Németországban nincs olyan
vezető politikus, aki kerítést építene és lezárná a határokat, emiatt
egy külföldi politikus vált alternatívává, és a kancellárjelöltek egy televíziós vita során az ő lejáratásával foglalkoztak.
Már az első két kérdés után Magyarország
bevándorláspolitikája került a német kancellárjelöltek televíziós
vitájának középpontjába. Martin Schulz és Angela Merkel tegnap esti
összecsapásán gyakorlatilag két kérdésre kellett válaszoljanak, máris
szóba került Magyarország és a magyar bevándorláspolitikai alternatíva.
Schulz a hirtelen romló népszerűség okára, Merkel az Alternatíva
Németországnak párt növekedésével kapcsolatban felmerülő esetleges
felelősségére kellett válaszoljon. Ezt követően a kancellárjelölti vita
gyakran ki nem mondottan is a magyar alternatíváról szólt.
Schulz szerint Merkel hibát követett el,
amikor az uniós tagállamokkal egyeztetés nélkül engedte be a
“menekülteket”, illetve ezzel magyarázta, hogy több keleti tagállam is
kivonta magát a menekültek elosztásából. Merkel szerint Magyarország
“nem állt készen arra, hogy szolidaritást mutasson”, emellett a magyar
kormányt vádolta azzal, hogy válogatás nélkül beengedte a menekülteket
az EU területére, majd továbbengedte őket Németországba. Schulz szerint
Magyarország “cserben hagyta Németországot” a menekültek
továbbengedésével, bár utóbb kiderült, hogy a határkerítést sem tartja
elfogadhatónak egyik jelölt sem.
Bevándorlásellenes
tüntetés Németországban (Leipzig). Mivel nincs hazai alternatíva,
Orbán Viktorra kezdenek alternatívaként tekinteni a németek.
A kancellárjelölti vita érdekes vonása,
hogy mindkét jelölt ugyanazt az álláspontot képviselte; Merkel nem
akarja lezárni a határokat (“vízágyúval oszlatni a menekülteket?” – kérdezte felháborodva), Schulz szerint pedig “nem lehetséges és nem is kell lezárni az EU külső határait”.
A két német kancellárjelölt tehát nem
képviselt két alternatív álláspontot, ami közül a választók
eldönthetnék, melyik jobb az országnak. Két bevándorláspárti jelölt
vitatkozott élő adásban, miközben a választók többsége ellenzi a
bevándorlást. Így nem is lehet meglepődni azon, hogy a választók egy
külföldi politikust kezdenek példaképnek tartani (fenti képen), a
kancellárjelöltek pedig egy külföldi politikus és az általa képviselt
bevándorláspolitikai alternatíva lejáratásával foglalkoznak az élő
televíziós vitában.
Szeptember 3.-án este került sor a várva-várt televíziós “párbajra” a két kancellárjelölt között.
A két propagandatelevízió 20
millió nézőt várt a készülékek elé – hiszen sorsdöntő kérdésekre
kellett a két jelöltnek válaszolni.
Alaposan felkészültek: 4
műsorvezető, a legnagyobb TV társaságok kiválóságai, alapos
előkészítés, még a DIMAP közvélemény kutató intézet is megkérdezte a
kiválasztott nézőket.
Ki nyerte meg a párbajt, ki volt a jobb?
Kinek volt szakszerűbb és hihetőbb a válasza, ki volt szimpatikusabb –
alaposan kivesézve mindent?
Kényes kérdések nem hangzottak el – konkrétumok természetesen egyáltalán nem.
Schulznak, az SPD kancellárjelöltjének tették fel az egyik legizgalmasabb kérdést: miért tartja a menekülteket az aranynál is értékesebbnek?
Körülírta – de konkrétan nem válaszolt,
de sejthető: az SPD-nek szüksége van elsősorban a térék szavazókra.
Merkel 2015-ös döntését, hogy nem engedte a határok lezárását, nem
javasolná, mert szerinte Merkel nem döntött helyesen. Még egyszer azért
nem javasolná, mert szolidaritást kell tanúsítanunk a menekültekkel, s
az őket befogadó országokkal. Külön hivatkozott Orbánra, a magyar
miniszterelnökre, s felsorolta: nem helyes a határok lezárása, a
vonatok visszatartása, a menetjegyek elvétele. Semmi reménye sincs
arra, hogy Orbán megváltoztatja ezt a döntést..
Merkel szerint a döntés a nemzetközi jog
alapján történt, a döntés közös volt. Csak azt felejtette el
elmondani – kivel döntött közösen. Ugyanis (mint egy, mar korábbi
írásomban részletesen leírtam – Merkel a belügyminiszteri döntést a
határok lezárásáról egyszerűen felülírta, nem engedte a határokat
lezárni. Ez tehát egyszemélyes döntése volt – őt terheli a felelősség a
kialakult helyzetért. De, hogy erről mikor kérdezte meg az EU többi
tagállamát, ezt nem árulta el, csak annyit: szolidárisnak kell lennünk a
többi befogadó tagállammal, mert a menekültkérdésben a humanitás
elvének kell érvényesülnie.
Megállapította: országunkban mindent jól
csináltunk, de nem segítettük a kb. 3 millió menekültet befogadó
Törökországot. (Az azonban nem hangzott el meg véletlenül sem, hogy 30
milliárd Eurót ad az EU Törökországnak, hogy tartsa vissza a
menekültáradatot. Hangsúlyozta: ő a válságos időben az „Emberek“ javára
döntött.
Nagy probléma, hogy a globalizáció
idején Németország élvezte a globalizáció előnyeit (azért lett 5 millió
munkanélküli), – sajnos, nem vettük komolyan az Afrikában uralkodó
állapotokat, nem tettünk ellene semmit!
Véleménye szerint ő a koalíciós partner
SPD-t vitatkozó pártként ismerte meg, de a választás eredményéről nem
bocsátkozik jóslásokba, de a koalíciós partnert illetően sem – holott
szinte köztudott, hogy az FDP az általa favorizált koalíciós partner.
Schulz ugyancsak nem lebbentette fel a
fátylat a választás kimenetelét illetően – de a koalíciós partnerről
sem nyilatkozott. A szokásos taktika: elmondjuk a szokásos frázisokat
de konkrétumok nélkül – abból nem lehet baj’
Mindét kancellárjelölt semmitmondó
választ adott az integráció és a munkavállalás kérdéseire. Schulz
szerint nagyon sokáig fog tartani a menekültek integrálása,
szakképzettségük megszerzése (holott mérnököket, orvosokat vártak!).
Holott szakemberhiányban szenved az ország – a menekülteket nem tudjuk
olyan gyorsan munkába állítani –előbb meg kell szerezniük a
szakképesítést. Az integráció 1-2 GENERÁCIÓ –nyi időt vehet igénybe!
Természetesen – ha egyáltalán elég lesz ez az idő. Főleg, ha nem is
akarnak integrálódni.
Szerinte meg kell mondani a menekülteknek, hogy a német törvények szerint integrálódniuk kell. Szerinte a menekült muszlimok 95 %-a jó irányban halad ezen az úton.
Merkel szerint az imámok képzése már
Németországban folyik, a negatív elemek prédikálják a gyűlöletet, de az
imámok itteni egyetemi képzésének alapja a német alaptörvény. Azt
azonban nem említette meg, hogy ehhez a képzéshez a német adófizetők
vagy az iszlám államok adják a pénzt.
Szerinte a líbiai határvédelem nagyon
fontos, hogy visszaszállítsák a tengerből kimentetteket Líbiába. Ebben
a német határvédelem nem vesz részt, csak a kiképzésükben.
Szerinte Törökország nem lehet az EU
tagja, mert túl negatív a hozzáállása a kérdéshez, amit mi sem bizonyít
jobban, mint a 14 német állampolgár bebörtönzése. Ő megszakítaná a
tárgyalásokat a törökök belépéséről – Schulz inkább a párbeszédet
részesíti előnyben. A törököket szerinte gazdasági szankciókkal
lehetne kényszeríteni a török börtönökben lévő német állampolgárok
kiengedésére, ezt a véleménye megegyezik Merkelével.
Egyetértenek abban, hogy a
bűncselekményeket elkövető menekülteket a lehető leggyorsabban ki kell
az országból toloncolni, amit Merkel a rendőrség jobb technikai
eszközellátásával, Schulz a bürokráciamentesítéssel kívánna elérni.
Merkel elmondta, hogy a
menekültügyi kérelmek elbírálásának idejét 2 hónapra csökkentették, de
még mindig vagy 100 000 kérelem nem került feldolgozásra. Őszinte
részvétem azoknak az állami alkalmazottaknak, akik a papírok nélkül
érkező rengeteg “menekült” személyazonosságát kideríti 2 hónap alatt.
Az irrealitás csúcsa.
Schulz szerint nem lehet az európai határokat lezárni – túl hosszúak!( Magyarul: maradnak a nyílt határok – jöhet, aki akar. )
Tud olyanról is, hogy vannak csak
bevándorolni és itt élni, dolgozni akarók. Ha a bevándorlás nem
sikerült, beadják az menekült státusz iránti kérelmet, holott semmi
esélyük a megszerzésére.
Szerinte: feltétlenül szükség van Európában az EGYSÉGES törvényekre!
Merkel szerint a Törökországgal,
Líbiával kötött szerződések azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák
a menekültek tömeges beáramlását az EU-ba. Akik már itt vannak,
azoknak elő kell segíteni a szakképzettség megszerzését. Feltétlenül
szükség van a Kék kártyára. (Már volt – csak nem azok jöttek, akiknek
kellett volna).
Schulz kijelentette:ö mindig is
Törökország EU tagsága mellett állt ki (naná, szüksége van a török
szavazókra!!) – Törökországgal szerinte nem szabad megszüntetni a
párbeszédet!
Szerinte Trump kiszámíthatatlan, soha nem lehet tudni, mi lesz a következő lépése.
Merkel azonban az USA, mint védőhatalom mellett tette le a voksot.
A szociális igazság kérdésében a jelöltek nem teljesen értenek egyet.
Merkel hangsúlyozta: amióta ő a
kancellár, a munkanélküliek száma a felére csökkent, a nyugdíjkorhatár
felemelése 70 évre azonban nem szükséges. Ahogy a PÁRT dönt – az fog
történni, – ez a demokrácia. A munkakörülmények állandóan változnak, –
ami ma érvényes, az 10 év múlva már elavult lesz.
A dízelautó botrány kérdésében is eltérő volt a jelöltek véleménye:
Schulz szerint az autóipar
menedzserei nem dolgoztak jól, Németországban a dízelautó tulajdonosok
nem járhatnak rosszabbul, mint az USA-ban – kártalanítani kell őket. A
Maut kérdésében a Bundesrat döntött: lesz Maut.
Merkel felháborodott azon, hogy
az autóipar nemcsak az autótulajdonosokat csapta be, de az egész német
gazdaságot veszélyhelyzetbe hozta – az autóiparnak a jövő miatt
feltétlenül be kell fektetnie a pénzt az új technológiákba. Az autóipar
jól dolgozott , de ha ö lesz a kancellár – az autótulajdonosok
kártalanítására nem fog sor kerülni. Lehet perelni – majd a bíróság
dönt.
Mindkét jelölt egyetért a
“menekültek” családegyesítésének kérdésében. Schulz szerint az elismert
menekültek hozhatják a családtagjaikat – Merkel szerint a
családegyesítés kérdése az elkövetkezendő 4 év feladata lesz.
De mi marad a bruttó fizetésből az állampolgárnak?
Schulz szerint a 3500 € bruttóból a dolgozónak megmarad 200 – 250 € plusz, emellett 600 Euró levonható az adóból.
Merkel elmondta: 50 MILLIÁRD
Euró van betervezve az állampolgárok anyagi helyzetének
megkönnyítésére, a gyerekpénzt viszont gyerekenként 25 €-val megnövelik
(Hurrá, örülhetnek a 8-10 gyerekes muszlimok). De, hogy az az 50
milliárd hogyan fogja megkönnyíteni az állampolgárt, – egyelőre titok.
Merkel szerint a terrorral nem kell együtt élnünk, Schulz szerint azonban fel kell készülni és komolyan venni a veszélyt.
Befejezésül Schulz elmondta, hogy az európai államokkal kell a jövőt alakítani,
Merkel szerint a digitális fejlődést
kell felgyorsítani – s együtt: SCHAFFEN WIR DAS! Mint általában mindig!
Ha nem sikerül – akkor sajnos tévedtünk.
Átlapozva a mai olvasói
kommentárokat – a választópolgárok igencsak keményen kritizálták a
műsort – leginkább negatív előjellel szóltak az elhangzottakról.
Mellébeszélés minden témában, semmi konkrétum – egyszerűen nem akarom a
kedves Olvasót a negatív véleményekkel megismertetni. A nézőknek
bosszantó volt, csalódást okozott – kár volt kidobni rá a pénzt, –
teljes egészében igazuk van.
Most már csak a választási eredményeket kell kivárni, – s sok minden kiderül.
Júlia / Szabad Riport, Németország
