2017. november 18., szombat

Amerikabérenc Lengyelország megpróbál meggyőzni más országokat az orosz gáztól függetlenedésről

Lengyelország megpróbálja az európai országokat meggyőzni arról, hogy állítsák le az orosz gáz importját – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A kritikusok szerint Oroszország gátlástalanul kihasználja a gázpiacon kivívott uralkodó helyzetet, de ennek éppen ellenkezőjét igazolja Lengyelország esete: az ország gázfogyasztásának kétharmadát az orosz gáz fedezi, de aligha mutatkoznak annak jelei, hogy ez hatással lenne a lengyel kormány politikájára.
Lengyelország megpróbálja az európai országokat meggyőzni arról, hogy állítsák le az orosz gáz importját – mondta Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter pénteken egy rádióinterjú során. A lengyel gazdaság gázfelhasználása éves szinten mintegy 15 milliárd köbméter, melyből 10 milliárd köbméter földgázt az orosz Gazpromtól vesznek. Ezt a biztos behozatali forrást akarják lecserélni egy olyan rendszerre, ami még ki sem épült Európában.
“Véget akarunk vetni az orosz gázüzletnek, legkésőbb 2022-ig. Továbbá, megpróbálunk meggyőzni más országokat is – többek közt Horvátországot – arról, hogy építsenek gázterminált az Adriai-tengeren, mely lehetővé tenné a földgáz importját más forrásokból. Emellett technikai együttműködési programot kezdünk az Egyesült Államokkal” – mondta Waszczykowski a Polskie Radio-nak adott interjú során.
A külügyminiszter az interjú során arról is beszélt, hogy országa alapjaiban ellenzi az Északi Áramlat 2 projektet, melynek részeként Németország a maihoz képest duplájára növelné az orosz gáz importját. Az Északi Áramlat 2 gázprojekt Nyugat-Európa legnagyobb energetikai cégeinek (Engie, OMV AG, Royal Dutch Shell, Uniper és Wintershall) közös vállalkozása, ami éves szinten 55 milliárd köbméter gázt juttatna Németországba, ezzel nagy mértékben növelve az “Oroszországtól függést”.
Az orosz gázimport csökkentése az utóbbi évtizedben Európa-szerte az euro-atlanti együttműködést támogató politikai erők kedvelt témája volt. Bár a kritikusok rendszerint azzal érvelnek, hogy Moszkva gátlástalanul kihasználja és politikai befolyás-szerzésre használja a gázpiacon kivívott uralkodó helyzetet, ennek éppen ellenkezőjét igazolja Lengyelország esete; a lengyel kormány gyakorlatilag képes annak közepette ellenségképként megjeleníteni Moszkvát, hogy az ország ugyanúgy az orosz gázra van utalva, mint Magyarország vagy Európa számos más országa. Miközben a lengyel gázfelhasználás kétharmadát a Gazpromtól vásárolják, Lengyelországot aligha lehetne azzal vádolni, hogy Moszkvából diktálják a lengyel kormánypolitikát.
Waszczykowski szerint az orosz gáztól függetlenedést úgy próbálnák elérni, hogy az orosz forrás helyett inkább az Amerikai Egyesült Államoktól vesznek cseppfolyósított földgázt. Ennek jelenleg se az infrastrukturális feltételei nem adottak, se azok a piaci viszonyok, melyek előnyössé tennék Európa számára a jóval drágább amerikai cseppfolyósított földgázra átállást.

http://www.hidfo.ru/2017/11/lengyelorszag-megprobal-meggyozni-mas-orszagokat-az-orosz-gaztol-fuggetlenedesrol/

Az AfD szerint a németeknek kellene adni a migránsok lakásait



Az illegális migránsok deportálása a megfelelő módja annak, hogy megoldódjanak a német fiatalok lakhatási problémái, és a hajléktalanok száma is csökkenne ezen a módon – mondta Andreas Bleck, az AfD frakciójának tagja a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.
A politikus kifejtette, hogy a migránsok egyébként is csak a hajléktalanok tömegeit gyarapítják, mert annak ellenére, hogy nem mindegyikük kap menedékjogot, többségük mégis az országban marad.
“A migránsok többsége nem kapja meg a menedékjogot. Az egyetlen probléma az, hogy a német kormány nem is akarja deportálni az illegális bevándorlókat. … Az Alternatíva Németországnak párt azonban alapvetően az illegális migránsok eltávolítását akarja elérni” – mondta, hozzátéve, hogy az illegálisan Németországban maradó migránsok csak a hajléktalanok tömegét duzzasztják, emellett a lakhatási támogatásokat is migránsok kapják, ahelyett, hogy az állam a németeket támogatná.
A közlemény azt követően született, hogy a szövetségi statisztikai hivatal kiadott egy jelentést, miszerint a migrációs válság előtti adatokhoz képest sokszorosára nőtt a haléktalanok száma. Míg 2014-ben 335 ezer hajléktalan élt Németországban, mára ez a szám 860 ezerre nőtt, ennek fele “migrációs hátterű személy.”
Thomas Specht, a statisztikai hivatal igazgatója ráadásul azt mondta, hogy a hajléktalanok számának növekedését a nem elégséges lakhatási támogatás okozza, tehát szerinte a német állam még több házat kellene adjon a migránsoknak, hogy ez a probléma megoldódjon.
Májusban a Daily Mail brit napilap arról számolt be, hogy Hamburgban a hatóságok elkezdtek elkobozni magántulajdonban lévő, de nem használt lakásokat, hogy ezzel próbálják megoldani a migránsok elhelyezését.


http://www.hidfo.ru/2017/11/az-afd-szerint-a-nemeteknek-kellene-adni-a-migransok-lakasait/




AfD:
Merkel mondjon le, megbukott

Németországban több mint két hónappal a parlamenti választások után még mindig nem alakult meg az új kormány, és a koalíciós tárgyalásoknak hivatalosan is vége szakadt. Az Alternatíva Németországnak párt közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt vezetője, Alexander Gauland szerint eljött annak az ideje, hogy Angela Merkel lemondjon a kancellár posztról, mert kudarcot vallottak az új kormány megalakítására tett kísérletei.
Hétfőn a Szabaddemokrata Párt hivatalosan is közölte; kilép a Kereszténydemokrata Unióval és a Zöldekkel folytatott koalíciós tárgyalásokból, mert nem tudtak közös nevezőre jutni többek közt a bevándorlás ügyében.
A CDU/CSU pártszövetség a történtek fényében dönthet úgy, hogy kisebbségi kormányt alakít a Zöldekkel, de ha nem alakul meg az új kormány, újabb parlamenti választásokat kell kiírni.
A szeptember 24-i választáson a CDU/CSU szövetség a szavazatok 33%-át kapta, ezzel 246 helyhez jutva a parlamentben. A szociáldemokraták (SPD) végeztek második helyen a szavazatok 20,5%-ával, de elutasították a koalícióalakítás lehetőségét. Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt 12,6%-ot kapott és első alkalommal bejutott a parlamentbe, 94 mandátummal. A Szabad Demokrata Párt a szavazatok 10,7%-át kapta (80 mandátum), a Baloldal 9,2%-ot (69 mandátum), a Zöldek pedig 8,9%-kal, 67 mandátummal jutnak a parlamentbe.
A friss közvélemény-kutatások szerint a német lakosság a koalíciós tárgyalások sikerében bízik, és egy újabb választás esetén jelentősen csökkenne a részvételi arány, ami a kisebb pártokat hozza jobb helyzetbe.

http://www.hidfo.ru/2017/11/afd-merkel-mondjon-le-megbukott/