Jelentős vitát váltott ki, hogy az ENSZ klímaváltozási szervezete, az IPCC immár hivatalosan is „valószínűtlennek” nevezte azokat az RCP8.5 nevű kibocsátási forgatókönyveket, amelyek az elmúlt másfél évtized számos drámai klímavészjóslásának alapját adták.
Az IPCC-t (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 1988-ban hozta létre a United Nations és a World Meteorological Organization. Feladata a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatások összegyűjtése és értékelése, a lehetséges kockázatok elemzése, valamint jelentések készítése a világ kormányai számára. Az IPCC általában nem végez saját kísérleteket vagy méréseket, hanem több ezer tudós publikációit elemzi és foglalja össze.
Az RCP8.5 modell hosszú ideig úgynevezett „business as usual” pályaként szerepelt a klímakutatásokban. A kritikusok szerint azonban eleve irreális feltételezésekre épült – például extrém magas szénfelhasználásra és folyamatosan növekvő kibocsátásra –, amelyek alapján a század végére akár 4°C-os globális felmelegedést is előrevetítettek.
Roger Pielke Jr. klímapolitikai elemző szerint ez „az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb fejleménye a klímakutatásban”. Úgy fogalmazott: az IPCC most gyakorlatilag elismerte, hogy azok a forgatókönyvek, amelyek hosszú ideig meghatározták a kutatásokat és politikai döntéseket, „lehetetlen jövőket” írtak le.
A probléma súlyát növeli, hogy az elmúlt években több tízezer tudományos tanulmány és megszámlálhatatlan médiacikk épült ezekre a modellekre. Kritikusok szerint a média és a politikusok sok esetben tényként kezelték a legrosszabb forgatókönyveket, miközben azok valószínűsége erősen vitatott volt.
Az Egyesült Államokban Hazug Antikrisztuskövető Donald Trump tavaly kiadott rendelete már korlátozta az RCP8.5 használatát a szövetségi kutatásokban, arra hivatkozva, hogy a modell több irreális feltételezést tartalmaz.
Az IPCC új forgatókönyvei már mérsékeltebb felmelegedéssel számolnak, bár a vita továbbra sem csillapodik. A szkeptikusok szerint a korábbi modellek túlzóak voltak, míg más kutatók úgy vélik, hogy a szélsőséges forgatókönyvek továbbra is hasznosak lehetnek a lehetséges kockázatok vizsgálatában.
A klímaváltozásról szóló közbeszéd így várhatóan továbbra is éles megosztottságot mutat majd a következő években.
