népszerűsítő honlap kifejti, hogy az Egyesült Államok több téren is sérti az európai szabványokat, és egy ilyen szabadkereskedelmi egyezmény példátlan hatalmat adna a multinacionális vállalatok kezébe, ami a demokrácia teljes felszámolásához és a nagy mamutvállalatok korlátlan uralmához vezethet. Ez egyben a környezet roncsolásával és a fogyasztók jogainak sárba tiprásával is jár.

A Stop-TTIP weboldal szerint az elmúlt hónapok során Európa-szerte fokozódott a TTIP létrehozása elleni civil ellenállás, Európa-szerte szerveződtek tüntetések ez ellen, ami a közeljövőben csak fokozódni fog, mivel az egyezményt 2014 végén véglegesíthetik. Azt követően pedig az amerikai multinacionális vállalatok kiszorítják a piacról az európai vállalatokat, ami többek közt a génmódosított termékek beözönléséhez és a munkanélküliség robbanásához vezet.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/05/peticio-transzatlanti-szabadkereskedelmi-ovezet-ellen

Groznij – Zaporozzsje

A legfrissebb értesüléseink szerint kereken egy tucatnyi iszlamista terrorista került élve vagy félholtan a biztonsági erők kezeire tegnap Groznijban.

A dolog mindenképpen örömteli, hiszen először fordult elő az SZBU – történetében, hogy kimondottan terrorakcióban részt vevő terroristák közül egynél többet sikerült élve elkapni.

Úgy bánnak most velük, mint a hímes tojásokkal. A legelevenebbeket már Moszkvába is repültették, néhányukat pedig foltozgatják túlórában egy grozniji speciális sebészeten. Amint útrakész állapotúra varrják őket, ezek is átkerülnek majd testvéreikhez, az orosz BM Fő Klinikai Kórházába.

A zaporozzsjei atomerőműben történt “malőr” kapcsán a kijevi udvar a legszigorúbb titkolódzást rendelte el. Az égvilágon semmiféle információ nem adható a történtekről. A városban több robbanásról beszélnek, de nem “terrorcselekményről”! A jelleget illetően azért mindenki megjegyzi, hogy az nem “pripjatyi” (csernobili) forma volt, ám nagyobb veszélyről suttognak.

Az okot illetően az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az egyébként orosz típusú reaktorba amerikai fűtőanyagot raktak, ami pedig nem igazán kompatibilis.

Közvetlenül az esemény bekövetkezte után egy mérnök az erőműből azt telefonálta haza, hogy “igen komoly a baj, megtesznek mindent, de nem tudja hogy ez mire lesz elég!”

Többen emlékeztetnek, hogy szeptemberben az erőműben járt a Greenpace egyik szakértője, Toby Myunhmayer, aki elborzadt a tapasztaltaktól, és tragédiák sorozatának bekövetkeztét jósolta a látottak alapján. Myunhmayer akkor kijelentette, hogy az amerikai fűtőanyag betáplálása a reaktorba több mint veszélyes. A csernobilit sokszorosan meghaladó mértékű katasztrófa fog megtörténni, amely Európa jelentős részét fogja tönkretenni!

Odesszában, Zaporozzsjéban, és az erőmű ellátási körzetében időszakos áramkimaradások vannak, és továbbra is várhatóak.

A kijevi udvar mára ígért valamiféle tájékoztatást.
https://balrad.wordpress.com/2014/12/05/groznij-zaporozzsje/

A tegnapelőtti Jurij Prodan Főszénügyi bejelentés, miszerint elfogyott Maradék – Ukrajna széntartaléka, pánikot váltott ki a kijevi udvarban. A főszénügyes ugyan jelezte, hogy van szén a szomszédban csak előre kéne fizetni érte, egy kissé kisimította az udvar ráncos homlokokat. Na nem a tudattól hogy van pénz dögivel a kincstárban! Azzal tisztában voltak, hogy nincs. Nyilván figyelemmel kísérhették a “magyar gyakorlatot” – mert egyből kitalálták a vélhető “legjobb megoldást”! Adjuk el amije még van Maradék – Ukrajnának.

Horngyulai megoldás született! Ma már piacra is dobták Nyalókakirály birodalmának energaszektorát. Rohamtempóban hirdette meg a kótyavetye tárgyát a Maradék – Ukrajna Állami Vagyonkezelő Alap névre keresztelt brókercég, és ma már vitték is a javakat a “befektetők”!

Majd 19 millió dollárnyi summára tett szert a kincstár ezzel a bulival. A “Dnyeprenergo”, a “Centrenergo”, és a “Donbasszenergo” közel húsz százaléka lett a boldog új tulajdonosok aranybányája. (A befolyt összeg a valós érték cca. 15 százaléka.)

Lett is öröm fönt a palotában! Van már némi pénzmag – vegyük hát meg gyorsan a szenet. Ekkor jött a feketeleves. Amit a Kremlben főztek. Tavarisi! Tolka za rublej! Csak rubelért! No ebből van most egy kis kavar. Nincs rubele a Birodalomnak. Nincs szene se a birodalomnak. Csak amerikai dollárjuk van. Úgy jó egyheti szénszükségletre való. De mit ér a dollár, ha nem kapni érte semmit?

Beindult hát a csencselés!

Amúgy pedig a szenesvonatok ott várakoznak megrakodva a vasúti határokon. Csak arra várnak, hogy a moszkvai “váltóőr” szabadra állítsa a pályát!


https://balrad.wordpress.com/2014/12/05/beindult-a-biznisz-maradek-ukrajnaban/

Ez nem világbotrány, ez természetes!

Kaptam.
Továbbküldöm.

Breaking! Vida Ildikó
amerikai bankszámláit zárolták. A számlákra több milliárd dollár összeget utaltak a fideszes oligarchák az elmúlt néhány évben. Simicska és Nyergesék cégein keresztül végül ezen számlákon landolt az elsikkasztott nyugdíjpénztárak vagyonának jelentős része, illetve a KÖZGÉP birodalom vesztegetési pénzeinek egy része is. Az ügyben már az FBI és az Interpol is nyomoz, az amerikai számlákon kívül svájci fideszes bankszámlák zárolása is várható. Ezért utazott Orbán Viktor a közelmúltban többször is Svájcba, meglepően szerény körülmények között és csendben, időnként vasúti másodosztályon, időnként pedig Lázár János társaságában. Folyik már a svájci pénzek kiutalása serényen kínai, azeri és oroszországi számlákra…

Nos! Ha igaz ez a híresztelés… – de hát miért ne lenne igaz? – akkor komoly nagy gond van! (Előkerült itt már Simon Gábor számlái közül is néhány!)  De ha ez a híresztelés igaz, akkor itt komoly készülődés van!

Lázár-birtok: „Itt mindig volt földjük a főuraknak”

Mád diszkrét település. Ezt a falu központjában lévő Kacsa kocsma vezetője, Kiss Dezső közli velünk, miközben akkurátusan elkészíti a kávénkat. Azt mondja, a helyiek nemigen foglalkoznak azzal, hogy itt vett közel másfél hektáros birtokot gyerekeinek Lázár János.

– Nálunk majdnem mindenkinek van egy kis földje, és annak csak örülni kell, ha jó áron kelnek el a parcellák és ismert emberek veszik meg azokat. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a borvidék presztízse is emelkedik – mondja a kocsmáros, aki mögött kis tábla hirdeti, hogy 2006-ban ő volt az ország legjobb sörcsaposa. De ha nem is az egész országé, Tokaj-Hegyaljáé biztosan.

Neki is van három hektárja, furmintot és aszút is készít. Meg is kérdezzük, hogy szerinte Lázár maga metszi-e majd a szőlejét? Beáll-e vajon a zöld munkák és a szüret idején az asszonyok meg a napszámos cigányok közé dolgozni, vagy inkább úri módon bérmunkába adja ki a területet? Kiss Dezső erre is csak annyit mond, hogy Mád diszkrét település, itt mindig is a műveltebb, kifinomultabb réteg lakott, vagy tartott fent birtokot: zsidó borkereskedők, nemes urak, arisztokraták, katonatisztek, s utódaiknak sem kenyere a pletykálkodás.

Az urakat Monyók József borász is említi, aki azt mondja: Mádon mindig volt földjük a főuraknak, de minden réteg foglalkozott a szőlővel, egészen a kétkezi munkásokig. Régen a Rákóczi, a Széchenyi, az Andrássy család és azok leszármazottai birtokolták a földeket, most pedig a mai kor hírességeinek – köztük politikusoknak – vannak területei.

Az első „celeb”, aki ültetvényt vásárolt itt még a hetvenes évek elején, Szenes Iván dalszerző volt: akkoriban sanzonénekesekkel együtt ünnepelték a helyiek a szüretet. – Jöjjenek csak minél többen, vegyen itt földet a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők, hiszen ha nem csalárd módon jutnak hozzá, hanem fizetnek érte, akkor kinek lehetne ellene kifogása? – kérdezi. Hozzáteszi: Mád közigazgatási határán belül 900 hektárnyi a szőlőültetvény, Lázár János gyerekeinek 1,3 hektárja nem számít jelentősnek.

A helyiek közül sokan azt sem tudják, merre található a terület. A takarékszövetkezet előtt az egyik cekkeres asszony csak annyit mondott, a falu Szerencs felőli végén van a birtok, e rövid válasz közben azonban két-három métert is hátrált tőlünk, nehogy hírbe hozzuk a kérdezősködéssel.

Megkerestük Tatárka Józsefet, Mád polgármesterét, akitől először azt kérdeztük, milyen fejlesztések várhatók az elkövetkező időszakban a faluban?
hirdetés

– Mind a ketten tudjuk, hogy nem erről akar kérdezősködni – felelte.

– Jó, akkor vágjunk a közepébe: mi a véleménye Lázár János földvásárlásáról?

– Egy szabad országban egy szabad magyar ember ott vesz szőlőt a saját pénzéből, ahol akar.

– Segített esetleg orientálódni neki, merrefelé keressen eladó területeket?

– Miért segítettem volna?

– Azt hallottuk Mádon, hogy Ön jó viszonyt ápol a miniszterrel.
hirdetés

– Körülbelül olyan viszonyban vagyok vele, mint maga.

– Én biztosan nem vadásztam Lázár Jánossal.

– Látja, én sem.

– Pedig a mádiak ezt mondják.

– Legenda. Semmi valóságalapja nincs.

– Egyáltalán: vadászik?

– Igen, vadászom. Tudja, ezekről az eseményekről mindig jegyzőkönyvet vezetnek a társaságok, a résztvevők is szerepelnek rajta. Könnyű ellenőrizni, amit állítok.

– Értékes területet vásárolt Ön szerint a miniszter úr Mádon?

– Nálunk minden befektetés értéket teremt, és ennek örülünk. Hogy konkrétan mekkora földet vett és mennyiért, nem tudom. Nem kotorászok senki zsebében. Ha négyszáz forintot fizetett egy négyzetméterért, akkor lesz még ott tennivalója. Ha ezret, akkor nagyjából rendben kell lennie a területnek – mondja a polgármester, aki egy német közmondással búcsúzik: „Annál jobb nekem, minél gazdagabb a szomszédom”. Majd hozzáteszi: kár, hogy a magyar mentalitás nem ilyen.

Hivatalosan továbbra sem lehet tudni, mennyit fizetett Lázár János a két területen – a Becseken és a Nyúlászón – öt helyrajzi számon lévő, 1,3 hektáros ültetvényért, amelyen holtig tartó haszonélvezete van a fideszes politikus feleségének. Nagyon nem mindegy, hogy melyik dűlőben található a szőlő, milyen a fekvése, vezet-e oda portalanított út, mikor és milyen fajtákat telepítettek oda – mondják a helyiek.

A mádiak nagyjából egyetértenek abban, hogy a legrosszabb minőségű földek négyzetmétere úgy 400-500 forintot kóstál, de hallottak olyat, aki 2000 forintot fizetett ugyanekkora területért. Találtunk olyan hirdetést is, amelyben egy 3,4 hektáros jó minőségű mádi ültetvényt 72 millióért kínáltak. Így egyáltalán nem biztos, hogy helytállóak azok a sajtóban is megjelent számítgatások, amelyek szerint Lázár János nagyjából 17-20 millió forintot fizethetett a területért. A Becsek és a Nyúlászó jó területnek számít, de vannak tőlük jobbak is – mondják. Akadt olyan gazdálkodó, aki legfeljebb tízmillió forintra becsülte a Lázár-birtok reális vételárát.

Abban is egyetértettek a helyiek: bármennyiért is vette, a terület ára bizonyosan emelkedni fog a következő esztendőkben. Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja – aki amúgy mádi lakos, s a községben borászata és palackozóüzeme is van – épp Lázár társaságában jelentette be idén januárban Tokaj-Hegyalján, hogy a kormány egyre komolyabb energiát fordít a térség fejlesztésére. Lázár akkor, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként azt mondta: az a cél, hogy 2014 és 2020 között körülbelül 100 milliárd forintot irányítsanak Tokaj-Hegyalja fejlesztésére, a pénzhez pedig az önkormányzatok, valamint az ott élő és gazdálkodó emberek közvetlenül, pályázati rendszer nélkül férhetnek majd hozzá.
(NOL)

Suhog a kijevi “békegalamb” szárnya Donbassz felett

Számunkra – laikusok és kívülállók – számára teljességgel érthetetlen események történnek Donbasszban. Miközben a kijevi udvarból lassan már olyan hírek érkeznek, hogy Nyalókakirály békegalambként brukukkolva igyekszik Donbassz népének minden kívánságát teljesíteni – békeajánlatai a valós életben tüzérségi gránátok formájában záporoznak a térség lakóira.

Donyeck mára virradóan ismét “békeajánlatok halmazát” kapta.
Talán még a jobbik eset lehetne, hogy a legnagyobb latortüzér támadás tegnap késő este a város “Scseglovszka” nevű részének temetőjét érte. Ugyan emberéletet itt nem oltattak ki a latorgránátok, ám a temető területe felismerhetetlenségig szét lett bombázva. Márpedig a népi mondás szerint “OTT A HAZA, AHOL HALOTTAINK NYUGOSZNAK”! Ha lehet hinni a népi bölcsességeknek – lehet hinni! – akkor bizony a kijevi “békegalamb” üzenete világos lehet a temetőben nyugvók utódainak: MEGSZÜNTETJÜK A HAZÁTOKAT!

EZÉRT TEHÁT AKÁR JELKÉPES IS LEHET A TEMETŐ MEGSEMMISÍTÉSE!

Persze a temető szétdúlása mellett figyeltek az élők hangulatára is Valcman latortüzérei. Ezt pedig elsősorban Donyeck “Kijev” és “Petrovszkij” kerületének lakói sérelmezték leginkább. A két kerületben összesen nyolc civil halt bele a nyalókakirályi “békeajánlatba” mára virradóan.

Donbassz “fényei”

A donyecki repülőtér valcmanista lövéséről szóló hirek nélkül már nem is lehetne teljes egy összefoglaló. Hát ez az összefoglaló is beszámol a reptér ágyúzásáról. Peszki – környékéről lövik a latrok a régi terminál romjait és környékét.

Kirov lakói is a kijevi “békegalamb” szárnyainak suhogásától szenvedtek egész éjjel. Ebben a városban egész lakótömbök váltak ma reggelre lakhatatlanná. Hat békés civil nem élte túl a pribékattakot.

“Zaszjadko” bányaüzem felszíni létesítményei olyan mérvű károsodást szenvedtek a valcmanista latortüzérség ma éjszakai támadásának, hogy az üzemet hajnalban működésképtelenné nyilvánították. Az sem sokadlagos szempont, hogy négy dolgozó halt bele a latorterrorba.

Petrovka, Marinyszk és Georgijevka térségében éjjel egy órakor Nyalókakirály zsoldoshordája tankok fedezete mellett területszerző akciót indított. A térségben rendkívül heves harc dúl jelenleg is.

Jenakijevonál négy latortankot levadászott éjfél tájban a milicia. A bennük tobzódó bérgyilkosokkal együtt.

Gorlovkánál másik négyet olvasztottak le a népköztársaságiak, de itt egy milicista súlyosan megsebesült.

Kolesznyikovánál ma hajnalban durranásra figyeltek föl a milicisták. Egy valcmanista páncélautó tévedt a környékre, és elővigyázatlankodott.

A tetthelyre érkező milicisták óvatosabbak voltak. Gyorsan körbekerítették a hat bérgyikost, akik egy sebesült hordatársukat visszahagyva igyekeztek felszívódni. Volt egy aprócska csetepaté. A pribékek “dögcéduláit” és dokumentumait a milicisták magukkal vitték.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/05/suhog-a-kijevi-bekegalamb-szarnya-donbassz-felett/